Vörös Zászló, 1980. november (32. évfolyam, 260-285. szám)
1980-11-01 / 260. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXII évfolyam""26(M8976) szám | 1980. november - szombat | Ara 30 báni Munkatanácskozás az RKP KB székházában, a geológia terén dolgozó aktívával Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke péntek délelőtt az RKP KB székházában részt vett a geológiai téren dolgozó aktíva október 30-i és 31-i munkatanácskozásának záróülésén. A Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére megszervezett tanácskozás beilleszkedik azoknak az elemzéseknek és intézkedéseknek a sorába, amelyekre a legfontosabb tevékenységi szektorokban került sor most az ötéves terv befejezésének s a következő terv megkezdésének időszakában. kifejezésre juttatja a megkülönböztetett figyelmet, amit a párt- és az államvezetőség, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs, tanúsít nemzetgazdaságunk e nagy jelentőségű szektora iránt. A tanácskozáson elemezték az idei geológiai kutatási terv megvalósulásának stádiumát, valamint az 1981. évi tervelőirányzatoknak az 1981—1985-ös ötéves terv és a 2000-ig terjedő távlati időszak feladatainak a példás teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A záróülés munkálatainak megkezdése előtt Nicolae Ceausescu elvtárssal a geológiai kutatásban s a szénhidrogének és hasznos ásványok értékesítésében elért színvonalat szemléltető számos grafikont és kiállítási tárgyat bemutató kiállítás keretében ismertették az 1981—1985. évi geológiai kutatási program tervezetét, valamint a kokszosítható szén termelésének következő ötéves tervi növelésére vonatkozó programot. A párt főtitkára egész sor észrevételt tett és útmutatást adott arra vonatkozóan, hogy az egész geológiai kutatómunkát rendeljék alá annak az alapvető feladatnak, amelyet a XXI. pártkongresszus szabott meg az anyagi alap és elsősorban az energetikai alap gyorsütemű fejlesztésével kapcsolatban abból a célból, hogy a következő évtized végéig Románia függetlenítse magát az energia és a tüzelőanyag szempontjából. Virgil Trofin elvtárs, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter a pártfőtitkár s a többi párt- és államvezető elé terjesztette a tanácskozás első napján lezajlott viták legfontosabb kérdéseinek szintézisét. A kétnapos tanácskozás vitájában a plenáris üléseken és a tagozatokban — felszólalt 69 vezető káder, kutató, mérnök, mester és a geológiai kutatóegységek, valamint kőolaj- és bányakitermelő egységek más dolgozója. A szónokok kifejezték köszönetüket a párt- és államvezetőségnek, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársnak az állandó gondoskodásért, amelyet a nemzetgazdaság rendkívül fontos szektorának fejlesztése és korszerűsítése, dolgozói munka- és életkörülményei iránt tanúsít. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatótevékenység az idén pozitív mérleggel járul, megvalósulnak a tervelőirányzatok az összes fontos műszaki-gazdasági mutatónál. Aláhúzva a kitermelőiparban, akárcsak a geológiai kutatás terén elért sikereket, a szónokok a bírálat és önbírálat szellemében arra is rámutattak, hogy az eddigi eredmények még nem emelkednek a pártvezetések által megalatott feladatok, a nemzetgazdaság által támasztott komplex és állandóan, növekvő követelmények színvonalára. A felszólalók számos javaslatot tettek a még előforduló hibák és mulasztások felszámolására annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a szükséges feltételek a Románia 1981. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében s az 1981—1985- ös ötéves tervben előirányzott valamennyi feladat maradéktalan teljesítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatási terv ütemes teljesítése érdekében rendkívül fontos a szektor rendelkezésére álló anyagi alap maradéktalan és maximális kihasználása, a jobb munkaszervezés, a rend és a fegyelem megerősíti"a minden geológiai munkatelepen, az erők összevonása, a perspektívákkal rendelkező övezetekben. A szónokok egyszersmind kiemelték annak szükségességét, hogy jobb legyen a szektorban dolgozó káderek felkészülése, olyan rendszert állapítsanak meg, amely szorosabban összeköti a kutatóintézeteket a gyakorlati kérdésekkel és jobban összehangolja a területi geológiai kutatásokat. A vita részvevői vállalták, hogy fokozott erőfeszítéssel újabb tartalékokat tárnak fel kőolajból, földgázból, szénből, fémes ásványokból és színesfémekből, újabb energiaforrásokat és nyersanyagokat fedeznek fel nemzetgazdaságunk további fejlesztése számára. Befejezésül hatalmas taps közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. HETENTE EGY NAP Anyagi javakat gyárt a mérnök és közgazdász, technikus és tisztviselő Hónapokkal ezelőtt a Zsilvölgyében született meg a kezdeményezés. Az RKP KB legutóbbi plénumán nyert legmagasabb szintű elismerést és ugyanitt hangzott el a főtitkári buzdító figyelmeztetés: „még mindig elég sok az akta, ha pedig hetente egy napon papír helyett anyagi javakat termelünk, abból csak hasznunk származhat.“ Lám, miért értékeli a legfelsőbb párt- és államvezetés a bányaipari szektor kezdeményezését, miért sürgeti kiterjesztését az ország összes üzemeire. És az ösztönzés, a buzdítás megyénk ipari egységeiben is megértésre, termékeny talajra lelt. Alapos előkészítés után tegnap már öt vállalatban (marosvásárhelyi Metalotehnica és IMATEX, segesvári Nicovala és a Gyapotszövöde, Tirnaveni Vegyipari Kombinát) jelentkezett effektív termelőmunkára a műszaki-adminisztratív személyzet, élén a vállalat vezetőségével. Az alábbiakban két vállalat első „munkanapi“ tapasztalataiból nyújtunk ízelítőt. METALOTEHNICA Október 31, reggel 8 óra. Az irodaház valósággal kong az ürességtől. Ma nincs félfogadás és termelési értekezlet, senki sem könyvel, senki sem tervez, pihennek az irodagépek, nyolc órára átmenetileg szünetel a gyáradminisztrálás és -igazgatás. Ma mindenki képesítésére és beosztására való tekintet nélkül anyagi javak előállításán, új érték létrehozásán fáradozik. És ma az újságíró is nehezebben igazodik el. A megszokott információ-források (adatszolgáltatásra felhatalmazott dolgozók) más munkahelyen, a gyár különböző részlegein tevékenykednek. Moraru Vasile pártbizottsági titkár, a dolgozók tanácsának elnöke, a precíziós öntöde előtt talajegyengetést végez még 15—20 társával. Saját rezsibe végezzük ezt a beruházást — tájékoztat —, s úgy döntöttünk, mi is besegítünk, hogy a rossz idő beállta előtt lebetonozzuk ezt az udvarrészt. Csak jönne már a beígért beton ... A villamos készülékek műhelye a tervosztály és az informatikai iroda munkatársait látja vendégül. Irimia Florin mérnök, a műhely főnöke azonnal kiigazít. Csak ma, mondja, mert a jövő hét péntekén már mint saját, ha lehet azt úgy mondani, második munkahelyére érkezik a tizenhárom dobgozó. Miután reggel megtartottuk a munkavédelmi kiképzést, mindenkit egyegy szakmunkás mellé osztottunk be, akik bevezetik új kollégáikat a szakma a mesterség titkaiba. Mellettünk Corea Emilia elektrotechnikai szakmunkás Berman Zsuzsálnnénak és Baranyai Ilonának mutogatja, hogy a parányi készülékelemmel mit is kell csinálni. A szomszédos műhelyben Tamás Marietta mérnöknővel és Bálint Júlia közgazdásszal beszélgetünk. Mindketten az informatikai irodán dolgoznak, itt a mérnöknő villamospálcával csatlakozásokat forraszt, a közgazdásznő egyfajta készülékelem működését ellenőrzi. Tetszik a munka — mondják, csak a kézügyességgel van még baj. Hiába, minden munkához hozzá kell szokni. A varrógépszerelő részlegen ismerős arcok. Berekméri György és Czirjék Béla normatőrök ülnek a szerelőasztal mellett. Hozzáértéssel matatnak a varrógépekkel. Nem véletlenül, hisz 15 évvel ezelőtt erről a részlegről léptek át a normatőrök soraiba. Az üzemi körséta végén Moraru Vasiletól érdeklődünk a műszaki-adminisztratív személyzet első, rendhagyó műszakjáról. — Megértéssel fogadtuk a zsilvölgyi kezdeményezést. Igyekeztünk minél jobban előkészíteni az első műszakot. De tudja, hogy van, az útkeresés döccenőktől sem mentes. Már háromórai tapasztalat után egy-két dolgot másként csinálnánk. Meg aztán egy-két adminisztratív problé- PETELEI ISTVÁN MIHAI BARDASANU (Folytatás a 2. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A KŐOLAJ, SZÉN, MÁS NYERSANYAGOK TERVEZETT TERMELÉSÉT TÚLSZÁRNYALÓ KITERMELŐIPARI DOLGOZÓ SZEMÉLYZET ÖSZTÖNZÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEKRŐL Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli» 1. szakasz. A kőolaj, a szén, a színesfémek és más nyersanyagok tervezett fiaikat termelését túlszárnyaló kitermelóipari dolgozó személyzet, minthogy hozzájárul a nemzetgazdaság nyersanyagszükségleteinek fedezéséhez és a behozatal csökkentéséhez, külön jutalomban részesül a terven felül kitermelt mennyiség minden tonnája, illetve más fizikai termékegysége után. 2. szakasz. — A termékeket és a termékegységre kalkulált külön jutalom összegét évente szabják meg az egységes országos gazdaságitársadalmi fejlesztési tervében a terven felül előállított termékek értékének 15 százalékig terjedő kvótáján belül. 3. szakasz. — A jelen törvényerejű rendelet értelmében járó jutalmakat a törvényben megszabott többi járandóságon felül évente folyósítják a termelőegységek azon munkásainak, mestereinek, mérnökeinek, technikusainak és más dolgozó személyzetének, akik ténylegesen hozzájárultak a fizikai termelési tervfeladatok túlszárnyalásához. 4. szakasz. — A termékegységre kalkulált külön jutalmak kifizetéséhez szükséges összegeket a vállalat pénzügyi eredményeiből fedezik, kifizetésüket pedig a tervezett javadalmazási alapon felül eszközük 5. szakasz. A jelen törvényrendelet az 1981. évi tevékenység megkezdésével lép hatályba. A terven felül elért termelésnek az 1981. évi tevékenységre érvényes kvótáit a jelen törvénytervezet részét, alkotó mellélet irányozza elő. NICOLAE CEAUSESCU ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Melléklet KVÓTÁK AZ 1981. ÉVI TEVÉKENYSÉGBEN TERVEN FELÜL ELÉRT TERMÉKEKNÉL 1. kőolaj 15 százalék 2. gazolin 15 százalék 3 15 C fokon és 760 higanymilliméter nyomáson előforduló hasznosítható asszociált gázok 15 százalék 4. lignit és barnaszén 15 százalék 5. tiszta kőszén 15 százalék 6. mosott kőszén koksznak 5 százalék 7. vörösréz koncentrátumokban 15 százalék 8. ólom koncentrátumokban 15 százalék 9. horgany koncentrátumokban 15 százalék 10. arany koncentrátumokban 15 százalék 11. ezüst koncentrátumokban 10 százalék 12. vasérc áru 100 százalékos vas egyenértékűben 15 százalék 13. pirít koncentrátumokban 15 százalék 14. kén koncentrátumokban 10 százalék 15. 45 százalékos kénkoncentrátum 10 százalék 16. barit 12 százalék 17. mosott kvarchomok 10 százalék 18. tűzálló agyag 10 százalék 19. preparált kaolin 15 százalék 20. földfiát 12 százalék 21. molibdénbiszulfid 5 százalék 22. molibdén koncentrátumokban 8 százalék 23. bizrrrt koncentrátumokban 5 százalék Az idő előrehaladottsága fokozottabb munkát igényel Végezzünk sürgősen a vetéssel, a kukorica betakarításával, a cukorrépa elszállításával és az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésével ! Az őszi mezőgazdasági kampány valamennyi munkálatával megkéstünk, állapította meg a tegnap megtartott megyei mezőgazdasági parancsnoksági ülés, melyen jelen volt Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, s részt vettek a Megyei Pártbizottság Bürójának tagjai, az egységes agráripari tanácsok elnökei, az ingá-k igazgatói, valamint más egységek és intézmények vezetői. Az előterjesztett tájékoztatókból kitűnt, hogy az őszi munkák helyzete nem kielégítő, aminek az az oka, hogy az egységekben nem mozgósították kellő hatékonysággal a rendelkezésükre álló emberi és gépi erőket, nem szervezték meg jól a tevékenységet, az ellenőrzést, nem biztosították a szigorú fegyelmet, a szállítóeszközök, az ekék és vetőgépek jó kihasználását. Ezért, annak ellenére, hogy a munkafeltételek jelentősen javultak, a napi teljesítmények alacsonyak, jóval kisebbek az előirányzatnál. November hónapba léptünk, s vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol 100—150, sőt 200 hektáron is el kell még vetni a búzát, vannak olyan egységes agráripari tanácsok, amelyek körzetében a be nem vetett terület nagysága 800—1000 hektár. Ezeknek az egységeknek a vezetői nagy felelősséget vállalnak magukra azzal, hogy jelentősen túllépik az optimális vetési időszakot. Sőt, minden nap késedelem oda vezethet, hogy nem tudják elvetni a búzát. Mindenkinek nagyon jól meg kell értenie, hogy a késedelem megengedhetetlen, az országnak szüksége van a búzára. Elegendő jó időnk volt ahhoz, hogy minden egységben bevethessék az előirányzott területeket. A helyzet azonban az, hogy nem dolgoztak úgy, ahogy azt elvárták tőlük, már az induláskor nem fordítottak kellő gondot a legsürgősebb teendőkre, nem dolgoztak hosszított vagy éjszakai műszakban, s napközben sokat költöztették az eké (Folytatás a 4. oldalon)