Vörös Zászló, 1973. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1973-11-01 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 258 (6809) szám 1973. november 1. csütörtök óra: 30 báni A MAROS MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA AMINT ARRÓL TEGNAPI SZÁMUNKBAN HÍRT ADTUNK, KEDDEN TARTOTTA ÜLÉSSZAKÁT MAROSVÁSÁRHELYEN A MEGYEI NÉP­­TANÁCS. AZ ÜLÉSSZAKON NAGYFONTOSSÁGÚ KÉRDÉSEKET VITATTAK MEG. MAI SZÁMUNKBAN KÖZÖLJÜK AZ ÜLÉSSZAKON ELŐTERJESZTETT PROGRAMOKAT ÉS A VITA SORÁN ELHANGZOTT HOZZÁSZÓLÁSOKAT. Iosif om fí vim bisifdi Tisztelt elvtársak, meghívottak! képviselők, és A­ néptanács jelenlegi ülésszaka megvitatott és jóváhagyott néhány, Maros megye jelenlegi és távlati fej­lődése szempontjából igen fontos kérdést: — A lakosság őszi-téli ellátásának programját, melyet az RKP KB Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén foganatosított intézkedések, valamint Nicolae Ceausescu elvtárs­nak ez alkalommal elhangzott út­mutatásai szellemében dolgoztunk ki.­­ Megvitattuk és jóváhagytuk a talajjavítás, valamint a legelőfeljaví­tás és ésszerű kihasználás 1975. évig szóló programját.­­• Az ülésszak elé terjesztettük és megvitattuk, hogy a néptanács vég­rehajtó szervei miként tevékenyked­tek a megye helyi államhatalmi és adminisztratív szerveire háruló fel­adatok teljesítése érdekében. Ezek a problémák — a mai vita és a hozott intézkedések szellemé­ben — a továbbiakban a municípiu­­mi, városi,­­ községi néptanácsok és a képviselők figyelmének közép­pontjában kell hogy álljanak. Azért hangsúlyozom ezt ennyire nyomaté­kosan, mert amint az előterjesztések és a hozzászólások alapján önök is meggyőződhettek, a megyében a ta­lajjavítás és legelőgazdálkodás terén elért jó eredmények dacára még sok a hiányosság, a tennivaló. A megye egyes néptanácsai, olyan vállalatai és intézményei, amelyek­nek hivatása biztosítani a föld meg­óvásában és kihasználásában ránk háruló feladatok következetes telje­sítését, bizonyos mértékben kien­gedték a kezükből ezeket a nagyon fontos kérdéseket. Az elfogadott programok teljesí­téséért kifejtett munka fokozása, a lemaradás behozása, sőt egyes cél­kitűzések határidő előtti teljesítése szorosan összefügg elsősorban a me­zőgazdasági tevékenység javításával, a magas terméshozamok elérésével, amelyek biztosítják az állami terv előirányzatainak teljesítését, az ál­latállomány és annak hozama nö­vekedését. Éppen ezért szükséges­nek tartom, hogy ezek a problémák képezzék vita és elemzés tárgyát a municípiumi, városi és községi néptanácsok legközelebbi üléssza­kán. Ez alkalommal az elfogadott programokból fakadó feladatoknak megfelelően minden helységre vo­natkozóan jelöljenek ki határozott int­ékedéseket az előirányzatok ma­­rad­ékt­alan teljesítése érdekében. Ebben az átfogó akcióban nagy sze­rep hárul a képviselőkre — mint a dolgozók küldötteire az államhata­lom helyi­ szerveiben — az összes honpolgárok mozgósításában, hogy azok fokozottabb mértékben járul­janak hozzá az e téren ránk háruló feladatok megvalósításához. A továbbiakban nagyon röviden szeretnék kitérni külön-külön mind­azokra a kérdésekre, amelyeket megvitattunk és jóváhagytunk ezen az ülésszakon. Amint azt önök is látták, a Me­gyei Néptanácsnak az 1973-as terv­­feladatok példás teljesítéséért, az 1974-es terv teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséért kifejtett tevékenységében jelentős helyet fog­lal el a lakosság ellátása. Az anyagi termelés minden terü­letén elért sikereknek köszönhetően jelentősen növekedett a lakosság é­­letszín­vonala. Ennek eredményeként ez­ év első három­negyedében a la­kosság által felvásárolt áruk értéke elérte a 2,4 milliárd lejt, ami 450 millió lejjel nagyobb 1970 és 150 millió lejjel 1972 hasonló időszaká­hoz viszonyítva. Elmondhatjuk tehát, hogy a me­gye lakossága számára nagyobb á­­rumennyiséget biztosítottunk, jobb minőségben és az alapvető cikkek­ből gazdagabb választékban. Ennek ellenére a lakosság ellátá­sának megszervezésében az említett időszakban egész sor fogyatékosság volt észlelhető. Ezek elsősorban az árualap nem megfelelő kezelésében tükröződtek, sok volt a pazarlás, romlás, s ezt végső soron sok egy­ség az úgymond megengedett vesz­teségszázalékkal fedezte. Elég sok hiányosság mutatkozott és mutatko­zik jelenleg is az árualap területi elosztásában, emiatt egyes kereske­delmi egységekben időszakonként nem tudták biztosítani a szükséges árualapot, ami azt a látszatot kel­tette a lakosság előtt, hogy a mér­legből hiányoznak az alapvető ter­mékek, ami persze, nem felel meg a valóságnak. Ennek oka, hogy az ál­lami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatok nem hangolták össze kel­lő mértékben munkájukat a szállí­tókkal, hogy azok tiszteletben tart­sák a szerződéseket, és a mérlegben biztosított árufélékből eleget tegye­nek a megrendeléseknek. Az eddig elmondottakhoz még hozzáfűzném, hogy egyes kereske­delmi alkalmazottak nem dolgoznak kellő felelősségérzettel és korrektség­gel, nem udvariasak a vevőkhöz, nem teljesítik feladataikat civilizált módon. Éppen ezért szükségesnek vélem, hogy a jóváhagyott program alapján a kereskedelmi egységek a­­zonnal foganatosítsanak olyan intéz­kedéseket, amelyek a negyedik év­negyedre szóló eladási terv teljesí­tésével párhuzamosan biztosítják az idei negyedik évnegyedre és a jövő első félévre előirányzott árualapot, úgy, amint azt a jelen ülésszakon jóváhagyott ellátási program elő­irányozza. Intézkedjenek ugyanak­kor a lakosság civilizált kiszolgálá­sa érdekében, megfelelő káderekkel erősítsék azokat az egységeket, ahol arra szükség van. A kereskedelmi szervek gondos­kodjanak arról, hogy a szállítók tartsák tiszteletben a piacra szánt termékek szállítási grafikonját, biz­tosítsák a megfelelő minőséget és­­ válas­ztékot, valamint a szállítási ha­táridők betartását. Különleges hang­súlyt kell helyezni azoknak a kér­déseknek a megoldására, amelyek hozzájárulnak a lakosság téli ellá­tásához, valamint a tervezett tarta­lékok megteremtéséhez szükséges termékek biztosításához. E cél érde­kében a szükséges sokoldalú intéz­kedések mellett, fokozni kell a fel­vásárlást a lakosságtól, amibe egyre inkább be kell hogy kapcsolódjanak a képviselők is. Képviselő elvtársak! A mezőgazdaság intenzív fejlesz­tésének és korszerűsítésének átfogó folyamatában megyénkben is egyre fokozottabb mértékben végzik a le­­csapolási, a talajerózió-elhárító mun­kálatokat. Abból a tényből kiindulva, hogy jelenleg megyénk mezőgazdasági te­rületének háromnegyed részén ész­lelhető a természeti tényezők nega­tív hatása, amelyek évről évre nagy károkat okoznak, csökkentik a föld termőképességét, ezek elhárításához — a párt és az állam gondoskodása révén — a jelenlegi ötéves terv időszakára megyénk is jelentős pénzalapokat kapott. Ha azonban teljes igényességgel elemezzük a ránk háruló ezirányú feladatok tel­jesítésének helyzetét, kitűnik, hogy a talajjavítási és a vízgadálkodási munkálatok kivitelezése megyénk­ben lassan halad a még előttünk álló nagy feladatokhoz viszonyítva. Annak érdekében, hogy behozhas­suk a lemaradást, s fokozhassuk az összes munkálatok ütemét, minden városban és faluban azonnal és o­­lyan hatékony intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek hozzájárul­nak a jelenlegi helyzet alapvető megváltoztatásához. Ezen az őszön és a téli hónapokban minden hely­ségben, ahol ilyen munkálatokat kell végrehajtani, szervezzenek nagy tö­megakciókat, elsősorban a töltés­­építésnél, lecsapolásnál, és a talaj­erózió-elhárításnál. E munkálatok kivitelezéséhez mozgósítani kell az összes erőket. Az akcióba tömege­sen­­s be kell vonni a fiatalokat, s ott, ahol erre lehetőség van, külön helyi ifjúsági munkatelepet kell szervezni. Intézkedéseket kell foga­natosítani annak érdekében, hogy megyei és még az egységek szintjén is megfelelő kádereket képezzenek ki ezen rendszerek tudományos, ésszerű kiszolgálására és kihasználá­sára. Szükség lesz arra, hogy szé­les körű politikai nevelőmunkát fejtsenek ki annak érdekében, hogy gyarapítsák a szakemberek és az összes azon honpolgárok szakmai ismereteit, akik részt vesznek... e munkálatok kivitelezésében, azért, hogy magas fokon hasznosíthassuk az összes természeti erőforrásokat, fokozhassuk megyénk gazdasági po­tenciálját. Ahhoz, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában megyénkben is gyakorlatba ültethessük az állatte­nyésztés fejlesztésére és az állati eredetű termelés növelésére vonat­kozó programot, messzemenő gondot kell fordítani a legelőkre, mint a­­lapvető és­­legolcsóbb tömegtakar­­mány-forrásokra. Megyénk legelői termelési poten­ciáljának emelésére annál is inkább szükség van, mivel azok az össz­­takarmánytermesztő terület 46 szá­zalékát teszik ki, viszont az innen nyert takarmányérték részaránya nagyon kicsi. A jelenlegi legelőkar­bantartási és kihasználási feltéte­lek között a megye össz-legelés te­rületén a hektáronkénti átlag zöld­­tömegtermés 5 000 kiló. Az össz-zöld­­tömegtermelés 96 millió takarmány­egységnek felel meg, s ez mindössze 11 százalékát teszi ki a tömegtakar­mányokat használó állatok egy évi takarmányegység-szükségletének. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a legelők milyen kis mértékben já­rulnak hozzá a takarmányalap biz­tosításához, az állatállomány és a termelés fejlesztéséhez. Figyelembe véve ezt a helyzetet, valamint az állattenyésztés fejlesztésében me­gyénk előtt álló nagy feladatokat, feltétlenül szükséges, hogy azonnal olyan intézkedéseket foganatosít­sunk, amelyek biztosítják a legelők mielőbbi feljavítását, terméshoza­muk növelését. A legelőszervezési és - feljavítási munkálatokba be kell vonni a me­zőgazdasági egységeket és a megye összes állattartóit. Természetesen ez már a kezdet kezdetén szükségessé teszi a legelőállomány gazdasági ha­tékonyságáról alkotott felfogás meg­­­­változtatását,­ elsősorban a községi néptanácsok és mezőgazdasági egy­ségek esetében, amelyek fő birtoko­sai a legelőknek. Ugyanakkor vál­toztatnak kell magatartásukon mind az állami, mind a szövetkezeti, mind pedig az egyéni állattenyésztőknek is. Intézkedéseket kell foganatosíta­ni, tömegakciókat kezdeményezni, amelyekbe be kell vonni mindazo­kat, akik a falvakon élnek, első­sorban az állattenyésztőket. E munkálatok kivitelezése érde­kében a községi néptan­ácsoknak mozgósítaniuk kell a falvak összes lakosait, a KISZ-szervezetek pedig szervezzenek legelőtakarítási, kar­bantartási akciókat a fiatalokkal. E tekintetben a Legelőgazdálkodási és Feljavítási Vállalatnak is erélyeseb­ben kell tevékenykednie, és lénye­gesen meg kell javítania munkáját. Képviselő elvtársak, Amint azt az előterjesztett tájé­koztatóból önök is megfigyelhették, az előző ülésszaktól eltelt időszak­ban a Végrehajtó Bizottság és az Állandó Büró arra törekedett, hogy erőfeszítéseit az állami tervből, a törvényekből, végzésekből, a Minisz­tertanács határozataiból és a me­gyei néptanács határozataiból rá háruló feladatok teljesítésére össz­pontosítsa. Ebben az időszakban messzemenő felelősségérzettel foglalkoztunk a legfontosabb kérdésekkel, s megol­dásukhoz megtettük a megfelelő in­tézkedéseket és végzéseket fogad­tunk el. Erőfeszítéseket tettünk an­nak érdekében, hogy fokozzuk összes kádereink felelősségérzetét, hogy ki­küszöböljük a formalizmust a kér­dések megoldásában és a feladatok teljesítésében. Határozottan küzdöt­tünk azért, hogy meghonosítsuk a néptanácsokban és azok végrehajtó szerveiben a kollektív vezetést és munkát. Az illetékes szak­apparátustól azt kértük, s a továbbiakban is azt kérjük, hogy dolgozzék szervezetten, tegyen tanúságot alkotó, kezdemé­nyező készségről, felelősségérzetről és operativitásról a rá háruló fel­adatok megoldásában. Ellenőrzői szerveinktől és appará­tusunktól azt kértük és kérjük a továbbiakban is, hogy szervezzék meg jól ellenőrző munkájukat, vé­gezzenek gondos, körültekintő mun­kát, népszerűsítsék a jó eredménye­ket, fedjék fel és szüntessék meg a hiányosságokat, vonják felelősségre mindazokat, akik nem tesznek ele­get feladataiknak úgy, ahogy kell, adjanak kellő útmutatást és felvilá­gosítást az ellenőrzötteknek, hogy azok minél alaposabban megismer­hessék és pontosan alkalmazhassák az ország törvényeit, a Miniszterta­nács határozatait az összes ér­vényben lévő szabályozó rendelke­zéseket. Elmondhatjuk,, hogy mindezen in­tézkedések eredményeként tevékeny­ségük jelentős mértékben javult és­­ az eredmények sem késtek, amiről ön­ök is meggyőződhettek az elő­terjesztett tájékoztató nyomán. Mind­ezek dacára sok még a tennivaló és szükséges, hogy a továbbiakban a Végrehajtó Bizottság legyen követ­kezetes a rá háruló feladatok meg­oldásában, végezzen rendszeres irá­nyító és ellenőrző munkát, amelybe vonja be nagyobb mértékben az ál­landó bizottságokat, az összes kép­viselőket. Meggyőződésem, hogy azok a programok és intézkedések, amelye­ket ma elfogadtunk, hozzájárulnak a megyénk előtt álló s ma megvita­tott kérdések megoldásához és ez­által a megye és az ország gazdasá­gának fejlesztéséhez. Úgy vélem, önök is egyetértenek velem abban, hogy az ülésszak az­zal a felhívással forduljon a megye összes néptanácsaihoz, azok képvi­selőihez, a megye összes lakosai­hoz, hogy teljes mértékben járulja­nak hozzá e programok megvalósí­tásához, a megye minden lakója jó­létének növeléséhez. Kívánok önöknek, képviselő elv­társak, egészséget, sok sikert a mai nagyon termékeny ülésszakunkon kijelölt feladatok teljesítésében. Export-import 1973 szintjén Megkülönböztetett figyelmet az exportterv teljesítésére Az év utolsó két hónapjában rendkívüli feladatok megoldása vár a helyi iparban dolgozókra. Az idei terv valamennyi mutatóját és az ezen felül tett vállalások teljesítését, valamint a következő esztendei ter­melés előkészítését célzó tevékeny­ség során nagy hangsúlyt kell he­lyezni a kiviteli előirányzat mara­déktalan végrehajtására. Az elmúlt kilenc hónap eredmé­nyei, az ebben az időszakban szer­zett tapasztalatok arra utalnak, hogy van mód az exportelőirányzat túlszárnyalására, ami nyilván jóté­konyan hat majd a félévtizedes munkaprogram határidő előtti telje­sítésére. Ez azonban szükségessé teszi, hogy az üzemekben meggyorsítsák a készleten lévő áruk leszállítását, valamint a már elküldött termékek ellenértékének behajtását, s általá­ban tökéletesítsék az exporttevé­kenység elszámolását. A helyi ipari vállalatok által ké­szített előrejelzésekből kiderül, hogy az exporttermelésnél kilenc hónap után mutatkozó többlet értékét az utolsó negyedévben nehéz lesz fo­kozni, ugyanis egyes külpartnerek lemondták a megrendelt termék­mennyiség bizonyos részét, továbbá több áruféleségnél eddig még nem sikerült teljes mértékben fedezni a kapacitást megrendelésekkel. Az elő­rejelzésekből nyert információk a­lapján a tevékenységet fékező ténye­zők elhárítására kell összpontosítani a figyelmet. Vonatkozik ez a megyei üzemcsoport export-import irodáján dolgozókra s az üzemekben (a Se­gesvári Lemeta, ILEFOR stb.) e problémával foglalkozó szakembe­rekre, kiknek legfontosabb felada­tuk az ILEXIM Külkereskedelmi Vállalattal közösen felkutatni a terv teljesítésének és túlszárnyalásának lehetőségeit, és megkötni az ezt biztosító­ adás-vételi szerződéseket. Nagy feladatokat ró az ipari egy­ségekre az export hatékonyságát szabályozó, nemrég közzétett állami intézkedések végrehajtása. Vala­mennyi üzemben tanulmányozták a kivitel hatékonysága fokozásának lehetőségeit. Tovább kell folytatni az­ ilyen irányú tanulmányokat, s olyan megoldásokat kell kidolgozni melyek lehetővé teszik a kitűzött átsz­ámítolási hányad tiszteletben tartását. Az igazság az, hogy üze­meink még jelentős tartalékokkal rendelkeznek, melyeket csak úgy aknázhatnak ki hatékonyan, ha erre összpontosítják a szakemberek, az összes dolgozók f­igyelmét. Gon­do­lunk elsősorban a termelési felület és kapacitások jobb kihasználására, a nyers- és segédanyagok ésszerű felhasználása, a fajlagos fogyasztás csökkentése, a munkaerő célszerűbb felhasználása kínálta lehetőségekre, melyek egyenként és összességükben kedvezően befolyásolják a terme­lést, s ezen keresztül a kivitel gaz­dasági hatékonyságának emelését. Az idei terv teljesítésével egyidő­­ben erőteljes intézkedésekkel kell biztosítani a következő évi termelés előkészítését. A külmegrendelőkkel, valamint az ILEXIM Külkereske­delmi Vállalattal folytatandó meg­beszélések során tekintsék fontos feladatnak az átszámítolási hányad javítását, törekedjenek arra, hogy a szerződésekben mindkét fél szá­mára kedvező feltételeket rögzítse­nek. A Minisztertanács nemrég köz­zétett határozata törvényes keretet biztosít a helyi nyersanyagok magas fokú értékesítésére, utalunk itt a faragott kőre, faragott útszegélyekre, díszítő elemekre stb. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a megrendelők igényei­nek jobb kielégítésére, a határidők pontos betartására, olyanformán, hogy minél jobb együttműködés a­­lakuljon ki a belföldi termelők és a külmegrendelők között, ami mint ismeretes, a hatékony külkereske­delmi tevékenység alapvető követel­ménye. DEÁK ISTVÁN mérnök, a helyiipari üzemcsoport munkatársa Az IMATEX öntödéje A marosvásárhelyi Grand Hotel (CZERÁN ANDRÁS felvétele) Készül a Maros új medre Néhány nap óta megfogyatkoz­tak a Szentkirályi Állami Mező­gazdasági Vállalat földtábláján ed­dig katonásan sorakozó exkaváto­rok. Vajon miért? — érdeklődtünk Marinescu Vladimir mérnöktől, a Felső Maros-terv építőtelepének vezetőjétől. — Az említett szakaszon azért kevesebb az exkavátor, mert lénye­gében befejeződtek a földmunkák. A mintegy 2 500 méter hosszú, 80— 120 méter széles és 4—6 méter mély mederágyból körülbelül 650 ezer köbméter földet emeltünk ki és szállítottunk el. Jelenleg a me­derágy és a partok erősítését vé­gezzük a betonnal, terméskövel és egyéb, ehhez szükséges anyagok­kal. — És messze költöztették az ex­kavátorokat? — Nem túlságosan. A Maros leg­közelebbi új mederszakaszát a Ve­gyipari Kombinát közelében ássuk meg. Hossza körülbelül fél kilo­méter lesz. A munkálatokat egyéb­ként november első felében kezd­jük. — Úgy hallottuk, hogy előreha­ladtak a szabályozó gátnál is. — Igen, itt is jól halad a munka. A gát alapjánál már elzártuk a vizet és most az utolsó talajréte­geket ássuk, 6—7 méter mélység­ben. Legtöbb tíz napon belül kezd­jük a betonöntést. Egyébként ez a szabályozó gát 130 méter hosszú, 7 zsilipes építmény lesz s 3 hó­nappal korábban adjuk át a hasz­nálatnak. — Az ipari negyed vízkiemelő művéről is mondhat már valamit? — A munkálatok’ itt is nagyon jó ütemben haladnak. A’ Cukor­gyárhoz és a Kombináthoz va­­­tó, 3 500 liter/secundum teljesítő képességű iparivíz-csatorna építési munkálatainak mintegy 90 száza­lékát már elvégeztük. (lajos) Fokozott igényességgel követni minden egyes tervmutatót Jelképesen a Könnyűipari Mi­nisztérium főgépészeti osztályá­nak nevezik a segesvári Nicova­­la Vállalat öntödéjét. És nem véletlenül, hisz nincs az ország­ban olyan könnyűipari egység, amely ne fordulna hozzájuk ön­tött alkatrészekért. Az alumínium, bronz és szürkevas alkatrésze­ket többnyire kis sorozatban ön­­tik, elképzelhető tehát, milyen­­ erőfeszítést követelt a három negyedévben leszállított 327 700 darab öntvény legyártása. A nagy keresletre való tekin­tetek az ömóde munkaközössége megkülönböztetett figyelmet for­dított a munkatermelékenység növelésére, s így az elmúlt év hasonló­,időszakához, viszonyítva ugyanazon munkáslétszámmal és műszaki berendezéssel egyhó­napos előnyre tett szert. A beszámoló közgyűlés töb­bek között az öntők minőségi munkájával volt elégedetlen, u­­gyanis a mennyiségi növekedést nem követte az öntvények mi­nőségének ugyanolyan arányú javulása. A selejt százalékará­nya nagyobb volt, mint a ta­valy, a panaszok száma szintén. Az okokat elemezve megállapí­­tották,hogy a fiatal öntők szak­tudása még nem elegendő, s gyakorta gyenge minőségű mun­kájuk rontja az egész munka­­közösség eredményeit. A felszó­laló párttagok elismerték, hogy nekik is jobban kellett volna támogatniuk a fiatal munkáso­kat, sajnos az elvtársias segít­ségadás még nem vált rendsze­ressé, folyamatossá, s ezért nem elég hatékony. Hangsúlyozták a munkacsoport-felelősök megnö­vekedett szerepét. A bürónak időközönként elemeznie kellene, hogyan teljesítik feladataikat, hiszen a jelenlegi körülmények között, amikor egy mester több mint hetven embert irányít, a csoportfelelősnek kell a szaka­vatott felügyeletet, illetve irá­nyítást biztosítania. Többen­­ kifogásolták, a mun­kás-utánpótlás jelenlegi gyakor­latát, nevezetesen azt,­ hogy a helybeli munkaerőtoborzó és el­osztó hivatal gépiesen végzi fel­adatát. Nem veszi figyelembe a ’“vállalatok, az ’ egyes részlegek sajátosságait, jellegét, hanem Beszámoló közgyűlések minden kiválogatás nélkül re­­partizálja az embereket. Emiatt az öntődébe is sok olyan embert kell alkalmazni, akikről már az első percben tudják, hogy nem fognak beválni. Az öntődében nehéz munka folyik, s amint az egyik felszólaló megjegyezte: hogyan lehet egy 40 kilós em­bert odatenni, hogy egy 70 kilós öntőfazekat mozgasson? A többé-kevésbé alkalmatlan munkások miatt a megbetege­dések száma is növekedett a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, s így 10 000 órával lépték túl a betegszabadságokat. A bürónak — a közgyűlés ha­tározata szerint — elsőrendű fel­adata, kell hogy, legyen a minő­ség alakulásának állandó köve­tése. A közgyűlés többek között magáévá tette , a Kovács Metta bürótag javasolta kezdeménye­zést: ,,Egyetlen, hiánycikknek számító alkatrész-csoportot se utasíthasson vissza a műszaki minőségi ellenőrzés“. A bürónak támogatnia kell a szakszervezeti csoportot, hogy konkrét versenycélkitűzéseket dolgozzon ki, különös tekintettel a minőségre. Úgyszintén járjon közbe a jelenlegi összakkordbé­­rezés szabályzatának felülvizs­gálása ügyében, hogy az ne csak a mennyiségi teljesítményt vegye alapul, hanem a minősé­get is. Az öntöde alapvető gazdasági problémájának megvitatása mel­len,­ a közgyűlés alaposan ele­mezte a belső pártélet kérdése­it. A büró általában jól dolgo­zott, közvetlenül a választások után jegyzéket állított össze mindazokról a kérdésekről, me­lyeket egy év leforgása alatt napirendre szándékoztak tűzni a közgyűléseken, a büróüléseken. E jegyzék összeállításával meg­könnyítették a negyedévi tervek összeállítását, és emellett táv­latban láthatták az egész párt­munka kibontakozását. A jegy­zékben szereplő témák nagy ré­szét meg is vitatták. Kérték a­­zonban a bürót, hogy a saját határozatok kidolgozásába von­jon be több kommunistát, kérje ki minél több párttag vélemé­nyét, hogy azok végrehajtása maximális­­hatékonysággal jár­jon. Az öntöde alapszervezete e­­gyike a vállalat legerősebb párt- , szervezeteinek. A közgyűlésen elfogadott intézkedési terv vég­rehajtása egyaránt szolgálni fogja mind a belső pártélet és pártdemokrácia megerősítését, mind a termelési feladatok és vállalások sikeres teljesítését. SZ. D.

Next