Vörös Zászló, 1978. november (30. évfolyam, 258-283. szám)

1978-11-01 / 258. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam 258 (8355) szám 1978. november 1. szerda j Ara 30 iámi Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Október 31-én, kedden Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnöklete alatt ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta az utolsó évnegyedre és az 1979 első félévére vonatkozó lakossági ellátási programot. A Nicolae Ceausescu elvtárs utasításai alapján kidolgozott program előirányozza a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy biztosítva legyen a lakosság jó ellátása a különböző, gazdag választékú és jó minőségű alapvető élelmiszerekkel és ipari fogyasztási javakkal. A program szorosan össze van hangolva azokkal a fogyasztási igényekkel, amelyek a lakosság jövedelmeinek hangsúlyozottabb növeléséből, valamint a dolgozó személyzet javadalmazásának második növelési szakaszára való áttérésből adódnak. Ezért az őszi-téli időszakra előirányzott árualap nagyobb, mint ami az előző időszakban forgalomba került. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszersmind egész sor intézkedést jelölt ki az ellátási program végrehajtásáért felelős szervek számára, hogy annak valamennyi célkitűzése megvalósuljon. A Belkereskedelmi Minisztérium, a Centrocoop, a néptanácsok, az ellátással megbízott többi tényezők utasítást kaptak arra vonatkozóan, hogy továbbra is kitartóan tökéletesítsék a kereskedelmi és a közétkeztetési hálózat felépítését és működését, biztosítsák a lakosságnak a megállapított szinten és választékban történő ütemes ellátását. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta Románia Szocialista Köztársaság vámtörvényét, országunk vámpolitikájának e fontos szabályozó rendelkezését. A vámtörvény előírásainak célja ösztönözni nemzetgazdaságunk fejlesztését és korszerűsítését, Romániának a nemzetközi munkamegosztásban való bővülő részvételét, a más országokkal való kulturális-tudományos cserék fokozását és a nemzetközi turisztika előmozdítását a nemzeti kulturális vagyonnak, a román nép általános érdekeinek védelmezése mellett. A vámszabályok rendszerezése és egységesítése révén a szabályozó rendelkezés biztosítja, hogy erősödjön a vámszervek ellenőrző szerepe a külkereskedelem állami monopóliumának tiszteletben tartása fölött és növekedjen a központi szervek, a termelőegységek, a külkereskedelmi vállalatok és a többi szocialista egységek felelőssége valamennyi csere lebonyolításában. A vámtörvény az árukiviteli előírások vonalán pontos meghatározásokat tartalmaz a fizikai személyek által behozható vagy az országból kivihető javakra, a vámmentességre, a vámszabályok be nem tartása esetén történő felelősségre vonásra és büntetésekre vonatkozóan. A vámtörvényt közzéteszik a Hivatalos Közleményben. Az ülés befejező részében a Politikai Végrehajtó Bizottság a párt- és az állami tevékenység folyó ügyeivel kapcsolatos kérdéseket vitatott és oldott meg, megfelelő intézkedéseket fogadva el. Arccal 1979 felé Régen város ipari egységei gondosan készítik elő a zavarmentes termelés összes feltételeit Rövidesen magunk mögött hagyjuk az ötéves tervidőszak harmadik esztendejét. Már most elmondhatom, hogy városunk ipari egységei gazdag évzárásra készülnek, a szorgalmas munkaközösségek kitűnő sikereket értek el a terv és a vállalások teljesítése, a vállalatok fejlesztése terén. Az RKP Központi Bizottságánál tartott munkaülésen elhangzott főtitkári tanácsok szellemében városunk pártszervei ésszervezetei, az összes dolgozók arra törekednek, hogy az idei célkitűzések maradéktalani teljesítése mellett, nagyon gondosan, aprólékosan készítsék elő az 1979. évi zavarmentes termelés összes feltételeit. És nem egyszerű feladatokkal állunk szemben. Amellett, hogy sokkal komplexebbé válnak a teendők, a mennyiségi vetületek is fokozottabb erőösszpontosítást, szorgalmasabb, lendületesebb és leleményesebb munkát igényelnek, hisz a hat köztársasági vállalat össz- és árutermelése több mint 10 százalékkal gyarapodik az idei előirányzatokkal szemben. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok birtokában, a vállalatok pártszervezetei, a kollektív vezető tanácsok az idén sokkal szervezettebben munkálkodtak, korábban hozzáláttak a beszerzési és áruértékesítési egyezségek megkötéséhez. Ennek eredményeként a jövő évi termeléshez szükséges nyersanya-TRAIAN MARIAN, az RKP Régen városi Bizottságának titkára (Folytatás a 4. oldalon) LEHETŐSÉGEK ÉS HATÁRIDŐK Megyénk nagyszerű adottságokkal rendelkezik az állattenyésztés fejlesztésére, fellendítésére. Annak érdekében, hogy ezeket az adottságokat minél jobban hasznosíthassuk, hogy határidő előtt érvényt szerezhessünk a pártdokumentumok azon előírásának, hogy az állattenyésztés érje el az 50 százalékos részarányt a mezőgazdasági össztermelésben, a Megyei Pártbizottság átfogó fejlesztési programot dolgozott ki. E programnak megfelelően számottevően növekszik valamennyi állatfajta létszáma, tökéletesedik a tenyésztési technológia, javul az állomány biológiai értéke. Természetesen az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtése erőfeszítéseket követel mind az állam, mind pedig a mezőgazdasági egységek részéről. S hogy ezeknek az erőfeszítéseknek nyomán egyre inkább megvalósul mindaz, amit a megyei program előirányzott, szemléltetik azok a korszerű állattenyésztő telepek is, amelyek a megye különböző szövetkezeteinek mezőgazdasági egységeiben épülnek. Gondolunk itt elsősorban a csávási, szabédi, sincai tehenészetekre, a pagocsai, radnóti sertéshizlaldákra és sok más egységre, ahol az év végén már új, korszerű szálláshelyekre kerül a megnövekedett állatállomány. De azért itt álljunk meg egy pillanatra. Beruházásokról lévén szó, nem ment és megy minden úgy, mint a karikacsapás. Sok helyen beviszik ugyan az állatokat az új szálláshelyekre, de azokon még sok az igazítani, pótolnivaló. Nem minden munkával sikerült határidőre elkészülni. Bár az idei összberuházási tervet a szövetkezeti mezőgazdasági egységek 102 százalékra teljesítették, az építkezési-szerelési tervet csak 80 százalékban. Igaz, hátra van még két hónap, de vajon behozható-e ezalatt a lemaradás? Nem egy munkatelepen a szervezetlenség miatt értékes napokat, heteket vesztegettek el bizonyos munkálatoknál. Késést okozott az is, hogy a megrendelők, maguk a termelőszövetkezetek nem minden esetben válaszoltak igennel az építő kérésére, hogy szakképzetlen munkaerővel segítsék a munkálatok meggyorsítását. Íme, néhány példa. A csávási állattenyésztő telep építésénél egyik-másik munka nagyon elhúzódott, mert a gazdaság csak csippcsuppban biztosított embereket a földmunkákhoz. Szabadon hetekig kellett várni egy kotrógépre, amelynek mindössze kétnapi munkájára lett volna szükség. Ezért még most is bizonytalan az istállók bekötése a központi vízellátó rendszerbe. Nem egy esetben az anyaghiány is fékezi a munkákat. Ugyancsak Szabadon még mindig gond a fedélzet szigetelése, mert hiányzik az ipari üveg vatta. A bándi kocanevelde építésével szintén előbbre állhatnának, ha a II. sz. építőtelepcsoport jobban megszervezte volna a munkáját, s nem hivatkozna igen gyakran hol beton, hol pedig zsaluhiányra. Ilyen és ehhez hasonló példát számtalant hozhatnánk fel. Vannak azonban pozitívumok is. Említésre érdemes a rücsiek és ákosfalviak példája. Az előbbiek 15—16 tagú építőcsoportot szerveztek, s az építő szakembereinek irányításával az ütemesen, jól dolgozott. Az ákosfalviak saját erővel láttak hozzá istállóik újjáépítéséhez, igen sikeresen. Mindezekből a példákból számos tanulságot vonhatnak le az illetékesek a jövőre vonatkozóan, annak érdekében, hogy 1980, a jelenlegi ötéves tervidőszak végére példásan eleget tehessenek az állattenyésztés fellendítését biztosító összes beruházási feladatoknak. Az Államtanács ülése Október 31-én Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének elnökletével ülést tartott az Államtanács. Az ülésen meghívottként részt vett Manea Manescu elvtárs, a kormány első minisztere, a kormány első miniszterének több helyettese, miniszterek, központi intézmények vezetői, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei. Az Államtanács megvitatta és elfogadta a nettó termelési érték egy részének a társadalom javára történő levonásával kapcsolatos törvényerejű rendeletet, valamint a polgári védelemről szóló egyes intézkedésekre vonatkozó törvényerejű rendeletet. Az Államtanács megvizsgálta és ratifikálta. A Románia Szocialista Köztársaság és a Demokratikus Kampuchja között 1978. május 29-én Pnom Penhben megkötött barátsági és együttműködési szerződést; a Románia Szocialista Köztársaság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya közötti, 1978. június 28-án Bukarestben aláírt gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt; a Románia Szocialista Köztársaság és Zair Köztársaság közötti, 1978. augusztus 8-án Bukarestben aláírt kereskedelmi egyezményt; A Románia Szocialista Köztársaság és Pakisztán Iszlám Köztársaság között a tőkeberuházások kölcsönös védelmére és garantálására vonatkozóan 1978. január 21-én Islamabadban aláírt egyezményt; A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ jogi státusára és kedvezményeire vonatkozóan 1973. június 26-án Moszkvában megkötött konvenciót. A Románia Szocialista Köztársaság kormánya és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége kormánya között a kettős állampolgársági esetek megoldására és megelőzésére vonatkozóan 1978. június 28-án Moszkvában aláírt konvenciót. A Románia Szocialista Köztársaság kormánya és a Bulgária Népköztársaság kormánya között a román—bolgár állami határ szárazföldi vonalának és határjeleinek védelmére, karbantartására és felújítására vonatkozóan 1978. május 27-én Bukarestben aláírt konvenciót; A Románia Szocialista Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyre vonatkozóan 1978. június 15-én Londonban aláírt konvenciót; A jogi személyek jövedelmei és javai kettős megadóztatásának elkerülésére vonatkozóan 1978. május 19-én Ulan Bátorban megkötött konvenciót; A Románia Szocialista Köztársaság és a Svéd Királyság között a jövedelem- és vagyonadókkal kapcsolatos kettős megadóztatás elkerülésére vonatkozóan 1976. december 22-én Stockholmban megkötött konvenciót és a konvenció jegyzőkönyvét. A Románia Szocialista Köztársaság és Pakisztán Iszlám Köztársaság közötti gazdasági, műszaki és tudományos kooperációs egyezmény módosítására vonatkozóan 1978. január 23-án Islamabadban megkötött megállapodást. Az Államtanács ugyanakkor elfogadta az emberélet nyílt tengeri védelmezéséről 1960. június 17-én Londonban megkötött nemzetközi konvenció kiegészítő szabályainak módosításait. Az összes említett törvényerejű rendeletet előzőleg megvitatták és kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyűlés illetékes állandó bizottságai, valamint a Törvényelőkészítő Tanács. Az Államtanács ezután megvizsgálta és jóváhagyta a Vaskapus Rendszernél eszközölt beruházások hatékonyságára vonatkozó jelentést, s ezzel kapcsolatban elfogadta a Vaskapu Hidroenergetikai és Hajózási Rendszer építésének befejezésére vonatkozóan 1977. október 1-én Belgrádban elkészült jegyzőkönyv jóváhagyásáról szóló törvényerejű rendeletet. Az Államtanács megállapította, hogy a Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia SZSZK közötti baráti együttműködés eredményeként létrejött fontos hidroenergetikai és hajózási létesítmény határidő előtt és a tervben előirányzottnál kisebb beruházással készült el, teljesítő képessége pedig nagyobb a tervezettnél. A létesítmény magas műszaki-gazdasági teljesítményét bizonyítja, hogy a működésbe helyezése óta eltelt évek mindegyikében 500 millió kilowattóra energiával többet termelt az előirányzatoknál, miközben csökkent az önköltség és az eredetileg előirányzott határidő előtt teljes egészében megtérültek a beruházási költségek. A továbbiakban az Államtanács megvitatta és jóváhagyta annak a bizottságnak a jelentését, amely elemezte a dolgozók által az Államtanácshoz 1978. január 1. és augusztus 31. között benyújtott javaslatok, észrevételek, panaszok és kérvények megoldásával kapcsolatos tevékenységet, valamint a Minisztertanácsnak a jelentését a dolgozók által 1978 első felében benyújtott javaslatok, észrevételek, panaszok és kérvények elintézéséről. Az Államtanács pozitívnak tartja azt a módot, ahogyan a dolgozók javaslatait, észrevételeit, panaszait és kéréseit megoldották és javasolta a Minisztertanácsnak s az Államtanács mellett működő bizottságnak, hogy továbbra is lépjen fel e tevékenység jobb megszervezéséért és lebonyolításáért. Az Államtanács egyszersmind utasította a minisztériumokat, a többi központi szerveket, a néptanácsokat és a szocialista egységeket, hogy gondoskodjanak a legnagyobb felelősséggel azoknak a problémáknak a megoldásáról, amelyeket az állampolgárok megírnak vagy a kihallgatások alkalmával előterjesztenek az ország törvényeinek előírásaival összhangban. Az Államtanács ezután megvizsgálta az egyes Piatra Neamt municípiumi személyi tulajdonú lakások építésének törvényességére vonatkozóan végrehajtott ellenőrzés konklúzióit tartalmazó jelentést. A végrehajtott ellenőrzés során megállapították, hogy több Piatra Neamt municípiumi személy villa típusú személyi tulajdonú lakást épített visszaélések és más, a törvényes előírásokat, a szocialista erkölcs és méltányosság normáit súlyosan sértő eljárások útján. Az Államtanács úgy határozott, hogy ezeket, az ország törvényeinek megszegésével épített ingatlanokat helyezzék állami tulajdonba, majd adják használatba olyan dolgozóknak, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak. Az Államtanács a továbbiakban a folyó tevékenység kérdéseit oldotta meg. A PROPAGANDISTÁK SEGÍTSÉGÉRE Októberi eseménykrónika A hónap, amelyet zártunk, igen gazdag volt bel- és külpolitikai eseményekben, amelyek tükrözték pártunk és államunk ama törekvését, hogy valóra váltsa a XI. pártkongresszus és az Országos Konferencia határozatait. Az egyik legfigyelemreméltóbb esemény az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése volt, amelynek keretében a 9 hónapi tervfeladatok teljesítésében elért eredmények nagyra értékelése mellett, rámutattak az egyes szektorokban mutatkozó fogyatékosságokra, lemaradásokra. Az ez alkalommal előirányzott intézkedések értékes útmutatásul szolgálnak a pártszervek és szervezetek, a dolgozók tanácsai számára, amelyek az RKP KB szeptember 28-án tartott munkatanácskozásán kijelölt feladatok és a Nicolae Ceausescu elvtárs beszédébe foglalt útmutatások alapján arra hivatottak, hogy értékesítsék (Folytatás a 4. oldalon)