Vörös Zászló, 1972. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1972-06-01 / 128. szám

XXIV. évfolyam 128 (6369) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1972. június 1. csütörtök Ara 30 báni M­RKP ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ÉS A Keimsms m.­tfordulója tiszteletére Teljesítsük határidő előtt ! ' ' ” ' . az ötéves tervet! 5,5 millii) lej terven felül Többre vagyunk képesek az ország nagy eseményeit köszöntő szocialista vetélkedőben — állítják a régeni Sportfelszereléseket Gyár­tó vállalat dolgozói. S mintegy válaszként megemelték a tervmuta­tók teljesítésére tett vállalásaikat. Ezek szerint 5,5, millió lejjel szár­nyalják túl az össz-, és 5 millióval az áruterm­elési tervüket. Az öthónapi tervet 3 714 000 lej össztermelési és 2 274 000 lej áru­­termelési többlettel zárták. Terven felül állítottak elő 7 400 pár sport­cipőt, 21 700 db bőrdíszműárut és egyéb termékeket. Az évszámítá­sok szerint június 1-ig teljesítik az össztermelés túlszárnyalására tett vállalásuk 70 százalékát s az árutermelésre vonatkozó felajánlásuk 55 százalékát, a munkatermelékenységi előirányzatot pedig 5 száza­lékkal szárnyalják túl. A 3. oldalon Minden gyártmányt rentábilisan! Szőkébb fogyasztási keretet! Célszerű áttervezéssel IdőCSókM — S­ ZÜLEIM s a szomszéd öregasszony is sokáig velem, rajtam mérték az időt: már tudok gügyögni, majd fölálltam s megindultam hirtelen, s ezt a percet hol örömhozó, hol otthont­ pusztító időjelzések követték; azt hiszem, még most is a velem kapcsolatos történésekkel vá­lasztják el és kötik egybe a napokat, hónapokat, éveket... Én is megtanultam mérni az időt, s nem órá­val, hanem tetteimben. S mert tett volt a játék is, emlékszem, egy estefelé nagyon bánatra adtam fe­jem, hogy kis váramat nem tudtam fölépíteni alko­nyig. S hogy miért akartam épen alkonyig fölépí­teni gondolataim játékos hajlékát, ma sem értem. De jó, hogy időhöz kötöttem, mert ez az első siker­telenség késztetett arra, hogy azután, talán vigasz­talásként is, mindig tettekben mérjem az időt. S nemsokára már a széthallt sarjúrendekben, apróra aprított ölfákban, lekaszált füvek hektárjaiban, szo­rosra kötött árpakévékben, megoldott egyenletrend­szerekben, elsajátított idegen szavakban, megírt és meg­ nem­ írt versekben mértem az időt... S lám, mintha még az időmérést is örökölné az ember. Amióta megszületett fiam, hozzá kötöm minden percemet, napomat, évemet, benne-általa mérem le az idő teréből nekem jutott s magam­alkotta tett-mozaikok sokaságát,­de fiam sorsát már a történelem számlapján figyelem, ahol a számok már a holnap foszforeszkáló számait mutatják... BARTIS FERENC nye a ma megnyíló és e hónap 20-ig tartó „Gyermek-könyvna­­pok“. Célja: kiállítások, író-ol­vasó találkozók, irodalmi ver­senyek útján még szélesebb kör­ben ráirányítani a gyermekek figyelmét a tudás forrására. ■k Június 4-én bonyolítják le Marosvásárhelyen a gyermekek kartingversenyének megyei sza­kaszát, ezúttal a Rózsák terén, 9 órai kezdettel. SZOTYORI ANNA rajza RENDEZVÉNYEK Marosvásárhelyen a Rózsák terén ma délután 4 órakor kez­dődik a „Boldog gyermekkor“ témájú rajzverseny, melybe a megyeszékhely iskoláinak I—IV. osztályos tanulói neveznek be. Akárcsak az elmúlt évben, mind a gyermekek, mind a szülők nagy érdeklődéssel várják a leg­ifjabb tehetségek vetélkedőjét. ★ Marosvásárhelyen ezúttal a Május S sétányon szervezik meg 17 órai kezdettel az óvodások, a napközisek és az I., II. osztályo­sok bicikli, tricikli és karting­­versenyét. ★ Tudásukat, ügyességüket a gyermekek hasonlóképpen be­mutatják megyénk más helysé­geiben is. ★ A Könyv Nemzetközi Évének egyik figyelmet érdemlő eseme- Nicolae Ceausescu „... meggyőződésünk, hogy nemcsak megva­lósíthatjuk, hanem túl is szárnyalhatjuk az öté­ves terv előirányzatait a termelés, a terme­lékenység, a jólét növe­lése tekintetében...“ felajánlásukra A tirnaveni Vegyipari Kombinát legnagyobb volumenű és érték­beli termelését a karbidgyártó részleg dolgozói adják. Lelkesen ké­szülve a párt Országos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója méltó köszöntésére elhatározták, hogy a 6-os számú karbidkemence összes tervezett paramétereit egy félévvel határidő előtt érik el, s így az eredetileg vállalt 3 000 tonna helyett 4 000 ton­nával fogják túlszárnyalni tervelőirányzatukat. A műkőrészleg dolgo­zói is 200 tonna helyett 500 tonna terméket szándékszanak előállíta­ni terven felül. MEGALAKULT A POLITIKAI NEVELŐMUNKÁVAL ÉS A TÁR­SADALOMTUDOMÁNYOK ELŐ­­adásÁval FOGLALKOZÓ TANÁCS Hétfőn a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériumban megalakult a po­litikai­ nevelőmunkával és a társa­dalomtudományok előadásával fog­lalkozó tanács. A tanácsban részt vesznek a minisztériumok, a me­gyei pártszervezetek, ifjúsági szer­vezetek képviselői, tanerők, tudo­mányos és kulturális dolgozók, munkások és szövetkezeti parasz­tok. A tanács megállapítja a szüksé­ges intézkedéseket a tanulók és a diákok nevelésének, politikai-ideoló­giai felkészítésének szüntelen javí­tása, kommunista nevelésük céljá­ból, valamint abból a célból, hogy haladó szellemű, aktív harcosokká váljanak a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építésében. VICOME CEAUSESCU ELVTÁRS Mása lóváros hentesáru, valamin romság- és puneiölcs kenzervnyárakban Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda dél­előtt Emil Bodnarau elvtárs, Gheorghe Cioara elvtárs és Angelo Miculescu elvtárs, mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi minisz­ter kíséretében főváros környéki hentesáru-, valamint zöldség- és gyümölcskonzervgyárakban tett lá­togatást. A főtitkár munkalátogatása a Popes­ti-Leordeni új ipari övezetben kezdődött. Az utóbbi években a fő­városnak ezen a részén új gyárak étesültek: a Danubiana gumiabroncs­gyár, a Viscofil vállalat, üvegház­­komplexum, korszerű hentesáru- és húskonzervgyár. Az elsőként felkeresett hentesáru- és húskonzervgyár egy része tavaly augusztusban kezdte meg működé­sét, és jelenleg naponta csaknem 60 tonna terméket állít elő. Terv szerint azonban napi 86 tonna a kapacitása, s ezt ez év második fe­lében éri el, amikor rátérnek a két, illetve három váltásos munkára. Az építők és a megrendelők egyaránt azon vannak, hogy mintegy két hó­nappal korábban elérjék a terve­zett kapacitást. A gyár egyébként országos viszonylatban is a legna­gyobb a maga nemében. A látogatók, kezdve a nyersanya­gok átvételező telepétől végigkísérik a korszerű, gépesített technológiai folyamatot, amelyben csupán a gyártás befejező fázisaiban, a rak­tározásnál, a kezelésnél, a csoma­golásnál van szükség kézi munkára. A vendéglátók tájékoztatják a láto­gatókat a nyersanyagbeszerzésről, a gyártásszervezésről és a késztermé­kek forgalmazásáról. A gyárban több mint 60 féle felvágott, sonka és egyéb húskészítmény készül. Az egység szakembereinek ajánlják, hogy a mennyiségi tervmutatók megvalósításával egyidejűleg fordít­sák a legnagyobb figyelmet a minő­ségre, hogy a forgalmazó egységek csak kiváló árukat kapjanak. Alz áruszállító osztályon, ahol a termékeket hűtőkocsikba rakják és a kereskedelmi egységekbe továb­bítják, véleménycserére kerül sor elsősorban a termékek szállításának módjáról. A párt főtitkára ajánlja az illetékes minisztérium vezetősé­gének, a jelenlévő fővárosi kereske­delmi szerveknek és az egység ve­zetőségének, vezessék be mielőbb a korszerű és higiénikus konténeres szállítást, külön-külön rendelések szerint dolgozva optimalizálják az egységek ellátásának ütemeit, maxi­málisan ésszerűsítsék a munkaerő fel­­használást. Az egység laboratóriu­mában, ahol naponta végzik az el­adásra kerülő termékek kémiai és biokémiai elemzését, a pártfőtitkár határozottan leszögezi, hogy a mi­nőségellenőrzés követelményeit szi­gorúan be kell tartani. Minthogy a tervező téves elkép­zelése bizonyos célszerűtlen építési megoldásokhoz vezetett, bíráló meg­jegyzések, s egyben javaslatok hangzanak el egyes gyárcsarnokok világításával, a helyiségek funkcio­nalitásával kapcsolatban. A párt főtitkára a főváros felelős tényezői és a megrendelők felada­taiként jelölte meg, dolgozzanak ki átfogó tanulmányt az egész Popesti- Leordeni övezet melegvíz- és gőzel­látásáról, találjanak hatékonyabb, gazdaságosabb megoldásokat az ipa­ri hőforrások felhasználására. A főváros közelében lévő 30 De­­cembrie állami mezőgazdasági vál­lalat hús- tej-, zöldség- és gyü­mölcskészítményeket előállító se­gédüzemében — a látogatás követ­kező állomásán — évente mintegy 1100 tonna húskészítményt gyárta­nak, 63 000 hektoliter tejet dolgoz­nak fel és mintegy 25 tonna zöld­ség- és gyümölcskonzervet termel­nek. Javában épül az új konzerv­gyár 3000 tonna évi kapacitással. Különben egy új hentesáru-üzem­egység építését is tervezik. A párt­­főtitkár számos hiányosságot álla­pít meg a technológiai folyamatban, a felszerelések használatában, a ter­mékek kezelésében, és bíráló meg­jegyzéseket tesz. Felhívja a megyei pártbizottság felelős tényezőit — jelen van Gheorghe Necula elvtárs is, az RKP Ilfov megyei bizottsá­gának első titkára —■, a szakminisz­térium felelős tényezőit, sürgősen tegyenek határozott intézkedéseket a hiányosságok orvoslására, hogy az üzemegység elérje az élelmi­szerfeldolgozó vállalatoktól megkö­vetelt technológiai paramétereket és higiéniai normákat. Bufteara érkezünk. A zöldség- és gyümölcskonzervgyárban, amely két évvel ezelőtt ünnepelte évszázados fennállását, szaporán folyik a mun­ka. A vállalat munkásai, techniku­sai és mérnökei melegen üdvöz­­lik a párt főtitkárát és a többi ven­déget. A vendégek egyenesen a termelőrészlegekbe mennek, ahol éppen borsókonzerv és földieper­­dultsáca készül. Néhány napon be­lül megkezdik más termények fel­dolgozását. A vendéglátók elmond­ják, hogy az állandó kapacitásfej­lesztés következtében jelenleg é­­vente 10 000 tonna terméket gyár­tanak az egykori 400 tonna helyett. A gyártásfejlesztés általában mini­mális beruházással történt. Mindig nagy súlyt helyeztek a munkater­melékenység növelésére és a kor­szerű gyártási eljárások alkalmazá­sára. A mostani zöldség- és gyü­mölcsidényben maximális termelést akarnak elérni, körülbelül 6000 tonna konzervet a fővárosi lakosság ellátására. Különben, a termelési folyamat korszerűsítése céljából a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó szektort egy közelben lévő új épü­letbe akarják áttelepíteni. A vendégek ezután megtekintik a paradicsompaszta-részleget. A két új gépsor évente 12 000 tonna pa­radicsomot dolgoz fel; ebből a mennyiségből 2 200 tonna paszta ké­szül. Most éppen a gépeket és be­rendezéseket vizsgálják felül, hogy az egység már a gyártási idény ele­jétől maximális kapacitással termel­jen. Itt is a szakemberek figyelmé­be ajánlják, hogy gondosan ügyel­jenek a termékek minőségére, arra, hogy az idei zöldség- és gyümölcs­feldolgozási idényben maximálisan kihasználják az összes gépeket és a munkaidőt, ami a tervteljesítéshez, az adott esetben pedig a fogyasz­tási szükségletek ellátásához elsőd­leges követelmény. Az élelmiszeripari egységekben tett munkalátogatás végén a párt főtitkára, a többi párt- és államve­zető felkeresi az élelmiszeripari fémgöngyöleg- és cserealkatrészvál­­lalatot, amely ugyancsak Buftean, a konzervgyár tószomszédságában van. Az új vállalat évente jelentős mennyiségű konzervdobozt és más csomagolóanyagot gyárt. Ugyanitt évente körülbelül 30 tonna pótal­katrész is készül különböző élelmi­­szeripari egységeknek. A fémgöngyöleg-osztályon a kor­szerű technológiai folyamat módot nyújt az állandó gyártmányfejlesz­tésre és -korszerűsítésre. A vendé­gek megtekintik a lemezlitografáló üzemrészt, amely országos viszony­latban egyedülálló, s más termelő­­egységeknek is gyárt színes, ízléses nyomtatott rajzokkal és feliratokkal ellátott fémgöngyöleget. Itt a fő gyártmányfejlesztési törekvés a hal színkombináció elérése. A pártfőtitkár elbeszélget a gyár szakembereivel, és javasolja, tanul­mányozzák annak a lehetőségét, hogy a vállalat mint a legnagyobb fémgöngyöleg-gyár legyen a kon­­zervgyártási rendeltetésű, méretre szabott litografálólemez fő szállí­tója, szállítson belőle az összes konzervgyári göngyöleg-osztályok­nak; ezek aztán, megfelelő gép­sorok birtokában, előállítják maguk­nak a megfelelő göngyölegtípuso­kat. A megoldás többek között a­­zért lenne előnyös, mert kisebb vo­lument kellene szállítani, könnyebb lenne a kezelés stb. A pártfőtitkár munkatalálkozása a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar, minisztériumok vezető káde­reivel, a piac ellátásában oly fon­tos szerepet betöltő szektor felelős tényezőivel , mint minden más hasonló esetben — ezúttal is szá­mos javaslatot, eredményes, azon­nali gyakorlati hasznú megoldást hozott felszínre. N. POPESCU-BOGDANESTI MIRCEA N. IONESCU Vasárnap Maros megye két kórusa szerepel a tévé Dal a Hazáról vetélkedőjén Június 4-e minden bizonnyal emlékezetes marad nemcsak a dalosok, hanem Maros megye műkedvelői, szakemberei, kultúr­­aktivistái és minden dolgozó számára. E nap megyénk két jónevű kórusa — a szászcsávási és Timoveni­ i­s szerepel a tévé által szervezett Dal a Hazáról kórushangversenyen. Mit tudunk a két kórusról? A szászcsávási kórus történe­tét már többször ismertettük. Olvasóink bizonyára emlékeznek még arra, hogy öt évvel ezelőtt milyen nagyszabású rendezvény­nyel ünnepeltük a kórus fennál­lásának 130. évfordulóját. írásos dokumentumok jelzik a kórus születésének évét, napját „1837. február 12“. Azóta ebben a kicsi faluban a dal nem némult el! Azóta a kórus tevékenysége meg­szakítás nélküli, folyamatos. Az alapító Belle József kórusvezetőt Gábor Sándor, Belle József ifjú, Pethő Mihály, Tollas Árpád, Pethő Gyula, Méder István, Pethő Gyula, Sepsi Jenő és Ke­szeg János tanítók követték pél­dás kitartással, ügyszeretettel. A faluban ma minden harmadik felnőtt lakos énekel, tagja, vagy tagja volt a kórusnak. A közös éneklés megszépítette a falu éle­tét, kinyitotta a világ felé vezető kapukat, a dalosok megismerték a nagy zeneszerzők műveit, hí­res zeneszerzők látogattak el hozzájuk, barátságukból kiváló zeneművek születtek. Ma már nincs az országban olyan nagy zenei (műkedvelői szintű) ese­mény, amelyre ne kapnának meghívást a csávásiak, és ahol ne érnének el sikert. A kórus gyors fejlődése, a csúcsra érke­zése a felszabadulásunk utáni é­­vekre esik. Hosszú lenne felso­rolni, hol és mikor szerepeltek, milyen díjakat, kitüntető okle­veleket nyertek el. Említsük meg csupán azt, hogy a kórus repertoárján most is több mint száz mű szerepel, hogy a tíz or­szágos verseny mindenikén részt vettek és ebből a VI—VII—VIII —IX—X-en egészen a döntőig jutottak, egy országos II. és egy III. díjat nyertek. Ezenkívül Lugoson részt vettek a Ion Vidu emlékére szervezett kórushang­versenyen és elnyerték a Ion Vidu díjat. Összesen több mint húsz kitüntetés, díszoklevél éke­síti „gyűjteményüket“. A száz­harminc éves évforduló alkalmá­ból szocialista államnak a Kul­turális Érdemrend III. fokoza­tával tüntette ki. öt kórustag ugyancsak magas kitüntetésben részesült. Bejárták az országot Máramarostól Lugosig, Bucuresti­­ig, Brassóig, Balázsfalváig, Med­­gyesig, Segesvárig. Szereplésüket mindig és mindenütt rendkívül nagy érdeklődéssel várták és vár­ják. Többször felléptek a tévé­ben, dalaikat a rádió is sugározza. A tévé által szervezett Dal a Ha­záról kórushangverseny első sza­kaszán kitűnően szerepeltek. Va­sárnap, június 4-én a második szakaszon próbálnak ismét bizo­nyítani. Műsorukon Ion Chirescu Cintarea României Socialiste, Birtalan József Szép ország a miénk és Kozma Mátyás Három válaszúti népdalfeldolgozása sze­repel. Hogyan készültek az izgalmas vetélkedőre? Nagyon komolyan. Hónapokkal ezelőtt közölt ripor­tunkban jeleztük már, hogy mi­lyen lelkesen próbálnak. Céljuk a 149 pont elérése! Teljes szív­ből kívánjuk, hogy sikerüljön! A Tirnaveni-i művelődési ház múltja, története nem ilyen gaz­dag eseményekben. Bár a város­ban mély gyökerei, hagyomá­nyai vannak a közös dalolásnak — a két világháború közötti idő­szakban négy kórus is műkö­dött —, az igazi kórusélet csak a felszabadulás után bontako­zott ki. A mostani kórus a tan­ügyi dalárdából nőtt ki, mely 1945—1950 között gyümölcsöző tevékenységet fejtett ki a város­ban és a környéken. 1950. IX.­­-től a kórus a művelődési házé. Vezetője, Rifiu Joan tanár, nagy hozzáértéssel, ügyszeretettel irányítja tevékenységét. Részt vett a műkedvelők versenyein, több rajoni első, második és harmadik díjat nyert. Ezenkívül Medgyesen, Balázsfalván, Se­gesváron vendégszerepelt. Reper­toárjában mintegy harminc mű szerepel, köztük a Cintec pentru Republica (Ilie Micu), Glorios partid (Mircea Neagu), Gh­e stra­­buna (M. Neagu), Bárdos, Ve­ress Gábor, Ion Chirescu, Radu Paladi feldolgozások. 1970-ben részt vett a tévé Dal a Hazáról vetélkedőjén és színvonalas­­mű­sorával, művészi előadásával el­nyerte a továbbjutás jogát. Most, a második szakaszon, Gavril Mu­­zicescu Trompetele rusune; Tu­dor Jarda Cintec pentru partid; Zoltán Aladár Pe calea soarelui és Tudor Jarda $i, asará m-am miniat című művével szerepel. Hogyan készültek a vetélkedő­re? Annak tudatában, hogy nincs könnyű feladatuk. Hiszen több művelődési ház eddig sze­repelt kórusa majdnem a legna­gyobb pontozást kapta. Ilyen erős mezőnyben nagyon meg kell küzdeni a jó, illetve még jobb helyezésért. A két kórus izgalommal várja a szereplést. A nézők is, külö­nösen Maros megyéből. Bármi­lyen legyen is a pontozás ered­ménye, a dalosok és a megye műkedvelői örvendenek, hogy ilyen rangos országos vetélkedőn megyénket két ilyen kiváló kórus képviseli. Tiszta szívből tapso­lunk majd a marosvásárhelyi Művelődési Palota nagytermében, ahonnan kórusaink szereplését közvetítik. Ott leszünk mind, akik csak bejuthatunk és mele­gen bíztatjuk dalosainkat. DÉZSI ÖDÖN

Next