Zalai Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

8. A jóléét,agy jelenti! A LA h­­­héber Pontosan hat decis az ü­veg­­héber. Csillogóan tiszta, s csak­úgy ragyog benn a pogényvári szőlőhegy aranyszínű rizlingje. Járfás bácsi az előbb szippan­totta fel, s most gyönyörködünk benne. — 26-ban vettem — koppant­va meg a hébert az öreg, s rám­néz, mit szólok hozzá? — S egyet sem tört el azóta? — kérdem, hogy valamit mond­jak. — Egyet sem — feleli az öreg diadalmasan —. Mert én min­dig azt tartottam, ami jó, azt meg kell becsülni... Akár az egészséget ... — Megőrizte azt is? — kér­dem, mert látom, mondani akar valamit. — Én meg. 61. éves vagyok, de orvos engem es­ik egyszer látott. Sorozáskor. Talán nem is kell mennem hozzá__ Megfogjuk a poharat, össze­ültjük, s az öreg csak úgy fél­hangon jegyzi meg: — Apám se járt orvosnál... De egy hébért eltört! — 5 óva­tosan ak­asztja fel az üveghé­­bért a kampóra. — b — IFTÉN­E­ETÉS Apróhirdetéseit dija 10 szóig hétkis sáp 10 forint, vasárnap 20 forint. Mis­kád további szó hétköznap 1 Ft, va­sárnap 2 Ft. Hirdetéseket Zalaeger­szegen felvesz a Zalai Hírlap kiadó­hi­vatal, (Megyeháza, földsirat 1, ' - n­.r ' Más—»étel—csere ÉPÍTKEZÉSHEZ akácfa, és méhek el­adók. Horváth István méhész Zala­­boldogfa.___________________ ELADÓ Zalaegerszeg­ központjában öt lakószobából álló ház. Felvilágo­sítási ad özv. Bendéné, Mária ut 6. 29­­­4 ELADÓ sürgősen egy Simson motor­kerékpár. Kardos Kútfej. LOTTÓN nyert új Danuvia motorke­rékpár eladó. Zalaegerszeg Mun­kácsy u. 9. építkezési vörös cyklop kő AZONNALI szállítással tonnánként 120 forintért. BÉKE Termelőszövet­kezet Kővágóőrs. ________28 29 1 EGY különbejáratú bútorozott szoba azonnal kiadó. Botffy Lajos u. 25. ELCSERÉLNÉM Zalaegerszeg Kos­suth Lajos u. 26. sz. alatti egy szo­ba, előszobás, mellékhelyiséges la­kásomat helyben, állattartással ren­delkező lakással. Érdeklődni a fenti­­ Zalaegerszegi Beisped Vállalat a megye területén mindennemű szállítást vállal. — Nagyobb mennyiségű fuvarozás esetén fogatokat vidékre kihelyez. Rendeléseket Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Zalaszentgróton, Zalalövőn, Lentiben vesz fel. ZALAEGERSZEGI BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI VÁLLALAT M­ézza ADY FILMSZÍNHÁZ! Zalaegerszeg Április 2-án: AIDA Korhatár nélkül! Előadások kezdete: 3­6 és 8 óra BÉKE FILMSZÍNHÁZ Nagykanizsa Április 2­5-ig: 39-ES DANDÁR 10 éven alul nem ajánlott! 1959. április 1., szerda: Hugó napja. A Nap kél 5 óra 24 perckor, nyugszik 18 óra 13 perckor. A Hold kél 1 óra 43 perckor, nyugszik 11 óra 29 perckor. Tisztasági hónap Április egytől kezdünk tiszták lenni. Kihirdettetett már a rendelet: Két téren és egy utcán, a kapualjban kell tárolni a napi szemetet. Mért kivétel a város többi része? Ott mért maradhat utcán a szemét? Városunknak e kijelölt részében Bánthatja csak az emberek szemét?!.. Laky József — Egészségügyi állomás fel­állítását, anyák iskolája és egészségügyi tanfolyam beindí­tását vállalta a pacsai vörös­keresztes alapszervezet. A vál­laltaknak nagyrészt már eleget tettek, s a tanfolyamok záró­vizsgáit is hamarosan megtart­ják. * Ä & A 2 a B R S, A P A Munkás-paraszt találkozó szervezését tervezi ez évben a Hazafias Népfront megyei el­nöksége a Zalaegerszegi Ruha­gyár, Vasgyár, az olajfinomító, valamint a Nagykanizsai Sör­gyár, Gépgyár, a lovászi, báza­­kerettyei és nagylengyeli üze­mekben. Meghívják Söjtör, Pacsa, Hahót, Zalalövő, Zala­­apáti, Nova, Türje, Tótszerda­­hely, Kiskomárom és Gelse községek népfront-bizottságai­nak tagjait. A találkozó alkal­mával határozzák meg, hogy az üzemi dolgozók mikor viszo­nozzák a baráti látogatást. A­65 iskolai Vöröskereszt működik a zalaegerszegi járás területén 1864 taggal. Az ifjú egészségőrök nagyban segítik az orvosok munkáját.­­ «Külkereskedelmünk né­hány kérdéséről, különös te­kintettel az olajiparra» címmel tart csütörtökön délután elő­adást a Kőolajipari Vállalat­nál Rév Lajos elvtárs, az MSZMP államgazdasági osz­tályának munkatársa. A báza­­kerettyei kultúrházban ugyan­ezt az előadást megismételi es­te 8 órai kezdettel. i­n.,«n .. ntzSgazdasági " 1ISRI.A­* tanácsadója: Védjük meg rostlen vetéseinket a földi bolha kártételétől A szokatlanul enyhe tél és a korán­t beköszöntött tavasz miatt a földi bolha megjelené­sével kell számolni, a rostlen vetéseken. A földi bolha — zöl­des fémfényű, élénken ugró kártevő — a fiatalabb vetése­ken okoz károkat, nagy töme­gekben napok alatt elpusztítja az erősödő növényeket is. A le­­vélzeten tűszúrás szerű, sárgásé folt, később a lerágott levélré­­szek­k jelzik a kártevő jelenlétét. A kárt megelőzhetjük, ha ko­rán védekezünk. Napos időben többször járjuk át a lenvetése­ket és vizsgáljuk meg: nem je­lentek-e meg a kártevők. Ha észrevesszük a lábainknál ug­ráló földi bolha­rajokat, sürgő­sen lássunk hozzá a védekezés­hez, a Hungária Matadorral történő porzáshoz. Ez a védő­anyag a földművesszövetkeze­teknél a szerződött termelők rendelkezésére áll. Ugyanott megkaphatják a porozógépeket is. A legfontosabb a táblák szé­leinek alapos beporzása, mert a földi bolha a környező táb­lákat szegélyező gyomnövé­nyekről is terjed. Előfordul, hogy a beporzás után esőt ka­punk. Ilyenkor a védekezést újra kell kezdeni, mert a Ma­tador por elveszíti hatását. A porozást mindig napfényes idő­ben, szélcsendben, száraz tala­jon kell elvégezni. Nagyüzemi gazdaságaink he­lyesen teszik, ha a földi bolhá­val fertőzött lenvetéseiket a megyei növényvédő állomás motoros nagy gépeivel poroz­­tatják le, mert ezek a gépek kitűnő munkát végeznek. Sárkány György NEMZETKÖZI SZEMLE Bagdad ereje Egy nyugati diplomata leg­utóbb a bagdadi paktumot olyan gépkocsihoz hasonlította, amelynek ragyogó karosszériá­ja van, »de egy kehes, öreg motor van benne«. Pedig vol­taképpen még nem is olyan öreg, mindössze négy eszten­dősnek mondható. Tulajdon­képpen 1955 február 24-én szü­letett Bagdadban s anyaköny­vében a szülők rubrikájába az Egyesült Államok és Anglia nevét írták be. Ekkor csak Irak és Törökország kötött katonai szerződést, de a kiosztott sze­rep szerint áprilisban Anglia, szeptemberben Pakisztán, no­vemberben Irán is csatlakozik, s lekötik a bagdadi szerző­dést. Ezzel Amerika újabb ag­­ressziós terve valósult meg. A szocialista tábor ellen irányuló háborús terveknek megfelelő­en a bagdadi paktum a SEA­­TO-t (délkelet-ázsiai katonai paktum) és a NATO-t kapcsolta össze agresszív katonai lánco­latban. A nyugati agresszív körök hosszú időn át nagy reménye­ket fűztek ehhez a katonai tömbhöz, valamint a Dulles— Eisenhower doktrínához. Azt hitték, hogy mindez tartós ala­pul szolgálhat arra, hogy ural­mukat a Közel- és Közép-Kelet népeire is kiterjesszék. 1957- től már Amerika is részt vesz a bagdadi paktum katonai és gazdasági bizottságaiban. A formálisan prímhegedűs szere­pét játszó Anglia tekintélye a szuezi kaland katasztrofális ku­darca után alapjában megren­dült, s helyébe lépett az Egye­sült Államok. Az Eisenhower­­doktrina kiszélesítette az utat az amerikai monopóliumok előtt, a bagdadi paktum pedig az amerikai szoldateszka szé­leskörű tevékenységét biztosít­ja. E tevékenység központja éppen Bagdad volt. 1958 július 14-én, a Kasszem vezette anti­­imperialista forradalom győ­zelmének napján nem csak Nuri Szaid hatalma és Feiszal királysága bukott meg, hanem valójában szétrobbant a bag­dadi paktum is. Nyugati poli­tikusok bevallása szerint Irak elvesztése a Nyugat közép­keleti háborús gépezetében be­­tömhetetlen részt ütött. Bár Irak a forradalom pilla­natától kezdve nem vett részt a tömb tevékenységében, jogi szempontból továbbra is tagja maradt az egyezménynek, s így erkölcsleg felelősség ter­helte a szerződésben részt ve­vő országok határozataiért és akcióiért. Egy korábbi időből származó angol-iraki szerződés alapján Habbanijában és Suai­­bában angol repülőtámaszpon­tok maradtak. Mivel a köztár­saság kormánya általában nem rúgta fel az Irakkal korábban kötött szerződéseket, ezért ma­radt a tagok sorában. Ugyanis a bagdadi szerződés paragrafu­sai szerint a tagállam csak ak­kor léphet ki, ha az öt évre szóló szerződés lejárta (1960 II. 24.) előtt hat hónappal írásban közli ezt a szándékát. Az Iraki Köztársaság kormányának megalázó kötelessége az impe­rialista szövetségben sok bírá­latra adott lehetőséget a szom­szédos országok vezetői részé­ről. Ezért elsősorban Nasszer támadta, aki hol »az angol im­perializmussal való együttmű­ködéssel« vádolta a bagdadi kormányt, hol »a kommuniz­mus ügynökének« nevezte Kasszemet és kormányának tagjait. A kiszivárgott értesülé­sek szerint a január vé­gén befejeződött értekezle­ten »kimunkált« tervben szere­pelt volna egy török támadás az EAK szíriai tartománya el­len, Iránnak — az amerikaiak és az angolok támogatásával — hadműveleteket kell kezdeni az Iraki Köztársaság el­len. Pakisztán azt a feladatot kapta, hogy megakadályozza India esetleges közbelépését. Az áhított siker esetén — hogy vita ne legyen — előre osztoz­kodtak a koncon, mondván, hogy Törökország Aleppót és Moszult kapná meg, Irán pedig Irak egyes északkeleti terüle­teit, míg Pakisztán régi vágyá­nak mgfelelően Kashmirt nyel­hetné el. Libanont államcsíny révén akarják berántani a pak­tumba. E terveket áprilisra időzítették. Ezekhez az elkép­zelésekhez talán még az érvé­nyes szerződéssel indokolható okot is próbálták keresni, hogy példát statuáljanak a »reni­tens« tagtárs ellen. E tervekből is látható, a támadás közép­pontja a fiatal Iraki Köztársa­ság, amelynek kormányára Amerika és a paktum országai fokozott és egyesített nyomást gyakoroltak. Ebből a célból például ötezer főre emelték az Iránban működő amerikai »szakértők« számát, az iraki határok közelébe pedig csapatokat vezényeltek s kémelhárító állásokat létesí­tettek kém- és diverzáns­ cso­­portok kiképzésére. Amerika nem igen bízva a bagdadi paktumban, március elején kétoldalú szerződést kö­tött Törökországgal, Iránnal és Pakisztánnal. A katonai zsaro­lással a követeléssel arányban nem álló gazdasági segítséget ígért. Az imperialistaellenes arab nemzeti mozgalom meg­osztására semmi sem drága. A múlt év végén Rountree ameri­kai külügyi államtitkár végig­járta az Arab-Kelet országait, elhintve a kétkedés, az ellensé­geskedés magvát. Zorlu török külügyminiszter a Pense Sera című olasz lapban már nyáran hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak minden erővel gátat akarnak vetni az arabok sza­badságharcának. Azt a taktikát javasolta, hogy először szakít­sák el az arab nacionalista mozgalmat a népi elemektől, vagyis a burzsoáziára támasz­kodva harcoljanak a haladó politikai irányzatok ellen. Zor­la buzgón helyeselte azt az amerikai tervet, hogy az EAK vezetőit «visszahódítsák» a Nyugat számára, s szembeállít­sák őket azokkal a népi ele­mekkel, amelyek a szuezi vál­ság idején ténylegesen támo­gatták Nasszer rendszerét.­­ Mint az utóbbi hetek esemé­nyeiből láttuk, a konkolyhintés jó talajra talált a kairói körök­ben. A sikertelen moszuli láza­dás után Nasszer leplezetlenül támadta a népi erőkre támasz­támaszkodó Kasszem-kor­mányt. .Az Arab-Keleten azóta feszültté vált a helyzet. Nasszer most már pozitív kommentáro­kat kap a nyugati sajtóban. Irak nem ellenzi az arab egy­­z­ség létrehozását, de nem osztja Nasszer «egyetlen kormány, egy vezető alatt» egyesítendő arab világról vallott nézetét. Az arab országok évszázado­kon át külön fejlődtek, más és más viszonyok alakultak ki bennük. Irak az arab államok föderációjának a híve, azaz az olyan államegyesülésnek, amelyben a tagállamok állami önállóságukat megőrizve hoz­nak létre államszövetséget. (Ilyen föderáció van például az EAK és Jemen között.) Az arab egység létrehozásának ezt az útját támogatja az Iraki Kommunista Párt is. Bagdad örömünnepet ül ezekben a napokban, a nép ün­nepli forradalmi vezetőit, — Kasszem haladó kormányát, — amely utat enged a forrada­lom újabb szakaszának, s a tömegekre támaszkodva, társa­dalmi reformokat foganatosít! Mint Kasszem miniszterelnök mondotta az ünnep óráiban: Irak népe a jövőben nem csak szabad, hanem gazdag is lesz! A kormány nagyarányú épít­kezési munkálatokat tervez, növeli az olajból származó be­vételeit, több olajvállalat már­is a kormány tulajdonában van. Megszüntetik az angolok­nak adott kiváltságokat, min­den volt angol tulajdon is Irak tulajdonába kerül. A nemzeti demokratikus forradalom e bátor, határozott lépései két­ségtelenül elősegítik a köztár­saság megerősödését, haladá­sát a demokratikus fejlődés, a stabilitás és a gazdasági felvi­rágzás útján. Irak elmaradott gazdaságá­nak,­­ iparának fejlesztéséhez a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok készséggel nyúj­tanak segítséget. Bagdad szakí­tott eddigi zsarnok gazdáival, de nem maradt egyedül. A sza­badságot élvező népek mellé állnak, hogy mielőbb talpraál­líthassa sokszorosan kizsákmá­nyolt népgazdaságát. Ehhez ad önzetlen segítséget a Moszkvá­ban aláírt egyezmény is, amely­nek alapján Irak 550 millió ru­beles hitelt kap. Irak a bagdadi paktum fel­mondásával újabb tanúbizony­ságát adta, hogy az erőszakos nyomás, az imperialista fondor­latok, a beavatkozási kísérletek ellenére sem tántorodik el a függetlenségi, pozitív semleges­­ségi politika irányától. Az új Irak első nemzeti ünnepét 1958 július 14-én ülte meg, amikor a forradalom győzelmet aratott az imperialista-barát népnyúzó rendszer felett. A második nemzeti ünnep — 1959 máricus 24 — már a teljes szabadságot jelenti Irak népének. írta. írta: JAKOV SZADOVSZKIJ, a Szovjet Hadsereg tartalékos kapitánya, a Magyarország felszabadításáért vívott harcok résztvevője­­V­­agyarország felszabadulá­­sának 14. évfordulója al­kalmából szeretnék beszámolni az ország felszabadításával ösz­­szef­üggő emlékeimről, a Szov­jet Hadsereg magyarországi harcairól. Ezekben a harcok­ban én is részt vettem. A Szovjet Hadsereg 1944 őszén, diadalmas előretörését folytatva felszabadította Közép- és Délkelet-Európa népeit a hitlerista elnyomás alól. Csa­patunk 1944 októberének végén elérte a magyar határt. Tudtuk, hogy Hitler, Szála­­siék belegyezésével Ausztria és Dél-Németország védelmezésé­­nek «előterévé» változtatta Magyarországot és, hogy az o­rszág­ban fasiszta terror dü­höng. Ezért természetes volt az a hitünk, hogy a magyar nép barátian fogadja majd a fel­szabadító szovjet harcosokat. Nem is tévedtünk. Számos eset tanúskodik erről. Amint átléptünk a határon, sok nehéz menetet kellett megtennünk. Falvakon és Iris lakótelepülé­seken vonultunk keresztül. A lakosság mindenütt felszabadí­tóiként fogadta a szovjet kato­nákat. Először Izsák mellett ütköz­tünk meg az ellenséggel. Eb­ben a harcban 30 magyar ka­tona átállt a mi oldalunkra. Természetesen beszélni akar­tunk velük, de nem értettük meg egymást. Szerencsére volt közöttünk egy szlovák katona is, aki az oroszhoz hasonló szlo­vák nyelven megmagyarázta, hogy a magyarok nem akarnak idegen érdekekért harcolni. Ez új erőt öntött a szovjet kato­nákba. A harcok során nagy német egységek erős ellentámadást indítottak hadseregünk jobb­szárnya ellen. Ideiglenesen vé­dekező állásba­­kellett vonul­nunk Dömsödnél, a Kis-Duna partján. A lakosság eleinte ki­csit félt a szovjet katonáktól. Amint kiderült, a németek kü­lönféle rémhíreket és rágalma­kat terjesztettek a Szovjet Hadseregről. De a magyarok rövidesen meggyőződtek róla, hogy az orosz katonák, mint felszabadítók jöttek Magyaror­szágra, és ezután már szeretet­tel, gondoskodással vettek kö­rül bennünket. Kapataink 1944 november ,14 21-én átkeltek a Kis- Dunán és Csepel szigetén foly­tatták a harcot az ellenséggel. Heves harcok közepette nyo­multunk előre. Elfoglaltuk a nagy repülőgépgyárat is. A la­kosság mindenütt örömmel fo­gadta a szovjet katonákat. A repülőgépgyár óvóhelyén elbe­szélgettem néhány munkással, (akkor már volt tolmácsunk.) Soha nem felejtem el, egy idős munkás szívből jövő szavait, alá megszorította a kezemet és így szólt: — Mostantól fogva örökké barátok leszünk... Nekem, szovjet állampolgár­nak, a Szovjet Hadsereg tiszt­jének, nagyon jól estek ezek a szavak, és soha nem fogom azokat elfeledni December végére körülzártuk Budapestet. A Szovjet Hadse­reg el akarta kerülni a felesle­ges pusztítást és áldozatokat. A szovjet parancsnokság 1944 de­cember 29-én ultimátumot kül­dött a német csapatok parancs­nokának, amelyben javasolta, hogy hagyják abba az értel­metlen ellenállást és tegyék le a fegyvert. Amint ismeretes, Steinmetz kapitány és Osztapensko kapi­tány (a mi hadosztályunk tiszt­je), a két parlamenter ment az ultimátummal a német csapa­tok főhadiszállására. A hitler­­fasiszták nemcsak, hogy eluta­sították az ultimátumot, hanem hitszegben meggyilkolták a szovjet parlamentereket. I­­­egkezdődött a harc Buda- Ú­j­pestért. Másfél hónapig tartott a kemény küzdelem. Hogy a békés lakosság életét megkíméljük, nem vetettünk be tüzérséget a lakóházak­ért ví­vott harcban, hanem szurony­rohamot indítottunk. A felsza­badított lakosoknak élelmiszer­segélyt adtunk, a gyermekeket pedig a katonakonyhákról táp­láltuk. De Budapest lakói is segítet­tek katonáinknak. Számos bu­dapesti nő vett részt a sebe­sültek ápolásában. A Balaton környékén is se­gített bennünket a lakosság. Mindig hálával fogok emlékez­ni Aba lakosaira. A visszavo­nuló németek itt minden utcát aláaknáztak. A lakosság azon­ban az összes aknamezőket megmutatta nekünk, és így el­kerülhettük a veszélyt. 1945 április elején hagytuk el a magyar földet. A szovjet ka­tonák magukkal vitték a ke­mény harcok tüzében meged­ződött barátság emlékét. M­­­a ez a barátság még erő­­sebb, hiszen mi, szovjet emberek és a magyar dolgozók együtt haladunk a közös nagy cél , a ragyogó jövő, a kom­munizmus felé. 1959. április 1. a maras Várható időjárás szerdán estig: Erősen felhős idő, sok helyen, főleg nyugation és délen eső, mérsékelt, he­lyenkénti élénk északkeleti szél, enyhe éjszaka, a nappali felmelegedés tovább gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—7 fok. Legmagasabb nappallá hőmérséklet szerdán 8—11 fok között. Távolabbi kilátások: fel­hős, hűvös idő, esőkkel, a hegyeken havazással. Még aznap Budapesten van áruja, HA IGÉNYBE VESZI A NAPI 2 MALÉV JÁRAT EGYIKÉT. Felvilágosítás és árufelvétel: MALÉV IRODA Madách u. I.

Next