Vörös Zászló, 1977. december (29. évfolyam, 284-308. szám)

1977-12-01 / 284. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­­^XXIX^vfolyan^284^80^^^záml^11977^^cember A FARI ORSZÁGOS MUNKIÁJA KÍSZÍTÉÉSÉRE Né­yen a legjobbak közül Négy fiatal élmunkásnőt mutatunk be a marosvásár­­,ujhelyi Bőr- és Kesztyűgyár kesztyűkészítő részlegéről SZATMÁRI ÉVA kesztyű­­varrónő hat éve dolgozik a gyárban, szakiskolát végzett, esti líceumban tanul tovább. Két évig a munkacsarnok KISZ-szervezetének titkára volt, az idei választásokon tagja lett a gyári KISZ-bi­­zottság bürójának, a szakmai kérdésekért felel. BERTA VALENTINA a szakmai is­kola után leérettségizett, je­lenleg mint munkaelőkészítő dolgozik KISZ-alapszervezeti titkár. SZABADI ERZSÉBET is megszerezte az érettségi diplomát a szakképesítés mel­lé, az utóbbi időben rendsze­resen túlteljesíti termelési feladatát. KISZ-tag, a gyár márciusban alakult kézilab­da-csapatának fő erőssége. TRIF VIORICA mindig 2,3 százalékkal termel többet az előirányzottnál, a szakmát jól ismerő, dolgos lány, aki a közösségi munkában is szí­vesen részt vállal, munka­társnői KISZ-titkáruknak vá­lasztották 1­20 millió lejes termeléstöbblet A párt közelgő Országos Kon­ferenciája erőteljesen serkentet­te a tirnaveni Üveggyárban fo­lyó szocialista verseny lendüle­tét Munkakollektívájuk büszkén jelentheti, hogy november 24-ével bezárólag eleget tett a­ folyó öt­éves terv első két évére kijelölt előirányzatoknak. Nem lankadó lelkesedéssel dolgoznak tovább, számításaik szerint mintegy 20 millió lej értékű többletterme­lést érhetnek el az év hátralevő időszakában. Ez több mint 3 millió négyzetméter húzott üve­get, 1,5 millió négyzetméter hen­gerelt profilüveget és más üveg­terméket jelent terven felül. A tervezett teljesítő­­képesség fölött Novemberig a marosvásárhe­lyi Vegyikombinát három am­móniagyára 20 155 tonna termé­ket adott a nitrogénműtrágyát előállító részlegeknek. A szép sikert a technológiai berendezés gondos, szakszerű karbantartá­sának, jó működésének, vala­mint az összakkord munkaszer­vezési és javadalmazási forma al­kalmazásának tulajdonítják a ve­gyészek. Nem utolsósorban pedig annak, hogy az itteni ammónia­gyárak történetében példa nél­kül álló­­minőségben és a prog­ramozóknál gyorsabban végez­ték el a javításokat. Úgy vélik, minden feltétel adott ahhoz, hogy továbbra is a tervezett kapacitások és a kitűzött muta­tószámok fölé emelkedjen a vál­lalat eme három egységének teljesítménye. Hasonló kiemelkedő ered­ménnyel köszöntik a párt Orszá­gos Konferenciáját az Azomures technológiai berendezéseket, al­katrészeket gyártó és javításokat végző dolgozói. A részleg mun­kaközössége, amely a folyó be­ruházásokban is részt vállalt, 40 százalékkal pótolt rá a 10 havi feladatára. Az itt dolgozó mun­kások, technikusok és mérnökök ígérete: 1977. évi előirányzatu­kat mind értékben, mind ton­nákban maradéktalanul teljesí­tik. A radnóti szövetkezetkö­zi tanácsnál A termelés összpontosítása és szakosítása a hozamok növelésének döntő tényezője A szövetkezetközi tanácsok egyik legfontosabb, és állandó feladata úgy összehangolni, irá­nyítani a termelőszövetkezetek tevékenységét, hogy a földalap jó kihasználása, az új techno­lógiák bevezetése, a gépesítés, kémizálás kiterjesztése és a szö­vetkezeti tagság munkájának ésszerűbb megszervezése révén ,mindenhol biztosítsák a növé­nyi és állati eredetű termelés fokozását. Szövetkezetközi taná­csunk körzetében ezeket a kér­déseket alaposan elemeztük, fel­mértük a lehetőségeket, mely tevékenységbe a szakembereken kívül bevontuk a szövetkezetek tagságának jó részét, s a követ­keztetéseket az évi termelési tervekbe és a gazdaságonként, növényféleségenként kidolgozott programokba foglaltuk össze. A növénytermesztésben arra töre­kedtünk, hogy egységenként sza­kosítsuk a különböző kultúrák termesztését, figyelembe véve nem csupán a talaj- és az ég­hajlati viszonyokat, hanem az illető kultúrák termesztésében szerzett tapasztalatokat, a sza­kosítás és összpontosítás köve­telményeit is. A kendertermesz­tés esetében — ez a növény na­gyon igényes a talajjal, a tech­nológiával szemben — azt igye­keztünk elérni, hogy a legjobb feltételekkel rendelkező gazda­ságok foglalkozzanak vele, és nem kisebb területen, mint 50 hektáron. Elmondhatjuk, hogy kendertermesztő gazdaságaink teljes mértékben urai e növény technológiájának és nagyon fe­gyelmezetten alkalmazzák is azt. Ennek eredményeként a hektár­hozam egyetlen termelőszövetke­zetben sem volt kisebb 5­000 kilónál, a kutyfalvi termelőszö­vetkezetben pedig meghaladta a 7 000 kilót. A szövetkezetközi tanács szintjén egy hektár ken­der termesztéséből 6 000 lej jö­vedelmet számoltak el a gazda­ságok. Ilyen értelemben szer­veztük meg a krumpli, a cukor­répa és a szemes paszuly ter­mesztését is, arra törekedve, hogy mindenhol biztosíthassuk a gépesítés minél nagyobb ará­nyú kiterjesztését. A krumpli termesztését lényegében két egy­ségbe összpontosítottuk, amelyek megfelelő tapasztalattal és jó területekkel rendelkeznek. Az összpontosítás eredményeként felszámoltuk az apró parcellá­kat, megteremtettük a feltétele­ket az ültetés, a kapálás, a kár­tevők és betegségek elleni vé­dekezés gépesítésére. Tekintettel arra, hogy így jelentősen csök­kent az egyes munkálatok ki­vitelezésének időtartama és si­került a legjobb technológiát alkalmazni, számottevően növe­kedtek a hozamok is. Kutyfalván és Radnóton 20 000 kilós hektár­hozamot értek el krumpliból. A cucerdeai termelőszövetkezetet a szemes paszuly termesztésére szakosították, e növényt 50 hek­táron termesztették, és a hek­táronkénti szemes termés átlag 1 500 kiló volt. Számolva a kézi munkaerő csökkenésével, e természetes fo­ GYÖRGY SÁNDOR, a radnóti szövetkezetközi tanács főmérnöke (Folytatás a 4. oldalon) Marosvásárhely muniáípium Néptanácsának alakuló ülésszaka Tegnap tartotta alakuló ülés­szakát a Marosvásárhely muni­­cípiumi Néptanács.­­Az ülésszak munkálatain részt vett Ioan Florea elvtárs, a Megyei Párt­­bizottság első titkára, a Megyei Néptanács elnöke. Miután érvé­nyesnek nyilvánították a man­dátumokat, a november 20-án megválasztott 55 municípiumi néptanácsi képviselő letette a hűségesküt Románia Szocialista Köztársaság iránt A továbbiak­ban a néptanács megválasztotta a 15 tagból álló Végrehajtó Bi­zottságot Marosvásárhely mu­­nicípium Néptanácsa Végrehaj­tó Bizottságának elnökévé Iro­­nim Buda elvtársat, a municí­­piumi pártbizottság első titkárát választották. Az első alelnöki tisztségbe Sütő András elvtár­sat, alelnöki tisztségbe pedig Floarea Ispas, Hideg Tibor elv­társakat, a municípiumi pártbi­zottság titkárait, valamint Ioan Fágorásan elvtársat választot­ták. A választás után a Végre­hajtó Bizottság tagjai letették a hűségesküt Románia Szocialista Köztársaság iránt Ezután a municípiumd népta­nács 5, ágazati és tevékenységi területenkénti állandó bizott­ságot választott Az utolsó napirendi pont ke­retében elfogadták az 1976— 1980-as gazdasági-társadalmi fel­adatok teljesítésére vonatkozó kibővített intézkedési tervet. Az 1918-as egyesülés - a román nép sokévszázados egységtörekvéseinek megvalósulása Hazánk történetének sorsdöntő mozzanatára emlékezünk ma, december elsején. 59 évvel ez­előtt valósult meg Erdély egye­sülése Romániával, az egységes román nemzeti állam megalakí­tása. „Erdély egyesülése Romá­niával — hangsúlyozza a Román Kommunista Párt Programja — a történelmi fejlődés objektív szükségszerűségének beteljesülé­se volt, természetes megvalósu­lása népünk évszázados egység­törekvéseinek, annak az álom­nak, amelyért az elődök sok nemzedéke harcolt és áldozta é­­letét.“ A történelmi fejlődés objek­tív törvényszerűségei szigorúan megkövetelték, hazánk esetében is, az egységes nemzeti állam megteremtését. Tudott dolog, hogy a feudális társadalmi rend körülményei között — amelyet az államok felaprózottsága jel­lemzett — országunk területén is különböző közigazgatási-poli­tikai gócpontok alakultak ki: Havasalföld, Moldva, Erdély. Ennek ellenére a román lakta egész terület gazdasági-társadal­mi és kulturális struktúrájának egyöntetűsége, az egységes nyelv, valamint a közös eredetnek a lakosságban élő erős tudata ré­vén a három feudális állam kö­zött állandó, sokoldalú, intenzív kapcsolatok léteztek. Szüntele­nül folyt az anyagi javak cseré­je, az eszmék, a kulturális és művészeti alkotások erőteljes körforgása, s kialakult az a tu­dat, hogy együtt kell küzdeni az idegen elnyomók, a közös ellen­ség ellen. Hangsúlyozni kell, hogy e kapcsolatok nem marad­hattak volna fenn, ha a román­lakta területek között, az évez­redek óta itt élő lakosság között nem létezett volna szoros egy­ség minden szempontból. Emlékezetes esemény népünk történetében Havasalföld, Mold­va és Erdély időleges egyesítése egy központosított feudális ál­lamban, a nagy Mihai Viteazul vajda vezetése alatt. Az 1600. é­­vi gyulafehérvári egyesülés nagy­szerű és lelkesítő szimbólummá vált az összes nemzedékek szá­mára, amelyek az egységes nem­zeti állam megalakítására töre­kedtek. A nemzeti egységért vívott küzdelem a kapitalizmus jelent­kezésével és­ fejlődésével, főként a múlt századtól kezdve lett ak­tuális kérdés, parancsoló szüksé­gesség, amelyet maga a társa­dalmi fejlődés vetett fel. A ro­mán nép egyesülési törekvései rendkívüli határozottsággal ju­tottak kifejezésre az 1848-as for­radalom idején, amely csaknem egyidejűleg tört ki a három or­szágban, s amelyet egyazon esz­mények és követelések lelkesí­tettek. Az 1848-as forradalom zászlajára írta nemcsak a feu­dalizmus felszámolását, hanem a nemzeti egység megteremtésé­nek és a függetlenség kivívásá­nak jelszavát is. Az állami egyesülés első és döntő lépése Havasalföld és Moldva egyesítése volt. A Feje- DÉZSI JÓZSEF (Folytatás a 2. oldalon) HASZNOS Hasznos eszmecsere folyt le a napokban a galafi-i vastagle­mez-hengerműben a munkater­melékenység növelésének módo­zatairól. A galaji-i vállalatban az év első tíz hónapjában a munkatermelékenység újabb 7,9 százalékkal növekedett. A ga­­latiaknak értékes tapasztalataik vannak a termelés optimalizálá­sa tekintetében s igen kívána­tos, hogy az alkalmazott mód­ ESZMECSERE szerek más gazdasági egységek­ben is elterjedjenek. A tapasztalatcserén műszaki és vezetőkáderek, élenjáró mun­kások, munkaszervezési dolgozók stb. vettek részt. Főleg azt vizs­gálták, hogyan tükröződik­­ a munkatermelékenységi mutató a vállalat gazdasági hatékonyságá­ban, mit tettek a termelékeny­ség további emelését célzó prog­ram teljesítése érdekében stb. Az 1978. évi beruházási program példás teljesítése az előkészületek alaposságától függ! A termelőerők, ésszerű terü­leti elosztására irányuló párt­­politika következetes alkalmazá­sának eredményeként, szocialista államunk jelentős összegeket u­­tal ki Maros megye számára. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 15,6 milliárd lejt fordítanak a megyegazdaság fejlesztésére, szo­­ciál­kulturális építkezésekre. 1978-ban különösen nagy fel­adat hárul megyénkre: ebben az évben kell végrehajtanunk az ötéves terv egynegyedét. Nagy horderejű fejlesztési munkálato­kat kezdenek meg vagy folytat­nak a marosvásárhelyi és tírná­­veni vegyipari kombinátokban, a segesvári Nicovalában, az Üveg- és Fajanszipari Vállalatnál, a régeni Republicában és a Fafel­dolgozó Vállalatnál, a marosvá­­sárheeyi Bőr- és Kesztyűgyár­ban, Autójavító Vállalatban, a Metalotehnicánál, a gyapot- és selymeszövödénél és más ipari egységeknél, továbbfolytatódnak a folyam- és patakrendezési, il­letve szabályozási munkálatok. A mezőgazdaságban nagy terü­letekre telepítenek gyümölcsfát, szőlőt és komlót, új állattenyész­tési komplexumokat és farmo­kat létesítenek stb. A következő évben számos szociál­kulturális objektum is FODOR MIRCEA, a Beruházási Bank marosvásár­­helyi fiókjának igazgatója (Folytatás a 2. oldalon)

Next