Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-01 / 126. szám

I­ Népfront zalamegyei győzelméről beszélt Lakatos Dezső elvtárs a vármegyei népi bizottság ülésén Hétfőn délelőtt ,a vármegyeház­atermében tartotta m­­ag a vár­­egyei népi bizottság Lakatos De­li elvtárs, országgyűlési képvi­­ső elnökletével szokásos heti ü­l­é­­s­gyűlés egyetlen napirendi útjaként a most lezajlott vá­ltások értékelése szerepelt. választás a dolgozó nép döntő győzelme volt — Mindent elsöprő Népfront­őzelem született Zalában is ezen választáson — kezdte beszédét Katos Dezső elvtárs. — Dolgo­népünk nagy mértékben köze lett a népi demokráciához. A lakásosztály nagyszerűen vizsgá­­lt. Komoly segítséget jelentett svilágosító, Népnevelő munkája­­.1 eredményeink d­olgozó parasztságunk kivívásában politikai etőben is nagy fordulat történt, iységesen állt ki a párt által ve­tett Függetlenségi Népfront pro am­ja mellett. Ezután azokról az eredmények­rl szólt, melyek döntő mérték­­en járultak hozzá a Népfront za­­me­gyei sikeréhez. Az életszínvo­­lt emelkedéséről, a demokrácia élének megszilárdulásáról, majd áma így folytatta: — Mégis, mi a pozitív oka a vá­­sztások nagy sikerének? A kom­­unisták rendíthetetlen négy és l esztendői, szívós munkája. — Ki­méréssel szólt ezután ,a többi ko­m­­iós pártok munkájáról. Kiemelte választások során hősies mun­­it végzett népnevelők mimikáját a­z esti iskolákra, még a legna­­robb dolog időben is örömmel j­öt­­­k a megye dolgozói, hogy az el­múltakat a népnevelők tovább ihassák. Tovább kell folytatni a népnevelő munkát — Nem állhatunk meg, a felvi­­lgositó munkát folytatni kell m­i is tovább. Népi bizottságaink m­egállták­ a* helyüket — fűzi to­­b­b beszédét Lakatos elvtárs. A­­z első erőpróba eredményei nem­­ csínyek és ezzel az ellenségre is csapást mértünk itt Zalában . — Legörvendetesebb eredmény­ént említi meg Lakai­os falutárs is a hatalmas változást, mely a m­ai nép életében be­következett. ersenyre keltek a ogy melyik­­ község szavazásnál, asszonyai, anyai szavaznak le hamarább. 245-ben és 1947-ben még megt­­­isztették asszonyainkat, de most békemozgalom, az 5 éves terv. Párt által vezetett Függetlenségi épfront mellett álltak ki ők is. uízezerrel több nő szavazott az lén, mint 1947-ben. Ifjúságunk a­álasztás munkájában magasra őrt. A választások motorja volt, a­z értelmiség­­ is íjélenk­ősen ki­ette részét és egységes fordulatot ert. Elismeréssel emlékezett meg pedagógusok, a közigazgatás, a­özrendészet jó munkájáról. Külön iemélte dr. Agárdi alispán fr­adhatatlan, odaadó, lelkiismeretes tvéken­ys­ég­ét. A népi bizottságok szerepe A választásról szólva a továb­­ia­kban megemlítette a hazai és al­földi rea­kció hatalmas vere­sé­­é­t. Szervezett ellenséggel sehol­em találkoztunk Zalában, néhány elyen volt ugyan kisebb agitáció, zek azonban a dolgozók teve ős visszap­illanta­k. Ered­mén­yei t­k­zonban feladatainkat ’s megszab­­á­k. Továbbra is kell biztosítani a elvilágosító munkát. Népi Bizott­­ágaink élő szervként lkiel­­i, hogy rányitsák a megye politikai és­azdasági életét — hangsúlyozta .akatos elvtárs. Ez az irányitó munka a Magyar Dolgozóik Pártja ezében van. Az, hogy ma itt tar­uunk, hogy bennünket mint egy ejtett országot­ említenek, az a magyar kommunisták szívós, lan­kadatlan országépítő munkájának öszönhető. Szövetségeseinket meg­­ecsüljük és velük együtt építjük ovább a dolgozó nép boldog oi zágát. Tizenhárom munkás, paraszt és érelmiségi dolgozó képviseli Zala megyét a parlamentben. Mindan­­­nyian a népből jöttünk, a nép fiai vagyunk és minden munkánkban a dolgozó nép érdelkleit akarjuk és fogjuk is megvalósítani. Nem úgy cselekszünk, mint a múlt időik kép... viselői, akiik, amikor mandátumukat megszerezték, a nagy és hazug ígérgetések után egyszerűen eltűn­tek a nép elől —- fejtet­te be be­szédét Lakatos elvtárs. Arccal a termelőmunka felé A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után Molnár László elvtárs, a Sza­ktanács­ megyei ti­tk­­ára rövid tájékoztatóban beszámolt arról, A téglaégtető kemence tete­­jéről belátni az egész gyáriak Itt állunk Lel­ici­ elv­társsal s kisssé izzadunk, m­ert két oldal­ról kapjuk a hőt: a naptól és a kemencétől, melyet itt fent is negyven­ okosra hevít a gáz­láng. — Holnap lesz a beszá­molóm — szól Lehrer­ elvtárs és rátámaszkodik a lépcső kar­fájára. — Van miről, ugy­e? Az arca kipirul, lehet, nem a melegtől. így kezdődött Március huszonhatot muta­tott a naptár tavaly, amikor úgy dél körül Holländer József VB-titkár azt mondta Szobo­­licsnak: — Na, ma megérkezik a vállalatvezető. — így kezdő­dött a kanizsai téglagyárnál az államosítás. Hideg volt, amikor Lehhne­r elvtárs a gyárba érkezett, de amikor körül­tekintett aggódva törölte meg homlokát. — 80 év alatt láttam ennél szebb gyá­rat is. Amikor aztán a könyvekbe, meg az üzem­ belsejébe tekin­tett, az is kitűnt, hogy itt nem csak a szépség hiányzik, ha­nem ráadásul rosszak a gépek és a gyár nyakig ül az adós­ságban. — Nia, Lehrer itt megmutathatod, miért kellett az államosítás. Ha tudod, per­sze — villant át agyán, de aztán arra gondolt, hogy ismeri a szakmát s a háta mögött a Párt. A Párt segített — Ez a tudat erőt adott a munkámban — emeli fel Lehrer elvtárs tekintetét, amely ott szaladgált az imént a ke­­mencék,­a gépház, a szárítók körül. Bevallja, hogy néha erőt vett rajta a félelem, de a Párt se­gítségét minden pillanatban érezte. A Párt segítsége mu­tatkozott a MOSZK 28 ezer forintos hitelében, amely le­hető­vé tette a termelés foly­tat­á­st, az építés és közmunka­ügyi minisztériumtól kapott két­szer húszezer forintos hitelben, amelyből a legfontosabb javí­tásokat még a múlt esztendő­ben elvégeztük.­­ Aztán teszi hozzá és nagyot szív a levegőből, mely­re egy kis gyári illat is vegyül a Párt állt a hátam mögé, amikor tavas­­­szal nagy fába vágtuk itt a fejemet... 300 ezer forinttal többet ér a gyár Kedd­en délután megtelik a gyár kultúrterme, ide seregle­nek munka végeztével a prések hogy a választások idején ipari dolgozóink nemcsak a felvilágosító munkában, de a termelésben is megállták helyüiket. A termelésben sehol kiesés nem volt. Tudták, hogy jobb jövőjükért dolgoznak megbecsülik és értékelik munkáju­kat. A szociális juttatásokról, az 5 éves tervről folyt a beszéd kö­zöttük, a jövő nagy kérdéseiről és annak várható nagy eredményéről. Szinte az a veszély­ áll fenn, hogy a hároméves tervről, amely még be sincs fejezve, elterelődik a fi­gyelem. Egyre több ok szól amel­lett, hogy a dolgozók figyelmét a 3 éves terv felé­­ kel­l fordítani —­­hangsúlyozta Molnár­­ elvtárs. Az ülés ezzel véget ért mellől, a pacalozóból, a­ szán­tók­ból, kemencéktől, bányából a munkások. — A gépházba új motort vásároltunk. Megépítet­tük a cserépszárí­tót. Új vágó­asztalokat vettünk, új tégla­prést. A két kemencének a gáz s­zab­ál­y­o­zás­á­t tök­éle­tes­í­te­t­­tük. Ezer méter hosszú kis­vasútvá­gányt javított­unk, a ko­csikat használhatóbbá tettük. Van már rádiónk, kultúrter­münk. 105 ezer forintot ruház­tunk be, de legalább 300 ezer­rel többet ér a gyár. Tavaly A földművelésügyi miniszter rendelettel szabályozta az 1949 - 50. gazdasági évre vonatkozó terménykiegy­üj­tést. Termény­­beadásra c­sjak az a gazdálkodó köteles, akinek szántó területe az 5 kataszteri holdat meg­haladja. A beadási kötelezettség meg­áll­apí­tás­a lényegében úgy tör­ténik, mint tavaly. Emelkedés csupán a 25 holdon felüli bir­tokosoknál van. A beadásra alkalmas termé­nyek a következők: búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, napra­forgómag, kukorica, rizs, bab és lencse. A gazdálkodónak joga van kenyérg­abona termésé­­ből a háztartási és gazdasági szükségletének fedezésére szol­gáló mennyiséget visszatartani. Az első típusú termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai a közös művelésbe vitt terület utáni alapkötelezettségük 10 százalékával, a második típusú csoportok tagjai pedig a bevitt terület utáni alapkötelezettség 15 százalékával kevesebbet kö­telesek beadni, termelőszövet­kezeti kedvezmény címén. A közösen termelő­­ III. tí­pus ú) szövetkezeti csoportok­nál, ha egy-egy tagra átlagban öt kat. holdnál kevesebb szán­tóterület jut, a csoport a­lapkö­­telezettsége egyenlő a közösen művelt terület természetbeni földadójával. Ha egy-egy tagra öt­­ katasztrális holdnál több szántóterület jut, a csoport alapkötelezettsége a közösen művelt terület földadójának 1,1-szerese, amelybe a termé­szet­ben lerótt földadó teljes egészében beszámít. * Az uj terménybeadási ren­delet­ alapelvieiben megegyezik a múlt évivel. A legfőbb elv: a kötelezettségek igazságos el­osztása, s a falu vagyonosainak, kizsákmányolóinak fokozott 3­­ millió téglát és cserepet gyártottunk még nagy nehezen, az idén 5 és fél­ hatot fogunk. A szavak derűsen, biztatón és igazságosan peregnek. Tanú rá mindenki, hogy így van.­­ Szaktársak, elvtársak! Ezt adta nekünk a hároméves terv, ezt hozta az államosítás, ezt eredményezte a munkánk. Lehrer elvtárs beszámol, ho­gyan lett életerős egy halódó­félben lévő gyár. Szavaiban benne van: éljen a munkásosz­tály, éljen a Párt­ megterhelése. A mostani­­ ren­delet a dolgozó kis- és közép­­parasztság érdekeinek megfe­lelően 25 holdon felül némi­leg emelkedő prog­resszívitást alkalmaz. A fejlesztési járu­lék alól a közép­parasztság ter­mészetese­n a jövőben­ is men­tesül. Biztosítja a rendelet a dolgozó parasztoknak azt a jo­gát, hogy a beadási kötelezett­­­sé­glet a háztartási és gazdasági szükséglet levonásával telje­sítsék. Új é­s nagy jelentőségű a ter­­melőszövetkez­eti csoportok, kü­lönösen a III. típusú csopor­tok számára nyújtott kedvez­mény. Ezzel népi demokrá­ciánk újabb bizonyítékát adta annak, hogy támogatja a dol­gozó parasztok önkéntes szövet­kezeti mozgalmát. 3 milliótól az 9 és félmillióig Diniről Lehrer elvtárs beszámol a téglagyárban 0 múlt évivel lényegébe­­ azonos lesz az ide! terménybegyűjtés­ ­ főterhek a vagyonosokra hárulnak — jelentős kedvezmények a dolgozó parasztok és szövetkezeteik számára Ukrajna túlteljesítette a tavaszi erdőültetési tervet Megváltoztatni a természetet, hogy jobban, gazdagabban élhessen az ember: ez a célja annak a ha­talmas mun­kiának, mely a Szov­jetunióban az erdősítés területén is folyik Ukrajna kolhozainak és mintagazdagságaina­k dolgozói tisz­tán látják a hatalmas célt. Teljes egészében teljesít­ették a tavaszi erdőültetési tervet, ső­t tárral túl is teljesítették.4000 hek­Ukrajna erdőgazdasági miniszté­riumának jelentése szerint a kie­­vi terület erdőgazdaságai már az egész évi tervet telj­esítették. Ha­talmas kiterjedésű homokos terü­leteket és szakadékokat fásítottak, amivel egyrészt ezeket az e használatlan területeket gyümöl­csözővé tették, másrészt pedig elő­segítik az időjárás megváltozását, nagyobb mennyiségű csapadék hul­lását és ezzel a föld terméke­nyebbé tételét. Az ötéves tervben ezt a hatalmas munkát még na­gyobb lendülettel folytatják to­vább. UJ GÉPEK MELLETT megszabja a kollektiv és per­­sze­­ c­ teljesítményem. Én fele­lek­­ energiáért, szónak értbe. többen: én vigyázok, avágy ki­használjuk a hajtóerőt s így gazdaságosabb legyen az üzem. Ezzel a Tanger-Wo­f nevezetű gázmotorral­­ hamar megbarátkoztam, pedig csak egy-két hete állok Azelőtt egy köhöcsés mellette, gőzgép volt a helyén. Hol is van most? Úgy tudom beöntötték ócskavasnak. — ANNAK A RÉGI GÉP­NEK valósággal szolg­ája vol­tam. Hol vízre, hól gőzre, hól gázra ügyelni, előmelegitemi, vizet hűteni... örökös ugrálás volt mellet­te az életem. A gőz meg mégis kimenő a levegőbe s a hő elveszett. Aztán a szí­jakkal is baj volt. Naponta két-háromszor szakadt, ilyen­kor megállni, várni, újraindí­tom a csajm fölösleges fárad­ság, és a termelés sem ment persze. Ez a mostani gép könnyebbé tette a munkámat. Frissebb vagyok, mint az előU­­Délután, amikor hazamegyek jobb kedvvel­ lépek be az aj­tón, úgy érzem testileg és szel­lemileg más lettem. Az uj gép­nek köszönhetem... * — AZELŐTT ÚGY VOLT, hogy az ember a­­ lábával min­dig tologatta az asztalt, hogy a másik levehesse a téglát, kezével meg szeletelte a masz­­a­szát és közben figyelt, de éle­sen. Nem volt tréfa, nyolc óra alatt­­ kitett a láb, a klar, de még az ember agya is. Egyébként Andri József va­gyok, fiatal és így bírom munkát, d­e mondom: az új a­­ automatavágó sokat könnyített a légTavágók helyzetén. Mun­ka után vigabban karikázok Kiskanizsára és a derekamban nem viszek haza e­gy csomó hajladozást. Az uj gépnél nem kell hajolni. Úgy eldolgozga­tok otthon és lefelé a ház körül, mintha csak fél mű­szakot töltöttem volna a gyár­ban. A fejem­ is jobban fog, több türelmem marad beszél­getésre, olvasásra. Könnyeb­ben érzem magam, na! Az uj gépnek köszönhetem. A GÉPHÁZBA­N egyenlete­sen bug a nagy 60 lóerős, Langer-Wolf motor. Könnye­dén viszi a szíjat, hajtja a tég­­laprést és takarítja a­­z automata tégla vágó gázt, porán szeleteli a masszái­sza­és mindig többet termel. Azonkí­vül pedig könnyebbé és szeb­bé teszi Péti­ek János meg Andri József munkáját. — PÉNTEK JÁNOS nagyok, a gépész. Reggel héttől dolgo­zom délután fél négyig, félórás eb­édszünett­el. F­izet­és­emet MAORT üzemek a vegyipari termelési konferencián A vegyipari konferencián, a budapesti Shel-gyár kultúr­termében, részt vettek a MA­ORT üzemek termelési felelő­sei is, köztük Nagykanizsáról Pénzes Lajos elvtárs és Far­kas Gyula versenytitkár. Szipka József, a vegyipari szaksz­ervezet beszámolójában kiemelte, hogy a vegyiparban a termelési érték állandóan nő: januárban még csak 40.70, márciusban már L1.1t forint esett egy munkaórára. Külö­nösen jól áll a vegyipar az újítások terén. Az újítások­kal a vegyipar 6 millió 262 ezer forintot takarít meg éven­­kint. A MAORT termeléséről Pénzes Lajos elvtárs számolt b­e. • '

Next