Zalai Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

4 A nagykanizsai NEB megvizsgálta Több ssfis vagon gyümölcs ment veszendőbe a termelőknél A nagykanizsai Népi Ellen­őrző Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogy a nagyka­nizsai járásban biztosított-e a háztáji és a zártkerti gyümöl­csösök termésének hasznosítá­sa, a felvásárló szervek gon­­doskodnak-e a megtermelt gyümölcs értékesítéséről és hogy a felvásárlói és fogyasz­tói ár megfelel-e a kölcsönös érdekeknek? A vizsgálat közel egy hóna­pig tartott, tizenhat népi ellen­őr vett résírt, benne és kiter­jedt nyolc földművesszövetke­­zet és hat termelőszövetke­zet tevékenységére. Alapvető ellentmondás A részletekbe bocsátkozás előtt érdemes néhány monda­tot idézni a NEB jelentéséből, amely egy alapvető ellent­mondásra hívja fel a figyel­met. Becslés szerint felvásár­lás hiányában évente több száz vagon gyümölcs megy tönkre a nagykanizsai járásban Majd egy másik idézet: „Az értékesítési, felvásárlási ne­hézségek miatt a több száz va­gonra tehető gyümölcs tönkre­­menése mellett a városi lakos­ság gyümölcsellátása az év legnagyobb részében nem ki­elégítő. A fogyasztói ár a fel­vásárlói ártól magasan eltér, főleg az értékesítésben, felvá­sárlásban közreműködő szer­vek miatt, kisebb mértékben pedig a szükségszerűen jelent­kező költségek miatt”. A megtermelt, de veszendő­be menő gyümölcs a mérleg egyik oldalán jelentkezik, míg a másik serpenyőben a nem kielégítő gyümölcsellátás és a viszonylag magas ár találha­tó. Ezek a körülmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagykanizsai járásban — de valószínű, hogy másutt is — valami nincs rendben a gyü­mölcsértékesítés és hasznosí­tás, illetve a termelés körül. Alacsony áron sem kell A nagykanizsai járás terüle­tén a kataszteri nyilvántartás szerint 3717 hold szőlő és 3103 hold gyümölcsös található. E területek egy része a termelő­­szövetkezetek megalakulásával a közös gazdaságokba került, de jelentős terület maradt a lakosság birtokában is. A gyü­mölcs és szőlő területet növel­te meg a Nagykanizsai Állami Gazdaság 1270 holdnyi új tele­pítésű szőlő- és gyümölcsöse, a termelőszövetkezetek pedig napjainkig 500 hold szőlőt és 906 hold gyümölcsöst hoztak létre. Ezzel párhuzamosan a háztáji és zártkerti gazdasá­gokban is fellendült a gyü­mölcsfa telepítés. Nézzük meg — a NEB je­lentése alapján —, hogy mi lesz a megtermelt gyümölcs sorsa? A nagyüzemi gyümölcsösök többségéből szerződés alapján értékesítik a termést. A ház­táji és zártkerti gyümölcsö­sök termésének felvásárlásá­val az ÁFÉSZ és a termelő­szövetkezetek foglalkoznak, de érvényesül a piacon­­törté­nő eladás is. Néhány község­ben mindkét felvásárlási for­ma megtalálható, de a jelen­legi szervezettség mellett még­is korlátozott a gyümölcsök értékesítése megfelelő felvevő piac megteremtésének hiánya miatt. A közvetlen értékesítés­sel foglalkozó szervek, mint például a MÉK, csak annyit vásárolnak fel, amennyit gyorsan értékesíteni is tud­nak. Nem egy esetben előfor­dult, hogy már a folyamat­ban levő felvásárlást is leállí­tották, mert a továbbértékesí­tés nem látszott biztosított­nak. Ugyanakkor előfordult az is, hogy a leszerződött termést sem tudták felvásárolni az ér­tékesítő szervek, de az is, hogy a termelők sem tettek eleget a szerződésben foglalt kötele­zettségeiknek. Ennek egyik oka, hogy egy­két gyümölcs kivételével a felvásárlási ár nem találkozik a termelők érdekeivel, de a megtermett gyümölcs sokszor még az alacsony áron sem kell. Megszívlelendő javaslatok Külön gond az, hogy a vi­szonylag gyenge minőség miatt a kereskedelemben forgalom­ba nem hozható gyümölcsök hasznosítására jóformán sem­mi lehetőség sincs. A feldol­gozó ipar elsősorban a nagy­üzemi gyümölcsösök export és belföldi piacon nem értékesít­hető termékeit használja fel ipari célra. A háztáji gyümöl­csösökből eredő gyümölcsök aszalásával, gyümölcslé készí­tésével­, ecet előállításával semmilyen szerv sem foglal­kozik, holott ez célravezető megoldás volna. A háztáji és zártkerti gyü­mölcsösök termésének felvá­sárlásával, hasznosítási lehető­ségével a lakosság tehát nincs megelégedve, mert a megter­melt mennyiség egy részét tudja csak elfogadható áron értékesíteni. Ugyanakkor, mint a jelentés már említette, a városokban nem kielégítő a gyümölcsellátás. A NEB-nek a helyzet meg­változtatása érdekében tett ja­vaslatai közül kettő különös figyelmet érdemel. A járási tanács végrehajtó bizottsága, koordinálva a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságával és a tsz szövetséggel, kezdeményezze és támogassa, hogy a felvásárló és értékesítő szervek teremtsék meg a le­hetőségét a felvásárolt gyü­mölcs huzamosabb ideig való tárolásának, majd értékesíté­sének. Ha ugyanis lenne ilyen lehetőség, akkor a gyümölcs­ellátás folyamatos lehetne, s nem adódnának értékesítési gondok. Jó javaslat az is, hogy a te­rületi tsz szövetség koordiná­lás útján tegye lehetővé, hogy több termelőszövetkezet társu­lás útján létesítsen aszaló-, gyümölcslé feldolgozó- és gyü­mölcsecetet előállító üzemet, ahol a termelők az egyébként értékiesí­the­tet­len gyümölcsöt hasznosíthatnák. A javaslatok megvalósítása nemcsak a termelőknek jelen­tene bevételi forrást, hanem nyilvánvalóan hozzájárulna a városi lakosság jobb ellátásá­hoz is. Sz. Z. ÁGOSTON LÁSZLÓ: A „modern“ nyugati világ - mellékutakról ••• (36.) Félmillió szakember rablásból Argentínában 15 év alatt az ötszörösére, az EAK-ban 5 év alatt a háromszorosára, Indiá­ban 8 év alatt több mint négy­szeresére nőtt az elrabolt szakemberek száma. Beszédesen­ bizonyítja az amerikai agyrablás tendenciá­inak erősödését, hogy amíg korábban 12—13 ezer külföldi szakembert „telepítettek le" évente, addig napjainkra ez a szám 16—18 ezerre emelkedett. Az amerikai munkaügyi mi­nisztérium prognózisa szerint 1975-ig további 4,3 millió egye­temi végzettségű szakemberre lesz szüksége az országnak. Ebből mintegy félmilliót „im­port” útján terveznek biztosí­tani. A fejlődő országok és Nyu­­gat-Európa kvalifikált szak­embereinek tömeges Ameriká­ba hódításával egyidőben már a hatvanas évek elején meg­indult a magyarázat­keresés. A magyarázatok Számottevő irodalma van azoknak a teóriáknak, ame­lyek azt bizonygatják, hogy ebben a mai amerikai agy­­rablásban nincs semmi új, csupán arról van szó, hogy a tehetségek „dúsabb legelőket" keresve vándorolnak. Aztán van olyan nézet is, amelyik a technikai—műszaki haladás fontos vívmányaként igyekszik feltüntetni a szelle­mi értékek elrablását, mond­ván, hogy egyenesen helyes és örvendetes, ha a kvalifikált szakemberek azokba az orszá­gokba áramlanak, ahol maxi­mális termelékenységgel dol­­gozhatnak. Nem kevés aztán azoknak a száma sem, akik az amerikai agyrablást kizárólag úgy pró­bálják beállítani, mint a köz­lekedés forradalmánál­, a föl­di távolságok egyszer és min­denkorra történő leküzdésének normális következményét. ...és az igazság Milyen jól hangzanak, mennyire reálisnak tűnnek ezek a magyarázatok. Csupán az a kis hibájuk van, hogy egyetlen szavuk sem igaz!­­ Valóban tud a világ olyan esetekről, amikor egy-két tu­dós a nagyobb érvényesülés, a kedvezőbb kutatási feltéte­lek reményében más ország­ban telepedett le. Más esetben a politikai és faji üldöztetés vezetett nagyobb létszámú ki­vándorlásokra. Az azonban, hogy a fejletlen országokban kiképzett kvalifikált szakem­berek évről évre tömegesen elhagyják hazájukat, és a leg­fejlettebb tőkés államban te­lepednek le , napjainkban új jelenség Hamis az a magyarázat is, amelyik a munkaerő árának különbségével, más szóval a nagyobb kereseti lehetőségek­kel magyarázza a szellemi erők tömeges disszidálását. Ha ez igaz volna, akkor ennek nem csupán a tudományos ká­dereket, hanem sokkal inkább a szakképzetlen munkaerőt is kellene érintenie. És még valamit: Ha ez az okoskodás helytálló volna, ak­kor a tőkés piaci törvények értelmében a kapitalista vi­lág szellemi értékeinek addig kellene vándorolniuk, amíg bérük mindenütt egyforma nem volna. A valóságban azonban semmi ilyesmi nem történik. Merő hazugság az agyrab­lásnak „normális jelenség”­­ként történő feltüntetése is. Ez a normális állapot a gya­korlatban azt jelenti, hogy a világ több mint 80 fejletlen országában szánalmasan ala­csony a nemzeti jövedelem, ki­fosztott és torz a nemzetgaz­daság, nyomorúságosan kevés a képzett szakember. Ilyen helyzetben tesznek szinte em­berfeletti erőfeszítéseket a szükséges szakemberek kine­velésére, biztosítására. Ezzel szemben az országok másik csoportjában magas a nemzeti jövedelem, szilárdan áll tőke és káderek dolgában. Ugyan­akkor csak korlátozottan ké­pez szakembereket, inkább in­gyen elsajátítja, elrabolja a fejletlen országokban kinevelt tudományos kádereket. (Folytatjuk) ZALAI HÍRLAP Az idén hatvan-, jövőre százezer csirke Sárhidáról A sárhidai termelőszövetke­zetben rendkívül jól bevált a Lohmann csirke. Egy kiló hús előállításához mindössze 2,20 —2,40 kiló takarmányt hasz­náltak fel és csökkentették az elhullási arányt is. Ebben az évben öt turnusban neveltek Lohmann csirkét és minden turnusban 12 ezer baromfi volt. Jövőre ennél jóval több csirkét kívánnak értékesíteni. A jó eredmények ösztönzően hatottak a gazdaság vezetőire és ezért nem sajnálják a be­ruházást sem. Negyvenezer fo­rint költséggel bővítik a csi­benevelőt, és így minden tur­nusban 15 ezret tudnak fel­nevelni. Ugyanakkor január­tól megkezdik a zsíros táp etetését is, ami megrövidíti az állatok nevelési idejét. Ezzel lehetővé válik, hogy öt helyett hét turnus csirkét adjanak a feldolgozó iparnak. Már nem ismeretlen , most itthon vagyunk Szo­­csiban az azúrkék Fekete-ten­­ger partján, ahol 11 ország énekesei adtak randevút egy­másnak a politikai énekek nemzetközi fesztiválján. Nagy Márta, Kerekes János , Re­ményi Gyenes István „Az ének a bronzkatonáról” című dalát énekli. A dal Vaszilij tüzér hősiességéről szól. Még el sem szállnak az utolsó ak­kordok, amikor egy férfi fel­áll a nézőtéren. A férfi Va­szilij Mihajlovics Golovcov. ő az, akiről Kisfaludy Stróbl az ismeretlen katonát mintáz­­ta, akit a magyar rádiósok az eml­ett dal segítségével ke­restek. A Másnap a tévé képernyőjén látjuk őt viszont Nagy Már­ta és Csaba István énekesek társaságában. — A fesztivál előtt hallot­ta-e a dalt? — kérdezi a mű­sorvezető. — Tudtam a dalról. Buda­pesten hallottam róla, amikor magyar barátaim meghívásá­ra ott vendégeskedtem. De a dalt itt Szocsiban hallottam először, s hatása alól még ma sem szabadultam. Engedve a kérésnek Golov­­cov életéről beszél. — A háború a Volga mel­lett ért. Bevonultam, har­coltam a Donnál, a Balti-ten­ger mentén. És részt vettem Budapest felszabadításában. A háború után visszatértem szülőföldemre, az Ivanovszkij megyei Terkovo városba. Ma egy textilkombinát minőségi ellenőre vagyok. Van csalá­dom, gyerekeim, és sok-sok barátom, közülük nem keve­sen Magyarországon. Az ismeretlen katona, nem ismeretlen többé. A buda­pesti idegenvezetők a Gel­lért-hegyen a felszabadulási emlékműnél állva, arról be­szélhetnek már a turistáknak, hogy az emlékmű katona alakja nem az ismeretlen tü­zér, Vaszilij, hanem Vaszilij Mihajlovics Golovcov. Anatolij Bojko Utóneve egy­szerű orosz név: Vaszilij. Csak ez a név emlékezte­tett rá amióta egy negyedszázaddal ezelőtt Kisfaludy Stróbl Zsigmondi, Kossuth-díjas szobrászművész megalkotta a Felszabadulási emlékművet. Nemrég körülmé­­nyeim úgy hoz­ták, hogy a Zalai Hírlap vendége­ként Budapesten, a Gellért-hegyen járhattam. A mo­numentális em­lékműnél az is­meretlen katona bronz szobra előtt állva hallgattam kísérőmet Vaszi­­lijról, a tüzérről, ak­iről közvetle­nül a harcolt be­­fejezte után min­tázta az ismeret­len katonát a mester, örök em­léket állítva ez­zel a felszabadító szovjet katoná­nak. Vaszilij Mihajlovics Gotovcov­Fotó: Iván Grigor** 680 mázsa hús, 40 ezer palack bor, 75 ezer tojás Mi kerül a karácsonyi asztalokra?­­ A Zala megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fel­készült az ünnep előtti csúcs­­forgalomra. A megye két vá­rosában és az olaj­vidéken ösz­­szesen 480 mázsa hús kerül a karácsony előtti napokban az üzletekbe. Ennek a mennyi­ségnek 50 százaléka friss, 10 százaléka fagyasztott sertés­hús, 15 százaléka friss, 19 szá­zaléka pedig fagyasztott mar­hahús lesz. 160 mázsányi kü­lönféle húskészítményről is gondoskodtak. A vállalat 185 mázsa vágott baromfit rend­et Sárvárról ,■ 85 mázsa csirkét, 12 mázsa kövér libát, 8 mázsa pecsenyepulykát, 8 mázsa pe­csenyekacsát, 5 mázsa csirke­combot és mellet, s 87 mázsa különféle aprólékot szállítanak vasárnap, hétfőn és kedden az üzletekbe. 30 mázsa élőhalat és 20 mázsa halfilét is besze­reztek. 40 ezer palack — 140 fajta — bor, 5 ezer palack pezsgő, 20 ezer palack szesz és likőr, 26 ezer palack sör sorakozik a vállalat üzleteinek polcain a vevőkre várva. 390 mázsa szaloncukor, 28 mázsa csokoládé fenyőfafüg­­gelék, 14 mázsa fondant fenyő­fafüggelék van az üzletekben és a vállalat 5500 folyóméter­nyi fenyőt is árusít. Az ünnepi süteményekhez 75 ezer darab friss tojás áll ren­delkezésre, s olcsóbb mint ta­valy, 2,30 helyett 2 forint lesz darabja. 7 ezer félkész tortát, 1800 csomag különféle vaj­krémet, 600 kiló vegyes tea­süteményt, 1400 diós és má­kos bejglit szállítanak ki az üzletekbe. A vállalat mind a tejiparral, mind a sütőiparral megálla­podott a szárítások menetében és feltételeiben. Úgy akarják, hogy ezekből a fontos élelmi­szer­cikkekből folyamatos és fennakadás nélküli legyen az ellátás. Reméljük, hogy ez nem csak ígéret marad, hanem va­lóban így is lesz. Gondokkal is meg kell küz­deni. A kedvezőtlen időjárás következtében a Fűszert szá­mos élelmiszer szállításával el­maradt. Emiatt a napokban zavarok keletkeztek a só, liszt, déligyümölcs, élesztő ellátás­ban. Fokozta a gondokat az is, hogy a szállítási akadályok következtében az üzletekben felhalmozódtak az üres cso­magoló eszközök, s ezek a rak­tári férőhelyeket csökkentet­ték. A hiányok leküzdésére a Füszért ígéretet tett, remél­hető, hogy most már az emlí­tett árucikkekből is elegendő kerül az üzletekbe. Tízezer külföldi telefonkapcsolásra számít az ünnepekben a posta A helyközi távbeszélő igaz­gatóság sok éves tapasztalatai alapján készül a karácsonyi és az újévi nemzetközi tele­fonforgalom zavartalan lebo­nyolítására. Tavaly több mint tízezer telefonösszeköttetés­t hoztak létre. Az ünnepek alatt hazánk és a többi európai, va­lamint a tengerentúli orszá­gok, városok között­­ most is legalább ennyire számítanak. Az idén már december 1-től előjegyezte a posta az ünnepi beszélgetéseket, s 15-től to­vábbította az addig összegyűlt igényeket a külföldi kicserélő központoknak. Már korábban bővítették a legnagyobb for­galmú nyugati országokkal az összeköttetések számát, a pos­ta nemzetközi vonalellátottság szempontjából ilyen jól még soha nem állt. Ennek ellenére nem tudnak mindenkit a kért időben — karácsonykor 17— 22 óra között, szilveszterkor éjfél körül kapcsolni. A kap­csolás várható idejéről min­denkit előre értesítenek. Az interközpontban már 23- ával megerősített szolgálatot rendeltek el, 24-én, 25-én és 26-án megháromszorozzák a létszámot. A múlt évben né­hány esetben problémát oko­zott, hogy egyes országokból az ottani telefonközpont a fél­automata hálózat segítségével közvetlenül kapcsolta a hívá­sokat a budapesti előfizetők­nek, így előfordult, hogy a kezelő és a hívott fél nem tu­dott szót érteni. A posta ezért kéri az érdekelteket, hogy várják meg türelemmel a bu­dapesti központ kezelőinek se­gítségét. (MTI) 1969. december 20. Az Észak-zalai Víz és Csatornamű Vállalat felvételre keres segédmunkásokat karbantartó munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában, Zalaegerszeg, Könyök út 9. szám, 1387 mm mod IpQ \ odffi jmtwta [j i n­dmlő fajnait tc. 64 csomag^al ne_várjon az utolsó" ^^^^^^^IPILLANATIG

Next