Vörös Zászló, 1979. március (31. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I XXXI. évfolyam 50 (8457) szám 1979. március 1. csütörtök 1 óra 30 iáni Széleskörűen „... elmaradások mutatkoznak, főleg a földalap, a gépi eszközök és a munkaerő ésszerű kihasználása, az agrozootechnikai vívmányok bevezetése és a gazdasági hatékonyság tekintetében ..szögezi le az RKP KB február 1-i plenáris ülésének határozata és ezzel ki is jelöli az újonnan megalakult egységes agráripari tanácsok egyik igen fontos feladatát: legyenek az új módszerek bevezetésének kezdeményezői, széles körű terjesztői. Hisz a föld is úgy válik termékenyebbé, ha azt a legkorszerűbb technológia előírásai szerint művelik meg, a legújabb, a legtökéletesebb gépekkel, ami egyben biztosítja munkájuk hatékonyságának fokozását. Erre a gyakorlatban egyre több alkalom kínálkozik. Vegyük csak azt, hogy a körzetükben irányításuk alá tartozik valamennyi mezőgazdasági egység, függetlenül annak állami, vagy szövetkezeti mivoltától. Mert valljuk be őszintén, az ámv farmjai eddig amolyan szigetecskék voltak egy-egy szövetkezetközi tanács keretében. Az ott alkalmazott jó módszerek ritkán találták meg az utat a termelőszövetkezetek felé. Ott van például a radnóti ámv kerelőszentpáli farmja, ahol kiváló módszereket alkalmaztak az állattenyésztés gépesítésében. Szerte az országból érkeztek ide az ámok dolgozói tapasztalatcserére. De nem tudom a szomszédos termelőszövetkezetek állattenyésztői ellátogattak-e ide egy kicsi jót, újat tanulni. Ha nem, ezután biztos megteszik. A rácsi mezőgépészeti állomás körzetében az elmúlt években szép eredményeket értek el a termelőszövetkezeti elnökök, brigádosok sokoldalú felkészítésében. Nem egy brigádos, elnök sajátította el a traktorvezetés tudományát és be tudnak segíteni a mezőgépészeknek. E téren alkalmazott jó módszereik, tapasztalataik érdemesek széles körű népszerűsítésre, hogy mások is alkalmazhassák saját munkaterületükön. Az egységes agráripari tanácsok megalakulása olyan energiákat szabadított fel, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a termelés emeléséhez. Már az alakuló gyűléseken, vagy az azokat követő napokban számos jó javaslat született. Az ernyei tanács körzetében például az elkövetkező évekre egységes cukorrépa-forgó bevezetését tervezik, hisz jelenleg a gazdaságokban igen gyorsan kerül répa után répa, ami nemcsak a terméshozamokat csökkenti, hanem hozzájárul a betegségek terjesztéséhez is Kezdeményezésük említésre, tanulmányozásra méltó. Mert a tanácsoknak nemcsak az a feladatuk, hogy saját körzetükben , a termelőszövetkezetekben, ámv-kben, kísérleti állomásokon, mezőgépészeti állomásokon — alkalmazott jó módszereket tanulmányozzák, széles körűen elterjeszszék, hanem más tanácsoktól is vegyék át azt ami jó, ami új és megfelel az ő vidékük követelményeinek. 1979-ben nagy, mozgósító feladatok állnak a mezőgazdaság előtt. Ezek megvalósításának egyik útja az új módszerek tanulmányozása, bevezetése, elterjesztése, ami minden egységes agráripari tanács feladata. A TERVEZŐINTÉZETNÉL ÉRDEKLŐDTÜNK Közgyűlés után — a dolgozók javaslatairól Nagy Zoltán mérnököt, a Megyei Tervezőintézet szakszervezeti bizottságának új elnökét faggatom, mi lett a dolgozók képviselőinek február 5-i tanácskozásán elhangzott kezdeményezésekkel Megtartottuk a szakszervezeti bizottság alakuló ülését, elosztottuk a feladatokat, a közgyűlés elé terjesztett jó javaslatokkal felfrissítettük az intézkedési tervet — jegyzem a nyilván bevezetőnek szánt, összességében megnyugtatóan hangzó körmondatot. De valamivel konkrétebben is érdekel néhány felvetett ötlet sorsa. Megkérem, próbáljuk meg közösen feleleveníteni miről is volt szó a jó három héttel ezelőtti tanácskozáson. TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT — Constantinescu Enric mérnök, a 2-es számú tervezőműhely főnöke javasolta, hogy létesítsenek egy úgynevezett tudományos titkári beosztást. Vagyis hozzanak létre egy olyan fórumot, amely követi az intézetből kimenő munkákat és ugyanakkor az összes műhelyeket tájékoztatja bizonyos dolgokról. Mert sajnos, az információs rendszerünk nem tökéletes, s emiatt előfordul, hogy a sok kollektíva közül egyik nem tudja mit csinál a másik. — S van-e, lesz-e rövidesen ilyen tájékoztató szolgálat? — Ez még nem egy kiforrott elgondolás. Felvetődött egy ötlet, a kérdés szükségessége. Még ki kell elemeznünk mennyire hatékony és meg kell vizsgálnunk nem lehetne-e megbízni egy személyt az intézmény vezetősége részéről ezzel a feladattal. Ugyanis a személyzeti keretben nincs ilyen beosztás. De mint idea nem rossz, bizonyára megkönnyítené az információcserét. — Más elhangzott javaslat? — Kászoni Ödön mérnök kezdeményezte, hogy a főtervezőknek tartsanak időszakos ismeretfelújító és főként kiegészítő előadásokat a szerelőszakmával kapcsolatosan felvetődő kérdésekről. De talán keressük meg őt személyesen. ISMERETGYARAPÍTÁS A SZERELŐ SZAKMÁRÓL Kászoni mérnök számadatokkal is alátámasztja álláspontját. A 2-es tervezőműhely szerelőkollektívája 90 százalékban ipari munkát végez. Ennek körülbelül 60 százaléka technológiai és szerelési, a fennmaradó 40 százalék pedig szilárdságtanistatikai, építészeti és más megoldás. A főtervező rendszerint építészmérnök, s az építészek általában a mi szakmunkánknak jelentős részét csak felületesen tudják megismerni. Úgy szeretnénk, hogy már az ipari objektumok elhelyezése, illetve az épületek belső beosztásának elkészítése előtt megbeszélhetnénk a vezető tervezőkkel a transzformátorállomások, vonalak, tablók, csínok és egyebek helye- AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) Fontos kérdések a községi néptanácsok ülésszakain Egyes községi néptanácsaink ezen a héten szesszióüléseket tartanak, amelyeken fontos gazdasági, szociális és kulturális kérdéseket tárgyalnak meg. A területi profilú gazdasági, társadalmi fejlesztési programok megvalósításának a helyzetét Gerebenes, Viisoara, Bonyha, Nyárádremete és Pánit községek néptanácsainak szesszió ülésein elemzik. Az említett községek szesszióülései fontos kiinduló pontot jelentenek a gazdaságfejlesztési tervek ez évi megvalósításának előkészítésében. Valea Larga községben a tüzelőanyaggal való takarékosság helyzetét tárgyalják. A községi néptanácsok előrelátó gazdasági tevékenységéről több község a hétre tervezett azon szesszióülések tanúskodnak, amelyek a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítését tűzték napirendre. Ilyen ülésszakon Bala, Hodák, Balavásár, Kisikland, Papiu Ilarian, Tóhát, Maroskeresztúr, Szászkézd, Vincai és Vátava községek néptanácsainál tartanak. A Gödén és Solovástra községekben tervbe vett szesszió üléseken a lakosság élelmiszertermékekkel való ellátása, a szolgáltatások és a felvásárlás helyzetét elemzik. A gazdasági kérdések mellett a művelődési, egészségügyi és oktatásügyi kérdésekről sem feledkeznek meg. Ratosnya község néptanácsa a művelődési tevékenységet tűzte napirendre, Szentpálon az egészségügyi ellátás helyzete. Bükkösön, Dózsa György községben és Küküllőszéplakon az iskolai év kibontakozásának helyzete szerepel a szesszióülések napirendjén. A községi képviselők, falufelelősök helyi ismereteikre alapozva értékes javaslatokkal járulhatnak hozzá az említett községek szesszióüléseinek sikeréhez. Könyökig érő, fehér tésztakesztyűs pékek sürögnekforognak a friss kenyér illatú csarnokban. Elsőnek Hajdú András pékmesterrel fogok kezet, illetve lógnék... — Kesztyűs kézzel nem illik kezet rázni — mókázik a mester. — De már elnézéssel legyen, ezt lehúzni a legjobb akaratom mellett sem tudom, csak lemosni. — A könyökével is megelégszem ... — Azt már nem! — mondja, s a legközelebbi vízcsapnál már hozzá is lát a kesztyű „lehúzásához“. Kézfogás után Moldován Lajos bácsit látogatjuk meg, aki idestova 34. esztendeje pékeskedik. De most már minőségi ellenőrként fogad. — Mi a jó kenyér titka, Lajos bácsi? — A jó liszt, fiam. — Egyéb?... — A többi „egyéb“ az mind másodlagos jellegű. Mint például a tészta kelése, érlelése. Ha nagyon jó a liszt, akkor a megengedettnél is többet kelhet a tészta. A gyengébb minőségűnél már jóval kevesebbet, mivelhogy nagyon hamar megsűrűsödik. Itt is a liszt sikértartalma a tótumfaktum. De a további magyarázkodás már nem rám tartozik. Itt jön Cazan Remus, főmester. Született szakértője a kenyérnek. Elődei is pékek voltak. Tőle kérdezősködjön, mert én csak a kész kenyérben válogatok. A mindenben, illetve mindenbe joga van beleszólni, az első munkafázistól az utolsóig. Román ember, de a magyar nyelvet nálunknál is jobban bírja. Mert mi — hogy őszinte legyek — a szakkifejezésekkel egy kicsit hadilábon állingálunk — röppenti utánam az utolsó szavakat Lajos bácsi. Két hatalmas alagút-kemence mellett haladunk el, amiben futószalagon sül a kenyér. A kétkilós kenyérből 500—500 darab fér bele egyszerre. A szalag végéről bámulatba ejtő púpos, majdnem gömb formájú, pirospozsgásos kenyerek gurulnak be a szállítókosarakba. — Hová viszik ezeket a gyönyörű kenyereket? — Hogy-hogy hová? Hát az üzletekbe. Ide a városba, és ki falura. Huszonnégy óránként 40—48 tonnányit. — Nem hiszem. — Nem hiszi...? Tréfál ugye? — iramlanak mosolyba az arcán a lisztporral teli, még alig-alig észlelhető ráncok. — Én az üzletekben ilyen csodálatos kenyeret nem láttam, már meg se haragudjon. — Ahá, most már értem. Hát ebben igaza van. A gyárunk, az korszerű, nincs panasz rá. A szakemberekre sem. Azt is láthatja, milyen kenyerek sülnek. A szállítással viszont még hadilábon állunk. Ott lapulnak öszsze, száradnak ki a kenyerek. Annyit tenni-venni őket, be a kosárba, ki a kosárból, fel a kocsira, ládákba szorítani, rossz az út, rázódik a kenyér, aztán következik a lerakás, nem is a lerakás, hanem a ledobálás, hát ez így van... A másik pedig az, hogy lehűléskor a kenyér egy kicsit össze is roskad. A sütés után csak 6 órával lenne szabad átadni a kereskedelemnek. Ezt a nagy igénylés miatt nem tudjuk betartani. Képzelje el a város napi kenyéradagja 60 tonna körül mozog. Szombaton 95-re is felugrik. Itt a 7-es számú egységben, hogy elmondjam azt is, háromféle kenyeret készítünk. Fehéret, barnát és félbarnát. Manapság az ember meg van szokva a sokkal, a frissel és a fehérrel. Mindenki fehér kenyeret akar. A barnát rozskenyér hiányában többnyire csak az állatoknak veszik. Holott a barna és a félbarna sokkal egészségesebb. De hát ezt nem lehet megmagyarázni a jónépnek. A barna (Folytatás a 4. oldalon) Kinek a szőke, kinek a barna— DEMETER JÓZSEF riportja KERESSÜK AZ ÚJAT, KERÜLJÜK A SZOKVÁNYOSAT — BESZÉLGETÉS EGY PÁRTTITKÁR-HELYETTESSEL — A szemléltető propaganda befolyásoló és tudatformáló erejéről beszélgetve Máthé Enikő, a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát Pártbizottságának titkárhelyettese, a fenti megállapításával mintegy kiemelte, hogy hatékony propagandát kifejteni csak újszerűen, a formalizmus teljes felszámolásával lehet. Amíg például faliújságjainkat többnyire hosszú és általánosságokat tartalmazó cikkekkel töltöttük meg, a dolgozók legfeljebb belenéztek, és nem találva számukra érdekeset, tovább álltak. Most, hogy a kombinát életének minden fontosabb eseményét — az eredményeket is beleértve — rövid és velős tudósításokban, vagy fényképeken megörökítve közöljük, az emberek már nem haladnak el mellettük közömbösen. A tömörség mellett igyekszünk operatívak is lenni. Ha egyik-másik munkacsoport vagy egyéni dolgozó kitűnik teljesítményeivel, határidő előtt fejez be fontos javítási munkálatokat, hamarabb helyez üzembe új gépeket, berendezéseket, sikeresen vizsgázott szakmai vagy munkavédelmi versenyeken, lehetőleg már másnap tudomására hozzuk az egész munkaközösségnek. Teszszük ezt azért, mert a vizuális propaganda mozgósító, befolyásoló erejének fokozása érdekében nem elég csak újszerűen szólni a dolgozókhoz, hanem azonnal a megtörtént események után. A gyors lereagálás jellemzi központi szatirikus újságainkat. A kihágásokra, fegyelmi vétségekre szöveges karikatúrákkal, fényképekkel hívjuk fel a figyelmet, mert tapasztalatunk szerint ez az egyik legeredményesebb eszköze a közvélemény formálásának. — Úgy láttam beléptemkor, hogy a szatirikus újság és az úgynevezett „fekete tábla“ üres. — Ez örvendetes dolog, mert azt jelenti, hogy az utóbbi napokban nem fordultak elő kombinátunkban oda kívánkozó vétségek. — Miben áll az újszerűség a többi propaganda eszközök használatában? — A nagy fontosságú pártdokumentumok megjelenése után, mint amilyen többek között a tökéletesített gazdasági-pénzügyi mechanizmusra vonatkozó határozat volt, nem elégedtünk meg például a nettó és fizikai termelés, a jövedelemből származó részesedés lényegének, útjainak szemléletes ábrázolásával, hanem mindezeket konkretizáltuk a kombinátra, s a részlegekremenően, így dolgozóink a számok tükrében is megértették mit jelent a nettó termelés, a jövedelem túlszárnyalása a dolgozók keresete szempontjából is. A szakszervezeti bizottság mellett működő politikai nevelési és kulturális sport tevékenységet összefogó tanácsot úgy irányítjuk, hogy havonta gondoskodjék minden egyes részlegen, munkahelyen a tervfeladatok kifüggesztéséről és követéséről, és amit nemrég vezettünk be, ugyancsak részlegenként, tüntessék fel a fogyasztási normákat, a tervezett villamosenergia-fogyasztást, amiket nyilván hónapzáráshoz ki is elemeznek. Feltétlenül szólnunk kell arról, hogy az előadások, pártgyűlések és más elemző ülések alkalmával mind gyakrabban használjuk a tájékoztató és dokumentációs pontunk gazdag szemléltető anyagát: grafikonokat, diapozitíveket, és szándékunkban van a filmklubunkat is az eddiginél jobban bevonni propaganda munkánkba. — Egyéb terveik? — Néhány felvevő kamerát szeretnénk elhelyezni kombinátunkban a munkafegyelem betartásának jobb ellenőrzésére. A főbejárathoz tervezett készüléket például a diszpécserszolgálattal kötjük össze, s így a későn jövök, korán távozók neveit azonnal tudomására hozhatjuk — a rádiósítási állomáson keresztül — az illető munkaközösségeknek. Szándékunkban van elhelyezni. Ugyancsak a főbejáratnál, egy törvényismertető pannót, amelyen röviden beszámolnánk az újonnan megjelent közérdekű törvényekről, a dolgozóinkat közvetlenül érintő paragrafusokról. Ezen a pannon nyitunk meg egy rovatot az új pártdokumentumok népszerűsítésére. Elsősorban azokra a dokumentumokra gondolunk, amelyek nem jelennek meg a Scinteia című lapban. Általános törekvésünk: tovább javítani vizuális propagandánk tartalmát és esztétikai kivitelezés szempontjából is egyre vonzóbbá tenni. SZ. D.