Vörös Zászló, 1979. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1979-08-01 / 180. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXI. évfolyam 180 (8587) szám | 1979. augusztus 1. szerda | Ara 30 bámi Aratási gondok­­ a gondos aratásért Július 30, reggel 7 óra. A Nap színtiszta kék mezőben nyíló fény virág. Végre felhőtlen az ég! Igazi aratási idő. Még ha két-három napig így tartana ... Veress Ádám, a kerelőszent­­páli egységes agráripari tanács igazgatója: — Huszonhárom kom­bájnnal kezdtük az aratást. Szombaton este kaptunk még­­ hetet. Az indulás nagyszerű volt. Az időjárás viszont áthúzta szá­mításunkat. Ettől függetlenül az 1723 hektár össz-búzaterületből 1109-en vágtuk le a termést. Billenős kombájnaink (CP-12) sok bosszúságot okoztak az i­­dén. A hordásnál is néha ne­hézségekbe ütköztünk, a szállí­tási vállalat miatt Ezért a gaz­daság összes gépeit (más mun­kálatoktól elvonva) igénybe kell vennünk. Dróthiány miatt nagy mennyiségű szalmát szed­tünk össze kézzel, a megyei és a községi pártbizottságtól kapott szervezési segítséggel az ütem­ből nem estünk ki. Igaz, hogy mindez dupla erőfeszítésbe ke­rült. A bajok munka közben a­­dódnak, s mi azért vagyunk, hogy legyőzzük őket. Mostanig a legjobb kenyérnek valót Ma­­gyardellén vágtuk. Itt már rég elfelejtettük az aratást 10 óra. Az égen fejjel lefelé vonuló bárányok a felhők. Bú­­zásbesenyőből a marosugrai gaz­daságba menet — mondja Ne­mes János, a tanács elnöke. — Nem tetszenek nekem ezek a felhők, nagyon gyűlögetnek ... Ha ezt a napot eső nélkül meg­­ússzuk... A Maros jobb partján ágas­kodó kaptatón egyre fennebb jutva a Kincses-tetőről „lenéz­zük“ Marosugrát. A kombájnok minél többet esznek, annál éhesebbek. Az igazgató és az elnök az idegen kombájnosokat gyözögeti, akik nem mernek nekivágni a hepe­hupás helynek. Nem munka-, hanem magasságiszonyuk van. A helybeli kombájnosok viszont egymással versenyezve önmagu­kat múlják felül. A legszapo­rább kombájnra kapaszkodom. László József mellé, aki Rigó Jóska néven ismert. Azt hiszem, egyedi esettel állok szemben. Mert nem tudom, hogy me­gyénkben van-e még olyan kombájnos, aki egy nap alatt 67 tonnát aratott volna. Csúcs­teljesítmény! Hogy lehetséges? — Én amikor dolgozom, ak­kor dolgozom — mondja László József fiatal kombájnos. A hatalmas masinériát játszi könnyedséggel kezeli. A hajó­ként hánykolódó kombájn hatal­masakat falva egyetlen tincs bú­zát sem hagy el maga mögött. — Érzésből kell vezetni, érez­ni kell a kombájnt, a vágókése­ket pedig az asztal teljes széles­ségében ki kell használni —ma­gyarázza László József —, csak így lehet jól haladni az aratás­ban. László József neve mögött az időjárás viszontagságaival küszködő ugrai kombájnosokat külön dicséret illeti. Délután 6 óra. A napsugarak tisztára fésülték az eget. — „Ebédidőre“­értünk vissza Szentpálra — élcelődik Nemes János. — Igen — bólogat rá az igaz­gató. — Már kezdünk hozzá­szokni ... Mindenről lemondat­nék, ha még két-három napig nem esne az eső. Mindenesetre, amire ez a cikk megjelenik, ad­digra mi is befejezzük az ara­tást. . Ügy legyen! DEMETER JÓZSEF Mindnyájunk kötelessége és érdeke takarékoskodni a villamos energiával, tüzelőanyaggal! Honpolgárok! AZ ENERGIA- ÉS ÜZEMANYAGTAKARÉKOSSÁG A JELENKORI VILÁG LÉTFONTOSSÁGÚ PROBLÉMÁJA. AZ ORSZÁG GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLESZTÉSI PRO­GRAMJÁNAK MARADÉKTALAN VALÓRA VÁLTÁSA, A DOLGOZÓK JÓLÉTÉNEK TOVÁBB FOKOZÁSA SZÜKSÉ­GESSÉ TESZI, HOGY KÖVETKEZETESEN MUNKÁLKOD­JUNK AZ ENERGIA- ÉS ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS SZÜN­TELEN CSÖKKENTÉSÉN AZ IPARBAN ÉS MEZŐGAZDA­SÁGBAN, AZ ÉPÍTKEZÉSBEN ÉS SZÁLLÍTÁSBAN, A KERESKEDELEMBEN ÉS A SZOGÁLTATÁSI EGYSÉGEK­BEN, SAJÁT OTTHONUNKBAN EGYARÁNT. Szállítási dolgozók! ■ Kapcsoljatok a tehergép­kocsitokhoz utánfutót, mert így jelentős mennyiségű ben­zint takaríthattok meg. ■ Egyetlen kocsi se indul­jon vissza útjáról rakomány nélkül; valamennyi gépkocsi­­vezető állandóan tartsa a kapcsolatot az árubegyűjtő és -továbbító területi kiren­deltségekkel, csak így bizto­sítható a szállítóeszközök 80—81 százalékos kihaszná­lása. ■ A legrövidebb időn belül általánosítani kell azt a módszert, hogy a teherautó­kat mozgó tartálykocsik lás­sák el üzemanyaggal, amivel sok üresjáratot szüntetnek meg. ■ Munkálkodjatok határo­zottan azért, hogy az 1000 tonnakilométer áruszállítás­ra jutó benzinfogyasztást 60 liter alá szorítsátok. üzemekből jelentik A TIRNAVENI Üveggyárban Iosif Irimie és Zoltán Anna érdekes megoldást dolgozott ki a hőveszteségek csökkentésére. Javaslataik gyakorlatba ültetése révén évente 1600 tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítanak meg. A MAROSVÁSÁRHELYI Vegyipari Kombinátban beha­tóan kutatják a másodenergia-források­ kiaknázásának lehető­ségeit. Ioan Soleru mérnök a szénmonoxid visszanyerésére dolgozott ki ötletes megoldást, melyet sikerrel alkalmaztak a 2-es számú ammóniákgyárban. A megoldás kiterjesztése révén évente 2 360 tonna egyezményes üzemanyagot spórolnak meg. AZ ÉPÍTKEZÉSI- és Szerelési Tröszt egyik szakkollek­­tívája olyan ké­ziék­k kivitelezését tanulmányozza, mely lehe­tővé teszi, hogy a villamos hegesztő apparátokat automatiku­san kikapcsolják 30 másodperces üresjárat után. BEFEJEZTÉK A BÚZA ARATÁSÁT A marosvásárhelyi és a bán­­di egységes agráripari tanács vezetői jelentették, hogy a ta­nács körzetében a tegnap befe­jezték a búza aratását és 2.993, illetve 2.652 hektárról takarítot­ták be a kenyérgabonát. A bú­za aratásának a befejezése a munka jó megszervezésének, a minden aratásra alkalmas óra felhasználásának tulajdonítható. Most, miután a saját területü­kön befejezték a búza aratását, a marosvásárhelyi egységes ag­ráripari tanács körzetéből 20 kombájn a szovátai és a nyá­­rádszeredai egységes agráripari tanácsnak nyújt segítséget a be­takarítás meggyorsításában. Fejlődő kereskedelem A gazdasági és társadalmi élet összes összetevőinek harmo­nikus fejlesztésére irányuló törekvéseknek, az ipar és a mező­­gazdaság fejlődése által megteremtett lehetőségeknek köszönhe­tően, szocialista kereskedelmünk jelentős mértékben növelhette hozzájárulását a lakosság életszínvonala emelését célzó párt­­politika megvalósításához. Megyénk kereskedelme 1971—1975 kö­zött több mint 16 milliárd lejt kitevő áruforgalmat bonyolított le, a­­jelenlegi ötéves tervben pedig 25 milliárd lejt fog elérni az összeladások értéke. A városi és a falusi kereskedelmi hálózat jelenleg mintegy 300 000 féle terméket forgalmaz, ami négy-öt­szöröse a két évtizeddel ezelőttinek. Azok a marosvásárhelyi üzlet­­helyiségek például, amelyekben most a Corso, a Mercur és a Tehnometal áruházak működnek, tanúi a tavaly 30. évét betöl­tött állami kereskedelmünk kezdetének. A pártszervek és -szerve­zetek vezetésével, a néptanácsok irányításával a szocialista keres­kedelem erőteljes műszaki-anyagi alapot hozott létre, ami magá­ban foglal megyénkben több mint 2 200 egységet, 211 000 négyzet­­métert meghaladó hasznos felülettel. LUXOR — LUXOR — LUXOR ■ NAPONTA 23 000 LÁTOGATÓ ■ 250 KERESKEDŐ — ÁTLAG­ÉLETKOR: 21 ÉV ■ UDV­ARIA­SS­ÁGI VERSENYEK Megyénk legreprezentatívabb kereskedelmi komplexuma a ma­rosvásárhelyi Színház­ téren ta­lálható LUXOR ÜZLETHÁZ. 1973-ban nyitották meg részle­gesen, 1974-től működik teljes kapacitással. 1975. december 11-én 16 129 látogatója volt, akik közül 10 056-on 664 496 lej értékű árut vásároltak. A forgalom növekedését segít érzékeltetni egy két évvel későbbi megfigye­lés: 1977. október 29-én 23 000- nél többen fordultak meg az áru­házban, 11 240-en 748 826 lej ér­tékben vásároltak. Míg az évi eladási terv 1974-ben 124 millió lej volt, az 1978-as megvalósítás elérte a 200 millió lejt. A Luxor, a valamivel később használatba adott LUXOR JUNIOR ifjúsá­gi áruházzal együttesen 7 300 négyzetméter hasznos felületen fejti ki tevékenységét. A ház­tartási és elektromos háztartási cikk, zene, fotó, készruha, cipő, méteráru, népművészeti, kozme­tikai, divatáru, játék részlegén lebonyolított forgalomra jellem­ző, hogy havonta 30 millió lejt meghaladó értékű áru érkezik a komplexumba. Hogy csak két példát említsünk, a rendkívül gazdag választékkal rendelkező méteráru részleg átlagos havi forgalma 2,5 millió lej, a női és férfi készruha osztályon csupán most júniusban 1 665 000 lej ér­tékben árultak. Az áruellátás, a korszerű for­galmazási formák­­95 százalék­ban az önkiszolgálás módszerét alkalmazzák) mellett a dolgozók hozzáértése és szolgálatkészsége a másik igen fontos tényező, a­­mely hozzájárul az áruforgalom szüntelen növekedéséhez. A Lu­xor komplexum összesen 250 személyt foglalkoztat, akiknek átlagos életkora 21 év. Kevés kivétellel mindannyian a maros­vásárhelyi Kereskedelmi Iskola végzettjei, sokan közülük u­­gyanott folytatják középfokú ta­nulmányaikat. A fiatalság nem zárja ki az alapos szaktudást — NEMES GERALDINA (Folytatás a 4. oldalon) Lehet-e élüzem a Metalotehnica ? Nyílt titok: a megye közvéle­ménye néhány vállalattól, és mindenekelőtt a Metalotehnica munkaközösségétől reméli, hogy kiköszörüli a megye hírnevén tavaly esett csorbát, s az idei tevékenységével élhelyet foglal el az országos szocialista Ver­senyben, így hát kíváncsian vár­tuk e rangos kollektíva közgyű­lését, a félévzárás utáni esélyla­tolgatást A KEZDET BIZTATÓ... Választ keresve a címkérdés­re, némi eligazítást nyújt a sta­tisztika. A félévi össztermelés tervét 104,9, a nettó termelését 100,6, a munkatermelékenységét (a nettó termelésre kivetítve) 100 százalékra teljesítették. Min­den ezer lej értékű áruterme­lést a tervezettnél 6,5 lejjel ol­csóbban valósítottak meg, s így 1,1 millió lejjel pótoltak rá az előirányzott jövedelemre. E né­hány adat alapján ítélve ered­ményes félévet zártak a kötő­­gépgyártók, s ha a következő hat hónapban sikerül még egy­két lapáttal rátenni, akkor ... szóval akkor minden lehetséges. Csakhogy A STATISZTIKÁBÓL MÁS IS KIDERÜL Például az, hogy néhány vá­lasztéknál nem érték el a ter­vezett szintet, hogy több szer­ződéses kötelezettségnek nem tettek eleget, hogy... a normá­lisnak tűnő első félév lényege- Munkában a gyári fórum­ ban rendhagyónak minősíthető. Nyomasztó ellátási gondokkal küszködött a vállalatvezetés és végrehajtás, (nem kevesebb, mint 160 tonna nyersanyaggal maradtak adósok a szállítók), kooperációs partnerei akkor hagyták cserben a Metalotehni­­cát, amikor a segítségre, a meg­értésre a legnagyobb szükség lett volna. S ami igencsak bosz­­szantó, még azok az egységek is hátráltatták a termelést, a­­melyektől jó értelemben vett szomszédi alapon a legnagyobb támogatást várták. Például a Dózsa György utcában átellen­­ben székelő IMATEX testvér­vállalat (egy minisztériumhoz, egyazon fővállalathoz tartoznak), mely tetemes mennyiségű nyers­­öntvény leszállításával maradt adós. De akadozott a nyers­anyag-ellátás a Maros megyei Anyagellátó lerakat hibájából is. Ilyen körülmények között ó­­riási erőfeszítéseket igényelt a tervteljesítés, ám több megren­delésnek így sem sikerült időre eleget tenni. S valószínű, hogy a láncreakció itt nem ért véget. A KAPUN BELÜL Az igen mostoha körülményeit ellenére úgy véljük, a Metalo­tehnica a második félévben ké­pes lesz javítani, elérni a kitű­zött célt. Állításunkat nem csu­pán arra alapozzuk, hogy a he­lyi pártszervek erélyes kezbelé­­sére sikerült jobb belátásra bír­ni az IMATEX-et. A fordulatot mindenekelőtt a vállalat­ban-PETELEI ISTVÁN (Folytatás a 4. oldalon)­­ Ahogy rákanyarodunk a ka­vicsos útra felszáll a por a kerekek alól, ki-kipattan egy-egy kő az útszélre, aztán néhány száz méter után feltűnik egy zöld liget, amely mögött felsej­­teni vélem a piros tetőket. Jobb­ra az út mentén kis, földig érő tetejű házacskák, s az üdezöld füvön gyerekek játszadoznak. Pionírtábor. Balra a fürdő. Be­fordulunk a nyugdíjasok ide­s­­fürdői otthonának kapuján, vé­gigmegyünk a rendezett virág­ágyások, veteményesek között. A dombtetőn, a pavilonok között könnyen rátalálni az adminisz­trációs épületre — az a legkis­­sebb. Belépünk az igazgatói i­­rodába. — 1959-ben adták át rendel­tetésének a nyugdíjasok idecsi otthonát s az eltelt húsz év alatt még sokat bővült, építettünk hozzá — mondja MAJOR EMIL igazgató. — Látja, az a régi é­­pület, ott lennebb jobbra, kez­detben ennyiből állott az egész. Ott voltak a szobák, az ebédlő, a fürdők. Apropó, fürdők. Ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény az országban, amely gyógyvízzel is rendelkezik. Nemcsak ott­honra lelnek itt a nyugdíjasok, hanem kezeltethetik is magukat az idecsi gyógyvízzel. Mozgás­szerv bántalmak, porckopások, krónikus nőgyógyászati esetek kezelésére alkalmas ez a víz, fa fürdőszobákba is beve­ették­. Ezért is van az, hogy nemcsak állandó jelleggel tartózkodnak nálunk nyugdíjasok, hanem idő­szakos beutalóva is érkeznek sokan. Kezelésre. Kik is lakják ezeket a pavi­lonokat? Nyugdíjasok, akik el­unták az egyedüllétet a közös­ségbe, olyan közösségbe vágy­nak, ahol kellemesen tölthetik el a napot, ahol megtalálják a közös témát a beszélgetésekhez. Érdekes, hogy amíg vannak o­­lyan emberek, akiknek a tuda­tában úgy él a nyugdíjasok ott­hona, mint az egykori rossz emlékű aggmenház, addig az itt lakó, a hellyel megszokott nyug­díjasok a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében vett otthonnak tekintik az intéz­ményt. A Potcoava család otthonosan berendezett szobájában ülünk. — Hogy érzik magukat az ott­honban? — Minden jó lenne, csak hát tudja, a lábam... Ilyenkor, ami­kor e­z idő változik, szóval hát (Folytatás a 4. oldalon) Otthonra találni----------1 — HATHÁZI ZOLTÁN riportja —

Next