Vörös Zászló, 1972. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Helyzetjelentés Már novembert írunk. Az 1972-es esztendő őszének utolsó hónapja. Egy olyan ősznek, amely bizony alaposan meggyűjtötte a földművesek baját. Napfény helyett esővel, sárral „kedveskedett“ nekik. Sokszor tengelyig süllyedt a barázdában a traktor s víz fakadt a burgonyát feszegető villa nyomán. A munka mégis haladt. A földek művelői nem hagyták legyőzni magukat, s az utóbbi időben a városiak is melléjük álltak, hogy mentsék a termést, mert ki tudja, mit tartogatnak a még hátralevő napok, mit hoz november. Mindenesetre tengernyi tennivalóval lépünk be ebbe a hónapba: 850 hektáron a cukorrépa és 333 hektáron a burgonya még a földben s több mint 26.500 hektáron szárán a kukorica. Ez talán, kivéve a kukoricát, nem is volna olyan nagy gond. Egy-kétnapi munka. Mit mondjunk azonban a mezőn kupacokban levő több mint 119.000 tonna répáról? Azt, hogy sok. Még kimondani is, s hát elszállítani! Az idő azonban bíztató. Lassan lemondhatunk a vontató traktorokról, legalábbis egy részükről, hisz nem kell már egy teherkocsi elé kettőt-hármat „befogni“. A felszabadult erőgépeket szintén az utánfutók elé vagy a barázdákba állíthatjuk. Szükséges azonban, hogy minden egyes szállítóeszközt maximálisan kihasználjunk. A vezető tanácsok gondoskodjanak a terhelés alapos megszervezéséről (amellyel bizony sok helyen baj volt), hogy a veszteglési időt a lehető legrövidebbre csökkenthessék. A tagság pedig ne feledje: a globális akkord szerinti Orbán Ludovic gépesítő aggregét- korona segítségével takarja be a magot a rácsi határban. Világ proletárját, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA wamaasnagaH KXIV. évfolyam 258 (6499) szám 1972. november 1. szerda Ara 30 bámi el mező továbbra is helytállást követel Erőösszpontosítást a betakarításhoz, szállításhoz, vetéshez a Btimtás neimre OKTÓBER 31-én BMEGtt TEMLÖSWCTKEjEWSEH SlftMLemK KÖKIEEMKT Helyes a vetőgépeknek! Talán még tíz nap sem telt el azóta, hogy Göcsön a szállítás gyorsításának lehetőségeiről beszélgettünk. Már akkor felvetődött a javaslat, hogy a szövérdi brigádban termesztett répát hordják össze a parcella szélére, ott tárolják, s ha majd lefagy az út, elszállítják az egész termést. Ésszerű megoldásnak mutatkozott ez, mert jelenleg Szövérdről Göcsöt csak gyalog lehet megközelíteni, s így is nagy nehezen. Végre most már a Cukorgyár is hajlik a megoldás felé, kiküldte emberét, hogy beszélje meg a tennivalókat a göcsiekkel, s ha ténylegesen megegyeznek, mintegy 14 hektár területet adhatnak át a gépesítőknek, így a tiajelőkészítés üteme is gyorsulna. Eddig a traktorok csak a göcsi határban tudtak dolgozni, mert innen sikerült a krumplit is, a répát is betakarítani. Vasárnap és hétfőn teljes ütemben dolgozott 8 traktor a göcsi határban. Kettő már mintegy hete vesztegel, mert alkatrészhiány miatt nem tudják elvégezni a szükséges javításokat. A 8 munkaképes traktor kezelői azonban kitettek magukért. Két nap alatt 20 hektáron készítették elő a magágyat, amit be is vetettek. Tegnapra 12 hektárnyit tárcsáztak meg, de ma már ismét szántásra kényszerülnek. Igaz, egy 21 hektáros parcellában, ahova 400 kiló műtrágyát szórtak ki hektáronként, lehet dolgozni, s ha ebbe a területbe is elvetik a kenyérgabona magvát, vetési tervüknek több mint felét teljesítik. A bökkenő csak ezután következik. A többi vetnivaló jó része a kukorica után kerül, s annak betakarítását csak a napokban kezdték meg. Úgy számolgattuk, hogy csütörtökig egy 20 hektárnyi területet ki is takarítanak, ahol munkába állhatnak a traktorok. A továbbiakban pedig a teendő, hogy szünet nélkül keressék azokat a területeket, ahol lehet dolgozni és minden napra megfelelő munkateret biztosítsanak a vetőgépek számára. Ez most az alapvető feladat, erre kell összpontosítaniuk erőiket a gépesítőknek, a tagságnak egyaránt. javadalmazás esetében a termény kocsira rakása is az ő dolga. S ha elfelejtené, figyelmeztetni kell rá. Amint a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság legutóbbi helyzet(Folytatás a 3. oldalon) Nemrég a Szakszervezetek megyei Tanácsa székházának II. emeleti folyosóján nézegettem a műkedvelő képzőművészek alkotásait, amikor akaratlanul fültanúja voltam két fiatalember beszélgetésének. — Négy fordulót kaptam, jól elbántak velem. Most aztán ülhetek a kispadon — így az egyik. — Mit tudják azok az öregek, hogy mi a foci, csak osztogatják az etápákat, talán nem is rúgtak életükben lasztiba — replikázott a másik. Nem kellett túlságosan, gazdag képzelőerő, hogy kitaláljam a „leendő Pelék“ a megyei labdarúgó szakbizottság fegyelmi albizottságának döntéseit kommentálták azon melegében. S ha nem hangzott volna el a „replika“, talán sohasem látott volna napvilágot ez az írás. Az késztetett arra, hogy ha nem is a teljesség igényével, de legalább részben bemutassam a fegyelmi albizottság munkáját. Kezdeném azzal, hogy „ezek az öregek“ (a fegyelmi bizottság tagjai) nagyon is tudják, hogy „mi a foci“, s egyikük-másikuk szinte annyi évet kergette „a lasztit“ és nem akármilyen szinten, hanem az élvonalban, mint ahányat a „replikázó“ ifjú eddig maga mögött hagyott. Nos, ennek a maroknyi közösségnek a tagjai teljesen önkéntesen, szabadidejüket feláldozva vállalták magukra azt a hálásnak éppen nem mondható feladatot, hogy ítélkezzenek azok felett, akik a megyei és municípiumi labdarúgóbajnokságban megsértik a fegyelmet, sportszerűtlenek. Az ő munkájukról beszélgettem el az egykori vásárhelyi gólgyárossal, Hompót Istvánnal, a fegyelmi bizottság elnökével. — Minden héten egyszer, kedden délután tartjuk üléseinket — mondotta. — A játékvezetői jelentések alapján a bizottság elé idézzük a fegyelmezetlen játékosokat, azok edzőit s a csapatok vezetőit. Megvitatjuk a történteket, s azután igyekszünk a lehető legtárgyilagosabban dönteni. Arra törekszünk, hogy a büntetések nevelő jellegűek legyenek. — Van bőven munkájuk? — Sajnos, igen. A megyei, municípiumi bajnokságban sokkal több a fegyelmezetlenség, sportszerűtlenség, mint a felsőbb osztályokban, bár az utóbbi időben csökkent a számuk. Az 1967—1968-as évadban 113 játékost tiltottunk le, ebből 17-et a Bőrgyár csapatából (ez a rekord). A tavalyi bajnokságban már jóval kevesebbet, s csökkenő tendencia mutatkozik jelenleg is. A Lemnarul, a Sticla- Vointa Tirnaveni és más csapatok játékosaival régebb rengeteg problémánk volt. Az utóbbi időben jóval kevesebb. — Milyen vádakkal kerülnek a játékosok a bizottság elé? — Csak a leggyakoribbakat sorolom fel: az ellenfél szándékos megrúgása, bántalmazása, a sportszerűtlen küzdőmodor, a játékvezető ítéleteinek kommentálása, a játékvezető megsértése, bántalmazása stb. — Akadnak visszaeső „bűnösök“? — Igen. — Neveket is tudna mondani? — Hogyne. Szabó Lászlót (Comerțul Dermagant) és Burján Jánost (Cukorgyár) 1969-ben több hónapra tiltották le a játékvezető bántalmazásáért. Nemrég hasonló váddal kerültek ismét a bizottság elé. Ezúttal az ítélet súlyosabb volt, 8 hónapra, illetve egy évre fosztották meg őket játékjoguktól. — Mi az eljárás, ha az illetők nem értenek egyet az önök döntésével? — A megyei szakbizottság bürójához fellebbeznek. — Előfordult már, hogy ott megváltoztatták a fegyelmi bizottság döntését? — Előfordult, de a sok éves prakszisunkban mindössze néhányszor. — Ha jól értettem, a „vádirat" a játékvezető jelentése alapján készül. Az viszont lehet elfogult is. Nem? — De igen. Mi hitelt adunk a játékvezetőnek, de a döntések hozatalánál kikérjük a megyei szakbizottság megfigyelőjének és a „vádlottaknak“ a véleményét, s mi is igyekszünk minél több mérkőzést végignézni. — Az utóbbi években melyek voltak a legsúlyosabb fegyelmi kihágások? — A játékvezetők szidalmazása, tettleges bántalmazása. — A szabályok értelmében az ilyesmiért milyen büntetést lehet kiróni? — A játékos hat hónaptól 2 évig terjedő felfüggesztését. A körülmények figyelembe vételével a csapat pályaválasztási jogát is fel lehet függeszteni. — Az utóbbi években volt ilyen esetük? — Sajnos, igen. A nyárádszeredai Vointa, a gyulakutai Energia és a vásárhelyi Cukorgyár csapatának pályaválasztási jogát függesztettük fel 1—2 fordulóra. — Az idősebb, vagy a fiatalabb játékosokat kell gyakrabban a fegyelmi elé citálni? — Az utóbbiakat. Temperamentumosabbak, szilajabbak, nehezebben tudnak uralkodni indulataikon. — Befejezésül egy indiszkrét kérdést: munkájuk nem tartozik a leghálásabbak közé, voltak-e már emiatt személyes kellemetlenségeik? — Ablakaink épek, meg se fenyegettek, de virágcsokrokat se kaptunk megható köszönőszavak kíséretében. Mindössze heves szócsatát kellett vívnunk egyes elfogult vezetőkkel, edzőkkel, játékosokkal, de ezt a felek igyekeznek kiheverni. Weisz Sándor riportja Zöld gyep — és fegyelmi... Gyorsabban, kevesebb munkaerő-ráfordítással Nemrég értékes tapasztalatcserét tartottak a Régeni Faipari Komplexumban az anyagmozgatásról. A faiparban dolgozó szakemberek meghallgatták a kikötőkben és a Focșani-i raktárközpontban dolgozó kutatók beszámolóit, ismertették saját tapasztalataikat. Megállapítást nyert, hogy a fűrészáru mozgatásának termelékenysége lényegesen emelhető, ha azt előcsomagoltan végzik. Egy ember 8 óra alatt 17 köbméter fűrészárut tud felrakni és 18-at lerakni. Ha előcsomagoltan történik a fűrészáru mozgatása, akkor egy ember 8 órai teljesítménye 90 köbméter a felrakásnál és 120 köbméter a lerakásnál. Élénk vita bontakozott ki a fűrészáru mozgatásánál alkalmazott gépi eszközök körül. A régensek véleménye szerint a gépkocsira szerelt emelő hasznosabb, mint az IFRON, mivel ez utóbbi csak lenyitható oldalfalú vagonok esetében használható. Mindkét emelőeszköz azonban magas termelékenységet biztosít, hisz egy vagont 45—50 perc alatt lehet megrakni, míg a kézi rakodás 3—4 órát igényel. Lelkes szocialista verseny, kimagasló termelési sikerek a Köztársaság dbc8nhh30 xxv. évfordulója tiszteletére 453000 lej megtakarítás A Metalotehnica Vállalat újítói behatóan kutatják a nyersanyag- és munkaerő-felhasználás csökkentésének lehetőségét. Számos kutatás jó eredménnyel zárul. Chirila Stefan, Bartha András, Hajdú Domokos új műszaki-szerkezeti megoldást dolgozott ki a Hargita típusú kötőgép egyik alkatrészének gyártására. Az új elgondolás révén évente 453 000 lej értékű anyag- és munkaidő-megtakarítást biztosítanak az üzemnek. „Az ötéves terv brigádjai“ Több Pitesti-i nagy gazdasági egység, mint például a személygépkocsi-gyár, a petrokémiai ipari csoport, az Argesana szövőgyár számos termelőrészlegén kommunista munkabrigádok alakultak „az ötéves terv brigádjai“ elnevezéssel. Az egyes brigádok ezenkívül felvették annak a hónapnak a nevét, amelyben az ötéves tervet befejezik. A rátermett kommunistákból alkotott új brigádok célul tűzték ki, hogy az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért kifejtett munkájukkal mozgósító példát mutatnak az öszszes többi munkásnak. A brigádok munkaprogramjába felvettek számos normajellegű intézkedést, mint például a berendezések és felszerelések teljes kapacitásának kihasználása, a nyersanyagok és anyagok fajlagos fogyasztásának csökkentése, a selejt csökkentése, a szakmai továbbképzés szüntelen javítása, a munkafegyelem és a kommunista etika és erkölcs elveinek betartása. „Az ötéves terv brigádjai“ tevékenységük első napjaitól kezdve hozzáláttak a lefektetett program megvalósításához. Például a személygépkocsi-gyár szerelőcsarnokában dolgozó ,1975. május 10. brigád tagjai, akik havonta 35 000 géprészt állítottak elő, megteremtették annak feltételeit, hogy már a következő hónaptól kezdve havonta 42 000 géprészt gyártsanak. Úgyszintén a sebességváltóház részleg kommunistáiból alakított „1975. június 1“ brigádnak sikerült a második váltás jobb megszervezésével 4 000 sebességváltóházat előállítani havonta az előző hónapok 1600 darabjával szemben. AZ ELEM Colcern Stelát hat évvel ezelőtt, a munkahelyen vezették be a fajanszkészítés mesterségbeli titkaiba, s ma már a segesvári komplexum prototípus műhelyében tevékenykedik, ahol dolgozni megtiszteltetésnek számít. Mivel érdemelte ki az „előléptetést“? Elsősorban a kifogástalan minőségű munkájával, másodsorban példamutató fegyelmezettségével, harmadsorban a kollegáival és a szakmai tanulókkal szemben tanúsított elvszerű magatartásával. Összegezve: kommunistához, élmunkáshoz méltóan él és dolgozik. Túlszárnyalták évi vállalásukat A ludasi Cukorgyár dolgozói vállalták, hogy ez évi árutermelési tervüket 81 millió lejjel szárnyalják túl. Ennek érdekében megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseket foganatosítottak. Többek között 80 nappal csökkentették a gyár általános javításának és karbantartásának időtartamát, a holtidőben rátértek a sárgacukor finomítására, erőfeszítéseket tettek a termelési kapacitás fokozásáért. Mindezzel sikerült a január 1—október 20 közötti termelési tervet 100 millió lejjel túlszárnyalniuk, s így jóval határidő előtt tettek eleget az egész évre szóló vállalásuknak. Említésre méltó, hogy a ludasi cukorgyártók határozata értelmében négy év alatt teljesítik a félévtizedes munkaprogramot. Az október 20-i helyzetképből kiderül, hogy az ígéretből 253 napot sikerült törleszteni. Csupán október folyamán több mint 500 tonna cukrot gyártottak terven felül. Korszerű üzemben, korszerű feltételek között készítik a kesztyűket. Felvételünk a Marosvásárhelyi Bőrés Kesztyűgyárban készült.