Vörös Zászló, 1972. február (24. évfolyam, 25-49. szám)
1972-02-01 / 25. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 25 (6266.) szám 1972. február 1 KEDD Ára 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA öros megyei pártszervezettel rendelkezőnk, amely képes az összes dolgozókat az ez évi feladatok példás teljesítésére mozgósítani A X. pártkongresszus és a Központi Bizottság különböző határozatai, valamint Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű expozéiban kijelölt feladatok megvalósításáért Maros megye pártbizottsága rendkívül nagy hangsúlyt helyez a pártszervezetek sorainak erősítésére. Ez elsőrendű fontosságú feladat, mert a jelen történelmi időszak objektív követelménye a párt vezető szerepének szüntelen növelése a gazdasági, társadalmi, kulturális élet minden területén. A párt vezető szerepének növelése számos fontos tényező együttes hatásával valósul meg, amelyeket a pártszervezeteknek tevékenységükben mind szem előtt kell tartaniuk. Egyik ilyen fontos tényező a pártszervezetek sorainak számbeli és minőségi erősítése, a legelőrehaladottabb dolgozók felvétele a pártba. A párt hősi harca, következetesen tudományos marxista-leninista békés külpolitikája, a kommunista párt vezetésével elért nagyszerű sikereink arra ösztönzik a dolgozókat, hogy felvételüket kérjék a párttagok soraiba, hogy a kommunisták oldalán harcolhassanak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséért. Ennek ellenére a párt sorainak erősítését nem lehet a véletlenre bízni. A pártszervek és -szervezetek sokoldalú nevelő és szervező munkát kell hogy kifejtsenek azoknak a dolgozóknak a soraiban, akik tagjai akarnak lenni a munkásosztály élcsapatának. Úgy kell foglalkozni nevelésükkel, hogy megfeleljenek a Szervezeti Szabályzatban leszögezett követelményeknek, s felvételükkel erősítsék az illető pártszervezetet, hozzájáruljanak vezető szerepük növeléséhez. Ezeket a követelményeket szem előtt tartva, a megyei pártbizottság és bürója arra irányította a megye pártszerveit ésszervezeteit, hogy a párttagok felvételénél szigorúan tartsák tiszteletben a Szerb IOAN COZMA, a megyei pártbizottság titkára vezeti Szabályzat előírásait, valamint az erre vonatkozó központi utasításokat, tanúsítsanak pártos igényességet, a fő hangsúlyt a párt soraiba belépni óhajtók erkölcsi, politikai és szakmai kvalitásaira, a családban és a társadalomban tanúsított magatartásukra helyezzék. Az e téren kifejtett tevékenységünket a megye pártszervezetei, beleértve a megyei pártbizottságot is, számos esetben elemezték s a legmegfelelőbb intézkedéseket foganatosították, melyek gyakorlati alkalmazásával jelentős eredményeket értünk el. Elsősorban a kislétszámú alapszervezetek megerősítésére fordítottunk figyelmet: a fakitermelésben, az építőtelepeken tevékenykedő pártszervezetek és azoknak az mlsz-alapszervezeteknek a megszilárdítására, amelyeknek tevékenysége még nem emelkedett a szüntelenül növekvő feladatok színvonalára. Az intézkedések, a pártszervezeteknek nyújtott konkrét segítség eredményeként, az RKP Maros megyei szervezete a múlt év végén közel 65 000 kommunistát számlált, román, magyar, német és más nemzetiségű munkásokat, földműveseket, értelmiségieket — 2000-rel többet, mint 1970 decemberében. A megye minden hatodik nagykorú állampolgára tagja pártunknak. Az 1971-ben felvett több mint 2 000 új párttag 54,15 százaléka munkás, ami javította a megyei pártszervezet társadalmi összetételét. A munkáselemek túlsúlyának biztosítása a munkásosztály pártjának lényegéből fakad. Ez hozzájárul a megyei pártszervezet kombattívitásának, befolyásoló és mozgósító erejének növekedéséhez. Figyelemreméltó, hogy a megye összmunkásainak 28 százaléka párttag. A megye egyes üzemeiben: Augusztus 23 Bútorgyár, Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, segesvári Fajansz és Üvegipari Komplexum, CFR-komplexum, Tirnaveni-i Vegyipari Kombinát és Üveggyár, Régeni Fafeldolgozó Kombinát és IRUM, radnóti és gyulakutai hőerőművek stb. az alkalmazottak 30—45 százaléka kommunista. Erős pártszervezeteink vannak a mezőgazdasági egységekben, az iskolákban és főiskolákon, a kutatóintézetekben és más intézményekben, amelyek tevékenyen hozzájárulnak a gazdasági, társadalmi, kulturális feladatok sikeres teljesítéséhez. A kommunistáknak, a pártszervezeteknek a gazdasági, társadalmi, kulturális feladatok végrehajtásáért, a dolgozó nép jóléte növeléséért kifejtett tevékenysége rendkívül kedvező hatással van az ifjúság és a nők soraiban is. Az elmúlt évben felvett párttagok 55 százaléka KISZ szervezet tagja s több mint 31 százaléka nő. A pártszervezetek minőségi és számbeli erősítéséért végzett tevékenységében a megyei pártbizottság bürója mindenkor elsősorban arra irányította figyelmét, hogy a közvetlenül a termelésben dolgozókat, az anyagi javak előállítóit vegyék fel a pártba. Eredménynek tartjuk, hogy a megyei pártszervezet tag (Folytatás a 3. oldalon) Minden talpalatnyi föld hasznosításáért Az egész országban visszhangra talált az argesieknek minden talpalatnyi föld hasznosítására irányuló lelkes felhívása. Ezekben a napokban több százezer ember vesz részt jelentős lecsapolási, töltésépítő, vízelvezető, talajeróziót leküzdő munkálatban, az öntözéses területek kiterjesztésében. Argeș megyében eddig több mint 35 ezer ember kapcsolódott be ebbe az akcióba és 295 kilométer árkot és csatornát ásott, csaknem 20 000 hektárt mentesített a pangó vizektől.★ A bánáti síkságon, ahol a föld termőképességét az állam támogatásával és a szövetkezeti parasztság hozzájárulásával végzett talajjavító munkával is növelték, újabb talajjavítási munkatelepek nyíltak meg. Boldor, Újvár és Bánlak szövetkezeti parasztjai például árkokat és vízlevezető csatornákat ástak, amelyek csaknem 500 hektáron megszüntetik a talaj túlzott nedvességét, Nagytopolovecen, Kricson, Sustrán, Csereszemesen, Biléden és Gyertyánoson pedig több mint 1 500 hektáron szüntetik meg a túlzott talajnedvességet különböző talajjavítási munkálatokkal. Új bútortípusok Január folyamán több faipari kombinátunk új bútortípusokat vett gyártásba, így például Csíkszeredában tíz garnitúra Horea típusú nappali szobabútor készül. Ugyanitt 100—140 négyzetméter térfogatú előregyártott faházak készülnek. A nagyváradi és a Târgu Jiu-i gyárakban, modern vonalú, kiváló minőségű heverőket, székeket, összecsukható támla nélküli székeket, foteleket, asztalokat stb., gyártanak. Az Erdőgazdálkodási és Építőanyagipari Minisztérium vállalatai ebben az évben több mint száz új típusú bútort gyártanak. KÉRDŐJELEK NÉLKÜL! -Zárszámadó közgyűlés Szovátán- Nem véletlen, hogy a szovátai termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén központi helyet foglalt el az állattenyésztés. Ez a gazdaság fő termelési ága, s mint ilyen fő pénzforrásává is kellene váljon. Termelési és értékesítési feltételeik is erre utalnak. Nagy kiterjedésű legelők, több mint 850 hektár kaszáló, 150 hektár vetett takarmány szolgáltat alapot a termelés növeléséhez. Mi hiányzik tehát? A nagyobb hozzáállás, az öntudatosabb munka, hogy ne kelljen megkérdőjelezni az állattenyésztés kulcsszerepét a jövedelem biztosításában. Mert bizony a múlt évi eredmények alapján tehetünk egykét kérdőjelet. Az innen származó bevételek ugyanis mindössze 23 százalékát képezik a szövetkezet összpénzbevételének, tehát még mintegy 37 százalék hiányzik abból, amit a vezető tanács, a tagság a lehetőségek arányában megállapított. Ennek ellenére kijelenthetjük, a szovátai mtsz-ben fellendülőben van az állattenyésztés. Állításunkat nem alapozzuk másra, mint az elmúlt évi eredményekre. A szarvasmarha létszámtervet teljesítették. Tejtermelésük, habár nem túl magas, jóval felette áll a környékbeli mtsz-ekben elért eredményeknek, így nemcsak teljesítették, hanem mintegy 5 000 literrel túl is haladták az állammal kötött szerződésüket. Takarmányozott tehenenként az árutejtermelésük meghaladja az 1100 litret. Az állomány minősége, termelőképessége jó. A takarmányalap mennyisége kielégítő. S ezzel elérkeztünk a legtöbbet vitatott kérdéshez: a takarmányok minőségéhez. Ennek javítása a sarkkérdése az állattenyésztés fellendítésének — állapította meg a közgyűlés. Elég, ha csak a beszámolóból, a hozzászólásokból idézünk annak bizonyítására, hogy a termelőszövetkezet tagsága megtalálta a helyes utat, most tehát tettekre van szükség. „A takarmánytermő területekre nagyobb gondot kell fordítani. Az utóbbi időben nagyon elhanyagoltuk a bokorirtást, a kaszálók rendezését, aminek következtében a takarmányok minősége romlott. A szövetkezet legelőinek egy része bokrosodik el, különösen a II és IV brigádban“ — szól a beszámoló. Ez pedig nagy hiba, mert az állatok takarmányát májustól szeptemberig a legelő biztosítja. Érdemes ezen elgondolkozni. S hogy a szovátaiak nem vártak a mi bíztatásunkra, azt bizonyítják a hozzászólások. A tagság alaposan átgondolt mondanivalóval jött a közgyűlésre. Felszólalásaikból az állattenyésztés fellendítésének, a bőséges, jó minőségű takarmányalap biztosításának programját is össze lehetne állítani. Az újonnan választott vezető tanácsnak tehát csak éppen rendszereznie, értékesítenie kell ezeket a javaslatokat, a tagságnak pedig valóra váltania, hogy az egész ne maradjon üres beszéd. Panaszkodunk, hogy kevés a tej, rossz a széna — mondotta Domokos Albert. — Javítani kell a talaj táperejét. Most egy éve beszéltünk arról, hogy a trágyalevet ne engedjük a vízbe, hanem hordjuk ki a kaszálókra, de még most se csináljuk. Albert Károly a lentermesztéssel kezdte, de a takarmánytermesztésnél kötött ki. — A tapasztalat azt bizonyítja, nem sokat ér az a széna, amelyet nem teljes virágzásban vágunk le. Sokan mégis másképp cselekednek. Alacsony a hektárhozam, nehezen lehet kaszálni, annyira elszaporodtak a honcsokok. Osszuk ki idejében a kaszálókat, hogy az illetőnek legyen ideje kitakarítani. Ehhez azonban, amint Pataki Béla bácsi felvetette, nagyobb egyéni felelősségérzetre van szükség. Sokan tíz éve kaszálják ugyanazt a részt, de még nem mentek annyira, hogy egyszer a kapát is vigyék magukkal s szétverjék a vakondtúrásokat. De azért ősszel a legnagyobb, jó minőségű boglyát rakják saját szekerükre, a gyengébb marad a közösnek. A beszámoló érintette, hogy a takarmányalap teljes egészében biztosított, de amint később kiderült, annak egy része még kint van a határban s a kazlak sincsenek a legjobban összerakva. A kárt tehát nem a tagság, hanem az időjárás előzte meg. Egy hosszantartó esős idő esetén bizony nagy mennyiségű széna ment volna tönkre. Ezek megelőzéséről beszélt Pop Dumitru, Bokor Dénes. Nemcsak másoknak, hanem maguknak a szövetkezeti tagoknak is feltűntek a szövetkezet határában a boglyák, a rosszul rakott kazlak. Amikor Pataki bácsi erről beszélt, valaki gúnyosan megjegyezte, ha olyan jól érti a kazalrakást, miért nem csinálja? — Légy nyugodt,, az idén mellé állok. Megmutatom, hogy kell azt a kazlat behegyezni. Nos, véleményünk szerint is ez szükséges ahhoz, hogy a szovátai mtsz-ben az állattenyésztés valóban fő termelési ággá váljon: a példamutatás, az egyéni felelősség növelése. Ennek egyik legjobb módszere a globális akkord alkalmazása (az állattenyésztésben), melyet a gyűlésen éppen csak érintettek. A jövőben azonban mind az állattenyésztésben, mind a takarmánytermesztésben teret kell nyerjen. Ha megfelelően alkalmazzák ezt a módszert, akkor nem lesz probléma a takarmányok minőségével és helyrebillen az állatok termelése is. Legalábbis ezt bizonyítja más termelőszövetkezetek példája, ahol már a tavaly az előírásoknak megfelelően alkalmazták a globális akkordot. Reméljük, Szováta sem lesz kivétel. (nagy) A segesvári fajansz üzem dekorációs részlege A hajógyártók újabb sikere A Galati-i hajógyár dolgozói a Duna hajózható medrében bocsátottak vízre egy 4 500 tonnás fehérhajót. A bonyolult műveletre azért volt szükség,mert a part mentén a folyó be van fagyva. További újdonság, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a navigációs és más berendezések egy részét már a sólyatéren felszerelték, s így a további szerelőmunkát számottevően megkönnyítették. Rövidült egyben a gyártási ciklus is. A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események Újabb községi néptanácsok válaszolnak a Pechea-i felhívásra Az elmúlt héten a megye számos községében néptanácsi ülésszakon vitatták meg a Pechea községi néptanács felhívására megszövegezett vállalásokat. Szombaton, vasárnap és hétfőn újabb községekben tartottak ülésszakot és a hét folyamán a megye legtöbb községe elküldi a válaszába foglalt vállalásait. Marosvécsen szombaton tartották megaz ülésszakot s ezen a képviselők részletesen megvitatták, hogy az anyagi és emberi erőforrások ésszerűbb felhasználásával mit valósíthatnak meg eredeti terveiken felül. A válasz 6 fejezete külön felsorolja, hogy mit vállalnak a mezőgazdasági termelés, az ipari tevékenység és szolgáltatások, a falusi lakosság ellátásának javítása, a község fejlesztését célzó beruházások, a bevételi terv teljesítése és túlteljesítése és a művelődési-nevelési tevékenység fellendítése terén. Vállalták például, hogy az agrotechnikai szabályok szigorú tiszteletben tartásával, a globális akkord kiterjesztésével s a termelőszövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének fokozásával terven felül 500 tonna búzát, 60 tonna szemes kukoricát és összesen 52 tonna zöldséget termelnek. A termelőszövetkezetek és a tagok egyéni gazdaságának termeléséből az alábbi menynyiségű mezőgazdasági terményeket adják át a központosított állami alapnak: 20 tonna búzát 10 tonna szemes kukoricát 52 tonna zöldséget 30 tonna őszi burgonyát 10 tonna húst 400 hektoliter tehéntejet 50 hektoliter juhtejet Az ipari tevékenység és a szolgáltatások fejlesztése érdekében egy kovácsműhelyt és egy famegmunkáló részleget létesítenek, a községi malom pedig 5 000 lej terven felüli termelést valósít meg. Figyelemre méltóak a község fejlesztését célzó beruházások terén tett vállalások. Többek között megkezdik a napi 5 tonna kapacitású pékség építését, Marosvécsen felépül az új kereskedelmi áruház öt egységgel, megoldják a község vízellátását, partvédelmimunkálatokat végeznek a Maros és a községet átszelő patak partján, 20 kilométeres szakaszon kitakarítják a vízlevezető árkokat, 8 kilométer utat javítanak meg, 4 sportpályát létesítenek, két iskolaműhelyt rendeznek be és ezen felül számos községszépítési és fejlesztési munkát végeznek el. A karácsonyfalvi néptanács ülésszakán elfogadott válaszban többek között vállalták, hogy 251 hektár legelőt tisztítanak meg, 150 hektár legelőt pedig természetes és műtrágyával javítanak fel, 50 hektár területen végeznek lecsapolási munkákat és árvízmentesítés céljából 37.000 köbméter földet mozgatnak meg. A válasz további részében felsorolja, hogy terven felül milyen és mennyi mezőgazdasági terméket, illetve húst adnak át az államnak. A beruházások, valamint a község gazdasági-társadalmi fejlesztése terén vállalják, hogy a lakosság hazafias munkahozzájárulásával 1 100 000 lej értékű munkálatot végeznek el. Többek között 4 új kereskedelmi, illetve közélelmezési egységet építenek, 12 kilométeres szakaszon útjavítási munkálatokat végeznek, befejezik két kultúrotthon építését, 2 iskolán végeznek főjavítást, 3 új tantermet építenek és számos más közérdekű munkát szerveznek. A karácsonyfalvi termelőszövetkezetben épületasztalos részleget létesítenek és bővítik a somosdi mezőgazdasági termelőszövetkezetben működő seprűkötő műhelyt. Ugyanakkor vállalták, hogy a költségvetési előirányzaton felül 15 000 lej bevételt valósítanak meg. A válasz további részében számos intézkedést irányoznak elő a község területén folyó művelődési tevékenység fellendítésére. Falusi Könyvkönyvhónap Február 1-től kezdve az egész ország falusi helységeiben sor kerül a Falusi Könyvhónapra. Az akciót a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége rendezi. Említésre méltó a falun terjesztett könyvek nagy volumene. 1971-ben például 1800 könyvet küldtek falura több mint 5 millió példányban. Ezek közül 547 könyv több mint 500 000 példányban az együttélő nemzetiségek nyelvén jelent meg. Tavaly a falusi lakosság több mint 71 millió lej értékű könyvet vásárolt. A falusi könyvterjesztésről 900 könyvkereskedés, több mint 7 000 üzleti rajon és könyvárusító stand révén gondoskodnak. Ehhez járul még körülbelül 10 000 könyvterjesztő, valamint a „Könyv postán“ terjesztési rendszer, amely úgyszintén nagymértékben járul hozzá a falusi könyvterjesztéshez. A múlt évben több mint egymillió kötetet küldtek falura ezen az úton, csaknem ötmillió lej értékben, 54 ezer igénylő címére. Az idei Falusi Könyvhónapot, a „Könyvet mindenkinek“ jelszóval rendezik, amelyet az UNESCO adott ki, amikor 1972- öt „A könyv nemzetközi évévé" nyilvánította. A könyvhónap változatos és érdekes programja Vitákat tartalmaz „Véleményt mondanak az olvasók“ témakörrel, versenyeket „A mai irodalom — a szocialista ember és társadalom tükre“ témakörrel, irodalmi estéket, szimpozionokat, irodalmi kiállításokat, szavalóesteket. A rendezvényeket a műfajnak megfelelően csoportosítják: február 1 és 10 között tartják a „Társadalmi-politikai könyv dekádját“, február 11 és 20 között a „Mai irodalom dekádját“ és február 21 és 29 között a „Mezőgazdasági könyv napjait“. Vasárnap Több ezer ember vett részt a mezőszentpéteri kulturális és sportvasárnap rendezvényein Vasárnap reggel, az ünnepség kezdete előtt alkalmam volt szétnézni a községben, emberekkel beszélgetni, otthonukba ellátogatni. Kísérőm, Uifáleanu Ariton, a községi néptanács titkára, amint végighaladtunk a főúton, felhívta a figyelmemet az új, módos portákra: ebben a községben évente 50—60 új ház épül. — Mi a jólét magyarázata? — Röviden talán ennyi: a mezőgazdasági termelőszövetkezet jól működik, az emberek megtalálták helyüket és számításaikat. Az elmúlt esztendőben a község két termelőszövetkezete összesen 20 millió lej értékű terményt takarított be. Ebben az évben kétmillióval többet terveztek. Egy egyezményes norma értéke 25,54 lej. — Mikor létesült a termelőszövetkezet? — Itt, Szentpéteren 1950-ben szerveztük meg. Emlékszem, milyen nagy munkát végeztünk. Mert meggyőző érvként vajmi kevés tényt tudtunk felhozni, hiszen akkoriban még országos viszonylatban is kevés volt a szövetkezet. Legmeggyőzőbb érvünk pártunk politikája, ember iránti gondoskodása volt. És hallgattak ránk az emberek. Elindultak egy új úton, mely húsz egy DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 3. oldalon)