Vörös Zászló, 1985. szeptember (37. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-01 / 206. szám
I. OLDAL - VÖRÖS ZÁSZLÓ Újat, jobbat alkotni ! (Folytatás az 1. oldalról) szállítógépet, pvc keverőgépet, pneumatikus ürítő berendezést, műanyag granulát előmelegítő és szárító berendezést és egyebeket. — Az utóbbi időben a felújított termékeink évente több mint 50 százalékos arányt képviseltek — magyarázza —, a mostani évnek pedig csupán az első öt hónapjában az új korszerűsített termékek értéke 103,8 millió lejre rúgott, ami 48 százalékos felújítási aránynak felel meg. — Az új gépek és felszerelések gyártásbavételében nálunk nincs szünet — folytatja kollégái gondolatmenetét Pete Zoltán almérnök, állítása bizonyítására felsorolva az idei évben készülő gépi fölszerelések, közöttük egy új típusú csévélőgép, egy műanyagtasak-ragasztó és vágógép, egy nagyméretű gumiabroncsok földarabolására alkalmas gép, egy élelmiszeripari adagológép és más gépi berendezések prototípusát, amelyeket műanyagfeldolgozó vállalataink igényelnek. — Gyártásba vett gépeink közül nem egy van, amelyet eredeti találmányként szabadalmaztak, vagy újításként jegyeztek be — egészíti ki szavait Pop Sever mérnöki — Mindezek vállalatunk dolgozó kollektíváinak alkotóképességét, magas fokú szakmai hozzáértését dicsérik. — Kik jártak élen az új alkotások létrehozásában és gyártásba vételében? — teszem fel a szokásos kérdést, ami kissé zavarba hozza a beszélgetés részvevőit. A vállalat gépgyártó részlegén ugyanis már annyian tartják mindannyiuk közös ügyének a termékfelújítást, hogy nevük az elővett listán közel féloldalnyi gépelt sort tesz ki. De kérésemre a sok közül mégis megemlítik Farkas Gheorghe almérnök, Moldovan Alexandru, Szász Ludovic, Veres Petru, György Andrei mesterek. Radu Andrei technikus. Patkó Béla, Tifrea Constantin, Suciu Iosif, Csiki Zoltán, Béres Ioan, Józsa Iosif, Boaru Gheorghe. Dälalau Cornel magas képzettségű szakmunkások neveit. Azokét, akik politikai és szakmai vonalon egyaránt a legtöbbet tesznek a műszaki újdonságok bevezetéséért, a termékválaszték felújításáért, s akik az új termékek létrehozásáért folyó tevékenységnek fokozatosan tömegjelleget biztosítanak. SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT Románia 23. Kerékpáros Körversenye ■ Ma rajtol a verseny Cimpulung Muscelről ■ Kedden Marosvásárhelyre érkezik a kerékpárosok karavánja Ma Cimpulung Muscelről rajtol Románia 23. Kerékpáros Körversenye. E sportág legrangosabb hazai rendezvénye nagy múltra tekint vissza. Első alkalommal 1934-ben írták ki ezt a versenyt, és a háború előtt három alkalommal rendezték meg. 1934-ben a bolgár Nikolov diadalmaskodott, egy évvel később a lengyel Daniel öltötte magára a győztesnek kijáró sárga mezt, míg 1936-ban a franciák akkori nagy csillaga, Gálion akaszthatta nyakába a győzelmi babérkoszorút. A háború után először 1946-ban került sor a versenyre, aztán kisebb-nagyobb megszakításokkal 19 alkalommal szervezték meg. A felszabadulásunk utáni időszakban a vezető szerepet már a hazai kerékpárosok vitték a versenyeken, ami igazolta, hogy ez a sportág egyre nagyobb népszerűségnek örvend nálunk és mind több tehetséges sportolónk van, akik helytállnak a legjobbakkal szemben is. A háború után mindössze egy alkalommal, 1969-ben győzött külföldi versenyző, éspedig az NDK- beli J. Wanzke. Az ismertebb versenyzőink közül Románia Kerékpáros Körversenyén diadalt aratott Marin Niculescu 1951-ben, Gabriel Moiceanu 1958- ban, Teodor Vasile 1973-ban, Mircea Romascanu 1974-ben és 1983-ban. A tavalyi körversenyt Constantin Carujasu nyerte. Az idei körversenyt szeptember 1—8. között nyolc szakaszban bonyolítják le. Amint említettük, az indulás Cimpulung Muscelről történik, az utolsó szakasz Bukarestben fejeződik be. A 8 szakasz végi hajrán kívül, 16 szakasz közti hajrára is sor kerül, amelyet külön pontoznak. Az útvonalakon levő emelkedőkön 13 kapaszkodási hajrát is pontoznak. A nyolc szakasz távja csaknem 1 200 kilométernyi. A nyolc szakasz a következő: I. szeptember 1.: Cimpulung Muscel — Pitesti — Rm. Vilcea — Cäümänesti — Cäciulata — 133 km. II. szeptember 2.: Cäciulata — Szeben — Sebes — Gyulafehérvár — 146 km. III. szeptember 3.: Gyulafehérvár — Enyed — Torda — Ludas — Marosvásárhely — 143 km. IV. szeptember 4.: Szováta — Gyergyószentmiklós — Gyilkostó — Békás — Piatra Neamt — 144 km. V. szeptember 5.: Piatra Neamt — Roman — Tg. Frumos — Ruslebieni — Iasi — 134 km. VI. szeptember 6.: Ias i — — Vaslui — Odobesti — Secuieni — Bacäu — 154 km. VII. szeptember 7.: Bacäu — Sascut — Adjud — Focsani — Rm. Särat — Buzäu — 174 km. VIII. szeptember 8.: Buzäu — Mizil — Valea Cälugäreascä — Pioieíjti — Bukarest — 167 km. • Az Ifjúság Nemzetközi Éve keretében vasárnap a fővárosi 23 August stadion jégpályáján felállított szorítóban kezdetét veszi — immár harmadszor — az ifjúsági ökölvívó Világbajnokság. A rendezvényen 31 országból több mint kétszáz ökölvívó vesz részt. A rendezvény vasárnap reggel a szokásos méretkezéssel kezdődik, egész héten át tart és vasárnap, szeptember 8-án délelőtt 10 órától kerül sor az utolsó döntőkre. MŰSOROK - MOZI - ARTA: Supermann I—II. rész. KERTMOZI: Fehér toll, a vezető (9 órától) UNIREA: Pallos pallos ellen. HALADÁS: Mindenki dalol, táncol, nevet. SELECT: A vajákos ember I—II. rész. IFJÚSÁGI: A tenger farkasai. Fenn a cseresznyésben. FLACARA: A magányos lovas legendája. SEGESVÁRI LUMINA : Ezüst álarc. VASUTASOK KLUBJA: Vége a vakációnak. RÉGENI PATRIA: Adela. TIRNAVENI MELÓDIA : Napi hír. LUDASI FLACARA: Harc Rómáért I—II. rész. SZOVATAI DOINA: Szerelmi nyilatkozat. MUNKÁS MOZI: Cél és eszközök. SARMASI POPULAR: A sárkány kihívása. RADNÓTI LUMINA: Tom Sawyer kalandjai. Indián Joe halála. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Rocky R. GYULAKUTAI PATRIA: Napi hír. NYARADSZEREDAI NIRAJUS: Fény a tizedik emeleten. HÉTFŐ, szeptember 2. ARTA: Együttes lépés. UNIREA: Supermann I—II. rész. HALADÁS: Apollónia titka. SELECT: Costinesti-i melódiák. IFJÚSÁGI: Ketten egy esernyő alatt. FLACARA: Vágyak ideje. SEGESVÁRI LUMINA: Egy nagy szerelem emléke. VASUTASOK KLUBJA: Vége a vakációnak. REGENT PATRIA: A XX. század kalózai. TIRNAVENI MELÓDIA: Egy napig úr. LUDASI FLACARA: Fény a tizedik emeleten. SZOVATAI DOINA: Az elektromos lovas. MUNKÁS MOZI: Cél és eszközök. SARMÁSI POPULAR: Sok év után. RADNÓTI LUMINA: A virágárus lány. ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Anna Pavlova I—n. rész. GYULAKUTAI PATRIA: Panel-kapcsolat. NYARADSZEREDAI NIRAJUS: A kék doszszié. TEl FV17H1 -11,30 Telex 11,35 Gyermekeknek 12,40 Népzene 13,00 Vasárnapi album 14,30 Líbiai úti képei: 14,45 Egy hősi korszak jelei 15,00 Műsorzárás 19,00 Híradó 19,20 A Nicolae Ceaușescukorszak 19,40 Megéneklünk, Románia — Maros megye 20,20 A vakáció vége előtt — játékfilm 21,35 Mondovizió 21,50 Híradó. HÉTFŐ, szeptember 2. 20,00 Híradó 20,20 Napirenden a gazdaságban 20,25 Folklórkincs 20,40 Vietnami útiképek 20,55 Réztábla a kapu alatt (2.) 21,50 Híradó. hogy nincs-e lelkiismeret-furdalása annak az embernek, aki a megőrzésre rábízott holmit eltulajdonítja. Sajnos akadnak ilyenek. Két barátommal az ünnepek alatt Nyárád mellett kerestünk felfrissülést. De mivel hal nem akadt a horogra, elhatároztuk, hogy sétálunk egy nagyot. Nálam volt a vadonatúj halászbotom, ami nagy érték. Ezer lejt (B) Táborzárás Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a marosorbói Hősök Múzeumánál július 10. és augusztus 31. között szobrászati alkotótábor működött. Az In memóriám művésztelepen 11 fiatal képzőművész — Mircea Daneasa, Dumitru Juravle, Gheorghe Marcu, Andrei Marina, Virgil Magherusan, Eugen Morcov, Gheorghe Muresan, Vasile Muresan, Cristian Pentelescu, Mircea Roman, Roua Stoenescu — vett részt, akik tehetségük legjavát adva szép alkotásokban örökítették meg az 1944. szeptemberi eseményeket, a román katonák hősi harcát. Az alkotások elkészültek, a művészek azokat a szabadtéren el is helyezték. A tizenegy műből álló szoboregyüttes fennen hirdeti a több mint 11 ezer román katona dicsőségét, a mai nemzedékek háláját a szabadságért elesettek áldozathozataláért. A tegnapi táborzárási ünnepségen számosan vettek részt a Megyei Pártbizottság, a Képzőművészek Országos Szövetsége, a Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság, a Megyei Múzeumkomplexum, a radnóti községi pártbizottság és néptanács képviseletében, valamint dolgozók, fiatalok, iskolások. A vendégek megtekintették a szobrokat, elbeszélgettek az alkotókkal. Befejezésül a csapói általános iskola tanulói hazafias versekből összeállított irodalmi műsort mutattak be. Vigyázzunk jobban a személyazonossági igazolványainkra! Augusztus 30-án a marosvásárhelyi milícián a lakosságnyilvántartási hivatalban 62 elvesztett személyazonossági igazolvány tulajdonosát várták, hogy visszaadhassák azt nekik. A legtöbben marosvásárhelyi lakosok, immár elég régóta őrzik Banga Gáspár, Paci utca 68/3, Fridu Alexandru, Rodniciei utca 39/9, Hadnagy József, Ady Endre utca 11, Aluas Petru, Rodniciei utca 53/8, Bartha Albert, Resita utca 532 szám alatti lakosok és mások eme iratát. A vidékiek közül is elég sokan nem vigyáznak a személyazonossági igazolványukra. Legalábbis erre következtetni abból, hogy Gros Ioan balavásári, Fülöp György gyulakutai, Tocu Lucia balavásári, Gábor Éva vadasdi és más falvakbeli lakosokat is várnak elvesztett buletinjük átvételére. Ez alkalommal hívjuk fel a szülők figyelmét, hogy amennyiben gyerekük betöltötte a 14 éves életkort, figyelmeztessék őket személyazonossági igazolványuk kiváltására, mert ennek elmulasztása kellemetlen következményekkel jár, és ígértek érte. Gondoltuk, hogy ne cipeljük magunkkal, otthagyjuk valakinél. A vármezői út mellett, ott, ahol Szováta pataka ömlik a Nyárádba, jóképű göndör hajú, 35 év körüli fiatalember sátorozott feleségével és két kislányával. Szívesen vállalta a bot megőrzését, mondván, hogy úgyse mennek el onnan. De amikor jó két óra múlva visszatértünk, üthettük volna a kocsi nyomát, ha lett volna bot. De eltűnt sátrastól, kocsistól. időjárás A Maros-Bánát Vízügyi Igazgatóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásárhelyen a reggeli órákban 14, délután 2 órakor 24 fokot mértek. Előrejelzés: általában szép idő, változó felhőzet, helyenként eső, villámlásokkal. Gyenge szél. A várható legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 12 és 14, a legmagasabbak 23 és 25 fok között alakulnak. Mi foglalkoztatja? Az ornitológust — KALABER LÁSZLÓ, a Biológiai Társaság régens fiókjának elnöke — — kedves Kalaber László, zavarban vagyok. Azon ritka emberek közé tartozik, akik — számomra legalábbis úgy tűnik — a hobbijukat többre tartják, mint hivatalos munkakörüket. Ezért kerülhet a címbe az ornitológus és nem a gyógyszerész. Jó ez így? — Végeredményben helyes. Ennek a számomra természetes, mások szemében talán furcsa állapotnak egyszerű a magyarázata. Mindig vonzott a kutatás, amire vidéki gyógyszertárban, ahol a praxisomat kezdtem, lehetőség nem nagyon van. Jön a beteg a vénnyel és kiszolgáljuk. Olyan foglalatosság kellett tehát, amely kielégíti kutatói szenvedélyemet, ugyanakkor túlságosan költséges se legyen. A madárvilág tanulmányozásához nem kellett csak távcső meg egy jó fényképezőgép. Később mászóvas, biztosító kötél, majd kötélszék. .. — Miért éppen a madarak érdeklik? — Talán a gyerekkoromból hoztam magammal. Már akkor öszszeállítottam egy tojásgyűjteményt. Hajdani tanárom, Bírta Imre nagy szeretettel támogatott és irányította csírázó érdeklődésemet. De hadd mondjam el, a madártani kutatásokban is nagy segítségemre van az egyetemen, tanáraim hatására belémívódott pontosságigény, következetes gondolkodás, így fonódnak öszsze a dolgok. — Az érdeklődésből hogyan vált elmélyült tudományos kutatássá ez az elfoglaltság? — A tisztánlátás, rendszerezés normális emberi igény. Nem? Lényegében 1963-ban adtam a fejem az ornitológiára. 1965-ig megtanultam a madárneveket, a terepen való madárazonosítást, átrágtam magam az idevágó könyvészeti anyagon. Azóta vezetek megfigyelési naplót, már a kétezer valahány oldalnál tartok. 1970-ig összehoztam egy komoly tojásgyűjteményt, akkor jelent meg az első dolgozatom a hajnalmadárról. Azóta felhagytam a tojásgyűjtéssel és csak tudományos megfigyeléssel, adatgyűjtéssel, feldolgozással foglalkozom. Szert tettem egy jobb fényképezőgépre, így fotózok és nem begyűjtök. 15 ezer diából álló kollekcióm van. — Azt hiszem nem túl gyakori, hogy egy vidéki városban nem úgynevezett alfiók, hanem egyenesen fiókszervezete működjön egy tudományos társaságnak. Ez hogy „jött össze“, mivel érdemelték ki a nem mindennapi rangot? — Külön története van. Azt tartom, hogy mindenhol vannak érdeklődő emberek, tanárok, fiatalok, akiket össze lehet fogni egy közös cél köré. Nálunk kilenc taggal 1977 márciusában alakult egy ilyen amatőr társaság ornitológusokból, entomológusokból, azaz rovartanászokból, természetbarátokból. 1979-ben már képesek voltunk egy kisebb szimpóziumot rendezni, mire megkaptuk az alfiók címet. 1982- ben az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy nálunk tartották meg a második országos biológiai szimpóziumot, amelyen 117 kutató vett részt. Ennek megszervezését, lebonyolítását követően, meg bizonyára az általunk bemutatott munkák alapján tartottak érdemesnek a fiókszervezet rangra. — Ez akkor már távolról sem amatőrködés. — Én ma is amatőrnek tartom magam. — Szép vonás a szerénység, de nem hasznos túlzásba vinni. Hány dolgozatot tudhat magáénak? — Ha jól tartom észben, a 112.-nél tartok, két szerkesztett könyv, egy halom újságcikk... — Mondom, hogy ne szerénykedjen! De térjünk vissza a társaságra. Azon kívül, hogy alkalomadtán tanácskozásokat szerveznek, mitől együttes a fiókszervezet? — Pillanatnyilag kilencvennél több fizető tagunk van. Ketten például tagjai az európai lepkészeti társaságnak. A Fiók felépítése úgy fest, hogy van egy rovartani részlegünk, egy ornitológiai részlet, hozzánk tartozik a város líceumaiban működő két Pro natura kör, ezekben tanárok irányításával a diákok főleg ökológiai kérdéseket boncolgatnak, aztán szerveztünk két alosztályt, a természetjárókét és természetfotósokét. A feldolgozott megfigyelési anyagokat öszszegyűjtjük és saját kiadványban jelentetjük meg. Sajnos ez nem olyan egyszerű, mint így elmondva, mert még az 1982-es szimpózium anyagából készült kiadványunkat sem tudtuk mind eladni. Pedig, gondolja el, milyen oktatási érték fekszik benne, hiszen hét biológiai diszciplínában akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók dolgozatai szerepelnek benne, s kikbe, ha nem a fiatalokba, a most tanuló nemzedékbe kell elsősorban elvetni a környezetszeretetet, az érdeklődést a természet iránt. Hát hiányozhat legalább egy-egy ilyen kötet minden iskolából? — Hiányzik? — Itt Régenben minden támogatást megkaptunk. 250 példány fogyott el. Hargita megyében ugyanennyi, a többi, ami elkelt, Iasi, Kolozs és Kovászna megyékbe jutott. Elvártuk volna, hogy a tanügy jobban felkarolja az ügyet. — Elég furcsa ez az érdektelenség. De nézzük csak meg, mi a haszna a munkájuknak? — Mi úgy tartjuk, hogy nagy jelentősége van, mert ha jól megnézzük a Kelenlen-havasok florisztikai és faunisztikai szempontból még mindig fehér foltnak számít. Közvetlen haszon például a gyógynövények menynyiségi és minőségi felmérése. Aztán, vadbiológiával kapcsolatos adatokat nyújthatunk, ami az élelmiszerellátás és ezen bellül az export tekintetében lehet fontos. — Nézzünk valami mást. Megfigyelései alapján hogy látja, milyen itt a környezet állapota? — Főleg madártani vonatkozásban mondhatok hiteleset. Megfigyeléseim alapján ott a legveszélyeztetettebb a környezet, ahol intenzív gyümölcstermesztés és mezőgazdálkodás folyik. A faragói tóban lelt szárcsától áshéjban és a régeni ámu melletti erdőben gyűjtött galambtojás héjában találtunk például legtöbb szerves klórvegyületet. Itt-ott már a rovarok kitinvázában is fellelhető. Úgy vélem, egyre sürgetőbb lenne a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésébe a környezetvédelmi témát is beiktatni. Kevésbé veszélyeztetettek a biotop kompozíciók, tehát az erdő, mező és dombvidék-együttesek, a természet könnyebben kivédi itt a szennyeződést. Az erdővidékek állatállományának jövője is biztonságosnak tűnik -e még. Vigyázni kell azért, tudatosítani mindenkiben a veszélyeket, mert könnyebb a megelőzés, mint később helyrehozni, amit elrontottunk. — Könnyebb. Erről jut eszembe, milyen a kapcsolatuk a megyei környezetvédelmi komisszióval? ■ — Segítségükre lehetnénk, ity érdekelné őket az együttműködés. Közösen szabhatnánk meg a kutatási témákat, aktívabban segíthetnénk a környezetvédelmet. — Mennyi mindenről lehetne még itt beszélni, dehát a helyszűke... És másik szenvedélyéről, a vadászatról még nem kérdeztem. Hogy jut mindenre ideje? — Egyre nehezebben. Az idő a legnagyobb ellenségem. — Miért hajt mégis? Gyógy-szerészet, terepen való kutatás, dolgozatírás, levelezés, vadászat. .. — Ezt a hobbit nem tudom abbahagyni. Az eddigi eredmények köteleznek. MAKRAI JÁNOS