Vörös Zászló, 1977. április (29. évfolyam, 76-101. szám)
1977-04-01 / 76. szám
AZ MKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA J^XXIX^évfoly^m^76^78M)^zám^j^^^97^ április Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy jelentőségű expozéja erősíti hazánk további fejlődésébe vetett meggyőződésünket s még odaadóbb munkára serkent Mindenkor teljesítjük feladatunkat „Soha nem éltem át felemelőbb pillanatokat“ Elena Galeát, a Segesvári Szövetgyár főmérnökét, nagynemzetgyűlési képviselőt szerdán kora reggel az irodájában találtam, a két nap alatt felgyűlt folyó ügyeket oldotta meg. Aznap reggel érkezett haza Bukarestből, ahol részt vett a pártos államvezetőség nagy fórumán. Az állomásról egyenesen a gyárba vezetett az útja. Arcán fáradtság látszott, amelyet az az elégtétel és megtiszteltetés tett jólesővé, hogy közvetlen részese lehetett egy ilyen eseménynek. Pár perces szünetet tart munkájában, ezt használjuk fel, hogy benyomásairól érdeklődjünk. — Soha nem éltem át felemelőbb pillanatokat. Úgy éreztem, hogy a Köztársasági Palota nagytermében az egész ország, az egész párt és nép gyűlt össze tanácskozásra, amely pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs szavaival fejezte ki hitét, akaratát. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde nagyszerű volt, az összes résztvevőket magával ragadta elemző és szintetizáló erejével, a gondolatok mélységével, tudományos megalapozottságával. Függetlenül a munkaterületünktől, valamennyiünk számára, az összes dolgozók számára felbecsülhetetlen értékű munkaprogramot, igazi világítófáklyát nyújtott egész tevékenységünkhöz. Kivételes érdeklődéssel hallgattam az egész beszédet, és annak ellenére, hogy vállalatunk ebben az évben jelentős lépéseket tett a tökéletesítés útján, olykor bűntudatot éreztem, hogy nem tettünk meg mindent azért, hogy munkaközösségünk tevékenysége a jelenlegi követelmények szintjére emelkedjék. A pártfőtitkár által kijelölt feladatok nagy horderejűek. Kifejezik népünk akaratát, hogy túljutva a földrengés okozta nehéz perceken, határozottan rátérjen az egész gazdasági-társadalmi élet normalizálására és biztosítsa gyors előrehaladásunkat. Azzal a meggyőződéssel jöttünk el erről a történelmi jelentőségű munkaülésről, hogy egyetlen percet sem veszíthetünk, azonnal cselekednünk kell a munkahelyünkön, a párt főtitkárától kapott útmutatások gyakorlatba ültetéséért. Mint e vállalat főmérnöke szilárd elhatározásom fáradtságát nem kímélve elősegíteni, hogy szorgalmas munkaközösségünk teljes erejével hozzájáruljon az ország nagy erőfeszítéseinek eredményességéhez. Jobban, nagyobb felelősségérzettel, forró hazaszeretettől áthatva fogunk dolgozni a minőségileg magas szintű termelés megvalósításáért, kisebb költségekkel, összes termelési kapacitásaink teljesebb hasznosításával, magasabb szintre emelve — ahogy pártunk főtitkára kéri tőlünk — egész tevékenységünket. I. CIZMÁS Rendkívül nagy érdeklődéssel olvastam és tanulmányoztam Nicolae Ceausescu elvtárs expozéját a pártnak és az egész népnek a március 4-i katasztrofális földrengés következményei felszámolásáért kifejtett erőfeszítéséről, az ország jelenlegi gazdasági-társadalmi fejlődéséről, a párt és az állam nemzetközi tevékenységéről, valamint a világpolitikai helyzetről. Hazafias büszkeség tölti el szívemet, amiért ebben az országban, a Román Kommunista Párt tagjaként résztvehetek a nagy mű, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. Büszke vagyok arra, hogy sorsunkat erős párt irányítja, olyan párt, amelyik az egész nemzetet egy emberként tudja mozgósítani a győzelmek kivívására, a nehézségek leküzdésére. Pártunk a történelem folyamán bebizonyította, hogy helyesen vezeti népünket. A nemzet hűségesen követi a párt útmutatásait, mert az érdekeit képviseli. Igen jól esett pártunk főtitkárának ama megállapítása, hogy ezekben a nehéz napokban, a helyreállítási időszakban a munkásosztály mellett a parasztság is szorgosan dolgozott azért, hogy a súlyos csapások ellenére is biztosítsa a gazdag termést. A mi községünk kommunistái, mtsztagjai is helytálltak, szorgalmasan dolgoztak, jelenleg is gyors ütemben végzik a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Minden erejükkel azon vannak, hogy a földtől szebb és gazdagabb termést csikarjanak ki, mint bármikor. Feltételeink biztosítottak, jó mezőgépészeink jó földbe vetik el a magvakat. A tagság is lelkes, fáradságot nem kímélve dolgozik az élet megszépítéséért, a fájó sebek begyógyításáért. Nem tudom e sorokat zárni anélkül, hogy ne térnék ki arra a gondolatra is, amelyet pártunk főtitkára így fogalmazott meg: „Általában jogos és mély büszkeséggel, megelégedéssel hangsúlyozhatjuk, hogy nemzetiségi különbség nélkül, egész népünk nagy erkölcsi erényekről tett tanúságot ebben a hatalmas megpróbáltatásban, és mint a vészes pillanatokban annyiszor, ismét bizonyságát adta bátorságának, önuralmának, annak a készségének, hogy a nehézségeket legyűrje, leküzdje — beleértve az elemi erőket is.“ Ez a megállapítás a nemzetiségiek szerepét is kidomborítja. Kitűnik újból és újból, hogy ebben a hazában a román nép mellett az együtélő nemzetiségek is egy emberként küzdenek a szocializmus építéséért és nincs olyan erő, beleértve a természeti erőket is, amely letéríthetné népünket a párt mutatta útról, megingathatná azt a rendíthetetlen elhatározását, hogy felépíti országunkban a szocializmust és kommunizmust. Községünk valamennyi dolgozója, fiatalok és idősek, nők és férfiak szorosan felzárkózva a párt köré, továbbra is becsületesen munkálkodnak a község, a megye és az ország felemelkedéséért. Ilyen gondolatokkal olvastam és tanulmányoztam pártunk főtitkárának expozéját, ilyen elhatározással dolgozunk községünkben, ezen a kicsi fronton a nagy harc megnyeréséért, a győzelem kivívásáért. SZABÓ GYULA, a backamadarasi községi pártbizottság titkárhelyettese Újabb lépések a vásárlóerő növelése felé Mint olyan dolgozó, aki az életszínvonal növekedése szempontjából fontos területen, a kereskedelemben tevékenykedem, különös érdeklődéssel tanulmányoztam Nicolae Ceausescu elvtárs expozéjának azt a fejezetét, amely népünk anyagi és szellemi élete egyre jobb feltételeinek biztosításáról szól. Amint azt pártunk főtitkára kiemelte, a XI. kongresszuson megszabott előirányzatoknak megfelelően az elkövetkező időszakban nagyobb hangsúlyt helyezünk a dolgozók javadalmazásának és közvetlen bevételeinek növelésére. Amint azt az expozéból megtudtuk, a különböző megtakarítások eredményeként mintegy 10 milliárd lejjel egészül ki a javadalmazási alap s ez a nemzeti jövedelem pótlólagos növekedésével és a szociális kiadásokkal való jobb gazdálkodás nyomán lehetővé teszi, hogy ebben az ötéves tervben sokkal nagyobb mértékben növekedjék a dolgozók javadalmazása. A dolgozók közvetlen javadalmazásának növekedésével lehetővé válik, hogy a dolgozók nagyobb mértékben részesüljenek a termelésben tett erőfeszítéseik eredményeiből, hogy jobban is érzékeljék ezt a részesedést. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy tovább növekszik a lakosság vásárlóereje, sokkal nagyobb lesz az az összeg, amelyet igényeik mind teljesebb kielégítésére fordíthatnak. A növekvő vásárlóerő természetesen még nagyobb feladatokat hárít a kereskedelemre is. Ezután még jobban mint eddig, arra kell törekednünk, hogy a vásárlók mindig megtalálják az üzletekben azt, amit keresnek. Ehhez persze minden eddiginél jobban kell figyelnünk az igények alakulására, hogy mindig azt rendelhessünk a nagykereskedelemtől s a nagykereskedelem a termelő vállalatoktól, amire a vásárlóknak szükségük van. Ezzel egyidejűleg további erőfeszítéseket kell tennünk a kiszolgálás korszerűsítéséért, a vevőkkel való kapcsolat fejlesztéséért. Ezen a téren a Mercur áruház sok szép eredményt ért el, de úgy látjuk, hogy még mindig sokat tehetünk és kell is hogy tegyünk a dolgozók mind jobb kiszolgálásáért, szüntelenül változó és növekvő igényeik kielégítéséért. SZABÓ JENŐ, a marosvásárhelyi Mercur áruház vezetője A tavaszi mezőgazdasági munkálatok sikeréért! A rajt jól sikerült, legyen hasonló a folytatása! A termelőszövetkezetek dolgozói, a mezőgépészek jól kihasználták a munkára alkalmas napokat. Legalábbis erről tanúskodik a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság legfrissebb helyzetjelentése, mely szerint nagyrészt végeztek az első sürgősségi időszakba tartozó növények vetésével. Különösen említésre méltó az a tény, hogy a cukorrépa mind a 15 500 hektáron a földbe került. S ha öszszegeznénk számos szakembernek a vetés minőségéről alkotott véleményét, nagyon jó osztályzatot adhatnánk azoknak a mezőgépészeknek, akik e növény területének előkészítésénél, vetésénél szorgoskodtak. S ugyanezt mondhatjuk el a talajtáperő biztosításáról is. A termelőszövetkezetek hatalmas területeket javítottak fel istállótrágyával s ennek kiegészítésére megkapta a föld a 300—400, sőt 500 kiló műtrágyát is. Természetesen mindezt a talaj táperejének, milyenségének figyelembevételével juttatták a földbe. Ugyancsak 100 százalékot mutat a zab, sörárpa, a takarmánynövények, az első sürgősségi időszakba tartozó zöldségfélék, a len, a gyógynövények, a vetőmagvak vetése is. A talaj táperejének növeléséről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a termelőszövetkezetek majdnem kétszeresét használták fel annak a műtrágyamennyiségnek, amit eredetileg terveztek. A jelen időszakban tehát csak az őszi burgonya ültetése és a védőnövény alá kerülő here vetése van száz százalékon alul. A nyári burgonya ültetésével végeztünk. Az őszi burgonya a régeni és radnóti szövetkezetközi tanácsokhoz tartozó termelőszövetkezetekben került teljes egészében a földbe. A beresztelki tanács körzetében (amely szomszédos a régenivel) még meg sem kezdték ezt a munkát, és hasonló a helyzet Szováta körzetében. Ugyancsak alacsonyabbak a teljesítmények a segesvári, faragói, sármási és más szövetkezetközi tanácsokhoz tartozó termelőszövetkezetekben is. Természetesen tekintetbe kell venni minden egység talaj- és éghajlati viszonyait is, de amint a fenti példák bizonyítják, a kisebb teljesítményekben nem egészen az időjárás a ludas. Az első, sürgősségi időszakba tartozó növények vetésének befejezésével sehol sem értek véget a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, nem álltak le a gépek. A mezőgépészek mindenütt arra törekednek, hogy a kukoricavetés megkezdéséig minél nagyobb területeket boronáljanak, tárcsázzanak meg. Ezzel kiölik a már csírázó gyomokat s meggátolják a talajnedvesség elpárolgását. S függetlenül az elmúlt napi csepergőtől, ezt a munkát tovább kell folytatni. Amint a helyzetjelentés is bizonyítja, az idén a gyomok elleni küzdelemben nagy szerepet kapnak a vegyszerek. A termelőszövetkezetek jóval nagyobb területet készítettek elő gépi művelésre, s ezzel együtt természetesen vegyszeres gyomirtásra is, mint ahogy eredetileg tervezték. Nagyon sok helyen szép eredményeket értek el a vegyszeres gyomirtásban a búzánál is. A marosvásárhelyi szövetkezetközi tanácshoz tartozó gazdaságokban például eddig több mint 1200, a Radnót környékiekben pedig 1100 hektárt kezeltek gyümölő vegyszerekkel. Ugyancsak jó eredményeket értek el a ludasi és rácsi szövetkezetközi tanácshoz tartozó egységekben is. Alacsonyabb viszont a teljesítmény az erdőszentgyörgyi, keresztelki, faragói és más tanácsok körzetében. Tehát kisebb hibáktól eltekintve, a tavaszi rajt jól sikerült. S mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hasonló legyen a folytatása. Idejében, kiváló minőségű talajba kerüljön egyik legfontosabb növényünk, a kukorica magja is. Jól szervezett munkával rukkoltak ki ezen a tavaszon a havadiak. Bár vidékükön mindig megkésik a tavasz, s a nehéz területek miatt is jobban meg kell dolgozni minden kis sikerért, mint máshol, de szorgalommal sok mindent pótolnak, így sikerült a múlt hét végén végezniük a 100 hektár lenyetésével. S itt el kell még mondanunk, hogy az idén igen nagy gondot fordítottak e növény termesztésére. Amellett, hogy jobb vetésterületeket jelöltek ki a növény számára, minden hektárra 300 kiló komplex műtrágyát juttattak. Úgy tervezik, hogy legalább 70 hektáron vegyszerrel irtják ki a gyomokat, s itt a betakarítást is gépesítik. Hasonló szervezettséggel végezték a zabvetést. Ezt a munkát az idén jórészt a fogatosokra bízták. A 120 hektárnak jelentős részét ők szántották meg, készítették elő és vetették be. Miután a len vetésével végeztek, egy traktorvontatású vetőgépet is munkába állítottak, s így ma estére ezt a munkát befejezik. A múlt hét végén és vasárnap is a cukorrépa-földeket készítették elő a mezőgépészek, s így hétfőre földbe tehették a magot a tervezett 25 hektáron. Elmondhatjuk tehát, hogy Havadon végeztek a koraiak vetésével, s most az őszi szántások ápolásához, a kukorica-vetésterületek előkészítéséhez összpontosítják az erőket. Szorgalmas munka folyik a gazdaság gyümölcstermesztő farmján is. Naponta 20—25 ember dolgozik a diófa és feketeribiszke-telepítvényeken a hiányok pótlásán, a kapálásnál. Négy napja egy kultivátort is munkába állítottak, s így már szaporábban halad a talajlazítás. A termelőszövetkezet vezetősége azonban panaszkodik, hogy a 150 hektár gyümölcsösükhöz még mindig nem kaptak egy farmvezetőt. Ez pedig megnehezíti a munkát, mert az elnök, a főmérnök és a főkönyvelő felváltva kell töltsön egyegy napot a farmon, hogy a legsürgősebb teendőket megoldhassák. Jó lenne, ha az illetékesek rövidesen megoldást találnának és egy megfelelő felkészültségű szakembert küldenének a havadi farmra, mert ellenkező esetben aligha birkózhatnak meg ott a soron levő munkákkal, a beruházási feladatokkal. Napirenden a municípium néptanácsánál A város köztisztaságának javítása Marosvásárhelyt évekkel ezelőtt úgy tartották számon, mint az ország egyik jól gondozott helységét, amely tiszta és sok virág díszíti, ezért is kapta a virágok városa jelzőt. Egy idő óta azonban bizonyos objektív és szubjektív okok miatt egyes utcák állapotáról, még a város központjában levőkéről is, nem tudunk elismerően beszélni. Mivel minden helységről elsősorban az ott uralkodó rend és tisztaság alapján alkotnak véleményt, Marosvásárhely municípium néptanácsának tevékenységében napirenden levő kérdés a köztisztaság javítása. A municípium pártbizottsága és a néptanács végrehajtó bizottsága közös gyűlésen elemezte az ezzel kapcsolatos feladatokat, (Folytatás a 4. oldalon)