Vörös Zászló, 1974. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
XXVI. ÉVFOLYAM INT4. FEBRUÁR 1. 16 (6886) SZÁM PÉNTEK Ára 30 báni FALUSI KÖNYVHÍAP Ma, február 1-én kezdődik sorrendben a 14-ik Falusi Könyhónap. E hagyományos kulturális megnyilvánulás a felszabadulás XXX. évfordulója és a XI. pártkongresszus köszöntése jegyében zajlik le. A Falusi Könyvhónap ebben az évben egyben a mérlegkészítést is jelenti a könyvtermés területén. Pártunk bölcs politikájának eredményeként 1973-ban például közel 12 millió kötet könyvet, egymillióval többet, mint 1972- ben, juttattak el az olvasókhoz. Lényegesen emelkedett a könyvvásárlók száma. 1973-ban például 16,3 százalékkal több könyvet vásároltak a falusi dolgozók, mint 1972-ben. Növekedett az érdeklődés a politikai-társadalmi kiadványok iránt. Sok tízezres példányszámban jelentek meg a különböző határozatok. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának beszédei, a köztársaság 25. évfordulója alkalmából készült könyvek stb. Fokozódott az érdeklődés az agro-zootechnikai könyvek iránt. Az irodalmi alkotások — román, magyar, német és más nemzetiségű írók művei — ugyancsak nagy népszerűségnek örvendenek falun. Egyre nagyobb az igény a tudomány-népszerűsítő könyvek iránt. Országos viszonylatban minden évben nagy figyelmet fordítanak a könyvterjesztés anyagi alapjának bővítésére. Az elmúlt esztendőben például ezer könyvesboltban, 7.500 vegyes üzletben árusítottak könyvet falusi környezetben. A Falusi Könyvhónap keretében Maros megyében számos rendezvényre kerül sor. A megyei szervek terve szerint február 1—7 között ,„Hazánk felszabadulásának XXX. évfordulója tiszteletére“; február 8—14 között „A szocialista mezőgazdaság 25 éve“; február 15—21 között „A román ifjúság jelentős tényező a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésében“; február 22—28 között „A román, szépirodalom — a dolgozó ép forradalmi vívmányainak tükre“ rendezvénysorozatokra kerül sor. Ezenkívül több találkozót szerveznek különböző kiadók az olvasókkal. A Ceres kiadó például Maros ,szentgyörgyön, a Dacia Ludason, Makfalván, Kibéden, az Univers Görgényben, Dédán, a Kriterion Renden, Nyárádmagyaróson találkozik olvasóival. Az Igaz Szó, Vatra, Új Élet szerkesztőségei több kiszállást, író-olvasó találkozót tartanak megyénk falvaiban, községeiben. A községi művelődési otthonok, könyvtárak pedig megszervezik a „Könyv Ünnepe“ rendezvényt, írók, költők részvételével. Minden művelődési otthonban, könyvtárban kiállítást nyitnak a megjelent könyvekből. Az átfogó tervből kiragadott néhány példa is igazolja, hogy Maros megyében ebben az évben is komolyan készültek a Könyvhónap rendezvényeire. Ezek minden bizonnyal még közelebb viszik a könyvet az olvasóhoz, illetve az olvasót a könyvtárakhoz, könyvüzletekhez, elmélyítik az író és olvasó közti kapcsolatot. A sok közvetlen beszélgetés, vita, kerekasztal-tanácskozás, amelyet ebben az időben írók, könyvtárosok, kulturális aktivisták folytatnak az olvasókkal, valamint a falusi dolgozók véleményei, tanácsai, javaslatai a szerzők felé, minden bizonnyal kiváló szépirodalmi alkotásokban gyümölcsöznek. I É I L | EI I J ! ! I A |I R | é | K A SZAPORODÓ ősz hajai szálak nem életkorát, az elmúlt évtizedek fárasztó min- | dennapjait idézik. Csender : Teréz kesztyűvarrónő kedé■ lye, munkakedve azonban töretlen — vallják mun- I katársai a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyárban. Huzamosabb ideje élmunkásnő. Munkájáról, életéről vált: „A legjobban akkor megy I a munka, ha otthon minden : rendben van. Akkor szapora s nem kalandozik el az em- I bér figyelme. Erről jut e- szembe, ma reggel bizony , bosszankodtam, véletlenül magamhoz vettem a fiam S tízóraiját. Szidtam magam, hogy így vénülök már? ! Tudom is én? Úgy vagyok a munkával, mint a levegővel. Hozzám tartozik, belenőttem, mint mondják, kívülről tudom a leckét. Mármint az összes munkafogást, amit egyszer itt, a varrodában ismerni kell. Valahogy nem is volt időm eldönteni, miként lenne jobb, mert korán kezdtem. Korábban, mint a fiam, aki az ősszel lett szakiskolás. Tudja, a munkaszeretet és a megszokás nálam egyre megy. Kezdődött talán a megszokással, vagy még előbb azzal, hogy dolgozni kellett. Valószínű, az emberek nagy része így indul, hiszen ki nélkülözheti a keresetet, még a kevesebbet is? A családomban sohasem illett nem dolgozni, természetes volt, hogy egy bizonyos kor után munka után nézzünk, s ne tengjünk-lengjünk hasztalan. Az összes testvéreim így találták meg a helyüket, ők tudják, hogy mennyire. Ketten itt, a Bőrgyárban dolgoznak. A fiam nem. Ő vasas lesz. Remélem hozzáértő. Igaz, a minap mondta, hogy nem fekszik neki a reszelés, de rászóltam, hagyja csak, megszokja, megszereti. Meg aztán a reszelés, amennyire tudom, olyan ott, mint nálunk a varrás. A fő dolog. Nem féltem én. Amúgy ügyes, még a kesztyűvarrásra is rááll a keze, pedig csak egyszer-másszor látta, hogyan csinálom... Miért lenne furcsa, hogy rendszeresen teljesítem a normát? Ha egy munkát el kell végezni, akkor álljon neki az ember és csinálja. Ebből a szempontból ambiciós vagyok. Szégyen is lenne másként, hiszen mondtam már, idestova húsz éve dolgozom, meg párttag vagyok, éppen én ne készüljek el azzal a 4 párral naponta? Enynyi a norma kézi varrásnál. Illetve hát attól függ, hogy milyen fajta kesztyűvel dolgozunk éppen. Egy-kettővel több vagy kevesebb. A gépi munka más. Én talán már meg sem tudnám szokni. Minden idegem a kézi varráshoz szokott. A régi gyárban is ezt csináltam. Sehova se kívánkozom innen, értem és szeretem. Most már egyszerűnek tűnik, nem mint kezdetben. Úgy érzem, csak gondosságot igényel a jó munka. Veszem a kiszabott darabokat, belehelyezem a hüvelyt, beállítom a sitniket, ezután a cvikliket — ezeket így mondják szaknyelven —, s hozzáfogok a varráshoz. Ami ide kell, az a tapasztalat, a kézügyesség. Meg lehet szerezni, én sem azzal születtem. Hogy miért szeretem? Mert nem unalmas, mert minden kesztyű más, még akkor is, ha annak, aki viseli, tojásegyforma. Amikor a kész kesztyűt a kezemre húzom, elsimítom ahogy kell, arra gondolok, aki viselni fogja Legyen jó, ne sértsen a rossz varrás sehol. Azt hiszem, így tesz az is, aki nekem mondjuk a cipőt csinálja. Előfordul, hogy szét is kell bont(Folytatás a 3. oldalon) HÉTKÖZNAPI VALLOMÁS TERMELÉKENYEBBEN MINT A TAVALY A gazdasági hatékonyság állandó fokozásában a tervek minőségi előirányzatainak meghatározó szerepük van. Ezért minden gazdasági egység érdeke és feladata, hogy a tervében szereplő minőségi előirányzatokat ne csak teljesítse, hanem túl is szárnyalja. Az egyik ilyen minőségi követelmény a munkatermelékenység növelésére vonatkozó előirányzatban konkretizálódik. A meggyesfalvi keramikusok ezt a feladatukat a múlt év folyamán nem teljesítették, az előirányzatuknál 1 450 lejjel kevesebbet valósítottak meg. Nyilvánvaló, hogy elégedetlenek, de nem derűlátóak a folyó évi előirányzat teljesíthetőségét illetően sem. A lemaradás okát a termelésprogramáló iroda vezetője, Ludujan George közgazdász az alábbiakban foglalta össze: — A munkatermelékenység fokozásának egyik legfőbb emeltyűje a gépesítés. Ez a folyamat nálunk 1972-ben lényegében befejeződött. Amikor fővállalatunk a ’73-as munkatermelékenységi előirányzatot meghatározta, ezt nem vette figyelembe. Olyan feladatot állapított meg, melynek teljesítésére már eleve képtelenek voltunk. Kérésünkre utólag módosította, de még így is a lehetőségeinket meghaladó előirányzatot kellett volna teljesítenünk. Nyilván nem sikerült. A munkatermelékenység emelésének kétségtelenül döntő eszköze a gépesítés. Mint mondotta, ez a folyamat önöknél már ’72-ben befejeződött. Ezt úgy kell-e érteni, hogy lemaradásukat kizárólagosan a további gépesítés lehetőségének hiánya idézte elő? — Döntő mértékben az. De kedvezőtlenül hatott az is, hogy a granulittermelő berendezéseink műszaki állapota már nem volt megfelelő és októberben főjavítást kellett végezni rajtuk. Ugyanez a helyzet az alagútkemencénél, melynek általános javítását ebben az évben végeztük el. Következésképpen ezek termelékenysége nem volt kielégítő. Komoly problémát és sok fejtörést okozott az alagútkemencéknél használt csillék csapágyainak gyakori megrongálódása (repedés, törés), amit csak most tekinthetünk megoldottnak. Kedvezőtlenül hatott a rendelkezésünkre álló maximális munkaidőalap kihasználásának az alakulása. A túlnyomó többségükben igazolt hiányzások és eltávozások miatt ennek csak 93 százalékát tudtuk hasznosítani. Bizonyos fokig nehézséget okozott a kétszeri átszervezés is. — 1974-ben milyen termelékenységi előirányzatot kell teljesítsenek, és milyen műszaki-szervezési intézkedéseket foganatosítottak azok megvalósítása érdekében? — Tervfeladataink mozgósítóak. Annál is inkább, mert az ötéves terv teljesítésében elért 78 napos előnyünket ebben az évben lényegesen növelni akarjuk, de ösztönzőek azért is, mert ezt kizárólagosan a munkatermelékenység emelése útján kívánjuk megvalósítani. Tervünk az össz és árutermelésnél 2, illetve 3,2 százalékos növekedést irányoz elő, a munkatermelékenység pedig 11 százalékkal kell nagyobb legyen, mint a tavaly. Az utóbbi teljesíthetőségét minden optimizmusunk ellenére kénytelenek vagyunk megkérdőjelezni. Lényegében tehát ugyanaz a helyzet, mint a tavaly. Reális lehetőségeinket figyelembe véve a múlt évinél csak 3—4 százalékkal tudunk nagyobb termelékenységet biztosítani. A tavalyinál tehát termelékenyebben dolgozunk, a tervben meghatározott szintet azonban nem tudjuk elérni. Ezt különben egy memóriumban is rögzítettük. Reméljük, fővállalatunk felülvizsgálja munkatermelékenységi előirányzatunkat és reális lehetőségeinknek megfelelő szintet fog megállapítani. A jelzett növekedés megvalósításáért és azért, hogy az ötéves terv termelékenységi előirányzatának teljesítésében szerzett 36 napos előnyünket legalább 44 napra növeljük, több síkon kívánunk cselekedni. Gépesítjük a pasztakészítő vonalak etetését. (Az egyedüli munkafázis különben, amit még gépesíthetünk és eredményeként négy dolgozót más területen hasznosíthatunk.) Javítjuk termékeink minőségét,, hogy az I. osztályú tégla részaránya elérje a 100 százalékot, a cserépé pedig legalább 94 százalékos legyen. A munkatermelékenység fokozását hivatott elősegíteni a prések vasárnapi harmadik műszakjának kiiktatása (így is elegendő félkész terméket tudunk biztosítani ahhoz, hogy égetőkemencéink teljes kapacitással működjenek. Termelékenységi célkitűzésünk megvalósításához járul hozzá az összakkord-javadalmazási rendszer bevezetése a téglagyártó részlegen. Ebben a irányban hat még a szakmai továbbképzés, valamint a véletlenszerű gépkiesések minimálisra csökkentése, nem kevésbé a menet közben még felszínre kerülő belső tartalékok hasznosítása. A meggyesfalvi keramikusok magasabb termelékenységgel fognak dolgozni, mint tavaly. ’74-es előirányzatukat azonban túlzottnak tekintik. Minden bizonnyal felettes szervük módosítani fogja. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteniük: azt, hogy a termelékenységet nem csak gépesítés útján lehet fokozni. A gyakorlat azt igazolja, hogy ebben a vonatkozásban a műszaki ellátottsághoz hasonló, ha nem nagyobb jelentősége van a termelőtevékenység tudományos megszervezésének. Ezért arra kell törekedniök, hogy ezt a lehetőséget jobban kihasználva az említett 3—4 százaléknál nagyobb termelékenységnövekedést érjenek el. NAGY ISTVÁN világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Többre képesek a backamadarasiak A zárszámadó közgyűlés napján, az egyik január végi reggelen a backamadarasi termelőszövetkezet központjában zavartalanul folyik az élet. Gépzúgás hallatszik ki a műhelyekből, az istállókban a napos összegyűjtögeti a gyülemlő trágyát, a raktárban kalapácsmalom zakatol. A trágyatelepen a hidraulikus rakodógép éppen egy utánfutóra rakja a jól érett istállótrágyát.. Rendben megy a munka, mint egy jó gazda udvarán szokott ilyenkor, január végén. — Jó trágyahordási idő van — jegyzem meg, amint a hídmérlegre nehezen felkapaszkodik a traktor a megrakott utánfutóval. — Rég nem volt milyen telünk, ki akarjuk használni a jó szárnlát — jegyzik meg a mérlegnél. S hogy ki is használják, azt lehet látni. Közgyűlések az mtsz-ekben hiszen a gazdaság udvaráról egymás után kanyarodnak ki a szállítóeszközök. Elindulunk a kultúrotthon felé, ahova a közgyűlést hívták össze. Kérdésemre, hogy vajon lesznek-e a gyűlésen, hiszen az udvaron több embert láttam foglalatoskodni, megnyugtat Dombi Zoltán főmérnök, hogy nincs ok aggodalomra. — Hiszen azért az élet nem állhat meg, amiért mi gyűlésezünk, eleget ünnepeltünk és gyűléseztünk már a télen. Igaza volt a főmérnöknek, a kultúrotthon nagyterme valóban zsúfolásig megtelt. Zajzon Imre, a gazdaság elnöke terjesztette elő az év végi beszámolót. Figyelemmel hallgatták a teremben. Bizony az elmúlt esztendő eredményeivel nem nagyon dicsekedhetnek a madarasiak. Igaz, hogy rendkívüli esztendő volt, de azért mégsem lehet mindent az időjárásra kenni — hangsúlyozta a beszámoló az önbírálat jegyében. Mert igaz, hogy a növényápolás idején sok volt az eső, de azért aki a ráeső részt idejében megkapálta, annak lett kukoricája is, répája is. De bizony elég sokan későn, vagy egyáltalán nem végezték el a kimért parcellán a növényápolást. Főleg a cukorrépánál hanyagolták el sokan ezt a munkát. Ezért értek el csupán másfél vagonos átlagtermést. A búzából, hála a vegyszeres gyomirtásnak, a száraz területeken elég szép eredményt értek el. Hasonló szép eredményt értek el a dughagymából, 5 ha után 240 000 lej bevételt valósítottak meg. Dicséretre méltó eredményt értek el a takarmányféleségek biztosításánál. A tervezett 77 vagon helyett 79 vagon szénát raktároztak el és nagy mennyiségű silótakarmányt. Ez meg is látszott az állattenyésztésben, ahol minden mutatószámot túlteljesítettek. Így a tervezett 2 223 hl össztejtermeléssel szemben 2 507 hl tejet valósítottak meg és 174 hl-rel többet adtak el az államnak. S ez a hozzáértés, szorgalom eredménye. A legszebb sikert Gombos Károly gondozó érte el, aki a rábízott 17 tehéntől 38 000 liter tejet fejt ki és 18 egészséges borjút adott át a neveldének. Ez igazán szép eredmény, merthiszen napi 100 liter tejet tesz ki! A hozzászólók nagy része egyetértett azzal, hogy többet lehetett volna és többet kell tenniök ezután a madarasiaknak. Fehér Jenő, aki a borjúneveldében példás munkát végez, megjegyezte, hogy sokan megelégszenek a globális akkordban elvállalt munkával és egyebet nem tesznek a gazdaságban. Pedig ebből csak kára származik mind az egyénnek, mind a közösségnek. Javasolta az új vezetőségnek, hogy több gondot, fordítson a mezőgazdasági gépek kiszolgálására, állítson be garantált jövedelemmel állandó személyeket ezen fontos munkálatokra. Nincs minden rendben a szőlőtermesztés körül sem, jegyezte meg hozzászólásában Papp Zsigmond, az ellenőrző bizottság elnöke. Nagy szőlőtermés volt a tavaly, nem minden évben van ilyen a Nyárád mentén, kapott is mindenki elég szépen, mégis sokan nem metszették ki és nem fedték el ősszel a szőlőt. Hát bizony ez hálátlanság a földdel szemben, mert az ritkán csap be, ha mi nem csapjuk be. Hasonló véleményen volt Gáli József 68 éves mtsz-tag is, aki a tavaly is több mint 100 normát teljesített. Bizony Backamadarason is sok még a tennivaló, hiszen az idéni tervszámok mozgósítóak. Az anyagi feltételek megvannak a teljesítésükhöz, hiszen több mint 90 százalékát a földnek az őszön megszántották, több mint 1 000 tonna istálló, trágya a földeken van, nagy menynyiségű műtrágyát és egyéb vegyszert használnak fel az idén, de ez egymagában még nem elég! Az új vezető tanács sokkal szervezettebben, odaadóbban kell dolgozzon. A fő hangsúlyt a munka jobb megszervezésére és a fegyelem megerősítésére kell helyezni, s ebben a vezetők kell hogy élen járjanak. A mezőgépészek is többet kell tegyenek az idén, hiszen az ő munkájukban is akad hiba, főleg a minőség szempontjából. Nagyobb területen kell vegyszeres gyomirtást végezni a kukoricánál is, hogy több idő maradjon a cukorrépa ápolására. Nagyobb lendülettel, odaadással, ügyesebb szervezéssel az idén sokkal jobb eredményt kell elérni Backamadarason, mert a feltételek megvannak. MÁTHÉ LÁSZLÓ mérnök Modern köszörűgépet helyeztek üzembe az URA-nál A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események IDAM CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA wii.i Mimii «én iLüitni Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke január 31- én fogadta Abdallah al-Kahlaui, tunéziai újságírót, a Szocialista Desztár Párt Al Amal című lapjának különtudósítóját. Részt vett Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott az Al Amal című tunéziai napilapnak. mmm nousco mezt, mez hm KIM IÍMIÓJÁI Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kmmunista Párt főtitkára, Roma . .a Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön fogadta Guillermo Nolasco Juarezt, a Buenos Aires-i Juarez kiadó igazgatóját és feleségét, Dolores Juarezt. A Juarez argentin könyvkiadó gondozásában, mint ismeretes, 1972- ben megjelent a Nicolae Ceausescu — Egy jelenkori társadalom békefilozófiája című nagy sikert aratott kötet. Jelen volt Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben folyt le. község, amely olyan mint egy kisváros Gyulakuta egyike megyénk nagyközségeinek, ahol az iparosítás folytán a fejlődés minden jele fellelhető. Érthető tehát, hogy érdeklődéssel figyelik ennek a több mint 7000 lakosú községnek az életét. Itt a néptanácsra sokoldalú feladat hárul. Össze kell hangolnia az ipari termelés különböző ágait, a mezőgazdaság fejlesztését s a községhez tartozó 6 falu rendezési, szépítési, korszerűsítési tevékenységét. A gyulakutaiak igénye, éppen a viszonylag fejlett ipar miatt, más jellegű, mint a többi községbelieké. Elsősorban az ellátás terénszeretnének többet, pontosabban azt, hogy községüket nyilvánítsák munkásközpontnak s az állami kereskedelem vegyen át néhány üzletet. Ennek megoldására még nem találtak megoldást. A szövetkezet igyek- A néptanácsok tevékenységéből szik kielégíteni az egyre növekvő igényeket, de lehetőségei bizonyos fokig korlátozottak. Minden bizonynyal csak idő kérdése, s ez a kérésük is elintézést nyer. A községközpont fejlettsége természetszerűleg maga után vonja a falvakét is. Az igények és az eredmények is sok tekintetben nagyobbak. Az elmúlt esztendőben mintegy 2 millió lej értékű hazafias munkát végeztek a község területén. Figyelemre méltóbb ezek közül a 800 folyóméteren végzett lecsapolási munka, a 7,5 km útjavítás, a 700 négyzetméter járdaépítés. Természetesen nem szorítkoznak csupán ezekre , s különösen ebben az évben az eddigieknél jelentősebb munkát szándékoznak beütemezni: Kelementelkén be akarják vezetni a vizet. Ez természetesen sok tényezőtől függ. A község gazdái már megteremtették a munka megindításához szükséges pénzalapokat. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy csupán erre szorítkoztak és nem kérték ki szakemberek véleményét a falu e kérésének tervbe iktatásakor, ami utólag nehézséget okozhat a kivitelezésnél. Nem mintha már nem volna idő arra, hogy a mulasztást pótolják. Csupán a sorrend megfordítását furcsálljuk. Egy terv sikere nagymértékben attól függ, milyen lehetőség van arra, hogy azt meg is valósítsák. Az a megoldás, amit alkalmazni akarnak, nem kecsegtet sikerrel. Ezért kellett volna előbb szakembereit véleményét kikérni s azután dönteni. Csupán azért vetjük fel ezt a kérdést, mert egy nagyobb szabású munkálat elnapolása — különösen, ha az már régebbi óhaj — elégedetlenségre adhat okot s ez rossz fényt vet a község vezetőire, azok munkastílusára. Nincs értelme jóslatokba bocsátkozni a kelementelki vízbevezetéssel kapcsolatban — hisz mint már hangsúlyoztuk —■ nincs semmi elveszve, de lehet, hogy az eredeti elgondolástól el kell majd térjenek. Legtöbbször az bátorítja fel a községi néptanácsok vezetőit a vállalásokra, hogy látják a közigényt s a honpolgárok hozzáállását annak megvalósításához. Így van ez Gyulakuta esetében is. Egy példát is mondjak ennek alátámasztására. Bavában — a Havadtól utca kövezésénél egyesek 8—20 napot dolgoztak. Izsák Zsigmond képviselő 20 munkanapot, Nagy János iskolaigazgató 10-et, id. Izsák Dezső 8-at. De nemcsak ők,, hanem az egész falu túlteljesítette ez irányú kötelezettségeit. Nagyon kevesen vonakodnak, amikor közérdekről van szó. Igaz az is, hogy a közérdek itt szorosan kapcsolódik a személyes érdekhez. Másrészt, ha a falu aprajanagyja, a vezetőkkel az élen, dolgozik a falu szépítésén, nehezen elképzelhető, hogy valaki kivonja magát a munka alól.A tervbe pedig azt veszik be, amit a dolgozók kérnek. Erről a választók és képviselők megbeszélésein szereznek tudomást s továbbítják a néptanácshoz. Szóltunk több olyan kérdésről, amely a község vezetőit, honpolgárait egyaránt foglalkoztatja. Végül is feltevődik a kérdés, hogyan értékelhetjük összességében munkájukat. Figyelembe véve, hogy lakosonként 400 lej értékű hazafias munkát végeztek, s hogy az energia ésszerű felhasználására jelentős vállalást tettek, jól megszervezték az ipari tevékenységet, munkájuk kétségtelenül dicséretre méltó. Ez minden valószínűség szerint további jó eredmények elérésére ösztönzi a gyulakutai néptanácsot. SIMON ERVIN A cukorgyári étkezdében Mi fő a fazékban? A Cukorgyár kantin-éttermének aránylag kicsi, de jól felszerelt konyháján már a reggeli órákban nagy a sürgés-forrás. Elekes Sára raktárnok, (akiről csak később tudtuk meg, hogy milyen kiváló gazdasszony), már kiadta a hozzávalókat s a lányok, Béres Ilona szakácsnő irányításával már hámozzák, mossák, vágják, őrlik — egyszóval készítik a 250 porciós bőséges ebédet. — Mi kerül ma az asztalokra? — érdeklődünk a szakácsnőtől. — Ma is kétféle menüt készítünk — mondja. — Az első menü húsos bográcsgulyás, salátafőzelék fasírozottal és alma. A második egy savanykás, úgynevezett fokhagymacsorbából, sertéssültből áll, amelyet krumplipürével és uborkasalátával szolgálunk fel. Harmadik fogásnak szintén almát adunk... — És mindezt mennyiért? — Az előfizetőknek 5, az alkalmi étkezőknek pedig 6 lejért — veszi át most már a szót Tammer Benedek, a kantin-étterem vezetője. — Hozzá kell tenni, hogy levesből és kenyérből mindenki tetszés szerint fogyaszthat, tehát csak a második és harmadik fogást porciózzuk... A penziókban, vendéglőkben, önkiszolgáló éttermekben kínált menükhöz és azok törvényes érához viszonyítva a Cukorgyárban nem is mérsékelt, hanem olcsó áron lehet étkezni. Hogy miért, az nyomban kiderül. — Az olcsó, ízletes és kiadós menü egyik titka az, hogy minden hónapban a nyereségből 8 000—10 000 lejt adunk hozzá az előfizetési díjakhoz. Azért mondom, hogy ez egyik titka, mert a jövedelem, illet- LAJOS ANTAL (Folytatás a 2. oldalon)