Vörös Zászló, 1972. február (24. évfolyam, 25-49. szám)

1972-02-01 / 25. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 25 (6266.) szám 1972. február 1 KEDD Ára 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA öros megyei pártszervezettel rendelkezőnk, amely képes az összes dolgozókat az ez évi feladatok példás teljesítésére mozgósítani A X. pártkongresszus és a Köz­ponti Bizottság különböző határo­zatai, valamint Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű expozéiban kijelölt feladatok megvalósításáért Maros megye pártbizottsága rendkívül nagy hangsúlyt helyez a pártszerve­zetek sorainak erősítésére. Ez első­rendű fontosságú feladat, mert a jelen történelmi időszak objektív követelménye a párt vezető szere­pének szüntelen növelése a gazda­sági, társadalmi, kulturális élet min­den területén. A párt vezető szerepének növelése számos fontos tényező együttes ha­tásával valósul meg, amelyeket a pártszervezeteknek tevékenységük­ben mind szem előtt kell tartaniuk. Egyik ilyen fontos tényező a párt­­szervezetek sorainak számbeli és minőségi erősítése, a legelőrehala­­dottabb dolgozók felvétele a párt­ba. A párt hősi harca, következetesen tudományos marxista-leninista bék­és külpolitikája, a kommunista párt vezetésével elért nagyszerű sikere­ink arra ösztönzik a dolgozókat, hogy felvételüket kérjék a pártta­gok soraiba, hogy a kommunisták oldalán harcolhassanak a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom felépítéséért. Ennek ellenére a párt sorainak erősítését nem lehet a vé­letlenre bízni. A pártszervek és -szervezetek sokoldalú nevelő és szervező munkát kell hogy kifejt­senek azoknak a dolgozóknak a so­raiban, akik tagjai akarnak lenni a munkásosztály élcsapatának. Úgy kell foglalkozni nevelésükkel, hogy megfeleljenek a Szervezeti Sza­bályzatban leszögezett követelmé­nyeknek, s felvételükkel erősítsék az illető pártszervezetet, hozzájá­ruljanak vezető szerepük növelésé­hez. Ezeket a követelményeket szem előtt tartva, a megyei pártbizott­ság és bürója arra irányította a megye pártszerveit és­­szervezeteit, hogy a párttagok felvételénél szi­gorúan tartsák tiszteletben a Szerb IOAN COZMA, a megyei pártbizottság titkára vezeti Szabályzat előírásait, vala­mint az erre vonatkozó központi utasításokat, tanúsítsanak pártos igényességet, a fő hangsúlyt a párt soraiba belépni óhajtók erkölcsi, politikai és szakmai kvalitásaira, a családban és a társadalomban ta­núsított magatartásukra helyezzék. Az e téren kifejtett tevékenységün­ket a megye pártszervezetei, bele­értve a megyei pártbizottságot is, számos esetben elemezték s a leg­megfelelőbb intézkedéseket fogana­tosították, melyek gyakorlati alkal­mazásával jelentős eredményeket értünk el. Elsősorban a kislétszámú alapszervezetek megerősítésére for­dítottunk figyelmet: a fakitermelés­ben, az építőtelepeken tevékenyke­dő pártszervezetek és azoknak az mlsz-alapszervezeteknek a megszi­lárdítására, amelyeknek tevékenysé­ge még nem emelkedett a szüntele­nül növekvő feladatok színvonalá­ra. Az intézkedések, a pártszerveze­teknek nyújtott konkrét segítség eredményeként, az RKP Maros me­gyei szervezete a múlt év végén közel 65 000 kommunistát számlált, román, magyar, német és más nem­zetiségű­ munkásokat, földművese­ke­t, értelmiségieket — 2­000-rel többet, mint 1970 decemberében. A megye minden hatodik nagykorú állampolgára tagja pártunknak. Az 1971-ben felvett több mint 2 000 új párttag 54,15 százaléka munkás, ami javította a megyei pártszerve­zet társadalmi összetételét. A mun­káselemek túlsúlyának biztosítása a munkásosztály pártjának lényegé­ből fakad. Ez hozzájárul a megyei pártszervezet kombattívitásának, be­folyásoló és mozgósító erejének nö­vekedéséhez. Figyelemreméltó, hogy a megye összmunkásainak 28 szá­zaléka párttag. A megye egyes ü­­zemeiben: Augusztus 23 Bútorgyár, Marosvásárhelyi Vegyipari Kombi­nát, segesvári Fajansz és Üvegipari Komplexum, CFR-komplexum, Tir­­naveni-i Vegyipari Kombinát és Üveggyár, Régeni Fafeldolgozó Kombinát és IRUM, radnóti és gyu­­lakutai hőerőművek stb. az alkal­mazottak 30—45 százaléka kommu­nista. Erős pártszervezeteink van­nak a mezőgazdasági egységekben, az iskolákban és főiskolákon, a ku­tatóintézetekben és más intézmé­nyekben, amelyek tevékenyen hoz­zájárulnak a gazdasági, társadalmi, kulturális feladatok sikeres teljesí­téséhez. A kommunistáknak, a pártszer­vezeteknek a gazdasági, társadalmi, kulturális feladatok végrehajtásá­ért, a dolgozó nép jóléte növelésé­­­ért kifejtett tevékenysége rendkívül kedvező hatással van az ifjúság és a nők soraiban is. Az elmúlt év­ben felvett párttagok 55 százaléka KISZ szervezet tagja s több mint 31 százaléka nő. A pártszervezetek minőségi és számbeli erősítéséért végzett tevé­kenységében a megyei pártbizottság bürója mindenkor elsősorban arra irányította figyelmét, hogy a köz­vetlenül a termelésben dolgozókat, az anyagi javak előállítóit vegyék fel a pártba. Eredménynek tartjuk, hogy a megyei pártszervezet tag­ (Folytatás a 3. oldalon) Minden talpalatnyi föld hasznosításáért Az egész országban visszhangra talált az argesieknek minden talp­alatnyi föld hasznosítására irá­nyuló lelkes felhívása. Ezekben a napokban több százezer ember vesz részt jelentős lecsapolási, töltés­építő, vízelvezető, talajeróziót le­­küzdő munkálatban, az öntözéses területek kiterjesztésében. Argeș megyében eddig több mint 35 ezer ember kapcsolódott be ebbe az akcióba és 295 kilométer árkot és csatornát ásott, csaknem 20 000 hektárt mentesített a pangó vizektől.★ A bánáti síkságon, ahol a föld termőképességét az állam támoga­tásával és a szövetkezeti pa­rasztság hozzájárulásával végzett talajjavító munkával is növel­ték, újabb talajjavítási mun­katelepek nyíltak meg. Boldor, Újvár és Bánlak szövetkezeti pa­rasztjai például árkokat és vízle­vezető csatornákat ástak, amelyek csaknem 500 hektáron megszünte­tik a talaj túlzott nedvességét, Nagytopolovecen, Kricson, Sustrán, Csereszemesen, Biléden és Gyertyá­noson pedig több mint 1 500 hek­táron szüntetik meg a túlzott talaj­­nedvességet különböző talajjavítási munkálatokkal. Új bútor­­típusok Január folyamán több faipari kombinátunk új bútortípusokat vett gyártásba, így például Csík­szeredában tíz garnitúra Horea típusú nappali szobabútor ké­szül. Ugyanitt 100—140 négyzet­­méter térfogatú előregyártott faházak készülnek. A nagyvára­di és a Târgu Jiu-i gyárakban, modern vonalú, kiváló minőségű heverőket, székeket, összecsukha­tó támla nélküli székeket, fotele­ket, asztalokat stb., gyártanak. Az Erdőgazdálkodási és Építőa­­nyagipari Minisztérium vállalatai ebben az évben több mint száz új típusú bútort gyártanak. KÉRDŐJELEK N­ÉLKÜL! -Zárszámadó közgyűlés Szovátán- Nem véletlen, hogy a szovátai termelőszövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén központi helyet foglalt el az állattenyésztés. Ez a gazdaság fő termelési ága, s mint ilyen fő pénz­forrásává is kellene váljon. Ter­melési és értékesítési feltételeik is erre utalnak. Nagy kiterjedésű le­gelők, több mint 850 hektár ka­száló, 150 hektár vetett takarmány szolgáltat alapot a termelés növe­léséhez. Mi hiányzik tehát? A nagyobb hozzáállás, az öntudato­­sabb munka, hogy ne kelljen meg­kérdőjelezni az állattenyésztés kulcsszerepét a jövedelem biztosí­tásában. Mert bizony a múlt évi eredmények alapján tehetünk egy­két kérdőjelet. Az innen származó bevételek ugyanis mindössze 23 százalékát képezik a szövetkezet összpénzbevételének, tehát még mintegy 37 százalék hiányzik abból, amit a vezető tanács, a tagság a lehetőségek arányában megállapí­tott. Ennek ellenére kijelenthetjük, a szovátai mtsz-ben fellendülőben van az állattenyésztés. Állításun­kat nem alapozzuk másra, mint az elmúlt évi eredményekre. A szarvasmarha létszám­tervet telje­sítették. Tejtermelésük, habár nem túl magas, jóval felette áll a kör­nyékbeli mtsz-ekben elért eredmé­nyeknek, így nemcsak teljesítették, hanem mintegy 5 000 literrel túl is haladták az állammal kötött szer­ződésüket. Takarmányozott tehe­nenként az árutejtermelésük meg­haladja az 1100 litret. Az állomány minősége, termelőképessége jó. A takarmányalap mennyisége kielé­gítő. S ezzel elérkeztünk a legtöb­bet vitatott kérdéshez: a takarmá­nyok minőségéhez. Ennek javítása a sarkkérdése az állattenyésztés fellendítésének — állapította meg a közgyűlés. Elég, ha csak a be­számolóból, a hozzászólásokból idé­zünk annak bizonyítására, hogy a termelőszövetkezet tagsága megta­lálta a helyes utat, most tehát tettekre van szükség. „A takarmánytermő területekre nagyobb gondot kell fordítani. Az utóbbi időben nagyon elhanyagol­tuk a bokorirtást, a kaszálók ren­dezését, aminek következtében a takarmányok minősége romlott. A szövetkezet legelőinek egy része bokrosodik el, különösen a II és IV brigádban“ — szól a beszámoló. Ez pedig nagy hiba, mert az állatok takarmányát májustól szeptemberig a legelő biztosítja. Érdemes ezen elgondolkozni. S hogy a szovátaiak nem vártak a mi bíztatásunkra, azt bizonyítják a hozzászólások. A tagság alaposan átgondolt mondanivalóval jött a közgyűlésre. Felszólalásaikból az állattenyésztés fellendítésének, a bőséges, jó minőségű takarmány­­alap biztosításának programját is össze lehetne állítani. Az újonnan választott vezető tanácsnak tehát csak éppen rendszereznie, értékesí­tenie kell ezeket a javaslatokat, a tagságnak pedig valóra váltania, hogy az egész ne maradjon üres beszéd.­­ Panaszkodunk, hogy kevés a tej, rossz a széna — mondotta Do­mokos Albert. — Javítani kell a talaj táperejét. Most egy éve be­széltünk arról, hogy a trágyalevet ne engedjük a vízbe, hanem hord­juk ki a kaszálókra, de még most se csináljuk. Albert Károly a lentermesztéssel kezdte, de a takarmánytermesztés­nél kötött ki. — A tapasztalat azt bizonyítja, nem sokat ér az a széna, amelyet nem teljes virágzásban vágunk le. So­kan mégis másképp cselekednek. Alacsony a hektárhozam, nehezen lehet kaszálni, annyira elszaporod­tak a honcsokok. Osszuk ki idejé­ben a kaszálókat, hogy az illető­nek legyen ideje kitakarítani. Ehhez azonban, amint Pataki Béla bácsi felvetette, nagyobb egyé­ni felelősségérzetre van szükség. Sokan tíz éve kaszálják ugyanazt a részt, de még nem mentek annyira, hogy egyszer a kapát is vigyék magukkal s szétverjék a vakondtúrásokat. De azért ősszel a legnagyobb, jó minőségű boglyát rakják saját szekerükre, a gyengébb marad a közösnek. A beszámoló érintette, hogy a takarmányalap teljes egészében biz­tosított, de amint később kiderült, annak egy része még kint van a határban s a kazlak sincsenek a legjobban összerakva. A kárt tehát nem a tagság, hanem az időjárás előzte meg. Egy hosszantartó esős idő esetén bizony nagy mennyiségű széna ment volna tönkre. Ezek megelőzéséről beszélt Pop Dumitru, Bokor Dénes. Nemcsak másoknak, hanem maguknak a szövetkezeti tagoknak is feltűntek a szövetkezet határában a boglyák, a rosszul ra­kott kazlak. Amikor Pataki bácsi erről beszélt, valaki gúnyosan meg­jegyezte, ha olyan jól érti a kazal­rakást, miért nem csinálja? — Légy nyugodt,, az idén mellé állok. Megmutatom, hogy kell azt a kazlat behegyezni. Nos, véleményünk szerint is ez szükséges ahhoz, hogy a szovátai mtsz-ben az állattenyésztés való­ban fő termelési ággá váljon: a példamutatás, az egyéni felelősség növelése. Ennek egyik legjobb mód­szere a globális akkord alkalma­zása (az állattenyésztésben), melyet a gyűlésen éppen csak érintettek. A jövőben azonban mind az állat­­tenyésztésben, mind a takarmány­­­­termesztésben teret kell nyerjen. Ha megfelelően alkalmazzák ezt a módszert, akkor nem lesz problé­ma a takarmányok minőségével és helyrebillen az állatok termelése is. Legalábbis ezt bizonyítja más termelőszövetkezetek példája, ahol már a tavaly az előírásoknak meg­felelően alkalmazták a globális akkordot. Reméljük, Szováta sem lesz kivétel. (nagy) A segesvári fajansz üzem dekorációs részlege A hajógyártók újabb sikere A Galati-i hajógyár dolgozói a Duna hajózható medrében bo­csátottak vízre egy 4 500 tonnás fehérhajót. A bonyolult művelet­re azért volt szükség,­m­ert a part mentén a folyó be van fagyva. További újdonság, hogy az ed­digi gyakorlattól eltérően a na­vigációs és más berendezések egy részét már a sólyatéren fel­szerelték, s így a további szere­­lőmunkát számottevően meg­könnyítették. Rövidült egyben a gyártási ciklus is. A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események Újabb községi néptanácsok válaszolnak a Pechea-i felhívásra Az elmúlt héten a megye számos községében néptanácsi ülésszakon vitatták meg a Pechea községi nép­tanács felhívására megszövegezett vállalásokat. Szombaton, vasárnap és hétfőn újabb községekben tar­tottak ülésszakot és a hét folyamán a megye legtöbb községe elküldi a válaszába foglalt vállalásait. Marosvécsen szombaton tartották meg­­­az ülésszakot s ezen a képvi­selők részletesen megvitatták, hogy az anyagi és emberi erőforrások ésszerűbb felhasználásával mit va­lósíthatnak meg eredeti terveiken felül. A válasz 6 fejezete külön fel­sorolja, hogy mit vállalnak a me­zőgazdasági termelés, az ipari te­vékenység és szolgáltatások, a falu­si lakosság ellátásának javítása, a község fejlesztését célzó beruházá­sok, a bevételi terv teljesítése és túlteljesítése és a művelődési-ne­­­velési tevékenység fellendítése te­rén. Vállalták például, hogy az ag­rotechnikai szabályok szigorú tisz­teletben tartásával, a globális ak­kord kiterjesztésével s a termelő­szövetkezeti tagság anyagi érdekelt­ségének fokozásával terven felül 50­0 tonna búzát, 60 tonna szemes ku­koricát és összesen 52 tonna zöld­séget termelnek. A termelőszövet­kezetek és a tagok egyéni gazdasá­gának termeléséből az alábbi meny­­nyiségű mezőgazdasági terményeket adják át a központosított állami alapnak: 20 tonna búzát 10 tonna szemes kukoricát 52 tonna zöldséget 30 tonna őszi burgonyát 10 tonna húst 400 hektoliter tehéntejet 50 hektoliter juhtejet Az ipari tevékenység és a szol­gáltatások fejlesztése érdekében egy kovácsműhelyt és egy fameg­munkáló részleget létesítenek, a községi malom pedig 5 000 lej ter­ven felüli termelést valósít meg. Figyelemre méltóak a község fej­lesztését célzó beruházások terén tett vállalások. Többek között meg­kezdik a napi 5 tonna kapacitású pékség építését, Marosvécsen fel­épül az új kereskedelmi áruház öt egységgel, megoldják a község víz­ellátását, partvédelmi­­munkálatokat végeznek a Maros és a községet át­szelő patak partján, 20 kilométeres szakaszon kitakarítják a vízleveze­tő árkokat, 8 kilométer utat javí­tanak meg, 4 sportpályát létesíte­nek, két iskolaműhelyt rendeznek be és ezen felül számos községszé­­pítési és fejlesztési munkát végez­nek el. A karácsonyfalvi néptanács ülés­szakán elfogadott válaszban többek között vállalták, hogy 251 hektár legelőt tisztítanak meg, 150 hektár legelőt pedig természetes és műtrá­gyával javítanak fel, 50 hektár te­rületen végeznek lecsapolási mun­kákat és árvízmentesítés céljából 37.000 köbméter földet mozgatnak meg. A válasz további részében fel­sorolja, hogy terven felül milyen és mennyi mezőgazdasági terméket, illetve húst adnak át az államnak. A beruházások, valamint a köz­ség gazdasági-társadalmi fejlesztése terén vállalják, hogy a lakosság ha­zafias munkahozzájárulásával 1 100 000 lej értékű munkálatot vé­geznek el. Többek között 4 új ke­reskedelmi, illetve közélelmezési egységet építenek, 12 kilométeres szakaszon útjavítási munkálatokat végeznek, befejezik két kultúrott­hon építését, 2 iskolán végeznek fő­javítást, 3 új tantermet építenek és számos más közérdekű munkát szer­veznek. A karácsonyfalvi termelő­szövetkezetben épületasztalos rész­leget létesítenek és bővítik a so­­mosdi mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben működő seprűkötő mű­helyt. Ugyanakkor vállalták, hogy a költségvetési előirányzaton felül 15 000 lej bevételt valósítanak meg. A válasz további részében számos intézkedést irányoznak elő a köz­ség területén folyó művelődési te­vékenység fellendítésére. Falusi Könyvk­önyvhónap Február 1-től kezdve az egész ország falusi helységeiben sor kerül a Falusi Könyvhónapra. Az akciót a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács, vala­mint a Fogyasztási Szövetkeze­tek Központi Szövetsége rendezi. Említésre méltó a falun ter­jesztett könyvek nagy volumene. 1971-ben például 1800 könyvet küldtek falura több mint 5 mil­lió példányban. Ezek közül 547 könyv több mint 500 000 pél­dányban az együttélő nemzeti­ségek nyelvén jelent meg. Ta­valy a falusi lakosság több mint 71 millió lej értékű könyvet vá­sárolt. A falusi könyvterjesztésről 900 könyvkereskedés, több mint 7 000 üzleti rajon és könyvárusító stand révén gondoskodnak. Eh­hez járul még körülbelül 10 000 könyvterjesztő, valamint a „Könyv postán“ terjesztési rend­szer, amely úgyszintén nagy­mértékben járul hozzá a falusi könyvterjesztéshez. A múlt év­ben több mint egymillió kötetet küldtek falura ezen az úton, csaknem ötmillió lej értékben, 54 ezer igénylő címére. Az idei Falusi Könyvhónapot, a „Könyvet mindenkinek“ jel­szóval rendezik, amelyet az UNESCO adott ki, amikor 1972- öt „A könyv nemzetközi évévé" nyilvánította. A könyvhónap változatos és érdekes programja Vitákat tartalmaz „Véleményt mondanak az olvasók“ témakör­rel, versenyeket „A mai iroda­lom — a szocialista ember és társadalom tükre“ témakörrel, irodalmi estéket, szimpozionokat, irodalmi kiállításokat, szavalóes­teket. A rendezvényeket a mű­fajnak megfelelően csoportosít­ják: február 1 és 10 között tart­ják a „Társadalmi-politikai könyv dekádját“, február 11 és 20 között a „Mai irodalom de­kád­ját“ és február 21 és 29 kö­zött a „Mezőgazdasági könyv napjait“. Vasárnap Több ezer ember vett részt a mezőszentpéteri kulturális és sportvasárnap rendezvényein Vasárnap reggel, az ünnepség kezdete előtt alkalmam volt szét­nézni a községben, emberekkel be­szélgetni, otthonukba ellátogatni. Kísérőm, Uifáleanu Ariton, a köz­ségi néptanács titkára, amint vé­gighaladtunk a főúton, felhívta a figyelmemet az új, módos porták­ra: ebben a községben évente 50—60 új ház épül. — Mi a jólét magyarázata? — Röviden talán ennyi: a mező­gazdasági termelőszövetkezet jól működik, az emberek megtalálták helyüket és számításaikat. Az el­múlt esztendőben a község két ter­melőszövetkezete összesen 20 millió lej értékű terményt takarított be. Ebben az évben kétmillióval többet terveztek. Egy egyezményes norma értéke 25,54 lej. — Mikor létesült a termelőszö­vetkezet? — Itt, Szentpéteren 1950-ben szer­veztük meg. Emlékszem, milyen nagy munkát végeztünk. Mert meg­győző érvként vajmi kevés tényt tudtunk felhozni, hiszen akkoriban még országos viszonylatban is ke­vés volt a szövetkezet. Legmeggyő­zőbb érvünk pártunk politikája, ember iránti gondoskodása volt. És hallgattak ránk az emberek. Elin­dultak egy új úton, mely húsz egy DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 3. oldalon)

Next