Zalai Hírlap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-01 / 50. szám
2. ZALAI HÍRLAP 1957. március . A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) parasztság és az értelmiség egy része az ellenforradalmi támadás napjaiban meg is volt zavarodva, a többség kitartott a szocializmus és a népi államhatalom mellett. A dolgozók átmenetileg megtévesztett része is, pártunk felvilágosító munkája az ellenforradalmi ténykedések lelepleződése és a népi hatalom megszilárdulása eredményeként, vagy már kiszabadult, vagy pedig kiszabaA kormány tevékenysége az országéletének rendbehozatala terén az elmúlt két és fél hónap alatt jelentékeny eredményeket ért el. A közrendet és közbiztonságot, melyet az ellenforradalmi fegyveres bandák és e bandákban nagyszámban aktivizálódott, börtönből kiszabadított fasiszta és közönséges bűnözők megbontottak és veszélyeztettek, sikerült helyreállítani. Ezt követően az országban megindult a közlekedés és a mindennapi termelőmunka folyamata rendes mederben folyik. .. .. E munkában a belügyi és honvédségi szervek — azokon belül különösen a karhatalmi szervek — megállották helyüket, híven teljesítették kötelességüket. Fokozatosan javítják munkájukat a kezdetben bizonytalankodó igazságügyi szervek is. Az államigazgatási szervek (minisztériumok, tanácsok) munkája is jelentős haladást ért el. Mindennek eredményeképpen a kormányszervek és a tanácsigazgatási szervek irányító munkája s ezzel együtt tekintélyük az , állampolgárok előtt megszilárdult. Ehhez hozzájárult, hogy az ellenforradalommal szembeni erélyes adminisztratív intézkedésekkel párhuzamosan az államigazgatás terén is komoly lépés történt a bürokratizmus csökkentésére. A minisztériumok egy részének összevonása, a központi hivatalok tisztviselői létszámának mintegy 45 százalékos, a megyei és járási tanácsok apparátusának mintegy 40 százalékos csökkentése — helyesen — a községi tanácsok tisztviselői létszámának mintegy 4 500 fővel való növelésével együtt került illetve kerül végrehajtásra. A határozott megtorló rendszabályok alkalmazása az ellenforradalmárokkal szemben s ezzel egyidejűleg az állam bürokratikus kinövéseinek lefaragása erősíti a diktatúrát az osztályellenséggel szemben, és ugyanakkor biztosítja a szocialista demokrácia továbbfejlesztését a dolgozó tömegek javára. Habár az ellenforradalom döntő vereséget szenvedett és kudarcra van ítélve minden provokációs kísérlete, a jövőben is szükség van az állami szervek és a dolgozó nép ébenségére és elszántságára az ellenforradalom minden mozgolódásával szemben. Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyugati imperialista körök anyagi eszközökkel és uszító propagandahadjárattal támogattak és támogatnak, nem adták fel a harcot. Szétszórt erői illegalitásba vonulva, titkosan szervezkednek, újabb provokációkkal próbálkoznak, rém- és álhírek terjesztésével igyekeznek gátolni a nép békés, alkotó munkájának fejlődését, a sebek begyógyításának munkáját. Januárban például a klerikális reakció a hitoktatás ürügyén politikai támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen. A Központi Bizottság véleménye szerint az államigazgatási szervek munkája területén erősíteni kell a kormány irányító tevékenységét, hogy a Minisztertanács s a különböző állami szervek kielégítően megoldhassák a rendes kerékvágásba került államélet sokrétű feladatát. Az ország életének stabilizálása elérte azt a fokot, amikor az államigazgatási szervek működése mellett időszerűvé vált az államhatalmi szervek rendes, alkotmányos tevékenységének megkezdése, illetve folytatása. A kormányzati és államhadalóban van az ellenforradalom eszmei-politikai befolyása alól. Az ellenforradalom ideológiájának, pártellenes, munkásosztályellenes, szovjetunióellenes nézeteinek (»nemzeti kommunizmus«, «semlegesség» stb.) végleges megsemmisítése pártunktól komoly további eszmei munkát és politikai agitációt követel. A folyamat meggyorsítása érdekében folytatni kell aktívaértekezletek, nyilvános pártnapok, gyűlések tartását, talmi szervek munkájával kapcsolatban a következő intézkedésekre van szükség: 1. Szervezettebbé kell tenni a minisztériumok, főhatóságok, valamint a budapesti és megyei tanácsok vezetőinek irányítását, tájékoztatását és feladataik ellátása közben több segítséget kell nyújtani részükre. 2. Az államigazgatási szervek munkájának további javítása érdekében a jelenlegi helyzetben különösen fontos a vezetés megerősítése. 3. Főleg három területre kell nagy figyelmet fordítani: a) a közoktatási és kulturális, b) az állami tervezés és gazdasági vezetés, c) a belügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre. 4. Mind az államigazgatási, mind a társadalmi munka területén meg kell tenni minden szükségesintézkedést, hogy a munkásőrség, amelynek szervezése ezekben a napokban kezdődik az üzemekben, a bányákban, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, a munkás-paraszt államunk, szocialista rendünk és népünk vagyonának erős védelmező erejévé váljon minden ellenforradalmi támadással szemben. 5. Az ország törvényes rendjének helyreállítása lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a Magyar Népköztársaság legfőbb államhatalmi szerve, az országgyűlés minél előbb megkezdje törvényhozó tevékenységét. Ennek elősegítésére az országgyűlés valamennyi szervének haladéktalanul el kell kezdeni munkáját. Az Elnöki Tanácsban és a kormányban dolgozó párttagok kezdeményezték azoknak a jelentéseknek és törvényjavaslatoknak kidolgozását, amelyeket az alkotmány szerint az országgyűlés elé kell terjeszteni. 6. A budapesti, megyei, járási és a helyi tanácsok (Budapest és más városok kerüleA magyar népnek, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek a párt és a kormány kezdeményezése nyomán elért egyik döntő sikere az ellenforradalmi támadás következtében megbénult termelőmunka megindítása és a gazdasági élet helyreállítása. A termelőmunkában a bányász elvtársak haladnak az élen. A széntermelés lendületes emelkedése, a napi 60 000 tonnás termelési szint elérése a gazdasági élet vérkeringése megindításának legfőbb előfeltételét teremtette meg. A széntermelés emelkedése nyomán megindult a normális termelés mind a nehéz-, mind a könnyűiparban. A mezőgazdasági termelés a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredményeként nagyobb törést nem is szenvedett. A vasút, valamint a közlekedés és szállítás más területén a személy- és teherforgalom helyreállt és állandóan fejlődik. A közellátás a rendkívüli események ellenére mindvégig kielégítő volt, sőt sok téren meghaladta a korábbi évek színvonalát. Az állami bolti kiskereskedelem ez év januárjában 10 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem 22 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év januárjában. A közellátás színvonalának fenntartásában, a gazdasági vérkeringés megindításában, az ország fizetőképességének biztosításában saját erőfeszítéseink mellett döntő szerepe volt a testvéri szocialista országok segítségének. Különösen a szovjet nép a gazdasági segítségnyújtás terén is igen nagy részt vállalt magára. Február 1. i1, illetve a községek tanácsai) a törvényben előírt módon és hatáskörben készítsék elő s hívják össze teljes ülésüket. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon tagjai, akik az országgyűlésben s annak különböző bizottságaiban, a tanácsi szervekben s a tanácsok végrehajtó bizottságaiban tagként helyet foglalnak, a megfelelő pártszervek irányítása mellett az említett államhatalmi szervek munkájának megkezdése előtt üljenek össze, alakítsák meg pártcsoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos munka megfelelő politikai előkészítésének kérdéseit a napirendre kerülő konkrét kérdéseket és határozzák meg a pártcsoport tagjaira kötelező egységes álláspontot. 8. A Központi Bizottság üdvözli a Hazafias Népfront megyei képviselőcsoportjainak már megkezdett működését. A képviselőcsoportok ülései általában igen pozitívek. Hasznos tevékenységet folytat máris a Magyar Népköztársaság és választóik javára képviselői munkája során a képviselők egész sora. Javasoljuk, hogy a képviselői csoportok munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai továbbra is rendszeresen irányítsák. A Központi Bizottság véleménye szerint szükséges a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint annak Elnöksége munkájának megindítása is. A súlyos próbatétel idején a népfront szerveiben működő vezetők közül néhányan magatartásukkal méltatlanná váltak a dolgozó nép bizalmára. Ugyanakkor örvendetes módon kitűnt az is, hogy az előbbieknél jóval nagyobb azoknak a száma, akik korábban nem voltak ismert politikai vezetők, de az ellenforradalom támadása idején a szocialista forradalom hűséges védelmezőinek bizonyultak. Helyes, ha az ilyen emberek szerepet kapnak a Hazafias Népfront legmagasabb vezető szerveiben is. Szükségessé vált az is, hogy a Hazafias Népfront vezetésében, különböző szerveinek személyi összetételében változtatásokat hajtsunk végre és a népfront munkájába nagyobb mértékben vonjanak be a néphatalomhoz hű különböző pártállású és pártonkívüli személyeket. A Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint a kommunista és pártonkívüli hazafiak tömörülését nagyra értékeli és ennek megfelelően úgy véli, hogy be kell töltenie az ország közéletében azt a megtisztelő helyet, amely megilleti. 1-ig a testvéri országokból 700 millió forint értékű segítség érkezett, s további 200 millió forint értékű segítség szállítása indult meg hazánkba. Még a térítés nélküli segítségnyújtásnál is nagyobb értékű támogatást jelent számunkra a szocialista országok által nyújtott, illetve kilátásba helyezett mintegy 300 millió dollár értékű áruhitel, továbbá a Szovjetunió 60 millió dollár, Kína 25 millió dollár összegű szabad devizában nyújtott hitelsegítsége. Népünk munkája és a szocialista országoknak a proletárinternacionalizmus szellemében nyújtott testvéri segítsége, együttesen hozzásegített bennünket ahhoz, hogy pénzünk szilárdságát biztosítsuk, s a nagyobb arányú munkanélküliséget elkerüljük. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az Intéző Bizottság és a Minisztertanács által kezdeményezett párt- és kormányintézkedések az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és kereskedelem vonalán, a termelés s a gazdasági élet helyreállítására általában, mint ezt a gyakorlati élet igazolta, helyesek voltak. Sikereink mellett látnunk kell hiányosságainkat is. Még hozzá sem kezdhettünk a korábban is súlyos tehernek érzett bajok orvoslásához, már újabb nehézségek jelentkeztek. Az ipar termelési költségei az ellenforradalom előtti időkhöz képest, részben az indokolt béremelések, még inkább azonban egyéb okok, éspedig főleg a meglazult munkafegyelem, a teljesítménybérezés indokolatn felszámolása, a teljesítmé-é nyek csökkenése és a teljesítőképesség rossz kihasználása következtében nagymértékben emelkedtek. Így az államnak az iparból a korábbinál jóval kevesebb a bevétele. De a meglazult állami fegyelem következtében cserekent a lakosság adófizetése is. Ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy a baráti országok nagyszabású segítségét ésszerűen felhasználva, tartósan biztosítani tudtuk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát és a külkereskedelem egyensúlyát s ily módon megvédtük népünket egy esetleges pénzromlás veszélyétől. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy teljes erővel hozzájárulhassunk népgazdaságunk termelési szerkezetének átalakításához, a gazdasági vezetés decentralizálásához, megjavításához, valamint a leghaladottabb ipari országokkal szemben fennálló technikai elmaradottságunk felszámolásához és ezzel biztos alanyt teremtsünk legfőbb célunk, a dolgozó nén életszínvonalának és életkörülményeinek további következetes javítása számára. Gazdasági téren a kommunisták és főleg a kommunista vezetők fő feladatai ma a költezők: 1. A szocialista bérezés elvének helyes alkalmazásával, a teljesítmény nélkül történő bérkifizetések megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával és a termelés ésszerű megszervezésével biztosítani kell a munka termelékenységének növelését és a termelési költségek lényeges csökkentését. Vissza kell állítani az adófegyelmet, biztosítani kell a lakosság adóinak pontos befizetését. 3. A szocialista tervgazdaság elvének érvényesítése mellett meg kell valósítani a gazdasági vezetés decentralizálását a vállalatok, állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek önálló gazdasági vezetésének fejlesztését. Érvényesíteni kell a termelőAz új viszonyok között a tömegszervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szempontjából — visszanyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglétszámának a munkásosztály tömegeihez viszonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége annak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömegszervezeteken keresztül a tömegekkel kiépített sokoldalú új kapcsolatokkal Külön nagy figyelmet kíván e munka azért is, mert pártunk — szakítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerekkel — most alakítja ki a tömegszervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszervezetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jóllehet néhány fontos feladat megoldása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erődjeiben, az üzemekben, bányákban és állami gazdaságokban az elmúlt két és fél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyökeresen megváltozott. Minden fontos helyen megalakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munnkásosztály régi, hagyományos érdekképviselete, a szakszervezet is újjászerveződött és megkezdte rendes tevékenységét. A munkástanácsok többsége is fokozatosan megtalálja a törvényes rendeletekben előírt hasznos tevékenységének körét és formáit. Most fontos feladat, hogy a kommunisták politikai irányításával mindenütt kialakuljon a pártszervezet, a szakszervezet és a munkástanács egymást szervesen kiegészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája. 2. A szakszervezetekkel kapcsolatban ma a legfontosabb feladat az, hogy a munkásosztály e régi szervezeteit — a rendítetésszerű feladatuk, a balüzemekben egyrészről az igazgatók, főmérnökök, főagronómusok, főkönyvelők útján a központi irányítást, másrészről biztosítani kell a munkástanácsoknak ezt kiegészítő szerepét az üzemek igazgatásában. 4. Hozzá kell fogni a hazai adottságokra épülő és helyes arányok kialakítását biztosító új — 1958 január elsejével kezdődő — hároméves terv kidolgozásához. Ugyanakkor egyes népgazdasági ágakban, ahol ez a helyes fejlesztés érdekében szükséges (energiabiztosítás, városfejlesztés) hosszabb időre (10—15 év) szóló távlati terveket is kell készíteni. 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztése s egyben a közellátás zavartalansága céljából ki kell dolgozni az állami szabadfelvásárlás és a szerződéses termelés megfelelő fejlesztését. A mezőgazdasági árrendszernek a közérdek figyelembevételével serkentenie kell a termelési kedvet. 6. A mezőgazdasági termelés általános és főleg szocialista irányú fejlesztése elősegítésére párt- és állami szerveink nyújtsanak kellő támogatást az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint a termelőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá tehessék. 7. A mezőgazdaság helyes irányú fejlesztését egy mielőbb elkészítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyesli a kormány eddigi bérügyi intézkedéseit, a bányászok és ipari munkások bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékének és időpontjának megállapításánál azonban mindig mérlegelni kell a bérből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a forint értékállandóságának védelmét, nézók érdekvédelmének jó ellátásán keresztül — a munkáshatalom szilárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkásosztály politikai egysége. Ennek tudatában szembe kell néznünk bizonyos — az ellenforradalmi hullám üledékeként visszamaradt — kedvezőtlen jelenségekkel és le kell küzdenünk azokat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoportban is a munkásosztály egységével szembenálló, azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata törekvések érvényesülnek, melyeket külföldi imperialista körök is szítanak. Ezek leleplezése és elszigetelése egyik legfontosabb feladatunk. 3. A munkástanácsokkal kapcsolatban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellenséges politikai befolyás maradványait is megszüntessük. Másrészről viszont küzdeni kell a munkástanácsokkal szemben egyes helyeken még megnyilvánuló szektás elzárkózás helytelen politikája ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a munkástanácsok hatásos és erős fegyverré válhatnak, ha működésüket a magyar viszonyoknak megfelelően fejlesztjük ki, segítséget nyúlhatnak az üzemigazgatás bürokratikus vonásainak leküzdésében, a gazdaságosság és a termelés színvonalának javításában, az önköltség csökkentésében és mindezeken keresztül a dolgozók életszínvonalának reális emelésében. A termelés kettős irányításának elkerülése érdekében meg kell találni a módját annak, hogy a pártszervezetek közvetlenül csak a termelés néhány legalapvetőbb kérdésével foglalkozzanak, a termelés részkérdéseinek ellenőrzése pedig közvetve, a munkástanácsokon keresztül valósuljon meg. 4. A nők közötti politikai munka általános követelménye továbbra is az, hogy hazánk öntudatos dolgozó asszonyai és leányai a társadalmi élet minden területén, így a pártban és a szakszervezetekben, az állami és más funkciókban is megfelelő mértékben képviselve legyenek s aktív szerepet játszanak. A nők között külön politikaimunka ma az újonnan szervezett Országos Nőbizottság irányításával folyik. Hetek óta megjelenik a „Nők Lapja” is. A Központi Bizottság szükségesének tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden tartó nőmozgalmi szervezet alakuljon. E szervezet működésének elvi alapjait s a gyakorlati megvalósításra irányuló elgondolásokat sürgősen ki kell dolgozni. 5. A párt politikai munkájának egyik központi kérdése ma és a jövőben méginkább az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésének és általában az ifjúság jelenéről és jövőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önmagát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll, vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt azeszmei zavar, a nacionalizmus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma működő, úgy- s nevezett rétegszervezetei (Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, IEPOSZ, MEFESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai eredményes munkát végeztek eddig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült ellenforradalmi befolyást leküzdjék. Ez a munka azonban még nem fejeződött be, ezt még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottságának az a nézete, hogy az új, marxista-leninista világnézetű kommunista nemzedék nekivetése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagolódott ifjúsági mozgalomnak átfogó politikai irányí- tó szerve is legyen, szükséges létrehozni egy kommunista ifjúsági szövetséget. E feladat , megoldását a magyar kommunista mozgalom, nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után a Központi Bizottság e kérdés megvitatására összehívott ülésen kell megtárgyalni. 6. A Központi Bizottság helyesli és teljes mértékben támogatja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a pedagógusok február 18-i országos megbeszélésén is elfogadott álláspontot, hogy a magyar úttörőmozgalmat újjá kell szervezni. Az ifjúság e szervezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom nemes és kedves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nem egyszer egyenesen káros vonásokat. Az úttörőmozgalom a jövőben ne legyen sem a napi politikával foglalkozó szervezet, sem pedig a gyermek szabadidejét teljesen igénybevevő második iskolai elfoglaltság. Az úttörőmozgalom segítsen felébreszteni a gyermeki lélekben azokat a nemes és szép érzéseket és hajlamokat, amelyek a szocialista emberiesség szellemében formálják életüket, s a társadalomhoz való viszonyukat. Nyújtson a gyermekeknek gondolkodásukat és jellemüket fejlesztő kultúrált szórakozást és játékot, olyan vonzó és megnyerő formában, hogy az úttörő mozgalom a szülői és az iskolai nevelés szerencsés kiegészítője és továbbfejlesztője lehessen. Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükség van a pedagógusok és szülők közreműködésére és szerető támogatására. 7. A különböző tömegszervezetek hivatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényeinek kielégítésére, s így társadalmi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunisták társadalmi tevékenységének fontos része a különböző tömegszervezetekben végzendő munka. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy a tömegek bizalmából vállaljanak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőségek irányításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait. (Folytatás a 3. oldalon.) III. Az államigazgatás üres államhatalmi szervek munkája IV. Gazdasági munka területén V.Tömegszervezeti munka teületén