Vörös Zászló, 1972. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

2 OKTÓBER 1 VASÁRNAP A Nap kel 6 óra 14 perckor, lenyugszik 17 óra 56 perckor. Az évből eltelt 275 nap, hát­ra van még 91. ! Emlékeztető J J — 1949-ben ezen a napon kiál­l­í­tották ki a Kínai Népköztársa­♦ Ságot. 4 ‡ — 1899-ben született Gheorghe * * Pale?, a román munkásmozgalom )J kiemelkedő harcosa. J | — 1969-ben meghalt Alexandru 4 y Moghioro? pártunk és államunk­­ ► kiemelkedő harcosa. — Ciprus nemzeti ünnepe, 1960- ban ezen a napon kiáltották ki JJ függetlenségét. ° — Ma Nigériában is ünnepelnek, J | 1963-ban kiáltották ki a köztár-4 u­saságot. 5 y OKTÓBER 2. HÉTFŐ *J — 1896-ban ezen a napon szüle­­­­tett Jacques Duclos, a Francia­­» Kommunista Párt Politikai BÚ­JJ­rdjának tagja.­­ ► — 1914-ben született Dalibor JJ Hanes Csehszlovákia Szocialista 4. Köztársaság Szövetségi Gyűlésé­­ ► nek elnöke. 4 ► — 1869-ben született Mahatme­d ► Ghandi függetlenségi harcos. 4 y — 1941-ben alakult meg Irán­­° ban a Tude Népi Párt. — Ma kezdődik a Lengyel Egye­­­e­sült Munkáspárt titkára, Edvard J J Gierek elvtárs franciaországi lá­­­► togatása. 5 — Ma kezdődik az október 8-ig­­ ► tartó nemzetközi szaloniki film­­▼ fesztivál. ■ ÜZEM MELLETTI elárusító egységeket létesít a marosvásár­helyi Élelmiszer Helyi Kereskedel­mi Vállalat. Erre a célra a Prod­­complex által gyártott könnyű e­­lemekből készült épületeket hasz­nálják fel, s ezeket a vállalatok bejárata közelében helyezik el, hogy a dolgozók munkába menet és munkából jövet könnyen meg­közelíthessék. Előzetes megrende­lés alapján is vásárolhatnak Itt­ a dolgozók, munkaidő után átveszik a becsomagolt árut. Ilyen üzlet mű­ködik az Augusztus 23 Bútorgyár mellett, mintegy két héten belül hasonlót nyitnak a Bőr- és Kesz­tyűgyár, továbbá az ILEFOR Helyi­ Ipari Vállalat mellett. A későbbiek során az Electromures kábelgyára és számológépgyára mellett tervez­nek ilyen üzletet nyitni. ■ „A MAROS MENTI VIRÁGOK* című műsorát a Szakszervezetek Művelődési Házának Ének- és Tánc­­együttese ma, vasárnap délután Szentpéteren, az esti órákban pe­dig Sármáson mutatja be. Vendég­­szereplésein Muresan Gheorghe és Madaras Gábor közismert népdal­szólisták is fellépnek. ■ ÜGYESSÉGI VERSENYT szer­vez a Román Automobil Klub ma­rosvásárhelyi fiókja. A verseny cél­ja, ellenőrizni és továbbfejleszteni az amatőr autóvezetők szakmai és gyakorlati tudását. Azok a verseny­zők, akik jobb helyezést érnek el, részt vehetnek majd az országos döntőn is. Azok, akik részt akarnak venni ezen a versenyen, a Román Automobil Klub Dózsa György ut­ca 9. szám alatti titkárságán h­at­ Utcahossznyi bosszúság Van egy régi ismerősöm, aki elől évekig bujkáltam. Ugyanis ahányszor sikerült megszólítania, mindig ezzel kezdte a­s öregfiú. Írhatnál egy cikket a mi utcánkról... A szóban forgó utca, a Rodner, valóban siralmas állapotban volt évekig. Ha jól emlékszem, 1969-ben egy részét leaszfaltozták valami „kámforos“ aszfalttal, ugyanis egy év alatt úgy „elpárolgott“, hogy nyoma se maradt. Egy-két év múlva ismét megkezdték az utca rendbe tételét, a változatosság kedvéért ezúttal a másik oldaláról. Aztán teljesen feltúrva otthagyták egy álló esztendeig. Az idén vég­re elkészült. Magam is végigsétáltam rajta a napokban — amúgy bukdá­csolva. Ugyanis az úttestet valóban leaszfaltozták, de az egyik ol­dalon közel 10 éve feltört s „hebehurgyán“ visszarakott járdát, amely rengeteg helyen beroskadt, beszakadt — úgy hagyták. (Kisgyerekek, és idős emberek számára igen veszélyes, különösen este és télen.) Mindenki tudja, hogy sok a munkájuk az útjavítóknak, de ha már egy utcában megtelepednek, akkor azt mégiscsak rendbe kel­lene tenni teljesen. — Öregfiú! írhatnál egy cikket a mi utcánkról — csengenek fü­lembe ismerősöm szavai. Hát íme, megtettem. A többi már az illetékesek dolga. mAthé ANDRÁS kozhatnak fel. Bővebb felvilágosí­tást a 14-579-es számú telefonon kaphatnak. A beiratkozás holnap .. (hétfőn) kezdődik.. A verseny részt­vevői utólag igazolványt kapnak, a­­mely feljogosítja őket arra, hogy az országban sorra kerülő bármely versenyen részt vehessenek. ■ A PEDAGÓGUSOK MEGYEI HAZA KÖZLI: az óvodások és is­kolások részére szervezett nyelvtan­­folyamok (orosz, angol, német, francia) október 2-án kezdődnek. Az óvodások még beiratkozhatnak a területileg illetékes óvodákban, az iskolások pedig az osztályfőnö­küknél. ■ ÜNNEPÉLYES TANÉVNYI­­TÁSRA kerül ma sor a marosvá­sárhelyi Pionírházban, mely az el­múlt évek során sok tehetséges gyermek adottságainak kibontakoz­tatásához biztosított lehetőséget. Az elmúlt évben a rádió, modellező, karting, varrás­ és szabás, tánc, fo­tó, film és más körökben tevékeny­kedő pionírok megyei és országos viszonylatban is szép eredménye­ket értek el. Tavaly a különböző szakkörökben 1 900 pionír tevé­kenykedett Milyen idő várható? Tegnap reggel Marosvásárhe­lyen a legalacsonyabb hőmérsék­let 2,7 fok volt, déli 12 órakor 11 fokot mértek. Az előrejelzések szerint általá­ban szép, de éjjel és a reggeli órákban hűvös idő várható. Vál­tozó égbolt, északnyugati szél, reggel helyenként hóharmat és köd. A legmagasabb hőmérsék­let 15—19, a legalacsonyabb 0—3 fok. Ebédnél... Éppen jókor, ebédidőben toppan­tunk be a régeni Mure­ul kantin­­vendéglőbe. A példás tisztaságon kívül már az is tetszett, hogy az asztalokra jó nagy szelet kenyere­ket tettek. Egy illető felszeletelte ismét a kenyeret. Mint mondta, neki kisebb is bőven elég. Még hozzáfűzte: Én tisztviselő vagyok. A munkások vi­szont igénylik a nagy szelet kenye­ret. És így is kapják. Aztán kezdték a leves felszolgá­lását, mely kiadós és kalóriában gazdag volt. Fölösleges sorolni az aznap felszolgáltakat. A krémes­­tésztával együtt elnyerte az étke­zők elismerését. — Mindig ilyen gazdag az ebéd? — kérdeztük az egyik asztalnál. Az étel mennyiségére, minő­ségére kifogás nem lehet. Még az átlagosnál jobb étvágyú ember is jóllakottan távozhat innen. Hetente háromszor kapunk süteményt. Amióta az IRUM kantinját át­szervezték, a legtöbb ott étkező vé­leménye szerint javult az ételek minősége és gazdagabb, változato­sabb az ellátás. Ezek után érthető, hogy az előfizetők száma növekszik. Augusztusban 180, szeptember kö­zepén pedig már 200 előfizetője volt a kantin-vendéglőnek. Mintegy 40—50-en rendszeresen és szívesen viszik haza a főztjét. Egyesek szerint minél inkább nö­vekszik az étkezők száma, annál kedvezőbb feltételek kínálkoznak arra, hogy valamelyest csökkentsék az ebédek árát. Valóban fontolóra lehetne venni, akárcsak azt a ja­vaslatot, hogy vacsorát is felszol­gáljanak. A fentieken kívül tanulmányozni lehetne a környék ipari egységei­ből itt étkezők néhány kérését. An­nál is inkább meg kellene ezt ten­ni, mert a rendszeres előfizetők je­lentős részét ők alkotják. Az ő ké­résük, hogy délben a kantin-ven­­déglő ne 1 órakor, hanem legalább fél 1-kor nyisson, hogy akiknek a műszakja 2 órakor kezdődik, nyu­godtan ebédelhessenek. Előfordult, egyesek meg se várták a tészta fel­szolgálását, nehogy elkéssenek a munkából. Valaki a következő kérdést tette fel nekem: — Mi a véleménye, mi lett a sor­sa annak a tésztának, amit mi ki­fizettünk, de néha elfogyasztani nem tudtunk, mert ha arra várunk, elkésünk a munkából? A kantin-vendéglő felelősétől sze­rettünk volna választ kérni, sajnos nem találtuk, bár aznap még két­szer is kerestük. Neki szerettük volna szóvá tenni azt is, bár igaz az, hogy 1 órakor kinyitják az ét­kezdét, sokszor — így ottjártunkkor is — csak negyed 2-kor kezdték meg a felszólgálást, így ez alkalommal sem tudtak egyesek nyugodtan, e­­gészségesen étkezni. Azt is meg szerettük volna mondani, hogy a panasz- és javaslatkönyvet sehol sem találtuk, pedig erre is szükség van, mert az elismerésre alkalmat adó dolgok mellett észlelni olyas­mit is, amin változtatni kellene, így például joggal említették meg többen is, hogy a nyár folyamán nem kaptak gyümölcsöt, bár néha a tészta helyett szívesen elfogadták volna. Tévedés ne essék, az ott étkezők jól ismerik azokat az előnyöket, a­­melyeket a kantin-vendéglő nekik nyújt. Ezekről elismeréssel is nyi­latkoztak. Viszont az eddigi ered­ményekkel beérni, a továbbiakról lemondani nem lehet. Különösen nem akkor, amikor van még kielé­gítetlen jogos igény is. (markó) Az avatóünnepségen elismerés­sel szólnak majd Palcu Ioan is­kolaigazgatóról,­ aki a munkála­tok megszervezéséből vette ki derekasan a részét. Úgyszintén érdemeket szerzett ebben a munkában Oroian Ioan falufele­lős, Confiu Alexandru, Reghian Vasile és sokan mások. A közeljövőben kerül sor a ki­bővített máj­usi kultúrotthon fel­avatására. A munkálatok ered­ményeként megnövekedett a nagyterem befogadóképessége, a színpad alkalmassá vált nagyobb együttesek felléptére is, úgyszin­tén lehetőség nyílt egy klub be­rendezésére. Meghívó postán Meghívóikat gépelnek, postás­nak a marosvásárhelyi Lakás­gazdálkodási­ Építő és Szolgálta­tó Vállalatnál. A címzetteknek három napon belül kell jelent­kezniük a hivatalban. Miért? A meghívó nem szól erről. Ám az idéző fontos ügyben szólít fel jelentkezésre. Több lakó helyze­te a nyilvántartás szempontjá­ból tisztázatlan, sokan hibásan, hiánytalanul töltötték ki a la­kásnyilvántartási lapot, nem ír­ták be a kiutalás­ számát, kelte­zését stb. Mindezek a későbbiek során éppen a lakóknak okozhat­nak kellemetlenséget, nehézsé­get. Nemcsak honpolgári köte­lesség tehát, saját érdek is a felhívásra azonnal válaszolni. E meglehetősen nagy munkát, a nyilvántartás rendezését határ­időre vállalták az ILP dolgozói, teljesítése azoktól is függ, akik kézhez kapják a postán küldött meghívókat. ­ jövő Mindössze két film bemutatására kerül sor a jövő héten a marosvá­sárhelyi mozikban. Az ASSZONYOK LESALLASON című csehszlovák filmvígjátékot a Szelekt művészmozi mutatja be. (Borivoj Zeman rendezőnek ez a harmadik városunkban bemutatás­ra kerülő filmje. Az első kettő cí­me: Kísértetjárás Morisville-ben és A szomorú hercegnő.) A filmvígjátékot, mely tárgyát a sport­életből meríti, elsősorban a főszerepet játszó Ljubomir Lipski miatt érdemes megnéznünk, aki tel­jes mértékben kiaknázza a vígjáté­ki helyzeteket, s nagyszerű képes­ségéből arra is futja, hogy szipor­kázó ötletekkel pótolja a forgató­könyvíró és rendező itt-ott kihagyó vígjátéki ihletét. Úgy tűnik, hogy a történet csupán csak ürügy a kiváló komikus sze­repeltetéséhez. Szenvedélyes fut­­ball­bírót játszik, akit nem is egy, de két nő is szeretne magának meg­kaparintani, „színre lép“ a harma­dik nő is, s a félreértések miatt lesz akkora bonyodalom ... No de nem folytatom. Az a fon­tos, hogy sokat nevetünk, s nem­csak a bonyodalmakat okozó nők miatt, de azok rovására is, akik egész életüket a sportvasárnapokra állítják be, akik számára a labda­ filmjei rúgó mérkőzéseken kívül semmi más nem létezik. A JELENIDŐ című elgondolkoztató magyar fil­met a Haladásban tekinthetjük meg. A film rendezője Bacsó Péter, aki filmrendezőként 1963-ban mutatko­zott be a Nyáron egyszerű című filmjével. (Addig a magyar filmstú­diók dramaturgja, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, több jelentős film forgatókönyvé­nek — Édes Anna, Katonazene, Két félidő a pokolban stb. — szerzője vagy társszerzője.) Ezt követték a Szerelmes biciklisták, a Nyár a he­gyen, a Fejlövés, A tanú, a Kitö­rés és a most bemutatásra kerülő JELENIDŐ című alkotásai. A nem­zetközi hírnevet számára a Nyár a hegyen című filmje hozta meg. Eddigi filmjei igazolják: Bacsó a mai valóság ábrázolására elkötele­zett művész, aki tisztán, világosan látja és ábrázolja a mai magyar társadalom problémáit, nagy fele­lősségtudattal nyúl az egyént és közösséget érintő fontos kérdések­hez. Elsősorban a fiatal nemzedék problémái — egymáshoz és a szü­lőkhöz való kapcsolat — foglalkoz­tatják. A Nyár a hegyen és későbbi filmjeiben azonban már általánosít­ható erkölcsi kérdéseket feszeget. Ezt teszi a jelenidő­ben is. A szo­cialista erkölcs szempontjából azt vizsgálja, hogy milyen ma Magyar­­országon a gazdasági-társadalmi struktúra — ezúttal egy nagyüzem — és az egyén „együttélésének“, egymásba kapcsoltságának kérdése. A felvetett probléma — írja Hege­dűs Zoltán filmkritikus — „egyben sorskérdése is az egyénnek: hol az a határ, amelyen túl, valamely szo­ros gazdasági struktúrában együtt­működő embereknek, a »részeknek­« szükségszerűen ki kell lépniök a fö­lé- és alárendeltségi viszonyból egy általánosabb emberi síkra, hogy a struktúrán belül elkerülhetetlen súrlódásokból, összeütközésekből ne keletkezzenek emberi sérülések is.“ A hogyan? — kérdésre pedig a to­vábbiakban így válaszol: Bacsó eb­ben a filmjében „a hagyományos realista ábrázolást felcserélte egy ridegebb dokumentarizmussal, mely a látszólag megszerkesztetlen, spon­tánnak ható jelenségeken keresztül kísérli meg a szükségszerű lényeget ábrázolni.“ Ezért olyan közvetlen, egyszerű és valósághű a film, hogy a néző teljesen benne érzi magát a történetben, s a legteljesebb mér­tékben azonosul a Jelenidő mun­­kásember hősével, aki konokul és joggal keresi a maga igazságát, mindaddig, amíg először és másod­szor is orvosolják sérelmét. A filmben a magyarországiak mellett hazánkbeli színészek is sze­repelnek, köztük Tarr László és Tóth Tamás, a Marosvásárhelyi Ál­lami Színház művészei. összeállította: VÁRHEGYI ATTILA — Tudósítás a Metalotecnicából — Szeptember utolsó napján utolsó alkalommal kopogtatunk a gyárban a hiányzások ügyében. Az egyhó­napos kísérlet (de nevezhetjük kö­zös akciónak is) mérlegének elké­szítése előtt utoljára tettük fel a kérdést: — miért hiányzott igazo­latlanul? Helyesebben, tettük vol­na fel, ha lett volna kinek. Mert a hét első négy napján többen is hiá­nyoztak ugyan igazolatlanul, de je­lenlétükkel a hónap utolsó napját se tisztelték meg. Hentes Gheorghe esztergályosról (márkaszám 2320) és Barabás Tamásról, a karbantartó részleg munkájáról (márkaszám 8033) tulajdonképpen már múlt idő­ben beszélnek. Csak voltak vállala­tunk alkalmazottai — mondják fe­letteseik. Több mint háromnapos igazolatlan hiányzás után automati­kusan felbontottuk a munkaszerző­dést. Ez a törvény rendje, de nem az életé is. Vajon mit szólnak eh­hez a két munkás hozzátartozói, is­merősei, barátai? S hogyan fogad­ják őket más üzemekben? Íme, né­hány kérdés, melyekre Hentes és Barabás kap majd választ. Volt munkatársaik elítélik őket tettei­kért, ám közben sajnálják is, hogy munka nélkül maradtak. De nincs mit tenni, a törvény az törvény, mindössze elrettentő példaként em­legetik az ügyet a fegyelemmel ha­dilábon állók előtt, hogy legalább azok ne jussanak hasonló sorsra. Szeptember 26-án igazolatlanul hiányoztak Cepan Alexandru és Ro­man Traian (mechanika III.) mun­kások is. Az első esetet a fizetés napjával hozzák összefüggésbe. A másodiknál valami műhelyben re­pülő galambokról és kényszer ha­­zameneteiről beszélnek. Személye­sen egyikükkel sem sikerült beszél­ni, mindketten az éjszakai műszak­ban dolgoznak. Ám véleményüknek bármikor helyet biztosítunk a lap hasábjain. Végül 25-én N. betű ke­rült a jelenléti listán Serban Gicu szerszámlakatos neve után is. Úgy látszik, indokolt volt a távolmara­dás, a hiányt vasárnap, a rendkí­vüli műszakban pótolja. Tulajdon­képpen nincs semmi kivetnivaló a megoldásban, mindössze azt kifogá­soljuk, hogy a keddi hiányzás ügye miért nem tisztázódott még szom­baton sem. Alig hűlt le egy kicsit az idő, a barométer jelezte változás máris ér­ződik a városi buszok közlekedésén. Szombaton reggel arról panaszkod­tak a gyárnegyedbeliek, hogy az 1- es és 2-es járatok késve indulnak, a déli órákban pedig a kombinát irányából a város központja felé haladók nem állnak meg a Metalo­­tehnica előtt. A többféle javaslat közül a legelfogadhatóbbnak látszót továbbítjuk a marosvásárhelyi köz­üzemek igazgatóságának. Tanulmá­nyozzák annak lehetőségét, hogy a reggeli és a déli csúcsforgalom ide­jén az 5-ös és 18-as járat az állo­máson ne forduljon vissza, hanem menjen le egészen a kombinátig. Az alábbiaknak semmi köze a cikkben tárgyalt témához, viszont a Metalotecnicában hallottuk, az ott dolgozók kérték, tegyük szóvá a lapban. De miről is van szó? A vállalat dolgozói úgy döntöttek, hogy új típusú munkaruhát készít­tetnek valamelyik textilüzemmel. Az előzetes megállapodás értelmé­ben a nadrágért 40 lejt kellett fi­zessenek a dolgozók, a többit (a nadrág árának 50 százalékát), azaz 40 lejt az üzem fizeti. Miután el­készült a nadrág, kiderült, hogy 180 lejbe kerül, vagyis a munkásnak nem 40, hanem 90 lejt kell fizetnie. Ez azonban még nem is volna olyan nagy baj, ha a nadrág minősége ki­elégítené a most már — nyilván — megnövekedett igényeket. Sajnos azonban a nadrágot olyan gyenge cérnával varrták össze, hogy az összeillesztések helyén a varrás rö­vid idő alatt felbomlik. A munka­ruhák a marosvásárhelyi Textila Mures védjegyét viselik. A dolgo­zók kérik, hogy a szövetkezet ve­zetősége küldjön a helyszínre egy szakembert, s a helyzet felmérése után hozzanak intézkedéseket a konfekciók minőségének javítására. A jogos kérést ezúttal továbbítjuk a szövetkezet vezetőségéhez. (p) Iskola-munkára nevelés Falusi iskolások a földeken Az új tanév egyes iskolákban ta­nulással, máshol gyakorlati mun­kával kezdődött. Attól függően, hogy az iskolák milyen időszakra kötöttek szerződést a mezőgazdasá­gi egységekkel. A falusi iskolák könnyebben alkalmazkodhatnak az időjárás alakulásához, helyben lé­vén, akkor sietnek a termelőszövet­kezetek segítségére munkaerőt pó­tolni, amikor éppen hívják őket. S közben nem feledkeznek meg az iskola parcellájáról sem. Mert a gazdag termést mindenhonnan be kell takarítani minél sürgősebben. E nagyméretű országos akcióból a tanulóifjúság is kiveszi részét, s egyben megtanulja becsülni a fizi­kai munkát. A szentháromsági iskola tanulóit szeptember 26-án a cukorrépásban találtuk. Az V—VIII. osztályosok buzgón és felnőttes kötelességtudat­tal végezték a rájuk bízott felada­tot. A nagyobb fiúk répaásásra vál­lalkoztak, a többiek gyűjtögették, vagy takarították. A meleg napsü­téstől és a kötelességteljesítés iz­galmától kipirult arcok arról árul­kodtak, hogy ugyanolyan jól sze­retnék elvégezni ezt a munkát, mint a felnőttek. Hiszen köztük dolgo­zott a tantestület jó része is: Török Sándor, Szabó Edith, Imreh Zsu­zsa, Balogh József, Török Vilma, ■Péter Szabolcs. S a gyermekek kö­zül kik voltak a legjobb munká­sok? Hosszú lenne a névsor, ezért csak néhányuk nevét jegyeztük fe. Moréh Zsolt, Kászoni Árpád, Ha­vadtói Árpád, Nagy Benedek, Nagy Dénes, Moréh Csaba, Tőkés Károly, Havadtői Attila stb. Ebben az évben a szentháromsági tanulók másfél hektáron termeltek cukorrépát szerződéses alapon. E­­zenkívül fél hektáron cirokot vetet­tek. A répatermés jó, sőt nagyon jó. Terv szerint 24 ezer kilót kell elérniük, de ezt a mennyiséget jóval túlteljesítik. (Bár a tanárok nem mondottak számokat, ők is tudják s örvendenek is a 35—40 ezer ki­logrammos termésnek). Szorgalomban­­ nem maradnak alul a karácsonyfalvi tanulók sem. Szeptember 26-án reggel készültek megkezdeni a cukorrépa kiásását egy hektárról. De az elmúlt napok­ban az mtsz kérésére két délelőtt a zöldségesben segítettek a termés­betakarításnál. A cukorrépatermés itt is gazdagnak ígérkezik. Horváth Ferenc iskolaigazgató­­ mondotta, hogy a tervezett 25 ezer kilogramm helyett 35—40 ezer kilogrammra számítanak. A kéthektáros kukori­cájuk is szép, mert nagyon gondo­san művelték meg, háromszor ka­pálták a tanulók. 20—130 centimé­terrel magasabbra nőtt az iskola parcelláján a kukorica, mint a szomszédos területeken. Ákosfalván száz V—IX. osztályos tanuló szeptember 25-től három na­pot a termelőszövetkezetben dolgo­zott. A háromhektáros másodvetésis paszulyt szedték le, ezenkívül pa­radicsomot, paprikát. Az iskola par­celláján, a kéthektáros cukorrépa és az egyhektáros cirok­ területen szintén szorgoskodnak az ákosfalvi iskolások. S amikor ezzel is végez­nek, az állami mezőgazdasági vál­lalatnak segítenek kukoricát szed­ni. A tanulók örömmel mennek, hi­szen ez a vállalat ígérte meg ne­kik, hogy mezőgazdasági gépészeket képez belőlük. A IX. osztályosok évközben majd itt végzik termelési gyakorlataikat a vállalat hat mű­helyében — az esztergályos, aszta­los, kovács és a különböző mező­­gazdasági gépeket javító műhelyek­ben. A vállalat és az iskola veze­tőségének megegyezése értelmében a kétévi gyakorlat után (IX—X. osztály elvégzése után) a tanulók szakképesítést nyernek és alkalma­zásukat biztosítják. Nyárádszeredában az iskola öt­­­hektáros cukorrépa-földjén a tize­­dikesek ássák a répát. A nagyobb méretű mezőgazdasági munkát ok­tóber elseje után kezdik meg. Szer­ződést kötöttek nyolcvan hektár kukorica betakarítására. A nyárád­­szeredai líceum tanulóinak mező­­gazdasági gyakorlata az idén is bi­zonyára eredményes lesz, szorgal­mukról, odaadásukról meggyőződ­hettünk már az elmúlt iskolai év­ben. km Szabad­­iskolások mezőgazdasági munkán Színház A Marosvásárhely­ Állami Színház román tagozatának ma estére hirdetett Mihail Sebastian Insula című bemutató előadása technikai okok miatt elmarad. A Színművészeti Intézet­ Stú­dió Színházában vasárnap este 8 órakor: FAGYÖNGY. Illyés Kinga előadóestje. Mozi Vasárnap Marosvásárhelyen és vidéken a hét folyamán hir­detett filmeket vetítik. OKTÓBER 2. hétfő ARTA: Arizonai farm I—II. rész (amerikai film) Előadások: 10; 14; 17; 20 óra. PROGRESUL: Jelenidő (magyar film) SELECT: Asszonyok lesálláson (csehszlo­vák film) IFJÚSÁGI: Anghel, Laptecat betyárjai (román film) UNIREA: B. D. a hegyekben és a tengerparton (színes román film) FLACARA: Vasárnap: Asszonyok lesállásban (csehszlo­vák film) Hétfő: Játék a halállal (színes amerikai film) SZOVÁ­­TAI DOINA: Waterloo I—II. rész (olasz-szovjet film) SE­GESVÁRI LUMINA: Szökés a majmok bolygójáról (színes ame­rikai film) TIRNAVA: Romanti­kusok (lengyel film) RÉGENS PATRIAi Az incidens (amerikai film) SARMASI POPULAR! Bul­litt hadnagy esete (színes ameri­kai film) TIRNAVENI-I MELÓ­DIÁI Mezítláb a parkban (ame­rikai film) LUDASI FLACARAi Patricia és a zene (spanyol film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPU­LAR! Az ugrás (francia-portugál film) GYULAKUTAI PATRIAi Csárdáskirálynő (magyar-német film) NYÁRÁDSZEREDAI NI­­RAJULi Oliver I—II. rész (an­gol film) RADNÓTI LUMINAi Felszállás (román film) Vasár­naptól vetítik. Hangverseny A Művelődési Palota nagyter­mében október 2-án, hétfőn este 8 órákon Évadnyitó hangver­seny. Vezényeli Szalmán Lóránt. Közreműködik! Mayumi Fudji­­kawa (Japán) Bábszínház Vasárnap (október 1) de. 11 és du. 4 órakori HARAP ALB. A román tagozat előadása. Televízió OKTÓBER 1, vasárnap 8.15 Reggeli torna 8.30 Pioníroknak 10.00 Faluműsor­ 11.10 Nagy muzsikusok Bucuresti­ben 12.00 A haza védelmében 12.30 Magyar nyelvű adás. 14.00 360 fok — vasárnapi magazin 18.30 Civil — folytatásos film 18.55 Folklórműsor 19.15 Hirdetések 19.20 1001 este 19.30 Híradó 20.10 Népzene 20.20 A Santa Vittoria-i titok­ — játékfilm 22.35 Az ünneplő Peking — filmriport 22.55 Híradó, sport OKTÓBER 2. hétfő 17.30 Francia nyelvtanfolyam (22. lecke) 18.00 Otthonunk 18.40 Színházi hírek 19.00 Képes heti híradó 19.20 1001 este 19.30 Híradó 20.10 Hirdetések 20.15 Zenei diákegyüttesek 20.30 Monte Cristo grófja — III. rész 21.20 Szelek barlangja — tv-film 21.40 Leonard Bernstein a zené­ről! Igor Sztravinszkij 22.30 24 óra Ellentétek a tőkés világból Rádió OKTÓBER 1, vasárnap Magyar nyelven 9,00—9,30-ig: Pionírok és iskolások műsora. 9,30— 10,00-ig: Kisgyermekműsor. 16,30— 17,15-ig: Vasárnapi mo­zaik. OKTÓBER 2, hétfő Magyar nyelven 6,00—6,30-ig: Kalendárium. Fúvószene. Kortár­­saink. Népi muzsika. 18,00— 19,30— ig: Hétfői krónika. Zenés posta. Nevelők fóruma. Nóták és csárdások. Sport. Zene. Román nyelven 6,30—7,00-ig: Szórakoz­tató zene. Közérdekű kérdések. Zene. 16,30—18,00-ig: Hétfői kró­­nica. Tánczene. Heti jegyzetünk. Népi zene. Sport. Operettrészle­tek. OKTÓBER 3. kedd Magyar nyelven 6,00—6,30-ig: A történelem lapjaiból, 50 évvel ezelőtt tartották meg az RKP II. kongresszusát. Zene. Ipari króni­ka. Román nyelven 6,30—7,00-ig: Riportműsor falusi hallgatóink­nak. Kívánságmuzsika. VÖRÖS ZÁSZLÓ Megkaptuk-----­levelét Méltányosan díjszabást! Az Ady-negyed lakói sokat vitat­ják a 16-os autóbuszvonal díjsza­bását. Többen is úgy vélik, hogy a nem éppen méltányos díjszabás a municípiumi néptanácsnak egy e­­lőbbi, nem eléggé átgondolt meg­állapításából született. Boros Csa­ba, a 74-es lakóbizottság titkára a negyed lakói nevében írott levelé­ben arra hivatkozik, hogy míg az 5-ös vonalon a Nagyállomás — Ká­polna szakaszért (9 megálló) 50 ba­nit kell fizetnie az utasnak, a 16- os vonal ezzel szemben (16 megál­lóval) már 3 zónára van felosztva, egyenként 0,50 lejes jegyárral. Az Ady — Bulgárok tere közti távol­ság 4 megálló, azon túl viszont már 1 lej; aki pedig a Bulgárok­ tere e­­lőtt csak egy megállóval is előbb száll fel és tegyük fel a Sovinent­­­megállóig óhajt utazni, annak már 1 lejébe kerül a 2—3 megálló. Minthogy nálunk (sajnos!) nem létezik a mindenhol jól bevált át­szálló-jegy, azaz a meghosszabbí­tott vonaljegy, a város alsó ipari negyedében dolgozók 1—1,50 lejt (naponta 3 lej) kénytelenek fizetni. negyedbeliek arra kérik az ille­tékeseket, hogy a méltányosság je­gyében vizsgálják felül a 16-os vo­nal zóna­beosztását és csökkentsék azt kettőre. „Nem hisszük, hogy a közüzemek ráfizetne erre, s ha igen, úgy akkor valószínű a ráfi­zetés a többi vonalakon is. Mél­tánytalan viszont, hogy ez csak a 16-os vonalon legyen így. Levél­írónk a továbbiakban a negyed la­kóinak elégedetlenségét tolmácsolja a 7-es és 16-os vonalon közlekedő buszok menetrendjével kapcsolato­san, ugyanakkor néhány javaslatot is „küldenek“ a Közüzemek címére: 1. Létesítsen a vállalat egy Ady — Bulgárok tere közötti járatot egyetlen autóbusszal. Véleményük szerint még akkor is kifizetődő ha sorompót kap. 2.­­ Az amúgyis ritkán közlekedő 1-es járatot (alig 10—20 személy veszi azt igénybe a Tudor negyed felé) állítsák be a felső ipari (e­­gészségügyi) zóna felé. Útiránya le­gyen az Ady — Libertatii — Cuza Voda — Kárpátok negyede, kisál­­lomás, onnan pedig a November 7 — szerpentin — Klinikák — főtér — Bulgárok tere — Ady-negyed. Kérésük megoldható és kifizetődő is. A vállalat így elláthatná a 16-os járattal az alsó és egy új vonallal a város felső részét. Javaslatukat arra alapozzák, hogy munkásne­gyed lévén, a lakók 90—95 száza­léka az említett két ipari negyed­be jár dolgozni. W. E.

Next