Zalai Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

2 A HÉTEN a Nyugat két fontos tárgyalási fórumán be­hatóan foglalkoztak katonapo­litikai kérdésekkel, mindenek­előtt az eurorakéták problé­májával. Ez a téma töltötte ki a hétfőn Williamsburgban be­fejeződött hagyományos tőkés csúcstalálkozó megbeszélései­nek tekintélyes részét és ez áll a NATO hadügyminisz­terei kétnapos brüsszeli ülésé­nek középpontjában. Sajnos, a jelek szerint egyik fórumon sem hoztak olyan határozatot, amely kiutat jelenthetne a le­szerelési, fegyverzetkorlátozási tárgyalás jelenlegi, megmere­vedett szakaszában. Williamsburgban, az erede­tileg gazdasági csúcsértekezlet­nek szánt találkozón az Egye­sült Államoknak — befolyását érvényesítve — sikerült elő­térbe helyeznie a katonapoli­tikai kérdéskört. A résztvevők — rutinszerűen megismételve ugyan óhajukat a „komoly” fegyverzetkorlátozási tárgyalás folytatására, kiálltak a Wa­shington által eddig előter­jesztett indítványok mellett. Tudjuk, az úgynevezett „nul­la­ megoldást” éppúgy, mint Reagan elnök újabb, „közbülső javaslatát” a Szovjetunió már elutasította. Ugyanez a hangvétel jelle­mezte az atlanti szövetség hadügyminisztereinek tanács­kozását. Szó esett a katonai kiadások növeléséről, a fegy­verzetek korszerűsítéséről és a katonai együttműködésről a NATO illetékességi területén kívüli válság esetén. De a lé­nyeg itt is az eurorakéták ügye volt. Az atlanti tömb hadügyminiszterei ismét leszö­gezték az eredetileg tervezett menetrend szerint az év végén KÖZÉPPONTBAN AZ EURORAKÉTÁK • ELLENTÉTEK A PFSZ-BEN RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT PERUBAN ■aií :::: megkezdik a Pershingek és a szárnyasrakéták telepítését, ha addig nem születik Genfben megegyezés a két nagyhatalom között. „Ahhoz, hogy az euro­­hadászati tárgyalás sikerre ve­zessen, ki kell tartani a tele­pítés mellett” — ismétli meg a brüsszeli záróközlemény a gro­teszk washingtoni álláspontot Mint több forrásból hallható az a vélemény, hogy a genfi megbeszélést akár a telepítés megkezdése után is folytatni lehet, hiszen a telepítés több évig elhúzódó folyamatnak ígérkezik. Ám­okkal inkább az lenne a cél, hogy a még hátra­levő fél esztendőben jöjjön lét­­re megállapodás. Ezt szolgál­ják a brit és a francia atom­erő beszámítására, valamint a robbanótöltetek alapul vételére vonatkozó, kompromisszumos szándékú moszkvai indítvá­nyok. A KÖZEL-KELETRŐL ér­kező hírek a héten egy új feszültségforrás kialakulásáról számoltak be: tovább szélesed­tek, s már incidensekhez ve­zettek a Palesztinai Felszaba­­dítási Szervezeten belüli ellen­tétek. A véleményeltérés azzal kezdődött, hogy az El-Fatah néhány Libanonban állomáso­zó főtisztje megtagadta az en­gedelmességet Jasszer Arafat­­nak, illetve a szervezet végre­hajtó bizottságának. A zendü­léshez azóta mások is csatla­koztak, s az­t a megfigyelők szerint — mostanra viszállyá terebélyesedett A kétségkívül súlyos válság magyarázatát a palesztin moz­galom nehéz helyzetében kell keresnünk. Izrael tavalyi liba­noni háborúja után válaszút elé kerültek: a fegyveres el­lenállást, vagy a diplomáciai harcot előtérbe helyezve igye­kezzenek a kitűzött céljaik, a megszállt területek visszaszer­zése, s az önálló államalapítás elérésére? A PFSZ belső áramlatait épp Arafat volt ké­pes úgy összefogni, hogy a kompromisszumok érvényre juttatásával megőrizze a moz­galom egységét és összetartá­sát. A mostani zendülés annak jele, hogy a Libanonban élő palesztinok egy része helytele­níti Arafat politikai és kato­nai elképzeléseit. Indítékuk, hogy közvetlenül fenyegetve érzik magukat a kemény izra­eli katonai fellépéstől, közvet­ve az egész izraeli libanoni megállapodástól. Ezért utasít­ják el Arafat sokszor egyensú­lyozó, az arabközi politika képlékeny feltételeit kénysze­rűen számbavevő irányvona­lát. Más kérdés, hogy a zen­­dülők tudnának-e reális alter­natívát javasolni. A 69 NAPOS rendkívüli ál­lapot, a statárium kihirdeté­sével szabotázsakciók látvá­nyos sorozatával válaszolt a li­mai kormányzat. Tucatnyi po­kolgép robbant a perui fővá­rosban, az elnöki hivatal, az amerikai nagykövetség, a re­pülőtér közelében, s órákra szünetelt az áramszolgáltatás. A rendőrség ismét a „Sendero Luminoso” — azaz a hangza­tos „Fényes ösvény” elnevezé­sű gerilla-szervezetet vádolja a merényletek elkövetésével. A szélsőséges csoport 1980 óta hallat magáról, hasonló akciókkal. Vezetői a Perui KP-ból váltak ki valamikor, a hatvanas évek elején megal­kuvónak ítélték annak irány­vonalát A „Fényes ösvény” az elhúzódó népi háború elvét követi, s nemegyszer erősza­kos eszközökkel próbálja maga mögé állítani a vidéki lakos­ságot. A gerillaszervezet épp akkor kezdett aktivizálódni, amikor a hatalomváltás történt Peru­ban, s az évtized elején a tár­­sadalomátalakító kísérletbe be­lebukott reformista katonák visszavonultak a kaszárnyák­ba. Az elnöki székbe az USA támogatását élvező Belaunde Terry került. Azóta a Perui KP már nemegyszer figyel­meztetett: a párt nevével visz­­szaélő szélsőbaloldali gerilla­szervezet akciói sehová nem vezetnek, csak a rendkívüli ál­lapot kiprovokálását eredmé­nyezték. Amerikai reagálás Andropov nyilatkozatára Washington (Reuter). Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken reagált arra a nyilatkozatra, amelyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tett az amerikai­­szovjet kapcsolatokkal kapcso­latban Avarell Harriman ve­terán amerikai diplomatát fo­gadva. Alan Rom­bert szóvivő egy erre vonatkozó kérdésre vá­laszolva kijelentette: amerikai részről üdvözlik Andropov megállapítását, hogy a Szov­jetunió érdekelt a két ország közötti kapcsolatok fejleszté­sében, ugyanakkor pedig (Wa­shingtonnak megfelelő) „konk­rét és pozitív akciókat” remél­nek tőle „olyan területeken, mint a fegyverzet-ellenőrzés, az emberi jogok, regionális és kétoldalú kérdések”. „Ha a Szovjetunió valóban kész komolyan figyelembe ve­ni aggályainkat és konkrét lépéseket tenni a kapcsolatok javulása érdekében, akkor az Egyesült Államokban készsé­ges partnerre talál” — mon­dotta a szóvivő, mintegy jelez­ve, hogy Washington továbbra sem saját álláspontján kíván változtatni, hanem a másik féltől várja el ezt. Algériai küldöttség látogatása hazánkban A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének meg­hívására látogatást tett ha­zánkban az algériai modzsahe­­din (a Forradalmi harcok ve­teránjainak Szövetsége) kül­döttsége, Abadu Szaid külügyi titkár vezetésével. Tárgyaláso­kat folytatott a magyar test­vérszervezettel a két szövetsé­get kölcsönösen érintő kérdé­sekről, megállapodtak az együttműködés továbbfejlesz­tésében. Az algériai delegáció láto­gatást tett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Székházában, ahol a vendége­ket Kovács Béla, a HNF OT titkára fogadta. (MTI) Emlékezés a Feléli brigádra Hagyományos találkozó a Vajdaságban Belgrád (MTI): A Vajdaság­ban fekvő Topolyán­­ pénte­ken este megkezdődött a Pe­tőfi Sándor és Kis Ferenc ne­vét viselő iskolák hagyomá­nyos, sorrendben 11. találko­zója, amelyre a jugoszláviai tartományból és a Horvát Szocialista Köztársaságból ti­zenkét iskola pionírjai és ta­nárai érkeztek. Jantovics Rudolf vezérőr­nagy, a Petőfi brigád volt po­litikai biztosa beszédében em­lékeztetett arra, hogy a neret­­vai és a sutjeskai csata — a népfelszabadító háború két le­gendás győzelme — 40. évfor­dulója mellett a Horvátor­szágban és Vajdaságban élő magyar németiség Jugoszlávia testvérnépeivel együtt ünnepli annak a 40. évfordulóját, hogy megalakult a magyar zászló­alj, amelynek parancsnoka Kis Ferenc volt. A zászlóalj létszáma roha­mosan nőtt és 16 hónappal ké­sőbb létrejött belőle a Petőfi nevét viselő brigád. 1943 Vaj­daság számára is sorsdöntő volt, mert jelentős fordulat állt be a népfelszabadító moz­galom fejlődésében: ekkor újította meg a JKP Tartomá­nyi Bizottságát Tito és rende­letére megalakult a Népfelsza­badító Katonaság és a Parti­­zánegységek Vajdasági Főpa­rancsnoksága. A Vajdaság te­hát autonómiáját politikai és fegyveres harccal­ valósította meg, így az autonóm tarto­mány valójában már 1943-ban létrejött — hangoztatta Janto­vics Rudolf. ZALAI HÍRLAP Befejezte munkáját az Interparlamentáris Unió budapesti konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) ■ nyá, állandóvá és világ­méretűvé tenni, mert csak így lehet megőrizni a békét Európában, véget vet­ni a fegyverkezésnek, növelni a bizalmat és a biztonságot, megkezdeni a leszerelést. Az európai biztonsággal, az együttműködéssel, a leszerelés kérdéseivel foglalkozva a kon­ferencia határozata ünnepé­lyesen megerősíti­­ a helsinki záróokmány tíz alapelvét, amelyeket az aláíró országok „magatartási kódexének”, kap­csolataik demokratizálása alapjának minősít. Sürgeti, hogy a záróokmány szellemé­ben az országok növeljék a katonai konfrontáció csökken­tésére, a leszerelésre irányuló erőfeszítéseiket, s felhívja a parlamenteket arra, hogy bizalomerősítő és bizton­ságnövelő intézkedésekkel támogassák az európai le­szereléssel foglalkozó kon­ferencia összehívását. E konferencia első szakaszát Stockholmban kell megren­dezni, a lehető leghamarabb. A dokumentum felszólítja a parlamenteket és a kormányo­kat, hogy tegyenek hatékony lépéseket a fegyverkezési ver­seny megállítására, a katonai szembenállás csökkentésére Európában, a nemzetközi el­lenőrzés mellett megvalósított leszerelésre A két nagy nuk­leáris hatalmat arra hívja fel, hogy konstruktív módon te­gyenek erőfeszítéseket a nuk­leáris fegyverekről történő tárgyalásaikon, és találjanak pozitív megoldást a vitás kér­désekre. Sürgeti a határozat a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok vezetőit, hogy rövid időn belül tartsanak találkozót a legégetőbb biztonsági prob­lémák megoldására. A határozat foglalkozik az úgynevezett európai fejlődő országok szükségleteivel, és a Földközi-tengeri övezet prob­lémáival. Ez utóbbival kap­csolatban leszögezi: a parla­menteknek és a kormányok­nak pozitív lépéseket kell tenniök azért, hogy e térség­ben csökkenjen a feszültség, növekedjék a stabilitás, erősödjék a biztonság és a béke. A határozatnak a humanitá­rius kérdéseket taglaló fejeze­te javasolja, hogy a parla­mentek és a kormányok ta­nulmányozzák egy, az emberi kapcsolatokkal foglalkozó szakértői konferencia összehí­vásának lehetőségét. Tovább kell növelni az erőfeszítéseket a különböző humanitárius kérdések, így például a csa­ládegyesítési problémák meg­oldására, az utazások meg­könnyítésére. Részletes aján­lásokat tartalmaz a határozat a kulturális, oktatásügyi és tudományos együttműködés továbbfejlesztésére. A határozat befejező része a most véget ért konferenciát követő időszak néhány gya­korlati feladatával foglalkozik. Megállapítja, hogy az IPU budapesti tanácskozásának ha­tározatát ismertetni kell az érintett országok parlamentjeivel, kormányaival, és általában­ az széles körben terjesztendő. ★ A madridi értekezlet részt­vevői között is szétosztják az IPU Budapesten most véget ért konferenciájának határo­zatát, amely sürgeti az euró­pai biztonság és együttműkö­dés megszilárdítását, az eny­hülés folytatását, a madridi találkozó haladéktalan, ki­egyensúlyozott és kölcsönösen elfogadható megállapodással történő befejezését — közölte Pio­ Carlo Terenzio, az UNIÓ főtitkára a konferencia befe­­jeztét követő sajtóértekezle­tén. A főtitkár elmondta, hogy haladéktalanul továbbítják Jurij Andropovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reagan amerikai elnökhöz a 28 ország törvényhozóinak közös határozatával született állásfoglalást, amely sürgeti a két vezető mielőbbi találkozó­ját Nem a fegyvereknek kell dönteni González javaslata a közép-amerikai országoknak Panamaváros (AP). Pénte­ken latin-amerikai körútja utolsó előtti állomására, Pana­mába érkezett Felipe Gonzá­lez spanyol miniszterelnök. Nyomban a megérkezése után tartott sajtókonferencián Gon­zález arra szólította föl Közép- Am­­erika politikai vezető­it, hogy a térség békéjének fenn­tartása érdekében a lehető leg­hamarabb tartsanak választá­sokat. Nem a fegyvereknek, hanem a politikai választások­nak kell eldönteniük azt, hogy mit akar a nép — mondotta González. González elismerte, hogy a nevezett országok némelyiké­ben kialakult helyzet körül­ményessé teszi a demokrati­kus választások megtartását. Szerinte azokat még ilyen helyzetben is meg kell azon­ban tartani, s nem szabad a körülményekre halogatni meg­szervezésüket. Mint az AP írja, a spanyol politikus burkoltan bírálta az Egyesült Államok latin-ameri­kai katonai jelenlétét. „Egyet­len külföldi katonai tanácsadó sem tartózkodhat a térségben” — mondta. Az áprilisi határozat jegyében Országos célok , helyi feladatok A MUNKASIKEREK, AZ ÖRÖMÖK, a sikertelenségek vagy keserűségek egyaránt közvetlenül érződnek a párt­­a­lápszer­vezetek munkájában. A gyakorlatban ugyanis ott el­lenőrzik a pártmunka irányí­tását, módszerét és eredmé­nyességét. Ez folyamatosan javult az elmúlt esztendőkben, amint erre az MSZMP Köz­ponti Bizottságának áprilisi határozata is rámutatott: „A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tet­tek irányító, ellenőrző tevé­kenységük fejlesztésére. A pártmunkát azonban még min­dig sok formális, bürokratikus vonás terheli.” Az alapszervezetek tevé­v­kenységének színvonalára alapvetően kihat, hogy meny­nyire ismerik a párt politiká­ját, képesek-e az egységes ér­telmezésre és végrehajtásra, működési­­ területükön miként tudják elősegíteni a párt ve­zető szerepének érvényesülé­sét . Noha a párt politikájának alapvető kérdéseit az alapszer­vezetek általában ismerik, mégis tapasztalható több he­lyen, hogy csak felszínesen foglalkoztak azokkal a határo­zatokkal ,melyek a társadalmi, vagy kulturális élet egy-egy részterületére vonatkoznak. Több alapszervezet gondokkal küszködik, amikor a felső pártszervek határozatait — melyek végrehajtásában fel­adataik vannak — a helyi vi­szonyokra kell alkalmazniuk. Számosan azonban egyre in­kább alkotó módon viszik át a felső pártszervek határozatait saját működési területükre. Az irányító városi, járási és községi pártbizottságok elvi, politikai és módszertani út­mutatásai alapján mind­ több helyen a felső pártszervek ha­tározatait figyelembe véve ki­dolgozzák és eredményesen teljesítik a helyi politikai, gazdasági, ideológiai és kultu­rális feladatokat. Az alapszer­vezetek így a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek között a politikai kez­deményezés, a döntés végre­hajtásának középpontjaivá válnak. Ezt a fejlődést főként az tette lehetővé, hogy az 1980. évi választások alkalmán­­al — több éves tudatos elő­készítő munka eredményeként — az alapszervezeti vezetősé­gek minőségi cserék következ­tében tovább erősödtek. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN az irányító pártbizottságok is na­gyobb figyelmet fordítottak az alapszervezeti vezetőségek tag­jainak politikai képzésére, to­vábbképzésére. A jobb politi­kai felkészültséget, a vezető­ségek munkájának hatékony­ságát eredményesen szolgálják a megyei pártbizottságok által évente szervezett alapszerve­zeti titkári tanfolyamok. Eze­ken a pártpolitikai munka éves feladatait dolgozzák fel. A XII. kongresszust követően a pártvezetőségek az irányító pártbizottságok tudatos mun­kája nyomán több intézkedést tettek a pártélet rendszeressé­gének és folyamatosságának továbbfejlesztésére is, de még nem mindenütt elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékenység. A szín­­vonalbeli eltéréseknek külön­böző okai vannak. Összefügg­nek az alapszervezet tagságá­nak, vezetőségének összetéte­lével, képzettségével, valamint az alapszervezetek, irányító pártszervek munkájával is. Márpedig napjainkban különö­sen fontos, amit az áprilisi ha­tározat így ír elő: „Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel és mit ellenez”. Kialakult az a jó gyakorlat, hogy az alapszervezetek jelle­güknek megfelelően konkrét, végrehajtható feladatterveket készítenek, a közvetlenül a működési területüket érintő átfogó határozatoknak alapján. Közel-Kelet Összecsapás a palesztin erők között Bejrút (MTI): Szombat dél­előtt minden óvintézkedés és fogadkozás ellenére tragikus fegyveres összecsapáshoz veze­tett az El-Fatah palesztin ge­rillaszervezet egy hónapja ki­robbant belső válsága. A ke­let-libanoni Baalbek város közelében heves harcokat vív­tak egymással az Abu Musza ezredes vezette lázadók és a Jasszer Arafathoz, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnöké­hez, az El-Fatah vezetőjéhez hű erők. Az első jelentések szerint több halottja és sebe­sültje van a konfliktusnak, s igen súlyosak az anyagi ká­rok. Egyebek között találat ért egy baalbeki kórházat is. A térséget ellenőrző szíriai béke­­fenntartó erők több útvonalat lezártak. Bonyolítja a helyzetet, hogy az El-Fatah vezetői közül Jasszer Arafat Bukarestben, Szalah Halai (Abu Ijad) pedig Moszkvában tartózko­dik. Bejrút (MTI): Míg a libano­ni nemzeti hazafias erők az izraeli megszállás elleni harc fokozását szorgalmazzák a ta­valyi invázió évfordulóján, a falangista államvezetés afféle Szíria-ellenes arab egységfront kialakítására összpontosítja erőfeszítéseit. Amin Dzsemajel elnök arról próbálta meggyőz­ni Sedli Klibit, az Arab Liga főtitkárát, hogy az Izraellel kötött megállapodás az egyet­len kiút az ország válságos helyzetéből. Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter szombaton Ri­­jadban megkezdte tárgyalá­sait Szaud Al-Fejszal szaúd­­arábiai külügyminiszterrel. A szíriai—libanoni párbeszéd felújításához éppúgy nélkü­lözhetetlen a szaúdi támoga­tás, mint az Arab Liga közös akciójához. Georges Hauti, a Libanoni KP főtitkára a különböző ke­resztény és mohamedán körök vezetőivel folytatott kiterjedt megbeszélést, amelynek célja az izraeli megszállással, a Li­banonra kényszerített kapitu­lációval való szembeszállás. 1989. JAnni A

Next