Vörös Zászló, 1974. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

JANUÁR 3 CSÜTÖRTÖK A Nap kel 7 óra 52 perckor, lenyugszik 16 óra 48 perckor. s A craiovai Bányaipari Kutató- és Tervezőintézet a motrui bánya­­vállalattal együttműködésben vég­legesítette a Motru völgyi szénme­dencében megnyitandó új mikro­­lignitbányák dokumentációját. A felső szénrétegeket kitermelő bá­nyák a vállalat 1974. évi termelé­sének mintegy 12 százalékát fog­ják biztosítani. A Plo­tm­an ü­­zembe helyezett hasonló egység például 225 millió kilowattóra vil­lamos energia előállításához ele­gendő lignitet termel ki. Gazdag télifák A Megyei Kórház élelmezési központja az idén 800 édesség­­csomagot juttatott a télifák alá, köztük a marosvásárhelyi 3. szá­mú bölcsődének is. Ezen kívül bölcsődénk gyermekeinek a mu­­nicípiumi nőbizottság, valamint a szülők több mint ezer lej ér­tékű játékot ajándékoztak. A bölcsőde dolgozói körültekintő gonddal díszítették fel a terme­ket, megfelelő keretet teremtet­tek a télifa-ünnepséghez, mely­nek előkészítésében részt vettek a körzeti támogató bizottság női is. (PÉNZES MARGIT) A Megyei Pártkabinet közli: Az RKP gazdaságpolitikáját, valamint a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésé­nek kérdéseit tanulmányozó fa­lusi tanfolyamok propagandis­táinak felkészítőjét 1974. január 5—6-án tartja a Hosszú utca 93. alatti székházban. A felkészítő január 5-én 9 órakor kezdődik. A lakosság támogatását kérik A Megyei Közmű- és Lakásgaz­dálkodási Vállalat vásárhelyi köz­tisztasági részlege arra kéri a la­kosságot, hogy legyen segítségere a hó és jég eltakarításában, az út­testeken az olvadás miatt keletke­ző víztócsák eltüntetésében. A néptanács 9-es számú Határo­zatának előírásai szerint mindig idejében takarítsák el a járdáról a havat, gondoskodjanak a jégképző­dés megelőzéséről. Ahol jelenleg jég van, azt is el kell takarítani. A megolvadó hónak és jégnek biz­tosítsanak szabad lefolyást a járda melletti csatornabeömlésekhez. E­­zek fedőrácsozatáról törjék fel a jeget, s teremtsenek lehetőséget a víz lefolyására, előzzék meg a víz­­tócsák keletkezését az úttesteken. Téli táj (CZERÁN ANDRÁS felvétele) zene. Carlo fedi, 1973 utolsó hangversenyének vendégkarmestere Élete alkonyán, hetvenéves ko­rában érkezett el hozzánk Carlo Zecchi, a világhírű zongoraművész­­karmester, a hajdani Busoni és Schnabel-tanítvány. Carlo Zecchi, a húszas és harmicas évek ünnepelt zongoravirtuóza 1938-tól visszavo­nult Svájcba és karmesterré képez­te ki magát. Mint kamarazenész é­­veken át a kiváló csellóművész, En­rico Mainardi partnere volt. Carlo Zecchi hazánkban úgy is mint zon­goraművész, úgy is mint karmes­ter már több ízben vendégszere­pelt. Carlo Zecchi marosvásárhelyi bemutatkozása az utóbbi évek leg­nagyobb zenei eseményének szá­mít. Kétségtelen, hogy karmesteri technika szempontjából fordultak meg már nálunk látványosabban vezénylő karmesterek is. Egy dolog viszont bizonyos: Carlo Zecchinél jelentősebb muzsikus egyéniség nem állott még a marosvásárhelyi fil­harmónia élén. Carlo Zecchi a Salzburg-­ Mo­zarteum nyári nemzetközi akadé­miáján a zongora művészképzőt vezeti. Ez is bizonyítja, hogy Mo­zart zenéjét alaposan ismeri. Ha figyelemmel kísérjük a művész hangversenyeit Európa-szerte, ha­mar rájövünk arra, hogy vala­­­­mennyi műsorának tengelyében a bécsi klasszikusok művei állanak. Ez az ő világa, ezt érti és érzi nagyszerűen. Egy hangverseny színvonalát ál­talában a próbák légköre határoz­za meg. Carlo Zecchi megértő han­gon megadott instrukciói már az első percekben eloszlattak minden gátlást és szorongást. Mindenki é­­rezte, hogy egy kiváló muzsikus beszél, aki egynek, elválaszthatat­lannak tartja a zenekart és a kar­mestert, aki teljes tudásával a pro­dukciót szolgálja. Carlo Zecchi be­bizonyította, hogy a karmesternek nemcsak a hangversenyen, hanem a próbákon is együtt kell lélegze­­nie munkatársaival. Cimarosa leghíresebb vígoperája a Titkos házasság (Bécs, 1792). Az opera nyitánya ízig-vérig dallamos olasz muzsika. Szikrázó humor, biz­tos formakultúra jellemzi Cimarosa stílusát. Carlo Zecchi ezt a bűbá­jos nyitányt utánozhatatlan köny­­nyedséggel és eleganciával vezé­nyelte. Mozart D-dúr Szerenádja (K. V. 203) hallgatása közben ismételten rádöbbentem arra, milyen kár, hogy a nagy zeneszerző életművéből oly keveset játszu­nk és ismerünk. Kö­szönjük Carlo Zecchinek, hogy ezt a művet műsorra tűzte. Felejthe­tetlenül szép alkotás ez. Gondol­junk csak a második Menüett trió­jára, melynek oboaszólóját Vörös György eszményi szép hangon szó­laltatta meg. A D-dúr Szerenád hegedűszólói stiláris és technikai szempontból még talán a mozarti versenymű­­veknél is igényesebbek. A Carlo Zecchi által írt kadenciák még csak fokozzák a nehézségeket. A rendkívül tehetséges Hamza Gyula koncertmester a szebbnél szebb hegedűszólókat és kadenciákat gyö­nyörű hegedűhanggal, technikai könnyedséggel és biztos stílusér­zékkel játszotta el. Boldog lehet, mert művészi teljesítményével nemcsak a közönség, hanem a vendégkarmester elismerését is ki­vívta. (Nem ártott volna a plakát­ra kiírni a szólista nevét!) A Mo­zart Szerenádot Carlo Zecchi igen helyesen nem redukált, hanem tel­jes zenekarral játszatta el. Bebi­zonyosodott, hogy nagy zenekarral is lehet leheletfifiom plánokat és recsegés mentes­­fortékat kihozni. Az előadási szempontból oly problematikus Beethoven IV. Szim­fóniát már több­ külföldi művész is vezényelte nálunk (az izraeli Singer és a magyar Sándor János). Carlo Zecchi előadása győzött meg arról, hogy a gyors főtétel a dina­mikai meglepetéseknek milyen gaz­dag tárháza! A második tétel nem túl lassú tempója, a harmadik rész kiegyensúlyozottsága és a finálé perpetuum mobile-szerű egyenletes lüktetése egy nagy karmester gaz­dag zenei tapasztalatának a leszűrt eredménye. A filharmónia vezetőségének nagy érdeme, hogy e hangversenyre lé­lektanilag is felkészítette a zene­kart. Nagyon jó volt, hogy a ze­nekari anyag már a vendégkar­mester érkezése előtt a muzsikusok rendelkezésére állt. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy Carlo Zecchi a marosvásárhelyi filharmónia szak­mai felkészültségét igen kedvezően értékelte. HALÁSZ LAJOS Cook őrnagy titkos küldetése „Die Gedanken sind frei“ — A gondolat szabad: ez a film alapeszméje s egyben a kisérő zene vezérmotívuma; de ez, u­­gyanakkor, az elmondott kalan­dos történet „hajtómotorja“ is, hiszen a szabadon szárnyaló gondolat teszi lehetővé, hogy Cook őrnagy teljesítse titkos küldetését. Hogy mi tulajdonképpen az a küldetés , megtudjuk mindjárt az elején: egy német fogságba esett (és koncentrációs táborba zárt) fiatal norvég atomfizikust kell mindenáron kiszabadítania. Első kísérlete, amikor rejtjeles üzenetek útján előkészített bom­bázás biztosítja számára a ked­vező körülményeket, kudarcot vall — Cook és fedőneves fo­golytársa szökés közben újból náci kézre kerül. Egyébként ez a bevezető rész — technikai bril­­lírozása ellenére — a legkevés­bé érdekfeszítő: egyike azoknak a lángnyelvekből s fülsiketítő robbanásokból megkomponált tű­zijátékoknak, melyekkel meg­­számlálhatalanul sok háborús film szerencséltetett már eddig is: azon kívül, hogy hozzáértő szakemberekre, jó trükk-techni­­kára és bravúros operatőri köz­reműködésre vall, nem sokat mond a nézőnek, aki (ha csak valamennyire is otthonosan mo­zog a műfaj „kötelmei“ között) mellékesen tisztában van azzal, hogy a neheze csak ez UTÁN következik. A második neki­­gyűrközést azonban siker koro­názza. Cook teljesíti küldetését, kiszabadítja és a semleges Svájc­ba röpíti az atomfizikust. De még mielőtt belefeledkez­hetnénk a kalandos akció tag­lalásába és tapsikáló élvezésébe, akaratlanul is tamáskodva ál­lunk a legfeljebb ritka kivétel­ként elfogadható eset előtt. Úgy látszik, minél jobban eltávolo­dunk a második világháború borzalmaitól, annál jobban el­szabadul (a róla szóló filmek­ben, könyvekben) a fantasztiku­mot tápláló képzelet. Kimerül­tek már a hiteles értesüléseket szolgáltató források, gyors ü­­temben ritkulnak a borzalmakat valóban átélt szemtanúk sorai. S amit vajmi nehezen lehetett volna elhitetni az 50-es évek elején, az alig szorul erősítésre, tanúskodásra két évtizeddel ké­sőbb. Igaz, hogy akik hihetetlen, kiúttalan helyzetekből teremte­nek a csodával határos vészki­járatot és bőven gyümölcsözte­­tik fantáziájukat, ilyenkor min­dig holmi valóban „megtörtént esetre“ hivatkoznak. Csakhogy még akkor is, ha a kiindulópont hitelességét elfogadjuk, az ille­tő szerzők ritka kivételeket e­­melnek általános szabály rang­jára, meséjüket tehát legfeljebb kötve hihetjük. Valamire azon­ban mégis jók az ilyen, első pillantásra légből kapottnak tetsző, a művészet eszközeivel hitelessé varázsolt kalandos tör­ténetek: növelik-gyarapítják az ember odüsszeuszi, örök lele­ményességébe vetett hitünket, s a Jó győzelmével a ROSSZ fe­lett eredményesen járulnak hozzá az ifjabb nemzedék etikai neve­léséhez. Cook őrnagy titkos küldetése tehát sikerrel zárul s a mi örö­münk teljes; elvégre (sok-sok áttétellel) a hitlerista hadigépe­zetet gyengítette és (valamivel közvetlenebbül) a szövetséges hatalmak végső győzelmét siet­tette bravúros fegyvertényével. Ám ahhoz, hogy a belevaló a­­merikai pilóta haditettében ne kételkedjünk, eleve el kell fo­gadnunk két elképzelhetetlennek tűnő feltételt: 1. hogy a külvi­lágtól elszigetelt börtön­kastély­ban a német őrök orra alatt le­hetséges volt egy kezdetleges vi­torlázógép megkonstruálása, és 2. hogy mikor a Gestapo meg­küldi a körözött norvég fizikus személyi adatait, fényképét, a koncentrációs tábor parancsno­ka ,— bár különben retteg a Gestapotól — bele sem néz az aktacsomóba, ad acta téteti an­nak ellenére, hogy tapaszalatból tudja: a szövetséges katonatisz­tek mindegyre megkockáztatnak egy-egy szökési kísérletet... Ha e bökkenőkön túltettük magunkat, zavartalanul élvez­hetjük Cook őrnagy és fizikus­­társa kalandos történetét. Mesz­­szemenően érvényesül benne az igaz ügybe vetett hit és bizako­dás, a határtalan szabadságsze­retet és a terror elleni gyűlölet, a bajtársi szellem és a feltétel nélküli összetartás, vagyis mind­azok az erkölcsi tulajdons­ok, melyeknek híján nehéz vállal­kozást lehetetlen véghezvinni. A film rendezője, Philip Lea­cock, nem tartozik a jelenkori filmművészet élvonalába. De mielőtt áttért volna játékfilmek rendezésére, évekig dolgozott a dokumentáris műfajban, és ez mai napig meglátszik a stílu­sán. Mérnöki pontossággal szer­keszt, van érzéke a sokatmondó, szimbolikus „apróságok“ gyü­­mölcsöztetéséhez, filmszerűen tesz emlékezetessé jellemeket, em­berarcokat, némi regényességet tud kölcsönözni a háborús éve­ket idéző eseményeknek, hatáso­san él a visszapillantások esz­közével ... — alkotását minden­képpen érdemes megtekinteni. o. t. “ ? OLDAT, VÖRÖS ZÁSZLÓ — .«annKir'f »- ^lOraBjacr rutre . ■tn’zamxmcmdt • •«■■«■nii »m­ A Bükkös községi pártbizottság ülése az aktívával Szervezet!, felelősségteljes munkával jobb eredményeket lehet elérni Bükkös községben az alapvető gazdasági tevékenység a mezőgaz­daság. Éppen ezért nem véletlen, hogy a községi pártbizottság be­számolója elsősorban az mtsz gaz­dasági helyzetét elemezte, és ter­mészetesen kitért a községi párt­­bizottság, a község életének más kérdéseire is. A vitát a bírálat és az önbírálat szelleme jellemezte, a felszólalók kitértek az mtsz alapszervezeteinek tevékenységében gyakrabban elő­fordult hibákra. Kétségtelen vannak eredményeik, de azok nincsenek arányban a le­hetőségekkel. Az­ elmúlt évben pél­dául szép terméseredményt értek el szőlőből, szójából és dohányból. Szólóból a tervezett 4­000 kilo­gramm helyett hektáronként 4 600 kilogrammot, szójából a tervezett 1100 kilogrammot, dohányból pe­dig a tervezett 1 100 kilogrammal szemben 1 200 kilogrammot takarí­tottak be. A tervmutatók nagy többségét a­­zonban nem valósították meg, a terméseredmények igen alacsonyak voltak. Bár a búzavetésre hektá­ronként 200 kilogramm nitrogén­­műtrágyát szórtak ki, és 150 hek­táron végeztek vegyszeres gyomir­tást, az előirányzott termést nem tudták elérni. 2350 kilogramm he­lyett hektáronként alig 1560 kilo­grammot takarítottak be. Különö­sen gyengék voltak az eredmények a Gimbut-­ brigád területén, ahol a hektáronkénti termés alig érte el a 900 kilót. Amint arra Mihály Ferenc elv­társ, az mtsz elnöke rámutatott, nem lehet azt állítani, hogy nem tettek erőfeszítéseket, de a párt­­szervezetek nem találták meg a módját annak, hogy a tagságot a legmegfelelőbb időben mozgósítsák a mezőgazdasági munkákra. Szerve­zési hiányosságokkal magyarázható az is, hogy Ózdon az előirányzott 60 hektár helyett mindössze 40 hektáron termesztettek burgonyát, a tavaszon ugyanis nem biztosítot­ták a vetőmagot. Az elmúlt év vé­gén az ózdi brigád megtette a szükséges intézkedéseket, hogy biz­tosítsa a vetőmagot az 1974-es ter­mesztési évre. Mihály József mérnök elmon­dotta, hogy a 150 fejőstehénnel rendelkező állattenyésztő részleg nem érte el a várt eredményeket. Hiányzott a kellő számú állandó gondozó, s emiatt gyengék voltak az eredmények is. Jelenleg is csu­pán 70 százalékban biztosított a ta­karmány, nem teljesítették a siló­­zási tervet (20 hektárt irányoztak elő silótakarmány termesztésére, és egyetlen hektárnyit sem vetettek). A helyzet megköveteli, hogy éppen a fentiek miatt minél ésszerűbben szervezzék meg az állatok takar­mányozását, és elkerüljenek min­dennemű pazarlást. Felszólalásában Márton Ferenc elvtárs, a néptanács alelnöke rámutatott, hogy a takar­mányhiányt a földeken található kukoricakeré összegyűjtésével le­hetne enyhíteni. Az mtsz gyenge eredményei — mondotta Balsai János elvtárs, az mtsz pártbizottságának titkára — nemcsak a kedvezőtlen időjárással magyarázhatók, hanem azzal is, hogy nem volt eléggé érezhető az mtsz pártbizottságának tevékeny­sége a termelőszövetkezet életében, a pártszervezetben eluralkodott az önelégültség, az alapszervezetek pedig ritkán elemezték az mtsz-ben végzett munkát. Nem vonták f­­e­­lességre azokat a termelőszövetke­zeti tagokat és elsősorban a kom­munistákat, akik nem teljesítették feladataikat. Nem volt megfelelő az együtt­működés a brigádosok és az alap­szervezeti titkárok között sem. Ebben az évben viszont minden lehetőség megvan arra, hogy jó eredményeket érjenek el, ugyanis megfelelő feltételek között vezették be az egész előirányzott területet, s ez elsősorban a ludasi ingá­val, a gépesítő központtal kiépített jó e­­gyüttműködés gyümölcse. Az 1974. évi rekordtermés biztosítása érde­kében — mondotta Vasile Rachita elvtárs — a bükkösi mezőgépészek felkészültek arra, hogy minél rövi­­debb idő alatt hordják ki a föl­dekre a természetes és a műtrá­gyát. Az mtsz hét pártalapszervezeté­­nek 256 tagja van, akik eredmé­nyesen mozgósíthatják a szövetke­zeti tagokat minden munkálatra. Az alapszervezeti titkároknak a jövő­ben nagyobb gondot kell fordíta­­niuk az alapszervezetek számbeli és minőségi erősítésére. A fiatalo­kat jobban be kell vonni az mtsz tevékenységébe, határozattan állást kell foglalni a fegyelmezetlenség el­len, és azokkal szemben, akik nem végzik el feladataikat. Az mtsz aktív tagságának 51 szá­zaléka nő. Ennek ellenére részará­nyuk a pártalapszervezetek tagsá­gában alig 29 százalék. Éppen e­­zért az alapszervezetei­nek beha­tóbban kell foglalkozniuk a nők felvételével a párttagok soraiba, és bátran léptessék elő őket felelős, vezető beosztásba, amint azt az RKP KB 1973. június 18—19-i ple­nárisa előirányozta. A nők felvéte­le a pártba és előléptetésük vezető állásokba (brigádosi munkakörbe) hozzájárul a pártszervezetek meg­erősítéséhez, tekintélyük növekedé­séhez a tömegek körében, a terv­­feladatok teljesítéséhez. Bükkös község falvainak a gyű­lésen felszólalt termelőszövetkezeti tagjai hangoztatták, hogy a köz­ségi pártbizottság vezetésével az mlsz pártbizottsága, valamint a KISZ és női szervezetek közötti jobb együttműködés a jövőben jó eredményekhez vezet. Szem előtt tartva Nicolae Ceausescu elvtársnak a megyei pártbizottsá­gok első titkáraival és szervezési titkáraival tartott tanácskozásán a pártaktíva fokozottabb bevonásával kapcsolatban adott értékes útmuta­tásait, a jövőben gyakrabban ki kell kérni a párttagok véleményét és fel kell frissíteni a pártaktívát újabb vezető káderek bevonásával. A gyakorlat azt mutatja, hogy az aktíva részvételével számos, az mtsz tevékenységében felmerülő, bonyolultnak tűnő kérdés oldható meg. És ez a megállapítás érvé­nyes a bükkösi­ mtsz pártaktívájá­nak jövőbeni tevékenységére is. MÁTHÉ ANDRÁS levelező Elmaradt egy lakásnézés Akkor is gyakran találkoztunk és beszélgettünk, amikor legnagyobb gondja, a lakás­ügy foglalkoztatta. Pár nappal ezelőtt megállított az utcán, s meghívott, látogassam meg. — De hová menjek? — Az új lakásba —­s kezembe nyomott egy cédulát, amelyen ez állt: Gligor János, Rózsák tere 39—41. II. emelet, 10-es lakrész. Ám hiába csengettem. Azzal a gondolattal baktattam le a lépcsőn, hogy elmegyek a munkahelyére s megkérdem, miért ejtett át. Talán a kölcsönös köszönés is elmaradt az újévi találkozáskor. Szabadkozott. — Csodálkozom, hogy nem volt otthon senki, hiszen vakáción van a gyermek, legalább 6 ajtót nyit­hatott volna. Szerettem volna, hogy lássa a lakást. Annál nagyobb, jobban berendezett sok van a vá­rosban, de nekünk ez a legszebb. Mert ilyen kényelmes, fürdőszobás lakásunk még nem volt. A múltkor, amikor az utcán megállítottam, az járt az eszemben, hogy az ember , ha baja van, ak­kor nagyon tud panaszkodni, si­ránkozni. Hát legyen akkor sza­vunk a jóra is. Hallgattam őt, s arra gondoltam, lám, hogy megváltozhat az ember gondolkodása, kedve egyik napról a másikra. Régebb bármiről is tár­gyaltunk, mindegyre a lakást hoz­ta szóba. Most is ez a fő téma, de már nem mint gond, hanem mint öröm. — Ismer engem, nem vagyok az az ember, akit a politika különö­sebben foglalkoztat!, Azt hiszem, márciusban olvastam az újságok­ban, hogy 110 0­00-nél több lakás épül. Csak újr­ átszaladtam a sorokon, s letettem az újságot. Arra gondoltam, abból nekem úgy­sem jut. S lám­, az új évre egyszer s mindenkorra megszabadulunk et­től a gondtól. Lássa, így van ez. Egy ilyen családi esemény is rá­vezeti az embert arra, hogy a nagy országos számokban, tervekben a maga kis részét, jussát is megtalál­ja. Most már tudom, hogy 1974-ben még több családnak lesz olyan ö­­röme, mint amilyen nekünk volt 1973-ban. Hiszen az ország váro­saiban, ipari településein több mint 117.000 lakás épül. HÉTKÖZI FEJTÖRŐ 1973 legjobbjai (II.) Az 1973-as év tíz legjobb spor­tolónője közül hatnak a nevét rej­tettük el a VIZSZ. 3, 14 és 55, va­lamint a FÜGG.: 1, 8 és 12 sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. Parancsoló, 13. Kínai hosszmérték, 15. Skálahang, 16. Fűtőtest (ék, hiba), 18. ... 1a, tapasztalat, 1­9. Alakzat, 21. Ská­lán, 22. Növényi alkaloid, helyi érzéstelenítő és kábítószer, 23. Ide­­oda mozgat (ék. hib.), 24. Asszonyt?, 25. Hibajegyzék — románul, 26. Végtag, 27. Lel, 28. Tevő, 30. Tör­vényszéki eljárást indítani, 34. Ilyen mirigy is van, 36. A dinamó forgó­része, névelővel, 37. Kikötőváros Indiában, 39. Viasz — latinul, 41. Henger, 42. Nem egészen ehető!, 43. Élelem — románul, 44. Ókori filozófiai tanítás Kínában, 45. Ré­gi római pénznem, 47. Ön, 48. Messze van (ék. hib.), 49. Gya­korlatod, 51. A szerelmi költészet múzsája a görög mitológiában, 53. Vissza: a májban képződő, véral­vadást gátló anyag. FÜGGŐLEGES: 2. Harci készült­ségre, 3. FAD, 4. Buzdító, lelkesítő, 5. Izomrögzítő szalag, 6. Esetleg (ék- htb.), 7. Az ókori egyiptomiak fő istene, 9. Átenged, 10. Labda­rúgó bíró, 11. Gyenge elméjűn, 17. A fölöslegest, 20. A Volga egyik mellékfolyója, 26. A gyapjú, a szőr, a köröm kéntartalmú alap­anyaga?, 29. Áruval megrakott ál­latok sivatagon áthaladó serege, 31. Sarki, 32. Rétek, szántóföldek vég­telen sora, 33. Nem nagyon meri!, 35. Női név, 37. Vissza, felvág, 38. Az USA egyik tagállama, 40. A dal, 46. összevissza csip!, 50. Tantál vegyjele, 52. Helyhatározó rag, 54. Hélium. A december 27-i lapszámunkban megjelent rejtvény helyes megfej­tése. VIZSZ.: 4. Roland Mathes, 18. Dwight Stones, 36. Ben Jepdic, 42. Jackie Stewart. FÜGG.: 1. Eddy Merckx, 12. Rick Démont. ­I román népművészet sikere A román népművészet 1973- ban 22 európai, ázsiai és afri­kai ország 85 nemzetközi mű­vészeti rendezvényén volt je­len. A román műkedvelők nem­zeti és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken, turnékon és kiál­lításokon arattak sikert, kaptak kitüntetéseket, így például a gorizziai és a páduai folklór­­fesztiválon a Floricica de la munte (Piatra Neam) népi e­­gyüttes három első díjat, egy második díjat és dicsérő okle­velet kapott; a messinai és ve­lencei fesztiválokon a Scorni­­cesti-i (Arge?) Calugus népi e­­gyüttes megszerezte a Folklór Nagy Serleget és az Aranypla­kettet; a longodari (Brassó) né­pi együttest az Aranybaltácska díjjal tüntették ki a zakopanei (Lengyelország) folklórfesztivá­lon; több díjjal tért haza a llangolleni (Wales) nemzetközi folklórfesztiválról és versenyről a Junii Sibiului népi együttes is; a fesztivál nagy díját Florea Tóháti szólista, különdíját a tánccsoport, harmadik díjat a hangszeregyüttes kapta; a híres agrigentói (Szicília) fesztiválról a főváros VI. kerületi Művelő­dési Házának Balada néve"' e­­gyüttese megkapta Agrigento tartomány serlegét. A kitüntetett román népi e­­gyüttesek közül megemlítjük még az erdőszádai (Máramaros) művelődési otthon kórusát, a Ploie?ti-i Művelődési Palota Paul Constantinescu kórusát, a a Re?Heana folklóregyüttest, a kolozsvári Művelődési Ház Viva la muzica kamarakórusát, a Se­­menicul (Krassó-Szörény) együt­test, valamint a Calarari-i Nép­színházat. Rendkívül szép sikert aratott a hazai műkedvelő mozgalom a luganói (Svájc) nemzetközi ta­lálkozón is, amelyen Románia ezúttal díszvendégként vett részt. A versenyre tíz ország 90 folk­lórművésze nevezett be. Luga­no Városháza díját a Brustur­i (Arad) Ion Ionița Nicodim-nak ítélték oda. (Agerpres) bs A resical Kohászati Kombinát új hengersorai három hónappal ha­táridő előtt érték el a tervezett mu­tatókat. A termelés növelésével egy­idejűleg az új hengersorok jobb munkafeltételeket is biztosítanak, minthogy a vezérlés jórészt auto­matizált. A kombinát hengerészei a többi hengersorok kihasználási mutatóját is növelték­ A fentiek eredményeként a kom­binát 25 000 tonna hengerelt kész­árut adott terven felül és számos új termék gyártását kezdte meg. A mikro­mtsz-ek hozzájárulása a jövő emberének formálásához A munkára való nevelés leg­időszerűbb kérdését vitatta meg csütörtökön (december 27-én) a Megyei Pionírtanács plenáris ü­­lése: az iskolai termelószövetke­­■zetek tevékenységét, pedagógiai hatékonyságát. Kár, hogy nem hívtak meg néhány pionírt, (leg­alább a városkörüli falvakból) a plenárisra, hogy hallhassák, mi­ként vélekedik a pionírtanács, hogyan értékelik munkájukat pionír-oktatóik és parancsno­kaik, tanáraik és az iskolaigaz­gatók. És talán ők is elmondták volna véleményüket, meglátásai­kat. így is sok fontos kérdés tisztázódott, de mind között a legfontosabb célkitűzés — a mikro­bisz emberformáló szere­pe, — pedagógusi szemszögből méltó erősítést kapott. Pártve­­zetőségünknek az oktatás fejlesz­tésére és tökéletesítésére hozott határozata felhívja a tanerők, az ifjúsági szervezetek, s végső soron az iskolák figyelmét a gyermekek, a jövő nemzedékek sokoldalú nevelésére, a munka iránti helyes magatartásuk ki­­fejlesztésére. S ha meggondol­juk, hogy a mai pionírok már részt vállalnak a távlati gazda­sági célkitűzések megvalósításá­ban, és akár mezőgazdasági, a­­kár ipargazdasági területen ma­gas műszaki képzettséggel kell majd rendelkezniük, megsokszo­rozott felelősségérzettel kell ne­velni őket az új, a korszerű iránti fogékonyságra. Rá kell szoktatnunk őket az elmélet és a gyakorlat harmonikus össze­kapcsolására, el kell mélyíte­nünk a ma még gyerekek, de holnap már építők tudatában, hogy a fejlődés, az élet leglé­nyegesebb feltétele a munka. A gondosan, pontosan végzett munka. A falusi iskolákban a többi között a mikro-termelő­­szövetkezet az a tevékenysé­gi forma, amelyben a gyerekek életükben először kerülnek kap­csolatba a szervezett, fegyelme­zett munkával. Olyannyira, hogy a nagy termelőszövetkezetek mintájára a mikro­mtsz-nek is a legjobb pionír és KISZ-tagok­­ból választott vezetőségeik, bri­­gádosaik és csopportfelelőseik vannak s a közgyűlésük hatá­roz. Játék, vagy komoly fela­dat ez számukra? Azt hiszem, fantáziával és játékkal átitatott, nagyon komoly feladat. Bizonyí­tásul néhány adat: az 1970/71-es iskolai évben a pionírszervezet, a tanfelügyelőség és a termelő­­szövetkezetek megyei szövetsé­gének összefogásából (kezde­ményezésére) születtek az első mikro mtsz-ek. Életképességük jeleként a következő évben 107 mikro mtsz-t alakítanak. Jelen­leg 187 iskolai mtsz működik Maros megyében, dicséretes e­­redménnyel. Mit és mennyit ter­melnek, nem is annyira ez a fontos, mint inkább az, hogy miként viszonyul a „tagság“ a feladataihoz, a munkához. De mivel a munka eredménye ma­gatartást is tükröz, hát említ­sük meg: 149 mikro mtsz-ben 203,7 hektáron termesztettek ku­koricát, 111 mtsz-ben 131,8 hek­táron cukorrépát és 60 mtsz­­ben 37 hektáron burgonyát. A 187 mikro mtsz-ben, melynek összterülete 441,07 hektár, 372,57 hektáron főleg háromféle nö­vényt termesztettek, esetenként kimagaslóbb eredménnyel, mint a nagy mtsz. Persze ez azért válhatott lehetségessé, mert a patronáló mtsz általában a leg­jobb területet és a gépi mun­kát biztosította. Hogy a jövőben mit fognak termelni, azt a mik­ro mtsz januári közgyűlése dön­ti el, a lényeg az, hogy a helyi sajátosságok és lehetőségek fi­gyelembevételével és természe­tesen a tanerők és a nagy mtsz közreműködésével jól átgondolt tervet állítsanak össze. A plenáris ülés jelentéséből és a vita során is kitűnt, hogy egyes mikro mtsz-ek a termelési eredmények utáni hajszában el­hanyagolják a nevelői hatást. Van a megyében olyan mikro mtsz, amely 9 hektárt vett át a nagy mtsz-től, és más mtsz is a gyerekek fizikai erejét, képes­ségeit meghaladó terület meg­munkálásába kezdett a tavaly. A Megyei Pionírtanácsnak az ajánlata — a terület ne halad­ja meg a 3 hektárt — nagyon méltányos és elfogadható. Hi­szen a mikro mtsz-ek nem jö­vedelemszerzési céllal működ­nek, hanem olyan nevelői fóru­mokká kell válniuk, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a jövő emberének formálásához. Az új esztendő eseménydús lesz nemcsak a dolgozó nép, ha­nem a pionírok számára is. Kö­zeledik a pionírszervezet meg­alakulásának 25. évfordulója. Felszabadulásunk 30. esztendejé­ben s a XI. pártkongresszus é­­vében a pionírok negyedszáza­dos szervezetének hatalmas se­rege igyekszik bebizonyítani, hogy a munkát és tanulást sze­rető, öntudatos felnőtté akar válni. KOCH MÁRIA

Next