Zalai Hírlap, 1967. február (23. évfolyam, 27-49. szám)

1967-02-23 / 46. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 46. szám Ára­t SO fillér mn. február *3., csütörtök ——————aa Erdei Ferenc beszéde A szónok bevezetőben hang­súlyozta: az általános válasz­tás szocialista országunk ki­emelkedő jelentőségű politi­kai eseménye, amely összegezi és értékeli az elmúlt idősza­kot, programot állít az ország elé a jövő feladatainak te­kintetében, s erre vonat­kozóan az ország összes választópolgárai nyilvá­nítanak véleményt. A jövő iránti bizakodás a múltban és a jelenben gyöke­rezik — mondotta a továb­biakban —, a politikai prog­ram hitelét az adja meg, hogy milyen megtett útra, milyen teljesítményekre hivatkozhat­nak azok, akik most a követ­kező időszakra szóló progra­mot ajánlják. Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy hatalmas léptek­kel haladtunk előre a régi idő­szakhoz, a felszabadulás előtti viszonyokhoz képest, de akkor is egyértelmű előrehaladást ál­lapíthatunk meg, ha a szocia­lista átszervezés első évtize­déhez viszonyítjuk fejlődésünk szintjét és előrehaladásunk ütemét. És kiváltképp jól ér­zékelhető a fejlődés, ha azt nézzük, hogy az utóbbi évti­zedben — amióta továbbra is folytatni kívánt politikánk irányát követtük — milyen fejlődés útját tettük meg. Magunk is tudjuk bizo­nyítani, hogy sikeresnek bizonyult, bevált ez a po­litika. A tények magukért beszélnek, s így ítéli meg országunk leg­szélesebb közvéleménye, a ba­ráti országok állásfoglalása és a világ haladó közvélemé­nye is. Ezután a mezőgazdaságban elért eredményekről beszélt, majd így folytatta: Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a köz­­gondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. A kri­tikai szellem erősödése magá­ban véve is eredmény, de még­­inkább ennek a tartalma. Az, hogy a szocialista gondolko­dástól távol álló nézetek és a szocializmus korábbi fázisában megrekedt felfogások kifeje­zése mellett mind erősebb a hangja a haladó szocialista szemléletnek, a korszerű gon­dolkodásnak, amely a munkás­osztály és a szocialista paraszt­ság társadalmi alapjaira tá­maszkodik és a szocializmus teljes felépítése felé tekint. A népfrontmozgalomról szól­va többek között megállapí­totta: Fejlődik és erősödik a mun­kás-paraszt szövetség, a szo­cialista átszervezés előtt is sok parasztember vett részt a nép­front-mozgalomban, s a szo­cialista átszervezés után is sok szövetkezeti vezető és tag te­vékenykedett a közéletben. De a a IX. kongresszus és az azt követő agrárpolitikai intézkedések nyomán eh­hez képest nagyarányú fellendülés következett be. Termelőszövetkezeti vezetők és egyszerű tagok, kommunis­ták és pártonkívüliek egya­ránt megnövekedett felelősség­gel és aktivitással lépnek föl minden fórumon: a népfront­bizottságokban, a tanácsok­ban és a szövetkezeti testüle­tekben. Beszéde további részében a szocialista demokráciáról szólt, majd a következőket mon­dotta: Nagy eredmények elérése után, s nagy feladatok előtt kerül sor a mostani válasz­tásra. De van elegendő alap a bizalomra aziránt, hogy az a politika, amely az eddigi idő­szakban eredményes volt, ké­pes lesz a következő időszak ma is ismert és még előre nem látott feladatainak a megoldá­sában is helytállni. A legdöntőbb érv fejlődé­ Kikényszerített döntés: Sukarno lemondott Az elnök lemondó nyilatkozata értelmében minden hatalom Suharto kezébe került Djakarta (MTI) Nyugati hírügynökségek a djakartai rádió hírére hivatkozva köz­ük, hogy Sukarno, indonéz elnök elnöki hatalmát Suhar­to tábornokra ruházta. Sukarno lemondó nyilatko­zatát Diah tájékoztatásügyi miniszter olvasta fel az egy­begyűlt újságírók előtt. A volt elnök, aki több mint 21 évig állt az ország élén, gya­korlati hatalmától azonban 1965. októbere után fokozato­san megfosztották, végül is engedett a reá gyakorolt és egyre fokozódó nyomásnak és — mint azt a nyilatkozat hangoztatja — „felmérve a jelenlegi konfliktus lényegét, a nép, a nemzet és az állam érdekében minden kormány­­hatalmat Suharto tábornokra ruházott”. A dokumentum aláírása megfosztotta Sukartót egy­szer s mindenkorra minden hatalmától. Névlegesen azon­ban Indonézia elnöke marad, mert ettől a tisztségétől — az alkotmánynak megfelelően — csak az ideiglenes népi ta­nácskozó gyűlés foszthatja meg —. Indonézia legfelsőbb politikai irányító szerve már­cius 7-én ül össze. A UPI djakartai keltezésű hírében megállapítja, hogy a hivatalos bejelentést nem előzték meg drámai esemé­nyek. A kormány elnöksége harminc perces zárt ülést tar­tott, amely hirtelen félbesza­kadt és a miniszterek Sukar­no palotájéba siettek. Nem sokkal később a tájékoztatás­ügyi miniszter bejelentette a lemondást. Politikai megfigyelők egye­lőre csak találgatják, szüle­tett-e kompromisszum Su­karno és ellenfelei között. Csak az ideiglenes népi ta­nácskozó gyűlés ülése dönti majd el, bíróság elé kerül-e Sukarno. Sukarno gyakorlati lemon­dásával Suharto tábornok lett a 109 milliós indonéz nép vezére. Rendkívül összetett problémákkal kell szembe­néznie politikai és gazdasági téren egyaránt. ★ A Sukarno-ellenes kam­pánnyal párhuzamosan vál­tozatlanul folyik a kommu­nistának minősített szemé­lyek és csoportok üldözése. Az indonéz fővárosban csü­törtökön kezdődik Lupardjo volt hadseregtábornok pere. Azzal vádolják, hogy ő volt az Untung-féle 1965-ös állam­csíny-kísérlet katonai irányí­tója. A djakartai rádió közlemé­nye szerint a perben nem idé­zik meg tanúnak Sukarno el­nököt. Supardjo dandártábornokot a múlt hónapban fogták el, addig szökésben volt. A politikai helyzet feszült­ségére jellemző, hogy az in­donéz hatóságok nem hivata­los sajtócenzúrát vezettek be. Legyen a máus 19-i választás népszavazás pártunk, a Hazafias Népfront politikája és rendszerünk mellen Választási nagygyűlés a Sportcsarnokban sünk elért foka, s meg nem torpanó előrehaladásunk: ve­szélyes nemzetközi helyzetben, adottságainkból eredő gazda­sági problémákkal küzdve, ne­héz politikai örökséget hordoz­va is konszolidált viszonyok között élünk. Gazdaságunk fejlődik és erősödik, közműveltsé­günk gazdagodik és széle­sedik. Társadalmunkban minden dol­gozó ember munkája szerint vívhatja ki a helyet, a fiata­­labbakról és az idősebbekről, s minden ember egészségéről úgy gondoskodunk, ahogy ke­vés helyen a világon. S az előt­tünk álló jövő is biztató: nyu­godt alkotó légkörben dolgoz­hatunk szocialista fejlődésünk előbbrevitelén, hazánk felvirá­goztatásán. Ebben a tudatban szavazhat minden választópolgár a Ha­zafias Népfront jelöltjeire — mondotta befejezésül Erdei Ferenc. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szó­lásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt buda­pesti bizottsága és a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tartott a Sportcsarnokban. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára lépett a mikro­fonhoz. Kádár János beszéde Kádár János bevezetőben rámutatott: A hárommillió választó rész­vételével lezajlott nyolcvanöt­ezer jelölőgyűlés jól mutatja, hogy a választás olyan belpo­litikai esemény, amely áthatja egész társadalmunk életét A jelölőgyűlésekre a meg­növekedett és nagyfokú közéleti érdeklődés és ak­tivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert a választások középpontjában népünk éle­tét, országunk fejlődését leg­közvetlenebbül érintő és leg­fontosabb kérdések állnak. A továbbiakban kijelentet­te: Érdemes és kell beszélni arról, milyen viszonyok között készül ma a magyar nép a választásokra? Mivel az élet semmit sem ad ingyen, és sok éves harcunk legfőbb ered­ményét ebben látom, elsőként említem: választásra készülő ha­zánkban ma szilárd nép­hatalom, törvényes rend és nyugalom van, békés és eredményes szocialista építőmunka folyik. Nemrégiben végezte el mun­káját társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa ez sokat segít politikánk he­lyes értelmezésében és felada­taink széleskörű megvilágítá­sában. A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsósor­ban a jelölőgyűlések tapaszta­latai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttag­ságunk és népünk jól fogadta és helyesli annak határozatait. Osztatlan egyetértéssel talál­kozott ,hogy politikánk fő irá­nya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol ez szükséges, és megfelelő dönté­sek születtek fejlődésünk megoldást kívánó kérdéseiben. Kádár János elvtárs a to­vábbiakban hangsúlyozta: Bennünket,­­ kommunista-­­ kát mély meg-­­ elégedéssel tölt­­ el az, hogy­­ pártkongres­-­­ szusunk mind-­­ azon program­­­jellegű célki-­­­tűzései, ame­lyek csak az egész nép munkájával valósíthatók meg, széleskö­rű egyetértés­re és támoga­tásra találtak a népfront­­mozgalom ke­retében és tár­­sadalmi éle­tünk más te­rületén tevé­kenykedő pár­­tonkívüli szö­vetségeseink­nél. Úgy vél­jük, ez tovább erősíti egysé­günket, a nép, a nemzet minden alkotó erejé­nek tömörítését és annak ha­tékonyságát. Társadalmunk összetételé­nek és fejlettségi fokánál megfelelően ma a hazafias népfront-mozgalom keretében a képviselő- és tanácstag-je­löltek között, itt a gyűlés résztvevői között is különböző emberek, munkások, parasz­tok, értelmiségiek és kispol­gárok képviselői találhatók Vannak közöttük kommunis­ták, párttagok és pártonkívü­liek, marxisták és hívők, kü­lönböző egyházak papjai is különböző világnézetek képvi­sel­ői. A hazafias népfront-moz­iratomban tömörült külön­böző emberek összefogása nem ideológiai azonosu­tást, hanem politikai szö­vetséget jelent. A mozgalomban résztvevők viszonyában éppen az a dön­tő, hogy még világnézeti kü­lönbségek ellenére is összeköt bennünket az a felismerés és elhatározás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőző­déssel és együtt szolgáljuk. Mi, kommunisták értékel­jük a párttagok és pártonkí­vüliek szövetségét, és örülünk annak, hogy ez a választás, amely a Hazafias Népfront égisze alatt megy végbe, is­mét demonstrálja egységün­ket ország-világ előtt. Kádár elvtárs ezután az új választási törvényről beszélt, majd így folytatta: A szocializmus ellenségei azt mondják, nem igazi demok­rácia az, ahol nincs több párt, és a jelöltek azonos program­mal lépnek fel. Ezzel az állás­ponttal könnyen tudunk vi­tázni. A demokrácia szó ere­(Folytatás a 2. oldalon.) Thaiföldet is felhasználja az USA Vietnam ellen Az amerikai szuperbombázók helyet kaptak Thaiföldön Hanoi. (MTI) A legutóbbi időben egymásután érkeznek hírek Hanoiba a Thaiföldön élő vietnami kisebbségek el­leni durva atrocitásokról. Né­hány nappal ezelőtt Thaiföld északkeleti részében a csend­­őrség több mint száz vietna­mi nemzetiségű lakost letar­tóztatott és elszállított. Még nem ellenőrzött hírek szerint sokat közülük meg is öltek. Hanoiban határozott az a vélemény, hogy mindez a Thaiföldre egyre súlyosabban nehezedő amerikai nyomás egyenes következménye. A dél-vietnami szabadságharco­sok ellen gyakran indulnak Thaiföldről bevetésre a repü­lők. Az észak-vietnami városo­kat és falvakat támadó ame­rikai repülőgépeknek pedig 75 —80 százaléka száll fel e tá­maszpontokról. A vietnami nép elleni leg­súlyosabb kötelezettséget most a napokban vállalta a kor­mány: hivatalosan beleegye­zett, hogy az amerikaiak B- 52-es szuperbombázóikat is thaiföldi támaszpontokon he­lyezzék el. A thaiföldi kormány mind nagyobb elkötelezettsége az Egyesült Államoknak, s mind aktívabb részvétele a vietna­mi agresszióban, heves felhá­borodást váltott ki Vietnam­ban, valamint a Thaifölddel szomszédos Laoszban és Kam­bodzsában, de fokozódó ellen­kezéssel válaszolnak rá a thai­földi hazafiak is. Eleinte csak az ország déli részén, de jelenleg már az or­szág más vidékein is. Gyak­ran kerül sor fegyveres össze­csapásokra. A thaiföldi bel­ügyminiszter hivatalos nyilat­kozata szerint „az északkeleti tartományban szervezett geril­la mozgalom alakult ki, amely végzetesen emlékeztet a viet­nami háború korábbi stádiu­mára”. Harcok Dél-Vietnamban Saigon. (MTI) A saigoni amerikai katonai szóvivő szer­dán közölte, hogy a nap során a B-52-es amerikai nehéz­bombázók négy ízben támad­ták a partizánok feltételezett állásait a kambodzsai határ közelében, az úgynevezett C- övezetben. Az amerikaiak el­képzelései szerint ezen a terü­leten helyezkedik el a partizá­nok főparancsnoksága. Folytatódott kedden a VDK elleni légiháború is. Az ameri­kaiak hidakat, kompokat, uta­kat bombáztak, a haditenge­részeti légierő egy vasúti sze­relvényt támadott. Dél-Vietnam középső részén tovább tartanak a heves har­cok a partizán-övezetbe beha­tolt amerikai csapatok és a szabadságharcosok között. A partizánok aknavető tüzet zú­dítottak az amerikaiak egyik századára, amely légierőt és tüzérségi támogatást kért. A partizánok azonban újabb tá­madást intéztek a század el­len, amely veszteségeket szen­vedett. Számos hírügynökségi je­lentés tudósít arról, hogy a vi­lág különböző pontjain tilta­koznak az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen és követelik a VDK bombázásá­nak megszüntetését. Tovább tart a viszály London és Bonn között London. (MTI) Az angol fő­városban megerősödött az a benyomás, hogy Bonn alkudo­zási ütőkártyának tekinti a rajnai brit haderő devizakölt­ségeinek problémáját. A nyu­gatnémet pénzügyminisztérium ugyanis kedden módosította azt a múlt héten tett nyilat­kozatát, amelyben visszavonta korábbi évi 31 millió font ösz­­szegű kompenzációs vásárlási ajánlatát az angol katonai de­vizakiadások részbeni fedezé­sére. Az újabb változat szerint Bonn mégis hajlandó fenntar­tani ajánlatát, de 22 millió font értékben polgári rendel­tetésű vásárlásokat eszközölne és csak mintegy 9 millió font értékben venne át angol had­felszerelési cikkeket.

Next