Vörös Zászló, 1974. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-02 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam 77 (6937) szám 1974. április 2. kedd óra: 30 báni ] A DOLGOZÓK BIZOTTSÁGA A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK AKTÍV TÉNYEZŐJE Az Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalat gazdag tapasztalattá kollektív vezetősége egyaránt foglalkozik a termelés mindennapi és a gyártás, illetve üzemfejlesztés távlati kérdéseivel. Amint Ioan Florea mérnök, a dolgozók bizottságának elnöke tájékoztatott, a havi és negyedévi tervek megbeszélése után hozott határozatok végrehajtását szigorúan nyomon követik mind a felelős beosztású személyek, mind az ellenőrző munkástanács tagjai. És ritkán ugyan, de előfordul, hogy egyeseket kénytelen büntetésben részesíteni a dolgozók bizottsága a határozatok nem teljesítéséért. Mivel foglalkozott az év eltelt időszakában a gyár kollektív vezetősége? Megfelelő intézkedéseket dolgozott ki a tervezőtevékenység és a munkaszervezés javítására, a termelésprogramálás,- beindítás és -nyomonkövetés tökéletesítésére, a fajlagos fogyasztás csökkentésére, a gyártmányjegyzék bővítésére, a faanyag magas fokú hasznosítására, a képzett munkaerőszükséglet fedezésére és így tovább. Megbeszélésein azokat a feladatokat helyezte előtérbe, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP főtitkára, a múlt év októberi üzemlátogatása alkalmával kijelölt. Ugyanakkor nyomon követte a dolgozók bizottsága az ez évi termelési terv és a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételek előkészítésére vonatkozólag a Központi Bizottság és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács közös plénumán meghatározott intézkedések gyakorlati alkalmazását is. Hogy milyen hatékonysággal dolgozott, arra választ ad a legfrissebb adat. Az első negyedévi össztermelési tervet 1,3 millió lejjel szárnyalta túl a vállalat és az előirányzatnál egymillió valutalejjel nagyobb értékű bútort szállított külföldre. Egyik időszerű, a dolgozók bizottságának figyelmét lekötő kérdés a termelés szerkezetében végbemenő változásokhoz igazítani a munkaerő létszámát és felkészültségét. 1974-ben 120 alkalmazottat vonnak be szakképesítő tanfolyamra, 70 képzett munkást a faragászatra szakosítanak. Kellemetlen helyzetbe hozták a vezetőséget azok a nehézségek, amelyek a szárítókapacitás elégtelenségében jelentkeztek, a termelés növekedése és strukturális változásai folytán. Tárgyi okokból kifolyólag előreláthatólag három hónappal kitolódik az új fűrészáru szárítókapacitás üzembe helyezése, ezért kénytelenek voltak intézkedni, hogy addig is kooperáció útján fedezzék a szárazanyag-szükségletet. A bútorgyár kollektív vezető szerve nemrég napirendre tűzte az összakkord javadalmazási forma megvitatását. Az összakkordot, melyben számos előnye mellett, hatékony eszközt fedeztek fel a runkafegyelem erősítésére, év végéig általánosítani szeretnék. Ismételten megvitatta a vezetőség a szóban forgó időszakban az exporttevékenység hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Különös tekintettel arra, hogy a vállalat termékeinek 90 százalékát kivitelre gyártja. Szintén hagyományos téma a faanyag magasabb szintű értékesítése, de újszerű az a mód, ahogyan e követelményt teljesíteni igyekszenek. A vállalatvezetőség olyan anyagok felé fordította a figyelmét, melyeket az utóbbi időben csak ritkán igényelt a bútoripar, így Európa-viszonylatban is egyedülálló szilfabútor-gyártási programot dolgoztak ki és hasonló, több nemzetközi kiállításon és vásáron tetszést aratott programot állítottak össze az erdei fenyő bútorkészítésre való felhasználására. Pillanatnyilag a cseresznyefa magas fokú értékesítésének lehetőségeit latolgatják a tervezők. A mintapéldányok a harmadik évnegyedben hagyják el a prototípus műhelyt. ■ Itt említjük meg, a tölgy és bükk fűrészáru szabásánál leeső kisebb darabok feldolgozására irányuló eredményes akciót is. Egy másik fontos kérdés, amelynek sikeres megoldásával szintén hozzájárultak a fa kihasználási mutatójának növeléséhez, az acélgyártmányok előállítására megye- és országos viszonylatban kiépített kooperáció. Jellemző a fa magasabb fokú hasznosítására irányuló kitartó erőfeszítésekre, hogy az ötéves terv első esztendejétől 10 000 lejről 15 000-re emelkedett az egy köbméter faanyag feldolgozásával realizált össztermelés értéke. A vezető kollektíva" második évnegyedi mukaterve ugyancsak je- I. HUSAR (Folytatás a 4. oldalon) Tapasztalatcsere a talajerózió megelőzésének módozatairól A megyei talajjavítási és öntözési program a lecsapolási munkálatokon kívül jelentős feladatokat irányoz elő a talajerózió elhárítása, megakadályozása érdekében is. E célt követve szervezett hasznos, a rétegvonal menti talajművelést bemutató tapasztalatcserét az MGÁ-k Megyei Trösztje a bükkösi mtsz határában. A tapasztalatcserén a minisztérium, a kolozsvári és marosvásárhelyi kísérleti állomások, a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság szakemberein kívül részt vettek a megye mgáinak igazgatói, akik egyben a szövetkezetközi tanácsok elnökei,, és más, a mezőgépészettel foglalkozó szakemberek. Ez alkalommal gyakorlati bemutatót tartottak arról, miként kell (Folytatás a 2. oldalon) Gyors ütemben készül a fő vízlevezető sánc a gerebenesi határban _ Műkedvelő művészcsoportok országos versenye a várt színvonalon Erdőszentgyörgyön vasárnap végig népes volt a művelődési otthon. A községbeliek nagy érdeklődéssel kísérték a műkedvelő csoportoknak a felszabadulás XXX. évfordulója és a XI. Pártkongresszus tiszteletére szervezett versenyét. Kíváncsiak voltak a szovátai, gyulakutai, sóváradi, makfalvi, somosdi és más csoportok műsorára, hiszen sokat hallottak róluk. Az előadás minden szempontból kielégítette igényüket. A csopor(d) (Folytatás a 2. oldalon) Kitűnően szerepeltek főiskolásaink az Országos Egyetemi Művészeti Fesztivál első szakaszán. Kolozsváron március 29—31 között a legjobb filmesek és fotósok mérték össze erejüket, köztük a nagy hagyománnyal rendelkező bukaresti és temesvári egyetemi filmklubok, amelyek már nemzetközi amatőr filmfesztiválon is részt vettek. A marosvásárhelyi Diák Művelődési Ház fiatal filmklubja először nevezett be ilyen rangos vetélkedőre. Schwartzkoff Mihály és Faragó István, a Pedagógiai Főiskola hallgatóinak Metafora c. filmje és a Lépések a legmagasabb kitüntetést, a „Fesztivál Kitüntetettje“ címet kapta. .. Málfai László színes kisfilmjét a Csónakkal a Maroson címűt a fesztivál keze (Folytatás a 2. oldalon) OilOHB talajjavítási és legelőtakarítási akciók Több mint 1 500-an a talajjavítási munkáknál A pártszervek és -szervezetek mozgósítására széles körű talajjavítási akciókat kezdeményeztek vasárnap Bánd, Gerebenes, Pánit és Livezeni községekben. Bándon több mint 500-an, mtsztagok, alkalmazottak, tanulók járultak hozzá ahhoz, hogy a tervben szereplő legelőtakarítási munkákat az utolsó 220 hektáron is elvégezhessék. Ezenkívül 200 folyóméter vízlevezető sáncot ástak ki és 80 m sáncot kitakarítottak. Példaadó munkájukkal a Trifloan vezette 4-es hidegvölgyi brigád tagjai tűntek ki. Hatékonyan dolgoztak az uralyi termelőszövetkezetben az 1-es, 2-es brigádban és a finatei mtsz 2-es brigádjában, elsősorban a legelőtakarítási munkáknál. Itt Birlean Eugen, Luciu V. Ioan, Almában Ștefan tűntek ki. Gerebenesen a lecsapolási munkálatokhoz összpontosították az erők zömét. A vasárnapi tevékenységnek meg is volt a látszatja, hiszen 800 m levezető sáncot ástak ki, 400 m sáncot pedig kitakarítottak. A vasárnapi munkában részt vett több mint 350 községi lakos jelentős része a legelőtakarítást végezte, mintegy 260 hektáron. Ebben a községben Dascal Vasile, Andrus Virgil, Coman Teodor, Halmi Alexandra, Moldovanban és mások tüntek,ki. Panitban és a hozzá tartozó falvakban vasárnap mintegy 250-en, szövetkezeti tagok, alkalmazottak kapcsolódtak be a legelőtakarítási és lecsapolási munkálatokba. Ezen a napon 39 hektár legelőt tisztítottak meg. 150 folyóméter új sáncot ástak, 120 méteren kitakarították a meglévőket. Jó munkájukkal kitűntek Nagy István, Șerban Ian, Mátéi Iptefan, és mások. Livezeni lakossága szintén bekapcsolódott a vasárnapi akciókba. A község mintegy 400 lakosa 180 hektár legelőt takarított ki, kitisztított 180 folyóméter vízlevezető sáncot és más rendezési munkákat végzett. Jól dolgoztak a szentiványi (Livezeni mtsz) és bősi (koronkai mtsz) brigádok tagjai. VIRGINAS ISTVÁN, a megyei pártbizottság aktivistája Ütemes munka Most, hogy az első sürgősségi szakaszba tartozó vetésekkel végeztek, a mezőgazdasági egységeknek nagyobbak a lehetőségeik a talajjavítási és legelőkarbantartási programban előirányzott feladatok teljesítésére. Ezeket a lehetőségeket igyekeznek is kihasználni, számottevő akciókat szerveztek, szerveznek talajlecsapolásra, legelőtakarításra, erózióelhárításra. Ezek az akciók va- ló eredmények a marosvásárhelyi munkatelepeken A marosvásárhelyi főiskolások talajjavítási munkatelepén és más munkatelepeken szombaton és vasárnap is ütemesen folyt a munka. Szombaton például a 140 főiskolás mellett több száz tanuló és munkásifjú vette ki részét a munkából. Vasárnap mintegy 700-an dolgoztak Hidvégen és Remeteszegen a vízlevezető csatornák ásásánál. A főiskolások ezen a napon befejezték annak a 400 folyóméter fő vízlevezető csatornának az ásását, amelylyel mintegy 120 hektár területet vízmentesítenek. A remeteszegi munkatelepen körülbelül 500 folyóméter vízlevezető sánc készült el,sárnap sem szüneteltek. A bálái mtsz-ben például folytatták a múlt héten megkezdett munkálatokat, és jelentették, hogy tegnapig a lakosság segítségével 600 folyóméter sáncot ástak, 900 folyómétert kitakarítottak, e munkálatok során összesen 1400 köbméter földet mozgattak meg. Nagy gondot fordítottak a legelők, kaszálók kitakarítására, feljavítására. A hét végéig 200 hektár legelőn gyűjtötték össze a hulladékot, egyengették el a talajt. 225 hektárra szórtak ki műtrágyát és 22 hektáron felülvetést végeztek. Vizsgálódásunk színhelye a Faragó községhez tartozó Tancs. Ennek , a Régentől mintegy 15 km-re található falunak 11 tanerős iskolája van, itt működik a község szép nagy orvosi rendelője három orvossal, több egészségügyi középkáderrel. Tehát mondhatni népes értelmiségi csoport dolgozik itt. Tanít és gyógyít. A tizenegy tanerőből három navétázik Régenből, a három orvos közül csak egy lakik a faluban. Sok faluhoz viszonyítva nem túl rossz az ott lakó és a nevétázó értelmiségiek számaránya. Sőt Tancson néhány olyan tanár is tanít, aki ott született, visszatért dolgozni a falujáért. Önkéntünk során talán ők voltak a legbeszédesebbek, érthetően, hiszen a legjobban ismerik a falut. Hét tanerőtől és egy orvostól kérdeztük meg. Mit jelent Tancson értelmiségiként élni és dolgozni? A szakmai munkája mellett személy szerint mivel járul hozzá a falu szellemi, kulturális élete fellendítéséhez? Kezdjük a sort az orvossal, aki mér pályája kezdetén letelepedett Tancson. Az emberek megismerték, bíznak benne. Dr. Lakó József általános orvos: — Komplex feladat falusi környezetben dolgozni. Az orvosnak mint értelmiséginek is be kell kapcsolódnia a falu életébe. A legkülönbözőbb kérdésekkel találkozik — a lakosok családi problémái, gazdasági kérdések, állatorvosi esetek stb. Szakmai szempontból is érdemes falun lenni orvosnak. Egészen más, amikor az ember önmagára van utalva, nincs a háta mögött a professzor, a klinika. Ez a diszpenzár évekkel ezelőtt elhanyagolt volt, elődeim öt-hat hónap után máshova mentek. Én 1967-ben végeztem a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben. Ide kaptam a kinevezésemet, azóta itt dolgozom, itt élek. — Nem gondolt arra, hogy itthagyja ezt a falut? — Nem. Olyan rendelőben dolgozom, amely városon is megfelelne. Igaz, az első szülést — 1967-ben — petróleumlámpa világánál vezettem le, sőt elemlámpa fényénél is húztam fogat! Azóta meggazdagodtunk: bevezettük a villanyt, a vizet, röntgengépünk van, kisebb sebészeti beavatkozásra és laboratóriumi vizsgálatra is alkalmas a rendelő. — Előnyös itt élni? — Kétszeresen is. Jó, ha az orvos ott van a betegek körében és mint embereket is megismeri őket. Háromezer ember tartozik a körzetembe. — Mikor kezdődik, és mikor ér véget a munkaideje, doktor elvtárs? — Reggel fél kilenckor kezdem a vizsgálatot a rendelőben, s este nyolc, kilencig is jönnek betegek. Nem tarthatom be a munkaidőt. Az orvosnak éjszaka is, bármikor segítenie kell a betegen. (Dr. Lakó Józseffel kapcsolatosan el kell még mondanunk: a faluban dolgozik egy fogorvos és gyermekgyógyász is, jól felszerelt rendelőkben. Ők azonban nem laknak a faluban. Este és éjszaka sürgős esetekben őket is helyettesítenie kell. — Hajlandó a tanerők közművelődési munkájába bekapcsolódni, doktor elvtárs? Elmondana például egy verset a művelődési otthonban? — Természetesen. És előadásokat is tartok a tudományos brigád keretében. Bartha Gáspár iskolaigazgató: — Tanítottam Bátoson, Erdőcsinádon, Disznajón, de mindig vágyakoztam a szülőfalumba. Ez a vágyam 1962-ben teljesült, azóta itthon tanítok. Igyekeztem megismerni az emberek igényeit és azokat nevelőmunkámmal fejleszteni. Az ifjúságot a sport révén nyertem meg, velük játszom, néha velük szórakozom, elbeszélgetek bel- és külpolitikai eseményekről, a mezőn is felkeresem az embereket, igyekszem minél többet lenni a körükben. Úgy érzem, hogy megtaláltam a helyemet. A falumért dolgozom. Pap János tanár, a falu szülöttje, 1966-tól dolgozik Tancson: — Számomra könnyebb, hogy itt lakom, a navétázás fáradságos lenne, meg aztán vannak dolgok, amiket nem lehet autóbuszjáráshoz kötni. Állandó itt-tartózkodásom sok mindenre lehetőséget adott, például a közi tevékenységre az iskolában. — Mit vár a falu saját szülöttétől mint értelmiségitől? — Többet vár attól az értelmiségitől, aki itt született. Valóban többet kell tenni, hogy az ember bizonyíthasson. Én igyekeztem. — És van-e hátránya annak, ha a szülőfalujában dolgozik? — Kezdetben tapasztaltam, most már nem. — Szellemi igényeit hogyan elégíti ki? — Olvasok, annyi könyvem van, hogy már nincs hova tegyem. A teljes értékű szellemi kapcsolat nyilván nem lehet meg a várossal, sajnos ritkán nézhetünk meg színházi előadást, de pótolja a tévé, a rádió. A feleségem is itt tanít. Ha rajtam múlik, én nyugdíjas koromig itt maradok. Kun László tanár, 1971-ben jött Tancsra, az évben végzett a kolozsvári egyetemen: — Falun születtem, de városon laktam. A kihelyezéskor tudtam, hogy falusi környezetben fogok élni. Ez nem keserített el, ellenkezőleg. Ma délelőtt családokat látogattam és az ember ilyenkor szomorúan tapasztalja egyes szülők nemtörődömségét. Tancson sok a zilált életű család. Nem könynyű értelmiséginek itt dolgozni. De vállalnunk kell, ez a hivatásunk. Tessék elképzelni, az iskolában 71 cigánygyermek tanul. Persze örvendetes, hogy ők is tanulnak, de sajnálatos az, hogy a szülők hanyagul nevelik őket. Kocsmába viszik a negyedik osztályos tanulót, alkoholt adnak neki, cigarettáznak velük. A csecsemő szájába füstölő cigarettát tesznek, hogy ne sírjon. Hát ilyen emberekkel is foglalkoznunk kell! •Kovács Károly, a művelődési otthon igazgatója, kilenc éve itt él és dolgozik. — Minden szempontból előnyös itt élni a faluban, mert ide köt a szakmai munkánk. Közvetlenebb a kapcsolat a dolgozókkal. Személyesproblémáikkal is hozzánk fordulnak. Farkas Hajnal tanárnő, két éve ingázik Régenből, délelőtt 12 órakor érkezik, s délután fél hétkor távozik a faluból. — Mit tud a faluról? — Gazdasági szempontból nem nagyon ismerem. A művelődési otthonban nevezetesebb ünne- KOCH MÁRIA DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 2. oldalon) a nulla ÉRTELMISÉGIEK A Falu SZELLEMI FELEMELKEDÉSÉÉRT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS REIDAR LARSEN ELVTÁRS TALÁLKOZÓJA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára hétfő délelőtt találkozott Reidar Larsennel, a Norvégiai Kommunista Párt elnökével, aki Fredrik Kristensen elvtárs kíséretében az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. A találkozón részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára. Reidar Larsen elvtárs a norvégiai kommunisták és a maga nevében melegen gratulált Nicolae Ceausescu elvtársnak a Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe való megválasztásához. Köszönetet mondva, az RKP főtitkára szívélyes üdvözletét küldte és gratulált a norvég kommunistáknak a Norvégiai Kommunista Párt által az utóbbi időben elért eredményekhez. A meleg elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen a felek vélemény- és tájékoztatáscserét folytattak a Román Kommunista Párt és a Norvégiai Kommunista Párt tevékenységéről és törekvéseiről, valamint a két párt közötti együttműködés fejlesztéséről. Reidar Larsen elvtárs gratulált a Román Kommunista Pártnak és a román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésében elért kimagasló eredményekhez és mind nagyobb sikereket kívánt nekik. A felek megelégedésüket fejezték ki a Román Kommunista Párt és a Norvégiai Kommunista Párt közötti baráti, szolidaritási és testvéri együttműködési kapcsolatok fejlődése felett, és kifejezték óhajukat, hogy szakadatlanul fejlesszék ezeket a kapcsolatokat a két párt, a román és a norvégiai nép érdekében, a Románia és Norvégia közötti sokollatú kapcsolatok fejlesztése, az európai megértés és biztonság, a nemzetközi kooperáció érdekében. A két párt vezetője, üdvözölve a nemzetközi enyhülés irányzatát, kiemelte hogy a néptömegeknek, a közvéleménynek tovább kell fokoznia harcát e pozitív folyamat elmélyítéséért, azért, hogy az államok közötti kapcsolatokban érvényesüljenek az egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, hogy az összes államok egyenlő alapon részt vegyenek a főbb nemzetközi problémák megoldásában. A felek egyben megvizsgálták a kommunista- és munkásmozgalom egyes kérdéseit, s ez alkalommal kifejezték az RKP és az NKP ama elhatározását, hogy a jövőben is maradéktalanul hozzájárulnak a kommunista- és munkáspártok, az összes antiimperialista erők egységének és szolidaritásának erősítéséhez, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért, az európai és a világméretű tartós biztonság és széles körű együttműködés légkörének megteremtéséért vívott harchoz. A nagyszerplcsi képviselők szavazata — az egész nemzet egyöntetű szavazata népünk legszeretettebb fia mellett Táviratok az RKP Központi Bizottságához, moLát cEnmcu el marshoz A 2. oldalon A kommunisták javaslatainak értékesítéséért Az ősszel megtartott beszámoló és választási közgyűlések, illetve pártbizottsági plenárisok óta viszonylag rövid idő telt el. Mégsem korai elemezni, hogy mi lett az említett üléseken tett javaslatok sorsa. Mint ismeretes, a kommunisták számos javaslatot tettek a pártmunka színvonalának emelése, a gazdasági, társadalmi feladatok sikeres teljesítése érdekében. A javaslatok, a közgyűléseken s a plenárisokon elfogadott dokumentumok, elsősorban a párszervek ésszervezetek előtt álló jelenlegi és távlati feladatok megoldását tűzték ki célul. Már elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a pártszervezetek többsége gondosan kezelte ezeket a javaslatokat, összegezte, tanulmányozta őket, kijelölte végrehajtásuk határidejét és azt, hogy ki felel érte. A helyes javaslatok gyakorlatba ültetése terén elért eredményekről tájékoztatták a közgyűlések, illetve a plenárisok résztvevőit. A Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinátnál, az alapszervezetekben és a pártbizottság plenáris ülésén a kommunisták annak idején számos javaslatot tettek az ez évi gazdasági szerződések idejébeni megkötésének biztosítására, az új termelési részlegeken szükséges szakkáderek nevelésére, a párt- és munkafegyelem erősítésére, a villamosenergia és földgázfogyasztás csökkentésére stb. E javaslatok tanulmányozása és összegezése után azonnal hozzáláttak gyakorlati alkalmazásukhoz. Elmondható, hogy az annak idején elhangzott javaslatok általában megoldódtak, illetve megoldásuk folyamatban van. Az Építkezési és Szerelési Trösztnél a kommunisták akkori javaslatainak többsége az 1974. évi terv teljesítéséhez szükséges munkafeltételek biztosítására, az építőtelepi pártmunka színvonalának emelésére, az átadási határidők betartására vonatkozott. Ezeknek a javaslatoknak a hasznosítása hozzájárult a pártszervezetek tevékenységének fellendüléséhez, többek között ahhoz is, hogy 43 nappal határidő előtt átadhatták az új termelőfelületeket a Marosvásárhelyi Készruhagyárban. A kommunisták javaslatai alapján végrehajtott intézkedések eredményeképpen a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár- ION RICEANU, a megyei pártbizottság aktivistája ION SIMA (Folytatás a 2. oldalon) IPARTELET