Zalai Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

1970. március 20. Egymillió tő virág április 4-re Negyven városban húszezer négyzetméternyi parkterületet ültetnek be virágokkal a fel­­szabadulás évfordulójára, a Kertészeti Egyesülés gondozá­sában. Az első tavaszi virágok fej­lődését erősen hátráltatta a szokatlanul hosszúra nyúlt tél, a kevés napfény, ezért fóliasátrakkal védték az ár­vácska-, a tulipán- és a cim­­­erária-ágyásokat. A szokás­tól eltérően egyébként az idén piros muskátlik is virítanak majd április 4-én a parkok­ban. A városok legfontosabb emlékműveit, központi park­jait, s az újonnan megnyíló budapesti metróállomások környékét összesen egymillió tő virág díszíti majd. (MTI) Gazdag program Nagykanizsán Nagygyűlések, kiállítások, dalostalálkozók és más események felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére Díszes, az ünnephez illő ki­vitelben — Haraszti László Derkovits-díjas festőművész grafikáival — a városi párt­­bizottság és a tanács a napok­ban adta közre a felszabadu­lásunk 25. évfordulójának nagykanizsai eseményeit, ün­nepségeit tartalmazó program­füzetét. Április 1-én az MSZMP vá­rosi bizottsága koszorúzási emlékünnepséget rendez a Bé­­ke út 6. számú háznál. Ebben az épületben alapították meg 1945-ben a Magyar Kommu­nista Párt városi szervezetét. Délelőtt 10 órai kezdettel a városi pártbizottság és tanács együttes ünnepi ülést tart a Hevesi Sándor művelődési központ nagytermében. Beszé­det Vándor László, a megyei párt­ vb. tagja, a városi párt­­bizottság első titkára mond. Az ünnepi ülés után a műve­lődési központ irodalmi szín­pada és kamarakórusa ad mű­sort. Déli 12 órakor nyitják meg a Thuri György Múzeum Lenin úti termeiben a „Nagy­kanizsa 25 éves fejlődése" cí­mű kiállítást, amelyen fény­képekkel, dokumentumokkal, grafikonokkal mutatják be a város negyedszázados fejlődé­sét. Még ezen a napon, a Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum sportcsarnokában ün­nepi nagygyűlést rendeznek. Április 2-án, este 7 órakor a város kiszistái nagyszabású fáklyás felvonulással köszön­tik a város és az ország fel­­szabadulásának 25. évforduló­ját. Április 3-án pedig a város úttörő énekkarai jubileumi da­lostalálkozót tartanak a Fabik Károly úttörőházban. Április 4-én, hazánk felsza­badulásának évfordulóján reg­gel 8 óra 30 perckor a kiszis­­ták megkoszorúzzák a szabad­ságunkért elesett szovjet és bolgár hősök temetőjének em­lékművét. 9 órakor a Szabad­ság téren lesz koszorúzási em­lékünnepség és az új KISZ- tagok ez alkalommal tesznek fogadalmat a város népe előtt. A városi KISZ bizottság öt fordulóban felszabadulási ju­bileumi vetélkedőt rendez, amelyet április 5—15 között bonyolítanak le a Fegyveres Erők klubjában és az Erkel Ferenc olajipari művelődési otthonban. E vetélkedő soro­zat megyei döntőjét is Nagy­kanizsán tartják, április 30-án a Fabik Károly úttörőházban. Április 12-én „Kommunista vasárnapot” tartanak a város­ban, valamennyi KISZ szer­vezet és úttörőcsapat tagjai közhasznú termelő és társa­dalmi munkát végeznek a ju­bileum tiszteletére. Április 20-án 18 órakor a Fabik Károly úttörőházban a városi szimfonikus zenekar ün­nepi hangversenyt ad, majd másnap, Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére 17 órakor centenáriumi nagygyű­lést rendeznek, ugyancsak az úttörőházban. Beszédet Söjtör János, a nagykanizsai járási pártbizottság első titkára mond. Közreműködik a Heve­si Sándor művelődési központ irodalmi színpada. Április 22- én 17 órakor az Erkel Ferenc olajipari művelődési otthonban rendezik meg a „Lenin élete, munkássága” című szellemi vetélkedősorozat városi döntő­jét. Április 24-én pedig a Gyarmati Ifjúság Napja alkal­mából a városi KISZ bizottság nagygyűlést tart a Károlyi­kertben. Május 1-én délelőtt 9 órai kezdettel Nagykanizsa népe színes felvonulással köszönti a munka ünnepét. Ezen a na­pon nyitják meg a Thuri György Múzeum Lenin úti he­lyiségeiben a II. Életünk című országos fotókiállítást. Május 8-án 17 órakor a Győzelem Napja tiszteletére ünnepi meg­emlékezést tartanak a Fegy­veres Erők Klubjában. Május 10-én kerül sor ezúttal már tizenegyedik alkalommal a hagyományos zalai dalostalál­kozóra, amelyen a megye leg­jobb énekkarai és más me­gyékből meghívott kórusok szerepelnek. Május 12-én a városi KISZ bizottság kultu­rális fórumot rendez. A tava­szi ünnepségeket május 31-én a Kustár Zsuzsa iparművész és Szabolcs Péter szobrászmű­vész alkotásaiból összeállított kiállítás megnyitásával feje­zik be. Ez alkalommal mutat­ják be a Városi Képtár leg­újabb szerzeményeit is. Szigorúan ellenőrzik, megfelelnek-e az élelmiszer-higiéniai előírásoknak az új kis- és középüzemek Megszigorítják az új élelmi­szeripari kis- és középüzemek higiéniai ellenőrzését. Az in­duló létesítményeknél arra is súlyt helyeznek, hogy már a tervezés és a kivitelezés ide­jén is érvényre juttassák a jogszabályok által előírt köte­lező érvényű egészségügyi elő­írásokat — mondotta dr. Ká­dár Tibor a MÉM­ főosztály­­vezetője, a megyei főállatorvo­­sok szerdai értekezletén. A tapasztalatok szerint mind több mezőgazdasági nagyüzem, tsz-társulás, szakszövetkezet, stb. igyekszik élelmiszer-fel­dolgozással növelni jövedel­mét. A működési engedélyt csak akkor kaphatják meg, ha a területileg illetékes járási közegészségügyi felügyelő mel­lett az­ állategészségügyet, a gyártási és a speciális feldol­gozási technológiát jól ismerő állategészségügyi szervek ez ellen nem emelnek kifogást. A melléküzemági létesítmények­ben az állatorvosok naponta ellenőrzik, a munka során nem vétenek-e az egészségügyi elő­írások ellen. Ezen túlmenően azonban az országban működő 40 állategészségügyi intézmény különösen a hús- és a tejipari üzemekben időszakonként szi­gorú ellenőrzéseket tart. Az élelmiszerhigiéniára felügyelő állatorvosok száma meghalad­ja a 350-et, tervek szerint a következő években az appará­tust tovább bővítik. Az állatorvosok tavaly ösz­­szesen 3,6 millió állatot vizs­gáltak meg. 81 000 mintáról a laboratóriumi próbák után döntötték el, hogy a húst vagy a­­ tejkészítményt forgalomba hozhatják-e. Az élelmiszerhi­giéniai vizsgálatok száma ta­valy meghaladta az 1,8 milliót. Ennek a rendkívül szigorú kontrollnak köszönhető, hogy az állami élelmiszeripar ter­mékei az elmúlt években tö­meges ételmérgezést sehol sem okoztak, a minőségi mutatók terén is nagy javulás tapasz­talható. A főosztályvezető bejelentet­te, hogy rövidesen kiadják az üzemek élelmiszer-higiéniai szabályait, amelyek valameny­­nyi élelmiszerfeldolgozó léte­sítmény vezetői számára mérv­adók. (MTI) 15 zalai mezőgazdasági üzem jelentkezett a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra Három év után — augusztus 28-a és szeptember 20-a között — ismét megnyílnak az — im­már hatvanhetedik — Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui. Ez a kiállítás azonban több lesz a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar szo­kásos országos seregszemléjé­nél mivel, hazánk felszabadu­lása 25. évfordulójának törté­nelmi jelentőségéhez kapcso­­lódva nagyobb célt, magasabb mércét állít maga elé A mezőgazdasági üzemek­nek januárban adták ki a je­lentkezési lapokat erre az or­szágos seregszemlére, hogy ki­emelkedő eredményeikkel — szántóföldi növénytermesz­tésben, kertészetben, gyü­mölcstermesztésben és állatte­nyésztésben — reprezentál­hassanak a kiállításon. A napokban ülésezett a me­gyei bíráló bizottság, s úgy döntöttek, hogy megyénket 15 gazdaság képviseli majd ezen a nagy jelentőségű eseményen.­­Legalábbis 15 mezőgazdasági üzem jelentkezését továbbí­tották. A budapesti szakbi­zottságok április 30-ig igazol­ják vissza a megyei tanács­nak elfogadásukat. Mi mindent kíván felvonul­tatni Zala? A zalaszentgróti, a zalaegerszegi, a baki és a nagykanizsai állami gazdaság körtével és almával jelentke­zett a kiállításra. A bakiak aszalvány szilvájukat és al­májukat is szeretnék bemu­tatni. Nem hiányzik a zalai termesztésű szőlő sem: a za­­laszabari tsz Chasselas-jával jelentkezett. A zalakomári Árpád vezér termelőszövet­kezet uborkájával és sárga­répájával nevezett. A szán­tóföldi növénytermesztés­ből Zala őszi búzával, rozs­­zsal , őszi árpával, kukori­cával, lucernaszénával, cu­korrépával, borsóval, repcével, rostlennel kíván bemutat­kozni. Az 1967-es országos kiállí­táson megyénk nem mutatott be szarvasmarhát. Idén nyí­lik rá lehetőség. Sem So­­mogyból, sem Veszprémből nem kerülnek be szarvasmar­ha tenyésztési eredményeket reprezentáló állatok, Zala ko­moly állománnyal „rukkol ki.” Az olaszországi „vendég­­szereplés” után megtekinthe­tő lesz a 67. Országos Mező­gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a zalaegerszegi állami gazdaság magyar tar­ka bikája az üszős csoporttal. A pókaszepetki­­sz és a za­laszentgróti állami gazdaság hússertéssel, az utóbbi egy magyar fésűs merinói kos­sal is jelentkezett. A cseszt­­regi termelőszövetkezet és a nagykanizsai Vörös Csillag tsz kancákat vonultat fel. A Balti Állami Gazdaság rádi­­házi ménesének tenyészeté­ből részvételre jelentette be Kabala nevű fekete ügető­ménjét. Abszolút magyar re­korder, több magyar és kül­földi díj nyertese. Anyja, a Babona, az 1962. évi Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítá­son a lótenyésztés „Nagydí­jas kancája” díjat kapta. A Kabalán kívül egy ügető ket­tes ménfogattal, egy pár törzskanca fogattal és 2—3 sportugró lóval kíván még szerepelni, az utóbbiakat a bemutatáson kívül eladásra is szánják. ZALAI HÍRLAP Két új magyar gyártmányú félautomata gőzvasalót helyeztek üzembe a Zalaegerszegi Ruhagyárban. A vasalógépet külön hő- és idő, valamint elszívó berendezéssel látták el. Felvéte­lünkön Egyed Erzsébet az új vasalóval dolgozik. (Kiss Ferenc felvétele) Benépesült a határ A tavaszi napsütés — amire oly sokat kellett várni — végre megérkezett, s egyre több em­­bert csalogat ki a földekre. Ahol csak lehet, serényen dol­goznak a földek művelői, s a jó időt kihasználva igyekez­nek pótolni az elmaradt mun­kákat. A Dobri, Csörnyeföld, Mu­­rarátka határát szegélyező hegyvonulaton lévő szőlősker­tekben nem lehet látni olyan parcellát, ahol ne dolgoznának emberek, ne kezdték volna meg a metszést. Mint mond­ják, e munkát is sürgősen el kell végezni, hisz a gyors fel­­melegedés magával hozza a gyors rügyfakadást, s arra rendben kell lenni a szőlők­nek is. A háztáji mellett a közös munkákkal sem késlekednek a Mura parti termelőszövetkeze­tek. A többségben lapos terü létén fekvő földekre gépeik ugyan még nem tudtak rá­menni, de mindenütt ott van a gépet pillanatnyilag helyet­tesítő emberi erő. Muraszeme­nye határában a műtrágyát szórják az őszi vetésekre, a letenyei termelőszövetkezetben a műtrágyaszórással egyidő­­ben végzik a tavaszi vetések alá az istállótrágyázást, s mi­vel a gépek itt sem tudnak még dolgozni a földeken, a munka végzésében az ember segítőtársává ismét a lófogy­­ók léptek. — És Tótszerdahelyen? — Nemcsak megkezdtük a nűtrágya kiszórását, de rövi­desen be is fejezzük — mond­ja a termelőszövetkezet elnö­ke —. Amint jóra fordult az idő, minden munkaképes ta­gunkat mozgósítottunk e sür­gető munkához. Nem várhat­tunk tovább, így is nagyon megkéstünk. Jó lenne, ha gé­pekkel is indulhatnánk már a földeken. Sajnos erre még nincs lehetőség. Naponta fi­gyeljük a földeket, s amint rámehetnek a gépek, nyomban indulunk. Kertészetükben vagy 30 asszony szorgoskodik, készítik az újabb és újabb fóliasátra­kat, a hollandiágyakat. A sok üdezöld növény igazi tavaszt hirdet. — Pillanatnyilag 40 ezer sa­láta van kint­­a fóliák alatt, s ennek folyamatos szállítását a jövő héten megkezdhetjük hisz nagyon szépen fejesed­nek — mondja az elnök —. A tavaszi hónapokban primőr salátából 100 ezer fejet ter­vezünk értékesíteni. Hónapos retket már több esetben is szállított tőlünk a MÉK, s most rövidesen megkezdhetik a sa­­láta átvételét is. — Más primőr? — Az ellátáshoz, amire szük­sége van a kereskedelemnek mindent adunk majd. A sa­látát a paradicsom követi, az is szépen virágzik a fóliasát ■­rak alatt, sőt, részben már megkötődött a termés. Ezután jelentős mennyiségű primőr paprikával jelenünk majd meg a piacon. Bár szántóföldjein­ken is ilyen ütemben tudnánk már dolgozni, mint a kerté­szetben. De talán arra sem kell sokat várni! 3 Új feladatok és lehetőségek az ÁFÉSZ-eknél Küldöttgyűlési jegyzetek A fogyasztási szövetkezeteik a napokban tartották megyei küldöttgyűlésüket. Sok szó esett az eltelt 3 év munkájá­ról, a jövő feladatairól is. A vitában elhangzottakból gyűj­töttünk össze egy csokorra va­lót, ami a lakosság jobb ellá­tását, a háztáji termelés és felvásárlás felkarolását, a szö­vetkezeti demokrácia szélesí­tését sürgeti. Már a választmány vitaindí­­tó beszámolójában is Kádasz János, a MESZÖV elnökségé­nek elnöke több olyan dolgot vetett fel, ami fékezőleg hat a szövetkezeti munkára, a tag­sági, és a lakossági igények kielégítésére. Bizonyára a korábbi tag­­szervezési munka hiányossá­gaira vezethető vissza, hogy a legutóbbi tagrendezés folya­mán a fogyasztási szövetke­zeteknél nyilvántartott tagok­nak csupán 65 százalékát si­került megtartani, ami nem kevesebb mint 20 ezer tag­csökkenést jelent a megyében. A szervezés hibáin túlmenően közreját­­hatott, hogy egyes szövetkezetek igazgatóságai, vezetői megfeledkeztek a szö­vetkezet tagjairól, s csak a gazdaságosságot, a nyereséget szem előtt tartva megszüntet­tek olyan tevékenységeket, amelyek neo­ hoztak ugyan nyereséget, de a szövetkezetek tagjai igényelték azokat. Az utóbbi időben jelentősen csök­kent a fogyasztási szövetkeze­tek szolgáltatói tevékenysége, a háztáji termelést és felvá­sárlást elősegítő munkájuk. Ennek következtében fordul­hatott elő — amint erre Káda­­si János is utalt —, hogy egyes „slágercikkek” felvásárlá­sáért élénk verseny alakult ki a különböző felvásárló szer­vek között, de ugyanakkor senki nem gondolt a zártker­tekben megtermelt alma, kör­te és egyéb gyümölcs felvá­sárlására, a növényvédelem szervezetté tételére, s általá­ban a háztáji zöldség- és gyü­mölcstermelés elősegítésére. E problémákra utalt felszó­lalásakor Csokona Sándor, a megyei pártbizottság titkára is, amikor azt mondta, hogy egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie a vezetésnek a tagsággal való kapcsolat ápo­lásáról, s ennek egyik alap­feltétele ,hogy érdekükben vé­gezzék a vezetőségeik munká­jukat, s ne csupán a nyeresé­get lássák. Mint mondotta, nem lehet nélkülözni az ÁFÉSZ-ek háztáji termelést segítő tevékenységét, termel­­tetniök kell minden olyan árut, amire az országnak szük­sége van. Ezzel egyben tagsá­gi érdekeket is szolgálnak, hisz nagyobb pénzbevételhez juttatják a falu lakosságát. A szövetkezetek társulásával sok ellátási, termeltetési és fel­­vásárlási probléma megold­ható és ennek végrehajtásá­hoz célszerű lenne a termelő­­szövetkezetekkel, kisipari szö­vetkezetekkel kooperálni. Hasonló véleményen volt dr. Kovács Sándor, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese is. Mint mon­dotta, a szövetkezet olyan gaz­dasági alakulat, amelyben az emberek valami cél érdekében összefognak, valami igény ki­elégítését várják a szövetke­zettől. Ha nem kapják meg amit várnak, érdektelenné, kö­zömbössé válnak a szövetkezet iránti. Megemlítette, hogy a sorra kerülő zártkert-ren­dezés után a fogyasztási szövetkeze­tek nyújtsanak segítséget a kialakult zártkertek felújítá­sához, s azt termeltessék, ami­re a piacnak szüksége van. A továbbiakban bírálta a SZÖVOSZ elnökhelyettese, hogy a kereskedelem — így a fogyasztási szövetkezetek is — a piac értékítéletét csak egy­oldalúan veszi figyelembe. Ez úgy jelentkezik, hogy amely áruból kevés van a piacon, annak árát emelik, ha a pia­con valamilyen cikkből telí­tettség van, nem élnek a tar­tós árcsökkentés lehetőségé­re, holott ez is a tagsági érde­keket szolgálná. Sajnálatos tényként említette, hogy né­hány esetben a nagykereske­delem kiharcolt az iparnál ár­engedményt, ezt azonban nem adta tovább a kiskereskede­lemnek, hanem a maga hasz­nára fordította. Jogosan bírál­ta a szövetkezetek ke­reskedelmi vezetőit és bolt­vezetőit, hogy elnézőek az iparral szemben, s egyes cik­keket nem rendelnek, mond­ván, hogy nem tudják igényü­ket kielégíteni. Pedig nem a kiskereskedelem feladata el­bírálni, hogy az ipar miből tudja kielégíteni igényeit, ha­nem a fogyasztói igényeknek megfelelő bátor megrendelé­seket kell adniok. Végezetül a lakásszövetke­zetek formális működéséről szólt a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese. Véleménye szerint — s ez bizonyára a szövetkezők vé­leményével is találkozik — az lenne a helyes út, ha az igény­lő lakosság az építés előtt szö­vetkezhetne — ez más orszá­gokban már így történik —, s akik önerejüket adják, hogy lakáshoz jussanak, nagyobb előnyöket élvezzenek, mint mások. E javaslat rövidesen a kormány elé kerül. A küldöttek felszólalásában is a tenniakarás, a szenvedé­lyesség tűnt ki. Szőnyi János­­ zalaapáti küldött arról szólt,­­ hogy a háztáji termelés minő­ségének javítására is nagy szükség van, s ennek megoldá­sára nem ártana a méhészek­hez, nyúltenyésztőkhöz hason­lóan, a zöldség-gyümölcster­melők körében is társulásokat, szervezni. Bírálta, hogy egyes szövetkezetek igazgatóságainak elnökei kimondottan ellenzői a társulásoknak, mert — mint mondják — azok csak köve­telnek. Nem veszik azonban figyelembe, hogy amíg pél­dául a méhészeknek nagyke­reskedelmi áron kiadott cu­kor forgalmi hasznától elesik ugyan a szövetkezet, de a több méz felvásárlásában az sok­szorosan megtérül. A zalakomári ÁFÉSZ igaz­gatóságának elnöke, Kiss Si­mon arról a hátrányról be­szélt, ami éppen annak követ­kezménye, hogy a szövetkeze­tek nem fognak össze, tartóz­kodnak a társulástól, így a beszerző és értékesítő piacon a nagyobb vállalatokkal szem­ben egyre hátrányosabb hely­zetbe kerülnek a fogyasztási szövetkezetek, ami végül oda vezet, hogy nem tudják kel­lően kielégíteni tagjaik és a lakosság igényét. A sok hozzászólás is bizo­nyítja, hogy a küldöttgyűlés­nek más volt a légköre mint a­­ korábbiaknak. őszintén, nyílt, bíráló szavakkal vetet­­ték fel a küldöttek szövetke­zetük problémáit, de nem fu­karkodtak az ön­bírálattal sem, s ez mindenképpen jó és a to­vábbi munka elősegítője lehet. N. F.

Next