Vörös Zászló, 1972. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1972-03-01 / 50. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 50 (6291.) szám 1972. március 1 SZERDA Ara 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Alkalmazható-e a „meleg“ váltás a Készruhagyárban ? A Marosvásárhelyi Készruhagyár dolgozóinak február elején megtar­tott közgyűlésén egyebek között a műszakok menetközben­ váltásáról is szó esett, s úgy döntöttek, hogy e kérdést behatóbb tanulmányozás után tűzik napirendre. Ezért a na­pokban újra ellátogattunk a gyár­ba és különböző beosztású alkalma­zottakkal a jelenlegi szinkron és az esetleg bevezetésre kerülő folya­matos termelésről érdeklődtünk, a­­mit belsőleg „hideg“, illetve „meleg“ váltásnak neveznek. A „meleg“ vál­tásról megoszlanak a vélemények, s ezért arra törekedtünk, hogy minél több érdekelt fél álláspontjáról tá­jékozódjunk. Először ADLER ARISZTID fő­mérnököt kerestük fel, aki röviden így ismertette a helyzetet: Nálunk nem újdonság a „meleg“ váltás, évekkel ezelőtt a fehérnemű részlegen már alkalmaztuk, így a­­ránylag pontosan fel tudjuk mérni előnyeit és hátrányait, melyeket rö­viden így csoportosíthatnék: ELŐNYEI: jobb munkaidő-kihasz­nálás; a termelésben lévő félkész termékek közel 50 százalékos csök­kenése; a vállalat forgóalapjainak gyorsabb körforgása. HÁTRÁNYAI: a kis sorozatú ter­melésnél és új modellek bevezetésé­nél jelentős a munkaidő-veszteség; nehezíti a termékek minőségének követését és kizárja a hibát elköve­tők utólagos kiderítését. Szintén érdemesnek tartom meg­említeni, hogy a „meleg“ váltás be­vezetése az anyagbeszerzési és áru­értékesítési szerződésekre is kihat, amit jelenleg még nem oldottunk meg. De ha már itt tartunk, azt is elmondom — zárta szavait a főmér­nök, hogy a „meleg“ váltás beveze­tésének kérdésében való döntéséig ki szeretnénk egészíteni a műszaki dolgozók ismeretét, tapasztalatcsere­sorozat révén. Luca Joan munkás: — Már dolgoztam „meleg“ vál­tással és ismerem gyakorlati ered­ményességét. Szerintem nagyon sok zavart fog okozni a munkások el­térő kézügyessége, szakismerete és felelősségtudata. Ennek következmé­nyét termékeink minősége sínyli meg, ami gyakran munkások-mes­­terek és váltótársak közötti elvtelen vitához vezet. Amint hallottam, a „meleg“ váltással a félkész termé­kek mennyiségének csökkentésére törekszenek, de szerintem a „hideg“ váltás megtartásával és a munka jobb megszervezésével az eddigi­nél többet tehetnének. Kocsis István segédmester: — A hat készruhagyárban látot­tak alapján nem tartom tényleges „meleg“ váltásnak, ha munkáscsere közben a termelés megszakad. Mire alapozom a fenti megállapítást? A meglátogatott vállalatoknál a fél­kész termékek mennyisége tulaj­donképpen több mint nálunk, mert sok esetben nem találják meg a hi­bákat előidéző tényezőket. Vissza­térve a gyárban behatóan tanulmá­nyoztam váltásszervezési metodoló­giánkat és arra a következtetésre jutottam, hogy egyelőre így is so­kat javíthatunk, különösen a ter­melékenységet növelhetnénk jobb szervezéssel, egyes termelési folya­matok gépesítésével. Tehát pillanat­nyilag a mi sajátos termékünk mellett nem tartom hatékonynak a „meleg“ váltás bevezetését. Gyakorlatilag hasonló végkövet­keztetésre jutott Kutasi István, a minőségi ellenőrző szolgálat főnöke, aki továbbra is a szinkron terme­lési folyamatot tartja a leghatéko­nyabbnak. Nem mulasztotta el hang­súlyozni, hogy a „meleg“ váltás esetében lényegesen romlik a ter­mékek minősége. Bombér András és Kiss Ernő mes­terek termékeik jó hírnevének meg­őrzését tartják a legfontosabbnak, s a jelenlegi váltási szisztém mellett döntenek, bár sürgetik annak töké­letesítését. Utolsónak Mármor Elzát, a pénz­ügyi és bérelszámolási osztály főnö­két kerestük fel, aki hangsúlyozta a forgóalap tökéletesebb felhaszná­lásának, a forgási sebesség fokozá­sának szükségességét. A pénzügyi helyzet javítását szerinte kedvezően befolyásolná a „meleg“ váltás. Tu­domása van arról, hogy sokan ké­telkednek az új módszer általános hatékonyságában. Igaz, az osztály­vezető nem ismeri részletesen az egész termelési folyamatot, de a vállalat pénzügyi tevékenységének egyensúlyát minden körülmények mellett biztosítani kell. Eddig a vélemények. Nem célunk döntést hozni a szakmai vitában, mindössze ösztönözni, serkenteni szeretnénk az arra hivatott szemé­lyeket. A minőségi termelésre tör­vény kötelez minden vállalatot. Ez­zel párhuzamosan arra kell töre­kedni, hogy szüntelenül fokozódjék a termelés gazdasági sikere, haté­konysága. A gazdasági szakértők országos értekezletén pártunk főtit­kára hangsúlyozta az új termelés­­szervezési formák bevezetésének és elterjesztésének fontosságát olyan formán, hogy az elősegítse a ter­melékenység s általában a gazda­sági hatékonyság fokozását, a minő­ségi szint szüntelen emelését. Véle­ményünk szerint túlzottan borúlá­tóak, bizalmatlanok egyesek az új megoldással szemben. Igaz, az óva­tosság sohasem árt. Viszont,a bátor kezdeményezés, melyet alapos fel­készülés előz meg, teljes sikert ígér. S akkor nem árt alaposan meg­­hányni-vetni a dolgot — csak tör­ténjen mindez operatívan. VARGANCSIK ISTVÁN Az Agerpres jelenti ÜZEMBE HELYEZTÉK a Nagy­várad — Keszteg 110 kilovoltos vezeték második áramkörét, ami biztosítja az élesdi építőanyag­ipari kombinát és más Bihar megyei gazdasági egységek ál­landó energiaellátását. A mun­kálat azokhoz az intézkedések­hez tartozik, amelyeket a szak­minisztérium dolgozott ki, hogy kétszeresére növelje a főbb ipa­ri létesítmények villamosener­­gia-ellátását biztosító erőforráso­kat. A HÁZTARTÁSI cikkek gyár­tására szakosított régens Repu­­blica vállalatban számos új ter­méket vettek gyártásba. Többek között előállítanak gázbojlere­ket, amelyeknél a vízcsap meg­nyitásakor automatikusan meg­kezdődik a víz melegítése. A ké­szülék szabályozható és ily mó­don csaknem nyomban a kívánt hőmérsékleten szolgáltatja a meleg vizet Egy másik termék a 4x500 wattos villamos hősugárzó, ame­lyet ventillátorral láttak el. Ez a készülék a levegő körforgásá­nak segítségével egy fokra csök­kenti a mennyezet és a padló közelében lévő hőmérsékleti kü­lönbséget az eddigi rendszerek­nél elért 5—6 fokos különbség­gel szemben. Nyáron a készü­lék ventillátorként használható. AZ EGÉSZSÉGÜGYI Minisz­térium intézkedései nyomán javul az orvosi ellátás az ipari egységekben és az építke­zéseknél. Jelenleg több mint 1 400 iparvállalat és intézmény alkalmazottainak 530 orvosi ren­delő és csaknem 400 vállalati rendelőben biztosít megfelelő or­vosi ellátást. Bucure$ti­ ben, Brassóban, Ia$i-ban, Ploie$ti­­ben, Sibiu­ban és másutt 35 vál­lalati poliklinika látja el az épí­­tőmunkásokat. Ott, ahol vállalati poliklinika nem áll rendelkezésre, az építő­munkások építőtelepi orvosi rendelőkben részesülnek keze­lésben. Az építők előnyben van­nak egyébként a területi poli­­klinikákon. MÁRCIUS 12 ÉS 21 KÖZÖTT 60 ország részvételével tartják meg a lipcsei tavaszi vásárt. Mint ismeretes, hazánk 1950 óta rendszeresen részt vesz a vásá­ron, 1968-ban, 1969-ben és 1970- ben aranyérmeket nyert. Románia az idén 2 400 négy­zetméteren állítja ki termékeit, tehát jóval nagyobb területen, mint az elmúlt években. Tizen­hat külkereskedelmi vállalatunk szerszámgépek, vasúti és közúti közlekedési eszközök, kőolajipa­ri felszerelés, traktorok és me­zőgazdasági munkagépek, elek­trotechnikai és elektronikai cik­kek, építőipari felszerelés, acél­­szerkezetek és egészségügyi fel­szerelés, kohászati termékek és más ipari áruk gazdag választé­kát mutatja be. A román gyárt­mányok nagy részét egyébként a Német DK-ban jól ismerik, hi­szen hazánk állandóan szállít belőlük. A román standon kü­lön kiállításon rajzok, fényké­pek, diapozitívok tükrözik majd a kiállított árucikkek gyártását, a nagy román iparvállalatok életét. A Szocialista Maros megyei Tanácsának plenáris Tegnap tartották meg Marosvásárhelyen a Szo­cialista Egységfront megyei Tanácsának plenáris ülé­sét. Az ülésen Nicolae Veres elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke, a Szocialista Egységfront megyei Tanácsának elnöke elnökölt. A plenáris elemezte a Szocialista Egység­front helyi tanácsainak, valamint az Egységfrontban résztvevő szervezeteknek a művelődési, nevelői te­vékenység fokozására, valamint a Szocialista Egy­ségfront Országos Tanácsának felhívására adott vá­laszban foglalt vállalások teljesítésére irányuló te­vékenységét. Mind a beszámoló, mind a felszólalók hangsúlyozták, hogy az elemzett időszakban a Szo­cialista Egységfront helyi tanácsai, valamint a Szo­cialista Egységfrontban résztvevő szervezetek a párt­szervek vezetésével gazdag kulturális nevelőtevékeny­­séget fejtettek ki a tömegek soraiban a szocialista öntudat fokozása, az új típusú ember, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építője alakításában. A kulturális nevelőtevékenységet azokra a feladatokra alapozták, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs fej­tett ki az ideológiai, politikai és kulturális nevelő­munkában dolgozó párt aktívával tartott értekezleten, valamint az RKP KB 1971. november 3—5-i plenári­sán elfogadott programja. A megyei Szocialista Mű­velődési és Nevelési Bizottsággal együttműködésben, a Szocialista Egységfront helyi tanácsai a megye va­lamennyi helységében, városokon és a falvakon, a művelődési otthonokban, klubokban, művelődési há­zakban stb. rendszeresen tájékoztatták a tömegeket pártunk bel- és külpolitikájáról, a szocialista etika és méltányosság követelményeinek szellemében, a közvagyon és a törvényesség tiszteletben tartása, a miszticizmus és a maradi felfogások elleni harcos magatartás szellemében nevelték őket. A Szocialista Egységfront helyi tanácsai fő feladatuknak tekintet­ték, hogy mozgósítsák a dolgozókat az ötéves terv első esztendeje célkitűzéseinek, valamint a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa felhívására adott vá­laszban foglalt vállalások teljesítésére. Ennek érdeké­ben számos átfogó akciót szerveztek. A megye dolgo­zói az elmúlt évi ipari termelési tervet december 17- én teljesítették és az év végéig 364 millió lej értékű terméket gyártottak terven felül. A Szocialista Egy­ségfront helyi tanácsai állandóan mozgósították a vá­rosok és falvak lakóit a helységek rendezésére és szépítésére indított versenyben vállalt kötelezettségek teljesítésére és túlteljesítésére. A plenáris munkálatainak befejezésekor Nicolae Veres elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek a következő időszakban a Szocialista Egységfront helyi tanácsaira hárulnak, és hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy fokozzák a dolgozók széles tömegei­nek marxista-leninista szellemben való nevelését és mozgósítsák őket az összes tervfeladatok és vállalá­sok teljesítésére, valamennyi tevékenységi területen. A második napirendi pont során a Szocialista Egységfront megyei Tanácsának plenáris ülése szer­vezési kérdéseket oldott meg, így Bezdadea Gheor­­ghe elvtársat felmentette a Szocialista Egységfront Maros megyei Tanácsának alelnöki tisztsége alól, s helyére Ioan Florea elvtársat, a Faipari Kombinát vezérigazgatóját választotta meg. Úgyszintén felmen­tették a Szocialista Egységfront megyei Tanácsa tit­kári tisztsége alól Albert Pál elvtársat. A Szocialista Egységfront Maros megyei Tanácsának új titkárává Fodor Géza elvtársat, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnökét választották. A sármási szövetkezetközi sertéshizlalda takarmánytermesztő farmján kihasználták az elmúlt heti kedvező időjárást. A traktorok jelentős területeken forgatták meg a földet. A nagy évforduló tiszteletére A városi fiatalok részére akciók sorozatát szervezték a KISZ-szer­­vezetek. A Higiéna szövetkezet fia­taljai Halász Borbála volt illegális harcossal találkoztak; Kacsó Fe­­rencz elvtársat a Metalotehnica fi­ataljai hívták meg. Grün Róza elv­társnőt az Egészségügyi Iskolaköz­pont, Kádár János elvtársat pedig a 2-es sz. iskola látta vendégül a napokban. Trombita­ Eugen, a KISZ megyei bizottságának első titkára a maros­vásárhelyi 9. sz. általános iskolába látogatott el, ahol a megjelent ta­nulóknak a kommunista ifjak hő­sies harcáról beszélt. A segesvári Fajansz és Üvegipa­ri Komplexum fiataljai Hobai Ale­­cu tanárt hívták meg körükbe, aki , Az ifjúság múltja, jelene és jövő­je“ címmel tartott előadást a meg­jelent 300 fiatalnak. Az 5. sz. ál­talános iskola tanulói Eftimie Pe­­tru volt municípiumi KISZ-titkár­­ral találkoztak. Gáspár Zsuzsanna, az RKP Ma­ros megyei bizottságának bürótag­­ja, a megyei nőbizottság elnöke, Régenbe látogatott el, ahol érde­kes és hasznos előadást tartott a megjelenteknek. A ludasi és Tirnaveni-i fiatalok a városi pártbizottság bürótagjaival szerveztek találkozókat. CZERÁN ANDRÁS A minmm szintjére az állattenyésztési! A régeni Állami Mezőgazdasági Vállalat munkaközössége kimagasló termelési eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt. A növénytermesz­tésben magas hektárhozamokat, e­­gyes farmokon rekordterméseket ért el. Az állattenyésztésben a tervfel­adatokat 47 vagonnal szárnyalta túl a tejtermelésnél és 67 tonnával a hústermelésnél. Az idei tervfelada­tok pedig tükrözik a vállalat lehető­ségeit, s ezért bár jóval nagyobbak az előző évieknél, maradéktalanul megvalósíthatók. A farmok, munkacsoportok kere­tében felelősségérzettel vitatták meg a megnövekedett feladatokat, s arra a következtetésre jutottak, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy az össztermelésnél előirányzott 18 százalékos növekedést megvalósítsák. Számottevően növekedtek a felada­tok az állattenyésztésben is. Szarvas­marha-létszámuk több mint 20 szá­zalékkal lesz nagyobb az előző évi­nél, a fejőstehenek és üszők száma eléri a 2­200-at. A takarmányozott tehenenkénti tejtermelés az idén 250 literrel, a hústermelésük pedig leg­kevesebb 150 tonnával kell nagyobb legyen, mint a múlt évi tervelő­irányzat. A feladatok megnövekedtek ugyan, azonban a feltételek is biztosítot­tak megvalósításukhoz. Alapvető té­nyezőként kell megemlítenünk e te­kintetben az egész munkaközösség határozott szándékát, hogy minden tudását, tehetségét latba veti a ter­melési terv teljesítéséért és túl­szárnyalásáért. Természetesen eh­hez hozzá kell számítani az állat­­tenyésztés meglévő és szüntelenül fejlődő műszaki-anyagi alapját. A felfalusi farmon például ebben a hónapban használatba adnak egy 620 férőhelyes korszerű szarvasmar­ha-istállót és korszerűsítik a ser­tés szálláshelyeket is. A szálláshelyek biztosítása, a tech­nológiai folyamatok korszerűsítése igen fontos tényező, azonban ki­egyensúlyozott, tápanyagokban gaz­dag takarmányalap nélkül elképzel­hetetlen az egyre növekvő termelési eredmények biztosítása. S e tekin­tetben is jó gazdaszellemről tettek tanúságot a régensek. Az istállózási időszakra nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányt tároltak. A szénafélékből a takarmánymérleg­ben előirányzott 3 500 tonnával szemben 4 250 tonnát biztosítottak. A nedvdús takarmányokból 500 ton­nával, a rostdús takarmányokból pedig 600 tonnával gondoskodtak többről a szükségletnél. Ezzel az a­­lappal gazdaságosan bánnak, a ta­karmányokat csak előkészítve etetik fel és minden időszakban jól ki­egyensúlyozzák a fejadagokat. Mint jó gazdák, a vállalat vezetői gondolnak a jövőre, a távlatokra, arra, hogy bőséges takarmányt biz­tosítsanak az állatoknak a nyári és a jövő istállózási időszakra is. Mindenekelőtt jól átgondolt tervet állítottak össze a természetes gyepek feljavítására, melynek a kivitele­zését meg is kezdték, így például a 697 hektár legelő- és kaszálóból 425 hektáron nitrogénes műtrágyát szór­nak ki, 250—300 kilót hektáronként, 200 hektáron pedig felülvetést vé­geznek. Tovább folytatják a néhány évvel ezelőtt megkezdett és igen hatékonynak bizonyult mesterséges gyepesítést. Miről is van szó? Egyes, nem gépesíthető területeket begye­pesítenek. Ezt a munkát — a gyen­gén termő területek magasabb fokú hasznosítása érdekében — több évre felosztott program alapján végzik, így például a Coasta-Belcii nevezetű területrészen, amelyet eddig csak fogatokkal szánthattak meg s 500— 600 kiló kukoricát termett, begyepe­sítettek és hektáronként 25 000— 30 000 kiló zöldtömeget takarítottak be. A néhány évvel ezelőtt megkez­dett munka eredményeként ma már 302 hektáron rendelkeznek mester­séges gyeppel, s ezt az idén még 100 hektárral pótolják meg. A gye­pesítéshez használt magkeverék 60 százalékát a pillangósok — vörös- és fehér here, lucerna, szarvaskerep és baltacím — képezik, 40 százalékát pedig a pázsitfüvek. A fentebb említett intézkedések, a magas tápértékű termesztett takar­mányok elterjesztése, az állatok ta­karmányozási és gondozási normái­nak szigorú tiszteletben tartása ré­vén a vállalat dolgozói egy olyan keretet teremtenek az állattenyész­tés fejlesztéséhez, amely lehetővé teszi a megnövekedett tervfeladatok teljesítését és túlszárnyalását. O. V. A Megyei Pártkabinet közli Máriius 2-án, csütörtök du. 5 órakor a Hosszú utcai szék­házban tartja a marosvásár­helyi pártoktatás lektorainak és propagandistáinak felké­szítőjét. A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM KÖZLI: Március 1-én érvénybe lép a tavaszi tojásár. A nagy to­jások darabja 1,10 lej, a kis tojásoké 1,00 lej. A 2—3 pra­on A Mezőgazdasági Tenesírszövetkezetek Iiszák­os Szövetsége II. Kongresszusának ___HATÁROZATA Márciusba (HARAGOS ZOLTÁN felv.) M­ind ritkább... A vásárhelyi főtéri Gostat­­üzlet hentesáru részlegén fegyel­mezetten álltak sorba a vevők. Türelmesen vártak, mert bőséges az ellátás, a termékek minősége kiváló, s már-már az volt a véle­ményem, hogy a kiszolgálás ellen sem lehet különösebb kifogást emelni. Az ezután történtek a­­zonban egyszeriben megváltoztat­ták a véleményemet. A sorban fegyelmezetten, gon­dos külsővel állt egy cigány is. A­­mellette álló vevőknek nem volt semmi kifogásuk ellene, csak­­egyedül a kiszolgálónak. Pedig igazán illedelmesen kérte az árut. Kapta is, amit kért, de amíg a többi vásárló tiszta fehér na- JEGYZET­ ­­pírban vette kézbe a portékát,­­ neki használt, piszkos papírba akartak csomagolni. S ekkor közbelépett egy vevő. Alaposan rápirított a fiatal kiszolgálóra. Lekapta a mérlegről a szemetes csomagolópapírt, s követelte, hogy tisztát vegyen elő helyette. S miközben a kiszolgáló csep­pet sem udvariasan válaszolt, egy másik vásárló megjegyezte: „A cigány is ember“. A február 17-én este történtek arra figyelmeztetnek, hogy van­nak még, akik előítéletekkel vi­seltetnek embertársaik iránt, s tudatosan vagy akaratlanul meg­alázzák, megsértik emberi méltó­ságukat. Számomra azért meg­nyugvást, elégtételt jelentett, hogy a vásárlók közvéleménye nem hagyta szó nélkül ezt a nem általános, de egyediségében is bántó jelenséget. A közvélemény ereje biztosíték arra, hogy hova­tovább mind kevesebb lesz az ilyen, előítéletekből fakadó sér­tés. markó Külkereskedelmi árucseréket bonyolíthatnak le Minthogy a nemzetközi szer­vezetek érdeklődést tanúsítottak egyes vegyipari tervezőintézetek eredményei iránt, minisztertaná­csi határozattal feljogosították a Vegyipari Minisztérium irányítá­sa alá tartozó egyes intézeteket, hogy 1972. március 1-től kezdve közvetlen külkereskedelmi műve­leteket bonyolíthassanak le. E­­zek az intézetek a következők: A szerves vegyipari és petroké­­miai technológiai tervezőinté­zet (IPROCHIM), A szintetikus szerves vegyipari, gyógyszeripa­ri és műréstgyártási technológiai tervezőintézet (IPROSIM) és A szerves vegyipari és műtrágya­gyártási technológiai tervezőin­tézet (IPRAN). A minisztertanácsi határozat célja tovább tökéletesíteni a kül­kereskedelmi tevékenységet az operativitás növelése és a köz­beeső láncszemek kiküszöbölése szellemében. Új üzlet Bogát főutcáján. A falu lakóinak régi vágya, hogy végre ők is civilizált körülmények között vásárolhassanak. Az üzlet fel is épült, szép, világos, nagy ablakokkal. Aztán rendre a bútor is megér­kezett. Csak az ajtók nem akarnak megnyílni. Pedig a bogátiak sze­rint minden rendben, csupán egy „kis dolog“ van még hátra: a vil­lany bekötése, amit napról napra halogat az IPPA (A Termelési, Szolgáltatási és Házigépgyártó Vállalat).

Next