Zalai Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
1970. március 20. Egymillió tő virág április 4-re Negyven városban húszezer négyzetméternyi parkterületet ültetnek be virágokkal a felszabadulás évfordulójára, a Kertészeti Egyesülés gondozásában. Az első tavaszi virágok fejlődését erősen hátráltatta a szokatlanul hosszúra nyúlt tél, a kevés napfény, ezért fóliasátrakkal védték az árvácska-, a tulipán- és a cimerária-ágyásokat. A szokástól eltérően egyébként az idén piros muskátlik is virítanak majd április 4-én a parkokban. A városok legfontosabb emlékműveit, központi parkjait, s az újonnan megnyíló budapesti metróállomások környékét összesen egymillió tő virág díszíti majd. (MTI) Gazdag program Nagykanizsán Nagygyűlések, kiállítások, dalostalálkozók és más események felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére Díszes, az ünnephez illő kivitelben — Haraszti László Derkovits-díjas festőművész grafikáival — a városi pártbizottság és a tanács a napokban adta közre a felszabadulásunk 25. évfordulójának nagykanizsai eseményeit, ünnepségeit tartalmazó programfüzetét. Április 1-én az MSZMP városi bizottsága koszorúzási emlékünnepséget rendez a Béke út 6. számú háznál. Ebben az épületben alapították meg 1945-ben a Magyar Kommunista Párt városi szervezetét. Délelőtt 10 órai kezdettel a városi pártbizottság és tanács együttes ünnepi ülést tart a Hevesi Sándor művelődési központ nagytermében. Beszédet Vándor László, a megyei párt vb. tagja, a városi pártbizottság első titkára mond. Az ünnepi ülés után a művelődési központ irodalmi színpada és kamarakórusa ad műsort. Déli 12 órakor nyitják meg a Thuri György Múzeum Lenin úti termeiben a „Nagykanizsa 25 éves fejlődése" című kiállítást, amelyen fényképekkel, dokumentumokkal, grafikonokkal mutatják be a város negyedszázados fejlődését. Még ezen a napon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum sportcsarnokában ünnepi nagygyűlést rendeznek. Április 2-án, este 7 órakor a város kiszistái nagyszabású fáklyás felvonulással köszöntik a város és az ország felszabadulásának 25. évfordulóját. Április 3-án pedig a város úttörő énekkarai jubileumi dalostalálkozót tartanak a Fabik Károly úttörőházban. Április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján reggel 8 óra 30 perckor a kiszisták megkoszorúzzák a szabadságunkért elesett szovjet és bolgár hősök temetőjének emlékművét. 9 órakor a Szabadság téren lesz koszorúzási emlékünnepség és az új KISZ- tagok ez alkalommal tesznek fogadalmat a város népe előtt. A városi KISZ bizottság öt fordulóban felszabadulási jubileumi vetélkedőt rendez, amelyet április 5—15 között bonyolítanak le a Fegyveres Erők klubjában és az Erkel Ferenc olajipari művelődési otthonban. E vetélkedő sorozat megyei döntőjét is Nagykanizsán tartják, április 30-án a Fabik Károly úttörőházban. Április 12-én „Kommunista vasárnapot” tartanak a városban, valamennyi KISZ szervezet és úttörőcsapat tagjai közhasznú termelő és társadalmi munkát végeznek a jubileum tiszteletére. Április 20-án 18 órakor a Fabik Károly úttörőházban a városi szimfonikus zenekar ünnepi hangversenyt ad, majd másnap, Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére 17 órakor centenáriumi nagygyűlést rendeznek, ugyancsak az úttörőházban. Beszédet Söjtör János, a nagykanizsai járási pártbizottság első titkára mond. Közreműködik a Hevesi Sándor művelődési központ irodalmi színpada. Április 22- én 17 órakor az Erkel Ferenc olajipari művelődési otthonban rendezik meg a „Lenin élete, munkássága” című szellemi vetélkedősorozat városi döntőjét. Április 24-én pedig a Gyarmati Ifjúság Napja alkalmából a városi KISZ bizottság nagygyűlést tart a Károlyikertben. Május 1-én délelőtt 9 órai kezdettel Nagykanizsa népe színes felvonulással köszönti a munka ünnepét. Ezen a napon nyitják meg a Thuri György Múzeum Lenin úti helyiségeiben a II. Életünk című országos fotókiállítást. Május 8-án 17 órakor a Győzelem Napja tiszteletére ünnepi megemlékezést tartanak a Fegyveres Erők Klubjában. Május 10-én kerül sor ezúttal már tizenegyedik alkalommal a hagyományos zalai dalostalálkozóra, amelyen a megye legjobb énekkarai és más megyékből meghívott kórusok szerepelnek. Május 12-én a városi KISZ bizottság kulturális fórumot rendez. A tavaszi ünnepségeket május 31-én a Kustár Zsuzsa iparművész és Szabolcs Péter szobrászművész alkotásaiból összeállított kiállítás megnyitásával fejezik be. Ez alkalommal mutatják be a Városi Képtár legújabb szerzeményeit is. Szigorúan ellenőrzik, megfelelnek-e az élelmiszer-higiéniai előírásoknak az új kis- és középüzemek Megszigorítják az új élelmiszeripari kis- és középüzemek higiéniai ellenőrzését. Az induló létesítményeknél arra is súlyt helyeznek, hogy már a tervezés és a kivitelezés idején is érvényre juttassák a jogszabályok által előírt kötelező érvényű egészségügyi előírásokat — mondotta dr. Kádár Tibor a MÉM főosztályvezetője, a megyei főállatorvosok szerdai értekezletén. A tapasztalatok szerint mind több mezőgazdasági nagyüzem, tsz-társulás, szakszövetkezet, stb. igyekszik élelmiszer-feldolgozással növelni jövedelmét. A működési engedélyt csak akkor kaphatják meg, ha a területileg illetékes járási közegészségügyi felügyelő mellett az állategészségügyet, a gyártási és a speciális feldolgozási technológiát jól ismerő állategészségügyi szervek ez ellen nem emelnek kifogást. A melléküzemági létesítményekben az állatorvosok naponta ellenőrzik, a munka során nem vétenek-e az egészségügyi előírások ellen. Ezen túlmenően azonban az országban működő 40 állategészségügyi intézmény különösen a hús- és a tejipari üzemekben időszakonként szigorú ellenőrzéseket tart. Az élelmiszerhigiéniára felügyelő állatorvosok száma meghaladja a 350-et, tervek szerint a következő években az apparátust tovább bővítik. Az állatorvosok tavaly öszszesen 3,6 millió állatot vizsgáltak meg. 81 000 mintáról a laboratóriumi próbák után döntötték el, hogy a húst vagy a tejkészítményt forgalomba hozhatják-e. Az élelmiszerhigiéniai vizsgálatok száma tavaly meghaladta az 1,8 milliót. Ennek a rendkívül szigorú kontrollnak köszönhető, hogy az állami élelmiszeripar termékei az elmúlt években tömeges ételmérgezést sehol sem okoztak, a minőségi mutatók terén is nagy javulás tapasztalható. A főosztályvezető bejelentette, hogy rövidesen kiadják az üzemek élelmiszer-higiéniai szabályait, amelyek valamenynyi élelmiszerfeldolgozó létesítmény vezetői számára mérvadók. (MTI) 15 zalai mezőgazdasági üzem jelentkezett a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra Három év után — augusztus 28-a és szeptember 20-a között — ismét megnyílnak az — immár hatvanhetedik — Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui. Ez a kiállítás azonban több lesz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szokásos országos seregszemléjénél mivel, hazánk felszabadulása 25. évfordulójának történelmi jelentőségéhez kapcsolódva nagyobb célt, magasabb mércét állít maga elé A mezőgazdasági üzemeknek januárban adták ki a jelentkezési lapokat erre az országos seregszemlére, hogy kiemelkedő eredményeikkel — szántóföldi növénytermesztésben, kertészetben, gyümölcstermesztésben és állattenyésztésben — reprezentálhassanak a kiállításon. A napokban ülésezett a megyei bíráló bizottság, s úgy döntöttek, hogy megyénket 15 gazdaság képviseli majd ezen a nagy jelentőségű eseményen.Legalábbis 15 mezőgazdasági üzem jelentkezését továbbították. A budapesti szakbizottságok április 30-ig igazolják vissza a megyei tanácsnak elfogadásukat. Mi mindent kíván felvonultatni Zala? A zalaszentgróti, a zalaegerszegi, a baki és a nagykanizsai állami gazdaság körtével és almával jelentkezett a kiállításra. A bakiak aszalvány szilvájukat és almájukat is szeretnék bemutatni. Nem hiányzik a zalai termesztésű szőlő sem: a zalaszabari tsz Chasselas-jával jelentkezett. A zalakomári Árpád vezér termelőszövetkezet uborkájával és sárgarépájával nevezett. A szántóföldi növénytermesztésből Zala őszi búzával, rozszsal , őszi árpával, kukoricával, lucernaszénával, cukorrépával, borsóval, repcével, rostlennel kíván bemutatkozni. Az 1967-es országos kiállításon megyénk nem mutatott be szarvasmarhát. Idén nyílik rá lehetőség. Sem Somogyból, sem Veszprémből nem kerülnek be szarvasmarha tenyésztési eredményeket reprezentáló állatok, Zala komoly állománnyal „rukkol ki.” Az olaszországi „vendégszereplés” után megtekinthető lesz a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a zalaegerszegi állami gazdaság magyar tarka bikája az üszős csoporttal. A pókaszepetkisz és a zalaszentgróti állami gazdaság hússertéssel, az utóbbi egy magyar fésűs merinói kossal is jelentkezett. A csesztregi termelőszövetkezet és a nagykanizsai Vörös Csillag tsz kancákat vonultat fel. A Balti Állami Gazdaság rádiházi ménesének tenyészetéből részvételre jelentette be Kabala nevű fekete ügetőménjét. Abszolút magyar rekorder, több magyar és külföldi díj nyertese. Anyja, a Babona, az 1962. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon a lótenyésztés „Nagydíjas kancája” díjat kapta. A Kabalán kívül egy ügető kettes ménfogattal, egy pár törzskanca fogattal és 2—3 sportugró lóval kíván még szerepelni, az utóbbiakat a bemutatáson kívül eladásra is szánják. ZALAI HÍRLAP Két új magyar gyártmányú félautomata gőzvasalót helyeztek üzembe a Zalaegerszegi Ruhagyárban. A vasalógépet külön hő- és idő, valamint elszívó berendezéssel látták el. Felvételünkön Egyed Erzsébet az új vasalóval dolgozik. (Kiss Ferenc felvétele) Benépesült a határ A tavaszi napsütés — amire oly sokat kellett várni — végre megérkezett, s egyre több embert csalogat ki a földekre. Ahol csak lehet, serényen dolgoznak a földek művelői, s a jó időt kihasználva igyekeznek pótolni az elmaradt munkákat. A Dobri, Csörnyeföld, Murarátka határát szegélyező hegyvonulaton lévő szőlőskertekben nem lehet látni olyan parcellát, ahol ne dolgoznának emberek, ne kezdték volna meg a metszést. Mint mondják, e munkát is sürgősen el kell végezni, hisz a gyors felmelegedés magával hozza a gyors rügyfakadást, s arra rendben kell lenni a szőlőknek is. A háztáji mellett a közös munkákkal sem késlekednek a Mura parti termelőszövetkezetek. A többségben lapos terü létén fekvő földekre gépeik ugyan még nem tudtak rámenni, de mindenütt ott van a gépet pillanatnyilag helyettesítő emberi erő. Muraszemenye határában a műtrágyát szórják az őszi vetésekre, a letenyei termelőszövetkezetben a műtrágyaszórással egyidőben végzik a tavaszi vetések alá az istállótrágyázást, s mivel a gépek itt sem tudnak még dolgozni a földeken, a munka végzésében az ember segítőtársává ismét a lófogyók léptek. — És Tótszerdahelyen? — Nemcsak megkezdtük a nűtrágya kiszórását, de rövidesen be is fejezzük — mondja a termelőszövetkezet elnöke —. Amint jóra fordult az idő, minden munkaképes tagunkat mozgósítottunk e sürgető munkához. Nem várhattunk tovább, így is nagyon megkéstünk. Jó lenne, ha gépekkel is indulhatnánk már a földeken. Sajnos erre még nincs lehetőség. Naponta figyeljük a földeket, s amint rámehetnek a gépek, nyomban indulunk. Kertészetükben vagy 30 asszony szorgoskodik, készítik az újabb és újabb fóliasátrakat, a hollandiágyakat. A sok üdezöld növény igazi tavaszt hirdet. — Pillanatnyilag 40 ezer saláta van kinta fóliák alatt, s ennek folyamatos szállítását a jövő héten megkezdhetjük hisz nagyon szépen fejesednek — mondja az elnök —. A tavaszi hónapokban primőr salátából 100 ezer fejet tervezünk értékesíteni. Hónapos retket már több esetben is szállított tőlünk a MÉK, s most rövidesen megkezdhetik a saláta átvételét is. — Más primőr? — Az ellátáshoz, amire szüksége van a kereskedelemnek mindent adunk majd. A salátát a paradicsom követi, az is szépen virágzik a fóliasát ■rak alatt, sőt, részben már megkötődött a termés. Ezután jelentős mennyiségű primőr paprikával jelenünk majd meg a piacon. Bár szántóföldjeinken is ilyen ütemben tudnánk már dolgozni, mint a kertészetben. De talán arra sem kell sokat várni! 3 Új feladatok és lehetőségek az ÁFÉSZ-eknél Küldöttgyűlési jegyzetek A fogyasztási szövetkezeteik a napokban tartották megyei küldöttgyűlésüket. Sok szó esett az eltelt 3 év munkájáról, a jövő feladatairól is. A vitában elhangzottakból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, ami a lakosság jobb ellátását, a háztáji termelés és felvásárlás felkarolását, a szövetkezeti demokrácia szélesítését sürgeti. Már a választmány vitaindító beszámolójában is Kádasz János, a MESZÖV elnökségének elnöke több olyan dolgot vetett fel, ami fékezőleg hat a szövetkezeti munkára, a tagsági, és a lakossági igények kielégítésére. Bizonyára a korábbi tagszervezési munka hiányosságaira vezethető vissza, hogy a legutóbbi tagrendezés folyamán a fogyasztási szövetkezeteknél nyilvántartott tagoknak csupán 65 százalékát sikerült megtartani, ami nem kevesebb mint 20 ezer tagcsökkenést jelent a megyében. A szervezés hibáin túlmenően közrejáthatott, hogy egyes szövetkezetek igazgatóságai, vezetői megfeledkeztek a szövetkezet tagjairól, s csak a gazdaságosságot, a nyereséget szem előtt tartva megszüntettek olyan tevékenységeket, amelyek neo hoztak ugyan nyereséget, de a szövetkezetek tagjai igényelték azokat. Az utóbbi időben jelentősen csökkent a fogyasztási szövetkezetek szolgáltatói tevékenysége, a háztáji termelést és felvásárlást elősegítő munkájuk. Ennek következtében fordulhatott elő — amint erre Kádasi János is utalt —, hogy egyes „slágercikkek” felvásárlásáért élénk verseny alakult ki a különböző felvásárló szervek között, de ugyanakkor senki nem gondolt a zártkertekben megtermelt alma, körte és egyéb gyümölcs felvásárlására, a növényvédelem szervezetté tételére, s általában a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés elősegítésére. E problémákra utalt felszólalásakor Csokona Sándor, a megyei pártbizottság titkára is, amikor azt mondta, hogy egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie a vezetésnek a tagsággal való kapcsolat ápolásáról, s ennek egyik alapfeltétele ,hogy érdekükben végezzék a vezetőségeik munkájukat, s ne csupán a nyereséget lássák. Mint mondotta, nem lehet nélkülözni az ÁFÉSZ-ek háztáji termelést segítő tevékenységét, termeltetniök kell minden olyan árut, amire az országnak szüksége van. Ezzel egyben tagsági érdekeket is szolgálnak, hisz nagyobb pénzbevételhez juttatják a falu lakosságát. A szövetkezetek társulásával sok ellátási, termeltetési és felvásárlási probléma megoldható és ennek végrehajtásához célszerű lenne a termelőszövetkezetekkel, kisipari szövetkezetekkel kooperálni. Hasonló véleményen volt dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Mint mondotta, a szövetkezet olyan gazdasági alakulat, amelyben az emberek valami cél érdekében összefognak, valami igény kielégítését várják a szövetkezettől. Ha nem kapják meg amit várnak, érdektelenné, közömbössé válnak a szövetkezet iránti. Megemlítette, hogy a sorra kerülő zártkert-rendezés után a fogyasztási szövetkezetek nyújtsanak segítséget a kialakult zártkertek felújításához, s azt termeltessék, amire a piacnak szüksége van. A továbbiakban bírálta a SZÖVOSZ elnökhelyettese, hogy a kereskedelem — így a fogyasztási szövetkezetek is — a piac értékítéletét csak egyoldalúan veszi figyelembe. Ez úgy jelentkezik, hogy amely áruból kevés van a piacon, annak árát emelik, ha a piacon valamilyen cikkből telítettség van, nem élnek a tartós árcsökkentés lehetőségére, holott ez is a tagsági érdekeket szolgálná. Sajnálatos tényként említette, hogy néhány esetben a nagykereskedelem kiharcolt az iparnál árengedményt, ezt azonban nem adta tovább a kiskereskedelemnek, hanem a maga hasznára fordította. Jogosan bírálta a szövetkezetek kereskedelmi vezetőit és boltvezetőit, hogy elnézőek az iparral szemben, s egyes cikkeket nem rendelnek, mondván, hogy nem tudják igényüket kielégíteni. Pedig nem a kiskereskedelem feladata elbírálni, hogy az ipar miből tudja kielégíteni igényeit, hanem a fogyasztói igényeknek megfelelő bátor megrendeléseket kell adniok. Végezetül a lakásszövetkezetek formális működéséről szólt a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Véleménye szerint — s ez bizonyára a szövetkezők véleményével is találkozik — az lenne a helyes út, ha az igénylő lakosság az építés előtt szövetkezhetne — ez más országokban már így történik —, s akik önerejüket adják, hogy lakáshoz jussanak, nagyobb előnyöket élvezzenek, mint mások. E javaslat rövidesen a kormány elé kerül. A küldöttek felszólalásában is a tenniakarás, a szenvedélyesség tűnt ki. Szőnyi János zalaapáti küldött arról szólt, hogy a háztáji termelés minőségének javítására is nagy szükség van, s ennek megoldására nem ártana a méhészekhez, nyúltenyésztőkhöz hasonlóan, a zöldség-gyümölcstermelők körében is társulásokat, szervezni. Bírálta, hogy egyes szövetkezetek igazgatóságainak elnökei kimondottan ellenzői a társulásoknak, mert — mint mondják — azok csak követelnek. Nem veszik azonban figyelembe, hogy amíg például a méhészeknek nagykereskedelmi áron kiadott cukor forgalmi hasznától elesik ugyan a szövetkezet, de a több méz felvásárlásában az sokszorosan megtérül. A zalakomári ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke, Kiss Simon arról a hátrányról beszélt, ami éppen annak következménye, hogy a szövetkezetek nem fognak össze, tartózkodnak a társulástól, így a beszerző és értékesítő piacon a nagyobb vállalatokkal szemben egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a fogyasztási szövetkezetek, ami végül oda vezet, hogy nem tudják kellően kielégíteni tagjaik és a lakosság igényét. A sok hozzászólás is bizonyítja, hogy a küldöttgyűlésnek más volt a légköre mint a korábbiaknak. őszintén, nyílt, bíráló szavakkal vetették fel a küldöttek szövetkezetük problémáit, de nem fukarkodtak az önbírálattal sem, s ez mindenképpen jó és a további munka elősegítője lehet. N. F.