Vörös Zászló, 1988. július (40. évfolyam, 155-181. szám)

1988-07-01 / 155. szám

■ UL.17AU3 — JASZ­KAI NICOLAE CEAUSESCU a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja­ ­ (Folytatás az­­ oldalról) társadalmi fejlődés általános színvonalát. Megvalósíthattuk mindezt azonban az egész szocia­lista építés, de különösen a IX. kongresszus utáni esztendők poli­tikájának eredményeként, amikor a nemzeti jövedelemnek körül­belül egyharmadát fordítottuk a termelőerők, az ipar, a mezőgaz­daság, a tudomány, az oktatás, a kultúra, minden tevékenységi szektor fejlesztésére. Következetesen végrehajtottuk még a IX. kongresszus és az 1967-es országos konferencia ál­tal meghatározott orientációt az ország valamennyi vidéke terü­leti-közigazgatási átszervezésével és a helységek rendezésével, az ipar fejlesztésével kapcsolatosan. Így az új ipari központok százai és csaknem 100 új város jelent meg. Így biztosíthatjuk nemze­tiségi különbség nélkül az ösz­­szes dolgozóknak, egész népünk­nek teljes jogegyenlőségben a munka- és életkörülményeket! (Erőteljes és hosszas taps.) A javadalmazás- és nyugdíj­­emeléssel kapcsolatos intézkedé­sek elfogadása révén gyakorlati­lag a dolgozók összes családjai­ban tükröződni fog a jövedelmek növekedése, az anyagi és szel­lemi életszínvonal növekedése. Nem sima úton haladtunk előre — több alkalommal szóltam er­ről. Ellenkezőleg, nehéz akadá­lyokkal tele utat tettünk meg, sok nehézséget leküzdöttünk. De határozottan haladtunk előre, tel­jes bizalommal a szocialista épí­tés ügyének helyességében, sza­bad és sorsát uraló népünk ere­jében. (Erőteljes, hosszas taps). Kétségtelen, egy helyes általá­nos politika lényeges dolog az előrehaladás biztosításához, de ez csak a kezdetet jelenti. A döntő szerep a munkásosztályé, a pa­rasztságé, az értelmiségé, az e­­gész népé c íme, ezért szeretnék — a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Taná­csának plénumán is — tiszteleg­ni egész nemzetünk, egész népünk tevékenysége előtt, a nemzet és a nép előtt,amely a szocializmus, Románia jóléte, boldogsága és függetlensége igazi megteremtője! (Erőteljes taps és éljenzés; hosz­­szasan visszhangzik: „Ceaușescu és a nép!“). A szocializmust a néppel és a népért építjük tézise nem elvont, általános fogalom, hanem forra­dalmi munkásdemokráciánk való­sága, annak valósága, hogy nem­zetiségi és meggyőződésbeli kü­lönbség nélkül hazánk összes ál­lampolgára teljes egységben mun­kálkodik az egész nemzet javára és jólétéért, hazánk további civi­lizációs felvirágoztatásáért és függetlenségének erősítéséért. Ez a legnagyobb erő, amely ma nem­zetünket, államunkat — Romá­niát — jelképezi! (Erőteljes, hosz­­szas taps; ütemesen visszhangzik: Tiszteletünk, büszkeségünk — Ceaușescu, Románia!“). Minden jóhiszemű ember érté­keli Románia megvalósításait — és ezúttal is ki kell jelentenem, hogy külföldön és az országban is, sok látogatótól hallok külön­leges értékelést és nagyrabecsü­lést a román nép munkájával és megvalósításaival kapcsolatosan. Ezek az értékelések nem udvari­askodások, hanem azon észrevé­telek eredményei, amelyeket kü­lönböző politikai meggyőződésű emberek tesznek népünk munká­jával kapcsolatosan, értékelik te­vékenységét, béke- és nemzetközi együttműködési politikáját. O­­lyan tényező ez, amely megerősíti bizalmunkat politikánk helyessé­gében, megerősíti meggyőződé­sünket, hogy szilárdítanunk kell a nemzetközi békeegyüttműkö­dést a világ összes államaival, függetlenül társadalmi rendsze­rüktől. (Erőteljes, hosszas taps). Most az szükséges, hogy a Szo­cialista Demokrácia és Egység Frontjának valamennyi tagszer­vezete — mindegyik a maga te­vékenységi területén — teljes fe­lelősséggel munkálkodjék a gaz­dasági-társadalmi fejlesztési prog­ramok megvalósításáért, az egész tevékenység tökéletesítéséért és korszerűsítéséért, a forradalmi munkásdemokrácia további fej­lesztéséért az új demokratikus organizmusok jó működéséért és mind szorosabb együttmunkálko­­dásáért az állami szervekkel, ami egész tevékenységünk jó mene­tének egyik különlegesen fontos tényezője. A plénumunkat megelőző idő­szakban a Szocialista Demokrá­cia és Egység Frontját alkotó szervezetekben átfogóan megvi­tatták a napirenden lévő problé­mákat. Tegnap a magyar és a német nemzetiségű dolgozók ta­nácsaiban úgyszintén megvitatták ezeket a kérdéseket. Ma reggel megtanácskozták e programokat a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Szervezete keretében, amely tömöríti mindazokat az állampol­gárokat, akik nem tagjai a Ro­mán Kommunista Pártnak — több mint 4 millió tagot —, és amely kommunista pártunk, a­­társadalom vezető politikai ereje, vezetése alatt teljes egységben határozottan munkálkodik, jelen­tősen hozzájárul mindazokhoz az eredményekhez, amelyeket Ro­mániában megvalósítanak. Ténylegesen a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontjának minden szervezete és organizmu­sa, minden részvevője — ilyen vagy olyan formában, tevékeny­ségének megfelelően — aktívan hozzájárul hazánk általános fej­lesztéséhez. Különben népünk több mint két évezredes történelme teles tele van tanulságokkal. Mindenkor azok az emberek, akik kötődtek a néphez, az ősi röghöz és bizto­sítani akarták a román nyelv, a román nemzet, a kultúra fejlesz­tését és az egységes román nem­zeti állam megalakítását, ilyen vagy olyan formában megtették kötelességüket. És, mint mondani szokás, amikor szükség volt rá, félretettek minden szerszámot és kardot ragadtak, hogy megvéd­jék az ősi rögöt, a haza függet­lenségét, hogy harcoljanak az idegen uralom ellen. Természetesen most más kö­rülmények között élünk. Most dolgoznunk kell mindannyiunk­nak, függetlenül attól, hol va­gyunk, a hazát a haladás és a ci­vilizáció új csúcsaira kell emel­nünk, méltó és szabad helyet kell biztosítanunk nemzetünk számá­ra a világ szabad nemzeteinek soraiban. Tegyünk félre mindent és szálljunk síkra a békéért, az együttműködésért, a leszere­lésért, mert csak a béke körül­ményei között biztosíthatjuk nem­zetünk jövőjét, a világ összes népeinek és nemzeteinek jövő­jét! (Erőteljes, hosszas taps; üte­mesen visszhangzik: „Ceausescu — béke!“). Tisztelt elvtársak és barátaim! Románia Szocialista Köztársa­ság átfogóan fejlesztette és fej­leszti kapcsolatait társadalmi rendszerüktől függetlenül a világ összes államaival. Tevékenyen részt vettünk és a jövőben is részt veszünk a jelenkori világ súlyos és komplex problémáinak megoldásában valamennyi nem­zet érdekében, függetlenségük és szuverenitásuk, a béke és min­den nemzet gazdasági és társa­dalmi haladása érdekében. Ebben a keretben nagyon rövi­den ki akarok térni a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélváltására. Valamivel bőveb­ben szóltam erről a Központi Bi­zottság plénumán, éppen ezért nincs szándékomban újra felvetni ezeket a dolgokat. Amikor levelet intéztünk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ve­zetőségéhez, annak szükségessé­géből indultunk ki, hogy a két párt küldöttségei kezdjenek meg­beszéléseket annak érdekében, hogy közös megegyezéssel megál­lapodjanak a szocialista Románia ellen irányuló bármely tevékeny­ségről való lemondásról, véget vessenek a sovén, nacionalista te­vékenységnek és a magyar nép rendszeres dezinformálásának or­szágunk realitásaival kapcsolato­san. Június végén választ kap­tunk, amelyben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetősége beleegyezett a megbeszélés meg­kezdésébe különböző szakaszok­ban. Úgy véltük, hogy ez fontos lé­pés ebben az ügyben, de, sajnos, nem telt el sok idő és Magyaror­szágon folytatódtak a nyilatkoza­tok, mindenféle nacionalista-so­­vén jellegű anyagokat publikál­tak Románia politikájával kap­csolatban, tegnap pedig ebben az ügyben tüntetést szerveztek nagy­­követségünk előtt. Nehéz megér­teni,milyen meggondolásból in­dultak ki a tüntetés szervezői. Úgy tűnik, hogy a horthysta po­litika határozott leleplezésének hiánya, sőt egyes magyarországi köröknek a horthysta politika iránti csodálata az ihletforrás mindazok számára, akik gyűlö­lettel viseltetnek a román nép nagyszerű megvalósításaival, ha­zánk szocialista fejlesztési prog­ramjaival szemben. Nem titok senki számára, hogy a szocializmus építésében vannak különbségek a problémák felve­tésében. De mi abból a tényből indultunk és indulunk ki, hogy a szocializmus megvalósítása or­szágról országra, szakaszról sza­kaszra a körülmények változa­tosságában megy végbe, s min­den párt és nép saját maga vá­lasztja meg a neki legmegfele­lőbbnek tűnő fejlődési utat. Az igazi döntőbíró mindegyik ország népe, a valóság, az élet kell hogy legyen; ez tanúsítja és fogja ta­núsítani, hogy egyik vagy másik út mennyiben felelt meg a reali­tásoknak, a nép­jóléti és szabad­ságtörekvéseinek. Semmiképpen sincs szándé­kunkban beavatkozni más orszá­gok ügyeibe, tehát a szomszédos Magyarország ügyeibe sem. Ezen ország időszerű problémáit a ve­zető erőknek, a magyar népnek kell megoldania, de ebből kiin­dulva semmiképpen sem enged­hetjük meg senkinek, hogy be­avatkozzék belügyeinkbe, hogy úgy tekintse, helyes vagy nem helyes egy probléma ilyen vagy olyan megoldása. Nekünk is sok véleményünk van arról, hogy mi történik a világban és különböző országokban, ideértve Magyaror­szágot, is. De nem véljük úgy, hogy erre utalnunk kell, hogy be­avatkozzunk más államok bel­­ügyeibe. De, főleg nem enged­hetjük meg, hogy a magyar par­lament egy bizottságában újból kijelentsek, Magyarország állan­dó politikája az, hogy más orszá­gok mindazon állampolgárai, a­­kiknek bármilyen távoli magyar eredetű őseik vannak, a magyar nemzethez kell hogy tartozzanak és hogy Magyarország vállalja a felelősséget, hogy velük foglalkoz­zék és irányítsa tevékenységüket. A nemzetközi jogtól idegen fel­fogás ez, amelyet Horthy sem mert megfogalmazni. De úgy lát­szik, hogy akadtak emberek, akik túl akarják szárnyalni mindazt, ami a legrosszabb volt az embe­riség történelmében ezen a téren. A román állampolgárok — füg­getlenül szüleik származásától — ügyeivel pártunk és államunk foglalkozik. Különben gyakorla­tilag nagyon nehéz azonosítani, mi történt az évszázadok során. Egy dolog világos: a román nép e tájakon született, vívta ki függet­lenségét, harcban alakult nemzet­té, működött együtt a szomszé­dokkal, ideértve a haladó embe­reket a magyar nemzet soraiból. E tájakon együtt munkálkodtál­ román dolgozók is, magyarok is és más nemzetiségűek is. Mindaz, amit megvalósítottak Romániá­ban, a közös munka eredményei, mindazok pedig, akik Romániá­ban laknak, román állampolgá­rok, ugyanazon jogokkal, de u­­gyanazon kötelességekkel is! Ha­zánk összes honpolgáraival párt­tunk és államunk, társadalmunk foglalkozik, népünk maga, amely demokratikus módon határoz fej­lődéséről, szocialista és kommu­nista jövőjéről! (Erőteljes taps, hosszas éljenzés; ütemesen vissz­hangzik: „Ceaușescu és a nép!“). Reméljük és óhajtjuk, hogy minél előbb mond­janak le ilyen megnyilvánulásokról és felfogá­sokról, s értsék meg, hogy a román nép és a magyar nép érdeke jószomszédságban élni, te­vékenyen együttműködni minden területen a szocializmus építésé­ért, az életszínvonal emeléséért, mindegyik nemzet függetlenségé­nek biztosításáért. Így szolgálhat­ják a legjobb körülmények között mind a román nemzet, mind a magyar nemzet érdekeit, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeit. (Erőteljes, hosszas taps és éljenzés.) Sok nehéz nemzetközi probléma gyülemlett fel. Mélységesen fog­lalkoztat bennünket a világban kialakult súlyos gazdasági hely­zet, a fejlődő országok helyzeté­nek rosszabbodása. Határozottan síkraszállunk egy új gazdasági világrendért, a szükséges feltéte­lek biztosításáért a fejlődő or­szágok gazdasági-társadalmi ha­ladásához; síkraszállunk a világ­­gazdaság kiegyensúlyozott fej­lődéséért, a nemzetek közötti új, teljesen egyenjogú, a független­ség, szuverenitás és belügyek, való be nem avatkozás, mind a nép azon jogának tiszteletben tar­tásán alapuló kapcsolatokért, hog saját maga válassza meg az ál­tala óhajtott fejlődési utat, min­den külső beavatkozás nélkül. (Erőteljes, hosszas taps). Szilárd elhatározásunk a jövő­ben is minden erővel részt venn a barátság és együttműködés fej­lesztésében valamennyi néppel és haladó erővel, mindazokkal, akik kiállnak a békéért, a szabadság­ért, a leszerelésért, minden nem­zet függetlenségéért. Meggyőző­désünk, hogy egységesen fellép­ve a haladó erők, a népek ren­delkeznek a szükséges erővel és végül győzelemre visznek — a­­kár nehéz harcok árán is — egy új gondolkodásmódot, egy új po­litikát, kivívják a leszerelést, biztosítják a béke és az együtt­működés világát, a fegyverek és háborúk nélküli világot. Ezért a világért a leghatározottabban kell munkálkodnunk mindany­­nyiunknak! (Erőteljes taps és éljenzés; ütemesen visszhangzik: „Ceaușescu, Románia — béke és barátság!“). Tisztelt elvtársak és barátaim! Most azzal a szilárd elhatáro­zással kell visszatérjen mindenki a munkahelyére, hogy minden erejével, teljes egységben mun­kálkodik az ez évi terv teljesí­téséért, a jelenlegi ötéves terv legjobb körülmények közötti meg­valósításáért, ezáltal biztosítva hazánk új fejlődési stádiumba va­ló áttérése, Románia a haladás és a civilizáció új csúcsaira való emelése, stratégiai c­­lkitűzései­nek megvalósítását. (Erőteljes, hosszas taps.) Tolmácsolni szeretni ti a Szo­­­ cialista Demokrácia­­. Egység Frontja valamennyi t­ervezeté­­nek és organizmusána­k egész népünknek a legjobb k­­ánságai­­mat, újabb és újabb n­evalósí­tásokat, sikereket kívánok min­den tevékenységi területen, jó egészséget és boldogságot! (E­­rőteljes, hosszas taps és él­jenzés, hosszasan visszhangzik: „Ceausescu és a nép!“, „Tisz­teletünk, büszkeségünk — Ceausescu, Románia!“. Felcsendül az E seris pe tricolor unire. He­lyükről felállva, a teremben je­len lévők erőteljes egységben hosszasan éltetik a Román Kom­munista Pártot, nemzetünk poli­tikai vezető erejét, a párt főtit­kárát, a köztársaság elnökét, NICOLAE CEAUSESCU elvtár­sat. ELVTÁRS BESZÉDE Országos Tanácsának plenáris ülésén A Színház-tér

Next