Vörös Zászló, 1973. augusztus (25. évfolyam, 180-205. szám)

1973-08-01 / 180. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 180 (6781) szám 1973. augusztus 1. szerda Ara 30 bámi Román-vietnami barátsági és szolidaritási nagygyűlés Bukarestben Vietnam Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttségé­nek hivatalos baráti látogatása al­kalmából kedd este a fővárosi Pa­lotateremben román-vietnami ba­rátsági és szolidaritási nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen több mint 3 000 vállalati és intézményi dolgozó, tu­dományos és kulturális személyi­ség, központi intézmények és tár­sadalmi szervezetek vezetőségi tag­jai, tábornokok és törzstisztek vet­tek részt. Jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja. Részt vettek országunkban ak­kreditált diplomáciai képviseletek vezetői, valamint Vietnam DK és Dél-Vietnam Köztársasága bukares­ti nagykövetségeinek több tagja.­­A színpad hátterében Románia Szocialista Köztársaság és Vietnam Demokratikus Köztársaság címere látható, a két ország állami lobo­góival keretezve. Román és viet­nami nyelven a következő felirat olvasható: „Éljen Románia Szocia­lista Köztársaság és Vietnam De­mokratikus Köztársaság testvéri ba­rátsága, szövetsége és együttműkö­dése!“ A jelenlévők tapsa közepette az elnökségben helyet foglal Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az­­ KP KB Végrehajtó Bizottságának­­és Állandó Elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Fam Van Dong elvtárs, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politbürójának tagja, Vietnam DK kormányának minisz­terelnöke. Az elnökségben úgyszintén helyet foglalnak a következő elvtársak: Le Thanh Nghi, Nguyen Co Thach, Tran Szám, Nguyen Van Dao, Ngu­yen Dang Hanh, Vietnam DK párt­os kormányküldöttségének tagjai és Lam Van Luu, Dél-Vietnam Köz­társasága nagykövete. A vendégeken kívül az elnökség­ben helyet foglaltak a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Paná, Gheorghe Rádules­ (Folytatás a 4. oldalon) ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRS BESZÉDE Igen tisztelt Fam Van Dong elv­társ! A vietnami párt- és kormánykül­döttségben résztvevő tisztelt elvtár­sak! Kedves elvtársak! A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a Miniszterta­nács nevében, egész népünk nevé­ben meleg, baráti üdvözletünket tolmácsolom a vietnami párt- és kormányküldöttségnek, élén Fam Van Dong elvtárssal, Vietnam De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak miniszterelnökével. A rettent­hetetlen vietnami nép jeles képvi­selőinek látogatása Románia Szo­cialista Köztársaságban nagy öröm számunkra, újabb bizonyítéka a szoros szövetség és sokoldalú e­­gyüttműködés hagyományos kap­csolatainak, amelyek országaink, pártjaink és népeink között kiépül­tek. A román közvélemény mély meg­elégedéssel fogadta a vietnami há­ború befejezésére és a béke hely­reállítására vonatkozó párizsi meg­állapodás megkötésének a hírét, a vietnami testvérnép, az összes szo­cialista országok, a világszerte élő békeszerető és haladó erők nagy­szerű győzelmét látta benne. A győzelem, amely egy bátor népnek a szabadságért és nemzeti lénye megőrzéséért vívott harcát koro­názta, egyben az értelem győzelme volt a brutalitás f­elett, az igazság győzelme az elnyomás fe­lett. A vietnami nép tántoríthatat­lan akarata, óriási emberi és anya­gi áldozata végül is annak belátá­sára kényszerítette az Egyesült Ál­lamokat, hogy a háború nem meg­oldás a vitás kérdések rendezésé­ben, hogy katonai akciói nemcsak az elözönlött országokban okoznak felháborodást, hanem az összes né­pek körében is, mert a népek sza­badságban és békében kívánnak él­(Folytatás a 4. oldalon) FÁM VAN BONG ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt Ion Gheorghe Maurer elvtárs! Tisztelt elvtársak és barátaink a diplomáciai testületből! Kedves elvtársak! A Vietnami Dolgozók Pártja, Vi­etnam Demokratikus Köztársaság kormánya nevében őszinte köszö­­netünket fejezzük ki a román nép­nek és Bukarest lakosainak szívé­lyes és ünnepélyes fogadtatásunk­ért; úgyszintén köszönjük Ion Gheorghe Maurer elvtársnak az országunkkal, forradalmi művünk­kel kapcsolatos meleg szavait. A testvéri Romániába ellátogat­va, küldöttségünk a Vietnami Dol­gozók Pártja, Vietnam DK kormá­nya és az egész vietnami nép me­leg baráti érzelmeit , és őszinte há­láját tolmácsolja a Román Kom­munista Pártnak, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, Románia Szo­cialista Köztársaság kormányának és a román testvérnépnek, amelyek támogatták és segítették harcunkat az amerikai agresszió ellen, az or­szág megmentéséért és a szocializ­mus építésében országunkban. Kedves elvtársak! A vietnami nép mélységes csodá­latát fejezik ki a román nép iránt, amely századokon át harcolt az or­szág megvédéséért, a függetlenség és a szabadság kivívásáért. A Román Kommunista Párt meg­alakulása óta a romániai munkás­­osztály és a dolgozók megtalálták az utat az ország felszabadításá­hoz, saját felszabadulásukhoz, ha­tározottan harcolva a reakciós erők kegyetlen uralma ellen. A második világháború folyamán a Román Kommunista Párt sok elszántság­gal és egy széles front létrehozásá­nak politikájával egyesítette a ha­zafias erőket, áldozatokkal és ne­hézségekkel telített harcot vívott a megszálló hitlerista csapatok ellen és a fasiszta katonai diktatúra el­(Folytatás a 4. oldalon) Az Ida sürget, alapos szervezi munkával seam elő a gabonafélék ellesőn heoviitesit! Az időjárás július utolsó felé­ben is megyeszerte változékony volt. Szinte mindennap esett, s ez akadályozta az aratás zökke­nőmentes lebonyolítását, a kom­bájnok sok helyen nem tudtak munkához látni. Ennek ellenére a termelőszövetkezeti tagok, a mezőgépészek, a szokatlan körül­ményekhez alkalmazkodva, úgy szervezték meg a munkát, hogy az alkalmas órákat is kihasznál­va minél nagyobb területről gyűrhessék be a gabonatermést. A Megyei Mezőgazdasági Vezér­­igazgatóság adatai szerint me­gyénkben a búzát 6 329 hektár­ról takarították be, ami az ál­lami mezőgazdasági vállalatok területének 10, míg a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek te­rületének 13 százaléka. Meg kell mondanunk, hogy ha mindenütt a szokatlan körülmé­nyek figyelembevételével szer­vezték volna meg e munkát, sok­kal nagyobb területről arathat­ták volna le a búzát. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja né­hány egység eredménye, ahol körültekintő szervezéssel nagy területekről tudták betakarítani a búzát. Így például a küküllő­­királyfalvi mtsz-ben július 26— 30 között 50 hektárról aratták le kézi erővel a búzát, főként o­­lyan területekről, amelyekre nem tudnak kombájnokkal rámenni. Hasonlóképpen intézkedtek más termelőszövetkezetekben is, pél­dául Tirnaveniben, Delemben, Sármáson, Péterlakán, Bándon, Sárpatakon, Fókában, Maros­­szentannán és másutt, ahol je­lentős területekről aratták le a búzát. Ugyanakkor azonban az­zal érvelve, hogy a kombájnok nem dolgozhattak, számos egy­ségben semmit sem tettek a ter­mésbetakarítás érdekében. Sö­vényfalván például, valamint Las­­sá­n, Mikefalván, Szénaverő­­sön, Zágorban, Bergenyén, Pa­­niton, Mezőpagocsán, Szabédon és sok más községben, bár a terv szerint is nagy területeken kéz­zel kellett volna elvégezniük az aratást, nem használták ki a munkára alkalmas órákat. A jelenlegi körülmények kö­zött — figyelembe véve, hogy továbbra is változó az időjárás , szükséges, hogy mindenütt nagyobb kezdeményező készség­gel, jobb szervezéssel biztosítsák a búza betakarítását. A Mező­­gazdasági Vezérigazgatóság a­­jánlja, hogy mindaddig, amíg az idő jobbra fordul és a kombáj­nok rámehetnek a földekre, leg­alább azokon a területeken vé­gezzék kézi erővel az aratást, amelyeket az eredeti terv szerint is erre irányoztak elő, mert ez megyei szinten mintegy 7 000 hektárt tesz ki. A learatott bú­zát kalangyokba kell rakni, s ahol lehet, karókkal kell bizto­sítani. Kézzel kell aratni ott is, ahol az esőzések miatt elszapo­rodtak a gyomok, vagy megdőlt a búza. Az összes gépi erőket a­­laposan elő kell készíteni s a búzaföldek szélére irányítani, hogy amint az idő engedi, azon­nal teljes kapacitással munkához láthassanak. A rendelkezésre ál­ló gépi erők mellett az ország déli és nyugati részéből nagyszá­mú kombájnt irányítottak me­gyénk területére. Az Ilfov, Te­­mes és Arad megyékből küldött Glória kombájnok első csoportja már meg is érkezett, és további arató-cséplő gépek érkezését vár­ják Olt és Constanta megyékből. A megyei­é­pesítési trösztnek az a feladata, hogy minél éssze­rűbben szervezze meg ezeknek a gépeknek az elosztását, olyan helyekre irányítsa azokat, ahol nagy területeken dolgozhatnak és maximálisan kihasználható a teljesítő­képességük. Az erők át­csoportosításának a jelenlegi ne­hezebb körülmények között is a kombájnok jobb kihasználásához kell vezetnie. A megye rendel­kezésére álló gépekkel, valamint a kapott segítséggel az állami mezőgazdasági vállalatokban öt munkára alkalmas nap, míg a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben tíz nap alatt végezhet­nek az aratással. Ennek érdeké­ben alaposan meg kell szervezni a munkát, minden kombájn-cso­porthoz biztosítani kell a szük­séges zsákokat és szállítóeszközö­ket, hogy elejét vegyék minden indokolatlan leállásnak. A le­aratott és kicsépelt búza szárítá­sához a mezőgazdasági egységek vezetői, a néptanácsok végrehaj­tó bizottságai megfelelő raktáro­zási területet kell biztosítsanak. Minden intézkedést meg kell tenni a veszteség elkerüléséért. T. GÁBOR Szászkézden a szénakészítést is szorgalmazni kell­ ­A szászkézdi termelőszövetkezet­ben Schuster Andres elnök mára ígérte a búza kézi aratásának meg­kezdését. Ez azonban nehéz helyzet elé állítja mind a vezetőket, mind pedig a tagságot, mert úgy számították, hogy a 245 hektár bú­zát túlnyomó részt a­­ kombájn se­gítségével, optimális időben be­gyűjtik, s a tagság teljes lendület­tel dolgozhat a takarmánykészítés­nél. De ha az időjárás nem javul, meg kell osztaniuk az erőiket, s az eredetileg tervezettnél több embert kell biztosítaniuk az aratáshoz. Pedig hát Szászkézben ugyancsak szorgalmazni kell a takarmány be­gyűjtését. Jóllehet a pillangósok kaszálása nem okoz gondot a gaz­daság vezetőinek, mert azt átadták a társulásnak, annál inkább a ter­mészetes füveké. A több mint 2 600 juh és 70 igásállat téli takarmány­­szükségletét az 536 hektár természe­tes kaszálóról kell biztosítani. Az össz-szükségletül­ több mint 500 ton­na, aminek viszont alig egytizedét tették tárolókba eddig. Látszólag a munkát jól szervezték meg, a terü­letet felosztották a 175 kaszásuk között, azokat globális akkordban javadalmazzák, a munkát, meg is kezdték. Eddig azonban mindössze 80 hektárról vágták le a termést, de erről a területről is a szénának csak a felét hordták be. Mindezek a tények úgy véljük, nem igényel­nek bővebb kommentárt. Annál inkább szorgalmazzák a vezetők, a tagság összefogását, a munkaidő jó kihasználását, mert ha továbbra is csak ilyen ütemmel haladnak, alig­ha­­ fedezhetik a szükségleteiket. Közel 1600 tonna szálastakarmány a tárolókban Most, hogy az árpa aratását be­fejezték, a Segesvári áru dolgozói a gépi és kézi erők túlnyomó ré­szét a szálastakarmányok begyűjté­séhez összpontosították. Tehetik ezt annál is inkább, mivel a 150 hektár búza aratását legtöbb 8 nap alatt elvégzik a­­ kombájnnal a mező­­gépészek. A megfelelő mennyiségű és minő­ségű takarmány biztosítása egyik alapvető feladata az áru dolgozói­nak, hiszen több mint 1 500 szarvas­­marha — ebből 650 fejőstehén — téli eledeléről kell gondoskodnak. Jelenleg az 1 155 hektár természe­tes kaszáló termését gyűjtik be. A jól szervezett és ellenőrzött munka eredményeként az elkövetkező na­pokban még mindössze 150 hektár füvet kell lekaszálniuk. Homorozean Gheorghe főmérnök elmondotta, hogy a számításuk szerint e hét fo­lyamán végeznek a munkával. Köz­ben a pillangósok második kaszálá­sát is szorgalmazzák. Eddig a 273 hektárból 100 hektár termését vág­ták le, jórészt a gépek segítségé­vel. Említésre méltó, hogy a vetett takarmánynövények betakarításánál a rakodást kivéve, minden művele­tet gépesítettek. Eddig mintegy 1 583 tonna takarmány, az évi szük­séglet 70 százaléka került a széna­tárolókba. A vállalat a különböző farmokon 16 nagy befogadó képes­ségű tárolóval rendelkezik, ame­lyekből 10-et szárítóventillátorokkal szereltek fel, hogy biztosíthassák a takarmányok jó minőségét. Nicolae és Elena találkozott A Krímben töltött pihenése al­kalmából Nicolae Ceaușescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja kedd délután találkozott Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kom­munista Párt KB első titkárával, Bulgária Népköztársaság Államta­nácsának elnökével. A találkozón áttekintették a Ro­mán Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt baráti együttmű­ködésének, a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköz­társaság közti jószomszédi kapcso­latok további fejlesztésének kérdé­seit mindkét nép érdekében, a szo­cializmus és a béke ügye érdeké­ben. A találkozó meleg, elvtársi lég­körben folyt le. Ceaușescu elvtárs Ceaușescu elvtársnő Todor Zsivkov elvtárssal I­­II. BARÁTI TALÁLKOZÓ Július 30-án és 31-én a Krím­­félszigeten sor került a szocialista országok kommunista és munkás­pártjai vezetőinek találkozójára. Részt vettek a következők: T. Zsivkov, a Bolgár KP KB első tit­kára, Bulgária NK Államtanácsá­nak elnöke, G. Husak, a Csehszlo­vákiai KP KB főtitkára, E. Ho­­necker, az NSZEP KB első titkára, Zs. Cedenbal, az MFNP KB első titkára, a Mongol NK Miniszterta­nácsának elnöke, E. Gierek, a LEMP KB első titkára, Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke, Kádár J., az MSZMP KB első titkára, L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, valamint A. A. Gro­­miko, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, B. N. Ponomarjov, az SZKP KB Politbürójának póttagja, az SZKP KB titkára, K. F. Katusev, az SZKP KB titkára. A találkozó részvevői kölcsönö­sen tájékoztatták egymást pártjaik életéről és tevékenységéről, szocia­lista államaik fejlődéséről. Meg­vizsgálták a testvérpártok és test­vérországok politikai, gazdasági és ideológiai együttműködésének kér­déseit. Úgyszintén véleménycserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Bolgár KP, a Csehszlovákiai KP, az NSZEP, az MFNP, a LEMP, az RKP, az MSZMP és az SZKP vezetői megállapították, hogy az 1972. júliusi Krím-félszigeti talál­kozó óta eltelt időszakban jelentős eredmények születtek a Varsói Szer­ződés Konzultatív Politikai Taná­csának nyilatkozataiban, a testvér­pártok kongresszusainak határoza­taiban, az SZKP XXIV. kongresz­­szusának békeprogramjában foglalt külpolitikai célkitűzések valóra váltása terén. A vietnami háború megszűnése, a Német Demokrati­kus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése, a Csehszlovákia és Németország Szövetségi Köztársa­ság közötti kapcsolatok rendezése, Kuba nemzetközi helyzetének meg­szilárdulása, az össz-európai bizton­sági és együttműködési konferen­cia eredményes megkezdése — mindezek a szocialista közösség or­szágai által folytatott békepolitika befolyásának növekedését tükrözik. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javulásá­ban fontos szerepe volt azoknak a találkozóknak és megbeszéléseknek, amelyekre az utóbbi időben került sor a testvérpártok és szocialista országok vezetői és a kapitalista államok képviselői között. L. I. Brezsnyev ismertette az SZKP KB külpolitikai tevékenysé­gét a XXIV. Kongresszuson jóvá­hagyott békeprogram realizálása érdekében, az Amerikai Egyesült Államokban, Németország Szövet­ségi Köztársaságban és Franciaor­szágban nemrég tett látogatásról, a sorra került megbeszélésekről és megkötött­ egyezményekről, bele­értve a nukleáris háború megelő­zésére vonatkozó szovjet-amerikai egyezményt. A testvérpártok veze­tői nagyra értékelték az SZKP le­ninista külpolitikáját, L. I. Brezs­­nyevnek, az SZKP KB főtitkárának személyes hozzájárulását e politi­ka valóra váltásához, amely nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A részvevők arra a közös követ­keztetésre jutottak, hogy a nemzet­közi helyzet egészében jelentős po­zitív változások történtek: mind szélesebb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttlé­­tezésének elvei; bővülnek a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcso­latok a szocialista országok és a kapitalista országok között, kedve­zőbb perspektíváik nyitnak az ú­­jabb építő jellegű lépésekhez, ame­lyeknek célja hozzájárulni a nem­zetközi béke és biztonság megszi­lárdításához. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az összes érdekelt államok közös erőfeszítéseivel erősítsék a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, hogy követke­zetesen váltsák valóra a megkö­tött egyezményeket és szerződése­ket, hogy következetesen haladja­nak tovább a legfőbb cél , az ál­talános béke biztosítása felé. Kifejezésre jutott az az egyönte­tű elhatározás, hogy­ kibontakoz­tatják a szocialista országok ez irá­nyú aktív együttműködését, újból megerősítették azt a szándékukat, hogy elősegítik az össz-európai biz­tonsági és együttműködési konfe­rencia sikerét. Pozitíven értékelve a helsinki előkészítő tanácskozás­nak és az össz-európai konferencia első szakaszának — külügyminisz­terek találkozóinak — főbb ered­ményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek a konferenciának a munkája — amelyhez a népek nagy reményeket fűznek a valóban tar­tós európai béke megvalósítása te­kintetében — még ebben az évben befejeződhet, ha a részvevők jó szándékot tanúsítanak. Abból a cél­ból, hogy a konferencia határoza­tainak minél nagyobb politikai te­kintélyt kölcsönözzenek, annak vég­ső szakaszát a legmagasabb szinten kellene megtartani. A szocialista országok síkraszáll­­nak­ a nagyarányú és távlati meg­különböztetéstől és egyenlőtlenség­től mentes gazdasági kapcsolatok­­­fejlegztéséért az európai államok között, széles körű és sokrétű kon­taktusokért az összes országok köz­véleménye között, a turizmus, a sportkapcsolatok ösztönzéséért, a kulturális kapcsolatoknak és a szel­lemi értékek cseréjének fejlesztésé­ért, a béke és a népek közötti köl­csönös megértés érdekében. A szo­cialista országok abból a tényből indulnak ki, hogy egy ilyen e­­gyüttműködésnek minden egyes ál­lam szuverenitása szigorú tisztelet­ben tartásának és a belügyekbe va­ló be nem avatkozásnak keretében kell fejlődnie, betartva a­ törvénye­ket, szem előtt tartva minden or­szág szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd az összes európai népek és külön­­külön minden egyes nép érdekei­nek. Megelégedéssel domborították ki, hogy jelenleg fokozódik a társadal­mi erők tevékenysége, amelyek fon­tos szerepet játszhatnak Európa béke-kontinenssé való átalakítása történelmi feladatának megoldásá­ban a béke szilárdításában Földün­kön. A szocialista országok következe­tesen síkraszállnak azért, hogy a politikai enyhülést a leszereléshez hozzájáruló katonai enyhüléssel e­­gészítsék ki. A szocialista országok nagy fontosságot tulajdonítanak az idén októberben Bécsben tartandó tárgyalásoknak a fegyverek és a fegyveres erők csökkentéséről Kö­­zép-Európában. A szocialista országok szükséges­nek tekintik az enyhülés övezeté­nek bővítését, kiterjesztését az e­­gész világra. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresz­­szió okozta viszál­ykeltő helyze­tek haladéktalan rendezését. A részvevők megerősítették, hogy töretlenül támogatják Vietnam De­mokratikus Köztársaság és Dél-Vi­etnam Köztársasága Ideiglenes For­radalmi Kormánya azon álláspont­ját, amely követeli, hogy valameny­­nyi fél szigorúan teljesítse a pá­rizsi egyezményt; megerősítették annak szükségét, hogy az­­indokínai népeknek meg kell adni azt a le­hetőséget, hogy egyedül döntsenek sorsukról, hogy méltányos békét honosítsanak meg egész Indokíná­ban; kifejezték a vietnami néppel való nemzetközi szolidaritásukat, elhatározásukat, hogy megadják a szükséges támogatást, s erősítik testvéri együttműködésüket Viet­nam DK-val. A legsürgetőbb problémák egyike változatlanul a közel-keleti helyzet, amelyet az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való tel­jes kivonása alapján, e térség ál­lamai és népei, köztük a palesztin és arab nép függetlensége és törvé­nyes jogai tiszteletben tartásának alapján kell rendezni. A feszültség enyhítésére és az államok közötti békés együttműkö­dés fejlesztésére irányuló politika a népeknek, a világ egész haladó és békeszerető közvéleményének forró támogatását élvezi. Ezzel pár­huzamosan azonban léteznek to­vábbra is olyan erők, amelyek „a hidegháború“ szellemében munkál­kodva ellenzik a nemzetközi eny­hülést, s a katonai készülődés foko­zásáért és a katonai költségvetések növeléséért szállnak síkra. Lanka­datlan éberséget kell tanúsítani ezeknek az erőknek a politikájával szemben, ellensúlyozni kell a világ­közvélemény tévedésbe ejtésére, a népek közötti bizalmatlanság és gyűlölet elhintésére, valamint arra irányuló kísérleteiket, hogy az eny­hülést a szocializmus állásainak a­­­láaknázására használják. A szocialista államok előszé­p osztály-külpolitikát folytatnak. A béke és a nemzetközi biztos­ság megszilárdítása, az összes orszá­gok és kontinensek népei felszabadító harcával való szolidaritás, a sza­badságuk és függetlenségük elleni, a sorsuk feletti önálló döntésre va­ló joguk elleni merényletek vissza­verése — e politikának elválaszt­hatatlan alkotó része. Figyelembe véve a szocializmus országai közötti gazdasági együtt­működés óriási jelentőségét a szo­cialista és a kommunista építés si­kere szempontjából, ezen országok népei jólétének és kultúrájának szüntelen emelése szempontjából, megvizsgálták, hogy miként való­sul meg a Szocialista Gazdasági Integráció Komplex Programja és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének további tökéletesítésére vonatkozó főbb irányvonalak. Ismét hangoztatták, hogy ezeknek a kérdéseknek a jö­vőben is a KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai figyelme homlokterében kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok, az összes imperialistaellenes erők mind erőteljesebb egysége hozzájárul a béke és a társadalmi haladás ügyé­nek sikeréhez. Kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrott­­­ságának következetes erősítése a marxizmus-leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alap­ján, az összes országok kommunis­táinak szoros testvéri együttműkö-­ dése ezentúl is jelentős szerepet fog betölteni az enyhülés megszilárdí­tásában a béke és a szocializmus eszményeinek diadaláért. III. A találkozón részt vett összes testvérpártok vezetői egyhangúlag hangsúlyozták óhajukat, hogy fej­lesszék a szocialista országok sok­oldalú együttműködését, hogy koor­dinálják akcióikat nemzetközi sí­kon a szocializmus ügye és a béke megszilárdulása érdekében. A találkozó a szívélyes barátság légkörében folyt le. Kitüntetett találmányok A Segesvári Üveg- és Fajanszipa­ri Vállalatban 178-tagú újítókör te­vékenykedik, igyekszik helyi erő­vel megoldani bonyolult műszaki kérdéseket. Az idén 29 munkás és technikus 18 javaslatot nyújtott be, melyek közül 8-at már jóváhagytak, további 5-nek az elfogadása folya­matban van az illetékes fórumok­nál. Az év első felében 440 000 lejt takarítottak meg az alkalmazott újítások és ésszerűsítések révén, s ezek hatékonysága egyre növeke­dik. Az Üveg- és Fajanszipari Válla­lat szakembereinek 9 találmányuk is van, közülük 4 arany és ezüstér­met kapott Genfben, illetve Bécs­­ben, legutóbb pedig a hamburgi szalonra küldtek el 2 találmányt. Az eredményekben gazdag, alkotó munkáért elsősorban Nicolae Dra­­gomir tervező-technikust illeti el­ismerés, akinek nevéhez öt talál­mány és több mint 60 újítás fűző­dik, úgyszintén Colceriu Zaharie II. munkást a gépműhelyből és Ale­­xandru Florian mintakészítő mes­tert. Házi gépgyártással Sikeresen valósul meg az év ele­jén összeállított házi gépgyártási terv a Nicovala fémipari üzemben. Egyebek között elkészült egy külön­leges krómozó fürdő 32 000 lej ér­tékben, s így nem kell többé Resicára küldeni fémbevonatra bi­zonyos alkatrészeket. Két, úgyne­vezett galvanizáló-harangot is ké­szítettek (értékük 28 000 lej) apró alkatrészekhez. Az új berendezések a vállalatban először alkalmazott nagy termelékenységű eljárással dolgoznak. Az önfelszerelési program szerint a vállalat szükségleteire még épí­tenek egy csiszológépet, egy öntö­dei homokkeverőt, egy kasztítógé­­pet a félkész termékek raktára ré­szére (1,5 millió lej hatékonyságot ígér), stb. A számítás szerint 550 e­­zer valutalejt takarítnak meg az idén a Nicovalá­bain a házi gépgyár­tással.

Next