Vörös Zászló, 1973. május (25. évfolyam, 101-127. szám)

1973-05-01 / 101. szám

N 4 folyó kis érként tör elő a hegyek közül Aztán vidám csobogással veszi hátára táj­át s megizmosodva vág neki a­ölgynek. Kristálytiszta vizében sztrángok lubickolnak, s jóízűen tja szomját a négylábú állat. S mint egyre hatalmasabbá válik, a partján is úgy változik a táj. tovatánál betonhidak alatt szalad át, amelyeken teherkocsik szállít­ják a rönköket a megújuló üzem­hez. Aztán egyre jobban kiszélesíti a völgyet, ahol csobogásába traktor­zúgás vegyül. Makfalvánál hatalmas víztorony tör a magasba, mintha „ágaskodna“, hogy megnézhesse ma­gát a folyóban. Az új, korszerű tej­termelő komplexum vízszolgáltató­ja. Ott, ahol a Kisküküllő éles ka­nyart ír le, valami új van szüle­tőben. A dombtetőről elénk tárul az egész vidék. Lent a folyó kék csíkja húzódik a gyulakutai Hőerő­mű hatalmas kéményei alatt. __ A völgyből hosszú dróthuzalokon üde­zöld málnatelepítés szalad neki a hegynek. A most születő új gazda­ság csírája. Innen indult el a ma már napról napra izmosodó vállal­­­­kozás, az Erdőszentgyörgyi Gyü­mölcstermesztő Szövetkezetközi Tár­sulás, az összefogás szép példája, azzal a céllal, hogy virágzó gyü­mölcsössé változtassa e kopár hegy­oldalakat, gazdag emberekké annak tulajdonosait. — Valahogy így képzeltük el — bólogat Belényesi András, az új­donsült igazgató, akinek kinevezé­sén alig száradt meg a tinta, de gyakorlata annál régebbi. Mint az állami gazdaság egyik részlegveze­tője, majd a termelőszövetkezet el­nöke, sokat törte a fejét, mit lehet­ne kezdeni ezekkel a hegyekkel. Nos, a tudomány, az emberi össze­fogás példát mutatott. Ott, ahol nehezen terem a búza, s kevés ter­mőföld jut a burgonyafészekre, jól megkapaszkodhatnak a gyümölcs­fák. Védik a területet, gazdagítják az embert. Az erdőszentgyörgyi, kibédi, makfalvi és havadi földmű­ves pedig érti módját a gyümölcs­­termesztésnek. Szélvédett völgyei­ben eddig is gazdagon szüretelt. S most, közös összefogással, még töb­bet akar tenni. — Ez volt a célunk — így az új igazgató. — Minél jobban értékesí­teni ezeket a területeket, amelyek másként nem sokat hoznak. Málnát, somot, diót, szilvát, birset, áfonyát, mogyorót termeszteni az egykori kopár hegyoldalakon. Ezerötszáz hektár területtel indul az új vállalkozás. Benne minden gyümölcsfajta megtalálja helyét. A négy gazdaság tíz falujának hatá­rában a különböző klíma és talaj­tulajdonságok magyarázzák a sok­rétű termelést. Az igazgató rend­kívül optimista. — Már most előbbre kell lép­jünk, hisz akkora az érdeklődés az új gazdaság termékei iránt, hogy nehezen tudjuk kielégíteni. De nem is baj, mert terület, az akad. Lelki szemei előtt már ott látja az egész Küküllő mentét, a hegyek közé ékelt kis falvakat, amelyek eddig hiába akartak kilépni az ismeretlenség homályából. Az olyan hegyoldalakkal, ahová a traktor is nehezen kapaszkodik fel, semmire sem mentek, sok munkával is ke­vés gabona termett rajta, de gyü­mölcs, az igen. Abban gazdag az ígéret.­­ Már az idén 21 hektár málna fordul termőre. Az őszre pedig befejezzük újabb 60 hektár málna, 40 hektár feketeribizli telepítését, Gegesben 50 hektár málnatelepítést készítünk elő. Tehát ebben az év­ben s a jövőben végzünk a bokor­gyümölcsökkel, s ezen épül fel a további vállalkozás. Jó elgondolás, szakmai előre­látás. A bokor­gyümölcsökkel meg­teremteni az alapot a további tele­pítéseknek, az 500 hektár diónak, a 400 hektár szilvának. Gazdagabbá tenni e vidék gazdáit, megvédeni a talajt az eróziótól. A Kisküküllő hatalmas munká­nak tanúja. Mindkét partján a megújuló élet, az összefogás szép példái: a makfalvi Szövetkezetközi Tejtermelő Komplexum, a most születő gyümölcstermesztő társulás, s körvonalazódik már az a hatal­mas terv is, amely szerint Gyula­­kutáról Királyfalváig hatalmas sző­lőskertté változik a folyó jobb partja. Kórodszentmártonban dol­goznak a talajművelő gépek, s Hé­­derfáján telepítik a szőlőt. Nemso­kára tehát gyümölcsös és szőlős­­kertek között visz a folyó útja Szo­­vátától a megye határáig. agy Ferenc riportja A K­is kü­küllő ry,w..i..«'i­'i "i '■Ti XXV. ÉVFOLYAM 101 (6052) SZÁM 1073. MÁJ­IS 1. KEDD Ára 30 báni Május 1 Minden év tavaszán, a virá­got hozó május első napja pi­rosbetűs ünnepe a földkerekség minden dolgozójának, így van ez már közel száz esztendeje, ama nevezetes történelmi tünte­tés óta, amely emberibb megbe­csülést követelt a munkásnak és a munkának. Minden évben megemlékezünk róla, elmondjuk, hogy ez a nap a dolgozók nem­zetközi összefogásának napja, a munka ünnepe. Tisztelgés ez a nap, amelyet egy nagyszerű fel­ismerés diktál: a munka minden érték megteremtője, a nemzet­közi összefogásé is, mert alapjá­ul szolgál annak. Emberi létün­ket mérjük vele, mert általa let­tünk emberré. Van-e vajon fog­lalat — bármilyen tágas lenne is — melybe belefér a munkáról elmondott minden dicséretünk? Aligha. Talán a végtelenség, minthogy az emberi tevékenység is mindig a végtelenséget ostro­molta. A költő szavára emléke­zünk, ki az élet anyjaként di­csérte a munkát, mondván, hogy testvére a szépség és szabadság­a várta-jövendölte, hogy haj­­nalodjék világa. Mi megértük e világ hajnalát! Nehéz harcokat kellett meg­vívnunk érte, de megértük. For­radalmunkban a dolgozók élcsa­pata, a Kommunista Párt veze­tett, mely rendíthetetlenül val­lotta a felszabadult munka jogát s ápolta a dolgozók osztályában a szabad, kizsákmányolástól mentes társadalom megteremté­sének hitét. Megértük e világ hajnalát s most már napja fölött őrködünk, hogy tőlünk elidegeníthető töb­bet ne lehessen. S hogy mit te­remthet és kinek a javára a szabad munka — arra messze világító példát szolgáltat népünk alig harminc esztendei — em­beröltőnél is rövidebb — új kor­szakának története. Három évti­zed alatt olyan hatalmas utat tettünk meg, amelyhez mérhe­­tőt a múltban hiába keresünk. Ezért van az, hogy az évek eltel­tével, amikor tennivalóinkat ter­vezzük, jelenünkhöz már nem is a múltat, hanem a jövőt állít­juk mércéül. Pártunk X. kongresszusa és Országos Konferenciája széles körű programot dolgozott ki a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére, felvá­zolta nemcsak a megvalósítan­dó célkitűzéseket, hanem az idő­szakot, előrehaladásunk ütemét is. Nagy lemaradást kell behoz­nunk, éppen ezért gyorsabban is kell haladnunk. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom erős, virágzó nemzetgazdaságot, ma­gasabb rendű társadalmi beren­dezkedést, előrehaladott kultúrát s mindezek eredményeként ma­gasabb életszínvonalat jelent. Egyben jelenti nemzetközi tekin­télyünk, példánk, a szabadságu­kért és független fejlődésükért harcoló népeknek nyújtott se­gítségünk növekvő erejét is. E feladatok megvalósítóinak szilárd elhatározása szellemé­ben köszöntjük évről évre május elsejét. Ebben az építő munká­ban, a kölcsönös megbecsülés, megsegítés és méltányosság ne­mes eszményeinek következetes érvényesítésében válik kézzel­fogható valósággá a dolgozók nemzetközi szolidaritásának esz­méje és gazdag tartalmúvá a munkás májusok köszöntése. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Javaslom, Hazám Üs hát diadalt a tavasz-törvény, fis égi lánggal földi útra lép Szebb szavak szabálya, mely kitörvén A cellarácsot, íme égve ég. E bolygó a mi kínnal szüli rég Virágos májusát — a szaga tömjén, És hirdeti szívét világnyi nép; Ember-tengeren nem fog az örvény! Robbanó rügyek közt száll a zászlónk, Lomb­ kezéről ráz le téli jármot, Ül még diad alt a tavasz-törvény! Nászruháját rózsaszínbe öltvén Hitünk most írja égre fény­ nevét, A Hazám nevét, s hogy: Testvériség. SZŐCS KÁLMÁN Marosvásárhelyi ipari negyed PORZSOLT BORBÁLA rajza A földek művelőinek ünnepi jelentése A nagy ünnep köszöntésére szán­tóföldjeinken is nemes versengés alakult ki. A tét elég nagy: behoz­ni az időjárás okozta lemaradást, befejezni a vetést, szilárd alapot teremteni az idei bőséges termés­nek. S a jó szervezést, a gépkezelők szorgalmas munkáját egyre több gazdaságban koronázza siker. A gernyeszegiek után a rácsi terme­lőszövetkezet vezetői is jelentették, hogy az ünnep tiszteletére végeztek a vetéssel. Sőt tíz hektárral még rá is pótoltak előirányzatukra. A 330 hektár helyett 340 hektár kuko­ricát vetettek. A héjasfalviak is rápótoltak tervükre, amely 120 hek­tárt ír elő, április 29-én azonban már 130 hektárnál tartottak. Külön dicséretet érdemel Constantin Ni­­colae gépkezelő, hisz a terület nagy részén ő tette földbe a magot. De győzelmi jelentés érkezett a Nyárád mentéről is: a sárdi terme­lőszövetkezet folytatva sikereit, e­­zen a vidéken elsőként fejezte be a kukorica vetését. RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ ÁLLOMÁSAINK MA, KEDDEN, 10 ÓRA KÖRÜL KÖZVETÍTIK A KÖZTÁRSASÁGI STADIONBÓL A DOL­GOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁ­NAK NAPJA —MÁJUS­­ ÜNNEPE — AL­KALMÁBÓL RENDEZETT NÉPGYŰLÉST. • •Ünnepköszöntő munkasikerek 10 millió lejjel ólobban A Segesvári „Nico­­vala“ Könnyűipari Felszereléseket és Al­katrészeket Gyártó Vállalat munkaközös­sége megyénk többi gazdasági egységeihez hasonlóan arra törek­szik, hogy ötéves ter­vünk döntő évében is kiváló munkasikerek­kel köszöntse a mun­ka ünnepét — május elsejét. Alapvető célkitűzé­sük, hogy az állami terv támasztotta meny­­nyiségi és minőségi követelmények tiszte­letben tartása mellett minél magasabb­­jöve­delmezőségi szintet érjenek el. Ennek egyik haté­kony eszköze a terme­lési költségek állan­dó csökkentése, a nagyfokú anyagtaka­­rékosság. Megvalósí­tásuk komplex mű­szaki és szervezési kérdések megoldását feltételezi. S hogy műszaki gár­dájuk s egész munka­­közösségük képes er­re, azt bizonyítja az eddig importból szár­mazó gumivulkanizá­ló prések előállítása is, mely amellett, hogy műszakilag kifogásta­lan, egyedenként közel 142 000 lej önköltség csökkentést is ered­ményezett. Eddig 74 darabot gyártottak le összesen, s ez több mint 10 millió lej megtakarítást ered­ményezett. ★ Az egység gyárt­mányválasztéka igen gazdag. A múlt év folyamán nem keve­sebb, mint 11 000 féle terméket állítottak e­­lő. 1973-as össztermelési feladataik 46 száza­lékkal, árutermelésük pedig 56 százalékkal lesz nagyobb, mint a tavaly. Ez azt jelenti, hogy az idén is sok ezer új terméket — felszerelést és alkat­részt — kell megter­vezzenek és gyártsa­nak. A gazdasági haté­konyság fokozását eb­ben az évben is első­rendű követelménynek tekintik. Éppen ezért egész sor felszerelést és cserealkatrészt új­ra terveznek, csök­kentik a gyártási hul­ladék és selejt rész­arányát, és olyan új technológiai eljáráso­kat vezetnek be, me­lyek ésszerűbb nyers- és segédanyag felhasz­nálást biztosítanak. Mindezek eredmé­nyeként csupán a hid­raulikus kocsiknál, gumi vulkanizáló és ruhavasaló berendezé­seknél, valamint az üvegmetsző gépeknél —, melyeket a közel­jövőben állítanak elő, —• közel 60 000 lej meg­takarítást fognak el­érni. Nagyobb termelékenységgel, kevesebb üzemanyaggal Az Erdei Gépesítési, Szállítási és Építési Egység­ munkaközössége a legutóbbi kalkulációk szerint 1 200 000 lejjel pótolt rá szolgálta­tási előirányzatára, s így évi fel­ajánlását máris 58 százalékban meg­valósította. A munka termelékeny­sége — egy alkalmazottra számítva — 40 lejjel emelkedett a kitűzött szint fölé. Ezzel szorosan összefügg a szállítóeszközök üzemeltetésében kimutatott javulás. A fakitermelés­ben dolgozó gépek többsége egyirá­nyú termelésre van beállítva, mé­gis sikerült a kapacitásukat 54,2 százalékban kihasználni. A trakto­rok átlagos termelékenysége 2 800 lejjel növekedett az év eleje óta. Szép eredmények születtek a hajtó­anyag gazdálkodásban is. A régens központtal működő UMTCF gépke­zelői 65 tonna benzint és motorinát takarítottak meg, 5 000 kilóval többet, mint amennyit egész évre vállaltak. Több gyapjúfonal, kelme Ünnepköszöntő vállalásaik jelen­tős túlszárnyalásáról értesítettek a Segesvári Gyapjúszövödéből is. Az össztermelésnél a becslések szerint május 1-ig a felajánlott 333 000 lej helyett 745 000 lejt érnek el, a ter­ven felüli árutermelés értéke pedig nem 366 000 lejre emelkedik, mint azt korábban ígérték, hanem 643 000-re. 2,2 százalékos túllépésre számítanak a kártolt fonalnál, és 18 300 négyzetméter többletre a gyapjú típusú kelméknél. 300 000 lej jövedelem terven felü Legfrissebb értesülésünk szerint a Tirnaveni Üveggyárban az előállí­tott húzott táblaüveg 80 százaléka megfelelt a legmagasabb minőségi követelményeknek s így mind a hazai, mind a külföldi megrende­lők kéréseinek messzemenően ele­get tehettek. A termelési előirány­zathoz viszonyítva a legnagyobb mennyiségű többletterméket öntött és hengerelt táblaüvegből adtak (a túllépés 24 százalékos), majd nagy­ság szerint következne a palack, a világítófalak és padlók építéséhez használt préselt üvegkocka, az ab­lak- és a profilüveg. Ilyenformán egyes termékeknél az egész évi fel­ajánlásuknak közel, vagy több mint felét törlesztették. Hasonló a hely­zet az egyik legfőbb szintetikus mu­tatónál, az össztermelésnél, ahol április 25-ig 800 000 lejt valósítottak meg az év végéig esedékes másfél millióból. A Küküllő menti gyár dolgozóinak az ünnephez legméltóbb eredménye azonban, hogy 300 000 lej többletjövedelemmel zárják a négy hónapot. Pontosan ennyire tettek fogadalmat az ötéves terv döntő esztendejére. Az idén a marosvásárhelyi Tejfeldolgozó Üzem munkaközösségére hárult az a megtisztelő feladat, hogy szocialista versenyre hívja ki az ország élelmiszeripari üzemeit. S mint a versenykezdeményezőhöz illik, az üzembeliek szeretnének példásan helyt állni az országos ve­télkedőben. Elsősorban élenjáró dolgozóikra alapoznak. Közéjük tar­tozik a fényképünkön látható Ciobanu Virginia is, aki noha alig két éve végezte el a szakmai iskolát, szorgalmával, szakmai hozzáérté­sével máris kitűnt munkatársai közül. Országunkban bővül az elektronikus számítógépek gyártása A gazdasági-társadalmi infor­mációs rendszer tökéletesítésével, valamint az automata adatfel­dolgozó eszközök bevezetésével kapcsolatos feladatok fényében országunkban bővül az elektro­nikus számítógépek gyártása és használata. A gazdasági csúcs­szerveknél, vajdahunyadi, resicai és más nagyvállalatoknál műkö­dő számítóközpontokon kívül te­rületi számítóközpontok is mű­ködnek Temesváron, Kolozsvá­ron, Ia?i-ban, Ploie?ti-en, Pitesti­­en, Brassóban, Szebenben, Su­­ceaván, Bacauban, Constantán, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Nagybányán, valamint Galati­on. A területi számítóközpontok e­­gyüttvéve több mint 300 válla­latot szolgálnak ki. A számítóközpontok először átveszik és lyukkártyák, ellen­őrző készülékek segítségével fel­dolgozzák az adatokat, majd be­táplálják őket a számítógépbe. Egyetlen hónap leforgása alatt több mint másfélmillió lyuk­kártya kerül feldolgozásra. A területi számítóközpontok­ban nagyrészt a másodpercen­ként 200 000 műveletet végző Felix C-256 román gyártmányú számítógépek dolgoznak. Egy ilyen számítógép 24 óra lefor­gása alatt több ezer ember mun­káját helyettesíti. 1975-ben országunkban több mint 20 területi számítóközpont lesz. A számítóközpontokat a továbbiakban összekapcsolják egymással. (Agerpres)

Next