Zalai Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
1982. március 28. Befejezéshez közeledik a Vonyarcvashegy óvoda bővítése. Az Astroép kivitelezésében készülő új szárny májusban kerül átadásra. Az egy csoporttal bővülő óvodában 75—80 gyerek helyezhető majd el. . (Polgár Tamás felvétele) „Tisztelt Szerkesztőség! Egy számunkra igen fontos ügyben keressük Önöket és kérjük, legyenek segítségünkre problémánk megoldásában. Zalavárt közigazgatásilag Sármellékhez csatolták és most szó van az általános iskola megszüntetéséről is. A zalavári családok természetesen továbbra is tiltakoznak az iskolakörzetesítés ellen, egy március 22-én, 18 órakor kezdődő gyűlésen (zalavári kulúrház) fog döntés születni... Kérjük, hogy a Zalai Hírlap képviseltesse magát a vitán.” Aláírás, pontos cím. ★ A zalavári kultúrHÁZBA este fél 7-re hívták össze a megbeszélést, de az utcán már korábban kisebb csoportok tárgyalnak a falut foglalkoztató eseményről. A fórumra eljött többek között Szíjártó Endréné, a keszthelyi városi-járási párbizottság első titkára, Hederics Vilmos, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, Pék Lászlóné, a keszthelyi járási hivatal művelődésügyi osztásának vezetője is. Valamennyien azzal a szándékkal, hogy szót értve, értelmes érvekkel tanácskozzanak a jelenlevőkkel, a szülőkkel, az iskolakörzetesítés előnyeiről és természetesen gondjairól, amelyek velejárói egy ilyen átszervezésnek. A hangulatra egyébként jellemző, hogy még mielőtt elkezdődne a beszélgetés, már elhangzanak beszólások: „Nem adjuk az iskolát!” ,,Mindent elvisznek tőlünk!” „Nem szavazzuk meg!” Szavazásról egyébként szó sincs. Ezt hangsúlyozza a körzetesítés jelentőségéről, céljáról szóló tájékoztatójában Pék Lászlóné is, amikor azokat az előnyöket ismerteti a szülőkkel, amelyeket a Sármelléken 23 millió forinttal elkészült új iskola kínál a gyermekeknek: magasabb színvonalú oktatást, aminek elsősorban a gyermeklátja hasznát akkor is, ha tovább tanul, akkor is ha nem. A TÁJÉKOZTATÁSBÓL kirajzolódik az oktatásirányítás elképzelése, miszerint az alsó tagozat és az óvoda a körzetesítés után is Zalaváron marad, a felsősök pedig Sármelléken tanulnának. — Meddig marad, itt? Még két évig? Aztán azt is elviszik — kiált közbe valaki. — Ki vigyáz a gyerekekre Sármelléken? — szól közbe más. — Jó nekünk így ahogy van. — Próbáljunk indulatok nélkül beszélgetni — javasolja Hederics Vilmos, amikor a jelenlevőkkel a megye oktatásnevének helyzetét ismerteti, köztük számokat, miszerint az általános iskolát végzett tanulók 95 százaléka továbbtanul, s ehhez legmegfelelőbb alapot az osztott iskolákban biztosított képzés nyújt. A megye községeinek kétharmadából körzetesített iskolákba járnak a gyermekek. Arra az ország gazdasági lehetőségeiből pedig nem futja, hogy valamennyi faluban olyan feltételeket biztosítsanak, mint amilyen a körzeti iskolákban teremthető. De a gyermeklétszám sem indokolta ezt, hiszen Zalaváron is csökkenő tendenciát mutatnak a számok: egy-két év múlva 12—15. 1985-ben várhatóan mindössze nyolc első osztályos gyermek lesz csak a községben. AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ, Mihályfi Kálmán rendre sorolja a kifogásait, hogy a falu elnéptelenedésát segítik elő az iskola körzetesítésével, s a körzetesítési elképzelést nem beszélték meg kellően a falu lakosságával. Pujszter Gyula: — Mi lesz a gyerekekkel az utazgatás során? Fehér István agronómus megpróbál a körzetesítés mellett szólni a tanulók érdekeire hivatkozva, de többször félbeszakítják sértő közbeszólásokkal. Függ Nándorné: Nagy múltú falu a miénk. Itt olyan gyermek is nőtt fel, akiből a matematikai tudományok doktora lett. Nekünk ez az iskola ma is megfelel. Valaki a hátulsó sorokból: — Ha kell, mi fizetjük a tanárokat, de akkor is megmarad az iskolánk. Szót kér Szíjártó Endréné is. Elmondja: megerősödött benne az az érzés, hogy a falu lakói aggódnak a község sorsáért, szenvedélyesen állnak ki érte, iskolájukért is. Kifejti azt is, ez a fórum nem hivatott döntésre, csupán arra, hogy a véleményeket megismerjék és érlelődjön meg a gondolat a szülőkben is. Gyermekeik érdekében. ★ EGY, EZÚTTAL eredménytelen vita szem- és fültanúi voltunk. A helybeliek — szülők, nagyszülők, közvetlenül, vagy közvetve érintettek — kiérezhetően meghallgatni sem szándékoztak az iskolakörzetesítés mellett szólók érveit, azokat az előnyöket,amiket gyermekeik, unokáák számára jelent a magasabb színvonalú, oktatás. Az ugyanis nem képezheti vita tárgyát, hogy egy korszerűen felszerelt, számos s vámosi intézet által is megirigyelhető iskola — mint amilyen a sármelléki, lesz — többet képes nyújtani a gyermekeknek, mint a jelenlegi zalavári iskola. (Tisztelet az ott dolgozó pedagógusok erőfeszítéseinek és lelkiismeretes munkájának.) A jövő útja megyénkben, hazánkban, s a világ más országaiban is az, amit jelen esetben a sármelléki iskola kínál: jobb tanulási feltételeket, az esetlegesen meg ném hátrányos helyzet megszüntetésének lehetőségét. De nincs szó minden áron való körzetesítésről..........Nem erőszak a disznótor” hangzott el a fórum végén. — Helyes. Nekünk jó a zsiroskenyér — válaszolt valaki a résztvevők közül. A KÉRDÉS AZONBAN, hogy ez a helyzet kinek az érdekeit szolgálja? Hosszú távon a zalavári gyermekeket semmiképpen nem, s ezt bizonyára előbb utóbb felismerik majd a zalavári szülők is. Természetes, sőt szükséges, hogy beszéljenek róla, az is érthető, hogy e beszélgetésekben benne izzik a faluért érzett felelősség. De felelősséget kell érezni azért is, hogy egyszer a gyermekeik megkérdezik: miért döntöttek úgy, ahogy döntenek majd. Erre a kérdésre is válaszolniuk kell. Buni Géza Iskolakörzetesítés de nem minden áron SALAI HÍRLAP Pavilonsor Kanizsa keleti városrészében Lehetőség új üzlethelyiségek építésére A nagykanizsai keleti városrész lakói közül többen panaszolták már, hogy lakótelepükről hiányoznak azok a kereskedelmet színesítő, ellátást javító kisebb boltok, szolgáltató egységek, melyek igénybevételéhez hazafelé tartva meg kell szakítaniuk útjaikat a központban, vagy kimondottan ezért kell elbuszozniuk a belvárosba. Magánkereskedői tevékenység folytatásához — elsősorban zöldség—gyümölcsös virágárusításra — többen kértek ugyan engedélyt, néhány apró üzlet kialakításra is került, de ezek csak részben tudták kielégíteni az igényeket. Iparcikk jellegű állami üzletet is csak egyet, a Ravill boltot lehet megtalálni a területen. Vagyis a húszezres városrész mindmáig „fehér folt” maradt az iparcikk-keresketvedelem számára. — Sajnos ez így van, pedig a lakossági igények ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az ott üzlethelyiséget nyitó, vagy valamilyen kisipart kezdő vállalkozók megtalálnák a számításukat — mondta Kovács Zoltán, a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, akit az előbbiekben vázolt gond és a tanács azzal összefüggő új kezdeményezése kapcsán kerestünk fel — Hogy időközben nem szaporodott a számuk, annak egyértelműen a megfelelő helyiséghiánya az oka. — Várható-e változás? — Igen, hamarosan. A műszaki osztállyal közösen találtunk megoldást, s amennyiben partnereket találunk elképzeléseink megvalósításához, úgy rövid időn belül előrelépésről számolhatunk be. Arról van szó, hogy megfelelő vállalkozók számára területet biztosítunk az építéshez. A Hevesi úti garázssor és a gyalogjárda közötti közel ezer négyzetméteres területet jelöltük ki erre a célra, ahol egy pavilonsort lehet kialakítani. Amolyan kis üzletközpontot hoznánk létre ott, ami szakmai összetételénél fogva koncentrálni tudja a vásárlói igényeket. Maga az épületegység önálló funkciójú, 20—30 négyzetméteres alapterületű üzlethelyiségekből és az azokat összekötő térelemekből fog állni, s ezek beleillenek majd a városképbe. — Mennyibe kerül ez majd a vállalkozóknak? — Az épületegység terveit arányosan kell fizetniük, míg az üzlethelyiség felépítése becslésünk szerint 4—8 ezer forintba kerül négyzetméterenként. Ez utóbbihoz egyébként az OTP kölcsönt folyósít az építőknek, 100 ezer forint összegig. A terület bérleti díját egyedi elbírálás alapján állapítja meg a műszaki osztály. Várhatóan sokan jelentkeznek majd helyiségigénnyel. Milyen szempontok szerint rangsorolnak? — A piaci bazársorban, vagy egyéb ideiglenes telephelyen dolgozó, valamint egyes üzletkörben árusító kereskedők és szolgáltató kisiparosok részesülnek előnyben a hiányszakmákban jelentkezők mellett. A magánkereskedők esetében a 17 kiemelt szakma közül a tej-, tejtermékboltok, a grill- és rétessütőket, kifőzdét, kávézót, büfét, papír-írószer üzletet, barkácsboltot üzemeltetők kapnak elsőséget, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A kisiparosok közül a bőrdíszművesek, cukrászok, híradástechnikai műszerészek, fehérneműkészítők, fényképészek, gyógyászati segédeszköz készítők, hangszerkészítők és -javítók, kalaposok, könyvkötők, órások, szűcsök és üvegművesek számíthatnak kedvező elbírálásra. Közülük is azok, akik április 15-ig benyújtják igényüket a tanács ügyfélszolgálati irodájában — mondta befejezésül Kovács Zeltén — Kaiser — A felvilágosító tevékenységnek alapja a munkahelyi és évszaki sajátosságoknak megfelelő, figyelemfelkeltő és tájékoztató munka, amelynek módszereként a csoportos beszélgetéseket választották. Az egyes műszakok közti szünetekben rendszeresen megbeszélik az aktuális feladatokat, s azok elvégzését is közösen értékelik. Minden évben tartottak a betegségek megelőzésével, az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat, amelyek rendre sok érdeklődőt vonzottak, akárcsak a humanitárius eszméket, a szabad idő hasznos eltöltését népszerűsítő filmvetítések, kiállítások. Az elmúlt három év alatt egészségügyi napok keretében szerveztek különféle szűrővizsgálatokat, amelyeken szintén nemcsak a vöröskeresztes tagság, hanem a dolgozók zöme szívesen vett részt. Az alapszervezet hagyományos tisztasági mozgalma része a gyár munkaverseny programjának, a szocialista brigádok vállalásaiban az első helyen szerepel a munkahelyi tisztaság maximális betartása és védelme. Tavaly ez irányú munkájukért a tisztasági mozgalom értékelése során elismerő oklevelet kaptak. A közös munkahelyi feladatokon túl nem hiányzott az alapszervezet programjából a Film Közügyekről—celluloid szalagon PÉNTEKEN ESTE még egyegy újabb — filmankéttal társított — válogatást láthattak a kanizsai és az egerszegi érdeklődők a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió terméséből, s ezzel befejeződött a dr. Bokor László vezette stúdió zalai bemutatkozása, öt estet vendégeskedtek a két városban új és régibb filmjeikkel az elmúlt hét során a stúdió rendezői, operatőrei, dramaturgjai, s a legtöbb bemutatót rendkívül nagy érdeklődés övezte. Pontos számmal még nem szolgálhatunk, de nem is az a lényeg, hogy egy becsült adatnál százzal kevesebbre, vagy kétszázzal többre tehető a nézők köre. A legfontosabb az, hogy végre létrejöhetett a stúdió és a zalai nézők elég esedékes találkozása. A megyénkbeli moziüzemi vállalat az utóbbi években becsülendően sokat tett tízért, hogy élő kapcsolatot teremtsen a kortárs filmművészet és a zalai közönség között; így jutnak el rendszeresen — többnyire még az országos bemutató előtt — a megye városi—falusi mozijaiba például az Objektív Stúdió újdonságai, s legutóbb a Pannónia Stúdió animációs- és rajzfilmjeiből rendeztek nagyszabású vetítéssorozatot Zalaegerszegen. E rendezvények keretében a néző szót válthat az alkotókkal, s bármennyire adott témájú egy-egy ilyen filmankét, az érdeklődésre jellemző, hogy rendszerint igen termékeny, sokszálú közéleti eszmecserévé lombosodnak e filmviták. Ezt tapasztalhattuk most, a dokumentumfilmesekkel rendezett találkozókon is. A DOKUMENTUMFILM — szinte már kritikai közhely — mindinkább felértékelődő filmes műfaj korunkban. Az utóbbi években néhány dokumentum-játékfilm — köztük a stúdió rendezője, Magyar József Korkedvezmény című alkotása — nagy-nagy televíziós sikerré vált, de a kifejezetten dokumentum jellegű kisfilmek közül jónéhány rangos külföldi fesztiválokon is hódított. A mostani vetítés-sorozaton láthattuk például Fehéri Tamás Protokoll szerint, illetve Kolonits Ilona Életköszöntő című filmjét; az előbbi Oberhausenből hozott el fődíjat, az utóbbi Lipcsében — 166 film versenyén — az egyik különdíjat kapta nemrég. Ahogy a Pannónia-filmek vetítésekor, ezúttal is megállapíthattuk, hogy az animációs és a dokumentumtermés jószerivel súlyánál, lehetőségeinél nagyobb részt vállal a magyar film nemzetközi elismertetésében. Dokumentumfilmeseink e rangot alighanem azzal vívták ki, hogy a valósággal szinkronban dolgoznak, s lehetőleg nem csupán a hazai élet pontos és elkötelezett filmes megörökítői. Az Életköszöntő rendezője például egyike volt az első filmeseknek, akik ellátogattak a Pol Pot-féle rémuralom után eszmélő, lábadozó Kambodzsába. Filmjében egyetlen szó sem hangzik el, csak zene festi alá a képsorokat, ám az asszonyok, gyerekek képei mégis nagy hitellel és költői realizmussal tárják elénk egy nép megújhodásának immár valóságos lehetőségét. A PROTOKOLL szerint megint más világba kalauzol, kisebb-nagyobb súlyú gyöngeségeinket leplezi le invenciózusan, szatírikus éllel. Aki magára ismert egy-egy úrhatnám gesztus kapcsán, talán afféle erkölcsi tisztítótűz jótékony hatását is élvezhette... Sok, hasonlóan aktuális dokumentumfilmről szólhatnánk e minapi zalai vetítéssorozat kapcsán, de holmi felsorolás helyett most inkább azt a közönségóhajt tolmácsoljuk, miszerint időről időre egy-egy klub- vagy stúdiómozi, sőt alkalmanként a nagymozik is frissíthetnék kínálatukat rajzfilm-összeállításokkal, dokumentumfilm-újdonságokkal. A Visszatérés Nürnbergbe mindenesetre a legszélesebb érdeklődésre méltó alkotás, de a többi szociográfus igényű, szatirikus hangvételű, vagy politizáló szándékú dokumentumfilm is hozzájárulhat a magán- és közerkölcsök épüléséhez, a demokratikusabb közéleti gyakorlat elterjesztéséhez. Nem „kis” filmek — mondtuk legutóbb a rajzfilmesek bemutatkozása kapcsán, s most, a celluloid-szalagpublicistáinak annyi kiváló alkotását látván méginkább megerősíthetjük ezt az állításunkat. " T. A. Jól sikerült évek Értékelés a zalaegerszegi hűtőgyár vöröskereszteseinek munkájáról Három éve, az állami nagyberuházás termelésbe állása után alakult a Magyar Hűtő-,ipar Zalaegerszegi Gyárának Vöröskereszt alapszervezete. A rövid múlt ellenére volt mire visszaemlékezni a pénteken megtartott beszámoló, vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésen a közel száztagú kollektívának. Ezt a sokrétű tevékenységet értékelte és köszönte meg a tagságnak és vezetőségének Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, aki zalai munkaprogramjának részeként részt vett és felszólalt a hűtőgyáriak értekezletén. A gyár élelmiszert előállító üzem, ami alapvetően meghatározza a Vöröskereszt-alapszervezet egészségnevelési feladatait és szoros kapcsolatát az állami egészségügyi szakszolgálattal, családvédelemmel kapcsolatos teendők vállalása, a segítségre szorulók támogatása. Érdekes kezdeményezést valósítottak meg sikerrel — s folytatni kívánják a jövőben is — például azzal, hogy a kolléganők gyermekei által kinőtt ruhákat összegyűjtötték és továbbították azoknak a családoknak, amelyek szívesen fogadták az adományt. Ugyancsak hasznosnak bizonyult a pótmama-szolgálat bevezetése, amelyet a kiszes fiatalokkal közösen vállaltak, hogy esetenként segítsék a szülőket. Rendszeresen látogatták a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákat, nekik és gyermekeiknek maguk készítette ajándékokkal, játékokkal kedveskedtek. Rendszeresen felkeresték az egyedül élő nyugdíjasokat, számukra találkozókat szerveztek. Sokrétű tevékenységük beszámolóját lehetne , folytatni a jól sikerült véradásokkal, az egészségügyi állomások megszervezésével, az elsősegélynyújtó tanfolyamokkal, amelyekkel rendre kiérdemelték a kollektíva megbecsülését. A taggyűlés befejezéseként több jubiláló véradót és lelkes, kiemelkedő munkát végző aktívát köszöntöttek és jutalmaztak. A megbízatása lejárt vezetőség tagjai közül Kertész Györgyné más munkahelyre távozik, utódjaként Gerencsér Rudolfnét választották a Vöröskereszt alapszervezet titkárának. .. L. M. Az Alumíniumipari Gépgyár Zalaegerszeg FELVÉTELRE KERES esztergályos szakmunkásokat, darust (átképzést vállaljuk), hegesztőt és minősített hegesztőt, targoncavezetőt, valamint udvartakarító, raktári és üzemi segédmunkásokat. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. 287