Vörös Zászló, 1973. december (25. évfolyam, 284-309. szám)

1973-12-01 / 284. szám

Világ prote fárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 284 (6835) szám 1973. december 1. szombat Ara: 30 báni A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésének HATÁROZATA a Románia 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési egységes országos tervelőirányzatainak teljesítését és túlszárnyalását szolgáló intézkedésekről, az energiafejlesztés kérdéseiről, a tüzelőanyag és energia megtakarítását szolgáló intézkedésekről A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Legfel­sőbb Gazdasági és Társadalmi Fej­lesztési Tanácsnak együttes ple­náris ülése 1973. november 27-28- án megvitatta Románia 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési egységes országos tervének terve­zetét és állami költségvetésének tervezetét, az energiafejlesztés leg­­­fontosab­b kérdéseit és a tüzelő­anyag és energia megtakarítását szolgáló intézkedéseket. Ezek a dokumentumok rendkívül nagy je­lentőségűek az ország általános e­­lőrehaladásának meggyorsítása és az egész nép életszínvonla emelé­sének szempontjából., Az RKP KB és Románia Legfel­sőbb Gazdasági és Társadalmi Fej­lesztési Tanácsa nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elvtárs beszé­dét, mindenben magáévá teszi a pártfőtitisár expozéjában foglalt ér­tékeléseket, orientációkat és fel­adatokat, s felhívást intéz a párt­szervekhez és -szervezetekhez, a vállalatok, fővállalatok, minisztéri­umok vezetőségeihez, az összes dol­gozókhoz, hogy minden hozzáérté­süket és eltökéltségüket vessék lat­ba az 1974. évi terv előirányzatai­nak példás­­megvalósításáért és az ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítéséért. A plenáris ülés megelégedéssel állapította meg, hogy az ötéves terv első három esztendejére szóló terv­feladatokat és a vállalásokat 20 megye sikeresen teljesítette, befe­jezve az ötéves terv erre az idő­szakra szóló előirányzatainak tel­jesítését az ipari termelésnél. Az eredmények mérlege azt mutatja, hogy erőteljesen növekedett orszá­gunk gazdasági ereje az ország ál­talános fejlődése szempontjából döntő fontosságú, korszerű ipar­ágak gyors fejlődése révén. Növe­kedett az általános gazdasági ha­tékonyság az anyagi és emberi e­­rőforrások jobb hasznosítása, a ter­melőkapacitások intenzívebb ki­­használása, a műszaki fejlesztés­nek az egész gazdaságban való ér­vényesítése alapján. Románia egy­re nagyobb mértékben vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, a világ gazdasági vérkeringésében. Az 1973-as esztendőt minden te­vékenységi területen a gyors növe­kedési ütem jellemzi. Az ipari ter­melés 1972-höz képest csaknem 15 százalékkal növekszik; a mezőgaz­daságban az idén az 1970—1972-es évek átlagához közelálló gabonater­mést értünk el; üzembe helyeztünk számos, korszerű technikával fel­szerelt termelőkapacitást; gyors ütemben növekedett a munka ter­melékenysége, a termelési költsé­geket leszorítottuk. Az anyagi termelés fejlődése, a gazdasági hatékonyság emelkedése és a nemzeti jövedelem gyors nö­vekedése megteremtette a feltétele­ket a lakosság életszínvonalának javításához.­ A­­ munkahelyek szá­ma az ötéves terv első három esz­tendejében 700 ezerrel növekedett; az egy lakosra jutó reáljövedelem az idén körülbelül 25 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970-ben; körül­belül 325 000 lakás épült, a falvakon pedig mintegy 127 000. A plenáris ülés hangsúlyozta, hogy az ötéves terv első­ három esztendejében az ország gazdasági­­társadalmi fejlődésében elért je­lentős eredmények bizonyítják, hogy a pártszervezetek következetes mun­kával összefogják a dolgozók erő­feszítéseit a X. kongresszuson kije­lölt feladatok teljesítésére. Romá­niának a haladás és a jólét újabb fokaira való emelésére. A plénum vitája során kitűnt to­vábbá, hogy még szebb eredménye­ket érhettünk volna el, ha nem mutatkozott volna még továbbra is számos hiányosság és fogyatékos­ság, ha kitartó és konkrét szerve­zőmunka folyt volna a termelőka­pacitások teljes kihasználása, az ü­­temes nyers- és segédanyag-ellátás, a vállalatközi kooperáció megszer­vezése, a termékminőség javítása, a termelés anyagi költségeinek csökkentése, a beruházási objek­tumok üzembe helyezési előirány­zatainak maradéktalan teljesítése és a gazdasági hatékonyság növelé­se érdekében. A plénum megállapította, hogy Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési egységes országos tervé­nek és állami költségvetésének az előirányzatai, amelyeket a dolgozó tömegek széles körű részvételével állítottak össze, megfelelnek a X. kongresszuson és az Országos Kon­ferencián kijelölt alapvető orientá­cióknak, reálisak, anyagi alappal rendelkeznek, példásan megfelelnek gazdasági lehetőségeinknek, a sok­oldalúan fejlett szocialista társada­lom építése követelményeinek. A Román Komu­nista Párt Köz­ponti Bizottsága és Románia Leg­felsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa egyhangúlag jóváhagyja a terv és a költségvetés tervezetét s elrendeli, hogy tör­­vényerőre-emelés céljából terjesz­­szék mindkettőt a Nagy Nemzet­­gyűlés elé. A plénum véleménye szerint az energetika fejlesztésére és a tüzelő­anyag és az energia körültekintőbb felhasználására vonatkozó intézke­dések, valamint a tartalékok növe­lésével és az erőforrások felhasz­nálásával kapcsolatos egész tevé­kenység ez irányú orientálása táv­latban biztosítani fogja a feltétele­ket az ország termelőerőinek gyors ütemű fejlődéséhez. Az RKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadal­mi Fejlesztési Tanács az 1974. évi gazdasági-társadalmi országos fej­lesztési terv feladatainak maradék­talan teljesítése érdekében kötelezi a pártszerveket és -szervezeteket, a dolgozók bizottságait és tanácsait, a minisztériumok vezető tanácsait, hogy kitartó tevékenységgel biztos­.­­ A minisztériumok, az ipa­ri fővállalatok és vállalatok hatá­rozott intézkedéseket fognak tenni a tervfegyelem tiszteletben tartásá­ért, a fizikai termelés előirányzott választék szerinti teljesítéséért és e termékek ütemes leszállításáért a szerződéseknek megfelelően. Ebből a célból minden termelő­­kapacitást intenzíven ki kell hasz­nálni és az I. váltás szintjére kell emelni a II. és III. váltás termelé­kenységét, biztosítva az összes vál­tások számára a megfelelő veze­tést és műszaki segédletet, a tech­nológiai folyamatok javítását, a szűk keresztmetszetek kiküszöbölé­sét. A Nehézgépipari Minisztérium, a Szerszámgépipari és Elektrotechni­kai Minisztérium, a többi berende­zést gyártó minisztérium biztosíta­ni fogja a technológiai berendezé­sek, a szerszámgépek, villamossági és automatizálási készülékek le­gyártását és leszállítását a szerző­désekkel pontos összhangban, gon­doskodva a vállalatok termelőka­pacitásának maximális és egyenle­tes megterheléséről. Elsőbbséget kell biztosítani a beépített terüle­tek és a meglévő vállalatokban ki nem használt területek felszerelé­séhez szükséges gépek és berende­zések leszállításának. 2. — A dolgozók bizottságai és tanácsai megteszik az intézkedése­ket a berendezések, a gépek és fel­szerelések üzembiztos működéséért, szigorúan betartva az üzemeltetési technológiai normákat, a revíziók és javítások grafikonjait, az idejé­ben történő anyag- és pótalkatrész­ellátást, hogy a javítási leállások a legszükségesebbekre korlátozódja­nak. A gépgyártó minisztériumok, valamint a többi pótalkatrészeket előállító minisztériumok minden vállalat számára konkrét gyártási programokat dolgoznak ki a meg­rendelő üzemek javítási terveivel összhangban. 3. — Az összes minisztériumok megteszik az intézkedéseket a koo­peráció javításáért, a termelés kon­centrálására és szakosítására vo­natkozó tanulmányok kidolgozásá­ért és alkalmazásáért, meghatá­rozzák valamennyi vállalat profil­ját. A gépgyártási és kohászati ágak profilh­ozási, szakosítási és koope­­rálási koordinációs tanácsa, a mi­nisztériumokkal karöltve nyilván­tartásba veszi a gépgyártási profilú kapacitásokat, függetlenül ezek nagyságától és szervezeti hovatar­­tozásától, programot dolgoz ki ma­gas technikai színvonalú munkála­tok elvégzésére képes, korszerű technikával felszerelt erőteljes egy­ségekbe történő tömörítésük és át­csoportosításuk érdekében"­­sítsák az összes szükséges feltéte­leket a rendelkezésünkre álló e­­gész anyagi és emberi erőtartalék magasabb fokú hasznosításához. 4. — A tervteljesítéshez kiutalt anyagi eszközök gondos felhaszná­lása általános gazdasági feladata valamennyi párt- és állami­­ szerv­nek. Az anyagi fogyasztások fokozot­tabb csökkentése érdekében eltö­kélten küzdenek, hogy biztosítsák a termékek megfelelő tervezését és kivitelezését, a fogyasztások normá­­zás­át az összes nyersanyagoknál és segédanyagoknál. A gépipari vál­lalatok programokat dolgoznak ki a fémfogyasztás csökkentésére, a termelés választékszerkezetének ja­vítása, a termékek újratervezése, a pótanyagok nagyobb mérvű fel­­használása, a gyártási technológiák tökéletesítése révén. Az Erdőgazdálkodási és Építő­­anyagipari Minisztérium az erdőki­termelés normális kvótájának be­tartása és a faanyag-megtakarítás céljából állapítson meg konkrét megoldásokat és módozatokat a vág­­tereken fellelhető faanyag mara­déktalan visszanyerése, a faanyag­hasznosítási mutató növelése, a forgácslemezek és farostlemezek gyártásának és használatának bő­vítése, a puhafa- és lomblevelű­fűrészáru használatának korlátozása céljából. A minisztériumok, favállalatok és vállalatok fokozzák mindenne­mű hulladékanyag — fém, fa, tex­tília, papír — gyűjtését és ipari fel­dolgozását. A minisztériumok, fővállalatok és vállalatok az ütemes nyers- és se­gédanyagellátás céljából szigorú intézkedéseket tesznek a szerződé­ses fegyelem betartására, a terv­ben biztosított kiutalások keretei­nek betartására; operatívan nyo­mon követik a normán felüli és az elfekvő készleteket, a leghatározot­tabban szorgalmazzák azok gyors bekapcsolását a gazdasági körfor­gásba. 5. — A plénum jóváhagyja az energetika fejlesztésére, a tüzelő­anyag- és az energia ésszerű fel­­használására vonatkozó intézke­déseket. Abból a célból, hogy az energetikai források ésszerű felhasználásának körülményei kö­zött lényegesen növekedjék az ipari termelés és a nemze­ti jövedelem, a plenáris ülés kö­telezi a pártszerveket és­­szerveze­teket, a minisztériumokat, a fő­­vállalatokat és a vállalatokat, ha­ladéktalanul lássanak hozzá az e célból kijelölt intézkedések végre­hajtásához. A Bánya-, Kőolajipari­ és Geo­lógiai Minisztérium fokozza a geo­lógiai kutatásokat és feltárásokat a szén, a kőolaj, a földgáz, a hévi­zek újabb tartalékainak felfedezé­ (Folytatás a 3. oldalon)­ ­. Az ipari termelés terén A 4. OLDALON a RKP KB­­1 november 27—28-i plenáris ülésének HATÁROZATA a párt és az állam nemzetközi tevékenységéről A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Péntek délelőtt megnyílt a Nagy Nemzetgyűlés VI. törvényhozási cik­lusának XI. ülésszaka. Az ország magas törvényhozási fóruma azt követően ült össze, hogy a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Románia Leg­felsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa együttes plená­ris ülést és a Szocialista Egység­front Országos Tanácsa plenáris ü­­lést tartott. E magas fórumok szé­les körűen megvitatták országunk jövő évi gazdasági-társadalmi fej­lesztésének céljait, s egyhangúlag jóváhagyták az 1974. évi terv és költségvetés előirányzatait, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédei szellemé­ben határozatokat hoztak a társa­dalmunk szüntelen és gyors előre­haladását illető kivételes fontosságú problémákban, a párt X. kongresz­­szusán és Országos Konferenciáján kijelölt irányelveknek megfelelően. Az ülésszak délelőtt 10 órakor kezdődött. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájának termében a képviselő­kön kívül meghívottként jelen van az RKP KB több tagja, miniszte­rek, központi intézmények és tár­sadalmi szervezetek vezetői, a dol­gozók képviselői, gazdasági, tudo­mányos és kulturális életünk szá­mos személyisége, román és külföldi újságírók. Jelen vannak Bukarestben akk­reditált diplomáciai képviseletek vezetői. Úgyszintén jelen van Pio Carlo Terenzio, az Interparlamentá­ris Unió főtitkára. A terembe érkező Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt­os államvezetőt a Nagy Nemzetgyű­lés ülésszakának részvevői hatalmas, hosszan tartó tapssal fogadják. A hivatalos páholyokban a követ­kező elvtársak foglalnak helyet: Nicolae Ceausescu, Emil Bodnaras, Manea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Ver­det, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Da­­nalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A baloldali páholyban az Állam­tanács tagjai foglaltak helyet. Az ülésszak munkálatait Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyű­lés elnöke nyitotta meg. A jelenlévők egy percnyi csend­del adóztak a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Mihail Rosianu és Grigore Marten képviselők emléké­nek. A képviselők egyhangúlag jóvá­hagyták a napirendet: 1. Törvénytervezet Románia Szo­cialista Köztársaság 1974. évi gaz­dasági-társadalmi fejlesztési egysé­ges országos tervének elfogadásáról: 2. Törvénytervezet az 1974. évi állami költségvetés elfogadásáról: 3. Törvénytervezetek az Államta­nács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról: 4. Törvénytervezet a rekvirálá­­sokról: 5. Törvénytervezet a megelőző pénzügyi ellenőrzésről. Az első napirendi pont keretében Manea Manescu elvtárs, a Minisz­tertanács alelnöke, az Állami Terv­bizottság elnöke ismertette a Románia Szocialista Köztársaság 1974 évi gazdasági-társadalmi fej­lesztési egységes országos tervének elfogadására vonatkozó törvényter­vezetet. A Nagy Nemzetgyűlés Bárója ne­vében Stefan Voitec elvtárs indít­ványozta, hogy a gazdasági-társa­dalmi fejlesztési egységes országos terv és az állami költségvetés kö­zötti szoros kapcsolatra való tekin­tettel, a tervezetekkel kapcsolatos előterjesztéseket folytatólagosan esz­közöljék, az általános vitákat pedig közösen folytassák, a szakaszonkénti vitákat és a szavazást pedig külön bonyolítsák le. A Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyta a javaslatot. Ezután Florea Dumitrescu elv­társ, pénzügyminiszter előterjesztette az 1974. évi állami költségvetés el­fogadására vonatkozó törvényterve­zetet. A Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsá­nak társ­jelentését a vita alá bocsá­tott törvénytervezetekhez Gheorghe Oprea elvtárs, a tanács alelnöke terjesztette elő. Aurél Vijoli képviselő, a gazda­sági-pénzügyi bizottság elnöke elő­terjesztette e bizottságnak és a Nagy Nemzetgyűlés többi, a vita alá bo­csátott törvénytervezetek megvizs­gálásában részt vett állandó bizott­ságának a jelentését. Ezután megkezdődött a Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztésé­nek egységes országos tervére és állami költségvetésére vonatkozó törvénytervezetek általános vitája. Felszólaltak a következő elvtárs­iak: Vasile Vilcu, az Államtanács alelnöke, az RKP Constanta megyei bizottságának első titkára; Traian Dudás, a Nehézgépipari Minisztéri­um miniszteri rangú államtitkára; Vasile Belizna, a Neamt megyei Sovine?ti műszál- és rosz fővállalat vezérigazgatója; Dorina Cegu?, a Boto?ani-i Moldova textilgyár mér­nöke; Marin Vasile, az RKP Ialo­­mita megyei bizottságának első tit­kára; Alexandru Heinrich, a műsza­ki-anyagi ellátásügyi és állóalap­­gazdálkodás ellenőrzési miniszter­­helyettese; S?tefan Trip?a, a Vajda­hunyadi Kohászati Kombinát acél­öntő főmestere, a Szocialista Munka Hőse; Angelo Miculescu mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és vízügyi miniszter; Mihai Dalea, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke; Elisa­­beta Moszorjak, a nagyváradi Cricul bőr- és cipőgyár felsőrészkészítő­­ mestere; Ioan Ursu, a Tudomány- és a Technológiaügyi Országos Ta­nács elnöke; Constanta Neculai, a Buzau megyei ru?etus-i mtsz mér­nöke; Ion Stanescu, az RKP Dim­­bovita megyei bizottságának első titkára; Ioan Viorel Cerghizan, a marosludas-radnóti hőerőmű igaz­gatója; Nicolae Doggendorf, a Te­­mes megyei érd­falvi mezőgépészeti állomás igazgatója. A Nagy Nemzetgyűlés ülészaka szombat reggel folytatja munkáját. (Agerpres) Leszállították a belföldi gyártmányú kompresszoros hűtőszekrények árát Folyó év december 1-től kezdve 500 lejjel leszállították a belföldi gyártmányú kompresszoros hűtő­szekrények árát, az alábbiak sze­rint: — Frigero kompresszoros vil­lamos hűtőszekrény, kabi­net modellű, 140 liter tér­fogatú — 4 110 lejről 3 610 lejre. — Frigero kompresszoros vil­lamos hűtőszekrény, asztal modellű, 140 liter térfogatú — 4 150 lejről 3 650 lejre. — Frigero Super kompresszo­ros villamos hűtőszekrény, 180 liter térfogatú — 4 800 lejről 4 300 lejre. — Frigero Lux kompresszoros villamos hűtőszekrény, 240 liter térfogatú , 5 740 lej­ről 5 240 lejre. Ez az intézkedés a lakosság érde­kében történik, amely egyaránt él­vezi az árleszállítás és a kompresz­­szoros hűtőszekrények kisebb áram­­fogyasztásának előnyeit. A hűtőszekrényeket részletre is lehet vásárolni, legfeljebb 20 szá­zalékos előleggel, míg a hátralevő összeget 18 havi részletben kell ki­fizetni. Ludasi Cukorgyár A Tudomány és Kultúra Hónapja A Megyei Szocialista Művelő­dési és Nevelési Bizottság, vala­mint a Szocialista Egységfront égisze alatt zajlik le december 1—31 között Maros megyében a Tudomány és Kultúra Hónapja. A művelődési otthonokban, mű­velődési házakban, klubokban több politikai, tudományos és kulturális rendezvényt szervez­nek ebben az időszakban. A nagy jelentőségű akció sikeréhez min­den neveléssel foglalkozó intéz­mény hozzájárul. Marosvásárhe­lyi professzorok, főiskolai taná­rok, közgazdászok, orvosok, mér­nökök, jogászok, párt- és állami aktivisták tartanak előadásokat. Ezenkívül az ország fontosabb tudományos és kulturális köz­pontjaiból is meghívtak előadó­kat. A Tudomány és Kultúra Hó­napja rendezvényeinek célja hoz­zájárulni a dolgozók ismeretei­nek gyarapításához, tudományos világnézetük formálásához, a szo­cialista etika és méltányosság elveinek minél erőteljesebb érvé­nyesüléséhez. A rendezvénysoro­zat újabb bizonyítéka annak, hogy a helyi szervek — a me­gyei pártbizottság irányításával — milyen nagy gondot fordíta­nak az ismeretterjesztésre, a kul­túra és a tudomány népszerűsí­tésére. A Tudomány és Kultúra Hónapja kezdeményezői szimpo­­zionokat, vitákat szerveznek a kultúra és a tudomány kérdései­ről. KAPUS JÁNOS, a Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság főfelügye­lője, a Megyei Tudományos Isme­reteket Terjesztő Komisszió titkára Nemzetközi Fotóművészeti Szalon Bukarestben, majd e hónapban Szebenben tekinthető meg a Román Fotóművészek Szövetségének rende­zésében a 9-ik Nemzetközi Fotómű­vészeti Szalon, melyen a marosvá­sárhelyi fotóművészeket Marx Jó­zsef, Haragos Zoltán, Bucur Alexan­dru, Bálint Zsigmond és Fekete János 6 munkája képviseli. „Szocialista Fotóművészetért“ cím­mel rendezett pályázatot az NDK- beli ORWO-PENTACON cég. A szocialista országok 1­1 képviselő­jéből összeállított nemzetközi zsűri döntése alapján Marx József IV. díjat és Bálint Zsigmond V-ik díjat nyert. A „Deporfot 73“ címmel Buenos Airesben megrendezett Nemzetközi kiállításon hazánkat 13 művészfotó képviseli, melyből 8 marosvásárhe­lyiek munkája, szerzői: Marx Jó­zsef 2, Haragos Zoltán 2, Bálint Zsigmond 3, Fekete János 1.

Next