Vörös Zászló, 1974. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-02 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam 77 (6937) szám 1974. április 2. kedd óra: 30 báni ] A DOLGOZÓK BIZOTTSÁGA A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK AKTÍV TÉNYEZŐJE Az Augusztus 23 Fafeldolgozó Vál­lalat gazdag tapasztalattá kollektív vezetősége egyaránt foglalkozik a termelés mindennapi és a gyártás, illetve üzemfejlesztés távlati kérdé­seivel. Amint Ioan Florea mérnök, a dolgozók bizottságának elnöke tá­jékoztatott, a havi és negyedévi ter­vek megbeszélése után hozott hatá­rozatok végrehajtását szigorúan nyo­mon követik mind a felelős beosz­tású személyek, mind az ellenőrző munkástanács tagjai. És ritkán u­­gyan, de előfordul, hogy egyeseket kénytelen büntetésben részesíteni a dolgozók bizottsága a határozatok nem teljesítéséért. Mivel foglalkozott az év eltelt időszakában a gyár kollektív veze­tősége? Megfelelő intézkedéseket dolgozott ki a tervezőtevékenység és a munkaszervezés javítására, a termelésprogramálás,- beindítás és -nyomonkövetés tökéletesítésére, a fajlagos fogyasztás csökkentésére, a gyártmányjegyzék bővítésére, a fa­anyag magas fokú hasznosítására, a képzett munkaerőszükséglet fedezé­sére és így tovább. Megbeszélésein azokat a feladatokat helyezte elő­térbe, am­elyeket Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP főtitkára, a múlt év októberi üzemlátogatása alkal­mával kijelölt. Ugyanakkor nyomon követte a dolgozók bizottsága az ez évi termelési terv és a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételek e­­lőkészítésére vonatkozólag a Köz­ponti­ Bizottság és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejleszté­si Tanács közös plénumán meghatá­rozott intézkedések gyakorlati al­kalmazását is. Hogy milyen haté­konysággal dolgozott, arra választ ad a legfrissebb adat. Az első ne­gyedévi össztermelési tervet 1,3 mil­lió lejjel szárnyalta túl a vállalat és az előirányzatnál egymillió valu­­talejjel nagyobb értékű bútort szál­lított külföldre. Egyik időszerű, a dolgozók bi­zottságának figyelmét lekötő kérdés a termelés szerkezetében végbemenő változásokhoz igazítani a munkaerő létszámát és felkészültségét. 1974-ben 120 alkalmazottat vonnak be szak­­képesítő tanfolyamra, 70 képzett munkást a faragászatra szakosíta­nak. Kellem­etlen helyzetbe hozták a vezetőséget azok a nehézségek, ame­lyek a szárítókapacitás elégtelensé­gében jelentkeztek, a termelés nö­vekedése és strukturális változásai folytán. Tárgyi okokból kifolyólag előreláthatólag három hónappal ki­tolódik az új fűrészáru szárítókapa­citás üzembe helyezése, ezért kény­telenek voltak intézkedni, hogy ad­dig is kooperáció útján fedezzék a szárazanyag-szükségletet. A bútorgyár kollektív vezető szerve nemrég napirendre tűzte az összakkord javadalmazási forma megvitatását. Az összakkordot, mely­ben számos előnye mellett, hatékony eszközt fedeztek fel a r­unkafegye­­lem erősítésére, év végéig általáno­sítani szeretnék.­­ Ismételten megvitatta a vezetőség a szóban forgó időszakban az ex­porttevékenység hatékonyabbá téte­lének lehetőségeit. Különös tekin­tettel arra, hogy a vállalat termé­keinek 90 százalékát kivitelre gyártja. Szintén hagyományos téma a fa­anyag magasabb szintű értékesíté­se, de újszerű az a mód, ahogyan e követelményt teljesíteni igyeksze­nek. A vállalatvezetőség olyan a­­nyagok felé fordította a figyelmét, melyeket az utóbbi időben csak rit­kán igényelt a bútoripar, így Eu­­rópa-viszonylatban is egyedülálló szilfabútor-gyártási programot dol­goztak ki és hasonló, több nemzet­közi kiállításon és vásáron tetszést aratott programot állítottak össze az erdei fenyő bútorkészítésre való felhasználására. Pillanatnyilag a cseresznyefa magas fokú értékesíté­sének lehetőségeit latolgatják a ter­vezők. A mintapéldányok a harma­dik évnegyedben hagyják el a pro­totípus műhelyt. ■ Itt említjük meg, a tölgy és bükk fűrészáru szabásá­nál leeső kisebb darabok feldolgo­zására irányuló eredményes akciót is. Egy másik fontos kérdés, amely­nek sikeres megoldásával szintén hozzájárultak a fa kihasználási mutatójának növeléséhez, az a­cél­gyártmányok­ előállítására megye- és országos viszonylatban kiépített kooperáció. Jellemző a fa magasabb fokú hasznosítására irányuló kitar­tó erőfeszítésekre, hogy az ötéves terv első esztendejétől 10 000 lejről 15 000-re emelkedett az egy köbmé­ter faanyag feldolgozásával reali­zált össztermelés értéke. A vezető kollektíva" második év­negyedi mukaterve ugyancsak je- I. HUSAR (Folytatás a 4. oldalon) Tapasztalatcsere a talajerózió megelőzésének módozatairól A megyei talaj­javítási és öntözési program a lecsapolási munkálato­kon kívül jelentős feladatokat irá­nyoz elő a talajerózió elhárítása, megakadályozása érdekében is. E célt követve szervezett hasznos, a rétegvonal menti talajművelést bemutató tapasztalatcserét az MGÁ-k Megyei Trösztje a bükkösi mtsz határában. A tapasztalatcse­rén a minisztérium, a kolozsvári és marosvásárhelyi kísérleti állomá­sok, a Megyei Mezőgazdasági Ve­zérigazgatóság szakemberein kívül részt vettek a megye mgá­inak i­­­gazgatói, akik egyben a szövetke­zetközi tanácsok elnökei,, és más, a mezőgépészettel foglalkozó szak­emberek. Ez alkalommal gyakorlati bemu­tatót tartottak arról, miként kell (Folytatás a 2. oldalon) Gyors ütemben készül a fő víz­levezető sánc a gerebenesi határban _ Műkedvelő művészcsoportok országos versenye a várt színvonalon Erdőszentgyörgyön vasárnap­ végig népes volt a művelődési otthon. A községbeliek nagy ér­deklődéssel kísérték a műked­velő csoportoknak a felszabadu­lás XXX. évfordulója és a XI. Pártkongresszus tiszteletére szer­vezett versenyét. Kíváncsiak voltak a szovátai, gyulakutai, sóváradi, makfalvi, somosdi és más csoportok műsorára, hiszen sokat hallottak róluk. Az elő­adás minden szempontból ki­elégítette igényüket. A csopor­(d) (Folytatás a 2. oldalon) Kitűnően szerepeltek főiskolásaink az Országos Egyetemi Művészeti Fesztivál első szakaszán. Kolozs­váron március 29—31 között a legjobb filmesek és fotósok mér­ték össze erejüket, köztük a nagy hagyománnyal rendelkező bukaresti és temesvári egyete­mi filmklubok, amelyek már nemzetközi amatőr filmfesztivá­lon is részt vettek. A marosvá­sárhelyi Diák Művelődési Ház fiatal filmklubja először nevezett be ilyen rangos vetélkedőre. Schwartzkoff Mihály és Fara­gó István, a Pedagógiai Főiskola hallgatóinak Metafora c. filmje és a Lépések a legmagasabb ki­tüntetést, a „Fesztivál Kitüntetett­je“ címet kapta. .. Málfai László színes kisfilmjét a Csónakkal a Maroson címűt a fesztivál keze­ (Folytatás a 2. oldalon) OilOHB talajjav­ítási és legelőtakarítási akciók Több mint 1 500-an a talajjavítási munkáknál A pártszervek és -szervezetek mozgósítására széles körű talajja­vítási akciókat kezdeményeztek va­sárnap Bánd, Gerebenes, Pánit és Livezeni községekben. Bándon több mint 500-an, mtsz­­tagok, alkalmazottak, tanulók já­rultak hozzá ahhoz, hogy a tervben szereplő legelőtakarítási munkákat az utolsó 220 hektáron is elvégez­hessék. Ezenkívül 200 folyóméter vízlevezető sáncot ástak ki és 80 m sáncot kitakarítottak. Példaadó mun­kájukkal a Trif­loan vezette 4-es hidegvölgyi brigád tagjai tűntek ki. Hatékonyan dolgoztak az uralyi termelőszövetkezetben az 1-es, 2-es brigádban és a finatei mtsz 2-es brigádjában, elsősorban a legelőta­karítási munkáknál. Itt Birlean Eu­gen, Luciu V. Ioan, Almában Ște­­fan tűntek ki. Gerebenesen a lecsapolási munká­latokhoz összpontosították az erők zömét. A vasárnapi tevékenységnek meg is volt a látszatja, hiszen 800 m levezető sáncot ástak ki, 400 m sáncot pedig kitakarítottak. A va­sárnapi munkában részt vett több mint 350 községi lakos jelentős ré­sze a legelőtakarítást végezte, mint­egy 260 hektáron. Ebben a község­ben Dascal Vasile, Andrus Virgil, Coman Teodor, Halmi Alexandra, Moldovan­b­an és mások tüntek,ki. Panitban és a hozzá tartozó fal­vakban vasárnap mintegy 250-en, szövetkezeti tagok,­­ alkalmazottak kapcsolódtak be a legelőtakarítási és lecsapolási munkálatokba. Ezen a napon 39 hektár legelőt tisztítot­tak meg. 150 folyóméter új sáncot ástak, 120 méteren kitakarították a meglévőket. Jó munkájukkal kitűn­tek Nagy István, Șerban I­an, Má­téi Iptefan, és mások. Livezeni lakossága szintén bekap­csolódott a vasárnapi akciókba. A község mintegy 400 lakosa 180 hek­tár legelőt takarított ki, kitisztított 180 folyóméter vízlevezető sáncot és más rendezési munkákat végzett. Jól dolgoztak a szentiványi (Live­zeni mtsz) és bősi (koronkai mtsz) brigádok tagjai. VIRGINAS ISTVÁN, a megyei pártbizottság aktivistája Ütemes munka Most, hogy az első sürgősségi sza­kaszba tartozó vetésekkel végeztek, a mezőgazdasági egységeknek na­gyobbak a lehetőségeik a talajjaví­tási és legelőkarbantartási program­ban előirányzott feladatok teljesíté­sére. Ezeket a lehetőségeket igye­keznek is kihasználni, számottevő akciókat szerveztek, szerveznek ta­­lajlecsapolásra, legelőtakarításra, e­­rózióelhárításra. Ezek az akciók va-­ ló eredmények a marosvásárhelyi munkatelepeken A marosvásárhelyi főiskolások ta­lajjavítási munkatelepén és más munkatelepeken szombaton és va­sárnap is ütemesen folyt a munka. Szombaton például a 140 főiskolás mellett több száz tanuló és mun­kásifjú vette ki részét a munkából. Vasárnap mintegy 700-an dolgoztak Hidvégen és Remeteszegen a vízle­vezető csatornák ásásánál. A főis­kolások ezen a napon befejezték annak a 400 folyóméter fő vízleve­zető csatornának az ásását, amely­­lyel mintegy 120 hektár területet vízmentesítenek. A remeteszegi munkatelepen körülbelül 500 folyó­méter vízlevezető sánc készült el,­sárnap sem szüneteltek. A bálái mtsz-ben például folytatták a múlt héten megkezdett munkálatokat, és jelentették, hogy tegnapig a lakos­ság segítségével 600 folyóméter sán­cot ástak, 900 folyómétert kitakarí­tottak, e munkálatok során összesen 1400 köbméter földet mozgattak meg. Nagy gondot fordítottak a le­gelők, kaszálók kitakarítására, fel­javítására. A hét végéig 200 hek­tár legelőn gyűjtötték össze a hul­ladékot, egyengették el a talajt. 225 hektárra szórtak ki műtrágyát és 22 hektáron felülvetést végeztek. Vizsgálódásunk színhelye a Faragó községhez tartozó Tancs. Ennek , a Régentől mintegy 15 km-re található falunak 11 tan­erős iskolája van, itt működik a község szép nagy orvosi ren­delője három orvossal, több e­­gészségügyi középkáderrel. Te­hát mondhatni népes értelmisé­gi csoport dolgozik itt. Tanít és gyógyít. A tizenegy tanerőből három navétázik Régenből, a három orvos közül csak egy la­kik a faluban. Sok faluhoz vi­szonyítva nem túl rossz az ott lakó és a nevétázó értelmisé­giek számaránya. Sőt Tancson néhány olyan tanár is tanít, aki ott született, visszatért dolgoz­ni a falujáért. Önkéntünk so­rán talán ők voltak a legbeszé­desebbek, érthetően, hiszen a legjobban ismerik a falut. Hét tanerőtől és egy orvostól kér­deztük meg. Mit jelent Tancson értelmiségiként élni és dolgozni? A szakmai munkája mellett sze­mély szerint mivel járul hozzá a falu szellemi, kulturális éle­te fellendítéséhez? Kezdjük a sort az orvossal, aki mér pályá­ja kezdetén letelepedett Tan­cson. Az emberek megismerték, bíznak benne. Dr. Lakó József általános or­vos: — Komplex feladat falusi környezetben dolgozni. Az or­vosnak mint értelmiséginek is be­ kell kapcsolódnia a falu é­­letébe. A legkülönbözőbb kér­désekkel találkozik — a lakosok családi problémái, gazdasági kérdések, állatorvosi esetek stb. Szakmai szempontból is érdemes falun lenni orvosnak. Egészen más, amikor az ember önmagára van utalva, nincs a háta mögött a professzor, a klinika. Ez a diszpenzár évekkel ezelőtt elha­nyagolt volt, elődeim öt-hat hó­nap után máshova mentek. Én 1967-ben végeztem a marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógyszeré­szeti Intézetben. Ide kaptam a kinevezésemet, azóta itt dolgo­zom, itt élek. — Nem gondolt arra, hogy itthagyja ezt a falut? — Nem. Olyan rendelőben dolgozom, amely városon is meg­felelne. Igaz, az első szülést — 1967-ben — petróleumlámpa vi­lágánál vezettem le, sőt elem­lámpa fényénél is húztam fo­gat! Azóta meggazdagodtunk: bevezettük a villanyt, a vizet, röntgengépünk van, kisebb se­bészeti beavatkozásra és labora­tóriumi vizsgálatra is alkalmas a rendelő. — Előnyös itt élni? — Kétszeresen is. Jó, ha az orvos ott van a betegek körében és mint embereket is megismeri őket. Háromezer ember tarto­zik a körzetembe. — Mikor kezdődik, és mikor ér véget a munkaideje, doktor elvtárs? — Reggel fél kilenckor kez­dem a vizsgálatot a rendelőben, s este nyolc, kilencig is jönnek betegek. Nem tarthatom be a munkaidőt. Az orvosnak éjsza­ka is, bármikor segítenie kell a betegen.­­ (Dr. Lakó Józseffel kapcsola­tosan el kell még mondanunk: a faluban dolgozik egy fogorvos és gyermekgyógyász is, jól fel­szerelt rendelőkben. Ők azon­ban nem laknak a faluban. Es­te és éjszaka sürgős esetekben őket is helyettesítenie kell­. — Hajlandó a tanerők köz­művelődési munkájába bekap­csolódni, doktor elvtárs? El­mondana például egy verset a művelődési otthonban? — Természetesen. És előadáso­kat is tartok a tudományos bri­gád keretében. Bartha Gáspár iskolaigazgató: — Tanítottam Bátoson, Erdőcsi­­nádon, Disznajón, de mindig vágyakoztam a szülőfalumba. Ez a vágyam 1962-ben teljesült, azóta itthon tanítok. Igyekez­tem megismerni az emberek igé­nyeit és azokat nevelőmunkám­mal fejleszteni. Az ifjúságot a sport révén nyertem meg, ve­lük játszom, néha velük szóra­kozom, elbeszélgetek bel- és külpolitikai eseményekről, a mezőn is felkeresem az embere­ket, igyekszem minél többet len­ni a körükben. Úgy érzem, hogy megtaláltam a helyemet. A fa­lumért dolgozom. Pap János tanár, a falu szü­löttje, 1966-tól dolgozik Tan­cson: — Számomra könnyebb, hogy itt lakom, a navétázás fá­radságos lenne, meg aztán van­nak dolgok, amiket nem lehet autóbuszjáráshoz kötni. Állan­dó itt-tartózkodásom sok minden­re lehetőséget adott, például a közi tevékenységre az iskolában. — Mit vár a falu saját szülöt­tétől mint értelmiségitől? — Többet vár attól az értelmi­ségitől, aki itt született. Valóban többet kell tenni, hogy az ember bizonyíthasson. Én igyekeztem. — És van-e hátránya annak, ha a szülőfalujában dolgozik? — Kezdetben tapasztaltam, most már nem. — Szellemi igényeit hogyan e­­légíti ki? — Olvasok, annyi könyvem van, hogy már nincs hova te­gyem. A teljes értékű szellemi kapcsolat nyilván nem lehet meg a várossal, sajnos ritkán nézhetünk meg színházi elő­adást, de pótolja a tévé, a rá­dió. A feleségem is itt tanít. Ha rajtam múlik, én nyugdíjas ko­romig itt maradok. Kun László tanár, 1971-ben jött Tancsra, az évben végzett a kolozsvári egyetemen: — Falun születtem, de városon laktam. A kihelyezéskor tudtam, hogy fa­lusi környezetben fogok élni. Ez nem keserített el, ellenkezőleg. Ma délelőtt családokat látogat­tam és az ember­ ilyenkor szo­morúan tapasztalja egyes szülők nemtörődömségét. Tancson sok a zilált életű család. Nem köny­­nyű értelmiséginek itt dolgoz­ni. De vállalnunk kell, ez a hivatásunk. Tessék elképzelni, az iskolában 71 cigánygyermek tanul. Persze örvendetes, hogy ők is tanulnak, de sajnálatos az, hogy a szülők hanyagul nevelik őket. Kocsmába viszik a ne­gyedik osztályos tanulót, alko­holt adnak neki, cigarettáznak velük. A csecsemő szájába füs­tölő cigarettát tesznek, hogy ne sírjon. Hát ilyen emberek­kel is foglalkoznunk kell!­­ •Kovács Károly, a művelődési otthon igazgatója, kilenc éve itt él és dolgozik. — Minden szem­pontból előnyös itt élni a falu­ban, mert ide köt a szakmai munkánk. Közvetlenebb a kap­csolat a dolgozókkal. Személyes­­problémáikkal is hozzánk for­dulnak. Farkas Hajnal tanárnő, két éve ingázik Régenből, délelőtt 12 órakor érkezik, s délután fél hétkor távozik a faluból. — Mit tud a faluról? — Gazdasági szempontból nem nagyon ismerem. A művelődési otthonban nevezetesebb ünne- KOCH MÁRIA DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 2. oldalon) a null­a ÉRTELMISÉGIEK A Falu­ SZELLEMI FELEMELKEDÉSÉÉRT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS REIDAR LARSEN ELVTÁRS TALÁLKOZÓJA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára hétfő délelőtt találkozott Reidar Larsen­nel, a Norvégiai Kommunis­ta Párt elnökével, aki Fredrik Kris­­tensen elvtárs kíséretében az RKP KB meghívására látogatást tesz or­szágunkban. A találkozón részt vett S­tefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára. Reidar Larsen elvtárs a norvégiai kommunisták és a maga nevében melegen gratulált Nicolae Ceausescu elvtársnak a Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségé­be való megválasztásához. Köszönetet mondva, az RKP fő­titkára szívélyes üdvözletét küldte és gratulált a norvég kommunisták­nak a Norvégiai Kommunista Párt által az utóbbi időben elért ered­ményekhez. A meleg elvtársi légkörben le­folyt megbeszélésen a felek véle­mény- és tájékoztatáscserét folytat­tak a Román Kommunista Párt és a Norvégiai Kommunista Párt tevé­kenységéről és törekvéseiről, vala­mint a két párt közötti együttműkö­dés fejlesztéséről. Reidar Larsen elvtárs gratulált a Román Kommunista Pártnak és a román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésében elért kimagasló eredményekhez és mind nagyobb sikereket kívánt ne­kik. A felek megelégedésüket fejezték ki a Román Kommunista Párt és a Norvégiai Kommunista Párt kö­zötti baráti, szolidaritási és testvéri együttműködési kapcsolatok fejlődé­se felett, és kifejezték óhajukat, hogy szakadatlanul fejlesszék eze­ket a kapcsolatokat a két párt, a román és a norvégiai nép érdeké­ben, a Románia és Norvégia közötti sokollatú kapcsolatok fejlesztése, az európai megértés és biztonság, a nemzetközi kooperáció érdekében. A két párt vezetője, üdvözölve a nemzetközi enyhülés irányzatát, kiemelte hogy a néptömegeknek, a közvéleménynek tovább kell fokoz­nia harcát e pozitív folyamat elmé­lyítéséért, azért, hogy az államok közötti kapcsolatokban érvényesül­jenek az egyenlőség, a nemzeti füg­­­getlenség és szuverenitás, a belü­­gyekbe való be nem avatkozás el­vei, hogy az összes államok egyen­lő alapon részt vegyenek a főbb nemzetközi problémák megoldásá­ban. A felek egyben megvizsgálták a kommunista- és munkásmozgalom egyes kérdéseit, s ez alkalommal kifejezték az RKP és­ az NKP ama elhatározását, hogy a jövőben is maradéktalanul hozzájárulnak a kommunista- és munkáspártok, az összes antiimperialista erők egysé­gének és szolidaritásának erősítésé­hez, az imperializmus, a kolonia­­lizmus és a neokolonializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért, az európai és a vi­lágméretű tartós biztonság és szé­les körű együttműködés légkörének megteremtéséért vívott harchoz. A nagyszerplcsi képviselők szavazata — az egész nemzet egyöntetű szavazata népünk legszeretetteb­b fia mellett Táviratok az RKP Központi Bizottságához, moLát cEnmcu el marshoz A 2. oldalon A kommunisták javaslatainak értékesítéséért Az ősszel megtartott beszámoló és választási közgyűlések, illetve pártbizottsági plenárisok óta vi­szonylag rövid idő telt el. Még­sem korai elemezni, hogy mi lett az említett üléseken tett ja­vaslatok sorsa. Mint ismeretes, a kommunisták számos javasla­tot tettek a pártmunka színvo­nalának emelése, a gazdasági, társadalmi feladatok sikeres tel­jesítése érdekében. A javasla­tok, a közgyűléseken s a plená­risokon elfogadott dokumentu­mok, elsősorban a párszervek és­­szervezetek előtt álló jelenlegi és távlati feladatok megoldását tűzték ki célul. Már elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a pártszerveze­tek többsége gondosan kezelte ezeket a javaslatokat, összegezte, tanulmányozta őket, kijelölte végrehajtásuk határidejét és azt, hogy ki felel érte. A helyes ja­vaslatok gyakorlatba ültetése te­rén elért eredményekről tájékoz­tatták a közgyűlések, illetve a plenárisok résztvevőit. A Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinátnál, az alapszervezetek­­ben és a pártbizottság plenáris ülésén a kommunisták annak i­dején számos javaslatot tettek az ez évi gazdasági szerződések idejébeni megkötésének biztosí­tására, az új termelési részlege­ken szükséges szakkáderek neve­lésére, a párt- és munkafegye­lem erősítésére, a villamosener­gia és földgázfogyasztás csök­kentésére stb. E javaslatok ta­nulmányozása és összegezése u­­tán azonnal hozzáláttak gyakor­lati alkalmazásukhoz. El­mondható, hogy az annak­ idején elhangzott javaslatok általában megoldódtak, illetve megoldá­suk folyamatban van. Az Építkezési és Szerelési Trösztnél a kommunisták akkori javaslatainak többsége az 1974. évi terv teljesítéséhez szüksé­ges munkafeltételek biztosításá­ra, az építőtelepi pártmunka színvonalának emelésére, az át­adási határidők betartására vo­natkozott. Ezeknek a javasla­toknak a hasznosítása hozzájá­rult a pártszervezetek tevékeny­ségének fellendüléséhez, többek között ahhoz is, hogy 43 nappal határidő előtt átadhatták az új term­előfelületeket a Marosvá­sárhelyi Készruhagyárban. A kommunisták javaslatai alapján végrehajtott intézkedé­sek eredményeképpen a Maros­vásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár- ION RICEANU, a megyei pártbizottság aktivistája ION SIMA (Folytatás a 2. oldalon) I­PARTELET

Next