Zalai Hírlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

6. is h­Í­RLAP jelent. Nincs lehetőség Az utóbbi időben több vidékről bejáró dolgozó fordult kéréssel a Moziüzemi Vállalathoz, hogy szombati napokon dél­után 2 és 3 óra körül tartsanak előadást a zalaegerszegi Ady moziban. Szombaton általában fél 2 órak­or minden üzemnél és vállalatnál vége a munkaidőnek, s így lenne idő arra, hogy a vidékről bejáró dolgozók megnézzenek egy filmet. Ha a szo­kásos fél 5 órai előadásra maradnak benn, akkor lekésnek az esti vonatról és csak éjfélkor tudnak lakásukra utazni. Több olyan vidéki dolgozó van, aki még nem is járt az új szélesvásznú moziban. A Zala megyei Moziüzemi Vállalat illetékes osztályától azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nincs arra lehetőség, hogy az Ady mozi szombaton a koradélutáni órákban filmvetítést tartson. Azoknak a vidéki dolgozóknak a létszáma, akik kérik ezt az előadást, és időnként meg is néznék a filmeket, nem haladja meg a száz főt. Az Ady mozi befogadóképessége pedig 760 fő. Mindenki előtt világos és érthető, hogy ilyen kislétszá­­mú érdeklődés mellett a magas költségek és a ráfizetés miatt nem lehet a vidékről bejáró dolgozók ezen kérésének eleget tenni. 1958. október 29., szerda: Zénó napja. A Nap kél 6 óra 22 perckor, nyugszik 16 óra 33 perckor. A Hold kél 17 óra 44 perckor, nyugszik 7 óra 53 perckor.­­ Nagyszabású teaestet ren­dezett a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat szakszervezeti nőbi­­zottsága. A teaest bevételét a gyermekváros javára fordítják. — Ankétot tartottak a kút­­feji pedagógusok. Ezen Kádár János elvtárs Angyalföldön el­hangzott beszédét tanulmányoz­ták és vitatták meg. — Több száz méter hosszú út építését határozták el Söjtöröm. Az ezzel kapcsolatos műszaki rajz már elkészült és a községi tanács rendelkezésére áll a munkák megkezdéséhez. — Állandó jellegű borkóstoló létesítését tervezi a Zalaeger­­szegi Vendéglátóipari Vállalat. Amennyiben megfelelő helyisé­get találnak, hamarosan meg­valósítják a tervet. — Elkészült Zalaszentgrót 1959. évi községfejlesztési ter­ve. Eszerint törpevízmű és víz­vezeték építésébe kezdenek, amelyre 147 ezer forintot fordí­tanak. Orvoslakás, új hídmér­leg és még számos más beru­házás szerepel a tervben. Az orvoslakás építésére 190 000 fo­rintot költenek. A terveknél a községi tanács a társadalmi munkát is figyelembe vette. Apróhirdetések dija 111 taelgf iaif&at, £0 htrian­ tói» *«« tovaOQi *s4 netköxnap 1 Pt, r% ««»nap a fi. Hírűt: ie&tcauí Afdtuejj*. *£*£»& teivusfi a Zaliái fíírl&p .viviaalA, t&eKyeaáaa, 101tí*n»1 5. as(­ Adás-vétel- csere ELADÓ fél ház Nagykanizsán, Só u. 11. Érdeklődés Tihanyiné Vorosilov U. 117. AZONNAL beköltözhető ház eladó. Ci­gány utca 47, Kiskanizsa. Munkavállalás ZALAI HÍRLAP szerkesztősége gya­korlott gyors- és géptrónöt felvesz. Csak nagy gyakorlattal biró és jó helyesírással rendelkezők jelentkez­zenek. FŐZNI TUDÓ bejárónőt keresek. Je­lentkezés Zalaegerszeg Botfi u. 13. 5 óra után. ORMANDLAKI és LICKOVADAMOSI egyszemélyes vegyesboltba boltve­zetőt keresünk. Zala Megyei Népbolt Vállalat Zalaegerszeg Marx tér 4. Megjelent ZALAEGERSZEG ÉS NAGYKANIZSA ŐSZI vonat- és autóbusz menetrendje Kapható az újságárusoknál és a postai kézbesítőknél. Ára 2,5 forint. ZALAI HÍRLAP ki MSZMP Zala m­egyei Végrehajt bizottsága és a Megyei Tanács lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős kiadó: ii MSZMP Zala megyei Végrehajtó Bizottsága és a Megyei Tanács szerkesztőségi Zalaegerszeg (Megye háza földszint). Telefon: 178, 250, ISO Postafiók : 98. Kiadóhivatal: Zalaegerszeg (Megye­háza földszint). Telefon: 102. készült a Zala megyei Nyomdavállalal Zalaegerszegi Üzemében, Zalaegerszeg Tompa utca­­. Telefon: 90, P. V.­ Horváth László. Zalai Hírlap régiére apró hirdetési az előbbi Ikcát tovünk fel. ZALAEGERSZEG Zalai Hírlap Kiadóhivatala Megyeháza földszint 1. szoba Magyar Hirdető Vállalat Petőfi Sándor út 22. sz. Ráca Tiborné Kossuth Lajos utca 16. (trafik) NAGYKANIZSA Fiókszerkesztőség Ady Endre út 3. Tel.: 11—50. Magyar Hirdető Vorosilov út 7. TeL: 14—65. Bakosné hírlapárus Vorosilov út, sarok LENTI Trafik, Török Sándor HIRDESSEN a ZALAI HÍRLAPBAN ! HIRDETÉSE EREDMÉNYES ! Óriásgombák A legutóbbi párás meleg­­ igen kedvezett a gombák fej­lődésének. Egy németországi város szélén a gombaszedők e­gymás mellett három óriási pöfeteg-gombát találtak. A leg­nagyobb, 94 centiméter átmé­rőjű pöfeteg egymaga 2 kilót nyomott. A pöfeteg normális nagysága és súlya nem halad­ja meg a tyúktojásét. ZALAI HÍRLAP — Jobb körülmények között végezheti hamarosan a munká­ját a zalaegerszegi Városi Mű­velődési Ház. Az új helyen, a volt mozi épületében folyó át­alakítási és tatarozási munkák azt mutatják, hogy december­ben új helyére költözik a Mű­velődési Ház. — Vidám, zenés délutánt ren­deztek Nagykanizsán az Arany János utcai óvodában. Az óvo­da dolgozói és a szülői munka­közösség által szervezett ün­nepségen a csöppségek is és a felnőttek is jól szórakoztak. Az óvodások műsorát nagy taps kísérte. Nem hiányzott a «zsákba­macska«­, a tortasorso­lás és más, amellyel még han­gulatosabbá tették a délutánt. A rendezvény bevételéből já­tékokat vásárolnak, amelyeket a november 7-i ünnepség alkal­mával kapnak meg a gyerme­kek. MOZG­ÁNY FILMSZÍNHÁZ Zalaegerszeg Október 30—november Mg: tető Előadások kezdete: V25, 3A7 és 9 óra * BÉKE FILMSZÍNHÁZ Nagykanizsa Október 30—november 2-ig: ORSZÁGÚTON «cacuta«»» A kaposvári 0:1 a Zalaeger-­ 1­ó­szegi TE labdarúgóinak­­ első, idegebnben elszenvedett vereségét jelentette. Senki sem ringatta magát olyan re­ményekben, hogy a vidéki ve­retlenségét a bajnokság, vagy akár az őszi idény végéig meg lehet őrizni,­­ a vasárnapi si­kertelen szereplés azonban el­kerülhető lett volna. A két pont elvesztésének első számú eredője a csatár­sor meddő játéka volt. S itt mindjárt két objektív tényezőt kell említenünk: 1. Nagy az­­ első percben megsérült, s utá­­­­na már nem volt teljes értékű harcos; 2. Pásztor a legna­gyobb jóakarat mellett sem nevezhető jobbszélsőnek, már pedig Kaposvárott ezen a poszton játszott. Másik ok­: a Kinizsi jó formában levő vé­delme. Ez a védelem sorrend­ben immár az ötö­dik mérkő­zésen nem kapott gólt, s a ZTE csatársora bizony nem al­kalmas arra a feladatra, hogy ilyen sorozatot megtörjön. * Véleményünk szerint közre­játszott azután más tényező is a K. Kinizsi elleni vereség­ben: a csapat belső egységének hiánya. Jeny edző — helyesen — igyekszik fegyelmet tartani a játékosok körében, s ezért maradt ki Miller a csatársor­ból. Bélák a fedezetek sorából hiányzott,­­ távolmaradásának helyessége és indokoltsága erő­sen vitatható. A két jó képes­ségű játékos hiánya természe­tesen előnyt jelentett a kapos­váriaknak, annál is inkább, mert a ZTE összeállítását is meg kellett ezáltal bolygatni. Úgy gondoljuk, helyes lenne, ha az egyesü­let vezetői baráti beszélge­tésre leülnének a játékosokkal, tisztáznák a fennálló nézetel­téréseket, s közös elhatározás­sal megteremtenék a megértés­nek azt az alapját, amely nél­kül eredményesen szerepelni nem lehet. S­ű­temény, helyenként «szik­­­­rázó» volt a Z. Dózsa—­­ Sz. Pamut NB III-as mér-­­­kőzés, mégis az utolsó percig­­ úgy látszott, hogy rendben fe­­­­jeződik be. Akkor történt,­­ hogy a már mérkőzés elején megsérült, s végig sántikáló Szakács három Dózsa-védőt is a vasárnapi sporteseményekről­ ­ kicselezett az alapvonal köze­­­­lében, s a beadása nyomán ke­letkező tömegjelenet végén a Dózsa kapujába került a lab­da. Fájdalmas dolog az egyik pontot az utolsó másodpercek­ben elhullatni,­­ de azért el kell tudni viselni a mérkőzés balszerencsés eseményeit is. A Dózsa-pálya közönségének egy része azonban nem ezt tette. A mérkőzés végeit jelző sípszó­­ után a pályára rohant, s ha a­­ rendezők, egyenruhás nézők­­ nem akadályozzák meg, tett­­i­leg bántalmazták volna a já­tékvezetőt. Hogy miért? Ezt nehéz lenne megmondani. Egyesek szerint azért, mert a gól előtti tömeg­jelenetnél nem jelzett szabály­talanságot. Tegye szívére a ke­zét az, aki látta a mérkőzést, és mondja meg őszintén: meg lehetett állapítani, hogy ab­ban a kavarodásban történt-e szabálytalanság és hogy azt ki követte el?! Mennyivel egyszerűbb meg- t­oldás lett volna például, ha a kényelmeskedő Dózsa-védők határozott közbelépéssel szere­lik Szakácsot és nem hagyják, hogy a sérült játékos átjátsa­­sza őket! Hosszú idő után ismét ököl­vívó mérkőzést láthatott Zala­egerszegen a férfias sportot szerető közönség. A Z. Dózsa együttese 13:7 arányban vere­séget szenvedett a Várpalotai Bányásztól,­­ ezt a bizonyít­ványt azonban­­meg lehet ma­gyarázni­. A várpalotai csa­pat részt vesz a területi baj­nokság küzdelmeiben, így ver­senyzői nemcsak rendszeresen edzenek, hanem gyakran vív­nak bajnoki mérkőzést is. A Dózsa-fiúk ezzel szemben rit­kán és rendszertelenül lépnek a kötelek közé, lassan elked­vetlenednek, mert nincs alkal­muk sem az állóképesség, sem a technik­ai tudás csiszolására,, a versenyrutin megszerzésére. Tárgyilagosan meg kell azt is állapítani, hogy a párosítás a Dózsa szempontjából rosszul sikerült, jobb képességű helyi versenyzőknek nem jutott el­lenfél, gyengébbeknek viszont mérkőzni kellett. Szembetűnő volt egyik-másik párnál a súlykülönbség is. A Várpalotai Bányász sokat fejlődött az elmúlt hónapok alatt, győzelme — a fent el­mondottak ellenére — teljesen valós és megérdemelt. A Dó­zsa öklözői tanulhatnak példá­jukból. Ökölvívásban : Várpalotai Bányász—Zalaegerszegi Dózsa 13:7 A zalaegerszegi Városi Művelődési Ház nagytermében zsúfolt nézőtér volt kíváncsi vasárnap délután Várpalota és­­a Z. Dózsa ökölvívó csapatának ba­rátságos találkozójára. A rendszeres mérkőzések hiánya bizony meglátszot a helyi csapaton, s a rutinosabb, kép­zettebb öklözőkből álló bányász­csapat biztosan szerezte meg a győzelmet. Eredmények (elől a várpalotai ver­senyzők) : Tóth II. veszt Magyar ellen. Két meneten át Magyar, a 3. menetben Tóth II. szerez több pontot, s így cse­kély különbséggel a Dózsa versenyző győz. 0:2. Pórin győz Szabó ellen. Nagy küz­delem folyik három­­meneten át. A mérkőzés közepén kétszer is számol­nak Szabóra, s ezzel veszt. 2:2. Gyarmati győz Szép ellen. A válo­gatott kerettag Gyarmati tudásához nem ér fel a fiatal Szép és az 1. me­netben feladja a mérkőzést. 4:2. Tóth I. győz Nagy ellen. A várpa­lotai versenyző néhány ponttal min­den menetben jobb, így megérdemel­ten hirdetik ki győztesnek. 6:2. Szenes veszt Zsuppán ellen. Zsup­­pán az első menetben szerez némi előnyt, s a várpalotai öklözőt a 3.. menetben meg is inti a vezetőbíró.. 6:4. Grábler győz Kósi ellen. Képzettebb a vendégek versenyzője, Kósin a 3. menetben kiütközik az edzéshiány és feladja. 8:4. Bodzai veszt Farkas ellen. A nagy lendülettel rohamozó Farkassal szem­ben nincs ellenszere Bodzainak, s mi­után kétszer is padlóra kerül, az A menet végén feladja. 8:6. Polgár—Szabó döntetlen. A lényege­sen nehezebb Polgár ellen Szabó oko­san küzd végig támadja a három me­netet és jóval több az értékelhető ütés­se, miint ellenfelének. A vezetőbíró,, meglepetésre, döntetlent hirdet ki. 9:7. Schwarcz győz Rozsnyói ellen. A­ sokat fejelő Rozsnyói nem tud mit kez­deni hosszú karú ellenfelével, a vár­palotai öklöző egyenesei rendre ülnek , győzelme nem vitás. 11:7. Kovács győz Durfalvi ellen. Két­ percig tart mindössze a mérkőzés, aki­­kor Durfalvi feladja a számára kilá­tástalan küzdelmet. 13:7. Tánczos vezetőbíró ítéletével a Pol­gár—Szabó mérkőzésen nem értettünk, egyet. A magyar sport 13 éves IV. IV. ,­ MAGYAR SPORTOLÓK A VILÁGVERSENYEKEN A magyar sport értékes hagyományai közé tartozik, hogy versenyzőink egy ki­vételével (1920 Antwerpen. A központi hatalmak országait nem hívták meg.) va­lamennyi olimpiai játékon megjelentek, és többnyire sikeresen megállták a he­lyüket. Szereplésünk eredményessége azonban a felszabadulás után ugrássze­rűen fokozódott. A felszabadulásig 9 olimpián vettek részt a magyar sporto­lók és összesen 34 első helyet, 26 máso­dik helyet és 23 harmadik helyet szerez­tek. Ezzel szemben a felszabadulás után három olimpiai játékon: Londonban, Helsinkiben és Melbourne-ben 35 első helyezést, 25 második és 36 harmadik helyezést értek el, tehát többet, mint a felszabadulást megelőző valamennyi olimpián. A nemzetek nem hivatalos pontverse­nyében hazánk Londonban és Helsinki­ben egyformán a harmadik helyre került, s csupán Melbourne-ben volt kénytelen megelégedni az ötödik hellyel. Rendszeresen részt vesznek sportolóink a különböző sportágak világbajnokságain és Európa-baj­nokságain. Szerepléseik a legtöbb sportágban a versenyek esemé­nyei közé tartoznak. Versenyzőink a vi­lágbajnokságokon a felszabadulás óta a következő eredményeket érték el: V­iágbajnokságok: I. II. III. helyezés Tehát a felszabadulás óta a magyar sportolók 62 világbajnokságot és 31 Eu­­rópabajnoksá­got értek el Kiválóan meg­állták a helyüket olyan nagyszabású nemzetközi sportseményeken, mint a Nemzetközi Baráti Sportjátékok és a Fő­iskolai Világbajnokságok. Hagyományo­san fejlett sportágainkban, megőriztük előkelő helyünket a világ élvonalában. Labdarúgóink olyan sikerekkel büszkél­kedhetnek, mint az 1952. évi helsinki fejlődése olimpia megnyerése, mint az angolok el­len aratott londoni 6:3 arányú győzelem, mint az 1954. évi világbajnokságon elért második hely. Sajnos, az ellenforradalom talán éppen a labdarúgást tépázta meg a legjobban, így ebben a sportágban most sok pótolni valónk van. Vívásban tovább fejlődtünk. Most már nemcsak kardví­vóink tartoznak világviszonylatban az élvonalba, hanem a többi fegyvernem képviselői is. Úszásban és vízilabdában meglehetős sikereket értünk el, az ellen­forradalom miatt ezek a sportágak is na­gyon visszaestek. Úszósportunk erejét a­ helsinki olimpián elért négy bajnokság fémjelzi, vízilabdázóink pedig a legutóbb is imponáló fölénnyel őrizték meg első­ségüket a budapesti Európa-baj­noksá­­gon. Asztaliteniszezőink a világ- és Eu­­rópabajnokságok sorával dicsekedhetnek­ Hatalmas arányú fejlődésről tett tanú­­bizonyságot néhány olyan sportág, amely a felszabadulás előtt a világ élvonalától, messze elmaradt. Ezek közé sorolható elsősorban az at­létika. 1939-ben az Atlétikai Szövetség, mindössze 1690 atlétát tartott nyilván. A nagyszabású tömegversenyek következ­tében 1955-re a­ hivatalosan nyilvántar­tott atléták száma meghaladta a 40 ezret, s bár az ellenforradalom során sok atlétikai szakosztályt megszüntettek, az­ egész országban még 1957-ben is majd­nem 30 000 rendszeresen versenyző at­létát tartott számon a szövetség. (Folytatása következik.) 1957 369 1946 — — — 1947 2 2 — 1948 152 1949 6 —3 1950 384 1951 374 1952 32— 1953 9 7 7 1954 14 14 12 1955 11 3 11 1956 3 2 4 1957 685 Európa-bajnokságo­k 1946 1 1 2 1947 3 8 5 1948 1 — — 1949 462 1950 2 1 2 1951 1 1 2 1952 — — 2 1953 — 3 — 1954 13 7 7 1955 3 3 10 1956 6 4 3 1958. október 29.

Next