Vörös Zászló, 1987. március (39. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-01 / 50. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIX. évfolyam 50 (10865) sz. | 1987. március 1. vasárnap | Ara 50 báni Nicolae Ceausescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében " A terv választékonkénti teljesítésére törekednek az autójavítók Amint pártunk főtitkárának az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén elhangzott beszédéből is kitűnik, a gazdasági egységeknek hónapról hónapra mindent meg kell tenniük, hogy az összes tervmutató megvalósuljon. A marosvásárhelyi Autójavító Vállalat okulva a múlt évi tapasztalatokból, az idén sikeresen rajtolt. A 38,8 millió lejes januári árutermelési előirányzatát nemcsak megvalósította, hanem enyhén túl is szárnyalta. Jelentősebb eredményeket a főjavításoknál értek el , melyeknek programját az autók esetében 108, a motoroknál pedig 104 százalékban (!) teljesítették. Nagyméretű konténerekből az adottságaik jobb kihasználása révén közel háromszor annyit állítottak elő, mint amennyi elsőhavi tervükben szerepelt: harminckilenc helyett kilencvenhat egyezményes szállítótartállyal egyenértékűt gyártottak. A többlet annál is inkább örvendetes, mert így hiánytalanul teljesíteni tudták export-kötelezettségüket. Időben szállítottak külpartnereiknek Már januárban sikerült 31 konténert útnak indítaniuk az egyesült államokbeli és dániai partnereiknek, s így 123 százalékban valósult meg az kiviteli tervük, s ez több tízezer dollár bevételt eredményezett. Az elkövetkező időszakra azonban még nincsenek teljes egészében fedezve megrendelésekkel, amiből az következik, hogy a külkereskedelmi vállalatoknál eredményesebben kell közbenjárniuk a szükséges szerződések véglegesítése érdekében. Természetesen a partnerek megtartásának és újabbak szerzésének egyik feltétele az elvállalt munka kifogástalan minőségben való elvégzése. S itt nemcsak az exportra szánt termékekre gondolunk, hanem a belföldi partnereknek végzett főjavításokra is. A bizonyos anyagok beszerzésénél fennálló nehézségek sok fejtörést okoznak, de az autójavítók igyekeznek mégilyen körülmények között is olyan munkát végezni, amelyben nem találhat kifogásolnivalót a megrendelő. A technológia-korszerűsítés nyomán nemcsak a termékek minősége javulhat, hanem a megnövekedett munkatermelékenységgel egyidőben csökkenhet a nyersanyag- és energiafelhasználás is. E téren a vállalat műszaki gazdája már évek óta eredményesen tevékenykedik. Elég talán megemlítenünk az apró és törmelék karóiddal működő acetiléngázfejlesztőt, vagy az önműködő vonalhegesztő gépet. Az előbbi berendezés üzemeltetése révén sikerült áthidalniuk a hagyományos készülékek működtetéséhez szükséges méretű karbid ellátásában beállt nehézségeket, éppen ezért nagyon csodálkozunk a fővállalat és más illetékes szervek e készülék gyártásának jóváhagyásával szembeni passzív magatartásán. Az országban nagyon sok ipari egységben szükség lenne ilyen készülékre. A házigépgyártás másik sikeres terméke a vonalhegesztő gép, melynek javított változatán most dolgoznak. Ha elkészül, akkor a termelékenység 60—70 százalékkal fog nőni előreláthatólag ennél a műveletnél. További előnye, hogy adalékanyag nélkül működik, és a lemezt önműködően mozgatja. (vásárhelyi) Már jó ideje eredményesen használják az Autójavító Vállalatban az eredeti elképzelések szerint módosított gázgenerátort (AJTAY LÁSZLÓ felvétele) A 7 [MCDPIAA nemzetgazdaság, IHL UuKaIM MINDANNYIUNK ÜGYE! ■ Az ország gazdasági-társadalmi fejlesztési programjának következetes valóra váltása érdekében minden iparvállalatban biztosítani kell a termelés normális lebonyolításához szükséges feltételeket. Minden gazdasági egységben a leghatékonyabb intézkedéseket kell foganatosítani, hogy szigorúan takarékoskodjanak a villamos energiával és földgázzal, biztosítva a fogyasztások legalább 30 százalékos csökkentését a nem produktív szektorokban. ■ Valamennyi gazdasági egységben szilárd fegyelmet kell teremteni a munkahelyeken, fel kell számolni az energia- és tüzelőanyag-pazarlás bármely formáját, szigorúan szankcionálni kell azokat, akik túllépik a fogyasztási normákat, akik nem tartják tiszteletben az energiával és a földgázzal való ésszerű gazdálkodásra vonatkozó előírásokat. t Kárpátok sétány első tízemeletes tömbházának első emeletéről jól rálátni a Marosra. A táj még szürkésbarnán járáik a februári napsütésben, de nemsokára jön a tavasz, zöld lesz itt minden. Kora délelőtt van, ilyenkor még jólesik a szoba melege, a séta majd később esedékes, amikor már langyosítja a levegőt a napsütés. Vendéglátóm is akkor indul majd szokásos napi útjára a parton. — Imádom a természetet, a Marost — mondja. Hogy ez valóban így van, azt irigylésre méltón lebarnult arca is tanúsítja. — Közel harminc évet voltam nyeregben — folytatja, miközben még mindig a tájat nézzük az erkély nagy ablakából —, szezononként tíz, tizenegyezer kilométert is lefutottam, nagyon szerettem a túrákat. Gondolom, sejtik, ezúttal nem lovasról van szó. Kosztándi Erzsébet nyerge alatt nem egy, hanem több lóerő volt, hajtotta „paripáját“, a motorbiciklit. A szoba egyik falán, vitrinben kupák, érmek, sportzászlók babérkoszorúról lemetszett szalag. Mind Kosztándi Erzsébet nyerte ezeket, amikor az ötvenes években, 150-es Jávájaival sorra nyerte a versenyeket, dobogós helyen végzett. Akkor még Magyari Erzsébetnek hívták, családja csak később lett. — Azért nem volt olyan egyszerű a győzelem — mondja, míg én a vitrinnél nézelődöm. —• Versenyzői éveim alatt nyolc törésem volt, az akkori védősisak is inkább csak díszként szolgált, hol voltak még a szkafanderek?! Kolozsváron egyszer egy felröppenő madár alaposan megütötte az arcomat. A rajt lent volt a városban, a cél pedig a Felek tetején és én mentem vagy száztízzel felfelé. Leülünk, házigazdám kitölti a kávét, rágyújt, majd kényelmesen hátradől a széken. Kérdezhetek. Nos, az első kérdés: Hogyan kezdte el ezt a nem éppen nőies sportot?• Tizenvalahány éves voltam, amikor bátyám vett egy 350-es gépet. És bizony jópárszor elcsentem, itt laktunk a Hidvég utcában, innen indultam motorozni, így látott meg Balla Albert, aki akkor már versenyzett, elvitt a vásárhelyi Dinamo akkori edzőjéhez, Izsák Bercihez, aki szívesen fogadott. Két gépet kapott a klub, két új 150-es Jávát, az egyik az enyém lett, azzal versenyeztem. — Az érmekből látom, hogy válogatott is volt, indult az egyik Barátság Kupán. — Igen, Brassóban, a Pojánán. — Albumot vesz elő, benne erről a versenyről készült képek. A résztvevő országok versenyzőinek felvonulása, képek a versenyről — Magyari Erzsébet éppen egy patakon robog át —, a díjkiosztás, a bankett. — Mondja, melyik volt a leg(Folytatás a 2. oldalon) Emlékek vitrinben ------------- — TOMPA. MIHÁLY riportja — NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS ELENA CEAU$ESCU ELVTÁRSNŐVEL EGYÜTT HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁST TESZ NEPÁL KIRÁLYSÁGBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceausescu elvtársnővel együtt 1987. márciusának második dekádjában hivatalos baráti látogatást tesz Nepál Királyságban Birendra Bir Bikram Shah Devnek, Nepál királyának és Aishwarya Rajya Laxmi Devi Shah királynénak a meghívására. A marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát egyik részlege Volt rossz föld, de volt jó gazda Egy kissé megváltoztattuk a szólásmondást, de így jobban isült a nyárádmagyarósi termelőszövetkezetre. Aki ismeri a határát, tudhatja, hogy bizony elég mostoha körülmények között gazdálkodnak. A Bekecs közelsége, a hegyek sokszor próbára teszik a tagság, a mezőgépészek hozzáértését. Egy anekdotának is beillő történet. Síkvidékről segítség érkezik Nyárádmagyarósra. A vendég mezőgépész megkérdezi, hol is kell dolgozni, és amikor a helybéliek a Bekecs felé mutatnak, azonnal leszáll a volán mellől, mondván: én a földrajzórán úgy tanultam, hogy az Erdélyi fennsík, az valóban sík. Nos, a nyárádmagyarósiak ilyen körülmények között is olyan eredményeket értek el, amelyekért az egyik megyei mezőgazdasági pártaktíva értekezleten is dicséretben részesültek. Megérdemelten. Vonatkozik ez főleg a kalászosokra. Mind búzából, mind árpából 102 százalékra teljesítették előirányzatukat. Az állattenyésztésben is megvalósították a főbb mutatókat, hogy csak egy példát említsünk: a szarvasmarháknál az ellési arány elérte a 85 százalékot, ami 89 borjúval jelent többet. Értékelhető, hogy az egész gazdasági tevékenység előbbrelépést mutat az 1985-ös évhez viszonyítva. A vezetőség, a tagság és a mezőgépészek egyaránt magasabb termések elérésére törekednek és egyes növényeknél a lemaradást nem írják csak az időjárás számlájára. Csupán a cukorrépát említve, az össztermelésnél mindöszsze 49 tonnával maradtak a tervezett alatt Miért? Mert egyes tagok nem végezték el idejében a soron levő munkálatokat, és (háromszéki) (Folytatás a 2. oldalon)