Vörös Zászló, 1976. december (28. évfolyam, 284-310. szám)
1976-12-01 / 284. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXVIII. évfolyam 284 (7761) szám | 1976. december 1. szerda | Ara 30 báni Teljesítették évi tervüket A Ludasi Kenderfeldolgozó A kiváló munka- és termelésszervezés, valamint a munkatermelékenység szüntelen emelésének eredményeként a Ludasi Kenderfeldolgozó Vállalat munkaközössége több mint egy hónappal határidő előtt teljesítette évi tervét. Előrejelzések szerint lehetővé vált, hogy az esztendő végéig mintegy 2,1 millió lej értékű terméket gyártson az 1976. évi terven felül. A segesvári „Tírnava“ Készruhagyár A municípiumban másodikként teljesítette a minap az 1976-os össztermelési- és értéktervét a segesvári „Tirnava“ Készruhagyár. A munkaközösség e sikere a munkatermelékenység jelentős növelésének és a termelés jobb megszervezésének az eredménye. A Készruhagyár az év végéig előreláthatólag 54 millió lejjel pótol rá az idei tervre. (H. SCHUMANN) Nagy L. László, a vármezői erdőkitermelő részleg élenjáró dolgozója munka közben. úy hatos számú általános iskola irodájában megszólal a telefon. Maga az igazgatónő veszi fel a kagylót. — A Vörös Zászló szerkesztőségéből beszélünk — közli egy ismeretlen női hang, és így folytatja: — Tulajdonképpen pedagógiai segítséget szeretnénk kérni az iskolától... A Béke utca 68 a alól panaszt emeltek egy kislány ellen, aki az önök iskolájába jár. A kislány ötödikes vagy hatodikos, ezt nem tudjuk pontosan, de N.-nek hívják. A panaszt egy idős házaspár tette, helyesebben egy idős nő, akit a leányka állandóan zavar, még csendidőben is. Mi tudjuk, hogy a kislány nem is olyan rossz, mint ahogyan bepanaszolták, de ha már a néni megkért, ki kell szállnunk a helyszínre. Arra szeretnék kérni az iskolát, hogy egy tanár, vagy az osztályfőnöknő fogja kézen a kislányt, menjen haza vele és készítsék fel az édesanyját, aki súlyos szívbeteg, hogy ne érje váratlanul az újság látogatása... Tessenek az édesanyának elmondani, hogy ez csak formaság. Ugyanis az idős házaspár arról panaszkodik, hogy a kislány délután zajong az ablakuk alatt, holott délután iskolába kéne járjon. Tehát valamiféle rosszindulatot érzünk a feljelentésben .. — Mi a kérésnek eleget teszünk, de szíveskedjék megmondani a szerkesztőség telefonszámát, hogy hívjuk vissza önt — mondja az ismeretlen szerkesztőnőnek az igazgatónő. — Sajnos, ebben a pillanatban indulunk Radnótra. Már vár a kocsi... Szívességüket előre is köszönöm. És ezzel a telefon elnémul. Az igazgatónő előbb gondolkodóba esik, hogy mit tegyen. Mivel a szerkesztőnő olyan hamar letette a kagylót... A jobbik, illetve a „szerencsésebbik“ megoldást választja, és magához hívatja a kislányt. Megkérdi: Tudod, hogy lakik a blokkotokban egy idős nyugdíjas házaspár? — Tudom — feleli a kislány. — Jelentettek az újságnál, hogy nem hagyod őket csendidőben pihenni. Küld fel az osztályfőnöknődet... A kislány, aki korán megismerte az új tömbház vitáit, veszekedéseit, megijed. Hogy most övele mi lesz. A nyugdíjas házaspárt is jól ismeri... A rendkívül emberségesnek jelzett pedagógiai módszer, hogy felkészítsék a kislány édesanyját, épp az ellenkező hatást váltotta ki. Az N.-család mélységesen felháborodott, hogy a nyugdíjas házaspár feljelentette a gyermeküket. Az apa lerohan a nyugdíjas házaspárhoz, és amennyi méreg és bosszúság csak felgyülemlik az emberben, az igazságtalanság hallatán, azt H. mind kikiabálja, illetve elmondja a nyugdíjas házaspárnak. — De hát kérem, mi történik itt tulajdonképpen? — kérdi M.né. Ő is azonnal föllobban, mivel az utóbbi időben a tömbházban nincs nyugalom. Rámondják, hogy megrögzött jelentgető, a gyermekeket zaklatja, s egyiket már le is öntötte vízzel. M.né viszont, amit eddig tett, abban a szent meggyőződésében tette, hogy igazságot teremt! Ám, hogy ő jelentette az N. kislányát a szerkesztőségben, az rágalom! Ő ilyent nem csinált! Másnap N. a blokkfelelős kíséretében feljön a szerkesztőségbe, hogy tisztázzák: ki hívta fel az iskolát... Hamarosan kiderül, hogy a szerkesztőség semmit sem tud az esetről. A telefonáló ismeretlen. Szinte egy egész napi kutatás után sem sikerült „pontosan“ kideríteni, hogy ki mártotta be ennyire N.-éket a bajba. Úgy jártam, mint a krimi-filmekben akármelyik nyomozó, tudom. (Folytatás a 4. oldalon) A Béke utcában — OLTYÁN LÁSZLÓ riportja Ismét bizonyít a Téglagyár ■ TELJESÍTIK A TERV ÖSSZES ELŐIRÁNYZATAIT ■ ZÖKKENŐMENTES A TERMELÉS ■ A GRANULITTÖBBLET 2200 KÖBMÉTER ■ EZER LEJNÉL 32 LEJ MEGTAKARÍTÁS Félévkor gondok felhője zavarta a tiszta kilátást, bizonytalan volt, hogy teljesíti-e minden mutatóját a marosvásárhelyi Téglagyár. Főleg tervezési hibák bonyolították, szerintem fölöslegesen a gyár helyzetét, zavarták a tőlük megszokott ütemes munkatempót. Például a rosszul egyeztetett össz- és árutermelési mutató okozott itt-ott feszültséget, de nem nézhető el, hogy felsőbb szerveik tervezéskor „megfeledkeztek“ egyik részlegük megszűnéséről, hogy két granulitgyártó berendezésük időszaki javításba lép stb. Jogos próbálkozásaik persze nem vezettek eredményre, jórészt maradtak a megalapozatlan mutatókkal. Kérésük nélkül módosították viszont a harmadik negyedévi beruházási tervet (csökkent), a létszámelőirányzatot ... Ezekből származott nem egy vitájuk a bankszervekkel. Furcsák ezek a fővállalati manipulációk s némiképp megkérdőjelezik a tudományos tervezés érvényesülését. Pedig hát egyre inkább erre lenne szükség. Szóval így indultak a második félévnek. Ezért lep meg, hogy az igazgató most mégis ütemes, zavartalan munkáról beszél. — A termelés minden fázisában zökkenőmentes volt a második félév. Váratlan esemény nem jött közbe, a szakszerű karbantartás nyomán összes berendezéseink kifogástalanul működtek. — S a félévi lemaradások? — Azokkal is megbirkóztunk, ha nem is könnyen. Az össz- és árutermelési mutatók ellentmondásossága persze maradt. Az előbbi 102, az utóbbi 114 százalékra teljesül az év végéig. — Mi a helyzet a fizikai termelés terén? — A téglatervvel szembeni lemaradáson csak részben segíthettünk. A félévi hatszázvalahány ezres hiányból 150 000 darab legyártását magára vállalta a segesvári egység, a többit mi pótoljuk. Több is lesz valamivel, eddig százezerrel vagyunk a terv fölött. — Ahhoz képest, hogy „eltervezték“, szép teljesítmény. — Magunk is úgy értékeljük. Minden kemencénk napi három kocsival termelt többet a tervezettnél. — Hiány volt a betonblokkoknál és a granulitnál. — Igyekeztünk a lehető legjobb minőségű nyersanyagot kiválogatni a granulitgyártáshoz. Ez látszott az egyetlen hatékony eszköznek. Be is vált, mintegy 2200 köbméternyi többlettel számolunk az össz-granulittermelés előirányzatánál. Ami a betonblokkokat illeti, nem kevés fejtörésbe került, míg elfogadható megoldást találtunk. Több újítással magunk állítottunk elő néhány import alkatrészt, helyi szükségleteinknek megfelelően módosítottunk egy, az országban gyártott szivattyút... De minek részleteztem, folyamatossá tettük a termelést, s így futja erőnkből az előkalkulációk szerinti több mint 103 százalékos év végi teljesítményre. — Van még a tarsolyomban egy „kényelmetlen“ mutató, a költségszint. — Az anyagköltségeké — fogalmaz pontosabban az igazgató. — Félévkor ott jelentkezett túllépés. Most már bizonyos, hogy kiszorítjuk a 100 százalékot, az ezer lej árutermelésre eső költségek mutatójánál így 32 lej megtakarításra számítunk. — Érdekelne, hogyan fordíthatták kedvezőre a helyzetet, hiszen az anyagárak növekedése kivédhetetlennek látszott. — A fémek árai érintettek minket. A legszigorúbb takarékosságot vezettük be. A legutolsó darab vasat is igyekeztünk felhasználni, csak az került a hulladékba, ami már tényleg használhatatlan volt. S ezt szó szerint is kell érteni a Téglagyárban. Több ízben támadt már az a benyomásom,, hogy számukra a legserkentőbbek a nehézségek, alkotóképességüknek, találékonyságuknak ez az igazi táptalaja. Apropó, találékonyság. Jó, ha az idei teljesítményösszegezőben emlékeztetünk arra az operativitásra, mellyel a szeptember 21-i központi bizottsági munkatanácskozáson kidolgozott új építkezési orientációra válaszoltak. Mint röviddel azután megírtuk, náluk született meg az előgyártott téglafal-elem termelésének gondolata. Helyben és Bukarestben egyaránt sikert aratott az ötlet, több megyéből érdeklődtek a hasznosnak ígérkező megoldás iránt. Most a kerámiából készülő födémelemet említik, mint a fánál olcsóbb, szilárdabb és nyilván tűzállóbb új építőanyagot... Jegyzeteimet fellapozva bukkanok még egy, az év rövid krónikájából sem kihagyható adatra — az egy főre eső munkatermelékenység 1820 lejjel lesz magasabb a tervezettnél. Mondom befejezésül, igyekvésük eredményességének bizonyságaként. (makkai) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSa fogadta Gaston Plissonnier-t, a Francia KP KB titkárát Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára kedd délután fogadta Gaston Plissonnier elvtársat, a Francia Kommunista Párt KB Politbürójának tagját, a KB titkárát. A megbeszélésen véleménycserére került sor a Román Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt tevékenységéről, és törekvéseiről és kifejezésre jutott a közös óhaj, hogy tovább fejlesszék a két párt baráti kapcsolatait, együttműködését és szolidaritását a román és a francia nép közötti hagyományos barátság érdekében, valamint a Románia és Franciaország közötti kapcsolatok bővítése céljából. Az időszerű nemzetközi politikai kérdéseket áttekintve a felek hangsúlyozták az olyan akciók szükségességét, amelyek fejlesztik és erősítik az együttműködést a kommunista- és munkáspártok, az összes haladó, demokratikus és antiimperialista erők között, elősegítik az enyhülés, a béke, a biztonság és az együttműködés irányzatának folytatását és elmélyítését kontinensünkön és a világban, valamint a szocializmus ügyének diadalát. Az „Ének Romániáról“ országos fesztiválra készülve Minden rendezvény az ember nevelését szolgálja Backamadarason november 26- án alakították meg a politikai nevelés és a szocialista kultúra községi tanácsát. Nicolae Ceaușescu elvtárs, pártunk főtitkára a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusán tartott beszédében mondotta: „Hogy a művelődési-nevelési tevékenységnek egységes vezetést biztosítsunk, a községekben meg kell alakítanunk a nevelési és művelődési tanácsokat, amelyek összes erőinket átfogják és bevonják, széles tömegmozgalmat bontakoztatnak ki, új és erőteljes lendületet adnak a népi alkotásnak és előadásmódnak“. Az alakuló ülés, amelyen részt vettek a községi pártbizottság tagjai, értelmiségiek, meghívottak, alkalmat jelentett a politikai, ideológiai és kulturális nevelőmunka eddigi eredményeinek felmérésére és a következő időszakra szóló tevékenységi terv elkészítésére. Az előterjesztett jelentés a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusa dokumentumainak szellemében ismertette az eddigi eredményeket. Kitűnt, hogy a községi pártbizottság közvetlen vezetésével a művelődési otthonban, klubban, nők óráján, ifjúsági rendezvényeken, más összejöveteleken az értelmiségiek számos politikai, ideológiai és tudománynépszerűsítő előadást tartottak. Ismertették pártunk és államunk bel- és külpolitikáját, népünk dicsőséges múltjának nevezetesebb eseményeit. a XI. pártkongresszus do (d) (Folytatás a 3. oldalon) A műtrágya nagy érték - használjuk fel gazdaságosan A megyei mezőgazdasági parancsnokság egyik nemrég megtartott ülésén néhány lapos fényképalbum járt kézről-kézre. Dokumentumnak beillő képek arról, hogyan gazdálkodnak egyes mtsz-ek a műtrágyával. Kihasadt zsákok, széttaposott halmok tanúskodtak arról, hogy bizony sok helyen baj van a gazdaszellemmel. Valóságos értékek kerülnek a sárba, mennek veszendőbe. A termelőszövetkezetek vezetői közül talán sokan fel sem figyelnek arra, hogy csupán a műtrágya helytelen tárolása miatt milyen kár éri évente a gazdaságot. Nagyon sok helyen ideiglenes raktárokban, színek alatt, vagy éppen kint a szabadban tárolják ezt a nagy értéket. Pedig... ban. Különálló téglaépület, zárható ajtókkal, lebetonozott padlással áll rendelkezésükre. Minden ajtó egyben egy műtrágyaféleséget jelez. — Másképp nem is lehetne — mondja Nemes Jenő —, mert akármennyire vigyáz az ember, könnyen összekeveredik a műtrágya. De így nincs probléma. Az egyik ajtón csak a szuperfoszfátot hordjuk be és ki, a másik ajtó az ammóniumnitrát rekeszéhez vezet, így nincs vita, probléma. A fogatosok, gépkocsivezetők is könnyen tájékozódhatnak. Annak idején sokat bíráltak érte, hogy minek kell„palotát“ építeni a műtrágyának. No, de az idő minket igazolt. A raktár mintegy 70 000—80 000 lejbe került, hisz sem a tégla, sem a fedőanyag nem drága. S a befektetés azóta meg is térült. Erről könnyen meggyőződhetik bárki, ha ceruzát vesz a kezébe, hisz gazdaságunkban évente mintegy 100 vagon műtrágyát forgatunk meg. Nos, vegyük értékének csak 5 százalékát, akkor is évente elég nagy összegre rúg. Abból pedig, ami kárba menne, bárki építhet hasonló tárolót. Az ákosfalvi elnök állításait támasztja alá a rácsi főmérnök is. — Mi hat évvel ezelőtt építettünk egy műtrágyatárolót, 80 va- NAGY FERENC SZABÓ DÉNES (Folytatás a 4. oldalon) .. .EGY-KÉT ÉV ALATT MEGTÉRÜL A BEFEKTETÉS Ezt bizonygatta az ákosfalvi termelőszövetkezet elnöke és a rácsi termelőszövetkezet főmérnöke is. Az ákosfalviakról elmondhatjuk, sokan példát vehetnének tőlük a műtrágya tárolása