Vörös Zászló, 1978. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1978-03-01 / 50. szám

1. OLDAL VÖRÖS ZÁSZLÓ MÁRCIUS 1 SZERDA A Nap kel 0 óra 54 perckor, lenyugszik 18 óra 3 perckor. EMLÉKEZTETŐ —­ 1837-ben született Ion Crean­­ga — 1848-ban Mezőszentgyörgyön született Eötvös Lajos könyv­táros, irodalomtörténész — 1848-ban született Pákh Al­bert író­­— 1921-ben alakult meg a Mon­gol Forradalmi Néppárt — 1956-ban alakult meg az NDK-ban a néphadsereg — 1906-ban született Fám Van Dong, Vietnam Szocialista Köztársaság kormányának el­ső minisztere. MŰSOROK —■ színház ■— Az Állami Színházban este 7.30 ó­­rakor: A samma-sugarak hatása a százszorszépekre. (C-bérleti. —■ bábszínház ■— Délelőtt 11 és du. 4 órakor: Játék )A román tagozat előadásai. —■ MOZI ■— ARTA: A dicsőség nap­ja PROGRE­­SUL: Scaramouelie SELECT: 11 li­lától - Schmidt hallgat... Egy ki­rály New York-ban IFJÚSÁ­GI­ Mama. FLACARA: Ide­gen nő !—a rész. ..TÖRPE“ MOZI: Pic és Poc: A madárfióka és más rajzfilmek SEGESVÁRI LUMINA­­Az ezüst tó kincse TIRNAVA: Sze­renád a tizenkettedik emeletnek RE­GENT PATRIA: A film hajdani vi­lágából TIRNAVENI MELÓDIA: Johnny Quit­are LUDASI FLACARA: Hercules a Föld központ­jában SZO­­VÁTAI DO­INA: A gyöngy. MUN­KÁS MOZI: Terror az utcán. TAR­­MASI POPULAR: Az utolsó kör. RADNÓTI LUMINA: A puskapor völgye FADOSZENTGYÖRGYT POPU­LAR: AH. Jonathan. Jonathan GYU­­LAKUTAI PATRIA: Nyugtalan szep­tember NYARADSZEREDAT NTRA­­SUL: Az örökbe fogadott gyerek. —■ RÁDIÓ ■— A MAROSVÁSARHELYI rádióstúdió román nyelvű műsora 1910—18.w-ig: Hírek, tudósítások. Ember, munka, társadalom — ri-­portösszeállítás zenés pihenőkkel. CSÜTÖRTÖK. 1.00—7.08-re: Reggeli zenés beszélgetés. Híradó: Falvaink életéből: Néni muzsika: Iskola és élet: Zene. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 18.1­0—18.30-is! Hírek, tudósítások. Kozma Mátyás szimfonikus alkotá­saiból: Irodalmi és művészeti napló: Jelenkori Irodalmunk egysége — Oláh Tibor esszéje: A marosvásár­­helyi színház a néző szemével — ankét: Székelyudvarhelyi alkotómű­helyekben: Vidám melódiák CSÜ­TÖRTÖK. 7.00—8.00-ig: Reggeli hír­adó : Könnyűzenekarok műsorából • A munka dicsérete — riportműsor: Néni muzsika. Műsorajánlás. —■ televízió ■ 1 9.00 Tévéiskola 10.00 Kérdések és vá­laszok­­ismétlés! 10.20 Színház­­is­métlés! 11.50 Telex 16.00 Telex 16.05 Tévéiskola 16.35 Német nyelvtanfo­­lyam 17.10 A szocialista országokból 17.25 Pionírhíradó 17.45 Hazafias da­lok 17.55 A természet könyvéből 18.30 Bogdan-Petriceicu Hasdeu 19.10 Pronoexpressz-húzás 19.20 1001 este 19.30 Híradó 19.50 Mi­­nők 20.20 Filmarchivum: Padre Padrone — olasz játékfilm 22.05 Könnyűzene 22.20 Híradó. IDŐJÁRÁS Tegnap délben 12 órakor Ma­rosvásárhelyen a levegő hőmér­séklete 3 fok volt. Előrejelzés: tovább tart a ned­ves idő jobbára borult égbolt, kisebb esők havas esők lehetsé­gesek Gyenge, időnként mérsé­keltté váló nyugati, északnyuga­ti szél A hőmérséklet enyhén csökken a legalacsonyabb érté­kek minusz 2 és plusz 2 fok a legmagasabbak 3—8 fok között váltakoznak Reggel helyi köd ­ A VEGYIPARI MINISZTÉ­RIUM EGYSÉGEI az év eleje óta 25 új terméket vettek gyár­tásba. Ezek között szerepelnek újabb kiváló minőségű motor­olajok, különböző könnyűipari o­­lajok, új típusú fonott poliamid szálak és poliészter rostok stb. Ismétlés Úgy látszik, pusztába kiáltott szó a minden évben e helyen s többé-kevésbé ebben az időszakban a veteménymag-forgal­­mazókhoz intézett kérésünk. Ugyanis évről évre kisebb­­nagyobb eltéréssel ugyanaz a jelenség ismétlődik meg kora tavasszal a veteménymag forgalmazásánál. Hétfőn délelőtt a vásárhelyi Kossuth utcai veteménymag­­üzlet előtt nagy sor képződött. Petsig az ajtón ott függött a felirat, zárva. Az emberek mégsem távoztak, mert remény­keltő jelként a küszöb mellett néhány zsák dughagyma hevert. Ebből arra következtettek, csak meg kell nyíljon az az ajtó, hogy bevigyék a zsákokat, s akkor majd sikerül kivívni a portéka eladásának gyors megkezdését is. Megjegyzem, szombaton a Bulgárok terén lévő gyümölcs­­árusnál kapható volt dughagyma. Akkor úgy véltem, na végre kedvező változás állt be a veteménymag-árusításban. Téved­tem, mert sem dughagymát, sem veteménymagot több zöldség­árusnál nem találtam. Ha a zöldségüzletek vezetői nem szívesen foglalkoznak árusításukkal, kényszeríteni kell őket rá, hiszen ez éppen úgy a feladataik közé tartozik, mint a hagyma kimérése. Nem is beszélve arról, hogy újabban némelyik zöldséges üzletben ismét árusítanak alkoholos italt, sört, de veteménymagot, azt már nem. A helyzet egyszer s mindenkorra meg kéne oldód­jon. Az állami kereskedelmi felügyelők figyelmébe ajánljuk ezt a kérdést. Vidéken is megnézhetik, miként oldják meg a vete­­ménymag-forgalmazást. Annyit elárulunk, hogy nem jól. Ha jó lenne, nem jönnének annyian a megyeszékhelyre órák hosz­­szat sorbaállni néhány gramm zöldségmagért. (markó) ■ HAZAI VISZONYLATBAN EGYEDI, európai viszonylatban is ritka jelenséget észleltek a szakemberek a Herkulesfürdő melletti Adam barlangban. A több mint 25 méter mélyen fek­vő barlang a hévizek nagyfokú koncentrációja miatt sajátos tró­pusi klímájú, hőmérséklete 45 C fokig­ terjed. A bukaresti Bioló­giai Intézet mikrobiológiai labo­ratóriumának kutatói a barlangi flóra és fauna sajátos formáit fedezték fel, a többi között su­gárgombákat, az atkák­ valu­ója miatt sajátos tro­­mint lepkék különböző fajtáit, gyümölcsét. A „Megéneklünk, Románia** második országos fesztivál Fellendült a kulturális élet Ákosfalván a községi pártbi­zottság vezetésével, a politikai nevelés és a szocialista kultúra községi tanácsa több intézkedést foganatosított a művelődési te­vékenység tartalmának javításá­ért, átfogóbbá tételéért, a gazda­sági feladatokkal való szorosabb kapcsolatáért, hogy hatékonyab­ban járuljon hozzá a dolgozók szocialista neveléséhez, szórakoz­tatásához. A művelődési élet fel­lendülése ezenkívül annak tulaj­donítható, hogy a község értel­miségi és ügyszeretettel végzik a rájuk bízott feladatot, s a falu dolgozói is lelkesen kapcsolód­nak be a műkedvelő mozgalom­ba. A Megéneklünk, Románia or­szágos fesztivál tömegszakaszára való készülődés keretében a köz­ségszékhelyen két színjátszó cso­port alakult. Az egyik a Köszö­rűs című színművel már be is mutatkozott, sőt ellátogatott ve­le Cserefalvára és Harasztkerék­­re, ahol sikeresen szerepelt. E csoport munkájának szervezésé­ben, a darab rendezésében részt vettek Antal András, Bakai Er­zsébet, Simó Lívia és Kiss Ida elvtársak. A másik színjátszó csoport munkáját, a Zsuzsi című szín­darab színrevi­telét Szabó Mózes, Szabó Sára és Demény Vilma tanügyi káderek ügyszeretetről tanúskodóan irányítják. Nagy szorgalommal dolgoznak vala­mennyien, hogy március elején bemutathassák tevékenységük gyümölcsét. Hasonló ügyszeretetről, szorga­lomról tesznek tanúbizonysá­got a harasztkereki színjátszó csoport irányítói és tagjai is, a­­kik már bemutatták Méhes György: Dupla kanyar című há­­romfelvonásos színművét, amely­­lyel sikeresen vendégszerepeltek Ákosfalván és Benedeken. U­­gyancsak az elmúlt hetekben fi­gyelemre méltó sikerekkel mutat­kozott be a vajai színjátszó cso­port a Ha jön a szerelem című egyfelvonásos darabbal, amelyet Göcsön és Szövérden is előadott. A szervezésben és rendezésben részt vállalt Kajcsa Jenő tanár és Török Éva tanítónő. Harasztkeréken immár gazdag hagyománnyal és hírnévvel ren­delkezik a dalárda, melynek ve­zetője Incefi András tanító. Ké­szül, tanul ez az együttes is, hogy méltóan képviselje faluját a fesztivál tömeg- és azutáni szakaszain. Az ákosfalvi kulturális élet fontos eseménye, hogy a községi pártbizottság titkárának közvet­len segítségével, László Ernő is­kolaigazgató, Antal András mű­­velődésiotthon-igazgató, Járfás József zene szakos tanár, a kó­rus vezetője, a tanügyi káderek munkája nyomán újjáalakult a 70 tagú kórus. A kulturális élet, a kórusmozgalom iránt érzett felelősség, ügyszeretet mutatko­zott meg ebben, s ahol ez meg­van, bármely nehézséget legyűr­hetnek. A kórus életrehívásában fontos szerepük volt azoknak a csoportos és egyéni beszélgeté­seknek, amelyeket a lelkes szer­vezők folytattak a felkeresett régi és új dalosokkal. Most már rendszeresen eljárnak a pró­bákra, hazafias- és tömegdalo­kat tanulnak. Megalakították a könnyű- és népi zenekart.. .amely szorgalmasan, rendszeresen pró­bál, népdalokat, hazafias- és tömegdalokat tanul, már több­ször is bemutatta műsorát a kö­zönség előtt. Ugyanilyen mód­szereket kellene alkalmazni a tánccsoport meg a művészbri­gád életrehívásáért is. A Megéneklünk, Románia má­sodik országos fesztiválra való készülődés Ákosfalván is termé­kenyítőn hat a kulturális életre, a műkedvelő csoportokban közel háromszáz dolgozó fejt ki rend­szeres munkát, műsoruk gazda­gabb, tartalmasabb. Ápolják, é­­lesztgetik hagyományaikat, új tartalommal gazdagítják. A mű­vészcsoportok tagjai szorgalma­san próbálnak, fellépnek nem­csak saját falujuk közönsége e­­lőtt, hanem ellátogatnak egy­máshoz műsoraikkal. Azt kíván­juk, hogy valamennyi csoport jó eredménnyel szerepeljen a fesz­tivál tömegszakaszán és a to­vábbiakon is ott találjuk őket. V. I. Módosult a Marosvásárhely municípiumi Néptanács 1969. júniusi 9. számú Határozata A municípium és alárendelt falvai életében a gazdasági-tár­sadalmi tevékenység fejlődésé­vel bekövetkezett változások bi­zonyos módosításokat tettek szükségessé a Marosvásárhely municípiumi Nép­tanács 1969- ben hozott 9. számú Határoza­tában. A módosított határozatot a néptanács 1977. októberi 7. ülésszaka hagyta jóvá és 9/1977- es számmal teszik közzé ezek­ben a napokban. Az új 9-es Határozat főként e­­gyes köztisztasági és közegész­ségügyi vonatkozású, valamint a közrend fenntartását szolgáló némely előírás megfogalmazásá­ban különbözik az előzőtől Megváltoztatták, illetve kibőví­tették például a járda- és utca­tisztítás, a háziszemét és egyéb hulladék összegyűjtése, tárolása és elhordása feladatát megszabó bizonyos cikkelyeket. Új a 3. cikkely ötödik bekezdése: „A parkok és a szocialista tulajdont képező beépítetlen területek kö­rüli járdák tisztántartását a köz­­tisztasági vállalat szervezi meg és annak személyzete végzi.“ A 4. cikkely első bekezdését : „A járdákat egész éven át 21—06 óra között tisztítják meg a por­tól és a szeméttől“ — a követ­kező mondattal toldották meg: „Az utcai árusítással megbízott, illetve arra engedéllyel rendel­kező személyek kötelesek állan­dóan tisztán tartani a tevékeny­ségi övezetüket“­ A 13. cikkely­ben még leszögezik: „A köztisz­tasági személyzet ne a csator­nalefolyókba, zöldövezetbe vagy a járdára, hanem a járda­­szegély mellé köteles halmokba gyűjteni az utcai szemetet és sarat, és gondoskodnia kell, hogy legtöbb 2 órán belül a szemét­telepre szállítsa azt“. Továbbra is érvényben marad az az előírás, miszerint a lakó­tömbökben, azok környékén és a zöldövezetekben­ parkokban sem­milyen állatot nem szabad tar­tani. Módosult ellenben azoknak az utcáknak a jegyzéke, ame­lyekben tilos, illetve lehet álla­tot tartani, tenyészteni, és en­gedélyezik, hogy bizonyos öveze­tekben főbérlőnként 1—1 fajku­tyát tartsanak. Külön engedélyt állattartásra a Municípiumi Nép­tanács községgazdálkodási szer­vei adhatnak. Az arra megen­gedett nyilvános helyeken e­­gyébként kizárólag pórázon ve­zetett, szájkosaras kutyával, meg más, csakis veszélytelen állattal lehet megjelenni. Az I. (a köztisztaságra, város­esztétikára, egészségvédelemre és közrendre vonatkozó), II. (az utak és utcák, parkok, a termé­szeti környezet használatára és gondozására vonatkozó) és III. (az állami lakásalap használatá­ra és karbantartására vonatko­zó­ fejezetben foglaltak tiszte­letben nem tartása kihágásnak számít. A kihágások megállapí­tását és büntetését, valamint az okozott károk megtérítését illető­leg ugyancsak szükség volt né­hány módosításra, akárcsak a különböző cikkelyek megfogal­mazásában az időközben meg­változott egyes elnevezések miatt. (szász) FILM Egy király Yorkban A Select moziban tekinthet­jük meg az 1956-ban készült fil­met, a képernyőn pedig vasár­nap a Diktátort néztük s élvez­tük még­­egyszer végig. Ezek a felújítások — melyekhez bizo­nyára mások is csatlakoznak — jó alkalmat nyújtanak arra, hogy ismét áttekintsük egy im­már lezárt életmű globális telje­sítményét, azt, amivel a hetedik művészet eddig legjelesebb hal­hatatlanja gazdagította a film történetét, eszköztárát, mind­annyiunk életfelfogását, a mű­vészetről s annak bonyolult sze­repéről vallott meggyőződésün­ket. Chaplin születési éve után — 1889 — december 25-én került oda az életrajzi adatközlést ki­­kerekítő második évszám: 1977. De a cikkírók és ilyen-olyan méltatók, mintha összebeszéltek volna, kivétel nélkül az ÉLŐ Chaplinről beszélnek ebből az alkalomból. És ez így is van rendjén. A film óriása nem írta le, hogy „non omnis moriarde ha történetesen Horatius nyomán elrebegte volna, az emberek a­­kár évszázadokig is HALLHAT­NÁK, amint kijelenti, LÁTHAT­NÁK, amint jellegzetes szomor­­édes mosolyával kiejti: „Meg nem halok én teljesen“. Neve és pályája elsősorban a­­zért elválaszthatatlan a művé­szeti ágtól, amelyben nagyot al­kotott, mert egyidejűleg visel­ték és rúgták le a gyermekcipőt, közös és konvergens erőfeszíté­sek árán cseperedtek izmos­­erős, reményteljes ifjakká, sőt az érettség minőségi fokozatát is egyszerre érték el. Mikor egy londoni külvárosban a kis Char­lie megszületett. Párizsban a Lumiéres fivérek még csak négy esztendeje indították útnak a vetített mozgókép találmányát. De mire ugyanaz a kisfiú 40 é­­ves férfi lesz — s a világ egyik híressége — a film már jól meg­tanult beszélni, muzsikálni, éne­kelni, az egész földkerekségre kiterjesztette hatalmát, s noha többnyire a tőke szeszélyeitől függött, a Szovjetunióban már a szocializmus eszméit terjesztette. Néma­film — hangos film: ez a két fejlődési szakasz osztja két részre a chaplini életutat is. Ifjúkora és legfergetegesebb si­kerei, kétségtelen, az első sza­kaszra esnek. Nem is tagadja, hogy a szonorizálás nincs ínyé­re. „A hangos filmet utálom — nyilatkozza 1928-ban. — Tönkre­teszi a világ legrégibb művésze­tét, a pantomimet. Megsemmi­síti a hallgatás ritka szépségét. Soha nem fogok szavakhoz fo­lyamodni!“ Ha gondolatban fel­idézzük a Kutyaélet, a Kölyök, az Aranyláz vagy a Cirkusz kép­sorait, megértjük Chaplin ide­genkedését. Pályája legelején abban a helyzetben lefedzett — mutatis mutandis —, mint haj­dan Párizsban a Comédie l­a­­lienne színészei, közönségük nem tudott olaszul, ezért lehetőleg mindent arcjátékkal, gesztusok­kal, megfelelő mozgással igye­keztek kifejezni. Chaplin nem különben! Cirkuszi bohócoktól ellesi, saját műhelyében tökéle­tesíti, majd folyékonyan. .. be­széli — seregnyi haladó eszmét hintegetve — azt a formanyel­vet, amelyet Jean Cocteau igen találóan „a nevettetés eszperan­tója“ néven emleget. Csoda-e, hogy a hangos rivális feltűnése a porondon kihozza a sodrából?! De nem lenne művész, azaz foly­ton újat kereső homo ludens, al­kotó, ha felismerve tévedését nem korrigálná vélekedését is. 1940-ben, a Diktátor záró képé­ben megmarkolja a mikrofont, hogy tisztán és félreérthetetlenül közölje néző­ hallgatóival: „Nem vagytok gépek, nem vagytok ál­latok. Emberek vagytok s az emberiség iránti szeretetet hor­dozzátok a szívetekben. Gyűlö­let nélkül éljetek! Csak az gyű­löl, akit senki sem szeret!...“ Chaplin hatása nem lenne oly nagy, ha csak egyszerű komé­diás lenne: egy nagyszerű szí­nész, aki megnevetteti embertár­sait. Ő azonban alkotó is a szó legteljesebb értelmében — Char­iot, a csavargó, Karno, a tánc­­pantomim-paródia-akrobatika e „szintetikus” komédiája, vala­mint számos későbbi alakja az első ötlettől az utolsó fintorig az ő kreációja. És gondolkodó is ez a „költő és álmodozó, de min­dig reménységgel teli“ Charlot­ Charlie. El-elgondolkodik — (láttuk már) — a világ meg az emberiség dolgain, s gyakran gondolkodik, hasonlóképpen, hi­vatása-művészete mesterségbeli kérdésein. „Nincs benne semmi titokza­tosság. Csupán arra törekedtem, hogy az emberi természetről fel­fedjek néhány egyszerű igazsá­got, melyeket aztán felhasználok mindennapi munkámban. Egyéb­ként vajon nem az ereberi ter­mészet ismeretében rejlik-e min­den siker nyitja, akár kereske­dőről vagy vendégfogadásról van szó, akár könyvkiadóról vagy színészről?­­“ Jól van jól, de mi mégis azon tűnődünk, hogyan lehet valaki a nevettetés ekkora óriása. o. t.

Next