Zalai Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

2 Bahr beszámolt a kormánynak moszkvai tárgyalásairól Brandt washingtoni útja után dönt Bonn (MTI). Egon Bahr ál­lamtitkár szerdán beszámolt a kormány tagjainak Moszk­vában folytatott eszmecseré­jéről. Von Wechmar, a bonni kormány helyettes szóvivője azt mondotta, az a benyomá­sa, hogy az eddigi moszkvai megbeszéléseken „jó darabot előrehaladtak”. A bonni kormány — hangoz­tatta a szóvivő — csak április közepén hoz határozatot arról, hogy milyen formában kíván­ja továbbfolytatni az eszme­cserét a szovjet kormánnyal. Ennek oka az, hogy egyrészt­ Scheel külügyminiszter nem vehetett részt a szerdai mi­nisztertanácson, másrészt a bonni kormány „meg akarja hallgatni szövetségeseinek vé­leményét”. Világos, hogy Brandt nem akar addig hatá­rozni, amíg Washingtonból vissza nem tért. Jóllehet a bonni szóvivő igyekezett alá­húzni, hogy Brandt csak meg­hallgatja az amerikai tanácso­kat, és a döntés joga­it, illeti, mégis kétségtelen, hogy Wa­shington véleménye v­ag­on fontos szerepet fog játszani. A moszkvai megbeszélések foly­tatása egyébként — természe­tesen — nemcsak Bonntól függ, hanem a szovjet kor­­mánytól is. Von Wechmar részletesen kitért a kabinetülés után ar­ra, hogy az ellenzéki CDU/CSU a kormánytól kapott bizalmas információkat arra használja fel, hogy nyilvános vitákat provokáljon. Az ellenzéknek ez a magatartása — hangsú­lyozta a szóvivő — nem menti fel a kormányt a további ti­toktartás alól. Részleteket Bahr beszámolójáról ezért nem is volt hajlandó közölni a tu­dósítók sok kérdése ellenére sem. A kormány és az ellenzék közötti kiélesedett viszonyra egyébként jellemző, hogy szer­dán Brandt találkozott volna Barrel-lal, a CDU CSU parla­menti frakciójának elnökével. Ez a találkozó elmaradt. A szóvivő kijelentette, hogy a kancellár egyszerűen nem ért rá, s hogy a találkozóra húsvé­­­tán sor kerül. A CDU­ CSU viszont igyekszik úgy beállíta­ni a dolgot, mintha Brandt nem akarta volna fogadni Bar­­telt. Egon Bahr kancelláriai ál­lamtitkár és Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár, akik a közelmúltban Moszkvá­ban, illetve Varsóban folytat­tak eszmecserét a szovjet-nyu­­gat-német, illetve a szovjet­lengyel politikai kapcsolatok­ról, szerdán délután a Bundes­tag három frakciójának együt­tes ülésén tájékoztatták a par­lamenti pártok képviselőit tár­gyalásaik eredményéről. Újab­b thaiföldi katonákat sz&!i£$a!frs05 Lsssssba Heves harcok Long Cheng térségében Vientiane (AP) Souvanna Phouma herceg, laoszi minisz­terelnök a jelek szerint nem­ hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni a Laoszi Hazafias Front pártjának javaslatát, amely szerint az amerikaiak­nak feltétel nélkül meg kell szüntetniük a laoszi területek bombázását. A miniszterelnök egy magas­rangú tanácsadója szerdán azt állította, hogy Szufanuvong herceg levele, amelyet vasár­nap juttattak el Souvanna Phouma hercegnek, „nem tar­talmazott új elemeket”. Az amerikai bombázásokkal kapcsolatos elutasító állás­pontja ellenére, a laoszi kor­mány, mint a szóvivő szavai­ból a továbbiakban kiderült, „lehetségesnek tartja azoknak a pontoknak a kiválasztását Szufanuvong javaslataiból, amelyekről esetleg tárgyaláso­kat folytathatnak”. * A Patet Lao hírügynökségé­nek közlése szerint az ameri­kaiak négy nap leforgása alatt három zászlóalj thaiföldi ka­tonát szállítottak Laoszba. Mi­után március 17-én Long Cheng vidékére dobtak át egy tüzérségi zászlóaljat, március 20-án ugyanerre a vidékre két újabb gyalogos zászlóaljat szállítottak. A UPI vientianei tudósítója szerint Laoszban a Long Cheng-i támaszpont körzeté­ben a központi kormány csa­patai szerdán heves harcokban visszaverték a Patet Lao erői­nek támadását. A szorult hely­zetben lévő kormányos apátok­nak légierők és tüzérség sürgős támogatását kellett kérniük és csak így sikerült kétórás küz­delem után felfogniuk a tá­madást. Ismét diplomatákat raboltak el Santo Domingo (MTI)­ Ked­den reggel elrabolták az Egye­sült Államok Santo Domingó-i nagykövetségének légiattasé­ját, a 48 éves Donald J. Crow­ley alezredest. Az akciót egy dominikai szélsőbaloldali szervezet tagjai hajtották végre. A szervezet ultimátumban jelentette be, hogy 21 politikai fogoly szabadonbocsátását kö­veteli a dominikai hatóságok­tól cserében az amerikai légi­attasé életéért. Közölték to­vábbá azt is, hogy a foglyok szabadonbocsátása után 10 órával eleresztik az amerikai tisztet. Figyelmeztették a ha­tóságokat, hogy a szabadon­­bocsá­tandók névjegyzékére ke­rül mindenki, akit az ultimá­tum kibocsátását követően az esetleges nyomozás során tar­tóztatnak le. Balaguer elnök — akinek a május 16-án sorra kerülő vá­lasztásokon való indulását az említett baloldali szervezet ki­fejezetten ellenzi — állítólag egész éjjel tárgyalt tanácsadói­val az üggyel kapcsolatos teendőkről. Az elnöki palota őrségét, valamint a rendőr­járőröket megerősítették. Buenos Aires (MTI), Para­guay Buenos Aires-i nagykö­vetsége kedden éjszaka érte­sítette az argentin rendőrséget arról, hogy elrabolták Walde­mar Sanchezt, Paraguay Cor­­rientes­ tartomány Ituzaingo ■ városában működő konzulját. A­ magát „Argentin Felsza­­badító Frontnak” nevező szer­vezet hajtotta végre az ak­ciót, 24 órán belül a máso­dik ilyen jellegűt Latin-Ame­­rikában. A szervezet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadon bocsátását követeli, akiket — értesüléseik szerint — a börtönben rendszeresen kínoznak. A dominikai korhiány szer­dán közölte, hogy szabadon bocsátja azt a 21 politikai fog­lyot, akiket Donald J. Crow­­ley-nak, az Egyesült Államok Santo Domingó-i nagykövet­sége légiattaséjának elrablói követelnek cserébe a diplo­matáért. Z­AL 41 HÍRLAP Botrány az angol parlamentben London (MTI) Botrány tört ki az angol parlamentben ked­den délután. A felfordulás főszereplője Bernadette Devlin kisasszony, a protestáns Észak-Írország egyetlen katolikus képviselője volt. Miss Devlin a parlamentben azt követelte, hogy v­izsgálják ki egy észak-ír katolikus, bi­zonyos Samuel Deverney ta­valyi halálát. Szerinte a sze­rencsétlen embert otthonában rendőrök kínozták meg, ez ve­zetett halálához.­­ Ekkor egy unioista (angol­barát) észak-írországi képvi­selő emelkedett szólásra. A törvényhozó, Orr kapitány, heves kirohanásokat intézett Devlin kisasszony személye ellen. Kitételeit a Ház elnöke is sérelmesnek tartotta és fel­szólította a protestáns ír kép­viselőt kijelentéseinek vissza­vonására. Orr kapitány erre híveivel együtt látványosan kivonult az ülésről. Devlin kis­asszony az ülés után húszper­ces beszélgetést folytatott Wilson miniszterelnökkel, és sürgette, hogy a kormányfő rendelje el az incidens kivizs­gálását. Wilson azonban hajt­hatatlan maradt. Ez volt egyébként első találkozásuk azóta, hogy Miss Devlin a Downing Street 10 előtt az ut­cán töltötte a hétfő éjszakát. Wilson akkor nem fogadta, de Devlin kisasszony — éjszakai „őrködése” folytán — megkap­ta a publicitást. RUMOR GONDJA: ki legyen a külügyminiszter? Kormányellenes sztrájk Genovában Róma (MTI): Mariano Rumor, kijelölt olasz miniszterelnök legnagyobb problémája pilla­natnyilag hogy ki töltse be a négypárti „balközép” kormá­nyában a külügyminiszter tisztét. Az Olasz Szocialista Párt (PS) ragaszkodik ahhoz, hogy a külügyminiszteri tárcát a párt veteránja, Pietro Nenni kapja meg. A kereszténydemokrata bal­­szárny ezzel szemben azt sze­retné keresztülvinni, hogy Al­do Moro ülhessen be a kül­ügyminiszteri székbe. A PSI, amely a „balközép” második legerősebb pártja, a régi „formula” felmelegítése folytán jogot formál magának arra, hogy a „kulcstárca” is­mét az övé lehessen. A ke­reszténydemokrata balszárny pedig azért ragaszkodik Moro személyéhez, hogy a vezetőjé­nek mondott Moro révén tart­hassa kezét az olasz politika ütőerén. Politikai források szerint Rumor még ezen a héten át­nyújtja a kormánylistát Sa­­ragat köztársasági elnöknek. Kedden Rómában, Livornó­­ban, Materában és más kisebb városokban voltak sztrájkok és kormányellenes tüntetések, szerdán egész Genovát meg­bénította az általános sztrájk. A kikötőben 116 hajó veszte­gelt elhagyatottan a kikötő­munkások általános sztrájkja miatt, amelyhez a vasasok és az irodai és szállítási dolgozók is csatlakoztak. Több tízezer tüntető több kilométeres sorban vonult vé­gig órákon keresztül a város utcáin, majd tömeggyűlésen vettek részt, amelyen a három nagy szakszervezeti központ vezetői szólaltak fel. Subandrio és Omar a tuti kegyelmet kapott Djakarta (AFP) Suharto in­donéz elnök megkegyelmezett a halálra ítélt Subandrio volt külügyminiszternek és az ugyancsak halálra ítélt Omar Dhani marsallnak, az indonéz légierő egykori főparancsnoká­nak. A hírt az AFP francia hírügynökség közli jól tájéko­zott, de meg nem nevezett dja­­kartai körökre hivatkozva. A francia hírügynökség szerint Suharto még március 16-án megkezdett malaysiai látoga­tása előtt kegyelmezett meg a két­­ halálr­aítéltnek. Subandnot és Omar Dhanit külön-külön megtartott perek­ben ítélték halálra, mindkettő­jüket azzal a váddal hogy részt vettek az úgynevezett 1965-ös szeptember 30-i puccs­kísérletben. Emlékezetes, hogy ennek a „puccskísérletnek” a villámgyors „elfojtása” juttat­ta hatalomra a ma uralkodó indonéz rendszert. Az AFP híre szerint Suhar­to más, hasonló vádakkal ha­lálra ítélt személyeknek is megkegyelmezett. A bünteté­seket életfogytiglani elzárásra változtatták. Új főtitkár a CGXL élén A CGXL főtanácsa, amely Luciano Lamát választotta meg új főtitkárává Agostino Novella utódául, meghallgatta Lama beszámolóját a küszö­bönálló harci feladatokról. * Az Olasz Kommunista Párt vezetősége közleményt adott ki, amely beszámol arról, Agostino novella lemondott a CGIL­ főtitkári tisztségéről, mégpedig azért, hogy a párt­munkával foglalkozhasson. Luciano Lama és Rinaldo Scheda az OKP-ban viselt vezetőségi tagságáról mondott le, hogy a szakszervezeti munkára összpontosíthassa erejét. Rogers—Dobrinyin találkozó Washington (MTI): Rogers amerikai külügyminiszter csü­törtökön találkozott Dobrinyin washingtoni szovjet nagykö­vettel és eszmecserét folytatott vele a közel-keleti helyzetről. A két nagyhatalom utoljára a múlt év végén folytatott két­oldalú megbeszélést e tárgy­ban. Román miniszter Pekingben Bukarest (Agerpres). Az­ Agerpres kínai tudósítójának jelentését­­közli, amely szerint március 25-én Pekingbe érke­zett Cornel Burtica román kül­kereskedelmi miniszter. Szer­dán vacsorát adtak a román vendég tiszteletére. A vacsora baráti hangulatban telt el. Svoboda látogatása Irkutszkban Irkutszk (MTI): Ludvik Svo­boda csehszlovák köztársasági elnök Mongóliába vezető útján szerdán Irkutszkba érkezett. Megtekintette a város neveze­tességeit, majd részt vett az SZKP területi bizottsága és az irkutszki területi tanács vég­rehajtó bizottsága által tiszte­letére adott ebéden. Ma reggel tovább repül Ulan Bátorba. Újabb bankállamosítás Indiában Új-Delhi (MTI): Az indiai parlament alsóháza kedden jóváhagyta a kormánynak azt a döntését, hogy államosítsa­nak 14 kereskedelmi bankot. Az alsóház viszont elutasította a baloldali ellenzéknek azt a módosítási javaslatát, hogy In­diában államosítsák a külföl­di bankokat is. Megérkeztek N­y­ugat-Berlinbe a nagykövetek Berlin (MTI): Szerdán este Nyugat-Berlinbe érkeztek Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok nyugat-né­metországi nagykövetei, hogy részt vegyenek a csütörtökön kezdődő és Nyugat-Berlin helyzetével foglalkozó négy­hatalmi tárgyaláson. N­épfront-küldö­ttség utazott Mongóliába Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja veze­tésével szerdán népfront-kül­döttség utazott Mongóliába. Podgornij Teheránban Teherán (MTI): N V. Pod­gornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kíséretéve­, szerdán hiva­c­cs láto­násra Teheránod érke­­tt. Alasszi fogadta dr. Dimény Imrét Damaszkusz (MTI)­ Dr. Nu­­reddin Alasszi, a Szíriai Arab Köztársaság államfője és mi­niszterelnöke kedden baráti látogatáson fogadta dr. Di­­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és küldöttségét. A magyar mi­niszterrel és küldöttségével baráti eszmecserét folytatott. 1910. március 16. Tárgyalónk Nyugd­-Berlinrel­ ­N­­yugat-Berlinben véget értek az előkészületek a négy nagyhatalom képvise­lőinek­ ma kezdődő, Nyugat- Berlin helyzetének megvitatá­sát célzó tárgyalásaira, ame­lyekre az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugat-ber­lini épületében kerül sor. Az 1944. évi londoni meg­állapodás létrehozta a Szövet­séges Ellenőrző Tanácsot, amely Németország teljes fegyverletétele után, a Hitler­­ellenes koalícióban részt vett szövetséges megszálló hatal­mak legfőbb ellenőrző szerve­ként működött egészen addig, amíg 1949-ben a nyugati ha­talmak, együttműködve a nyu­gat-német kereszténydemokra­tákkal, ketté nem szakították N­émetországot és­­ Berlint. A Szövetséges Ellenőrző Ta­nács nyugat-berlini épülete előtt ma is ott lobog a négy megszálló hatalom zászlaja, s az épületben tevékenykedő szövetséges légibiztonsági köz­pontban helyet foglal a szov­jet hadsereg képviselője is. A Szovjetunió az NDK-val megkötött 1955. évi megálla­podásában teljes mértékben biztosította a Német Demokra­tikus Köztársaság szuvereni­­tását, mind az NDK területére, mind pedig Berlin volt szovjet szektorára, a Német Demok­ratikus Köztársaság mai fő­városára vonatkozóan. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság a Szovjetunió javára le­mondott bizonyos jogairól. En­nek értelmében a három nyu­gati megszálló hatalom fegy­veres erői számára a Szovjet­unió szavatolja a Nyugat-Ber­­linbe vezető összekötő utakat és ellenőrzésük is szovjet hatáskörbe tartozik. Ugyan­csak szabad mozgása van mind a négy volt megszálló hatalom fegyveres erőihez tartozó személyeknek a város mindkét felében. Őt ma kezdődő tárgyalások kapcsán idézzük fel rö­viden a berlini és nyugat-ber­lini státusra vonatkozó állás­pontokat. A Német Demokratikus Köz­társaság álláspontja szerint Berlin az NDK fővárosa, s a három nyugati megszálló ha­talomnak ma már semmi jog­címe sincs a város négyhatal­mi státusára hivatkozni. Nyu­­gat-Berlin, a NDK területén és annak közepén fekvő, ön­álló politikai egység, jelenleg a három nyugati hatalom meg­szállása alatt. Nyugat-Berlin sohasem tartozott a Német Szövetségi Köztársasághoz és jelenleg sem képezi részét. Az NDK, következményeket kilátásba helyezve, elutasít minden olyan lépést, amely Bonn bekebelezési szándékát juttatja kifejezésre Nyugat- Berlinnel szemben. A nyugatnémet kormány (és egyben a nyugat-berlini sze­nátus) véleménye szerint a négyhatalmi megszállási státus egész Berlinre vonatkozik. Nyugat-Berlin a három nyu­gati hatalom felségjoga alatt áll. Az időközben beállott vál­tozások alapján Kelet-Berlin (értsd: Berlin, az NDK fővá­rosa) éppen olyan realitás, mint Nyugat-Berlin, megnöve­kedett státusa. Ip­ nyugatnémet és nyugat­** berlini felfogás szerint a várost kifelé, a három nyugati hatalom megbízása alapján, Bonn jogosult képviselni. A három nyugati megszálló ha­talom nyilvánvalóan a nyugat­német állásponthoz közel eső elképzeléssel lép fel a megbe­széléseken. Kiegészítőleg azon­ban meg kell jegyezni, hogy a nyugati hatalmak elsősorban saját pozícióik fenntartására törekednek Nyugat-Berlinben, és a város — bizonyos mér­tékig általuk is elismert — különleges státusára hivatkoz­va, mindeddig elutasították a város kifejezett bekebelezésére irányuló bonni törekvéseket. A nyugati hatalmak a meg­beszéléseken várhatóan első­sorban az összekötő útvonalak problémájára összpontosítják, erőfeszítéseiket. A Szovjetunió természetsze­rűleg abból indul ki, hogy Nyu­gat-Berlin önálló politikai egy­ség, amelyre a szövetségi köz­társaság semmiféle módon nem formálhatott és nem for­málhat igényt. A Szovjetunió a Német De­mokratikus Köztársasággal egyetértésben elutasítja a szö­vetségi köztársaság nyugat­berlini jelenlétét. A Szovjet­unió ugyanakkor realitásnak tekinti a Nyugat-Berlinben ki­alakult társadalmi és gazda­sági rendszert. At tárgyalások most előre­­láthatóan egy napig fog­nak tartani. Elsősorban csak arra szolgálnak majd, hogy a felek kifejtsék álláspontjukat. Folytatásra, a francia nagy­követ személyének változása és más, terminus­ nehézségek miatt, valószínűleg csak áp­rilis második felében kerül sor. T. J. államcsínykísérlet Chilében Santiago de Chile (MTI): Patricio Rojas, chilei belügy­miniszter szerdán bejelentet­te, hogy államcsínykísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg. Az elvetélt puccs résztvevő­it — tényleges valamint nyugállományú katonatiszte­ket —, akik a bejelentés sze­rint „meg akarták változtatni az ország alkotmányos jelle­gét”, a hatóságok letartóztat­ták. Vezetőjük Horacio Gamboa nyugállományú tábornok, aki 1957-ben, Carlos Ibanez el­nöksége alatt a belügyminisz­tériumot vezette. A chilei biztonsági szolgá­lat emberei február 18 óta követték nyomon az összees­küvés szálait, amikor katona­tisztek egy csoportja kor­mányellenes gyűlést tartott Az összejövetelek később többször megismétlődtek. Az összeesküvők felett hadd toróság ítélkezik.

Next