Zalai Hírlap, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek: ZALAI WIHI.AP AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ IZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 51. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. március 1, szerda fl kongói kormánycsapatok ___ már Leopoldville tartomány területén járnak Kaszavuba mozgósító Csembe fenyegetőzik Párizs. (MTI) A Monde leopoldvillei tudósítója Ileo kormányköreinek mindinkább növekvő nyugtalanságáról ír. Csapataik is rendkívüli idegességet árulnak el. A riesdorfi ejtőernyős tábor parancsnoka a táborhoz vezető utakat eltorlaszoltatta, a volt II. Lipót-tábor — ma Kokolo-tábor — százötven katonája vasárnap Lumumba melletti tüntetésbe kezdett. A főváros helyzetének jellemzésére a Monde tudósítója elmondta, hogy Gizenga katonáinak közeledtére Lumumba leopoldvillei híveinek megjött a bátorságuk. Vasárnap délután Leopoldvilleben Lumumba nagyméretű színes fényképeit osztogatták a rendőrök szeme láttára. A Monde tudósítója szerint egyébként még a rendőrök többsége is a stanlervillei kormány híve. Most már öt „lumumbista” hadoszlop nyomul előre — írja a Monde a katonai helyzetről. Egyik oszlopuk hajóval háromnapi járásra van Leopoldvilletől. Hétfőn Kwango és Kwilu körzetébe jutottak el. Mindkét körzet Gizenga pártjának valóságos bástyája. Mobutu „tábornok” ezalatt a Stanleyville elleni offenzíva tervét forgatja a fejében, egyes értesülések szerint már küszöbön áll a Lisalaból induló offenzíva. Tájékozott körökben azonban felvetik a kérdést, vajon megvannak-e Mobutunak az eszközei ilyen széleskörű vállalkozáshoz. Esetleges kudarca végzetes lehetne Kaszavubu rendszerére. Mobutu pedig nem ura csapatai egészének. Lisalában is, ahonnan pedig az offenzívának el kellene indulnia, katonái 48 órán belül már másodízben lázadtak fel szombaton. Vasárnap a Mobutu-hadsereg egy egységemegtámadott egy amerikai protestáns missziót. Leopoldville. Miután a kongói ENSZ-parancsnokság Mobutu katonáinak garázdálkodása miatt biztonsági intézkedéseket tett az ENSZ-személyzet védelmére és erélyes figyelmeztetést intézett a leopoldvillei „kormányhoz”. Kaszavuba viszontválaszul elrendelte katonáinak mozgósítását. Bejelentette, hogy a tartalékos katonákat behívják, s egyben felszólította a kiszolgált katonákat is, hogy újra jelentkezzenek a szolgálattételre. Kaszavubu felhatalmazta csapatainak parancsnokait, hogy „szükség esetén” nyissanak tüzet bárki ellen, aki akadályozná feladatuk teljesítését. A törvényes kongói kormány befolyásának rohamos növekedésétől megrettent Kaszavubu mozgósítani akarja a nemzet összes erőit és felhívással fordult Csomibéhoz, hogy a közös halálos veszedelemre tekintettel, csatlakozzék a Kongói Köztársasághoz. Elisabethville, Csembe szintén fél és fenyegetőzik. Hétfőn sajtóértekezletet tartott és kijelentette, hogy ha Gizenga kormánycsapatai Katanga ellen indulnak, akkor — mondotta — „hadseregem kénytelen lesz az állam biztonságát szolgáló állásokat elfoglalni még Katanga határain túl is.” Csembe szintén az ENSZ-t hibáztatja a törvényes kormány csapatainak sikerei miatt és kifogásolja, hogy az ENSZ- parancsnokság nem gondoskodik az előretörő csapatok feltartóztatásáról. Éppen ezért bejelentette, hogy magára nézve nem tartja kötelezőnek az ENSZ-parancsnoksággal kötött megállapodását, amely szerint kerülnie kellett volna minden, a helyzet súlyosbításához vezető akciót, arról persze nem nyilatkozott, hogy a megállapodástól függetlenül, zsoldosai folytatták a Balubafelkelők ellen irányuló terrorcselekményeiket. A hírügynökségi jelentések szerint Csombe sürgős felhívást intézett Ilpóhoz, a Kaszavubu által kinevezett „kormány” elnökéhez, Kalondzsihoz, délkaszai tartomány önjelölt diktátorához és több más kongói politikushoz, hogy a tervezett genfi kerekasztal-értekezlet előkészítésének megbeszélésére, utazzanak Elisabethvillebe. Ileo csak hétfőn határozta el magát az útra. Mint az AP is megállapítja, nem annyira a tervezett kerekasztal-értekezlet részleteinek megbeszélésére, mint inkább azért, hogy sürgős katonai segítséget kérjen Csombétól. New York. Az ENSZ-ben közzétették azoknak a jegyzékeknek a szövegét, amelyeket az ENSZ Lumumba és meggyilkolt társai holttestének kiszolgáltatása érdekében Csombéhoz intézett. A válasz jegyzékből kitűnik, hogy Csömbe „emberi szempontból jogosnak találja a kérést”, de nem teljesítheti, mert akkor fel kellene fednie annak a falunak a nevét, ahol — szerinte — a gyilkosság történt és „fellángolnának a szenvedélyek, ezt pedig az egész világ érdekében el kell kerülni.’ Egy másik jegyzékében Csőmbe már azzal utasítja el a hős hazafiak holttestének kiadására vonatkozó kérést, hogy „a bantu törzsek szokásai tiltják az exhumálást még természetes halál esetén is.” A „bantu-hagyomány — magyarázkodik Csőmbe — tiltja, hogy földdel fedett holttestet akár néhány percre is kihantolják, mivel ez súlyosan sérti az elhunyt emlékét, s lelke üldözheti az élőket.” Leopoldville. Az UPI jelentése szerint a törvényes kormány csapatai elérték a Leopoldville tartomány területén fekvő Kikwit városának térségét. A tudósító ismételten hangsúlyozza, hogy az előnyomuló csapatok egyáltalán nem ütköznek ellenállásba, a helyőrségek egyetlen lövés nélkül megadják magukat, s csatlakoznak a kormánycsapatokhoz. A Reuter értesülése szerint Mobutu vezérkarának tisztjei kételkednek abban, hogy a rendelkezésre álló erőkkel fel tudják tartóztatni az előnyomuló stanleyvillei csapatokat. is példa erejével Belső István, a csesztregi termelőszövetkezet tagja, elsőnek kereste fel a szövetkezet vezetőségét, hogy lerója a közgyűlés által megszavazott holdankénti 200 forintos hozzájárulást a fel nem osztható közös alap megteremtéséhez. Belső elvtárs tavasd még 12 holdon gazdálkodott, s így kereken 2400 forint hozzájárulást várt tőle a tsz. S e várakozásnak eleget tett. Nem várta meg a vezetőség felszólítását, nem várta meg a személyes beszélgetést, hanem zsebében a kívánt összeggel, felkereste a szövetkezet pénztárosát és lerótta kötelezettségét. Belső István tehát jól megértette, hogy a szövetkezeti induláshoz nem csak vetőmagra van szükség, hanem bizonyos összegre is. Megértette, hogy a szövetkezet csak úgy tud fizetni a közösbe vitt állatokért, ha rendelkezik pénzzel. Megértette elsőnek, mert Belső István párttag, mert kommunista. Belső István a közös alaphoz való hozzájárulással végeredményben nem cselekedett többet, mint ami a kötelessége volt. De ezt megtette időben, úgy, ahogy azt a józan ész és a szövetkezet érdeke megkövetelte. S ha e tett nem is különös, mégis dicséretet érdemel, hisz példát mutatott egy olyan községben, ahol eddig csupán kilencezer forintot fizettek be a közös alapra, példát mutatott sok paraszttársának, most már szövetkezeti tagtársának, hogy hogyan kell visszanyúlni a szövetkezethez. Példát mutatott azoknak, akik húzzák, halasszák értelem nélkül a hozzájárulás befizetését akik az állatok árából akarják levonatni a hozzájárulást, s nem veszik észre, hogy fából próbálnak Vaskarikát gyártani, hogy magatartásuk megnehezíti az értelmetlen várakozással a szövetkezet indulását, így annak eredményes munkáját. Belső elvtárs az ilyen gondolkodással szállt szembe, s megmutatta, hogy miként kell az új szövetkezeti tagoknak a szövetkezeti életbe belekapcsolódni, miként kell az alakuló közöst támogatni. — figyelő — Ülést tartott a KGST építésiparosítási szekciója Prága (TASZSZ) Prágában február 20-tól 25-ig ülést tartott a KGST építésügyi állandó bizottságának építésiparosítási szekciója. Az ülésen részt vettek a KGST tagállamok küldöttségei, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság megfigyelői. A csehszlovák hírügynökség jelentése szerint az ülésen megtárgyalták az építés gépesítésének és az előregyártott elemek felhasználásának kérdéseit. Felülvizsgálták a munkafolyamatok további gépesítésének problémáit, és a vasbeton készítmények felhasználási módjait. (MTI) Zárszámadásról — a rádióboltba. Ötszáz munkaegységet teljesített az 1980-as esztendőben a termelőszövetkezetben a gutorföldi Pálos Kálmán bácsi. A részesedésből — a család bőséges megélhetése mellett — jutott rádióra is. Képünkön a megvételre ajánlott TERTA készüléket vizsgálja Pálos bácsi. (Kincses I. felvétele) Fejlettebb technikával termelékenyebben dolgoznak az idén a zalaegerszegi téglagyárak Amikor az ősszel befejeződött a nyersgyártás megyénk téglagyáraiban, mindenütt megkezdték a gépek javítását. Nagy szükség volt az orvosló kezekre. Hisz legtöbb gép megállás nélkül, csupán üzemben tartó gondozással dolgozta végig az évet. Azzal a kérdéssel kerestük fel most a zalaegerszegi telepeket, hogyan állnak a munkával, amikor a tavasz már itt kopog az ablakon, amikor rövidesen indul a termelés, a nyersgyártás. Napi 450 ezer cserép A Zala megyei Téglagyári Egyesülés mindkét üzeme felkészült. Felújították a földkotró gépeket, szétszedték, kijavították az agregátorok hibáit. Legnagyobb munkát a cserépszárító szín átépítése jelentette itt. Ugyanis az észak-déli fekvésű színt a gyakori északdéli szél hosszirányában érte, így szárítóereje nem volt kellőképpen kihasználva. Ezért nyugat-kelet irányú fekvéssel építették most fel a cserépszínt. Az átépítés — tervek szerint — gyümölcsöző eredményeket hoz. A gyorsabb száradás lehetővé teszi, hogy egy cserépprés a hét minden napján üzemeljen. Az elmúlt évben két cserépprés dolgozott — hetenként átlag három és fél-négy napot — és így 550 ezer cserepet gyártott. A jövőben egy gép dolgozik csak, de folyamatosan, napi 450 ezres teljesítménnyel Az átszervezés húsz dolgozót felszabadít a cserépgyártás munkájától és egy év alatt 175 ezer forint megtakarítást eredményez a gyárnak. A szárítószín átépítése megtörtént. Már csak a sínhálózat újraépítése van hátra. A telepen folyamatban van az új gépek üzemképessé tétele is. Új téglaprés — középblokkhoz A III. telepen az új téglaprés felszerelése folyik. Ez a korszerű, vákuumkamrás gép gyártja július elsejétől az ugyancsak építés alatt álló blokk-üzem részére a különleges méretű téglákat. A közel 300 000 forintos beruházással szerzett gép munkájától minőségi javulást is várnak a telepen. Az I—IX. telepen ugyancsak présgépet szerelnek fel a napokban. Itt majd új , ugyancsak korszerű vácuumkamrás cserélés kezdi meg a munkát a nyersgyártás indulásakor. Zavartalanul folynak a bányaelőkészítés munkálatai is. Különösen a cserépföld előkészítése van előrehaladott állapotban. A tárolóhelyre szállított földmennyiség már elégséges az üzemkezdéshez. A földtermelés módjában — ez év folyamán — több jelentős változás történik. Tovább folyik a bányák gépesítése és új bánya feltárása. Két kotrógép Egy új, 100 méter hosszú szállítószalag már több mint egy héttel ezelőtt munkába állt. Két kotrógép pedig most készül a „bevetésre”. Üzembe állításuk * 10—12 főt szabadít meg a nehéz fizika munkát igénylő bányászástól. Jó ütemben halad a teleptől négy kilométerre fekvő — buslaki — bánya feltárása is. Jelenleg az útépítési munkák folynak. Ha elkészül az út, a 22-es AKÖV gépkocsijai szállítják a földet a gyárba. Tervek szerint a zalaegerszegi téglagyárak március 14-én kezdik meg a nyersgyártást. A hátralevő fél hónapban befejezik az előkészületeket és a meghatározott időpontban indulnak a gépek, hogy az év végéig 24 millió téglát, hárommillió cserepet adjanak az építők kezébe. 42 ezer naposcsibe érkezett a megyébe • 6000 pecsenyekacsát nevel a nagykanizsai Vörös Csillag Kezdjük néhány múlt évi számadattal: Nagyrécsén, az ország egyik legnagyobb baromfitenyészetében, több százezer forintot jövedelmezett az 1960- as esztendőben a baromfi -és a pulykanevelés. A gazdaság az elmúlt évben — elsősorban az állami kereskedelem útján — több, mint 30 ezer rántani való baromfit értékesített. Év végén a tervezett 2270-el szemben csaknem 5000 törzstyúkot tartottak. A múlt évi biztató tapasztalatok alapján az idén még nagyobb arányú baromfi-, pulyka-, kacsa- és libatenyésztésre rendezkednek be a megye termelőszövetkezetei. Az idén csaknem egy hónappal korábban kezdődött meg a naposcsibék beszerzése, mint az 1960-as esztendőben. A sárvári Baromfikeltető Állomás speciális csibeszállító gépkocsijai a mai napig mintegy 42 ezer naposcsibét szállítottak ki a nagyrécsei, nagykanizsai, zalaszentmihályi, nagykutasi, kiskutasi, zalatárnoki, kustányi, pókaszepetki zalaszentgróti, zalaegerszegi, kemendollári, zalaszentiváni, zalaszentbalázsi termelőszövetkezetekbe. A héten további csaknem 20 ezer naposcsibe érkezik a zalaegerszegi és a lenti járások termelőszövetkezeteibe. A nagyüzemi baromfifarmok mellett jelentősen fejlődnek a megyében a szövetkezetek liba-, kacsa- és pulykatelepei is. Gutorföldén és Petriventén a napokban kezdik meg a kislibák keltetését. . Különösen gazdagon jövedelmez a petriventei szövetkezet libatelepe. Nagyrécsén mintegy 300 libából áll a tojó törzs. A kislibák keltetésére a MÉK nagykanizsai keltetőállomásával kötöttek szerződést. A libákat a járás szövetkezeteiben értékesítik A megye legnagyobb kacsatelepe a nagykanizsai Vörös Csillagban működik. A 700 törzskacsát számláló telepről 50 ezer tojást adnak át az idén a nagykanizsai keltetőállomásnak. A pecsenyekacsa nevelés egyre népszerűbb a megye termelőszövetkezeteiben. * Csupán a nagykanizsai Vörös? Csillag 6000 saját nevelésű peg csengekacsát értékesít. § Nagyüzemi pulyka tenyésze-ezekkel a nagyrécsei, pókasze- petki és a nagykutasi termelő-8 szövetkezetek rendelkeznek. A pulykák keltetését a Vas me 8 gyei keltetőállomásokon bonyo- lítják le a megye tsz-et. A sárvári Baromfikeltető Ál-3 lomás mellett 8 a megye nagyobb állami 8 gazdaságai is keltetnek a zalai tsz-ek részére napos- csibéket. A sárvári Baromfikeltető Állo-8 más közvetítésével a kehidai és 8 a zalaszentgróti állatmi gazda-8ágokból is több tízezer napos-8 csibe kerül a megye termelő- szövetkezeteibe. Csaknem 759 körzeti iskola működik az országban Az oktatási reform irányelvei többek között kimondják: „Az új ipartelepek kialakítását és a mezőgazdaság szocialista átszervezését alapul véve, úgy kell fejleszteni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felső tagozatú tanulói számára még több központi (úgynevezett körzeti) iskolát hozzunk létre. Ezzel is elősegítjük, hogy valamennyi felső tagozatú tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön.” A körzeti iskolák kérdésével kapcsolatban az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Művelődésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy már országosan az általános iskolai tanulók 81,6 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. A hároméves terv kezdetén a körzeti iskolák száma az országban 672 volt, 929 tagiskolával, jelenleg 749 1038 tagiskolával. A körzetesítés továbbfejlesztése a nagyüzemi mezőgazda-? ság szempontjából is igen fontos, ugyanis a politechnikai oktatás segítségével a gyakorlati életre jól előkészített fia? talok kerülhetnek az iskolából? közvetlenül a mezőgazdaság ? különböző szektoraiba. Ez egy? ben hozzájárul a város és a? falu között még fennálló kü? lönbségek felszámolásának meggyorsításához is. ? (MTI) XXXXXX>GCCOOCXX)OCCXXXXX>OOOOŰOOOOOOOOOOOOOCX' Zavarban vagyok Előttem, úgy tűnik, mintha nem lenne minden rendben egy plakát körül. Nevezett hirdetmény Zalaegerszegen a kórháznak a Zrínyi utca felőli kerítésénél elhelyezett táblán látható. — Hirdeti ezen egykézzel festett jókora plakát Danielle Darrieux és Gerard Philipe egyik filmjét, a Tisztes úriházat. Ez eddig rendben is volna, de nem úgy a film bemutatásának időpontja, amiről úgy tájékoztat, hogy: szeptember 23—29. Nocsak, nem lesz egy kicsit korai a reklámozás?... Hiszen előttünk még a tavasz, a nyár, s hol vannak még a lombsárgító szeptember végi napok? Hogy valami nincs rendben, azt még feltűnőbbé teszi a néhány méterrel arrébb kiragasztott másik plakát, amely az Ady mozi teljes márciusi programját közli. Mert ezen az olvasható, hogy a Tisztes úriház bemutatása március 23-tól 29-ig történik. Zavarban vagyok. Hát most melyik hirdetésnek higgyek? (br.)