Zalai Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

1981. július 4. Mál, mit kap a turista? Körséta Nagykanizsa vendéglátó egységeiben Tagadhatatlan tény: az ál­lamháztartásban számottevő szerepet játszik az idegenfor­­galom, jelentős devizaforrást jelent a külföldiek jelenléte. Az érintett szervek érthetően mindent megtesznek a helyi nevezetességeket megismerni érkező külhoniak marasztalá­sáért, a távolabbi­­célok felé haladó átutazók visszacsábítá­­sáért. Ennek sikerét az szabja meg, hogy mennyire érzi ma­gát vártnak, vagy váratlannak a vendég. Körútunk során Nagykanizsa vendéglátóipari egységeit kerestük fel, s a helyszínen tudakoltuk: hogyan sikerült náluk a felkészülés, milyenek a szezonelő tapaszta­latai ? — Jó ízekkel és bensőséges hangulattal igyekszünk több­szöri látogatásra visszacsalo­gatni a turistát — fogad Hor­váth­ György üzletvezető a Vén Diófa kisvendéglőben. — Az a­ tény, hogy eléggé ki­esünk a központtól, természe­tesen lényegesen többet köve­tel tőlünk akár a kiszolgálás színvonalát, akár ételeink mi­nőségét nézzük. Az áremelke­dést az alacsonyabb haszon­kulcs alkalmazásá­val, a II. osz­tályon megszokottnál olcsóbb ételekkel és a házias ízek meg­honosításával ellensúlyozzuk. Többet kell dolgoznunk, mint korábban. A két helyiségből álló egy­ségben a délutáni órák ellené­re szép számmal ülnek az asz­taloknál. A belső — a vadász­teremben — brigádösszejöve­telhez terítettek. — Egy-egy szarvas, őz, vagy vaddisznó vacsora kedvéért most is sokan megkeresnek bennünket. Különösen a jugo­­szlávok és osztrákok ismerik a nevünket, de az étlap szerinti étkezés mellett a 100 fős elő­fizetéses ebédelő, az éthordós vendégek és a különböző csa­ládi összejövetelek jelentik a többletbevételünk " — kap­csolódik a beszélgetésbe Seres Béla üzletvezető-helyettes. — Mindig örömmel vettük — sze­rencsére egyre többször van benne részünk —, ha előttünk parkolt le valamelyik külföldi csoport autóbusza. Az idegen nyelv­ű étlapjainkról ők is köny­­nyen eligazodnak a választé­kon. Magunk sem gondoltuk volna, hogy az újra felfedezett kispörköltnek milyen sikere van köztük ... Az üzlet dolgozói vallják, hogy jó forgalmuk a néhány hónapja működő szalonzené­nek is köszönhető, hiszen so­kan a tánc kedvéért keresik fel őket. Bíznak benne, hogy még tovább növekszik a nép­szerűségük. A tágabb értelemben vett szép környezetre nem panasz­kodhatnak az újonnan megnyílt Tó vendéglő dolgozói sem. A város egyre kedveltebb kirán­duló és pihenő központjában amolyan reprezentatív egység szerepet tölt be az étteremből és presszóból álló, az erdő szé­lére telepített vendéglő­­s nemcsak az újszerűsége miatt népszerű. — Őszintén szólva féltünk a várostól való távolságtól, de pillanatnyilag nem panaszkod­hatunk — fogad Bicsák István ,üzletvezető. — Hétköznap kö­zepes a forgalom, de szabad­szombatokon és ünnepnapokon kitehetjük a „megtelt” táblát. Sokan jönnek kirándulni, spor­tolni, s természetes, hogy hoz­zánk is benéznek. Felfedeztek bennünket a külföldiek is, egyre több utazási iroda irá­nyítja hozzánk a csoportjait. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy indulás előtt körlevélben tájékoztattuk az irodákat a­­sportolási lehetősé­gekről is. Kérésünkre beavatnak ben­nünket az egység nevével kap­csolatban már-már fogalom­má vált „gulyás-party” titkai­ba. . . Kialakítottuk a bogrács­állványokat, a szalonna- és malacsütő helyeket. A lényeg az, hogy mi minden alap­anyagot biztosítunk, s a mű­kedvelő -szakácsok saját re­ceptjeik alapján készítik el a vacsorájukat. Eddig minden­­alkalommal nagy sikere volt a partynak — mondja Pecsics Mária felszolgáló. Az üzemeltetők nem titkol­ják: ide csak valamiért men­nek ki az emberek, s ezt a va­lamit nekik kell megteremteni. A romantikus környezetet adottságnak tekintik, s ehhez teszik hozzá saját „specialitá­sukat”. — Átvettük a megszűnt Ha­lászcsárda szerepét, de a hal mellett vadételeket is felszol­gálunk. Különös gondot for­dítunk a házias ízekre, s ár­politikánkra is a rugalmasság a jellemző — mutatja a gaz­dag választékú, s valóban mér­sékelt árakat feltüntető étla­pot Bicsák István. — Talán ennek is köszönhetjük, hogy felfelé ível a forgalmunk, s több Balaton-parti ismerő­sünk választja már ezt a he­lyet. Kedvezően nyilatkoztak az idegenek is, akiknek a ta­von és környékén egésznapos programot szervezünk. Persze nincs panasz nélkül a Tó vendéglő személyzete: a távolság több problémával jár, amit saját erőből meg tud­nának oldani. Akinek nincs gépkocsija, az csak a 15-ös he­lyijárattal tudja megközelíts­­ni az egységet. A buszt vi­szont napközben ritkán közle­kedik, este pedig — leszámít­va, hogy nyári szezonban 20.30- kor indul — 18.15-kor eljön az utolsó járat. A taxi lenne a másik megoldás, viszont az megdrágítaná a vacsorát. Ez persze nemcsak a vendéglő, hanem az ide utazók gondja is!« Nem beszélve arról, hogy az autóbuszok csak a bejárati útig mennek, s ott megfordul­nak — majd két kilométerre a vendéglőtől. A Város legpatinásabb egy­sége, a Pannónia­­ Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat által üzemeltetett Centrál napjaink­ban szinte teljesen megújulva fogadja a látogatóit. A pres­­­szó helyén kialakított sörözőt Dunántúl legszebb üzletei kö­zé sorolják, újjávarázsolták a hallt és a szobákat is. — Több új­ szolgáltatással készültünk a szezonra, s az ed­digi tapasztalatok szerint nem eredménytelenül — mondja Szennay Zoltán szállodai üz­letvezető. — Éjjel-nappali ügyeletet tartunk a portán, ahol információs részlegünk nyolc nyelven tud felvilágosí­tást adni a­ városban dolgozó szerelőkről, szervizekről, de, a külföldiek­­ valutaváltásait is rendezzük. Korábbi igényeket elégítünk ki azzal, hogy bérel­jük az Olajbányász teniszpá­lyáját, szerződést kötünk a Kanizsa lovasklubbal és a be­­lsákpusztai lovasiskolával, s megszervezzük a Csónakázó­tó környékének a­­sport szem­pontjából való hasznosítását. Jelentős propagandát fejtünk ki a zalakarosi termálfürdő lá­togatottsága érdekében is — különösen az osztrákok érdek­lődnek —, de egyelőre gond a vendégek kifuvarozása: a taxi 400 forintba kerül oda-vissza. Most van folyamatban egy sa­ját mikrobusz beszerzése, ami sokat segíthet majd a gondon. Szervezetileg a Centrálhoz tartozik a tavaly október óta teljes belső rekonstrukción át­esett Pannónia szálloda is, mely június 1-én nyitotta meg kapuit. Mindkét egység jelen­tős szerepet tölt be a belföldi turizmus fellendítésére indított akcióban. A hét utolsó három napján árkedvezménnyel­­fo­gadják a Pannónia Szerviz ré­széről lekötött vendégeket. Nagy vonzerőt látnak a továb­bi kedvezményadásban is, mely szerint a vasár- és ün­nepnapokon 20 százalékkal ol­csóbbak náluk az ételek.­­ Egyedüli gondunk, hogy a parkírozás a mai napig nem megoldott. Egyszerre maxi­mum két személygépkocsi, vagy egy autóbusz tud megáll­ni a szálló előtt, s csak a kira­kodás idejére, mert utána a távolabb eső parkírozóba kell menni. Különösen eső esetén reklamálnak ■—■ jogosan. Kaiser László ZALAI HÍRLAP Kincses lelet Zalaszabaron Váratlan szerencse erre a zalai régészeket: Zalaszabar község határában töltés építésé­hez kerestek anyagot a nyu­gat-dunántúli vízügyi igazga­tóság munkásai, s eközben a földtoló munkagéppel alig ekejárásnyi mélységben sír­halmokra emlékeztető nyomo­kat tártak fel. A munkát rög­vest abbahagyták, értesítették a zalaegerszegi Göcseji Múze­um szakértőit, akik megállapí­tották, hogy egy kilencedik századi szláv népcsoport te­metkezési helyét takarja a föld. A megkezdett kutatások eredményeképpen rövid idő alatt 120 sírt tártak fel. A több mint egy évezred korán napvi­lágra került tárgyakból arra következtetnek, hogy pogány szlávok éltek ezen a területen. Nagy mennyiségű cserépe­dényre, illetve töredékre lel­tek a sírokban, de találtak ál­latokkal díszített, faragott csont sótartót, ugyancsak csontból készített tűtartót és sok egyéb között a kor fejlett kézművességére jellemző ék­szereket, köztük pajzzsal dí­szített bronz gyűrűt. A régé­szek szerint a föld még sok kincset rejthet, az ásatásokat folytatják. Három falu társulása A Keszthelyi Hegység Lábá­nál lévő települések — Bala­tongyörök, Vonyarcvashegy és Gyenesdiás — lakói, intézmé­nyei, a helybeli üdülők és nyaralók tulajdonosai társu­lást alapítottak a szennyvíz el­­vezető-tisztító rendszer kiépí­tésére. A közös szennyvízcsa­torna hálózat egy része, a ba­­latongyöröki tisztítóval együtt, már működésbe lépett, most a balatoni intéző bizottság tá­mogatásával további tizenkét kilométer hosszú gyűjtőcsa­tornát építenek. Ez a munka várhatóan 1933-ban fejeződik be. Ezzel a Balaton zalai part­szakaszának valamennyi tele­pülésén kiépülnek a közmű­vek, s tovább tisztul a keszt­helyi öböl vize. (MTI) Eleven az élet, változó a világ Pákán ÜGYES KIS­­­TRAKTOR működtet egy fűkaszát Pá­kán, a készülő sportpályán. Egyre kisebb köröket ír le, fölötte fű és réti pipitér illa­ta lengedez. A tanácselnök, Szabó Jó­zsef, rövidujjú, fehér ingben járkál a nemrég gyepesített talajon. Ahol követ talál, fel­szedi és kidobja a pályát kö­rülkerítő félkész útra. Nem bírt nyugton ülni az irodájá­ban, átnézett, hogyan alakul, szépül itt ez a rész. — Vasárnap — mondja — legalább száz ember jön ide az utat megcsinálni. Ez itt körben futópálya lesz. Magától értetődik, hogy a község minden lakója magáé­nak érzi a sportpálya létreho­zásának ügyét, mindazzal együtt, amit közös erővel az elmúlt ötéves tervben itt lét­rehoztak már. Az ifjúsági házat tavaly ad­ták át rendeltetésének. Eszté­tikus, fehérvakolatú épület a sportpálya szélén, öltözőkkel, zuhanyzókkal, nyolcvan négy­zetméteres klubteremmel. Az értéke kétmillió, harmincezer­­ forint, ehhez volt ötszáztíz­­ezerjük. A többit társadalmi munkával pótolták. Páka a megyének egyik fejlődő tele­pülése. Ezt bizonyítják az épülő társasházak és családi házak is, összesen hatvanhá­rom lakásra van igény, s a tanács készséggel bocsát a la­kosság rendelkezésére megfe­lelő építési területeket. Hogy Dömefölde is letette­­ falugyűlésen a voksot a Pá­kához csatolás mellett a je­lenlegi 1240 fős lakosság meg­növekszik még 324-gyel. A régi kis falu nevére már csak egy utcanév emlékeztet majd, Dömeföldi út. . . — EGYSZERŰ AZ OKA, hogy megszűnt az elvándor­lás, a munkalehetőségek meg-­­ szaporodása.­­ Különösen fon-­­ tos, hogy a nők is helyben dolgozhatnak. Itt van a két varroda, meg a kárpitos üzem, ezek kétszázham­inc embernek adnak munkát. A termelőszövetkezetnek új mel­léküzemága nyílik most, a mű­anyagüzem, ahol az NSZK részére műanyag vállfákat gyártanak majd. A munkale­hetőség az egyik legfonto­sabb tényező abban, hogy az emberek nem adják el a há­zaikat, hogy máshol teremtse­nek új otthont maguknak. Itt kérnek telket, helyben akar­nak maradni — mondja a ta­nácselnök Páka és társközsé­gei jelenét, jövőjét boncolgató beszélgetésünk során. — Jónéhány zártkert így is parlagon, műveletlenül marad, ahonnan a fiatalok elmentek, az öregek meg már nem bír­ják a földet művelni. Pákán és Dömeföldén érez­teti áldásos hatását a regio­nális vízmű. Gázpalack csere­telepet akarnak létesíteni a közeljövőben a körzet mind­egyik településén. Megcsinál­ták mindenütt az utakat is. A buszközlekedés panaszra nem adhat okot, összeköti Pákát és a társközségeket, belevonva őket a körzeti központ vérke­ringésébe. A pákai művelődési otthon­ban hetente háromszor van mozielőadás. Fotószakkör, bábszakkör, citerazenekar, if­júsági klub gyűjti egybe a fiatalokat. Színházi előadások ugyan ritkábban láthatók mint amennyire igény volna,, de dicsérik és szeretik az idehozott ŐRI rendezvénye­ket. A tornacsarnokos, kétszintes iskola építésénél is kivették részüket a munkából a hely­beliek, s megható, milyen lel­kesedéssel tették otthonossá virággal, hímzéssel, faliké­pekkel. A FABURKOLATOS ESZ­PRESSZÓ mellett virágzó díszfák alatt fatörzs asztalok és ülőhelyek kínálnak jó pi­henést, szemben az Alsó-Vá­­licka mellett, zöldre festett hinták várják a gyerekeket. A víz lustán folydogál, játé­kosan borzolja a langyos nyári szél. A fű- és pipitérillatú pá­lyán elhallgat a kicsi traktor, az ebédidő megilleti azt is, aki reggel óta a nyergében ül. Kartonruhás kislány han­gosan számol a buszmegálló­ban: — Öt, tizenöt, húsz, hu­szonöt. .. Kiszámolom, mikor jön a busz! Lánycsapat szalad az úton nevetve, mások éthordókkal a Kossuth Lajos utcába men­nek előfizetéses ebédért. — Tegnap kutyául elfárad­tam — jut eszembe hirtelen a tanácselnök egyik mondata. — Kint voltunk kapálni. Nem könnyű munka, de az a jó benne, hogy közben elfelejtem minden gondomat, bajomat. Akkor megkérdeztem, ho­gyan lehetett ennyi munkára embereket toborozni itt? Nem sokáig késett a vá­lasszal : — HA KOMOLY ÉS NAGY CÉLOK VANNAK, akkor le­het mozgósítani az embere­ket. Kellett az óvoda, az is­kola. Összefogtunk, s aki tenni tudott, az mind ott volt. Bán Zsuzsa A lakásépítés lehetőségei és feltételei (9.) ,jo­gos igény a családi ház is Mekkora családi házhoz adnak kölcsönt? — Segítik a célszerűbb megoldásokat — Érdemes ajánlott tervet választani A hagyományos családiház­építés körébe azokat soroljuk, amelyek során az épülő lakó­ház nem minősül sem több­szintes, sem csoportos korsze­rű lakóháznak. Általában te­hát ezek a háromlakásosnál nem több egy-, vagy többszin­tes, szabadon álló házak, és a kétlakásos ikerházak. A meglevő lakóházállomány jelentős hányada még ebbe a körbe tartozik, és falvai­nkban szinte kizárólagos építési for­ma. Azzal számolunk, hogy a családi házas lakóépület iránti igény még hosszú ideig fenn­marad. Ezért­­az ilyen építke­zéseket is támogatják, annál inkább is, mivel a hagyomá­nyos családi ház a mezőgaz­dasági jellegű településeken a távlatban is előnyös és szük­séges lakásellátási forma. Ez a háztípus a korszerű csoportos családiház-típus mel­lett szintén biztosítja a kisebb kertgazdaság kialakítását, vagy éppen a háztáji kisgaz­daságok fenntartását. Előnyök és hátrányok Emellett a családi ház egy­szerű, hagyományos építő­anyagokkal, épületszerkezetek­kel, esetleg bontott, vagy he­lyileg kitermelhető anyagok felhasználásával és a család összefogásával is felépíthető. Erre pedig különösen a fal­vakban szükség is van, mert a szervezett építőipari kapaci­tás az ilyen építkezésekre nem tud vállalkozni. Mindemellett a családi ház építésének üteme is jobban összehangolható a család anyagi tehervállaló képességé­vel, mert lehetőség van arra, hogy huzamosabb ideig törté­nő építés mellett is, a felépülő lakás egy részét már birtokba vegyék lakás céljára. Ami lát­szólagos előny, az nem biztos, hogy ténylegesen is az. Ugyan­is ha előnyként veszik a csa­ládok számításba azt, hogy az építkezés időbelileg ebben a formában elhúzható, az más oldalról felesleges anyagi ter­heket jelenthet, például: az építőanyag tárolása, ennek kö­vetkeztében vesztesége stb. ál­tal. A járulékos költségek ma­gasabbak egy önálló hagyo­mányos családi háznál, mind az egyén, mind a közösség ré­szére. E hátrányok említésével csak azt kívántuk jelezni, hogy a hagyományos családi­ ház-építés iránti igény elisme­rése mellett, ennél a formá­nál kedvezőbb a korszerű, csoportos családiház-építés, amely a hagyományos építés minden előnyét nyújtva ren­­­­delkezik azokkal az előnyök­kel is, amelyek a többszintes társasházak elterjesztését in­dokolják. A hagyományos családi ház­ra vonatkozó pénzügyi felté­teleket a többszintes és cso­portos korszerű lakóházhoz hasonló, de az azokkal szem­ben támasztott követelmé­nyeknek meg nem felelő épü­letekben megvalósuló lakások építése esetében is alkalmazni kell. Hitelek és feltételek A családi ház építtetője a városban és a kiemelt telepü­léseken az építési költség 60, egyéb településeken 50 száza­lékáig kérheti az építési köl­csönt. A kölcsön felső határa azonban nem haladhatja meg a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben meghatározott felső határt, amely jelenleg a kiemelt településeken — bele­értve a városokat is — 200, egyéb településeken pedig 160 ezer forint. A kölcsön kamata 3,5 száza­lék, a lejárata pedig legfel­jebb 25 év. A három, vagy több gyermeket eltartó épít­tető esetében a kamatfeltétel kedvezőbb, 2 százalék, és a lejárati idő is hosszabb, leg­feljebb 30 év. A hagyományos családi há­zat építtetők között egyre job­ban nő azoknak a száma, akik ajánlott terv alapján építkez­nek. Ajánlott az a terv, amely az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium által jóvá­hagyott tervgyűjteményben szerepel, és azt a helyszínre adaptálták, azaz a telek adott­ságaihoz illesztették. Az ajánlott tervnek — amel­lett, hogy az építtetőnek je-­­lentős költségmegtakarítást hoz — számos előnye van: műszakilag megbízhatók, gaz­daságos anyagfelhasználást tesznek lehetővé, esztétikailag kedvezőek, és az építési en­gedély kiadását is megrövidí­tik. Alkalmazásuk tehát idő-, anyag- és pénzmegtakarítást jelent, úgy, hogy a lakás be­osztásával, használatában a legcélszerűbb elrendezést biz­tosítja. Ajánlott terv: több kölcsön Ezek az érvek­­ szólnak amellett, és indokolják azt, hogy a típus, vagy ajánlott terv felhasználásával építke­zők a hitelpolitikai irányel­vekben meghatározott felső határokat 10 százalékkal meg­haladó építési hitelt kaphat­nak, bár a kiemelt települé­seken a 60, illetve egyéb tele­püléseken 50 százalékos hite­lezési arányt nem léphetik túl. Ez tehát azt jelenti, hogy a kiemelt településeken 220, az egyéb településeken 176 ezer forint kölcsön vehető igénybe­­ ilyen tervek alkalmazása ese­tén. A tervgyűjteményt az Épí­tésügyi Tájékoztatási Központ hozza forgalomba, de megfele­lő felvilágosítást nyújtanak a tanácsok építésügyi hatóságai és az Országos Takarékpénz­tár fiókjai is. Ez utóbbiakban a tervek nemcsak megtekint­hetők, hanem meg is rendel­hetők. A családi lakóházak építé­sének megkezdésére is­­­unat­koznak a korábbi tájékozta­tók. Tehát a telek helye sze­rinti építési hatóságnál szük­séges tájékozódni a beépítés lehetőségeiről, majd a család igényének a feltételekhez tör­ténő igazításával kikérni az OTP útmutatását a nyújtható kölcsön nagyságára vonatko­zóan, hogy a terv kiválasztá­sa a tényleges anyagi lehető­ségek számbavételével történ­jék. A rendeletek a létesíthető épületek nagyságát is megha­tározzák. Ezek szerint legfel­jebb olyan 6 szobánál nem na­gyobb családi ház építhető, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a 140 négy­zetmétert. Egyes számítások és előre­becslések szerint a 15 éves la­­kásfejlesztési tervidőszakban, tehát 1990-ig több mint fél­millió lakás családiházas for­mában épül meg.. Ezért is fon­tos és lényeges, az építtető és a közösség érdekével összeeső igény az, hogy a hagyomá­nyos családi­ház-építésnél is ér­vényesüljön a gazdaságosság és emellett az esztétikai köve­telmény, vagyis minél szebb családi otthonok épüljenek. A lakáspolitikai törekvések a­­ pénzügyi feltételekkel is ezt­­ segítik elő. Konyha és étterem épül a türjei iskolánál Már a vízvezeték bekötését végzik a szakemberek a türjei iskolánál létesített 250 adagos konyhánál és étteremnél. Nyo­mukban társadalmi munkát végző helyi lakók szorgosod­nak, tisztogatják, csinosítják a helyiségeket és a környeze­tet. Az elkövetkezendő hetek­ben megtörténik a kazánok próbafűtése, s aztán már nem lesz akadálya az augusztus 20-ra tervezett ünnepélyes ava­tásnak. Az új tanévben már kulturált környezetben fo­gyaszthatják az ételt a napkö­zis gyerekek. Az étkeztetési gondok megoldásával egyidő­­ben lehetővé válik az is, hogy az óvodában is központi fűtést alkalmazzanak. Az új konyha és étterem építésére és felsze­relésére, 4,5 millió forintot fordított a községi tanács. S

Next