Vörös Zászló, 1973. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1973-11-01 / 258. szám
VÖRÖS ZÁSZT.0 2. OLDAL A MAROS MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA A lakosság 1973-1974. évi őszi-téli ellátásának PROGRAMJA Előterjesztette Szotyori Ernő elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke A Maros megye lakosságának ellátásával kapcsolatos előirányzatokat az őszi-téli időszakra, vagyis az idei negyedik és a jövő év első negyedére a megye szocialista kereskedelmének erre az időszakra szóló állami terve keretében valósítjuk meg. Az ellátási program kidolgozásakor figyelembe vették a leszerződött árumennyiséget, a kis- és a nagykereskedelmi hálózatban tárolt, s az e célból létesített mezőgazdasági eredetű élelmiszercikktartalékot, valamint a felvásárlásra kerülő és az ipartól közvetlenül beszerzett árukat. A Végrehajtó Bizottság által jóváhagyott ellátási programot azoknak az intézkedéseknek az alapján véglegesítették, melyeket a megyei pártbizottság bárójának október 27-én tartott ülésén hoztak és a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsának október 29-i plenáris ülése jóváhagyott, s az ülésszak elé terjesztésre javasolt. A Megyei Néptanács ülésszaka által jóváhagyott programból kitűnik, hogy az élelmiszeripari árukból, így lisztből, kenyérből, húskészítményekből, hal és tejtermékekből, vajból, olajból, száraz tésztafélékből és halkonzervből, zöldségből biztosított a lakosság jó ellátása. A múlt év negyedik negyedéhez viszonyítva az idén rizsből, húsból, szalonnából, zsírból, valamint a kis dobozokban forgalomba hozott májkonzervekből és más termékekből jobb az ellátás. A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a Megyei Kereskedelmi Igazgatóság, a nagykereskedelmi vállalatok és az élelmiszeripari egységek révén továbbra is gondoskodik arról, hogy minden keresett termékféleségből növelje az árualapot, a lakosság megfelelő ellátása érdekében, mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem útján. Kenyérből a negyedik évnegyedre előirányzott mennyiség 5,5 százalékkal haladja túl a múlt év hasonló időszakában forgalmazott mennyiséget. A kereskedelmi egységeknek, valamint a Malom- és Sütőipari Vállalatnak gondoskodniuk kell arról, hogy szigorúan betartsák az üzletek ellátására megállapított órarendet és biztosítsák minden kenyérféléből az állandó jó minőséget. Fehérlisztből ez év negyedik negyedében 74 tonnával többet hoznak forgalomba, mint amennyit az elmúlt évben eladtak. A Kereskedelmi Igazgatóságnak, a Nagykereskedelmi Vállalatnak az iparral egyetemben intézkednie kell, hogy biztosítsák a tervben szereplő egész lisztmennyiség előcsomagolását. Málélisztből az év utolsó negyedére előirányzott mennyiségből elsődlegesen az erdőmunkásokat látják el, valamint azokat a vidékeket, ahol a gabona nem terem meg, a fennmaradó mennyiséget ésszerű elosztással a municípiumoknak, városoknak és munkásközpontoknak adják át. Az 1974. első negyedévi tartalékok elosztása hasonlóan észszerű gazdálkodást igényel. A száraztészta-félékből ezekben a napokban pótkiutalást kaptunk, s így a tervezett mennyiségnél több áll rendelkezésünkre, ami lehetővé teszi a burgonyahiány pótlását. A jövő év első és második negyedében szükséges száraztészta-félék biztosítása érdekében az Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalatnak a novemberi szerződéskötések alkalmával biztosítania kell az egész mennyiséget és a választékot. Húsból és húskészítményekből ez évben javult a lakosság ellátása, annak következtében, hogy nagyobb mennyiség került forgalomba, s továbbra is biztosított a negyedik évnegyedi ellátás. Intézkedéseket kell foganatosítani az egységek baromfihús-ellátásának javítására, amiből a készletek megfelelőek. Az idei negyedik évnegyedi, valamint az 1974-es első és második évnegyedi ellátási terv előirányozza a lakosságnak szükséges húskészítmények biztosítását. A húsfeldolgozó iparra és a többi termelőegységre hárul az a feladat, hogy ütemesen biztosítsák az igényelt választékokat, különösképpen az olcsóbb termékeket, amelyeknek előállítására és eladására a hidegebb évszakokban kedvezőek a feltételek. Ugyanakkor intézkedni kell, hogy a lakosság részére eladásra kerülő húsnak legkevesebb a 80 százalékát előrecsomagolva hozzák forgalomba. Halból és halkonzervekből az 1973- as év utolsó negyedére a tartalék 69 tonnával haladja túl az elmúlt év hasonló időszakára biztosított mennyiséget, ami lehetővé teszi a kereskedelmi hálózat jobb ellátását. A szállító (Mezőzáh) és a kereskedelem között tovább kell javítani az együttműködést, s biztosítani a folyamatos, ütemes ellátást, az idén éppen úgy, mint a jövő évben. Tejből, tejtermékekből, vajból, túróból a rendelkezésünkre álló árualap mind az 1973-as év utolsó negyedére, mind 1974. első felére biztosítja a lakosság megfelelő ellátását. Intézkedni kell az ütemes ellátásért, s ezzel egyidejűleg a megye összes városaiban ki kell terjeszteni a tej házhoz szállítását. Olajból, szalonnából, zsírból, kielégítő készlettel rendelkezünk a lakosság idei és 1974-es első félévi jó ellátásához. Kivételt képez a margarin. Emiatt szükséges, hogy a rendelkezésünkre álló mennyiséget ésszerűen használjuk fel, a szükséglet fedezésekor elsőbbségben kell részesíteni a közélelmezési laboratóriumokat. Cukorból az 1973-as év utolsó negyedében a megye 34 tonnával nagyobb mennyiséget kapott, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez a mennyiség rendes körülmények között fedezi a szükségletet. Zöldség és gyümölcskonzervből a terv szerint biztosított a megfelelő ellátáshoz szükséges mennyiség. A Kereskedelmi Igazgatóság, az ICKA, az ILF feladata, hogy az 1973-as novemberi szerződéskötéskor választékonként is biztosítsa a szükséges mennyiséget. A tojásellátás ütemesebbé tételéért a Megyei Igazgatóság intézkedéseket hoz arra vonatkozóan, hogy a szállítók idejében átadják a kiutalásban megállapított mennyiséget. A lakosság mezőgazdasági eredetű élelmiszerekkel való folyamatos ellátásával egyidejűleg a Kereskedelmi Igazgatóságnak, az UJCC-nek, az ICRA-nak gondoskodnia kell arról is, hogy 1973. december 31-én megfelelő készletük legyen, és rendelkezzenek az erdőmunkásoknak s az elszigetelődhető helységeknek szükséges mennyiséggel is. A krumplinál, figyelembe véve azt, hogy az idő nagyon előrehaladott, az ellátási program teljesítéséért a Mezőgazdasági Vezérigazgatóságnak sürgős intézkedést kell foganatosítania azért, hogy az mtszek hiánytalanul leszállítsák az állami központosított alapnak szükséges mennyiségeket, hasonlóan az UJCC-nek, az IUF-nek és az AGROCOOP-nak fokozniuk kell az állami tervben megállapított felvásárlást a lakosság körében, valamint a más megyékben felvásárolt mennyiség átvételét. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalatnak további intézkedéseket kell hoznia a Hargita megyéből kiutalt krumplimennyiség hiánytalan átvételéért. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat sürgős feladata az is, hogy biztosítsa az 1973. december 31-re tervezett krumpli-tartalékot, figyelembe véve azt, hogy erre késztet a jelenlegi helyzet is. Ugyanakkor nagyfogyasztásra és közélelmezésre minél nagyobb arányban kell a szükségletet direkt akciókból és a lakosságtól való felvásárlás révén biztosítani. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat az elkövetkező időszakban meg kell hogy szervezze az egész tervezett hagymamennyiség átvételét, élénkítenie kell a felvásárlást a termelők körében. Gyökeresekből a mezőgazdasági termés nagyrészt fedezi a piaci szükségletet. Kivételt a petrezselyem és zeller képez, e termékekből a tervezett mennyiség egy részét más megyékből kell beszereznünk. Sürgős és határozott intézkedéseket kell hoznia a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalatnak annak érdekében, hogy azon fajtákat, amelyek tárolásra alkalmasak, mielőbb elvermeljék, valamint biztosítsák a piaci fogyasztáshoz, a közfogyasztáshoz, a közélelmezéshez a szárított gyökereseket (murok, zeller és petrezselyem) az őszi és téli időszakra. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalatnak idejében kell beszereznie a más megyékben termelőktől a lakosságnak szükséges minimális mennyiségű fokhagymát, tejesen, szárítva vagy sóban éltéve. Ez évtől a zöldség- és gyümölcsértékesítő egységek félipari feldolgozásban kell forgalmazzanak 1—5 litres üvegekben bizonyos terményeket, biztosítva e termények minőségének javulását. A múlt évvel szemben gyümölcsből a növekedés közel 1 900 tonna. A megye termése a becslések szerint a teljes szükségletet fedezi, sőt, túlteljesíthető a tervezett mennyiség. A gyümölcsök megfelelő tárolása továbbra is egyik nagy feladata a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalatnak, a néptanácsoknak, amelyek minden támogatást meg kell adjanak az új tárolófelületek felkutatásában. Ezzel egyidejűleg a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat, a néptanácsok operatív intézkedéseket kell hozzanak a vermelés meggyorsítására, hogy ez az akció legkésőbb november 10-ig befejeződjék. Az Ellátási és Szolgáltatási Tanács naponta kísérje figyelemmel a vermelés menetét, s az ennek érdekében foganatosított intézkedések gyakorlati alkalmazását. A néptanácsok ugyanilyen jelentőséget kell tulajdonítsanak a lakosság folyamatos ellátásának. Naponta kövessék, hogy a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat, valamint a helyi szállítók miként tartják be a piaci alapnak való szállítás grafikonját. A főbb ruházati cikkek mérlegéből kitűnik, hogy a foganatosított intézkedések eredményeként az elkövetkező időszakban nagyobb árualap áll a lakosság rendelkezésére konfekcióból, férfi és női kabátszövetekből, PNA-ból kötött gyermek árucikkekből, gyermekeknek és felnőtteknek készült meleg fehérneműből, gyapjú kesztyűből, szibilből, düstinből készült gyermekruhákból, pongyolákból stb. Az őszi és téli ellátási program állandó feladatul jelöli ki azt, hogy a nagy és kiskereskedelmi szervek egészítsék ki az árualapot felnőtteknek gyártott PNA kötöttáruból, mintás flanellből, düstinből, női bőrcsizmából, bőrtalpú gyermekbakancsokból, gyermekcipőkből, csizmákból, téli gumilábbelikből, és határozottan lépjenek fel a szállítókkal szemben a tartozások törlesztéséért. Ugyanakkor nagyobb mértékben ki kell használni a lehetőségeket az árualap növelésére a megye kisipari szövetkezeteinek termelésében. A fém- és vegyi árualap a negyedik évnegyedre fedezi a szükségletet villanytűzhelyből, cserépből, téglából, azbocementlapokból, nedvességszigetelő anyagokból, villanyégőkből, főző és melegítő kályhákból, Alba-Lux 9 és 10-es típusú mosógépekből, televízió- és rádiókészülékekből, játékokból s a téli ünnepekre szükséges cikkekből. A lakosságnak az előterjesztettek szerinti őszi-téli folyamatos ellátása végett szükséges, hogy a Kereskedelmi Igazgatóság, az összes nagy- és kiskereskedelmi vállalatok megjavítsák tevékenységüket, jobb együttműködést alakítsanak ki a szállítókkal megyeszerte, biztosítsák az egész tervezett áru beérkezését a piaci alaphoz, tanúsítsák a legnagyobb igényességet a termékek minősége iránt. A néptanácsok végrehajtó bizottságainak állandóan irányítaniok és ellenőrizniök kell a kereskedelmi tevékenységet, hogy idejébe megszüntethessék az észlelt hiányokat s biztosíthassák a lakosság minél jobb ellátását. (rövidített szöveg) A Román Kommunista Párt X. kongresszusán elfogadott intézkedésekhez —melyeknek célja biztosítani szocialista társadalmunk szilárd alapját —, szervesen kapcsolódik a mezőgazdaság korszerű és intenzív fejlesztéséért, végső fokon annak érdekében kifejtett következetes tevékenység, hogy ez a nemzetgazdasági ág minél fokozottabb mértékben járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez, a nemzeti jövedelem létrehozásához. Az 1971— 75-ös ötéves terv harmadik esztendejének végén — döntő év az egész nép haladása és jóléte szempontjából —, egyre nagyobb méreteket ölt a lecsapolás, az öntözés, a talajerózió-elhárító tevékenység, a vízgazdálkodás, s így sorra megvalósulnak a párt által az országos programban előirányzott feladatok. Ilyen, a korszerű mezőgazdálkodásra jellemző munkálatokkal lépten-nyomon találkozni Maros megyében is, amely akárcsak az egész ország, mélyreható változásokon megy át. A haladást bizonyító gazdasági megvalósítások közé tartoznak az újabb és újabb talajjavítási és vízgazdálkodási munkálatok, amelyeknek kivitelezésére ebben az ötéves tervben több mint 180 millió lejt irányoztak elő. Maros megye éghajlati és domborzati viszonyait figyelembe véve, a 411 795 hektár össz-mezőgazdasági területből közel 20 000 hektáron kell lecsapolási, 5 460 hektáron öntözési és körülbelül 240 000 hektáron erózió-elhárító munkákat végezni. Földrajzi fekvését tekintve Maros megye egyike azoknak a megyéknek, amelyek a leginkább ki vannak téve a víz romboló hatásának. Az áradások következtében évente mintegy 7 000 hektár kerül víz alá, míg két-háromévenként 15 000 hektár. Katasztrofális áradás is előfordul, 1970-ben például 35 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, ami nagy kárt okozott a megye gazdaságának. A természeti tényezők változása miatt az utóbbi években gyakoribbakká váltak a talajcsuszamlások, melyek mintegy 8 000 hektárra terjedtek ki. Mindebből kitűnik, hogy jelenleg a megye mezőgazdasági területének háromnegyedét károsan befolyásolják egyes természeti tényezők, elsősorban az áradások, a túlzott talajnedvesség, az erózió, amelyek évről évre nagy károkat okoznak, szemmel láthatóan csökkentik a talaj természetes termékenységét. A vízgazdálkodás szempontjából Maros megyében égető kérdés a belvizek (folyók) rendezése, öntözéshez és energiatermeléshez szükséges vízgyűjtők létesítése, valamint a vízfelhasználás ésszerűsítése oly módon, hogy a nagy menynyiségű vizet felhasználó egységeket a bő víztartalékkal rendelkező övezetekbe helyezik el. Ugyanakkor megfelelő intézkedésekre van szükség a folyóvizek szennyeződésének megelőzése érdekében is. A Maros megye mezőgazdaságára kedvezőtlenül kiható jelenségek megszüntetéséért a megyei pártbizottság állandó tevékenységet fejt ki annak érdekében, hogy komplex talaj-vízgazdálkodási munkálatokat hajtsanak végre, amelyek biztosítják a talaj termőképességének növekedését és ugyanakkor az állandóan bőséges terméseket. 1971—1973-ban mintegy 20,3 millió lejes központi alap felhasználásával jelentős mederszabályozási és lecsapolási munkálatokat végeztek. Többek között a Komlód medrének szabályozása révén 1211 hektár területet csapolhattak le, biztosították Tirnaveni város és Régen egy részének árvízvédelmét. Ugyanakkor megkezdődött a Maros medrének rendezése Marosvásárhely municípium övezetében, mely munkálattal 1976-ban készülnek el. A megyei pártbizottság útmutatásai alapján jelentős akciókat szerveztek a mezőgazdasági egységek is a talajvíz levezetésére, amelyekhez messzemenő műszaki segítséget nyújtott az OIF. Ily módon 1970—1973 között 14 200 hektáron végeztek lecsapolási munkát, amiből 1973-ban 4 900 hektáron; tatalajvíz-levezetést hajtottak végre 38 500 hektáron, amiből 1973-ban 18 500 hektáron. Ilyen munkálatokat hajtottak végre a sárpataki, bandi, gernyeszegi, radnóti, ludvégi, nádasi, sármási, rácsi és más mtsz-ek, átlagban 100 hektár vízmentesítését biztosítva. Sajnos elég sok mezőgazdasági egység és községi vezető másodrendűként kezelte ezt a kérdést. Ezért lemaradtak e munkálatokkal Karácsonyfalván, Korodszentmártonban, Ugrán, Apasdon, Fehéregyházán, Vatavon, Mezőpagocsán, Dózsa Györgyön és Szászkézden. Az árvízvédelmi munkálatok keretében központi alapok, hitelek felhasználásával, valamint hazafias munkával 41,7 kilométer töltést építettek. Itt kell megemlítenünk, hogy teljesen kiépítették a töltést a Maros bal partján Marosvásárhely övezetében. Ez a munka szerves részét képezi a Maros felső szakasza komplex rendezési munkálatának. Számottevőek az erózió-elhárító munkálatok eredményei is. A termelőszövetkezetekben csupán az utóbbi három esztendőben 5 344 hektáron végeztek ilyen munkálatokat, amiből 1 700 hektáron 1973-ban. A talajerózió fokozódásának oka a lejtős területeken végzett nem megfelelő talajművelés, mint: hegyvölgy irányú szántás és vetés, a teraszok felszámolása, kapásnövények termesztése meredek lejtőkön anélkül, hogy köztesen sávokba vetett szalmásgabonával védték volna a területet. Annak ellenére, hogy számos mezőgazdasági egység a rendelkezésére álló gépekkel biztosíthatná a rétegvonal menti talajművelést, eziránt nem mutatnak kellő érdeklődést sem az egységek vezetői, sem pedig a mezőgépészeti egységek. Megyénkben megfelelő tevékenység folyik annak érdekében, hogy szárazság esetén pótolhassák a vízszükségletet. E cél érdekében mintegy 5 461 hektárt rendeztek be öntözésre, amiből 3 804 hektárt az mtsz-ek. Az 1970. évi árvíz sok kárt okozott ezeken a területeken, feltöltődtek a csatornák, sok gép és felszerelés tönkrement. Az ilyen területekkel rendelkező egységek, mint a kutyfalvi, radnóti, küküllőkirályfalvi, bogáti, kendi mtsz-ek nem fordítottak kellő gondot a tönkrement öntözési rendszerek helyreállítására, s ez károsan hatott a mezőgazdasági termelésre is. Az eddigi megvalósításokat értékelő előterjesztésből kitűnik, hogy a kivitelezésre váró nagy feladatokhoz viszonyítva Maros megyében nem kielégítő a talajjavítási és vízgazdálkodási munkálatok üteme. A megye domborzata, valamint a víz káros hatásának kitett nagy kiterjedésű területek, az erózió szükségessé teszi, hogy az ötéves tervidőszak hátralévő éveiben és a továbbiakban fokozzák a jelen programban leszögezett talajjavítási munkálatokat. A jelenlegi ötéves terv végéig a következőket kell megvalósítani. 1. Központi alapból a) A Maros felső szakasza komplex rendezési programjába foglalt Maros-szabályozási munkálatok folytatása. E munkálatnak a kivitelezője a bukaresti „Szakosított Hidrotechnikai Munkálatokat Végző Vállalat“ marosvásárhelyi munkatelepe. b) A Kisküküllő szabályozásának folytatása, III. szakasz, Tirnaveniben a vasúti híd és Ádámos közti szakaszon. c) A Nagyküküllő szabályozásának megkezdése Segesvárnál. E munkálatot 1974—1978 között hajtják végre. d) A Maros szabályozásának folytatása Régennél, hogy megóvják a várost és az övezet mezőgazdasági területeit az áradásoktól. Itt parterősítési munkálatokat végeznek, töltéseket építenek, kiigazítják a Maros és a Görgény medrét stb. E munklatok kivitelezője az ILHS, átadási határidő 1977. e) A talajerózió elhárításának megkezdése a Komlód völgyében. Kivitelező: OIF Marosvásárhely. 2. Hazafias munkával elvégzendő árvizvédelmi munkálatok Az utóbbi esztendők árvizei be-bizonyították, hogy egyes munkálatokkal (töltésépítés, magasítás, a növényzet kitakarítása az árkok medréből, sáncásás stb.) nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeket, emberi településeket lehet megóvni a rendszeresen jelentkező áradásoktól. Az ilyen természetű munkták keretében 194 500 köbméter föld felhasználásával 140,2 kilométer töltés épül. E munkálatok szakmai irányítását a marosvásárhelyi OIF biztosítja. Az árvízvédelmi munkálatokba bekapcsolódnak a gazdasági egységek s az egész lakosság. A kivitelezésre intézkedési terv készül községenként. 3. Hitel felhasználásával és az mtsz-ek hozzájárulásával elvégzendő helyi munkálatok a) Lecsapolás: 6 638 hektár, 1974 —1975-ben. A saját eszközök felhasználásával, a lakosság hozzájárulásával 1974—1975-ben folytatódnak a lecsapolási munkálatok. Az akciót a községi szervek irányítják, egy, a községben dolgozó agrármérnök által készített egyszerű vázlat alapján. A műszakilag igényesebb munkálatok kivitelezéséhez a marosvásárhelyi OIF biztosítja a műszaki dokumentációkat és a megfelelő szakirányítást. Az 1974-re előirányzott talajjavítási munkákhoz elkészültek a dokumentációk s az 1975-re előirányzottakhoz most készülnek. Minden községben ellenőrizzék az eddig végzett lecsapolási munkálatok állapotát, s intézkedjenek, hogy a levezető rendszer jó működése érdekében 1974. március 1-ig takarítsák ki a sáncokat, építsék meg az átereszeket. A gépesíthető sík területen végzett lecsapolási munkával megváltoztathatják ezen területek rendeltetését, szántóterületként használhatják és ugyanakkor lejtős, gyenge területet foghatnak be gyeptermesztésre. A néptanácsok a pártszervek és -szervezetek irányításával intézkednek, hogy minden helyi erő kapcsolódjék be a programban előirányzott nagy volumenű munkálatok kivitelezésébe. b) A talajerózió elhárítása. Az előirányzatok szerint 1974—1975-ben mintegy 45 655 hektáron végeznek talajerózió-elhárító munkálatokat. A lejtős területek erodálódásának megakadályozása érdekében a mezőgazdasági egységek elsősorban a következő feladatokat oldják meg: 1. eróziómegelőző termesztési rendszerek bevezetése. A lejtős területeken csak a következő termesztési rendszerek alkalmazhatók: rétegvonalak mentén; begyepesített sávokban; sávokban; — a lejtős területek talajának differenciált megművelése és táperejének javítása; az erózió megelőzését célzó intézkedések tiszteletben tartásával az összes munkálatok gépesítése; annak tanulmányozása, hogy a jelenlegi géprendszereket miként lehet alkalmassá tenni a rétegvonal menti művelésre. Ugyancsak a talajerózió megelőzése és elhárítása érdekében az érintett területekbe dió-, mogyoró- és eperfacsemetéket kell telepíteni. 1974—1975 között és 1980-ig a megyében 150 000 diófát, 20 000 mogyoró és több mint 16 000 eperfát telepítenek. E tömegakciók sikere érdekében az mtsz-ek és iskolák mellett csemetekerteket létesítenek, amelyek jelentős mennyiségű ültetőanyagot állítanak elő. A diófacsemete előállítására kijelölt 0,05—0,10 hektár csemetekerteket Mezőmadarason, Gerendkeresztúron, Magyaroson, Havadon, Erdőszentgyörgyön, Ro- Siori-on, Báldán, Bücsön, Vámosgálfalván, Segesváron, Dedrádon hozzák létre. Ugyancsak a diófatelepítésekhez szükséges ültetőanyag biztosítása érdekében az erdőszentgyörgyi szövetkezetközi gyümölcstermesztő vállalat keretében 1,5 hektár csemetekertet létesítenek. A megfelelő mennyiségű ültetőanyag előállítása érdekében az iskolákban mezőgazdaságtant előadó tanárok és az mtsz-ek szakemberei állandó jelleggel szakmai tanácsot adnak a csemetekertekben végzett munkákhoz. A diófacsemeték előállításáig a közvetlen ültetés módszerét kell alkalmazni, mert így mintegy 10 000 diófát nyerünk a végleges helyen. Az erózió elleni munkálatok keretében a szakemberek községenként dió, mogyoró és eperfaültetési vázlatokat készítenek. Az eperfaültetés kettős célt szolgál: megakadályozza a területek erodálódását, és biztosítja a selyemhernyótenyésztéshez szükséges táplálékot. Az eperfacsemeték biztosítása érdekében az erdőszentgyörgyi szövetkezetközi gyümölcstermesztési vállalatnál egy akkora csemetekertet létesítenek, amelyből fedezhetik az egész megye szükségletét. A Megyei Tanfelügyelőség a községi szervekkel együttesen jelöli ki minden egyes iskola feladatát ebben az akcióban. A talajcsuszamlások megakadályozása érdekében — a megyében 8 000 hektár ,ilyen mezőgazdasági terület van — megkezdődött a megcsúszott területek azonosítása, s a munkálat befejezésekor majd megállapítják, melyek azok a területek, amelyeket átadnak az erdészetnek, melyeknek változtatják meg a rendeltetését; melyeket használhatnak bizonyos megszigorítások mellett; melyeket vesznek át az erdészettől mezőgazdasági használatra. A jelen programtervezetbe foglaltak megvalósítása érdekében, a többi intézkedés mellett, szükség van az akcióban résztvevő szakemberek, iskolások, az összes dolgozók ismeretgyarapításának megszervezésére. A néptanácsok, a mezőgazdasági szervek foganatosítsanak szigorú intézkedéseket, sőt büntessék azokat, akik nem tartják tiszteletben a talaj megőrzésére, az erózió elhárítására vonatkozó szabályokat. 4. Szervezési kérdések A jelen program megvalósítása érdekében egy megyei parancsnokság alakul, amely összefogja a talajjavítással és vízgazdálkodással kapcsolatos egész tevékenységet. A municipiumokban, a városokban, a községekben a parancsnokságokba bevonják a helyi párt és állami szervek, az mtsz-ek, az árnyék, az mngá-k, a szövetkezetközi társulások felelős beosztású alkalmazottjait. A program előirányozza, hogy a talajjavításra és vízgazdálkodásra kijelölt területeket osszák fel választási körzetekre, gazdasági egységekre, falvakra, brigádokra, csoportokra, lakosokra. Ennek a felosztásnak tükröznie kell az elvégzendő munkálatokat az aktív munkaerő arányában, megállapítva egyben a kivitelezési határidőt és a felelőst is. Az elvégzett munkálatokat a képviselők tartják nyilván, választási körzetenként és honpolgáronként. Az mtsz-ekben, a szövetkezetközi társulásokban és az árnyékben előirányzott munkálatokat be kell foglalni — kötelező feladatként — a termelési tervekbe. Tekintettel arra, hogy a talajjavítási és vízgazdálkodási munkálatok közös akciók, amelyek több egység területeit érintik, a kivitelezés is egybehangolt munkát igényel. A hazafias munkával elvégzett munkálatokat havonta kétszer jelentik (15-én és 30-án) a Megyei Néptanácsnak és a Mezőgazdasági Vezérigazgatóságnak. A községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai, amikor megszavaztatják az 1974-es célkitűzéseket (pénz- és munkahozzájárulással), vegyék figyelembe az előirányzott talajjavítási és vízgazdálkodási munkálatokat is. Mielőtt e programokat megvitatnák a közgyűléseken, azokat ellenőrzik az OIF és a vízgazdálkodás szakemberei. Az erózió-megelőzési és elhárítási munkálatok előirányzásánál a helyi szervek kérték az erdészet szakembereinek támogatását is. Tekintettel a kivitelezésre váró munkálat nagy volumenére, a megyei pártbizottság bürójának útmutatásai alapján hazafias munkatelepeket szerveznek, ahová mozgósítják a városok és a falvak egész fiatalságát. Meggyőződésünk, hogy a talajjavítási és vízgadálkodási program megvalósítása révén biztosíthatjuk a természeti erőforrások magas fokú értékesítését és a megye gazdasági potenciáljának jelentős, fejlesztését. (Rövidített szöveg) Maros megye 1974—1975-ös évekre és távlataiban 1980-ig szóló talajjavítási és vízgazdálkodási PROGRAMJA Előterjesztette Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke Gyulakutai Hőerőmű