Zalai Hírlap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-22 / 193. szám
4A Zugszeszfőzdék nyomában Alig pukad az augusztusi hajnal, sümikor elindulunk. Csendes a táj, még pihennek az emberek. — Ez a legalkalmasabb időpont az ellenőrzésre — mondja a zalaegerszegi vám- és pénzügyőri szakasz törzsőry mestere. — Az a tapasztalatunk — teszi még hozzá a pénzügyőr szakaszvezető —, hogy leginkább ünnepnapon dolgoznak, a zugszeszfézdék. A családtagok ilyenkor idehaza vannak, tehát megfelelő segítség és elegendő idő áll rendelkezésre,a pálinkafőzéshez. Vaspörben állunk meg. — Erre menjünk! — mutat az egyik Rákóczi úti ház felé a törzsőrmester. — Nézzék, ezt a térdig érő répalevelet. Bbiten nagyon jól el lehet rejteni a szeszfőzőkészüléket. A vakolatlan téglaház kapuja nyilára van. Akadály nélkül bejutunk, de mozgást sehol nem észlelünk.Nyitva találjuk a pince ablakát, de szeszfőzőre utaló jó sehol. Az Ady Endre 10. számú ház kapujában idegenen néz utánunk egy férfi. Az udvarban hűvös fogadtatásban részesülünk. A törzsőrt mester a pincekulcsot kéri. A házigazda gyorsan a konyhába siet, de hosszú percekig, hiába várunk rá. A törzsőrmester mosakodás közben találja a férfit— Hol a kulcs? — hangzik a kérdés. — Nem tudjuk... nem találjuk. Biztosan a gyerekek hányták el az este. Az udvaron orrfacsaróan erős cefre szag. A kút közelében nedves a földi. — Ide öntötték a megmaradt cefre anyagot — mondja a szakaszvezető. — Csakhogy a víz, amivel ezt lemosatták volna, nem tüntette el a nyomokat ... Közben a nagyszülők is ébredeznek, ők sem tudnak azonban a pincetoulcsról. De a szeszfőzésről sem akarnak hallani ... A pénzügyőreik hatósági joguk alapján nyitják ki a pincét. Kiderül, hogy nem is volt nagyon bezárva. Amint a lépcsőkön haladnak lefelé, valósággal szembe csapja őket a pálinka szaga. Pillanatokon belül meg van a háromliteres demizson, benne pálinka. Aztán előkerül a tízliteres üveg is, csordultig töltve ugyancsak pálinkával. Felhozzák a szeszt a mélyből és az autó mellé teszik. S. Géza, a házigazda láthatóan ideges. Már nem tagad, de nem is vall. Inkább sarkon fordul és elmegy. Úgy mondja, már várja a munka a tsz-ben. A pénzügyőrség ellenőrei most keresik a főzőüstöt, az — Az „elveszett" pincekulcs — Eredménytelen tagadás üstsisakot, a páravezető csöveket, valamint a rézhűtőcsöveket, tehát a készüléket. Átvizsgálják az udvart. Nincs eredmény. A kamrában végül is csupán a hűtőteknő kerül elő. A nyomunkban settenkedő kisfiú valamit elmondana, de a nagymama egy óvatlan pillanatban lábszáron rúgja, aki erre kötelességtudóan hallgat. Az esetről jegyzőkönyv készül. A feleség most már vall: „Vasárnap reggeltől délig főztem a pálinkát 100 liter vegyes cefréből. A szeszfőzőt kölcsönkértem, de nem mondom meg, ki adta." Aztán elhangzik még egy szánom-bánom szerű mondat: „Ez volt az első és utolsó, hogy pálinkát csináltam!" Törvényeink szigorúan tiltják az engedély nélküli pálinkafőzést. Szabálysértési eljárások egész sora figyelmeztet: tilos a zugszeszfőzés, a pálinkakészítés! A mostani ellenőrzés sajnos azt bizonyítja, még mindig vannak, akik nem veszik komolyan a rendelkezést. Velkei Árpád : Dunakanyar (MTI fotó : Kovács Gyula felvétele) SZAMOS RUDOLF: Kántor és Csupati (RÉSZLETEK EGY NYOMOZÓKUTYA TÖRTÉNETÉBŐL) («-) — I-i-igen.. • — hebegte, miközben baljával jobb csuklójon Kántor fogainak helyét simogatta. „Telefonálni akart a vasas ,de kinek?” — töprengett lefelé-menet Csupati. A szálló forgósajtajában már Sátori jött velük szembe. „De hamar ideértél” — fogadta Csupati a főhadnagyot, majd a füléhez hajolt és ezt suttogta: „Figyeltesd a portást”. Mire az utca fdői a személyzeti bejáróhoz értek, az árkádos kapubejáró elé megérkezett a határőrség rohamkocsija is. „A helyzet?” kérdezte Csupatitól a kémelhárító csoport vezetője. „A nyomok a határtól idáig vezettek." Sátori ismerte a csoportvezetőt és arra kérte, embereivel zárassa körbe a hotelt Éjfél volt. Az étteremben záróra, lassan szállingóztak a vendégek. Izgalmában az üzletvezető remegő keze alig talált a zárba. Kántor könnyedén azonosította a nyomot és ahogy az ajtó kinyílott, elsőnek lépett a szénporos, keskeny csigalépcsőre. Az alagsorban szűk folyosó vezetett az épület hosszában. A kazánház előtt haladtak el. Sátori az üzletvezetőtől megkérdezte: hol a fűtő? — Az éjszakásnak itt kell lennie. Ha az urak nem jönnek, már magam is kerestem volna, mert a konyhaséf panaszkodott, hogy nincs forróvíz. •. — Kántor a gépház vasajtója előtt állt meg. „Nyisson be,” kérte az üzletvezetőt a főhadnagy. A kazánházi ajtó azonban nem nyílott. Ezt nem értem, kérem. Este tízkor váltottak és az éjszakás fűtő nem iszákos ember... A portás is ellenőrizte. Talán a pihenőszobában tartózkodik.’’ A fűtők folyosóvégi szobájába se tudtak bemenni. „Hol vannak a kulcsok?” — fordult az üzletvezetőhöz Sátori. „Az irodámban és a portán. . — Hadnagy elvtárs, kísérje el a főnök urat és az összes alagsori helyiség kulcsait hozzák ide — utasította egyik nyomozóját Sátori. Kántor egyre nyugtalanabbul izgettmozgott az ajtó előtt. Orrát többször is a szárfa réséhez dugta. Gyakran pislogott gazdájára, és tappancsával is megpróbálta kinyitni. „Várj” — intette türelemre Csupati, öt percbe tellett, mire a csörgő kulcshalommal a hadnagy és az üzletvezető visszaérkezett. „Válassza ki a megfelelőt” mondta Sátori az üzletvezetőnek —” és a kilincshez senki ne nyúljon.” Ezután zsebéből kendőt vett elő, azzal fogta meg a kulcsot és miután a zárba dugta, a kilincset is. Elsőnek Kántor ugrott a sötét helyiségbe. Csupati zseblámpájának fénycsóvája követte kutyáját és ahogy átlépett a küszöbön, nyomban vissza is hőkölt. A koszos vaságyról, fejjel a betonpadló felé idősebb ember lógott. Alsóteste az ágyon, homloka könyökben behajolt alsókarjára zuhantan lógott, mintha még végső kétségbeeséssel a betonról vissza akarná nyomni magát az ágyra. Sátori felkattintotta a villanyt. „A fűtő” kiáltott fel rémülten az üzletvezető. — Megfojtották, méghozzá fonott dróthúrokkal — állapította meg Sátori, miközben alaposan szemügyre vette az áldozatot. „Odaát mostanában ez a divatos gengsztermódszer” — jegyezte meg Csupati. Kántor ez alatt az öltözőszekrény ajtajával bíbelődött. Sarló alakú körme beleakadt a szekrényajtó kissé elálló alsó szélébe és a kutya erős rántására reccsenve pattant fel a zár. Csupati a zajra odanézett: „Mit csinálsz?” lépett Kántor mögé. A kutya a szekrény alsó reteszéből kisujjnyi vastag sodrott huzalt rángatott elő. „Főnök” — szólt Csupati —” a hurok”. Sátori gyorsan intézkedett. Utasította a hadnagyot, hívassa ki a rendőrorvost és a bűnügyi technikust. Csupatitól azt kérdezte: Tovább tudunk menni? — Kántor, mint a jó kopó, újra nyomon volt, s csak gazdája jelzését várta. Az intésre azonnal indult. Végighaladt a hosszú alagsori folyosón. A liftakna mellett, a főlépcsőház alján néhány ellenőrző szimatot tartott, majd felfelé vezette a csoportot. Ahogy a földszinti hallba értek, Csupati futó pillantást vetett a portáskarám mögött a különböző papírokkal buzgolkodó hoteltérre. Kántor odaszagolt a karámhoz. Halkan morgolódott, de azután mégis visszafordult és a főlépcső kopott, bordó szőnyeggel borított járókáján indult felfelé. Csupatiagyán csupán átsuhant a gondolat, milyen sápadt is a vöröshajú portás. (Folytatjuk) ZALAI HÍRLAP ŐSZI SEREGSZEMLE 40 pavilonban 450 kiállító A Városliget, a fővárosi vásárváros ismét a lázas készülődés zajától hangos. Árut szállító gépkocsik, sürgő-forgó emberek, helyükre kerülő bútorok, hűtőszekrények, textíliák, s sokféle más fogyasztási cikk, ezt látja ma a szemlélő. A hazai ipar már hagyományosnak számító őszi seregi szemléjét, a Budapesti őszi Vásárt szeptember 5 és 15 között rendezik meg, jóval nagyobb területen, mint a múlt évben. Idén a kiállítók 40 pavilonban, valamint a szabadtéren összesen mintegy 50 ezer négyzetméter területet foglalnak el áruikkal, a nemzetközi vásár területének kétharmadát. A tavaly született elhatározás eredményeként a vásár valóban az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók találkozója lesz, már azért is, mert csak forgalomban levő, vagy a közeljövőben forgalomba kerülő termékeket állítanak ki. Mód lesz arra is, hogy a kereskedelem a helyszínen kössön megállapodásokat az ipar képviselőivel, azonnali, vagy rövid határidőn belüli szállításokra. Örömmel üdvözlendő új vonása lesz az ez évi Budapesti Őszi Vásárnak, hogy a nagyközönség számára nemcsak kereskedelmi, vállalatok, de maguk a gyártók is közvetlenül felkínálják termékeiket. A többi között a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár, a Duna Cipőgyár, s a Videoton kínálja majd saját árusító pultjainál legújabb termékeit. A vásáron 450 vállalat, kisipari szövetkezet és kisiparos állít ki. A fővárosi gyárak mellett nagy szerep jut a vidék iparának, közöttük a Hajdúsági Iparműveknek, a Jászberényi Hűtőgépgyárnak, a Tiszai Vegyiműveknek, a Borsodi Vegyi kombinátnak. A gyárak, vállalatok nagy része gyakorlati bemutatókat tart a vásár idején. Így a konzerváruk, a háztartásvegyipari, s a textilipari cikkek ésszerű, korszerű felhasználásáról. Ott lesz a vásáron a KONZUMEX és a HUNGAROCOOP is, olyan árucikkekkel, amelyek eddig alig, vagy egyáltalán nem voltak találhatók a kereskedelmi forgalomban. Ez a részvétel mintegy ösztönzés a hazai gyártó vállalatok számára, s ugyanakkor a kereskedelmet is tájékoztatja a lehetséges választékról. A vásár vidéki látogatói, ahogy a korábbi években, úgy ebben az esztendőben is 33 százalékos vasúti kedvezményt kaphatnak. Szombaton és vasárnap rvedi£ úgynevezett családi jeggyel, 30 forintért tekintheti meg a vásár gazdag látnivalóit egy négytagú család. 1969. augusztus 22. Petőfi kirgiz nyelven A kirgiz állami könyvkiadó Petőfi Sándor válogatott műveit új kiadásban készül közreadni, kirgiz nyelven. A Szovjetunió népeinek nyelvén ez lesz a 41. Petőfi-kiadás. A nagy magyar költő válogatott műveinek legutóbbi kirgiz kiadása 1957-ben jelent meg a köztársaság fővárosában, Frunzében, de gyorsan elkelt. A verseket Kubanics Akajev és Akun Amitrov kirgiz költőik ültették át. Az új kiadásban a korábbi fordításokon kívül helyet kapnak Akajev újabb műfordításai. Petőfi Sándor művei eddig a Szovjetunió népeinek 15 nyelvén, körülbelül 750 ezer példányban kerültek kiadásra. A termelőszövetkezetek figyelmébe: Gyengébb az idei gabona életképessége A vetőmagfelügyelőség laboratóriumában hallottuk Nappal is villanylámpa erősíti a fényt az asztalán. Finom mozdulatokkal emeli ki egy kis szúrószerszámmal az áztatással megpuhított búzaszervekből a csírát. Azután apró tégelyekbe, vegyi oldatba helyezi őket. Ott egynapos pihenő után az egészséges csírák piros színt kapnak, az életképtelenek pedig sápadtak maradnak. Novák Éva, az országos vetőmagfelügyelőség magvizsgáló laboránsa így állapítja meg a gabonaszemek életképességét a Zala megyei Vetőmagfelügyelőségen. Ez a módszer két napot vesz igénybe, viszont hagyományos csíráztatással majdnem két hétig tartana eljutni az eredményig. — Augusztus elején jöttem és a hónap végéig maradok, aztán a váltótársam veszi át a helyemet — mondja. — Itt csak idényben történnek vízszgálatok. .Jelenleg a fémzárolásra kerülő magok életképességét állapítom meg és a termelőszövetkezetek magmintáinak tisztaságát és életképességét vizsgálom. Muhi Ferenc, a felügyelőség vezetője elmondta, hogy ebben az évben négyszáz vagon gabonát fémzárolnak és a munkának túljutottak már a felén. Vagyis 250 vagonnak megtörtént a fémzárolása. A mag tisztaságát a körzeti felügyelők a helyszínen ellenőrizték, csak az életképesség vizsgálata történt itt a zalaegerszegi laboratóriumban. A tapasztalatok szerint az idén jó a gabonák nedvességtartalma, nincs szükség szárításra, ezért a laboratóriumi munkafolyamat rövidebb ideig tart. Nem találtak sem üszők, sem zsizsik fertőzöttséget, viszont mégis az a megállapításunk, hogy az eddig fémzárolt magnak csak 20 százaléka kiváló. Az életképesség ugyanis gyengébb a tavalyinál, ami valószínűleg az aratást megelőző magas hőmérsékletnek a következménye. — Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy a termelőszövetkezetek is nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak a magvizsgálatnak — mondja Muhi Ferenc. Az állam ingyen adja a közös gazdaságoknak ezt a szolgáltatást, mégis ezideig csak hat tsz küldött vetőmagmintákat hozzánk. Általában az a gyakorlat, hogy ősszel jut eszükbe, közvetlen vetés előtt, és mire megkapják az eredményt, legtöbbször a mag a földben van. Pedig az eddigi vizsgálatok is intő példák! Arra hívják fel a tsz-ek figyelmét, hogy vizsgálat nélkül ne vessék el a magot. Novák Éva gondosan vezetett naplójában ugyanis a következők olvashatók: hat megvizsgált mintából csak kettő alkalmas szaporítóanyagnak, annyira gyenge az életképessége. A termelőszövetkezeteknek a jó búzatermés érdekében nagyobb gondot kell fordítaniuk a vetőmagok minőségére, ne utólag, hanem vetés előtt vizsgáltassák meg a saját termésű vetőmagjaikat. Nem szabad előfordulnia olyan esetnek, hogy csak 40— 50 százalékos életképességű magok jussanak a földbe. Novák Éva csírát preparál (Szepesi László felvétele). Vetőmagtermeltető és Értékesítő v_______ Országos Vállalat ajánlata! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! 15 %-os árengedménnyel korlátlanul megvásárolhatja az abraktakarmányborsó vetőmagot, ha megrendelését október 31-ig feladja. Fajtákról, szállítási feltételekről részletes tájékoztatást adnak a vállalat területi központjai. (Vas, Veszprém, Zala megye.) Szombathely, Söptei u. 72. Megrendelésre azonnal szállítunk!