Zalai Hírlap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

1980. március 29. Sorsok, emberek ,,Én, maróéi Gombos Gábor azt mondom...” MINTHA a világ végén lenne Maróé. A bekötőútnak a falu közepétől nincs folytatása. Két lompos kutya csahol, a nappal is lakattal zárt kapujú faluvégi portán. Többszöri kiáltozásra előkerül a gazdag Gombos Gábor. Pontosan olyan, amilyennek elképzeltem.. Nemrégiben egy anekdotázáskor került sűrűn szóba a neve. Amit akkor megtudtam róla: furfangos észjárását, ma már mosolyognivaló esetek, de akkoriban halálosan komoly konfliktusok feloldására használta. — Hogyan is volt a libákkal és a vetéssel? — Beszolgáltatás időket éltünk az ötvenes évek elején. A libákat súlyra vették át. Ahol nagytestű ludakat tenyésztettek, könnyen teljesítette a község a feladatot. Marócon viszont az apró rétilúd volt a honos. Nekünk igencsak sokat kellett beszolgáltatnunk ahhoz, hogy ne piszkáljanak. Ezért is álltam fel, s kértem szót a tanácselnökök megyei értekezletén. Én, maród Gombos Gábor azt javaslom a tisztelt elvtársaknak — mondtam —, hogy változtassuk meg a liba beszolgáltatás rendjét. A maród liba ugyanis kicsi liba, erről nem tehet az sem, mi sem. Az emberek is ilyenek. Van kisebb ember, nagyobb ember. S kérdem én, tisztelt elvtársak? A kisebb ember nem éppen olyan értékes mint a nagytestű? Dehogynem. Ezért legyen úgy itt is mint a katonaságnál. Állapítsuk meg az alsó és a felső súlyhatárt, s darabszámra adjuk le a libákat. De más nyilatkozataim, észrevételeim is voltak. Például a vetéstervteljesítésével kapcsolatosan. Mondják ám az értekezleten a tanácselnökök sorra, hogy a tavalyihoz képest kétszáz százalékra teljesítették a vetéstervet. Szót kértem. Ha ezt a tisztelt vezetés elhiszi, akkor bizony az ország jövőre éhenpusztul. Mert ugye mi marócsak csak száz százalékra teljesítettük a tervet. Hogy miért? Mert nincs több szántónk, mint tavaly volt. Véleményem szerint máshol sem nőtt meg a határ. Nekem lett igazam. Még hetven százalékra sem vezettek el sok helyen. MARÓC ELSŐ tanácselnökeként 1950-től 1954-ig volt hivatalban Gombos Gábor. A bázakerettyei olajüzemből emelték ki a község tanács élére. — A tanácselnökségnek egy szerencsétlen éjszaka vetett véget. A tűzőrséget mentem ellenőrizni. Három dombra állítottunk őrséget aratás előtt, hogy megvédjük a tűztől a vetést. Az őrök azonban berúgtak, nem mentek ki a posztokra. A tűzoltószertár előtt duhajkodtak. Kérdőre vontam őket, mire az egyikük hatalmasat húzott a fejemre egy bottal. No histen, elkaptam én a nyakát, el is bántam volna vele, de mind rámjöttek. Tárgyalás lett a dologból. Azt mondták, meg akartam őket vesztegetni, hogy egymás ellenére valljanak. Nem nyomoztak kérem abban az ügyben egy fikarcnyit sem. Mert ha megteszik, akkor azonnal rájönnek az ellentmondásra. Hogyan láthatták mind a hárman azt, hogy mi történt, ha rendesen ellátják a szolgálatukat? Hiszen három különböző, egymástól messze lévő dombon volt az őrhelyük? Hát csak úgy láthatták, ahogyan valójában történt. Nem őrködtek, mulatoztak. GÁBOR BÁCSI legyint. Rég volt már, nem érdemes szólni róla. Nem is érdekelné különösebben az öreget az egész, ha nem érezné magát még mindig becsapva. — Nyolc évet nem számoltak el a nyugdíjánál. Most Fritz László képviselő elvtárshoz fordultam segítségért. Tizenkilenc évet igazoltak, nyolcat nem. A pénzre nem most, hanem majd később lesz nagy szükségem. Akkor ha nem bírom emelni a káromat. ■ Sokat forgatott iratot vesz elő. A Társadalombiztosítási Igazgatóság kanizsai kirendeltsége állította ki a nyomtatványt, ebben a következő áll: „1930—1939-ig állított munkaviszonyát (erdei iparvasút) vizsgálja a kirendeltség, annak eredményéről határozatban értesíti. 1972. augusztus 4.” — No, erre az értesítésre még mindig várok. Sőt, hogy mit ne mondjak, még azt az emelést sem kaptam meg, ami 1980-tól a kétezer forint alatti nyugdíjasoknak jár. Huszonkét év szolgálat után 1400 forint a nyugdíjam. KÉT LÁNYA távol él a szülőktől. Egyikük Sármelléken, a másik Százhalombattán telepedett le. — Mi segítjük a gyerekeket. Két tehenet tartunk a nyomorék mamával. A nyáron is feltakartam még 16 szekér szénát. A teheneim három és félezer, négyezer liter tejet adnak évente. Összegürcöltünk tavaly is hatvanezer forintot. No látja, ezért leszek ideges, ha arról beszélnek, hogy a muraszemenyei — mi is ide tartozunk — meg a szomszédos bánokszentgyörgyi tsz veszteségesen tart marhákat. Ilyen kedvezmények mellett a marha aranybánya. A gazda tejkönyveket szed elő, szavait bizonyítani. Aztán megmutatja a száz rántanivaló csirkét, amit a télen nevelt fel. Majd arról beszél, hogy hiába van itt nagy lehetőség, tizennyolc ház már üresen áll a faluban. — Azért mennek el az emberek, mert nem szerveznek nekik állandó munkát a szövetkezetben . Maróéról más miatt nem megy el senki. Én, maród Gombos Gábor azt mondom, hogy a mi községünk az ország legjobb adottságokkal megáldott települése. Hogy miért? Először: a községet olyan dombok és erdők veszik körül, hogy a szél nem éri meg. Itt még egy kéményt, tetőt nem bontott meg a vihar. Másodszor: nincs olyan nagyhasú férfi, vagy asszony, aki a kapálásban elfáradna, mert a dombok miatt nem kell munka közben hajolni. Harmadszor: a fát az erdőn szinte ingyen lehet beszerezni. Negyedszer: az árvíz soha el nem önti a völgyet, mert a patakok a dombok másik oldalán folynak. Ötödször: villám nem jön olyan gyorsan le az égről, mint ahogy a sí és a szánkó ezeken a dombokon siklik. Nos, ez a lényeg. Ha már a dolguk miatt sokan elköltöznek innét, helyükre jöhetnének pihenni vágyó emberek. Csend és nyugalom várja itt őket, no meg jó föld a kertészkedéshez... GOMBOS GÁBOR hatvannyolc éves. Idős ember. De még kitart Várja, hogy megjöjjenek az új értékteremtők. Egyre türelmetlenebb, mert kevés az ideje. Ha magatehetetlen lesz, a gyermekeihez kényszerül szeretett Marócáról Győrffy István ZALAI HÍRLAP Lenin üdvözlete Az emlékmű azt a szikratávírót szimbolizálja, amelyen 1919. március 22-én délben a Tanácsköztársaság népbiztosainak tanácsa német, angol, francia, román és cseh nyelven a „Mindenkihez!” kezdetű táviratban jelentette a világ munkásainak a magyar proletariátus győzelmét. Egy nappal később itt teremtették meg a kapcsolatot Lenin és a Forradalmi Kormányzótanács között. Kun Béla helyett aki azokban az órákban a népbiztosok tanácsának ülésén vett részt, Pór Ernő adta le az üzenetet az akkor szolgálatot teljesítő Novák Károly távirász segítségével. A délután öt órai adásra a válasz este 9 óra 10 perckor érkezett meg. A telegramm szövege e szavakkal kezdődött: „Itt Lenin. Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletár kormányának, és főleg Kun Béla elvtársnak. Üzenetüket éppen most közöltem Oroszország kommunista (bolseviki) pártkongresszusával. Mérhetetlen a lelkesedés ... Okvetlenül szükséges az állandó drótnélküli távíró összeköttetés Budapest és Moszkva között.” Ezt követően a két egymástól elszigetelt, többszáz kilométeres frontszakasszal elválasztott tanácsrendszernek a csepeli és a moszkvai szikratávíró állomások jelentették az egyik legfontosabb kapcsot a sok veszéllyel és kockázatokkal járó élő, személyes összeköttetés mellett. A Tanácsköztársaság ideje alatt az egykori Csepeli Magyar Királyi Rádiótelegráf állomás biztosította a kapcsolatot Moszkvával és az európai nagyvárosokkal. Jelentősége túlnőtt a forradalmi Szovjet-Oroszország és a magyar forradalmárok kapcsolatán; szolgálta a hírek továbbítását olyan eseményeknél, mint a Bajor Tanácsköztársaság, a Lett Ta Megifjódik az öreg kastély Vagy két évszázadnyi előkelő elszigeteltség után kezdődhetett csak a letenyei kastély igazi, tevékeny élete. A felszabadulást követően zajlott le ugyanis a község népének honfoglalása a klasszicista recept szerint épült falak között, s immár három évtizede a Fáklya Művelődési Ház és a körzet könyvtárának otthona a volt Andrássy-kastély. Tatarozták csinosították eleget azóta a nagyközség e legtekintélyesebb középületét, egy régi, kardinális gond azonban mindmáig kísértett. Elvizesedtek az alapfalak, s penész, nyirkosság, doh riasztotta a földszinti klubok és a könyvtár látogatóit. — A nagyközségi tanács vb és az OMF együtt döntött egy szellemes, gyors és nem túl költséges megoldás mellett: vegyszer-injekciókkal kell meggátolni a vizesedést —• részletezte a renoválás tennivalóit Tóth Oszkár, a Fáklya igazgatója. — Két éve kezdte a kanizsai Mezőép a munkát és most már merőben más a „légkör” a földszinten. * Körsétára invitálnak és Ginter István népművelő magyarázatát jól illusztrálja a látvány: — A vegyszer mintegy gátként állja a víz útját felszivárgásának, szétterjedve az alapfalakban. S mivel nincs utánpótlása a nedvességnek, máris gyönyörűen kiszáradtak a falak. Időközben a tatarozás, belső berendezés is megkezdődhetett, s csakugyan megifjedni látszik a kastély földszintje. A népművelők szép terveket dédelgetnek, a változások átformálhatják a kultúrház arculatát. A volt ifjúsági klub termében — ahol most egy szabó-varró tanfolyam tanyázik — például állandó ügyelettel és praktikus szolgáltatásokkal fogadhatják hamarosan a betérőket. A további, egybenyíló termekbe kerül majd az ifjúság otthona, karnyújtásnyira a tánchelyiségtől. — Színes tévét, zenei berendezéseket vettünk, viszont a bútorzat sajnos, még hiányzik, holott — ha rajtunk áll — már decemberben elhoztuk volna a kanizsai Domusból — közli Ginter István. — Egy hónap múltán azonban mindenképpen szeretnénk véget látni a tatarozásnak, s a bútorzat késésére is pontot kell tennünk. Április közepén itt rendezzük meg a körzet költészet-napi szavalóversenyét. A folyosó végén csakugyan építőipari munkálatok látványa fogad: egy félig kész büfé és klubterem foglalja el az udvari traktus tekintélyes részét. A büfé régi óhaja a kultúrcentrum látogatóinak, a szóbanforgó klub pedig a helyi TIT-tagság új otthonának ígérkezik. Míg a földszinti klubhálózat tavaszi birtokbavétele egyelőre a helyi tanácsi építők és a kanizsai kereskedők serénységének és hozzáállásának függvénye, a kastély más részein már zömmel befejeződött az átalakítás. A bejárati és az emeleti előtér és a falak ízléses borítást kaptak, bár az ajtókra, ablakokra is igencsak ráférne az átfestés. A nagyteremre pedig az elektromos hálózat felújítása, amiben főleg a helyiséget moziként hasznosító filmforgalmazó vállalat segíthetne. — Ami viszont nagy örömünkre már bizonyos: kapunk egy hangversenyzongorát a megyei tanács vb művelődésügyi osztályától — állították a kultúrmunkások. — Eddig a meglévőt folyton utaztatni kellett a zeneteremben tanórák és a színpadi koncertek között. A forgalmas, több klubbnak és szakkörnek otthont adó emeleti termek is láthatóan sorra megszépülnek, várva akülönféle érdeklődési körök képviselőit, így az újonnan alakuló nő klub majdani tagságát is. De elég egy pillantást vetni a Fáklya műsornaptárára, hogy a változások szükségességét megérthessük. E hét végén például brigádvetélkedő, továbbá cigányfórum és többek közt körzeti kulturális seregszemle színhelye lesz a Muraparti művelődési ház. Mind elevenebb közművelő munkával kamatoznak tehát a letenyei kastély korszerűsítésére fordított forintok. T. A. Még mindig sok a bolti lopás A nagykanizsai városi tanács szabálysértési határozataiból Az elmúlt időszakban valamelyest csökkent Nagykanizsán a bolti lopásokkal kapcsolatos szabálysértések száma, de mint az alábbi kiragadott példák mutatják, akadnak még jónéhányan. A Tanácsköztársaság téri ABC-ben próbált szerencsét Orsós Pálné, született Orsós Katalin Nagykanizsa, Kismező út 6. szám alatti lakos. A 70,30 forintba kerülő fél liter pálinkát a bevásárló kosár helyett táskájába tette, s úgy próbált távozni. A manővert már korábban figyelő eladók a pénztárnál fülelték le az asszonyt, aki utólag már hajlandó lett volna fizetni. A kiszabott 2000 forintos bírság remélhetőleg visszatartja a jövőben hasonló cselekedettől. A Nagykanizsa, Sneff tér 1. szám alatti Balázs Ferencné nem először került a hatóság elé, hiszen alig pár hónapja, hogy egy 2600 forintról szóló csekket már be kellett fizetnie bolti lopás miatt. Visszaeső mivoltát súlyosbítja, hogy nem a szükség vitte rá újabb lopásra. Ezúttal 2 üveg italt próbált fizetés nélkül kivinni az üzletből. Most 5000 forint bírságot szabtak ki számára. Horváth Jenőné Nagykanizsa, Kossuth út 33/A szám alatti lakos egy 41 forintba kerülő desodor miatt kockáztatta a becsületét. Tette, s a Bolgár Hadsereg úti ABC dolgozóinak ébersége 1600 forintjába került. Desodorokkal és kávéspoharakkal bukott le Kolompár Pongrácné Nagykanizsa, Március 15. tér 13. szám alatti lakos is. A 160,90 forint összértéket kitevő árut a bevásárló kosár helyett saját táskájába tette. A leleplezéssel végződött akció után azzal tetézte cselekedetét, hogy férje kettős neve közül az utóbbi, Gyuláné néven íratta fel magát. Az ügyet majdnem sikerült megúsznia, mivel bejelentett lakása helyett a Kismező út 2. szám alatt tartózkodik rendszeresen. De ez sem használt, mivel a szabálysértési előadó korábbról ismerte, s így kiderült a turpisság. Hogy többet ne forduljon elő, most 3000 forintra bírságolták. Vass István Nagykanizsa, Bolgár Hadsereg út 8. szám alatti lakos napi szükségletét — csirkemájat, oldalast és cigarettát — fizetés nélkül akarta beszerezni a Thury téri ABC-ben. A 140 forintos számla helyett 2600 forint bírságot kell fizetnie. Németh Béla Nagykanizsa, Pipacs út 6. szám alatti lakos egy tekercs, 141 forintos tapétát emelt el a Domus áruházból. Már sikeresen kijutott a boltból, de balszerencséjére a rendőrség igazoltatta a Márka presszó előtt. Nem tudott elszámolni az áruval, majd bevallotta eredetét. Neki 2000 forint bírságot kell fizetnie. 9 Több mint emlékmű Részletek a csepeli szikratávíró történetéből Egy évvel ezelőtt Csepel kapujában, a Kossuth Lajos, Corvin és a Szabadkikötő út találkozásánál elhelyezték a csepeli szikratávíró emlékművének alapkövét. Akik ma Budapesten a Boráros térről induló gyorsvasúttal a főváros XII. kerületébe utaznak, már messziről láthatják, az 52 méter magas emlékművet, amely Vilt Tibor Munkácsydíjas szobrászművész tervei alapján a kerület lakosainak, és a városrész gyáróriása, a Csepel Művek dolgozóinak társadalmi munkájával készült el. Az avatási ünnepséget — a közelmúltban — a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulója és az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére rendezték. nácsköztársaság, vagy a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása. Világi történeti szerepet kapott A közismert csepeli szikra távíró állomás Magyarországon az első ilyen intézmény volt. Építése 1914. július 28-án kezdődött meg, és szeptember 18-án készült el. Adótornya 120 méter magas volt, és 24 szálból álló, ernyő alakú antennát szereltek rá. A 7,5 kilowattos adó november 1-én kezdte meg katonai és diplomáciai levelek továbbítását. Feladata volt, hogy összeköttetést teremtsen Bulgáriával és Törökországgal. Az első világháború alatt 1916. januárjától Barcelonával, 1917. októberétől Boden svéd állomással is kapcsolatot tartott Világtörténeti szerepet kapott 1917 november 30-án, amikor a szovjet—orosz kormány békeajánlatára gróf Czemin, az Osztrák—Magyar Monarchia külügyminisztere e távíró útján válaszolt. Utasítására hívták fel Szentpétervárt, majd a béketárgyalások során számos táviratváltás történt. A forradalmi eseményekben először 1918. novemberében kapott szerepet. Ekkor vették Szverdlov táviratát, aki az orosz— szovjetek nevében üdvözölte a magyar őszirózsás forradal Az MHSZ rádiósai kezelik A Tanácsköztársaság leverése után román ellenőrzés alatt dolgozott az adó, majd visszakerült a posta felügyelete alá. A huszas években felépült modern és nagyhatósugarú adók háttérbe szorították és az 1933-ban elkészült 120 kilowattos lakihegyi állomás feleslegessé tette működését. Az adótornyot 1935. decemberében , ledöntötték. A szikratávíró egyes megmaradt alkatrészeit a Posta Múzeum őrzi, az adókészülék másolata a csepeli Munkásmozgalmi- és Gyártörténeti Múzeumban látható. A most elkészült emlékmű a szikratávíró eredeti helyszínétől egy kilométerrel távolabb áll. Talapzatánál helyet adtak egy működő rádió adó- vevőnek; ezt az MHSZ csepeli szervezete kezeli. A fekete márvány alapra épített emlékműben egy szobát is berendeztek, amelyben az egykori forradalmi harcok tárgyi emlékei láthatók. P. Gy. matos egyben figyelmeztette a munkásosztályt, a burzsoázia árulásának lehetőségére. Tízezer külföldi vendég húsvétra Az idegenforgalom első idei erőpróbája: húsvét. Az utazási irodákhoz, szállodákhoz befutó rendelések szerint 10 000- nél több vendég érkezik Európa legkülönbözőbb országaiból Budapestre és más városokba. A fővárosi szállodák többségében telt ház lesz, s az első balatoni szállodák is megnyitják kapuikat. A siófoki Európa április 3-án fogad először vendéget, s május 30-ig 60 százalékos kedvezményes üdülést kínál. Az utazási irodák közül az Ibusz bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Húsvétkor csak Görögországból több mint négyezren érkeznek Budapestre. Az NSZK-ból és Ausztriából is több százan jönnek csoportosan. Húsvét hétfőn az NSZK-beli vendégeknek Lajosmizsén ökörsütést szerveznek, s megismerkedhetnek a locsolkodás népszokásával. Megélénkül a forgalom a Budapest Touristnál is, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Olaszországból és Svájcból várnak elsősorban vendégeket. A Cooptourist szervezésében több mint 100 szovjet turista érkezik húsvét előtti napokban Budapestre. (MTI)