Vörös Zászló, 1978. december (30. évfolyam, 284-310. szám)

1978-12-01 / 284. szám

Éljen Románia Szocialista Köztársaság! Világ proletárját, egyesüljétek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­­^XXX^1ivfolyam^1284^(8381)^zán^^^^1978^december Az egységes román nemzeti állam megteremtésének 60. évfordulója Dolgozóink országszerte a szo­cialista építésben elért kiváló sikerek tudatában lelkesen ün­neplik ma az egységes román nemzeti állam megteremtésének 60. évfordulóját. Népünk törté­nelmének e sorsdöntő eseménye a betetőzését jelentette annak a sokévszázados harcnak, amelyet a nemzeti létért, szabadságért, függetlenségért és egységért ví­vott. A román nép ősei, a dákok legrátermettebb vezetői, Bure­­bista és Decebal már erős köz­pontosított államot hoztak lét­re, mert abban látták a to­vábbfejlődés s a függetlenség sikeres megvédésének zálogát. Az ókori világ legnagyobb álla­mának, a Római Birodalomnak a hódítása , s a sokoldalú és erőteljes római hatás érvé­nyesülése Dáciában a dáko­román nép kialakulását ered­ményezte. A dáko-románi nép a római adminisztráció meg­szűnte után továbbra is hely­ben maradt s a népvándorlás nehéz évszázadaiban mindvé­gig védelmezte és megtartotta nyelvét, szokásait és nemzeti létét.­­A középkor mostoha tör­ténelmi körülményei a román népet területi szétdaraboltságra kényszerítették, de ez az együvé tartozás tudatát sohasem szün­tette meg és a román államok különállóan is szívós küzdelmet vívtak a török hódítók ellen a függetlenség megvédéséért. A legfelvilágosultabb gondolkodók már ekkor állandóan felszínen tartották az együvé tartozás gondolatát. Mihai Viteazul 1600- ban Gyulafehérvárra bevonulva ténylegesen is egyesítette a ro­mán országokat. A mostoha tör­ténelmi körülmények folytán nagy tette időlegesnek bizo­nyult, azonban a népnek az e­­gyesülés megvalósulásába vetett hitét annál inkább megerősí­tette. Az 1848-as polgári demokrati­kus forradalom nemzedékei a társadalmi, gazdasági követelé­sek mellett nemzeti törekvései­ket is hangsúlyozták. A balázs­­falvi nagygyűlés sokezres töme­gei egyöntetűen követelték: „E­­gyesülni akarunk az Országgal!“ A tömegek akaratára és nyomá­sára 1859-ben minden külső és belső akadály ellenére megtör­tént az első nagy lépés az e­­gyesülés felé. A Munténia és Moldova egyesüléséből létrejött román nemzeti állam már elég­gé erősnek bizonyult arra, hogy a nép nagy anyagi és véráldo­zata árán 1877-ben kivívja a függetlenséget. És ettől kezdve a nemzeti felszabadulásért foly­tatott küzdelem olyan mérete­ket öltött, hogy a 20. század e­­lejére az egyesülés kiteljesedő­­dése történelmi szükségszerűség­gé vált. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme is serkentőleg hatott a nemzeti fel­­szabadítási törekvésekre. A há­ború következtében szétesett Habsburg birodalom népei a nemzeti önrendelkezés megvaló­sítását tűzték napirendre. Er­délyben e törekvés megvalósí­tása a Romániával való egyesü­lést feltételezte. Az erdélyi ro­mán nép egyesülési mozgalmá­nak a döntő szakaszában, 1918. őszén megalakult a Központi Román Nemzeti Tanács. A Ro­mán Nemzeti Tanács kiált­ványban szögezte le: „Szaba­don és függetlenül akarunk él­ni a világ többi nemzeteinek sorában“. A Román Nemzeti Tanács kezdeményezésére nagy­arányú szervező munkát végez­tek egy népi nagygyűlés össze­hívásáért Gyulafehérvárra. Er­­délyszerte küldötteket választot­tak a Nagy Tanácsba. A kül­döttek megválasztására szer­vezett gyűléseken kifejezésre juttatták az összes románok ál­láspontját történelmének leg­nagyobb kérdésében. 1918. de­cember 1-re az erdélyi román­ság ezrével özönlött Gyulafehér­vár felé. Horea mezején erre a napra több ,mint százezer em­ber gyűlt össze, hogy elfogadja a történelmi jelentőségű „Gyu­lafehérvári Nyilatkozatot“. A Nyilatkozatban a Nagy Nem­zeti Gyűlés kimondta Erdély és Bánát egyesülését Romániával. Ezzel megvalósult a nép sokév­százados álma: az egységes ro­mán nemzeti állam. Sok helyen megyei és helyi magyar nemzeti tanácsok is ala­kultak, másutt román-magyar tanácsok, amelyekben a mun­kásság aktív szerepet vállalt s amelyek sokat tettek az együtt­lakó nemzetiségek jogegyenlősé­géért. A szászok a medgyesi gyűlésen elismerték az Egyesü­lést. A bánáti svábok is hasonló határozatot hoztak. Az Egyesülés megvalósítása a román nép történelmének legszebb fejezetei közé tartozik. Az egységes román nemzeti ál­lam az egész román nép­akara­tFolytatás a 4. oldalon, Gyulafehérvár. — 1918. december 1 lod­nostenc Bole/ AZ ÉN HAZÁM Az én hazám a föld, mely érti a román szót, s ha fuj a szél az erdőn, a szép tavaszi lomb közt, minden fájával együtt domnáinkat dalolja. Az én hazám a föld, amely rögébe itta elhullott verítékét a sok ezernyi rabnak, kik századokon által művelték vakulásig, hogy amikor gyümölcse megért, szedjék le mások. Az én hazám a föld, ahol a búzaföldön pirosló pipacsokban plájások vére izzik, akik barbár hadakkal csatáztak itt vitézül. Az én hazám a föld, ahol a búza szára az örök­ halhatatlan ős magból nő magasra, mit a dákok temettek agyagedénybe hajdan. Az én hazám a föld, hol források pezsegnek, a Kárpátok kövéből bugyogva egyre frissen, kristályos vizek árja, meggyűlt sok régi könnye azoknak, kiknek sorsa itt hú és szenvedés volt. Az én hazám a föld, ahol sebes folyókban lubickol a gyereknép szép nyári napokon: az Oltban és Marosban, Körösben és Szereiben. Az én hazám a föld, ahol acél buzog ma az óriás kohókban, új vulkánok tüzében. GYÖRGY JÁNOS fordítása Horváth Imre A DONNA Dalol a nép, donnák szállnak, bennük még a régi bánat. A régi bú semmivé lett, mégis kell a régi ének. Vidám földön donna zenghet, hősi múltra emlékeztet. Benne lángol a nép lelke, Horea is énekelte! Megyénk dolgozói egyöntetűen támogatják pártunk következetes álláspontját, mely a legteljesebb mértékben kifejezi népünk létérdekeit A párt Központi Bizottságá­hoz, Nicolae Ceausescu elvtárs­­hoz intézett táviratokból köz­lünk újabb szemelvényeket, me­lyek hűen tükrözik, hogy me­­gyénk dolgozói egész népünkkel együtt teljes mértékben csatla­koznak a párt és állam külpo­litikájához, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé­nek értekezletén Nicolae Ceaușescu elvtárs vezeté­sével részt vett román küldött­ség tevékenységéhez. „A Maros menti szántóföldek dolgozói, akárcsak egész népünk, rendkívüli érdeklődéssel követ­ték hazánk küldöttségének te­vékenységét a moszkvai érte­kezleten és hazafiúi büszkeség­gel, teljes egészében magukévá teszik az Ön által vezetett kül­döttség álláspontját — hangsú­lyozza az MTSZ-ek Maros me­gyei Szövetségének távirata. — Hazánk küldöttségének, szemé­lyesen Önnek a határozott állás­pontja ismételten igazolja, mennyire elvszerű és tárgyila­gos pártunk és államunk poli­tikája az emberiséget foglalkoz­tató nagy problémákkal kap­csolatosan, milyen erőfeszíté­seket tesz a népek közötti ba­rátság és egyetértés meghonosí­tásáért. A termelőszövetkezeti tagság, a mezőgépészek, az összes me­zőgazdasági dolgozók, romá­nok, magyarok, németek, akik testvéri egyetértésben dolgoznak, mindenben támogatják pártunk és államunk bel- és külpoliti­káját, nagyra értékelik azt az erőfeszítést, amelyet ön, szere­tett Nicolae Ceausescu­ elvtárs, a román nép javára és boldog­ságára kifejtett“. A segesvári Nicovala vállalat pártbizottságának és a dolgo­zók tanácsának távirata ki­emeli: „Munkaközösségünk tel­jes mértékben csatlakozik a román küldöttségnek a moszk­vai értekezletén kifejtett realis­ta, következetesen forradalmi álláspontjához, és ezt alátá­masztják egyre jobb termelési eredményeink, melyeket a kommunistákkal az élen felmu­tatunk. ötéves tervünk első három esztendejének előirány­zatait három hónappal hama­rabb teljesítettük, s ily módon több mint 60 millió lejjel szár­nyaltuk túl ipari termelésün­ket. Az idei tervfeladatunkat november 27-re valósítottuk­ meg, s ez több mint 22 millió többlettermelést jelent. Bizto­sítjuk Önt, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy egész tevékenységünkkel hűen szol­gáljuk azokat az eszméket, a­­melyek diadaláért ön, a nép legszeretettebb fia tántorítha­­tatlanul harcol“. „A Magyar Nemzetiségű Dol­gozók Maros megyei Tanácsa — hangzik a távirat — egész dol­gozó népünkkel együtt teljes e­­gészében helyesli és szívből tá­mogatja hazánk küldöttségének a Varsói Szerződésben részt­vevő államok Politikai Tanács­kozó Testülete értekezletén ki­fejtett tevékenységét, az ön, szeretett Nicolae Ceausescu elv­társ, által kifejezett határozott álláspontot, mert úgy értékel­jük, hogy ez kifejezi szocialis­ta hazánk, az összes dolgozók, békeakaratát, nemzetiségre való tekintet nélkül, rendíthetetlen hitét a párt bel- és külpolitiká­jában. Mi, a Maros megyében élő magyar nemzetiségű dolgo­zók, akik testvéri egységben és egyetértésben élünk a román dolgozókkal, élénk érdeklődés­sel és jogos hazafiúi büszkeség­gel hallgattuk a rádióban és a televízióban az ön történelmi jelentőségű beszédeit, melyeket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és ifjúság küldött­ségei előtt tartott. Teljes mértékben egyetértünk az ön által kifejtett alapigaz­sággal, miszerint a védelmi ké­pesség megerősítésének legjobb útja a nemzetgazdaság fejlesz­tése,­­a nép életszínvonalának emelése, a XI. pártkongresszus dokumentumainak megfelelően.“ Rádió- és televízióállomásaink ma 9.00 óra körül hely­színi közvetítést sugároznak a Köztársasági P­alota Terméből a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Szo­cialista Egységfront Országos Tanácsának és Románia Szo­cialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének az egységes román nemzeti állam megalakulása 60. évfordulója alkal­mából sorra kerülő együttes ünnepi ülésszakáról.

Next