Vörös Zászló, 1977. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1977-10-01 / 232. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXIX. évfolyam 232 (8019) szám | 1977. október 1. szombat |___Ara 30 báni Ezekben a napokban a szántóföldeken A vetési grafikon betartása a szállítás ütemességét feltételezi Az ernyei szövetkezetközi ta­nácsnál másképp fogalmaznak: a szállítás jelenleg gátolja a ve­tés ütemességét. Az indok? — Szállítóeszköz-hiány. Ve­gyünk egy konkrét példát: szep­tember 27-én a megígért 24 ko­csiból csupán nyolc érkezett, a­­zok is legtöbb kétszer fordulnak. Márpedig nekünk naponta 35 kocsira lenne szükségünk, hisz csupán a búza elöl nem keve­sebb, mint 20 000 tonna répát és­­levelet kell elhordani — ér­vel Mihály József mérnök, a szövetkezetközi tanács elnöke. — És a saját szállítóeszközök? — A körzetünkhöz tartozó gaz­daságokban 126 fogat van. Ab­ból 100-at foglalkoztathatunk a betakarításnál. De számba vettük­­ az egyéni fogatokat is. Számuk meghaladja a 60-at. A fogatokat azonban, a sáromberki és a sár­pataki gazdaságokat kivéve, nem tudjuk a répahordásnál foglal­koztatni, mert igen nagy a tá­volság a répaföldek és az átve­vő központ között, így azokat a répalevél szállításához osztottuk be. A termelőszövetkezeteknek ezenkívül 13 üzemképes teher­kocsijuk van. Itt viszont problé­ma az üzemanyag-hiány. A ki­utalt benzinmennyiséggel napjá­ban csak egy fuvart tudnak csi­nálni. Pedig nagy szükség van a kör­zetben a szállítóeszközökre, kü­lönben adott pillanatban ez nagy akadályt jelenthet a vetés útjá­ban, mert nemcsak arról a 20 ezer tonna répáról és mellékter­mékeiről van szó. Nemsokára meg kell kezdeni a kukorica be­takarítását is, ami újabb 7000— 8000 tonna szállítanivalót jelent .-D­e mit tett maga a szövetkezet­nél­­i tanács, a gazdaságok veze­­a szállítás meggyorsításáért? - A terhelést nagyrészt gépe­sítettük. Ott, ahol szükség volt rá, munkába állítottuk a rako­dógépeket. Máshol is vigyázunk arra, hogy a terhelési időt a le­hető legkisebbre csökkentsük. A kukorica betakarítására külön tervet dolgoztunk ki. 430 hek­tár termését géppel gyűjtjük be. Itt tehát a területfelszabadítás nem probléma. De ott sem ma­rad a szár sokáig a mezőn, ahol a tagság kézzel szedi le a ter­mést. A silózókombájnokból szakcsoportokat szerveztünk, a­­melyek naponta 30 hektárról vágják le, szecskázzák fel a szá­rat. Az ernyei szövetkezetközi ta­nácshoz tartozó termelőszövet­kezetek nagyon szép célt tűztek maguk elé: tanácsszinten 3600 kiló búzát termelnek hektáron­ként. Mire alapoznak? — A jó talaj táperőre, a tag­ság, a mezőgépészek szorgalmá­ra és nem utolsósorban a kolle­gák szaktudására — válaszol Mihály József. Az elővetemé­­nyeket elég jól választották ki: 486 hektáron pillangósok, 660 hektáron cukorrépa, 690 hektá­ron kukorica után kerül a bú­za A talaj táperejének javítá­sához szükséges foszfor- és nit­rogéntartalmú műtrágyát úgy néz ki, hogy sikerül beszerezni. Igaz, elég sok utánajárást igé­nyel. A szorgalommal, szaktu­dással sincs probléma. Marad tehát a szállítás kér­dése. Mégpedig ez igen sürgető dolog, mert máris észlelhető bi­zonyos lemaradás a búza veté­sében. Reméljük, a tanács veze­tői, a felsőbb szervekkel közö­sen, megtalál­ják a megoldást rá. Addig is minden egyes gazda­ságban még nagyobb gondot kell fordítani a szállítóeszközök alaposabb kihasználására, mert a fentebb elsorolt intézkedések csakis az optimális vetési idő­szak betartásával párosulva sza­vatolhatják a bőséges termést, amelynek elérésére a szövetke­zetközi tanács elnökének véle­ménye szerint, körzetükben meg­felelő talaj- és éghajlati viszo­nyokkal rendelkeznek. NAGY FERENC Munkával — munkára -­­ OLÁH TIBOR -----­ Segesvár mellett, Segesden szedjük az almát. Arany pár­­ment, sóvárit, jonatánt, vegye­sen. A batulra — noha brigádo­­sunk az almafajták királyának nevezi — még csak ezután ke­rül sor, érnie kell,­izesednie A szüretelők túlnyomó többsé­ge tanárjelölt: román-magyar, matematika-fizika, fizika-kémia, testnevelő szakos főiskolások, lányok és fiúk, magyarok, ro­mánok, németek. (A színi nö­vendékek kisebb csapata külön színt, jókedvet és hangulatot jelent a tábor életében). Sokan már a múlt évben is itt dolgoz­tak. Ismerik a dűlőket és dön­gölt utakat, jól eligazodnak az almafajták között, fetanulták az almaszedés minden csínját­­bmnját, s ránézésre meg tudják mondani: jó sort kapott-e a csoport vagy sovány termésű, kivágásra vénhedt fákkal kell bíbelődnie. Ami azért nem mindegy, mert, ha dints a fa — s az ágai sem meredeznek túl magasra —, hamarább telik a veder, meg a láda, lényegesen nagyobb a kereset. Ez a kereset pénzben kifejez­ve sem csekély — a diákzsebet kibéleli egy időre. De az igazi fizetség másutt van: abban, amit etikai-jellembeli növekedésben nyernek a szüretelők. A munka nemesít — tartja egy ősi köz­mondás. Nemesít, gazdagít, a közösség hasznos tagjává rango­­sít — tesszük hozzá mi. Nem mintha e fiatalok megszokott tevékenysége — a tanulás-jegy­­zetelés-olvasás — szűkölködne tudatformáló erényekben: an­nak, aki pedagógusnak, illetve színművésznek készül, állan­dóan palléroznia kell észbeli ké­pességeit Ám a fizikai munka, a testi erőfeszítés itt a gyümöl­csösben nem pusztán a harmo­nikusan fejlett egyéniség isko­lája — híven a Mens sana in corpore sano parancsszóhoz —, hanem a nemzetgazdaságban felmérhető, közvetlen haszonnal is jár Innen a jól végzett mun­ka nyomába lépő jó érzés, meg elégedettség, innen az enyhe, lenézés is, mely a „férgeseket“ sújtja. (Azokat nevezik így, a­­kik orvosi bizonyítványokkal szeretnék kivonni magukat a megtisztelő munkakötelezettség alól). Ahogy a mindig vidám, gyakran nótázó Smeták Erzsébet mondaná: csak az legény a tal­pán, aki Segesden helytáll. Mert azzal, hogy délelőtt S-tól 12-ig, majd ebédszünet után to­vábbi négy órát dolgozik, fára mászik, létrával közelíti meg a fenn pirosló almát — no meg vödröt hoz-visz, ládát cipel, gya­logol —, az ember olyan erő­tartalékról tesz bizonyságot, mely a tanuláshoz is szükséges, elengedhetetlen... A jó munkához, persze, ked­vező feltételek kellenek: minél jobb a szállás, a koszt, a tisz­tálkodási lehetőség, annál job­ban megy a munka. Nekünk, sepesdieknek, nincs okunk pa­naszra, még haladás is történt az elmúlt évekhez viszonyítva, esténként tv-nézés, tánc a meg­érdemelt jutalom. Legfeljebb azt vethetnék az illetékesek szemére, hogy nem mindig gon­doskodtak iDEJÉBEN a megfe­lelő körülményekről, hogy aka­dozik a melegvíz-ellátás, nem rendszeres az orvosi felügyelet... Nem az iskolának, hanem az­ életnek tanulunk! — fújják la­tinul is az idősebbek. Napjaink­­ban új komponenssel gyarapodik a régi igazság: dolgos életre készülünk, amikor iskolába fe­gyelemre, főiskolára­ járunk, hi­szen a mi társadalmunkban e­­gyetlen kiváltság létezhet: az, amit a jobban-eredményesebben végzett munka kölcsönöz az em­bernek. Munkával nevelünk a munkára, fizikaira és szellemire egyaránt: az almaszüret így válik javára mindenkinek. HOLNAP, OKTÓBER 2.-ÁN 10.30 ÓRAKOR LUDAS VÁ­ROS STADIONJÁBAN ÜN­NEPI GYŰLÉST TARTA­NAK A VÁROS FENNÁL­LÁSÁNAK, — A LEGELSŐ DOKUMENTUMBAN IGA­ZOLT — 600. ÉVFORDULÓ­JA ALKALMÁBÓL. ÚJABB REKORDOT állítottak fel a marosvásár­helyi Electromures Vállalat­ban. A szerszámgépek nyolc­havi kihasználási mutatója 1,1 százalékkal haladta meg az ipari egységben 1976 fo­lyamán megvalósított szintet, 5 százalékkal az érvényben levő megyei és 8 százalékkal az országos előirányzatot. A kiváló eredményt elsősorban a munkaerő sokoldalú fel­készítésének, az azonos típusú gépek egy műhelybe való csoportosításának, a berende­zések állandó, egyenletes megterhelésének, lelkiisme­retes ápolásának és gyors (számos esetben importhe­lyettesítő, házilag előállított alkatrészekkel történő) javí­tásának tulajdonítják, és an­nak, hogy bevezették a köz­pontosított anyagszabást. A gépkihasználás fokozása nem öncél, csupán ezen az úton 5 millió lejes többletterme­lésre számítanak az év vé­géig. Eladással egybekötött, elekt­romos háztartási cikkeket be­mutató kiállítás nyílt a Luxor Junior áruház földszintjén. A kiállított árucikkek túlnyomó része az Electromure­ válla­lat terméke NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta a Portugál Kommunista Párt küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP főtitkára péntek délután fogadta a Portugál Kommunis­ta Párt küldöttségét, élen Octa­vio Pato elvtárssal, a Portugál KP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A megbeszélésen a felek tájé­koztatták egymást a k a­ét párt te­vékenységéről és problémáiról, az RKP és a PKP közötti, a Ro­mánia és Portugália közötti kap­csolatok fejlődéséről, valamint a nemzetközi élet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Nicolae Ceausescu elvtárs új­ból kifejezte a kommunisták, az egész román nép szolidaritását a Portugál Kommunista Párt, a többi portugáliai demokratikus és haladó politikai erők tevé­kenységével abban a harcban, a­­melyet az 1974. április 25-i for­radalom vívmányainak, a köz­társaság alkotmányában foglalt demokratikus elveknek a meg­védéséért és megszilárdításáért, a demokratikus folyamat fejlesz­téséért és azért vívnak, hogy Portugália a függetlenség és a társadalmi haladás útján fejlőd­jön. A megbeszélésen örömmel domborították ki a Román Kom­munista Párt és a Portugál Kommunista Párt közötti baráti, együttműködési és harcos szoli­daritási kapcsolatok eredményes fejlődését, ami a két ország és nép közötti kapcsolatok fejlődé­sét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének az ügyét szolgálja. Egyetértésben rámutattak ar­ra, hogy a két párt elhatározása munkálkodni a Románia és Por­tugália közötti sokrétű jó együtt­működési kapcsolatok fejlődésé­ért a két nép érdekeinek, a nem­zetközi béke és egyetértés ügye érdekeinek megfelelően. A két fél kifejezte elhatároz­­á­sát, hogy tevékenykedni fog a tartós európai biztonsági és e­­gyüttműködési rendszer kiépíté­séért, s hangsúlyozta, hogy ilyen­ értelemben nagy jelentősége vann a közeli belgrádi összejövetel­nek, amely arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon a helsin­ki értekezlet záródokumentumá­ban foglalt előirányzatok és el­vek maradéktalan megvalósítá­sának, reális haladást idézzen e­­lő az európai katonai enyhülés és leszerelés terén. Kidomborították, hogy meg kell honosítani az új nemzetkö­zi gazdasági rendet, amely elő­segíti a gyengén fejlettség fel­számolását, biztosítja minden, nemzet, elsősorban a gazdasági­lag elmaradott népek haladását és jólétét. A véleménycsere során a fe­lek az RKP és PKP szolidaritá­sáról és támogatásáról biztosítot­ták mindazokat a népeket és mozgalmakat, amelyek a felsza­badulásért, és nemzeti függet­lenségért, az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializ­­mus, az apartheid-politika és a faji megkülönböztetés ellen, a gazdasági és társadalmi haladás útján való önálló fejlődésért harcolnak. A két fél kifejezésre juttatta elhatározását, hogy továbbra is hozzájárul a kommunista és munkásmozgalom egységének helyreállításához és megvalósítá­sához a marxizmus-leninizmus és a nemzetközi szolidaritás szellemében, a jogegyenlőség a­­lapján, minden egyes párt füg­getlenségének és ama jogának a tiszteletben tartása alapján, hogy tevékenysége konkrét fel­tételeivel és a realitásokkal össz­hangban maga dolgozza ki és valósítsa meg politikai vonalát, taktikáját és stratégiáját. A Megyei Pártbizottság bürójának ülése Tegnap, szeptember 30-án ü­­lést tartott a Megyei Pártbizott­ság bürója. Az ülésen elemezték, hogy a pártszervek és -szerve­zetek, a mezőgazdasági egységek vezetői miként alkalmazzák a gyakorlatban az állattenyésztés fejlesztésére kidolgozott program előrrásait, hogyan készítették e­­lő a szálláshelyeket, biztosítot­ták a takarmányokat az 1977—- 1978-as istállózási időszakra A büró értékelte a pártszervek és -szervezetek, a mezőgazdasági egységek vezetőségei, szakembe­rei által az állattenyésztés fej­lesztéséért kifejtett tevékenysé­get, a létszám gyarapítására, a (Folytatás a 4. oldalon) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap, szeptember 30-án ü­­lést tartott a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. Elemez­ték, hogy a városi és falusi helységek rendezésére, az erdő­­állomány megőrzésére és ésszerű gazdálkodására, valamint a víz­gyűjtő medencék rendezésére és a vizek komplex felhasználásá­ra vonatkozó, a Megyei Népta­nács 1976 június 28-i ülésszakán elfogadott intézkedési program előirányzatai miként valósul­nak­ meg. Az elemzésből kitűnt, hogy elkészültek a megye és a helységek hálózatának sziszte­i (Folytatás a 4. oldalon) A Maros megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának 1977. szeptember 17-i, 519-es számú Végzése A Maros megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. A néptanácsok megszervezésére és működésére vonatkozó 57,1968-as sz. Törvény 21. szakasza előírásainak megfelelően elhatározza. Egyetlen szakasz. — Összehívja a Maros megyei Néptanács ülésszakát 1977. október 5-én 14.30 órára a Megyei Néptanács üléstermébe, a következő napirenddel­ 1. Beszámoló a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága, a municípiumi, városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottsága, illetve bürója, valamint az alárendelt egységek vezetősége által a szocialista versenyben 1977-re tett vállalások teljesítéséért és túlszárnyalásáért kifejtett tevékenységről. 2. Az 1977-es évi területi profilú beruházási terv megvaló­sításának elemzése. A tervben előirányzott létesítmények mű­ködésbe helyezésének helyzete és az 1978-as évi beruházások előkészítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Elnök, Titkár: IOAN FLOREA CORNEL HARSAN

Next