Vörös Zászló, 1978. szeptember (30. évfolyam, 206-229. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Világ proletárjai egyesüljetek * AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA”xXX. évfolyam 206 (8303) szám”^ 1978. szeptember 1. péntek "Tibani" Jó minőségű zöldség a konzerviparnak ŐRJÁRATON A SZAKOSÍTOTT FARMOKON Minden további nélkül elmondhatjuk: nagy biztonságot jelent a marosvásárhelyi konzervgyárnak a szakosított farm-rendszer. Nyersanyag-szükségletének jelentős részét innen biztosítja. Míg a radnóti, szentpáli, főleg paradicsommal látja el, a csávási paprikát, uborkát, zöldpaszulyt,*■ a héderfájai paszulyt, vinetát szállít ezekben a napokban. De jelentős tételekben érkezik zöldség a csapói, ludasi és más farmokról is. S a fentiek sem csak az elsorolt terményeket szállítják, hanem egyebeket is, természetesen kisebb mennyiségben. A héderfájas farmon javában áll a szüret. A központban épp az egyik kocsit terhelik. A kis daru könnyedén emeli magasba a vinetával tele konténereket. Szép a termés. A tervezett 100 tonna helyett mintegy 120-ra számítanak. Eddig 13 000 kilót küldtek a gyárba. Távolabb az uborkát és a zöldpaszulyt szedik, de a borsócséplő telepen is javában dolgoznak még. — Sőt a kapálás sem szünetel — újságolja Nicoare Elena könyvelő. — Negyedszer kapáljuk a paprikát. A sok víz miatt nagyon megkésett, de azért reménykedünk, hisz egyik része már terem, a többi tele van virággal, így jártunk a cukorborsóval is. A víz miatt csak nagyon későre tudtuk elvetni. Szinte másodvetésnek számít, hisz egyszer kiölte a sok nedvesség. Mégis megtaláltuk számításunkat. Most fejezzük be a cséplését. A borsón kívül a héderfájai farm 40 tonna paradicsomot, 10 tonna uborkát, 13 tonna zöldpaszulyt és más zöldségfélét küldött a gyárnak. A termés jelentős része tehát még kint van a mezőn, de értéktervüknek több mint felét máris teljesítették. S a szüret tovább folyik. A paradicsom, vineta, uborka mellett a napokban kezdik a zöldpaszuly gépi betakarítását is. Tehát egyre nagyobb mennyiségű terményt indíthatnak útnak a feldolgozó egység felé. (háromszéki) (Folytatás a 3. oldalon) PROPAGANDISTÁK SEGÍTSÉGÉRE vűn és a mezőgazdaságban kibontakozott szocialista versenyben elért kimagasló teljesítményekkel köszöntötte, büszkén jelentve a szocialista építésben kivívott sikereket. Ez alkalommal ismételten kifejezésre jutott az a határtalan szeretet és bizalom, amellyel e Maros menti tájak dolgozói, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek övezik a pártot és főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, a teljes azonosulásuk, pártunk bel- és külpolitikájával, az a szilárd elhatározás, hogy maradéktalanul megvalósítják a párt Idénynyitás előtti beszélgetés a kitermelés és a feldolgozás hatékonyságáról A szocialista építés éveiben mindinkább figyelemközpontba került az erdőgazdálkodás szüntelen tökéletesítése. A második világháború előtt a kitermelés méreteit a kereslet határozta meg, azzal már szinte senki sem törődött, hogy a kitermelt felületet újra beültessék. Később fordult a kocka. Sokat beszéltünk a tudományos erdőgazdálkodásról, a gyakorlatban azonban mintha nem valósult volna minden meg. A kitermelés ütemét még a hatvanas évek elején sem érte el az újraerdősítés ritmusa. Mi a helyzet most, a nyolcadik évtized második felében, kérdem Dumitru Argint mérnöktől, az Erdőkitermelő és Szállítási Vállalat igazgatójától. — Való igaz, hogy többet szövegeltünk és kevesebbet tettünk az erdő biológiai egyensúlyának fenntartásáért, hogy a korábbi mulasztások törlesztéséről ne is beszéljek. A hosszú távú erdőgazdálkodási program egyszer s mindenkorra gátat emelt az észszerűtlen gazdálkodás elé, pontosan meghatározza az erdőgazdálkodásban részt vevő összes tényezőkre háruló feladatokat. A jelenlegi ötéves tervet már úgy állították össze, hogy a teljes egyensúly biztosítása mellett pótolni lehessen valamit a korábbi mulasztásokból is. — Nézzük talán meg, hogy az általános tétel miként tükröződik a Maros megyei tervszámokban. — Ami a kitermelésre váró faanyag-mennyiséget illeti, az 1979- ben 59 százalékkal kevesebb lesz, mint az idén. A kívülálló számára lehet túlzottnak tűnik a kitermelés mérsékelésének mérete. Ez azért vált szükségessé, mert az ötéves tervidőszak első három esztendejében a nagy széldöntések miatt nem tudtuk tiszteletben tartani a tervet: az előirányzatnál több faanyagot vágtunk ki. Nos, ezt a többletet egyenlítjük ki 1979— 1980- ban. — A kitermelés méreteinek csökkentése következtében valószínű csökken a vállalat értékterve is. — Enyhe csökkenésre valóban számítani kell, de ez korántsem lesz akkora, mint a kitermelésnél. Tudni kell, hogy jövőben minden köbméter faanyagból 255 lejjel nagyobb értékű terméket kell előállítanunk, s így az árutermelési terv csupán 19 százalékkal csökken az ideivel szemben. — Ezt a feladatot miként valósítják meg? — Meglehetősen hosszú tanulmány, fejtörés után állítottuk össze ilyen irányú munkaprogramunkat. A teendőket lényegében három kapitólusba csoportosíthatnám. Elsősorban arra törekszünk, hogy a kitermelt faanyag minél nagyobb hányada kikerüljön az előfeldolgozó pontokra. A koronás kitermelési módszer kiterjesztése révén további 2 százalékkal szándékszunk emelni a fenyő és a bükk kihasználási fokát. Ugyanezt a célt szolgálja újabb előiparosítási egységek létesítése (például Herbuson), ami lehetővé teszi a müfa részarányának 2—3 százalékos emelését. Másodsorban a faanyag feldolgozási fokának emelésére törekszünk. Ez azt jelenti, hogy a jövőben olyan termékek gyártására rendezkedünk be (feldolgozó egységeinkben), melyek több élőmunkát foglalnak magukba. Fokozzuk például a bútorgyárak által kért félkész termékek, az igényesebb csomagolóanyagok gyártását. Január 1-től üzembe helyezünk egy új ajtó-ablak gyártó egységet, ahol évente 70 000 köbméter faanyagot dolgozunk fel. Végül pedig magasabb fokon szándékszunk hasznosítani a hulladékot, ilyen célból széles körű együttműködést honosítunk meg a Prodcomplex Vegyipari Vállalattal és az épülő fotopapír-gyárral. Egy szóval fő célkitűzésünk, hogy lehetőleg csak olyan terméket szállítsunk megrendelőinknek, melyek magas fokú megmunkáláson mentek át. Úgy hiszem, mindez lényegében profilmódosítást igényel. Nyilván nálunk is előtérbe kerül a feldolgozás, ám arról szó sincs, hogy átvegyük a fafeldolgozó vállalatok szerepkörét. PETELEI ISTVÁN Augusztusi eseménykrónika A tegnap lezárult hónapot az a forradalmi lelkesedés jellemezte, amellyel az ország összes lakosaival együtt megyénk dolgozói nemzetiségre való tekintet nélkül megünnepelték az 1944. évi dicsőséges fegyveres felkelés 34. évfordulóját. Hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásának évfordulóját dolgozó n°pünk az ipar Programját, a XI. kongresszuson kitűzött feladatokat. Augusztus gazdag eseménykrónikájában fő helyet foglal el Nicolae Ceaușescu elvtársnak a központi párt- és állami aktíva előtt mondott előadói beszéde, amely a jelenkori nemzetközi élet főbb jelenségeinek és tendenciáinak, az emberiséget ma foglalkoztató komplex problémák megoldási módozatainak, a szocialista Románia békére és a nemzetek közötti együttműködésre irányuló tevékenységének ragyogó elemzése volt. „E nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű, dokumentum — hangzik a Maros megyei Pártbizottságnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz intézett távirata — a valóság mindennél élőbb erejével juttatja kifejezésre a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikája közötti egységét. E politika a haza felvirágoztatása, a szocializmus és a kommunizmus, a világ előrehaladása és békéje, földgolyónk népei szoros együttműködése ügye(Folytatás a 3. oldalon) Pártunk és államunk bel- és külpolitikájának megbonthatatlan egysége ..Az összes említett nemzetközi kérdések megközelítésében pártunk és országunk bel- és külpolitikájának teljes egységéből indulunk ki. A béke és a biztonság elengedhetetlen feltétele hazánk sikeres gazdasági és társadalmi fejlesztésének, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom sikeres felépítésének és Románia kommunizmus felé haladásának“. NICOLAE CEAUȘIESCU Pártunk főtitkárának a központi párt- és állami aktíva ez év augusztus 3-i ülésén elhangzott előadói beszéde sokoldalúan és mélyrehatóan, a dialektikus és történelmi materializmus szellemében elemzi a jelenlegi nemzetközi életet, annak jelenségeit és irányzatait. Az előadói beszéd világosan, dokumentáltan fejti ki az RKP és a szocialista Románia álláspontját a jelenkor fő kérdéseiben, valamint hazánk jövőbeni lépéseit a nemzetközi kapcsolatokban. Az RKP vezetésével a szocialista Románia dolgozó népe forradalmi lendülettel váltja valóra a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének programját, amely a civilizáció és a jólét egyre magasabb fokára emeli országunkat. Ehhez az építő tevékenységhez szorosan kapcsolódik, ebből fakad a szocialista Románia külpolitikája. Pártunk és államunk bel- és külpolitikájának ez a megbonthatatlan egysége összefonódik népünknek azzal a küzdelmével, amelyet az egyetemes békéért és haladásért vív. Külpolitikánk alapelvei és célkitűzései kifejezik népünk, az egész szocialista nemzet alapvető törekvéseit és sokatmondó bizonyítékai annak a nagy felelősségnek, amelyet pártunk, országunk tanúsít a szocializmus és a béke, a haladás általános ügye, az emberiség sorsa iránt. Mindezek a gondolatok erőteljesen kifejeződnek az előadói beszédben. Azzal, hogy töretlenül munkálkodunk a XI. kongresszus határozatainak, a pártprogram előirányzatainak megvalósításán, népünk iránti szent kötelezettségünknek teszünk eleget — mutatott rá pártunk főtitkára —, de ugyanakkor nemzetközi kötelezettségünket is teljesítjük, hiszen ezzel hozzájárulunk a szocializmus, a társadalmi haladás, az együttműködés és a béke egyetemes ügyének győzedelmeskedéséhez az egész világon. A mindennapi élet, a gyakorlat igazolja, hogy a szocializmus ereje, tekintélye nemzetközi befolyása csak úgy növekszik, ha minden egyes szocialista ország jól, példásan oldja meg a saját fejlesztési problémáit. A szocialista Románia termelőerőinek rohamos fejlesztésével, az ipari és mezőgazdasági termelés gyors ütemű növelésével, a kultúra, a tudomány, oktatás példátlan felvirágoztatásával, a nép anyagi jólétének és szellemi színvonalának emelésével, a szocialista demokrácia állandó tökéletesítésével, bel- és külpolitikájának egységével, következetességével, meggyőzően bizonyítja a szocialista rendszer felsőbbrendűségét. Kiemelkedő eredmények születnek a jelenlegi ötéves terv előirányzatai megvalósítása terén is. Pártunk főtitkárának előadói beszédéből kitűnik, hogy az ötéves terv első két esztendejében az ipar több mint 40 milliárd lej értékű termelési többletet ért el, így megvan minden feltétele, hogy 1980-ig megvalósuljon a több mint 100 millió lejes terven felüli termelés. Szép eredményeket ért el a mezőgazdaság. Lendületesen fejlődik az oktatás, a tudomány, a kultúra, az új ember formálását, egész népünk szocialista tudatának fejlesztését célzó politikai-ideológiai tevékenység. A nemzeti jövedelem gyarapításában elért eredmények alapján biztosítjuk a dolgozók jövedelmének lényegesebb növelését. A javadalmazásemelés második szakaszának befejezésével a dolgozók reáljavadalmazása az eredetileg előirányzott 20 százalék helyett 32 százalékkal lesz magasabb. Azok a mélyreható változások, átalakulások, amelyek az ország gazdasági-társadalmi , életében végbementek, egész népünk — nemzetiségre való különbség nélkül — erőfeszítéseinek az eredményei. Ezt az erőfeszítést a Román Kommunista Párt bölcs, tudományos politikája ösztönzi, mely politikának kezdeményezője és ihletője pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs. E politikának elválaszthatatlan eleme az a harc is, melyet pártunk és államunk nemzetközi téren folytat a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az összes vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezéséért, a gyengén fejlettség felszámolásáért, az új gazdasági világrend megteremtéséért, a leszerelés megvalósításáért, az államközi kapcsolatok demokratizálásáért. Országunk szilárdan halad a gazdasági-társadalmi fejlődés, a civilizáció útján. A szocialista építésben elért eredmények amellett, hogy tovább növelik országunk tekintélyét, fokozott hozzájárulást jelentenek a szocializmus és a béke erőinek megszilárdításához az egész világon. PALOTAI ISTVÁN A választási és beszámoló konferenciák, gyűlések - jelentős események a Vöröskereszt szervezetek életében A XI. pártkongresszuson elfogadott Program meghatározza a megelőző egészségügyi tevékenység, a lakosság egészségügyi nevelése és a nép életszínvonala emelésének fő irányelveit. Ezen feladatok megvalósításában fontos szerepet vállal a Vöröskereszt szervezet is a maga sajátos módszereivel és eszközeivel. Az 1977. decemberi Országos Konferencián Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára által kijelölt feladatok melyek a mennyiségnek az új minőséggé alakítását, mint hazánk előrehaladásának döntő feltételét tűzték ki célul, nagy hatást gyakorolnak megyénk több mint 850 Vöröskereszt szervezete tevékenységére, annak javítására. A Vöröskereszt komissziók, a pártszervek és -szervezetek irányítása alatt állandóan nagy figyelmet szentelnek az összes tevékenységek javításának, hatékonyabb munkamódszereket alkalmaznak. Ezeknek értelmében szervezik meg 1978 szeptember 1—30 között a műhelyekben, részlegeken, falvakon, szocialista mezőgazdasági egységekben, iskolákban, vállalatokban, intézményeknél, felsőoktatású intézeteknél, lakónegyedekben, községekben a Vöröskereszt szervezetek gyűléseit, beszámoló és választási konferenciáit, továbbá a városi, municípiumi és megyei Vöröskereszt komissziók konferenciáit, melyeket október 9 — november 9 között tartanak. Ezek jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy alaposan elemezzék minden szinten az előző választásoktól jelen időszakig kifejtett tevékenységet, hogy új intézkedéseket jelöljenek ki a tevékenység javítására az elkövetkezendő időszakban. A gyűlések és konferenciák reálisan kell elemezzék a módot, ahogyan a Vöröskereszt komissziók megvalósították azokat a feladatokat, amelyek a párthatározatokból, a Vöröskereszt kongresszus határozataiból, az egységes egészségügyi nevelési tervből, saját határozataikból rájuk hárulnak. Szükség van arra, hogy a Vöröskereszt gyűléseket és konferenciákat előkészítő időszakban fokozódjék az egészségügyi ne-WALTER JÓZSEF, a Megyei Pártbizottság szervezési osztályának főnöke a Vöröskereszt Maros megyei Komissziójának elnöke (Folytatás a 4. oldalon)