Vörös Zászló, 1976. augusztus (28. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

AUGUSZTUS 1 VASÁRNAP A Nap kel 5 óra 2 perckor, lenyugszik 19 óra 41 perckor. Az évből eltelt 214 nap, hát­ra van 152. Emlékeztető — 1945-ben elhunyt Gheorghe Niculescu-Mizil, a hazai mun­kásmozgalom harcosa — A Tengerészek Napja *— 1818-ban született Emily Jane Bronte angol írónő — Benin Köztársaság független­ségének kikiáltása. Nemzeti ünnep — 1927-ben hozták létre a kínai néphadsereget — 1919-ben alakult meg a Sváj­ci Konföderáció — 1936-ban elhunyt Louis Blé­riot neves pilóta és repülő­­gépépítő — 1944-ben ezen a napon rob­bant ki a varsói felkelés AUGUSZTUS 2. hétfő — 1893-ban született Alfred A­­lessandrescu zeneszerző — 1906-ban ezen a napon kez­dődött Bukarestben az állami jövedék, több mint ezer mun­kásának sztrájkja — 1891-ben alakult meg a Bol­gár Szociáldemokrata Párt (1919-től Bolgár Kommunista Párt) — 1945-ben elhunyt Pietro Mas­cagni — 1945-ben írták alá a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői a potsdami egyezményt • NEMSOKÁRA MEGJELE­NIK a boltokban Bíró József, a marosvásárhelyi Építészeti is­kola tanárának második, ezúttal a bükkösi folklór­ gyűjteményét tartalmazó könyve. ­TÖBB fontos turisztikai útvonal — Marosvá­sárhely, Szávásd, Segesvár, Tirnaveni — kereszteződésé­nél, festői környezetben épült ki megyénk egyik legszebb motelje, a balavásári. Jelentős pénzösszegekkel, de főleg jó ízléssel előbb a régi csárdát varázsolták újjá s most, mi­után a „beruházások.“ rubri- A balavásári motelben kában újabb jelentős összeg jelent meg, az étkezdéhez 51 férőhelyes, rusztikus stílusú szállót csatoltak. Az új épület tágas előcsar­nokában, folyosóin és szobái­ban még friss mész, festék és ragasztóanyag szaga terjeng, de már vannak olyan szobák is, ahová csak tiszta lábbe­livel szabad belépni. Ezek a szobák ugyanis már „üzem­képesek". — A szerződések szerint szeptember 30-ra kell átad­nunk az épületet — mondja Moréh Károly építésvezető de hogy az esetleges hibákat idejében kijavíthassuk, folya­matosan adjuk át a szobákat. Egyébként úgy számoljuk, hogy jobb szervezéssel a vég­leges átadási határidőt is leg­alább jó egy hónappal előbb­re tudjuk hozni, s így a mo­telt már ebben a turisztikai idényben használhatják ... Beszélgetés közben — per­sze tiszta lábbelivel — belé­pünk néhány kész szobába is. Mindegyikben kellemes, de más és más kép fogad: a pad­lót borító makett, a natúr szí­nű bútorok, a tarka takarók és függönyök annyi derűt á­­rasztanak, hogy az ember leg­szívesebben azonnal birtokba venné akármelyik szobát. S mindezt tetézi a kilátás: min­den szobának erkélye van, a­­honn­an a környező dombok gondosan ápolt szőlőseire lát­ni. ■ Egy szó mint száz, dicsér­jük szaporán a tervezőket meg az építőket, abban a re­ményben, hogy a majdani la­kók is ugyanezt teszik. Na, és el ne feledjük, végre javában folyik a megye má­sodik moteljének építése is a Vácmányon, amely szintén legalább ilyen szép, elegáns lesz. (mezei) EGY KIS FEJTÖRŐ Búza Messziről-messziről meleg fuvallat árad ... Zaharia Stancu fenti című versének folytatását a víz­szintes 1, a függ. 13 és 25 sorokban rejtettük el. (Létay Lajos ford.) VÍZSZINTES: 13. íz, 14. Erdei vadat, 15. Táncot jár, 16. Skála­hang, 17. A lóca, 19. Véredényt, 21. Tiltószó, 22. Névelős háziál­lat, 24. Ugyanaz a latinul, 26. Férfinév, 28. Hargita megyei fo­lyó, 30. Még egy férfinév, 32. Or­vosi kés, 33. Uralkodói szék, 35. Fontos személyi adata, 37. Nyelv­tani fogalom, 38. Addig a bizo­nyos helyig, 40. Fordítva jelzi, 41. Becézett női név, 42. Bizo­nyíték, 43. Vissza, itt, más nyel­ven, 45. Ősi néptörzs, 47. Fölé, 48. Takaró, 50. Kiönt a medré­ből?, 52. ... csillagok — Gárdo­­nyi-mű, 54. Brassói hegycsúcs, 56. A valóság egy mozzanata, 57. Tár, 59. Kortyoltok, 61. Helyha­tározói rag, 62. Egyik hazai vá­rosunkból való, 64. A táborozó­kellék, 66. Bánat, 68. Csomó — románul, 69. Római 950, 71. RRA, 72. Búr betűi, 74. A régi Fran­ciaország neve (utolsó betű fölö­sen kettőzve), 77. Alumínium­ipari föld, 79. Kedvelt édesség, 81. Vivóeszköz, 82. Kis hegy, 83. Ázsiai állam. FÜGGŐLEGES: 2. Bőrrel teszi a tímár, 3. Vés, 4. Mai betűi, 5 Ilyen rend is van, 6. Ilyen é­­rem a kitüntetés, 7. Fűszer, 8. Dísze, 9. Lónév, 10. Táplálja!, 11. Ókori város, 12. övezeteket, 18. Híres kikötő az Arab-térség­ben, 20. TZZ, 23. Zenei műszó, 27. Az üzlet „tükre“, 29. Vissza, a szó mestere, 31. Textilnövény, 34. Maros menti helység hiva­talos neve, 36. Világifjúsági Ta­lálkozó, 39. Nem olcsó, 40. Ró­mai 48, 41. Veszteség, 44. E­­mésztőnedv, 46. Egy Sepsiszent­­györgy környéki helységbe, 48. Óriáskígyó, 49. Éktelenül figyel, 51. Tisztítószer-márka, 53. Egy­forma betűk, 55. NTA, 58. Egyön­tetű, 59. Izomszalag, 60. Mint a függ. 41., 63. Jut­­tata, 65. Szárazra vetett hal teszi, 67. Egy erdei vad neve románul, 70. Vissza, ilyen he­gedűs is van, 73. Bajnokcsapatok Európa Kupája, 75. Néma Elek, 76. Juttata, 78. Himnusz­a romá­nul, 80. Kínai mértékegység, 82. Kötőszó. Nyári égbolt című rejtvényünk he­lyes megfejtése. Vízsz.: Göncölsze­­kér; Halászcsillag; Északi korona. Függ.: ökörhaj­csár; Sarkcsillag. Sokra telt erejükből Nyáridőben megszokott látvány a gyerekek nélkül elhagyatott­nak tűnő iskola; mindenhol fes­tenek, javítanak, takarítanak, készülnek az új tanévre. Sár­máson már évek óta az a meg­szokott, hogy ezeket a munkákat önerőből végzik, 8—10 000 lejes megtakarítással. Mostanáig a lí­ceum hat épületéből négyet tet­tek rendbe, augusztus 10-ig el­készülnek a másik kettővel, 15-ig pedig a község többi öt iskolá­jában takarítanak. A titkárságon Kórodi Lajos i­­gazgatóhelyettessel beszélgetünk. Számlákat, táblázatokat, kimu­tatásokat tesz elénk, melyek a 75—76-os év eredményeit foglal­ják össze. Főleg az iskolaműhe­lyek tevékenysége érdemel em­ntést, melyek 38 000 lej értékű közhasználati tárgyat hoztak lét­re. A lakatosműhelyben iskola­kapuk s a bentlakás kerítése ké­szült el; az asztalosműhelyben a község óvodái részére apró mé­retű bútorok készültek s egy praktikus laboratóriumi asztal prototípusa. Az utóbbit láthattuk a marosvásárhelyi kiállításon. A számok mozgalmas év vé­géről is tanúskodnak. Rögtön a tanítás befejezése utáni héten hulladékgyűjtő akciót szerveztek: papírból 400 kilogrammon felül, vasból több mint 1000 kilót s rongyból, üvegből is nagy meny­­nyiséget hordtak össze. Ezután 700 lej értékben gyógynövénye­ket szedtek, közben selyemher­nyót tenyésztettek, s nemrég 25 kiló, szinte mind első osztályú gubót adtak át a begyűjtőnek, 1 300 lej értékben. A kisebb gye­rekek csak a Sármás központ­jában levő park tisztítását vé­gezték el, segítettek az iskola környékén, de a nagyobbak részt vállaltak a mezőgazdasági idény­munkákból: kukoricát és 3 hek­tár cukorrépát kapáltak meg két hét alatt a méhesi gazdaságban, Sármáson meg 1,5 hektár cu­korrépát a pionírok kapáltak meg. Az 1617 diák tehát csak nem­rég kezdte meg a jól megérde­melt vakációt, melynek egy ré­szét százan töltik üdülőtáborok­ban, Kovásznán, Mogosvaian, Tuzlán, Novodarion. Az itthon­maradtak sem unatkoznak: hét­végeken kulturális- és sportren­dezvényeket szerveznek, kirán­dulnak, segítenek az iskola ta­karításában s a bentlakás kony­háját ellátó zöldségeskertben. A 76—77-es év is dolgosnak indul: szeptember 1 és 15 között a nagyobb diákok a méhesi gaz­daságban őszi idénymunkákat (szénabegyűjtés, répaszedés és fejelés) fognak végezni. Addig is jó vakációzást! BRANISCH MELINDA A Viking-1 küldetése: földi robot-laboratórium a Marson Pasadenában a Nap még alig emelkedett a látóhatár fölé, ami­kor a Viking programot megva­lósító 750 tagú csoport a kuta­tás legidegtépőbb pillanatait élte át. Az utolsó részletek is tökéle­tesen ki voltak dolgozva, elindí­tották a már június 19 óta Mars­körüli pályán keringő Viking-1 felé az ún. „go“ parancsot, hogy kezdje meg az automata robot­laboratórium Mars-felszínre bo­csátását. A jel kb. 20 perccel a kibocsátása után ért el céljához, miután a Föld és Mars közötti 380 millió kilométer utat meg­tette. Miután a Viking-1 űrhajó felfogta a jelt, két része, a 2325 kg súlyú Orbiter és az 1118 kg súlyú Lander elváltak egymás­tól. Ebben a pillanatban minden kapcsolatuk megszűnt a földi i­­rányító központtal, és a leszál­lási manőver vezérlését átvette a Viking-1 elektronikus „agya“. Néhány perccel az elszakadás után, a Lander (leszálló egység) motorjai működésbe léptek és 24 TUDOMÁNY perces rakétás fékezés és irányí­tás után, 224 kilométeres magas­ságban a Lander belemerült a Mars légkörébe. Az aerodinami­kai fékezés 6400 méterig tartott (a nagy sebesség miatt felszelt hővédőpajzs ekkor már hatásta­lan). Ekkor kinyílt egy 16 méter átmérőjű poliészter ejtőernyő. Ez egy perc alatt 1400 méter ma­gasságig fékezett, majd a kúpos pajzzsal együtt levált. A három tartóláb közül az egyik megérin­tette a Mars felszínét és a motor automatikusan leállt. Pasadená­ban 18 gyötrő perc telt el, 12 óra 12 perckor örömkitörés, meg­érkezik a jelzés: a Lander le­szálló egység Marsra érkezett, a robotlaboratórium a Chryse medence szélén áll. Sikerült a nagy „vállalkozás“. Az egész űrutazás legnehezebb problémája a leszállási hely meg­választása volt. Már 3 éve a Mariner-9 amerikai űrszonda bá­mulatos precizitással feltérké­pezte a „vörös bolygót“. A Vi­king-1 elektronikus agyába be­táplálták ezeket az adatokat. A Mariner azonban nem tudott futballpályánál kisebb tárgyakat egymástól megkülönböztetni. Egy futball-labda nagyságú kő elég­séges lett volna ahhoz, hogy a Landert felborítsa. Ezért a tu­dósok minden eszközt felhasz­náltak a megfelelő leszállási zó­na kiválasztására. Több hétig a világ legnagyobb csillagászati távcsövei irányultak a Mars fe­lé (az Ard­ebo csillagvizsgáló távcsövei Puerto­ Rico-ból, a Goldstone csillagvizsgáló Kali­forniából). Ezenkívül a Viking-1 egy héten keresztül küldte fény­képeit Pasadenába. Dacára az a­­datoknak és a fényképeknek, a Viking-1 „elektronikus agya“ minden lehetőséget nagyon ala­posan újra megvizsgált és érté­kelt. A távolság az irányító köz­pont (Pasadena) és a Mars kö­zött sokkal nagyobb volt, mint a Holdra szállás esetében. Az Apolló űrhajó utasai nem egé­szen egy perc alatt kicserélhet­ték a földi irányító központtal tapasztalataikat és útmutatást kérhettek. A Marsról az infor­máció a Földre, majd pedig a Földről vissza az elektronikus agyhoz kb egy óra alatt jutott el. Ezért mind az Orbitert, mind a Landert két teljesen egyforma elektronikus aggyal látták el. Mindkettő memória-kapacitása 18 000 szónak felel­ meg. Ez a memória-kapacitás jól illusztrál­ható azzal, hogy pl.: az angol nyelv alapszókincse kb. 1000 szó. A Viking-1 memóriájába betáp­láltak egy tudományos és egy ellenőrző programot rádióirányí­­tással az űrutazás ideje alatt. A Lander leszálló egységének két vezérlőegységét egy „adattár“ el­lenőrizte, majd meghatározta, melyik vezérlőegységnek jobb a „memóriája“, melyik ismerte jobban az utólag módosított programot. Az a Vezérlőegység, amelynek jobb a memóriája, a továbbiakban meghatározta az automaták működését, megadta az irányítást A két vezérlőegy­ség közül a „győztest“ a földi irányító központ vezérlőegysége jelölte ki. A „gyengébbet“ leál­lította, de állandó készenléti ál­lapotban hagyta arra az esetre, ha a működő vezérlőegységet hirtelen valami „baleset“ érné. Karl Sagan, a Viking-program egyik vezetője, híres csillagász szerint: teljes egészében progra­mozott Viking-expedíció kevés­bé rentábilis tudományos szem­pontból. Egy olyan Viking-prog­ram, amelynek keretében végre tudunk hajtani kedden egy olyan kísérletet, amelyhez az adatokat vasárnap nyertük, tudományos szempontból rendkívül bíztató. A Viking a Mars-felszín gra­­nulometrikus (talajszemcsék mé­rete) analízisére alapozva két ízben (július 4 és 17) változtatta meg a leszállás helyét és csak július 20-án jelölte ki a végle­ges helyet. A tudósok az első képek alap­ján, amelyeket a Lander közve­tített a Mars körül keringő Or­­biter-en keresztül, azt állapítot­ták meg, hogy a leszállási hely rendkívül hasonlít Dél-Arizona és Észak-Mexikó sivatagjaira. A talaj sima, kövekkel teleszórt, a távolban egy „homokdűné”nek tűnő képződménnyel. A képek egy lávaömlést is mutatnak, amelyet a szél vagy a víz (amit sok szak­értő remél!) eróziója alakított tovább. Az első színes felvéte­lek egy rozsda-vörös színű si­vatagot mutatnak, szürke árnya­latú kövekkel, az égbolt rózsa­színű. Ezután az események szinte kalandregénybe illenek. A min­tavevő mini-exkavátor elromlik, a Pasadena-i technikusok bo­szorkányos ügyességgel megja­vítják. Szerdán a mini-exkavá­tor talajmintát vesz, a minta na­gyon különös, „nedves homokra“ emlékeztet, dacára a száraz szél­től korbácsolt sivatagi terepnek. A légkör analízise azt mutatja, hogy jelen vannak az élet kiala­kulásához szükséges fő elemek: szén, hidrogén, oxigén, nitro­gén. A geológusok véleménye szerint az esetleges marsi élet a bolygó felszíne alatt található, a megfagyott víz- és porkeverék­ben, az ún. permafrost réteg­ben, vagy talán itt alussza hosz­­szú téli álmát. (Erről részlete­sen a Vörös Zászló 1976. július 11-i számában írtam.) Erre választ azonban csak a további vizsgálatok fognak adni. (A „Lumea“ 31-es számában megjelent cikk nyomán.) CZÉGENI JÓZSEF 3. OLDAL VÖRÖS ZÁSZLÓ HOGY ÁLLNAK AZ ERDEIGYÜMÖLCS-BEGYŰJTŐ KAMPÁNY ELŐKÉSZÜLETEIVEL ? Mint legilletékesebb, Moldovan Vasile, a régeni erdeigyümölcs­feldolgozó és értékesítő központ vezetője válaszol mai kérdésünk­re: — Nyugodtan mondhatom, hogy alaposan felkészültünk az idei kampányra. Végeztünk a fel­vásárló központok rendbetételé­vel, kineveztük a felvásárlókat és megfelelő számú munkaerőt biztosítottunk minden egyes köz­ponthoz. Begyűjtőket — körül­belül 3 000-en vannak — az er­dészeti hivatalok közreműködé­sével toboroztunk, gondoskod­tunk az elszállásolásukról, élel­mezésüket a fogyasztási szövet­kezet segítségével oldjuk meg. Körültekintően, minden részle­tében felkészültünk a zökkenő­mentes munkára. Kádáraink több száz, különböző méretű hordót szereltek össze, illetve tet­tek rendbe, beszereztük a szük­séges konzerváló anyagokat, a Fakitermelő és Szállítóvállalat­tól igényelt szállítóeszközök is útra készen állnak. — Értékesítettek-e már vala­milyen erdei gyümölcsöt ebben az idényben? — Természetesen, hiszen az i­­dény valójában még a hónap e­­lején megkezdődött. Szép meg­valósításról számolhatok be: a 10 tonna tervelőirányzattal szem­ben 12,5 tonna feketeribizlit ér­tékesítettünk az erdészeti hiva­talok ültetvényeiről. Már folyik a szamóca begyűjtése, követke­zik majd a külpiacokon nagyon igényelt málna és később az á­­fonya, a szeder, csipkebogyó, som, vadalma megyénk erdeinek spontán flórájából. Reméljük, a továbbiakban az erdei gomba­termésnek is kedvezni fog az időjárás. — Mekkora volumenű terme­lésre számítanak? — Értékes termék — a friss erdei gyümölcs feldolgozása-szál­­lítása a feladatunk, évente a 700 tonnát meghaladó mennyiségben. A tőlünk elvárt igényességről gon­dolom eleget mond az, hogy ter­melésünk jelentős részét exportál­juk. Lejegyezte: SZÁSZ GERALDINA

Next