Vörös Zászló, 1978. október (30. évfolyam, 240-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

A szántóföldeken A MUNKÁLATOK ÜTEMÉNEK FOKOZÁSA TELJES ERŐ­ÖSSZPONTOSÍTÁST KÖVETEL Minden várakozást felülmúló­an kedvező az időjárás az őszi mezőgazdasági munkákra. Ennek maximális kihasználása minde­­nik mezőgazdasági egység veze­tőjétől olyan szervezést, erőel­­osztást követel, amelynek révén napról napra fokozhatják vala­mennyi soron levő munkálat ü­­temét. S hogy naponta az ütem fokozására ösztönözzük a szántó­földek dolgozóit nem véletlen, hiszen annyira összetorlódtak a tennivalók, hogy a jelenleginél kétszer nagyobb ütem is elkelne ahhoz, hogy törleszthessenek a lemaradásból. Egyik-másik ter­melőszövetkezetben, szövetkezet­közi tanácsban némelyik mun­kálatnál nagyobb teljesítményt értek el, mint a megyei átlag, ami azt igazolja, hogy ott, ahol ténylegesen minden lehetőséget kihasználnak a munkálatok gyor­sítására, ott a siker biztosított, így kell cselekedni valamennyi egységben, mert a megyei szin­ten eddig elért eredmények tá­volról sem kielégítőek. A hónap első dekádjának végéig a megye mezőgazdasági egységei az őszi vetésre előirányzott területek­nek több mint 60 százalékán át­forgatták a talajt, 50 százalékán elkészítették a magágyat is. Eb­ből pedig az tűnik ki, hogy e­­zekben a napokban elsősorban a tárcsák, boronák, kombináto­­rok munkáját kell jobban meg­szervezni, hiszen mintegy 10 000 hektáron dolgozhatnak zavarta­lanul, munkateret biztosítva a vetőgépeknek. Erre nagy szük­ség is van, hiszen megyei szin­ten a vetőgépek mindössze 3000 hektáron dolgozhatnak, ami pe­dig még egy napi munkát sem biztosít részükre. A vetőgépek munkájának gyorsítására nagy szükség van, elsősorban a búza vetésénél, mert bár októberből is eltelt tíz nap, a tervezett te­rületeknek alig valamivel több mint egynegyedén ha földbe ke­rült a mag. Ugyancsak szükség van a cukorrépa ásásának, de elsősorban szállításának gyorsí­tására. Eddig az összterületnek közel feléről ásták ki a gyökere­ket a mezőgazdasági egységekben de a kiásott mennyiségnek fele még a mezőn van. Állami mezőgazdasági vállala­tainkban a munka ütemének fo­kozása mellett sokat tesznek a minőség biztosítása érdekében is. A szántással, a magágy elő­készítésével egyszerre több mint 5200 hektárra szórtak ki műtrá­gyát, s ezenkívül 1100 hektárra 51 000 tonna istállótrágyát is ki­­hordtak, aláforgattak, 1650 hek­táron pedig mélytalajlazítást is végeztek. Az erők ésszerű elosz­tása lehetővé tette, hogy a vál­lalatok közel 50 000 tonna silót készítsenek és 12 560 tonna gyö­keres takarmányt is tároljanak. Munkában a magágyelőkészítő gépek a sármási termelőszövet­kezet határában, ahol több mint 700 hektáron kell elvessék a búzát A KATONÁSÍTOTT őrségről, ** köznyelven a barnaruhá­sokról lesz szó, azokról, akik fegyverrel vagy anélkül, őrzik­védik a nép vagyonát. Azokról a férfiakról és nőkről, akik át­böngészik a fuvarleveleket, fel­másznak a kocsi rakterűidére, gyanús esetekben benéznek áld­ja, elmozdíttatják az ülést, ki­nyittatják a táskát, egyszóval olyan feladatot teljesítenek, a­­mely ellenszenvet vált ki azok­ból a személyekből, akik hajla­mosak összetéveszteni az enyé­met a miénkkel. És mi tagadás, akik sohasem szoktak hozzányúl­ni semmihez, azokat is sérti a vizsgálódás, de hát muszáj be­tartani a szabályokat a szarkák miatt. Amikor végre elcsendesedik a város, ellenőrző körútra indu­lunk Cozma Cornel megyei csa­­pattestparancsnokkal és Verdel Vasile főinstruktorral. A megye­­székhely különböző utcáin, te­rein haladunk át. Örömmel ta­pasztaljuk, hogy a járőrök, akik egy-egy körzet üzleteit, raktárait, kisebb gazdasági egységeit őrzik, helyükön vannak. Hosszas körö­zés után a kocsi a Tricotex szö­vetkezet Ady negyedbeli egysé­génél áll meg. A szolgálatos őr katonásan jelent: — Parancsnok elvtárs, jelen­tem, szolgálati időm alatt nem történt semmi különös . •­ — Ne is történjék mindig — mosolyodik el a parancsnok és kezet nyújt az őrnek. — Nap­közben úgyis jócskán van sza­bálysértés. Gyakori, hogy az e­lőírt formaságok nélkül hozzák­­viszik a tisztítani-festeni való­kat. Nemrég egyetlen szállít­mányban — a kocsit Görög András vezette — majdnem 30 olyan cikket találtunk a kapu­nál, amely nem szerepelt az ősz­szesítőkön, s rajtuk csak külön­böző színű fonalak jelezték, hon­nan származhatnak, hová irá­nyulhatnak. Csupán ennek az egyetlen illegális szállítmánynak a munkaértéke meghaladta az 500 lejt. De hoznak ide festeni­­tisztítani valót amolyan családi­baráti alapon is. Hasonló vagy talán még súlyosabb visszaélése­ket fedtünk fel a Bőr- és Kesz­tyűgyár Mező utcai részlegén, ahol évente több száz magán­­személynek végeztek-végeznek bőrruhafestést, javítást, tisztí­tást, egyszerű „köszönöm szé­­pen“-re, a vezetőség valamely tagjának, később már a vállalat kisebb beosztású dolgozóinak jó­váhagyása alapján is. Régebb be­inkasszálták a munka ellenérté­két, mostanság viszont már nem. Közvagyonkárosítás ez? Az bi­zony, a javából, mert az élelme­sebbek ilyenformán megtalálják a módját annak, hogy nagy ösz­­szegű tisztességtelen haszonra tegyenek szert. — A kapuknál többé-kevésbé hamar lelepleződnek a bliccelők is, meg a szarkák is — magya­rázza később Verdes elvtárs —, de nehezebb felfedni a „gázugró­­kat“, vagyis azokat, akik a kerí­tésen keresztül visznek ki kit­(Folytatás a 4. oldalon) Szarkafogók--------------------------------------------------------------------------­ — LAJOS ANTAL riportja — Világ prosztáciái­ egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXX. évfolyam 240 (8337) szám | 1978. október 11. szerda Ara 30 bámi Hathatósan segítenek az őszi munkákban Annyira összetorlódtak az őszi mezőgazdasági tennivalók, hogy az egységek vezetői sokszor azt sem tudják, miként osszák el az erőket, hogy mindhová jusson. Minden munkáskézre nagy szük­ség van, de különösen azokéra, akik valamikor még­­ traktort is vezettek s e tekintetben segít­séget nyújthatnak a gazdaságok­nak. A maroskeresztúri községi néptanácstól kapott telefonérte­sítés arról tudósít, hogy a Me­gyei Pártbizottság felhívására sok ipari egységben dolgozó és Keresztúr községben lakó szak­munkás ajánlotta fel segítségét a helybeli termelőszövetkezet­nek, így szeptember 26. óta Gör­­gényi István, Bota Viktor, Cseg­­zi Ferenc (IRA), Orbán Ferenc (ICM), Bingan Grigore (Kombi­nát), Kiss Antal (Növényvédel­mi Központ), Farkas Venczel, Gliz Alexandra (ILEFOR), Gidó­­falvi Albert (IMATEX) minden­nap hathatós segítséget nyújta­nak a meggyesfalvi, kakasdi, ke­resztúri brigádokban a cukorré­pa betakarításában, a silókészí­tésben. Közülük azok, akik va­lamikor traktoristák voltak, most is gépre ültek, besegítenek a magágy készítésénél, vetésnél. Ezeknek a szorgalmas, odaadó embereknek a munkája lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet­ben megszervezhessék a trakto­rok működtetését két váltásban s ezzel jelentősen növelhették az őszi vetés ütemét. Köszönet jár ezeknek a szorgalmas emberek­nek s szeretnénk, ha ezekben a napokban minél több gazdaság­ból közölhetnénk hasonló híre­ket, mert segítséget nyújtani a mezőgazdasági egységeknek e­­zekben a minden munkát sürge­tő napokban becsületbeli köte­lessége minden falusi lakosnak. A TAKARÉKOSSÁGI HÉT RENDEZVÉNYEI Október 25 és 31 között meg­rendezik országunkban az im­már hagyományossá vált Taka­rékossági Hetet, amely egybe­esik a Takarékossági Világnap megünneplésével. A rendezvény kapcsán sajtóér­tekezlet volt a fővárosban, és ezen a Takarék- és Letéti Pénz­tár ügyvezető tanácsának elnö­ke ismertette a takarékossági szellem fejlesztése céljából a dolgozók, az ifjúság, a tanulók és az óvodások körében sorra kerülő akciókat. A takarékossá­gi héten számos szimpoziont, e­­lőadást tartanak, filmeket vetí­tenek, széles körben tájékoztat­ják a lakosságot a pénz letétbe helyezésének előnyeiről. Már a télre gondolnak Bár nem szívesen gondolunk a télre, az időszerű feladatok kö­zé tartozik gondoskodni a la­kosság ellátásáról a hidegebb évszakban. Az Élelmiszer Nagy­kereskedelmi Vállalat régeni raktárának udvarára áruval meg­rakott járművek érkeznek és távoznak. Gazdag a rakomány. — A téli előkészület nálunk rég megkezdődött — mondja a raktár főnöke, Folea Vasile. — Már júniusban hozzáláttunk az áruk tartós tárolása előtt szük­séges takarításhoz, fertőtlenítés­hez, gondunk volt a víz- és csa­tornahálózat kijavítására, az i­­deiglenesen szabadban tartandó portékák megvédéséhez nem ke­vesebb, mint 800 négyzetméter fedőanyagról gondoskodtunk. A téli ellátásban ránk háruló fel­adatokat azért is jó körülmé­nyek között tudjuk teljesíteni, mert úthálózatunk még a vágte­­rek irányába is jó. Emiatt köny­­nyebb és gyorsabb a hozzánk tartozó 327 egység ellátása. — Milyennek tekinti az áru­készletet és az utánpótlást? — Nyugodtan mondom, a leg­fontosabb élelmiszerféleségek­­ből nem kielégítőnek, hanem jónak minősíthető. Bőven jutta­tunk cukrot, lisztet, olajat rizset az üzleteknek. A téli hónapokra közel egy negyedévi árukészle­tet tudunk biztosítani. Szívesen vennék, ha főleg a mezőségi üz­letek vezetői az áru megrende­lésekor egy kicsit bátrabbak lennének, ne egy-két hétre, ha­nem legalább 1-2 hónapra kér­nének portékát, így gazdaságo­sabb lenne a járművek kihasz­nálása, s árutárolási feltételeink is javulnának. Aztán az is elő­fordulhat, hogy a betakarítás idején nem tudunk rögtön szál­lítani. Tehát ha valamelyik üz­let árut kér, úgy rendeljen, hogy most, a betakarítás idején ne kelljen megint oda szállítani, így az áruszállítási költségeket is legalább 20 százalékkal csök­­kenthetnénk. A kért mennyisé­geknél jóval többet tudunk szál­lítani minden alapvető élelmi­szerféléből, különböző konzer­­vekből, például borsó- és paszuly­konzervből is. Felfigyeltünk ar­ra hogy a mi hatáskörünkbe tartozó egységekben az árpaká­sa, a cukor, olaj, zsír kereset­tebbé vált, s gondoskodtunk az igények kielégítéséről. Tizen­háromféle tejterméket tudunk az üzleteknek juttatni, az igé­nyek kielégítése csupán a drá­gább dobozos sajtnál okoz né­mi problémát. Folea elvtárs arra kért, je­gyezzük le azt is, hogy az élet­­színvonal növekedésének egyik legszembetűnőbb jele az extra minőségű áruk iránti kereslet növekedése. Vonatkozik ez pél­dául a cigarettára, de különbö­ző élelmiszerekre, konzervekre is. Olyan konzervek, amelyek egy évvel ezelőtt alig fogyta­k, most nagyon keresettek. A tul­­ceai halkonzervgyár kellő után­pótlást ígér. Közben azt is meg­tudjuk, hogy bizonyos árufélesé­gekből főleg a húskonzervekből az ellátásnál az erdőmunkásokat előnyben részesítik.­­ Gondoltak-e arra, hogy a sertésvágás időszakában bizo­nyos fűszerek iránt megnöve­kedhet a kereslet? — Igen, bár bizonyos fűsze­rekből megtörténhet, hogy nem a kereslet szerint alakul az el­látás. Borsot azonban, amely de­cember táján keresett, már az elmúlt hetekben is jelentős mennyiségben juttattunk az üz­letekbe. Kifogás inkább azért lehet, hogy a fűszerválasztékunk nem kielégítő. Beszélgetésünk közben gyak­ran hangoztatta Folea elvtárs, hogy a jövedelmek növekedése nem éppen az egészséges, ész­szerű táplálkozás irányába ala­kítja bizonyos áruféleségeknél a forgalmat. Az egészségügyi pro­paganda e tekintetben hatéko­nyabbá kéne váljon. Úgy véli, e tekintetben különösen sok a te­endő az erdőmunkások körében, ahol nagy a jövedelem, az igé­nyek olykor nincsenek össz­hangban az ésszerűséggel az egészséges életmóddal. Ezt hova­tovább mind többet és többet kell hangsúlyozni. (markó) Tegnap délben lengyel turisz­tikai kiállítás nyílt meg a ma­rosvásárhelyi Grand szálló hall­jában. A hivatalos megnyitón Wanda Bem asszony, a Lengyel NK turisztikai központjának he­lyettes igazgatója tájékoztatta a­ z • „Lengyelország várja Önöket" jelenlevőket a baráti szocialista országnak a turisztikai tevé­kenységben elért eredményeiről, a külföldi turisták rendelkezésé­re álló változatos pihenési, szó­rakozási és gyógykezelési lehe­tőségekről, továbbá bemutatták a lengyel folklórt, a Wiliczka-i sóbánya-múzeumot, valamint a Wilko Polska tartományt (köz­pontja Poznan) ismertető három turisztikai propagandafilmet. A „Lengyelország várja önö­ket“ című turisztikai kiállításra, amely október 10—19 között te­kinthető meg, a Románia és a Lengyelország közötti barátság és az egymás hazája és népe jobb megismerésére irányuló tö­rekvések jegyében került sor, a turisztikai szervezeteink vezetői által Varsóban aláírt, 1976— 1980-ra az országaink közötti tu­risztikai forgalom fellendítésé­ről szóló hosszú lejáratú egyez­­mény szellemében. A marosvá­sárhelyihez hasonló kiállítást rendeznek még az elkövetkező hónapokban piatra Neamt­on és Nagyváradon, mialatt Lodz, Poz­nan és Resiow lengyel városok román turisztikai kiállítást lát­­nak vendégül.

Next