Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-01 / 123. szám

53. évfolyam 123. szám, Nagykanizsa, 1948. június 1. kedd Ára 60 fillér. Várható időjárás: Mérsékelt, időnként élénk északi, északnyugati szél, felhő­­átvonulások, többfelé záporeső. A hő­mérséklet alig változik. Zalavármegye dolgozóinak hatalmas seregszemléje volt a Magyar Dolgozók Pártjának első megyei konferenciája Úgy méretekben, mint külsőségekben páratlan ünnepség színhelye volt Zalaegerszeg, ahol tegnap tartotta meg a Magyar Dolgozók Pártja első megyei konferenciáját. Mindenki érezte, aki vasárnap Zalaegerszegen járt, hogy itt most olyasmi történik, amely elhatározó jelentőségű az egész megye életére. A gyö­nyörűen fellobogózott város díszkapukkal várta a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezeteinek kiküldöttjeit, valamint Kiss Károlyt, a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének a tagját és Kies István igazságügyminisztert, akit a Szó oá­demokrata Párt­­ delegált az értekezletre. Virág, virág mindenütt, az utak szélén, az ablakokban, az emberek gomb­lyukaiban. Leírhatatlan lelkes hangulat volt az egész városban. Már kora r­ggel a nagykanizsai MAORI -zenekar járta végig a várost. A konferencia, amit az Arany Bárány nagytermében tartottak meg, fél 10 órakor kezdődött a virággal, drapériákkal feldíszített nagyteremben. A terem egyik sarkában háromméteres köralaku térkép, amelyen külön színezték ki a békeszerető országokat: a Szovjetuniót, Romániát, Bulgáriát, Magyarországot, Albániát, Lengyelországot, Csehszlovákiát és Finnországot. A konferenciát fél 10 órakor nyitották meg, amelyen 335 kiküldött jelent meg, akik közül :42 paraszt, 93 ipari munkás, 64 értelmiségi dolgozó, 36 keres­kedő és egyéb foglalkozású. A kiküldött tagok közül 55 nő és 288 férfi. Lakatos Dezső megnyitja a konferenciát A Magyar Dolgozók Pártja első zal amegyei konferenciáj­át Lakatos Dezső, a MKP megyei titkára nyi­totta meg. Üdvözölte a konferencia ünnepi szónokait, Kiss Károlyt, a MKP központi vezetőségének tagját és Eies István ig­azságügyminisz­­tert. Üdvözülte továbbá az ünnepi konferencián megjelent Seben Ist­ván megyei, káderosztály vezető­­helyettest, Pencsik István főispánt, dr. Agárdy Tibor alispánt, Farkas Lajost, a Kisgazdapárt zá ^megyei főtitkárát, Konczos Györgyöt, a Nemzeti­ Par­asztpárt főtitkárát, Minic­h János gógánfai római ka­tolikus lelkész­t és a zalai élmunká­sokat. — A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásával­ megszűnik Magyar­­országon a munkásosztály kettőssége és­ megszületik a demokratikus pár­tok összefogása, a Nemzeti Függet­lenségi Front. Nincs messze az id­ő, amikor a pártvillongás eltűnik s mindannyian egy célért küzdünk: a magyar munkások, parasztok és ér­­­­telmiségiek életszínvonalának eme­léséért. Rákosi Mátyás a konferencia díszeinek © Lakatos Dezső megnyitója után Seben Mátyás zalaegerszegi MKP titkár javaslatot olvasott fel­. Ennek elfogadásával hatalmas, szűnni nem akaró tapsorkán közben ,a konfe­rencia dís­zelnökévé R­ákosi Mátyást választották, az elnökség­ tagjai pedig Kiss Károly, dr. Ries István, Seben István, Lakatos Dezső, dr. Agárdy Tibor, Alexa Ambrus, Angyalossy Zoltán, Póla János,­­Budi Gáborné, Csáder Sándor, Cziráky István, Fe­­renczi Szabó Béla, Gerencsér György,­­ Nagy József, özv. Sipos Károlyné, Stádinger István, Szegedi Andor, Székely Gyula, Ti­bori Jolán és Kahán Lajos tetteik, akik elfog­lalták helyüket a ű i szemel­vényen. A főispán és a pártok képviselői üdvözlik a konferenciát Az első felszóllaló Bencsik István főispán volt. Kijelentette, hogy örömmel látja a Magyar Kommu­nista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülését. A magyar demo­kráciát alapjában szilárdítja meg az a tény, hogy a munkásosztályt a jö­vőben nem lehet egymással szembe állítani. A Nemzeti Parasztpárt kü­lönös örömmel üdvözli az egyesülést, mert a munkás-paraszt szövetség, amelyet azelőtt jobboldali szociál­demokraták akadályoztak, most már teljes erejével kibontakozhat és nagy nemzeti összefogás alapjává válhat. Az MDP programjáról szólva hang­­­súlyozta, hogy az nemcsak párt­program, hanem az országépítés munkájának menetr­end­je. A pro­gram végrehajtásához együttműködését ajánlotta fel.őszinte Farkas Lajos, a Független Kis­gazdapárt zalamegyei titkára szintén elismeréssel beszélt a Magyar Dol­gozók Pártjának programjáról és örömmel üdvözölte az MDP vezető­ségét és tagjait. Konczos György, a Nemzeti Pa­­­r­asztpárt zalamegyei titkára hasonló­képpen a l­egszorosabb együttműkö­dést jelentette be az MDP-vel az országépítés munkájában és a szo­ci­al­li­zm­us megtere­mtésében.­­Levaci­ István, a sz­akszervezeteik zalamegyei titkára azzal a gondo­­l­atttal köszöntötte a megalakuló MDP-t, hogy legyen a­ szakszerve­zetek ideológiai vezetője. Ezután­ Mikin­a Szigfrid, Zala­egerszeg­­ polgármestere szólalt fel. — Örömmel láttuk — mondotta —, hogy a munkásppártok olyan új pártot teremtenek, amely a népi de­mokrácia megerősödését biztosítja. A város dolgozói nevében hálával köszönöm és üdvözlöm ezt az elha­tározást. Az MDP mimikájában részt Kiss Károly: A kiküldöttek hatalmas tapsa és éljenzése közepette emelkedett szó­lásra. Kiss Károly, hogy elmondja ünnepi beszédét. Amikor kijelen­tette, hogy Rákosi Mátyás üdvözle­tét hozza az egyesítő taggyűlésnek, szavai feirhatatb­an lelkesedést vál­tottak ki, a hallgatóság helyéről fel­emelkedve percekig tartó tapsvihar­ral­ éltette Rákosi Mátyást, az MDP vezérét. — A munkásosztály évtizedes harcainak diadalát jelenti a mai nap. A munkásosztály ma egységes és többet nem uralkodhatnak rajta ellenségeink, akik mindeddig siker­rel alkalmazták az »oszd meg és uralkodj« elvét. Külföldi példákra rámutatva bi­zonyította be, hogy mennyi szenve­dést, kudarcot okozott a testvérharc a munkásságnak. Ha nem lett volna a munkásosztály Európában két tá­borra osztva, el lehetett volna be­fognak venni a város demokratikus paraszti és szellemi munkásai is. Ezután­­ kedves jelenetek követ­keztek. A zalai falvak, városok, üzemek dolgozói a központi kikül­dötteket megajándékozták. Kiss Ká­roly és Ries István mosolyogva, sze­retettel, köszönték meg a dolgozók hálájának és figyelmességének ked­ves megnyil­atkozásait, rüini a második világháborút, Hit­teli uralom raj irtását és a fasizmust. — Ma a világháború után azt látjuk, hogy ahol iá baloldali szociál­demokraták és a­­ kommunisták ös­­­­­s­zefogását megteremtették, ott a leg­nagyobb nehézségeket is sikerült le­győzni, azokban az országokban pe­dig, ahol még a jobboldali szociál­demokrata­ vezetők működnek és testvérharc sorvasztja a munkássá­got, ott a munkásoszttály továbbra is a kapitalisták elnyomása alatt áll és a g­azd­asági és politikai életet a legnagyobb fejetlenség jellemzi.­­ — Levontuk a tanul­ságokat és ezért teremtettük meg Magyarorszá­gon is a munkásosztály egységét. Az erőt, amit eddig részben egymás­­elleni harcra használtunk fel, közös céljaink megvalósítás­ára fordítjuk. A népi demokrácia hatalmasan meg­erősödött és a szocialista társadalom megvalósítása felé nagy lépésekkel haladunk. — Az egyesülésre zalai viszony­latban ma tesszük fel a koronát — mondotta Kis­s Károly. — Jelentse a ké­t párt egyesülése tömegeinek nemcsak formai, hanem szervezeti és politikai egy hőforrás­át. Átmeneti idő után senki ne ismerhesse meg, ki volt kommunista és ki volt szo­ciáldemokrata-Ezután Kiss Károly vázolta azo­kat a lehetőségeket, amelyeket gaz­dasági és politikai téren jelent a Magyar Dolgozók Pártjának meg­alakulása, majd arról­ beszélt, hogy­­ a reakció, amely kezdetben a kis­gazdapártba, utána a Szociáldemo­krata Pártba húzódott, ma a kato­likus egyház palástja alatt sorako­zott fe. Az egyház mind erősebben támadja a demokrácia eredményeit. A klerikális reakció működésének következtében éleződött ki a­z ellen­tét az iskolák államosításában is. Az iskolák áll­am­osításának, kérdésében a református és evangélikus egyház­zal­ a megegyezés hamarosan létre­jön. A katolikus egyház azonban a klerikális reakció és elsősorban Mind­szenti hercegprímás befolyása miatt elutasító magatartást tanúsít. Mind­szenti királypárti múltja ismeretes Zalaegerszegen. Rajta kívül csak egy ilyen királypárti van még: Schlachta Margit. Az egyházi is­kolák kérdésében azonban a demo­kráciának világos és megmássíthatat­lan az álláspontja. Haladó szellemű iskolát a népnek . Éppen ezért örömmel üdvözöl­­­tük a­ magyar tanítók szakszervezeté­nek mozgalmát az egyházi­­ iskolák államosítására. Lehetetlen, hogy az egyházi iskolák reakciós állam le­gyenek a demokratikus­ államon be­lüli. Itt nem kultúrharcról, hanem politikai harcról van szó. A vallás­ ...nagy lépéssel haladunk a szocializmus felé Nyilvánosságra hozták a Magyar Dolgozók Pártjának pártszervezeti szabályzatát Ki leh­et a párt tagja ? A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közös politikai bizottsága tegnap a Szabad Népben és a Népszavában nyilvánosságra hozta a Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a június 12-én megtartandó egyesülési kongresszus elé terjeszt. A tervezet elfogadása után a szervezeti szabályzat a párt alkot­mánya lesz, törvény minden párttag és pártszervezet számára. A tervezet értelmében a párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát, részt vesz valamelyik alap­szervezet munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot A párttagság előiskolája a tagjelöltség. Új párttagot általában csak a tagjelöltek sorából lehet felvenni, mégpedig olyat, aki legalább hat hónap óta tagjelölt és ezalatt munkájával méltónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen. A felvételt írásban kell kérni és a kérelemhez két olyan párttag ajánlását kell mellékelni, akik legalább két éve tagjai a pártnak, illetőleg valamelyik munkás­pártnak. Érdekes pontja a szervezeti szabályzatnak az, hogy azt a párttagot, aki kötelességeit hanyagul teljesíti, tagjelöltté lehet visszaminősíteni. A MDP a demokratikus centralizmus elvén épül fel — szögezi le a tervezet. A párt összes vezető szerveit a tagok választják meg, a vezető szer­vek­ kötelesek tevékenységükről rendszeresen beszámolni és véleményeltérés esetén a kisebbség köteles magát a többség hatá­rozatának alávetni. A párt legfelsőbb szerve az Országos Kongresszus, amelyet kétévenként hívnak össze. A Kongresszus választja a Közpoti Vezetőséget és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Vezetőség lehetőleg háromhavonként ülésezik. Saját tagjai közül megválasztja a párt elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyetteseit, valamint a Politikai Bizottságot, a Szervező Bizottságot és a titkárságot. A Központi Vezetőség jelöli ki a központi pártsajtó felelős vezetőit is. A Központi Vezetőség két kongresszus között országos pártértekezletet hívhat össze. A Központi Ellenőrző Bizottság őrködik a párttagok és tagjelöltek politikai­­ magatartása, erkölcsi tisztasága és párthűsége felett. Kíméletlen harcot folytat a fegyelmezetlen, pártellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen. A szervezeti szabályzat utolsó fejezete a pártfegyelemről szól. Hangoztatja, hogy a pártban vasfegyelem van, amelynek minden egyes párttag és szervezet­­ köteles alávetni magát. A vasfegyelem azonban nem zárja ki, hanem ellenkezőleg feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert tudatos fegyelem lehet csak lgazi vasfegyelem.

Next