Vörös Zászló, 1977. április (29. évfolyam, 76-101. szám)

1977-04-01 / 76. szám

AZ MKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA J^XXIX^évfoly^m­^76^78M)^zám^j^^^97^ április Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy jelentőségű expozéja erősíti hazánk további fejlődésébe vetett meggyőződésünket s még odaadóbb munkára serkent Mindenkor teljesítjük feladatunkat „Soha nem éltem át felemel­őbb pillanatokat“ Elena Galeát, a Segesvári Szövetgyár főmérnökét, nagy­­nemzetgyűlési képviselőt szerdán kora reggel az irodájában ta­láltam, a két nap alatt felgyűlt folyó ügyeket oldotta meg. Az­nap reggel érkezett haza Buka­restből, ahol részt vett a párt­os államvezetőség nagy fóru­mán. Az állomásról egyenesen a gyárba vezetett az útja. Ar­cán fáradtság látszott, amelyet az az elégtétel és megtisztelte­tés tett jólesővé, hogy közvetlen részese lehetett egy ilyen ese­ménynek. Pár perces szünetet tart munkájában, ezt használjuk fel, hogy benyomásairól érdek­lődjünk. — Soha nem éltem át feleme­­lőbb pillanatokat. Úgy éreztem, hogy a Köztársasági Palota nagytermében az egész ország, az egész párt és nép gyűlt össze tanácskozásra, amely pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs szavaival fejezte ki hi­tét, akaratát. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde nagyszerű volt, az összes résztvevőket magával ragadta elemző és szintetizáló erejével, a gondolatok mélysé­gével, tudományos megalapo­zottságával. Függetlenül a mun­katerületünktől, valamennyiünk számára, az összes dolgozók számára felbecsülhetetlen érté­kű munkaprogramot, igazi vilá­gítófáklyát nyújtott egész tevé­kenységünkhöz. Kivételes érdeklődéssel hall­gattam az egész beszédet, és an­nak ellenére, hogy vállalatunk ebben az évben jelentős lépése­ket tett a tökéletesítés útján, olykor bűntudatot éreztem, hogy nem tettünk meg mindent azért, hogy munkaközösségünk tevé­kenysége a jelenlegi követel­mények szintjére emelkedjék. A pártfőtitkár által kijelölt fel­adatok nagy horderejűek. Kife­jezik népünk akaratát, hogy túl­jutva a földrengés okozta nehéz perceken, határozottan rátér­jen az egész gazdasági-társadal­mi élet normalizálására és biztosítsa gyors előrehaladásun­kat. Azzal a meggyőződéssel jöttünk el erről a történelmi jelentőségű munkaülésről, hogy egyetlen percet sem veszíthetünk, azonnal cselekednünk kell a munkahelyünkön, a párt fő­titkárától kapott útmutatások gyakorlatba ültetéséért. Mint e vállalat főmérnöke szilárd elhatározásom fáradtságát nem kímélve elősegíteni, hogy szorgalmas munkaközösségünk teljes erejével hozzájáruljon az ország nagy erőfeszítéseinek e­­redményességéhez. Jobban, na­gyobb felelősségérzettel, forró hazaszeretettől áthatva fogunk dolgozni a minőségileg magas szintű termelés megvalósításáért, kisebb költségekkel, összes ter­melési kapacitásaink teljesebb hasznosításával, magasabb szint­re emelve — ahogy pártunk főtitkára kéri tőlünk — egész tevékenységünket. I. CIZMÁS Rendkívül nagy érdeklődéssel olvastam és tanulmányoztam Nicolae Ceausescu elvtárs expo­zéját a pártnak és az egész nép­nek a március 4-i katasztrofális földrengés következményei fel­számolásáért kifejtett erőfeszí­téséről, az ország jelenlegi gaz­dasági-társadalmi fejlődéséről, a párt­ és az állam nemzetközi tevékenységéről, valamint a vi­lágpolitikai helyzetről. Hazafias büszkeség tölti el szívemet, a­­miért ebben az országban, a Román Kommunista Párt tagja­ként részt­­vehetek a nagy mű, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. Büszke vagyok arra, hogy sorsunkat e­­rős párt irányítja, olyan párt, a­­melyik az egész nemzetet egy emberként tudja mozgósítani a győzelmek kivívására, a nehéz­ségek leküzdésére. Pártunk a történelem folyamán bebizonyí­totta, hogy helyesen vezeti né­pünket. A nemzet hűségesen követi a párt útmutatásait, mert az érdekeit képviseli. Igen jól esett pártunk főtitkárának ama megállapítása, hogy ezekben a nehéz napokban, a helyreállítási időszakban a munkásosztály mellett a parasztság is szorgo­san dolgozott azért, hogy a sú­lyos csapások ellenére is bizto­sítsa a gazdag termést. A mi községünk kommunistái, mtsz­­tagjai is helytálltak, szorgalma­san dolgoztak, jelenleg is gyors ütemben végzik a tavaszi mező­­gazdasági munkálatokat. Min­den erejükkel azon vannak, hogy a földtől szebb és gazda­gabb termést csikarjanak ki, mint bármikor. Feltételeink biz­tosítottak, jó mezőgépészeink jó földbe vetik el a magvakat. A tagság is lelkes, fáradságot nem kímélve dolgozik az élet meg­szépítéséért, a fájó sebek be­gy­ógyításáért. Nem tudom e sorokat zárni anélkül, hogy ne térnék ki arra a gondolatra is, amelyet pár­tunk főtitkára így fogalmazott meg: „Általában jogos és mély büszkeséggel, megelégedéssel hangsúlyozhatjuk, hogy nemzeti­ségi különbség nélkül, egész népünk nagy erkölcsi erényekről tett tanúságot ebben a hatal­mas megpróbáltatásban, és mint a vészes pillanatokban annyi­szor, ismét bizonyságát adta bátorságának, önuralmának, an­nak a készségének, hogy a ne­hézségeket legyűrje, leküzdje — beleértve az elemi erőket is.“ Ez a megállapítás a nemzeti­ségiek szerepét is kidomborítja. Kitűnik újból és újból, hogy ebben a hazában a román nép mellett az együtélő nemzetisé­gek is egy emberként küzde­nek a szocializmus építéséért és nincs olyan erő, beleértve a természeti erőket is, amely le­téríthetné népünket a párt mu­tatta útról, megingathatná azt a rendíthetetlen elhatározását, hogy felépíti országunkban a szocializmust és kommunizmust. Községünk valamennyi dolgozó­ja, fiatalok és idősek, nők és férfiak szorosan felzárkózva a párt köré, továbbra is becsülete­sen munkálkodnak a község, a megye és az ország felemelkedé­séért. Ilyen gondolatokkal olvas­tam és tanulmán­yoztam pártunk főtitkárának expozéját, ilyen elhatározással dolgozunk közsé­günkben, ezen a kicsi fronton a nagy harc megnyeréséért, a győzelem kivívásáért. SZABÓ GYULA, a backamadarasi községi pártbizottság titkárhelyettese Újabb lépések a vásárlóerő növelése felé Mint olyan dolgozó, aki az életszínvonal növekedése szem­pontjából fontos területen, a ke­reskedelemben tevékenykedem, különös érdeklődéssel tanulmá­nyoztam Nicolae Ceausescu elv­társ expozéjának azt a fejezetét, amely népünk anyagi és szelle­mi élete egyre jobb feltételei­nek biztosításáról szól. Amint azt pártunk főtitkára kiemelte, a XI. kongresszuson megszabott előirányzatoknak megfelelően az elkövetkező idő­szakban nagyobb hangsúlyt he­lyezünk a dolgozók javadalma­zásának és közvetlen bevételei­nek növelésére. Amint azt az expozéból megtudtuk, a külön­böző megtakarítások eredmé­nyeként mintegy 10 milliárd lejjel egészül ki a javadalma­zási alap s ez a nemzeti jöve­delem pótlólagos növekedésével és a szociális kiadásokkal való jobb gazdálkodás nyomán lehe­tővé teszi, hogy ebben az öt­éves tervben sokkal nagyobb mértékben növekedjék a dolgo­zók javadalmazása. A dolgozók közvetlen javadal­mazásának növekedésével lehe­tővé válik, hogy a dolgozók na­gyobb mértékben részesüljenek a termelésben tett erőfeszítéseik eredményeiből, hogy jobban is érzékeljék ezt a részesedést. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy tovább növekszik a lakosság vásárlóereje, sokkal nagyobb lesz az az összeg, amelyet igé­nyeik mind teljesebb kielégíté­sére fordíthatnak. A növekvő vásárlóerő termé­szetesen még nagyobb feladato­kat hárít a kereskedelemre is. Ezután még jobban mint eddig, arra kell törekednünk, hogy a vásárlók mindig megtalálják az üzletekben azt, amit keresnek. Ehhez persze minden eddiginél jobban kell figyelnünk az igé­nyek alakulására, hogy mindig azt rendelhessünk a nagykeres­kedelemtől s a nagykereskede­lem a termelő vállalatoktól, ami­re a vásárlóknak szükségük van. Ezzel egyidejűleg további erőfeszítéseket kell tennünk a kiszolgálás korszerűsítéséért, a vevőkkel való kapcsolat fejlesz­téséért. Ezen a téren a Mercur áruház sok szép eredményt ért el, de úgy látjuk, hogy még mindig sokat tehetünk és kell is hogy tegyünk a dolgozók mind jobb kiszolgálásáért, szün­telenül változó és növekvő igé­nyeik kielégítéséért. SZABÓ JENŐ, a marosvásárhelyi Mercur áruház vezetője A tavaszi mezőgazdasági munkálatok sikeréért! A rajt jól sikerült, legyen hasonló a folytatása! A termelőszövetkezetek dol­gozói, a mezőgépészek jól ki­használták a munkára alkalmas napokat. Legalábbis erről tanús­kodik a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság legfrissebb helyzetjelentése, mely szerint nagyrészt végeztek az első sür­gősségi időszakba tartozó növé­nyek vetésével. Különösen em­lítésre méltó az a tény, hogy a cukorrépa mind a 15 500 hek­táron a földbe került. S ha ösz­­szegeznénk számos szakember­nek a vetés minőségéről alko­tott véleményét, nagyon jó osz­tályzatot adhatnánk azoknak a mezőgépészeknek, akik e növény területének előkészítésénél, ve­tésénél szorgoskodtak. S ugyan­ezt mondhatjuk el a talajtáp­­erő biztosításáról is. A termelő­­szövetkezetek hatalmas terüle­teket javítottak fel istállótrá­gyával s ennek kiegészítésére megkapta a föld a 300—400, sőt 500 kiló műtrágyát is. Termé­szetesen mindezt a talaj tápere­jének, milyenségének figyelem­­bevételével juttatták a földbe. Ugyancsak 100 százalékot mutat a zab, sörárpa, a takarmánynö­vények, az első sürgősségi idő­szakba tartozó zöldségfélék, a len, a gyógynövények, a vető­magvak vetése is. A talaj táp­erejének növeléséről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a termelőszövetkezetek majdnem kétszeresét használ­ták fel annak a műtrágya­­mennyiségnek, amit eredetileg terveztek. A jelen időszakban tehát csak az őszi burgonya ültetése és a védőnövény alá kerülő here ve­tése van száz százalékon alul. A nyári burgonya ültetésével végeztünk. Az őszi burgonya a régeni és radnóti szövetkezet­közi tanácsokhoz tartozó terme­lőszövetkezetekben került teljes egészében a földbe. A beresz­­telki tanács körzetében (amely szomszédos a régenivel) még meg sem kezdték ezt a munkát, és hasonló a helyzet Szováta körzetében. Ugyancsak ala­csonyabbak a teljesítmények a segesvári, faragói, sármási és más szövetkezetközi tanácsokhoz tartozó termelőszövetkezetekben is. Természetesen tekintetbe kell venni minden egység talaj- és éghajlati viszonyait is, de amint a fenti példák bizonyít­ják, a kisebb teljesítményekben nem egészen az időjárás a ludas. Az első, sürgősségi időszakba tartozó növények vetésének be­fejezésével sehol sem értek vé­get a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, nem álltak le a gépek. A mezőgépészek min­denütt arra törekednek, hogy a kukoricavetés megkezdéséig minél nagyobb területeket boro­­náljanak, tárcsázzanak meg. Ez­zel kiölik a már csírázó gyomo­kat s meggátolják a talajned­vesség elpárolgását. S függet­lenül az elmúlt napi csepergő­től, ezt a munkát tovább kell folytatni. Amint a helyzetjelentés is bi­zonyítja, az idén a gyomok elleni küzdelemben nagy szere­pet kapnak a vegyszerek. A termelőszövetkezetek jóval na­­­gyobb területet készítettek elő gépi művelésre, s ezzel együtt természetesen vegyszeres gyom­irtásra is, mint ahogy eredetileg tervezték. Nagyon sok helyen szép eredményeket értek el a vegyszeres gyomirtásban a bú­zánál is. A maros­vásárhelyi szövetkezetközi tanácshoz tarto­zó gazdaságokban például eddig több mint 1­200, a Radnót kör­nyékiekben pedig 1100 hektárt kezeltek gyümölő vegyszerek­kel. Ugyancsak jó eredményeket értek el a ludasi és rácsi szö­vetkezetközi tanácshoz tartozó egységekben is. Alacsonyabb viszont a teljesítmény az erdő­­szentgyörgyi, keresztelki, faragói és más tanácsok körzetében. Tehát kisebb hibáktól elte­kintve, a tavaszi rajt jól sike­rült. S mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hasonló legyen a folytatása. Idejében, kiváló minőségű talajba kerül­jön egyik legfontosabb növé­nyünk, a kukorica magja is. Jól szervezett munkával rukkoltak ki ezen a tavaszon a havadiak. Bár vidékükön min­dig megkésik a tavasz, s a ne­héz területek miatt is jobban meg kell dolgozni minden kis sikerért, mint máshol, de szor­galommal sok mindent pótol­nak, így sikerült a múlt hét végén végezniük a 100 hektár len­yetésével. S itt el kell még mondanunk, hogy az idén igen nagy gondot fordítottak e nö­vény termesztésére. Amellett, hogy jobb vetésterületeket je­löltek ki a növény számára, minden hektárra 300 kiló kom­plex műtrágyát juttattak. Úgy tervezik, hogy legalább 70 hek­táron vegyszerrel irtják ki a gyomokat, s itt a betakarítást is gépesítik. Hasonló szerve­zettséggel végezték a zabvetést. Ezt a munkát az idén jórészt a fogatosokra bízták. A 120 hek­tárnak jelentős részét ők szán­tották meg, készítették elő és vetették be. Miután a len veté­sével végeztek, egy traktorvon­­tatású vetőgépet is munkába állítottak, s így ma estére ezt a munkát befejezik. A múlt hét végén és vasárnap is a cukor­répa-földeket készítették elő a mezőgépészek, s így hétfőre földbe tehették a magot a ter­vezett 25 hektáron. Elmondhat­juk tehát, hogy Havadon vé­geztek a koraiak vetésével, s most az őszi szántások ápolásá­hoz, a kukorica-vetésterületek előkészítéséhez összpontosítják az erőket. Szorgalmas munka folyik a gazdaság gyümölcstermesztő farmján is. Naponta 20—25 em­ber dolgozik a diófa és fekete­­ribiszke-telepítvényeken a hiá­nyok pótlásán, a kapálásnál. Négy napja egy kultivátort is munkába állítottak, s így már szaporábban halad a talajlazí­tás. A termelőszövetkezet veze­tősége azonban panaszkodik, hogy a 150 hektár gyümölcsö­sükhöz még mindig nem kap­tak egy farmvezetőt. Ez pedig megnehezíti a munkát, mert az elnök, a főmérnök és a főköny­velő felváltva kell töltsön egy­­egy napot a farmon, hogy a leg­sürgősebb teendőket megoldhas­sák. Jó lenne, ha az illetékesek rövidesen megoldást találná­nak és egy megfelelő felkészült­ségű szakembert küldenének a havadi farmra, mert ellenkező esetben aligha birkózhatnak meg ott a soron levő munkák­kal, a beruházási feladatokkal. Napirenden a municípium néptanácsánál A város köztisztaságának javítása Marosvásárhelyt évekkel eze­lőtt úgy tartották számon, mint az ország egyik jól gondozott helységét, amely tiszta és sok virág díszíti, ezért is kapta a virágok városa jelzőt. Egy idő óta azonban bizonyos objektív és szubjektív okok miatt egyes utcák állapotáról, még a város központjában levőkéről is, nem tudunk elismerően beszélni. Mi­vel minden helységről elsősor­ban az ott uralkodó rend és tisztaság alapján alkotnak vé­leményt, Marosvásárhely municí­pium néptanácsának tevékeny­ségében napirenden levő kérdés a köztisztaság javítása. A mu­nicípium pártbizottsága és a néptanács végrehajtó bizottsága közös gyűlésen elemezte az ez­zel kapcsolatos feladatokat,­­ (Folytatás a 4. oldalon)

Next