Zalai Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
1980. január 5. Megújul a fehérvári püspöki palota Felújítják Székesfehérvár egyik legszebb műemléképületét, az 1800-ban copf stílusban épült püspöki palotát. A munka megkezdődött, s előreláthatóan öt évet vesz igénybe. Ez idő alatt a pincétől a padlásig, kívül-belül újjávarázsolják a történelmi belváros jellegzetes épületét. A rekonstrució során sor kerül az értékes tudományos szakkönyvtár bővítésére is oly módon, hogy a jelenlegi könyvtárhelyiség alatt levő, XVIII. századi gazdasági épületet raktárnak alakítják át, s ott biztosítanak helyet a 44 000 kötet teológiai, filozófiai, egyháztörténeti, s egyéb tudományokkal foglalkozó könyvek nagy részének, valamint a 3200 kötet folyóiratnak. A jelenlegi könyvtárban csak a legértékesebb műveket, közöttük a kódexeket és az ősnyomtatványokat, a térkép- és a fotógyűjteményt őrzik majd. Megkezdődött az 1980-as évi népszámlálás A Számítástechnikai Igazgatóság IBM számítógépein dolgozzák majd fel a beérkező adatokat. Jelenleg a gépeken a programpróbákat végzik. (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — RS) Szorosabb együttműködés — hatékonyabb gazdálkodás Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének nyilatkozata — Az új esztendőben a szövetkezetek egyik legfontosabb feladata, hogy szorosabbra fűzzék egymás közötti, illetve más ágazatok termelőivel fennálló kapcsolataikat és ragadjanak meg minden kínálkozó alkalmat a gazdasági hatékonyság növelése érdekében — mondotta Rév Lajos, az OKISZ elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A belföldi ellátás javítása, az exportválaszték bővítése, a termékstruktúra korszerűsítése további erőfeszítéseket követel, s nem nélkülözheti a kooperációkat sem. Az új évben már nem engedhetők meg párhuzamos fejlesztések, s még kevésbé az, hogy keresett cikkek gyártásával — mert az nem gazdaságos — a szövetkezeti és az állami ipar egyidejűleg leálljon, s a hiányt még gazdaságtalanabb importból kelljen pótolni. Így volt ez pedig az élőállat-exporthoz nélkülözhetetlen mezőgazdasági láncgyártással, amivel korábban állami vállalat és szövetkezet is foglalkozott. Miután eltűnt a piacról, Japánból szerezték be, de mire ideért, kilogrammonkénti ára olyan magasra szökött, hogy kiderült: a hazai gyártású lánc mindössze egynegyedébe került volna. — Ez a példa is jelzi, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése körültekintést kíván. Számos szövetkezetnél vizsgáltuk, s a termelői árrendezés után most újra megvizsgáljuk a gyártmánystruktúrát, felmérjük, mely termékek gazdaságtalanok, melyeket lehet még egy ideig nyereséggel előállítani, meghatározzuk azoknak a termékeknek a körét is, amelyek bár gazdaságtalanok, de mégis gyártani kell, mert hiányuk az importkiadások növekedéséhez vezetne. — Ugyancsak egész országosra kiterjedően felmértük az ipari szövetkezetek és telephelyeik elhelyezkedését, termelőinek létszámát, termelésük, értékét, hogy megtudjuk, nem lenne-e érdemesebb a vidéki telephelyet az adott területei működő szövetkezethez csatlakoztatni. Egyéb irányú csatlakozásokra is sor kerülhet, amelyeknek beruházás-megtakarító jelentőségük is lehet. A TOT-tal együttműködve és a MÉM közreműködésével várhatóan az év közepéig áttekintjük a tsz-melléküzemágak ipari tevékenységét, különös tekintettel a gyenge adottságú tsz-ekre. A cél: új termékprofil, új telephely létesítésébe ne kezdjenek bele az ipari szövetkezetek ott, ahol az adott termelési vagy szolgáltatási tevékenységet a tsz-melléküzemág már jól megszervezte. Szeretnénk hatékonyabbá tenni termelési kapcsolatainkat az állami iparral is. A KGM-mel közösen készített felmérésünk szerint 1976—79 között csupán ebből az ágazatból mintegy 2 milliárd forint értékben vettek át termelési profilt az ipari szövetkezetek, vállalkozva olyan termékek előállítására, amelyek a nagyvállalatnál már nem, de a szövetkezetekben még gazdaságosan gyárthatók. Az ilyen forrásból eredő szövetkezeti termelés korábban évi 10—12 százalékkal nőtt, de a folyamat 1979-ben lelassult, s mivel a nagyvállalatok is újavizsgálták termékösszetételüket. A mintegy 900 ipari szövetkezet jelenleg körülbelül 300 állami vállalatnál vésgez termelést kiegészítő tevékenységet. — Az említettek — természetszerűleg — csupán kiragadott példák az ipari szövetkezeteket és az OKISZ-t foglalkoztató tervek, gondok sorából. Az 1979-es esztendőben szövetkezeteink körülbelül 72 —73 milliárd forint árbevétel-hez jutottak. 1930-ban — partnereikkel szoros együttműködésben — még hatékonyabb gazdálkodásra, jobb, magasabb minőségű termékekre lesz szükség. Ehhez szeretnénk számukra a legsokoldalúbb segítséget nyújtani — fejezte be nyilatkozatát Rév Lajos, az OKISZ elnöke. (MTI) ZALAI HÍRLAP Diákok — iskola nélkül — Na, mi lesz már azzal a szervával?! — hallom egy kamasz hangját a zalaegerszegi Ifjúsági és Úttörőház folyosóján felállított pingpongasztalok felől. A fiúk vagy tizenöten vannak a három asztalhoz, de ez az apróság igazán senkit sem zavar. Téli szünet van, s ilyenkor a szokásosnál is nagyobb hévvel szabadulnak fel a gyerekek erőtartalékai. Most még néhány napig szabad a vásár, játszhatnak, sportolhatnak kifulladásig. Borsos Géza, az egyik legfiatalabb pingpongozó, a József Attila általános iskola ötödikese. — A barátaimmal itt szoktunk pinpongozni, asztali focizni vagy a játszótéren töltjük a napot. Persze tanulok is, főleg a történelmet. Igaz, van már belőle két ötösöm, de ezt szeretem a legjobban. Sőt, mosogatni, porszívózni is szoktam otthon. — Mivel szórakoztok még? — Unatkoznak két kapura... — rikkant közbe Kovács J Zoltán, a 407-es Ipari Szakmunkásképző Intézet elsőéves lakatos tanulója. — Valóban unatkoztok? — nézek rá megütközve. — Ám dehogy. Csak úgy poén kedvéért mondtam. Én ugyan a tanulásban nem szakadok meg, — azért van a szünet, hogy pihenjünk, szórakozzunk. — Nem hiányzik semmi? — Dehogynem. Egy kis hó igazán eshetne már. — Lányok miért nincsenek köztetek? Csak nincs hadiállapot? — Ők nem szeretnek pingpongozni — hallom a választ, de mitagadás, enyhe kétkedéssel fogadom’. Végszóra éppen öt fiatal lány jelenik meg a folyosón, s megállás nélkül vonulnának is tovább, de a fiúk kórusa utoléri őket. — Lányok gyertek már ide kicsit beszélgetni! A csábításnak azonban semmi foganatja. Utánuk eredek. — Honnan jöttök? — Itt voltunk a gyermekkönyvtárban, elfogyott az olvasnivalónk — közük a lányok, s mutatják a könyveket. Mindannyian a Népköztársaság úti általános iskola nyolcadikosai. — Tényleg nem szerettek pingpongozni? — Micsoda? A fiúk mondták ugye? Méghogy nem szeretünk. Csak szeretnénk! — méltatlankodik Horváth Csilla. » — Azért nemcsak ide járunk. Sokszor megyünk moziba, uszodába, s diszkóba, meg az MMK-ba is — mondja Fincza Erika. — Tanulás, házimunka? — Jaj! Minek azt annyit emlegetni... Anyu is mindig mondja .. • Múltkor diszkóba is alig engedtek el! — röpködnek a válaszok. — Nem is baj, hogy nemsokára visszamegyünk az iskolába — szól Csilla. — Végeredményben az most a dolgunk. M. H. Makramét készítenek a játékműhely tagjai (Polgár Tamás felvétele) Kevesebb halálos közúti baleset Differenciált szigorú szabálysértőkkel szemben 1979-ben — a folyamatosan duzzadó közúti forgalom ellenére is — sikerült valamelyest gátat állítani a személyi sérüléssel járó balesetek szaporodásának; bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, a már körvonalazható tendenciák kedvezőek. 1979 első tíz hónapjában például csak 3,3 százalékkal több személyi sérüléssel járó baleset történt, mint 1978-ban. Az elmúlt évek átlagát figyelemmel kísérve kitűnik: akadtak ugyan esztendők, amikor öszszességében kevesebb balesetet regisztrálhattál, mint korábban, de ezen belül minden évben ijesztő mértékben emelkedett a halálos tragéddiák száma. Ezért értékelik nagyra a szakemberek — mint Várhegyi Sándor rendőrőr-, nagy, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárságának munkatársa az 1979. évi közlekedésbiztonsági tapasztalatokról az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy 1979 első tíz hónapjában jelentősen, 12 százalékkal kevesebb volt a halálos balesetek, s 12,3 százalékkal mérséklődött azoknak a tragédiáknak a száma is, amelyek a baleset bekövetkezte után jártak halállal. Bár az utolsó két hónap adatai még nem állnak rendelkezésre, elmondhatjuk, hogy kevesebb súlyos balesethez vezetett az utakon a figyelmetlen, a felelőtlen magatartás. Az OKBT már jóelőre kidolgozta elképzeléseit az 1980- as esztendőre. Ha egy szóban lehet összefoglalni az év közlekedésbiztonsági irányelvét, ez a „lassítás”. Várható, hogy 1980-ban a rendőri szervek erélyeseb- ben lépnek fel a közlekedés szabályait megszegőkkel szem- ben. A cél az, hogy a rendőri intézkedések azokat sújtják akik, fittyet hánynak a leg-, alapvetőbb előírásoknak is, és ezzel veszélyes helyzetbe sodorják a közlekedés többi résztvevőjét. Ez azt is jelenti, hogy differenciáltabban, fokozottabban büntessék meg azokat, akik durva szabálysértést követnek el. (MTI) a Kinek az érdekében? Vélemények a Munka Törvénykönyv módosításáról Több vállalatnál megkérdeztük: — Ismertették a dolgozókkal a Munka Törvénykönyvében január 1-én életbelépett módosításokat? A válasz általában így hangzott: — Még nem. Nem kaptunk központi eligazítást. Ezután dolgozzuk fel a módosításokat... Dolgozni viszont mindenkinek a módosítás szellemében kell, már január 1-től! A változásokat közölte a sajtó, a rádió, nyilatkoztak a szakértők a televízióban is. Aki odafigyelt, aki szükségesnek érezte a változások megismerését, önszántából is hozzájuthatott a szükséges információkhoz. Erre alapozva kértünk munkásoktól, vezetőktől véleményt a módosításokról. A beli 44 órától a munkahelyi feltétel változásig A zalaegerszegi városközpont építkezésén dolgozik a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat Bálint József kőművesbrigádja. ■ — A törvény kimondja: a munkaidő heti 44 óra. A dolgozó napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Betartják ezt a vállalatnál? — kérdem a brigádvezetőt. — Nálunk télen heti negyvenkét, nyáron heti negyvenhat óra a munkahét. Ez az időjárás miatt van így. Éves átlagban kijön a negyvennégy óra hetente. De sokszor a pihenőnapokon is dolgoznunk kell. Persze önkéntes alapon és megfelelő fizetség ellenében. Nézze, itt ez az épület. A külső homlokzati vakolást a tél beállta előtt el kellett végeznünk, így négy vasárnap és hat szabad szombaton is dolgoztunk. Bauer Sándor művezető hozzáfűzi: — Persze megfelelő anyagellátás nélkül nem megy a munka. Ha a brigád napja, nagy részét nem dolgozza végig, mert nincs építőanyag, nem örül a határidők lejárta előtti túlmunkának. S annak sem, ha a munkaidő vége felé kapja meg azt az anyagot, amiből délután kellett volna dolgoznia. Ha van munkaterület, szerszám, folyamatosan anyag, szóval sikerül mindent összehangolni, akkor meg lehet követelni az intenzív munkát. Akkor lehet csak az olyan brigádokra építeni a munkafegyelem megszilárdításában, mint Bálint József aranykoszorús szocialista brigádjára. — A törvény megtiltja az áthelyezés és az elbocsátás fegyelmi büntetés felfüggesztését. — Nagyon helyes! Ez a mi erkölcsi érzékünket nem sérti — állítja a brigádvezető. — legalább ezután a lógósokat, italozókat meg lehet fogni, s nem azokat gúnyolják majd, akik dolgoznak. — Azzal, hogy a felfüggesztést eltörölték, azt mondták ki, hogy nincs mindenkire mindenáron szükség — szól a művezető. Egyes vállalatoknál gyakorlat volt, hogy az elbocsátást egyévi próbaidőre felfüggesztették, így, ha letelt az egy év lényegében semmilyen szankció sem sújtotta a fegyelmezetlen dolgozót. Sokan még az egy év leteltét sem várták meg. Felmondtak, s más vállalatnál tiszta lappal kezdtek, többségükben magasabb fizetésért. Mindezeknek persze a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása mellett kell megvalósulnia. Ezt a törvény a munkáltatók részére kötelezően előírja. — Három évig a Szovjetunióban dolgoztam. Nem régen jöttem vissza a brigádba. Ez idő alatt nagyot változtak a munkahelyi körülmények. Megfelelő öltözők, védőruhák, egészségügyi vizsgálatok, komolyan vett baleseti oktatások szolgálják az érdekeinket, a kényelmünket. Véleményem szerint csak tervszerű fejlesztéssel érhették el ezt az eredményt — mondja Németh Károly brigádtag. — Amikor harminc évvel ezelőtt kezdtem, olyan körülmények voltak az építőiparban, hogy a mostani helyzet ellen nem lehet kifogásom. A fiatalok már nem így vannak. Zúgolódnak például, ha nincs melegvíz az öltözőben. Persze igazuk van, de egyszerre nem lehet mindent. Bár az is igaz, csak attól lehet követelni, aki kap is, s már nem csak a fizetésről van szó, hanem a szociális, erkölcsi gondoskodásról is — vélekedik a brigádvezető. Ahol a nők kiválnak az éjszakai műszakból A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi gyára három műszakban termel. A dolgozók túlnyomó többsége nő. A nő terhessége 4. hónapjának kezdetétől gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára nem kötelezhető. Hogyan érinti ez a gyáregységet? A kérdésre Papp István igazgató válaszol: — Mi korábban is betartottuk ezt a rendelkezést. Külön kismama-foglalkoztatót hoztunk létre. A terhes nők száma általában hat—nyolc az üzemben, s a negyedik hónap kezdetétől könnyű munkát végeznek. — A gyáregység dolgozói gyakran kisegítik a vállalat többi üzemét. A törvény három hónapban állapítja meg az állandó munkahelyen kívüli munkát. — Eddig sem dolgoztak más gyáregységben hosszabb ideig a dolgozóink — válaszolja az igazgató, majd egy másik kérdéskörről, a munkavédelmi szabályok betartásáról és az előírt védőeszközök használatáról ejtünk szót. A gyárban nagy a zajártalom. A zajvédő vatták használata kötelező. A dolgozók sokan idegenkednek tőle. Pedig az a dolgozó, aki a munkavédelmi, szabályokat megszegi, az előírt védőeszközöket nem használja, nem dolgozhat! — Szigorúan ellenőrizzük a védőeszközök használatát, aki nem bírja a zajvédő vattát hordani, orvosi vizsgálat után zajvédő kendőt kap — mondja Papp István. Ismerni kell a módosítást A módosítás elsődleges célja elősegíteni a gazdaságpolitikai feladatok megoldását, hatékonyabbá tenni a munkaerőgazdálkodást. Cél volt a dolgozók érdekvédelmét szolgáló szabályozás továbbfejlesztése, a helyi szabályozás bővítése. A beszélgetésekből kitűnt, a változások a mindennapi munka követelményeit tükrözik. A módosítások feldolgozására, elsajátítására a vállalatoknál még ezután kerül sor. A Magyar Jogász Szövetség például három előadásból álló tanfolyamot szervez a megyében, a munkaügyi dolgozóit, munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők részére. Győrffy Istvin