Vörös Zászló, 1972. április (24. évfolyam, 77-102. szám)

1972-04-01 / 77. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 77. (6318) szám 1972. április 1. szombat Ára 30 iámi napirénen A felvásárlási kötelezettségek teljesítésének biztosítása Bár az elmúlt napokban és jelenleg is falvakon a tennivalók között érthetően a főbb mező­­gazdasági munkák elvégzése szerepelt az első helyen, ezek­kel párhuzamosan és velük szo­ros összefüggésben napirendre került a felvásárlási kötelezett­ségek teljesítésének biztosítása is. Az idén a megye fogyasztási szövetkezeteinek közel 20 száza­lékkal több különféle mezőgaz­dasági terméket kell felvásárol­nak a termelőszövetkezeti tagok és más kategóriájú termelők termékfölöslegeiből, mint az el­múlt esztendőben. A terv fő­ként hús, állati eredetű termé­kek, takarmány, gyógynövények és néhány más mezőgazdasági termék stb., felvásárlásának megszervezését irányozza elő. Figyelembe véve az előirányzott mennyiségeket — megyei szin­ten 100, esetenként 200 tonnát meghaladó mennyiségekről van szó — érthető az az igény, hogy a felvásárlási terv teljesítésének biztosítására hivatott összes il­letékes szervek és szervezetek már most, az év elején tegye­nek meg mindent feladataik megvalósítása érdekében. A köz­pontosított állami alaphoz, a lakosság ellátásához való hoz­zájárulásukra számít az ország és mindenekelőtt a megye la­kossága, jó vagy rossz munká­juk közvetlenül érezteti hatását néhány nagyon fontos terméknél az ellátás alakulásában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy jelentős export­kötelezettségeik is vannak Az idei első eredmények csak a tojásfelvásárlás terén mond­hatók jóknak, igaz, hogy a töb­bi terméknél és terménynél a fő idény csak ezután követke­zik. De éppen ezért kell vala­mennyi fogyasztási szövetkezet­nek egyéb tennivalói mellett napirendre tűznie a felvásárlási terv teljesítése biztosításának kérdéseit. Az előkészítő, vagy mondhatjuk alapozó intézkedé­sek körültekintőbbek, mint az elmúlt években voltak. Minde­nekelőtt el kell mondani, hogy minden községben a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelmének, az egyéni parcellák felhasználá­si módjának, valamint a fo­gyasztási szövetkezetek saját lehetőségeinek gondos felmérésé­vel kezdték a munkát. Ugyan­akkor számos intézkedés történt annak érdekében, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek létesít­senek mellékgazdaságokat álla­tok tartására és hasznosítsanak minden, a tulajdonukban vagy a használatukban lévő mezőgaz­dasági területet. Eddig 18 sertésneveldét létesítettek, ame­lyeknek állománya az év végé­re eléri az 1600-at, 16 saját esz­­tenájuk van 2 300 juhval élő há­­zinyúltenyészetük tenyésznyulak tartására. Ezeknek a mellékgaz­daságoknak a megszervezése, számuk, valamint az állatállo­mány növelése tervük teljesíté­sének, a közétkeztetési egységek ellátásának fontos forrása. Hasonlóképpen nagy figyelem­mel és a lehetőségek gondos mérlegelésével kell foglalkozniuk — éppen az eddigi felméréseik adatait felhasználva — a szerző­dések megkötésével. Valameny­­nyi szövetkezeti alkalmazottnak pontosan ismernie kell, milyen körzetben, milyen termékekre kell szerződést kötnie a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti tagokkal és azt is, hogy a szer­ződések milyen előnyöket bizto­sítanak számukra. A vadonter­mő gyógynövények begyűjtésére az idén jobbak a lehetőségek, több szárítót létesítenek, s így a KISZ szervezetekkel és az is­kolákkal karöltve eredményes akciókat szervezhetnek. A felvásárlási terv teljesítésé­nek biztosítása a fogyasztási szövetkezetek feladata, de gaz­dasági jelentősége szükségessé teszi, hogy a helyi pártszervek és szervezetek, valamint a köz­ségi néptanácsok is foglalkozza­nak vele, nyújtsanak támogatást a szövetkezeteknek feladataik megoldásában. És már most, az előkészítés időszakában, mert a későbbi eredményeknek ez a legfőbb biztosítéka. A pártszervezetek mozgósító szerepe a talajfeljavítási munkálatok elvégzésében Az év elejétől hazánk falvaiban szorgos munka folyik. Nicolae Ceaușescu elvtársnak a községi párttitkárok és a néptanácsi elnö­kök első országos konferenciáján elhangzott eszmegazdag beszéde, értékes iránymutatásai hatására lelkes munkalégkör alakult ki a falvakon s ez a beszéd a dolgozó parasztság akcióprogramjává vált. Falvakon a téli napokat és a ta­vasz kezdetét átfogó talajjavítási munkák jellemezték, válaszként a mezőgazdasági termelés fokozását szorgalmazó felhívásokra. Ebben­­a pezsgő, alkotó légkörben a mozgató erőt a falvak pártszervezetei, a kommunisták képezik. „... A lecsapolási, a talajjavítá­­si program teljesítése — hazánk e­­gész mezőgazdasági potenciálja ki­aknázásának programja — egyik fő kötelessége a községek, a pol­gármesterek, a néptanácsok, az egész parasztság és a falusi párt­­szervezetek számára“ — hangsú­lyozta pártunk főtitkára a konfe­rencián mondott beszédében. Ezek az útmutatások, valamint a megyei pártbizottság bürójának, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságá­nak és a Mezőgazdasági Vezérigaz­gatóság Tanácsának ez év január 18-án tartott közös gyűlésén elfoga­dott intézkedési terv alapján min­den egyes községben és megyei szinten is a talajfeljavítási akció­kat koordonáló parancsnokságokat hoztunk létre. A parancsnokságok, valamint a községi pártaktívákkal szervezett gyűlések keretében konk­rét munkaprogramot vitattak meg, azonosították mindazokat a terüle­teket, ahol rendszeresen összegyűl IOAN COZMA, a megyei pártbizottság titkára a víz, melyeket az­ áradás fenyeget, vagy erodálódtak. A községi párt­­bizottságok, a községi néptanácsok és a termelőszövetkezetek vezetői körültekintően szervezték meg a vízrendészeti akciókat, konkrét ter­vet készítettek s a munkálatok végrehajtására a szövetkezeti tagok, a községek lakóinak széles tömegeit mozgósították. Ezek az intézkedések, valamint az argériek felhívása nyomán ki­bontakozott verseny — melynek célja használhatóvá tenni minden földparcellát — óriási erőket moz­gattak meg a megye valamennyi községében és falujában. Március 30-ig közel 5 000 hektáron végeztek lecsapolási munkálatokat, több mint 140 kilométer lefolyó csator­nát takarítottak ki és javítottak meg. Ezenkívül, elsősorban a Kü­­küllő, a Luc és a Nyárád mentén, több mint 38 kilométer hosszúság­ban új töltéseket építettek és meg­emelték a régieket. Ezekkel a mun­kálatokkal egyidejűleg 42 000 hek­tár legelőt takarítottak ki és közel 1 000 hektár területen teraszoltak, bokrot irtottak és eróziómegelőző munkálatokat hajtottak végre. A talajfeljavítási terv egyes előirány­zatait már teljesítettük, sőt túl is teljesítettük. Ezekben a munkála­tokban több mint 100 000 honpolgár, fiatal, idős, nő és férfi vett részt. Számos községben és termelő­­szövetkezetben, mint például Bá­­toson, Valea Largán, Radnóton, Sármáson, Náznánfalván, Daneben, Magyarón, Mezőzáhon, Alsó Ide­csen, Mikefalván, Faragón, Ádámo­­son és máshol nagy erőket mozgó­sítottak a munkálatokhoz, s jó e­­redményeket értek el, ami azt bizo­nyítja, hogy a községi pártbizott­ságok, a néptanácsok megfelelően szervezték meg és irányították ezeket a fontos akciókat. Ki kell emelnünk elsősorban a Bátos köz­séghez tartozó termelőszövetkezetek és falvak lakosainak jó munkáját, akik a pártbizottság mozgósítására, (titkár Nösner Helmut, néptanácsi elnök Macarie Alexandra) noha januárban fagyos volt a föld, hideg volt, naponta kézbe vették az ásót, a csákányt és dolgoztak, hogy te­rületeiket megvédjék a Luc eset­leges áradásaitól és levezessék a pangó vizeket. A munkálatokban naponta 200—300 férfi és nő vett részt. Dicséretet érdemlő munkát végeztek a Valea Larga-iak is (a községi pártbizottság titkára Vlas Eugen, a néptanács elnöke Cenan Paul). Az utóbbi időben a község­hez tartozó hét völgyet munka­telepekké alakították át, naponta mintegy 1 000 szövetkezeti tag kap­csolódott be a talajfeljavítási ak­ciókba. Munkájuk nyomán a köz­ség határában egy több mint 10 000 méteres csatornahálózat alakult ki, mely 244 hektár mezőgazdasági te­rületet tesz használhatóvá, levezet­ (Folytatás a 2. oldalon) Jó minőségű talajelőkészítés, megfelelő növénysűrűség biztosíthatja a gazdag krumplitermést DÉLRE BIZTOS kikelt már a borsó, zöldell­ő, dug­ványrépa, földben a cukorrépa . A délután derekán Gernyeszegen most a krumpli. A tavaszi kam- gyönyörködünk a nyílegyenes so­­pányban még egyetlen munka vár robban, dicsérjük a krumpliföldet, rájuk: a kukoricavetés, mely az idő s a traktorosok mun­kája nyomán aligha eshet minősé­gi kifogás alá. — Régen nem dolgoztunk ilyen jó feltételek mellett. Minden ked­vezően összejött. Péntek délre biz­tos végzünk az ültetéssel. Ha el nem romlik az ültetőgép, már ma délután befejeztük volna. — Március végére elkészülni a krumpliültetéssel, szép teljesítmény. — Az időjáráshoz igazodtunk, hasztalan lett volna várni az elő­írt optimális időszakra. S végtére az is csak az időjárás függvénye. Ha kedvez, lehet korábban venni, ha nem, vártunk volna. — S az előzmények? — Műtrágyáztuk a krumplifölde­ket, a szántás, talajelőkészítés nem okozott gondot, mindent idejében el­végezhettünk. Saját ültetőanyaggal dolgoztunk. Azaz úgy saját, hogy a tagság is kölcsönzött az őszig. Ü­­gyeltünk a sűrűségre, nem voltunk bőkezűek, de nem is takarékoskod­tunk. Annyit ültettünk, amennyit az agrotechnikai szabályok megköve­teltek. A brigádosok, csoportfelelő­sök, mint látja, szinte egész nap itt vannak a gépek mellett. Kizá­rólag géppel ütöttünk, már a ta­valy is így dolgoztunk. Alkalma­sak a területek meg aztán amennyi­re lehet, ki szeretnénk szorítani a kézi kapálást. A gépek után a tagságnak jobbára némi igazítani való­ja akad. Jó termést remélünk, bár tartunk kissé egy esetleges szá­razságtól. Gernyeszeg ismét kitett­ magáért, BIZONYTALANSÁG Ez bárkinek kellemetlen. Hát még ,ha egy egész gazdaságot tarta­nak bizonytalanságban. — Nem tudjuk — mondja Májer Mária mérnöknő Beresztelkén —, hogy végül is vetőmagnak vagy fo­gyasztásra termelünk krumplit. Az ősszel úgy állapodtunk meg, hogy vetőmagtermelésre szakosítanak, ki is cserélték az ültetőanyag 75 szá­zalékát, persze azon az áron, amit az ilyen minőségű ültetőanyagért fizetni kell. Engem elküldtek spe­ciális tanfolyamra, hivatalosan vi­szont még mindig nem konfirmál­ták a korábbi egyezséget, így aztán nem tudjuk, hányadán is állunk. Szerződésünk fogyasztásra szánt krumplira van, de akkor minek kellett oly nagy mennyiséget kicse­rélni? Ez még a kisebb baj. A na­gyobb az, hogy a vetőmag termel és igényesebb művelést, kártevők el­leni védekezést kíván, azaz több befektetést. Jobban fel kell készül­nünk a betakarításra is, a szelek­tálás és csomagolás miatt. S gondo­lom, ezek után az sem elhanyagol­ható, hogy milyen áron adjuk majd el a krumplit és kinek. Egyszóval tisztázni kellene ... Talán e sorok jó szolgálatot tesz­nek, s az ILF végül is közli a ke­­reszteléiekkel, hogy miért igyekez­nek. Mert igyekeznek. Naponta 8—10 hektáron ültetik el a krumplit az istállótrágyázott és műtrágyázott földbe. Legkésőbb a jövő hét ele­jén jelenthetik az ültetés befejezé­sét. Igényesen dolgoznak — mintha vetőmagot termelnének! (makkai) Háztartási cikkek külföldre A segesvári üveg- és fajansz­kombinát az idén több mint félmil­lió darab fajansz háztartási cikket exportál Algériába, jelentős tételt Angliába és Kanadába. Az összter­melés több mint egynegyede kivi­telre kerül. A kombinát munkakö­zössége körültekintő üzemszerve­zéssel az első negyedévben mara­déktalanul eleget tett külföldi szer­ződéses kötelezettségeinek, sőt, több esetben határidő előtt szállított. Bútorgyárat avattak Beius­on Beiuson csütörtökön felavat­ták a város legnagyobb iparválla­latát, a köztársasági jelentőségű új bútorgyárat. A gyár annak a párt­politikának az eredménye, amely­nek értelmében az ország egész te­rületén ésszerűen kell elosztani a termelőerőket, s nagyban fellendíti majd az egész vidék gazdasági és társadalmi életét. Az új ipari léte­sítmény évi csaknem 100 millió lej értékű terméket fog előállítani és több mint­ ezer belényesi és kör­nyékbeli lakosnak nyújt munkale­hetőséget. . A korszerűen berende­zett gyár gépeinek 80 százalékát hazai üzemek állították elő. ­Világ proletárjai, egyesüljetek! IMME CEWEStI EUN­MS líraira szűnni Hivatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és Gaafar Mohammed Numeiry vezérőrnagy, Szudán De­mokratikus Köztársaság elnöke pénteken hivatalos megbeszélést folytatott a khartumi Népi Palotá­ban. A megbeszélésen részt vett ro­mán részről: Ion Pafan, a Minisz­tertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Bujor Almában bá­nya-, kőolajipari- és geoló­giai miniszter, Gheorghe Oprea, Stefan Andrei, Constantin Mitea, az elnök tanácsosai, Gheorghe Ser­­banescu, Románia szudáni ideigle­nes ügyvivője,­Vasile Routu, a kül­kereskedelmi miniszter helyettese, szudáni részről: dr. Oszmán Abu Al-Gaszim együttműködési és falu­fejlesztési miniszter, Ibrahim Mo­­neim Manszur gazdaságügyi mi­niszter, Mahdi Musztafa elnökségi államminiszter, Fakhradin Moham­mad helyettes külügyminiszter, Ah­med Abdel Rahman Al-Agib ipar­és bányaügyi miniszter, Szulejman Babikesz nagykövet, Mohammad Abdel Mazsid Ahmed kereskedelem­ügyi minisztériumi államtitkár. A segesvári Nicovala vállalat termelőcsarnoka A 3-IK OLDALON Tudomány, Technika, Érdekességek Útban a Dinder természeti rezerváció felé Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke Gaafar Numeiry el­nökkel együtt péntek délben Da­­mazin helységbe utazott, s onnan a Dinder természeti rezerváció felé folytatta útját. A két államfőt román és szudáni személyiségek kísérik. ­ Üzemszépítési akció . . •*'„• Jisamszépíti'-t ak­­vítják, kövezik a belső ihvonalá­ció keretében a Ludas! Cukorgyár­kát, tisztítják, goncozik a­ parkot, munkaközössége folytatja a gyár üzemi sportpályát. Az idén körül­­berüli zöldövezet fásítását. A ha- belül­­200 000 lej értékű* hazafias pókban befejezik 100 gyümölcs, és munkával rendezik, szépítik tiz e- 100 rózsafa elültetését. Emellett fa­­műket és környékét. Új eljárással Új eljárást vezettek be a szó-­­lással, most marással állítják elő vószékek végtelen csavarjainak ez£ a fontos alkatrészt, s így éven­­megmunkálására a marosvásárhelyi több tízezer lejjel csökkentik a Könnyűipari Felszereléseket Gyár­tó Vállalatban. Előzőleg eszterga- gyártási költségeket. Tudósítás a Kövesdombról Mint langyos eső, tavaszi nap­fény simogatására serkenő rügyek, úgy bújnak elő a földből városunk friss hajtásaiként a kövesdombi lakóépületek. Egész csokorra való vörös-szürke ház vetette már meg a lábát a felsőbb rétegben agya­gos, mélyebben köves, homokos talajon és úgyszólván minden nap elteltével nő, emelkedik fölfelé. S a téglafalazással, betonöntéssel, előre­gyártott elemek behelyezésével pár­huzamosan új és még újabb gödrö­ket ásnak a kotrógépek. Első fel­vételével éppen azt örökítette meg Koncz János fotóriporterünk, amint a még csak tervrajzon szereplő A/31-33-as tömbház alapjainak, pincéjének „csinál helyet“ az exka­vátor. Lukács Sándor létfelelőstől megtudtuk, hogy a többi blokkok­nak is lesz pincéjük, amit a lakók bizonyára jól ki tudnak majd hasz­nálni téli tárolásra. Waisbuch Tulea helyettes főmérnök szavaiból azon­ban úgy vettük ki, az építők nem tapsoltak ennek a megoldásnak. Ré­szint azért, mert a látszólag enyhe tél­­is volt olyan kemény, hogy a fagyos talajba beletörjenek a kotró­gép fogai, s így kénytelenek voltak kézi erővel, ékkel, ráverő kalapács­csal, vasrúddal fejteni a jeges földet. Mennyit? Csupán januártól mostanig 15 000 köbmétert kellett megmozgatni gépi és kétkezi mun­kával. Másrészt a pincék miatt tíz­szeresére növekedett a zsaluzó­anyag-szükséglet. Egy szó mint száz, a tömbházak funkcionális, illetve kényelmi foka növelésének ára van. Másodszor a toronydaru közelé­ben kattant ottjártunkkor a fény­képezőgép zárszerkezete. Nem sok­kal azután, hogy a munkavezető el­panaszolta, három hete mozdulatla­nul áll a szuper teljesítményű to­ronydaru. Még szerencse, hogy nem kell bért fizetni érte, amíg nem működik — tette hozzá — külön­ben óránként több mint 47 lej veszteséget jelentene. Az, hogy a villanyszerelők és gépészek próbál­kozásaira a daru sokáig makacs­kodással válaszolt, némi magyará­zattal szolgál arra, hogy a Hargita megyeiek oly könnyű szívvel adták át a vásárhelyi Trösztnek. De azt már nem írjuk alá, hogy amennyi­ben a használati díjat működésbe helyezett munkaeszköz után számít­ják, a közösséget, tágabb értelem­ben a társadalmat nem éri veszte­ség amiatt, hogy egy ilyen hatal­mas szerkezet hetekig vagy éppen hónapokig áll kihasználatlanul a szabad ég alatt. Gagyi Albert, az ipari termelési és szolgáltatási egy­ség csoportvezetője igyekezett meg­nyugtatni, hogy most már jó kezek­ben van a toronydaru, hiszen Lo­­sonczy Sándor villanyszerelő fog­­­lalkozik a hibajavítással, az az em­ber, akit éppen a boksai gyárban specializáltak. Ha ő nem tudja megcsinálni, akkor senki — jelen­tette ki. . Maga Losonczy Sándor ígéretet tett, hogy addig nem megy haza az építőtelepről, amíg el nem végzik a daruval az úgynevezett házi próbát. Harmadik felvételünkön ablak­­nyílásos falpanelt lenget egy má­sik (működő) emelődaru, a Köves­domb első előregyártott házának „építőkövét“. A korszerű tech­nika és a praktikus gondolko­dás térhódításának jeleivel lépten nyomon találkozunk a munkatele­pen. Különösen tetszett, hogy a la­kótelep általános elrendezésének terve szerint máris föld alá kerül­tek a víz, valamint az esővíz- és a szennyvízcsatornák. Méghozzá olyan elhelyezésben (a leendő zöldövezet­ben), hogy miattuk nem kell majd a már most zúzott kővel behengerelt, szegélykővel kirakott, aszfaltozásra szánt utakat később feltörni. Egy másik ügyes dolog, hogy az építke­zések helyéig betonlapokból építet­tek ki ideiglenes utakat, amiket majd ugyancsak daruval felszednek és újra felhasználnak. Ezt látva, eszembe jutottak azok a mérnökök, akik a Tírnaveni-i Üveggyár építő­telepén néhány évvel ezelőtt meg­mosolyogták hasonló tárgyú javas­latomat. Miközben szemünk láttára tengelyig süllyedtek s a túlterhe­léstől egymás után estek, ki a csa­tasorból a teherautók, kotrógépek, a munkavezetők makacsul állítot­ták, hogy nem kifizetődő az ideig­lenes közlekedési utak vasbeton­lapokkal való kirakása. Nos, itt, a Kövesdombon nem kevesebb, mint 3­000 méteres úthálózatot épí­tenek ki ilyenformán. S lévén szó a korszerű építéstechnikáról még megjegyezzük, a vásárhelyi válla­latnál úgy tervezik, hogy nemcsak a magas blokkoknál, de már a négyemeleteseknél is általánosítják az önemelő építőállványok haszná­latát. Tehát a fából ácsolt állvány­zat után a csőállvány is háttérbe szorul. Az idén 9-ről 29-re (!) nö­velik a nagyobb munkatermelé­kenységet biztosító önemelő állvá­nyok számát. Reméljük, hogy a fentiekkel­ nemcsak­­ az építők nyer­nek, de a Kövesdombot benépesítő családok is, időben és a kivitelezés minőségét illetően egyaránt. AJTAY LÁSZLÓ M& .a |'T '.v : L.'jh:;yf' j

Next