Zalai Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 100-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
1984. április 29. Jelentőségének és az adottságoknak megfelelően Az MSZMP Zala megyei Bizottságának 19111. április 20-i határozata az állattenyésztés fejlesztésére A megyei pártbizottság 1984. április 20-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az állattenyésztés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. Megállapította, hogy az elmúlt években az országos intézkedé-sek, a megyei határozatok végrehajtásának, valamint az üzemek munkájának eredményeként, kedvező folyamatok bontakoztak ki az állattenyésztés fejlesztésében. A fajlagos hozamok emel-kedtek, az állatállomány mi- nőségileg is igazodott a növek- J vő közgazdasági követelmé-nyekhez. — Az állattenyésztés biológiai háttere, az állategészségügy, a takarmányozás, minőségileg jelentősen fejlődött; — A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok között erősödött a közös érdekeltségen és kölcsönös kockázatvállaláson alapuló kapcsolatrendszer. A megyei pártbizottság elismerését fejezi ki az üzemeknek, élelmiszeripari vállalatoknak, megyei irányítószerveiknek az állattenyésztés fejlesztése érdekében kifejtett eredményes munkájukért. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a megyei párt- és tanácsi testületek folyamatosan foglalkoztak az állattenyésztés — illetve egyes ágazatainak — fejlesztésével, amit indokolt az hogy erre épül a megye élelmiszeriparának jelentős része és kedvezőek az állattenyésztés, főképpen a szarvasmarhatartás természeti feltételei. A mezőgazdasági alaptevékenység bruttó árbevételének 48 százaléka az állattenyésztésiből származik, a megyében megtermelt összes húsmennyiség 42 százaléka pedig exportra kerül A piaci viszonyok változásai és a közgazdasági szabályozók többszöri módosításának hatására, az állattenyésztés ágazati összetétele hullámzó, gyakran a tervezettől, a gazdaságilag indokolttól és a helyi adottságoktól eltérő irányban és mértékben fejlődött. — A szarvasmarha-létszám csökkent, annak következtében, hogy a háztáji és kisgazdaságok állattartásának visszaesését a nagyüzemek nem tudták ellensúlyozni. — A baromfihústermelés a viszonylag kedvező piaci feltételeik, a növekvő termelési kedv miatt a nagyüzemekben és a kistermelésben — túlhaladva a megyei feldolgozó kapacitást is — néhány év alatt megnégyszereződött, miközben a külpiaci értékesítési lehetőségek romlottak. Ezért a termelés tv. a feldolgozás összhangja megbomlott, az exportértékesítés az alacsony áraik miatt veszteségessé vált, így az ágazat visszafogása vált szükségessé. A sertéstartást a nagyüzemekben és a kisüzemekben egyaránt hosszú évekig stagnálás, visszaesés jellemezte. Az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szervező tevékenysége erősödött, az együttműködés színvonala javult, ennek eredményeként a sertéshústermelés gyors fejlődésnek indult, az előállított mennyiség 40 százalékkal nőtt. — A felvásárlási ár és a támogatási rendszer módosításai — főként, a szarvasmarha-tartásban — nem segítették elő kellőképpen a jövedelmezőség javulását, a rekonstrukciók és felújítások elvégzését, a takarmánytermesztés technikai feltételeinek megteremtését. Az üzemekben sem javult azonban kielégítően a szervezettség, a takarmány- és költséggazdálkodás, a minkaerőgazdálkodás, az állattenyésztés eredményességéhez kötődő anyagi ösztönzés. Az állattenyésztési ágazat a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős részében veszteséges, illetve alacsony jövedelmezőségű, ami akadályozza a továbbfejlesztést, a természeti adottságok és felhalmozott termelési tapasztalatok racionális kihasználását. A nagyüzemekben a korszerűtlen telepeken a munkakörülmények kedvezőtlenek, a jövedelmek és azok fejlesztési lehetőségei alacsonyak. Egyre nehezebb a megfelelően képzett munkaerő biztosítása, a fiatalok számára kevésbé vonzó az állattenyésztésben a szakma megszerzése és a munkavállalás. A kisgazdaságokban a szarvasmarha-tartásban a falusi lakosság elöregedése, az életmód változása, a megfelelő eszközök és szolgáltatások hiánya miatt a tehéntartás az utóbbi 3 évben 25 százalékkal csökkent. A megyei pártbizottság — figyelembe véve az állattenyésztés gazdaságpolitikai jelentőségét és súlyát a megye gazdaságában — szükségesnek tartja, hogy az ágazat a népgazdasági igényeikkel összehangoltan, a helyi ökológiai adottságokat kihasználva fejlődjön. Az állattenyésztésben elért eredményekre építve a fejlődést akadályozó tényezőket figyelembe véve az ágazat intenzív irányú továbbfejlesztésére a következőket határozza meg: kiépített korszerű tejipari ka-paritásoknak megfelelően ala-kuljon. E célok megvalósításá- val összhangban folytatódjon a tehenészetek szakosodása. Az állami gazdaságok és a termeflőszövetkezetek vezetői segítsék elő, hogy területükön a nagyüzem, és a háztáji gazda- s ságok együttes szarvasmarha- létszáma ne csökkenjen. A nagyüzemek támogassák területükön a nem mezőgazdaságban dolgozók állattartását is takarmányellátással, különböző szolgáltatásokkal. A sertéságazatban a termelés elért színvonalát a gazdaságosság javításával meg kell tartani. A nagyüzemekben kialakított korszerű telepeken a tenyésztői munkát tovább kell fejleszteni. A nagyüzemek a termelési feltételek, szolgáltatások biztosításával, bővítésével segítsék a kisüzemi sertéstartást. A juhágazatot a nagyüzemek a piaci és gazdaságossági követelményekkel összhangban, a helyi lehetőségeket kihasználva fejlesszék. A kisgazdaságokra, a kisvállalkozókra alapozva szám szerint is célszerű jelentősen növelni a megyében a juhállományt. A vágóbaromfi termelés és feldolgozás az ágazat rugalmas alkalmazkodó képességét jobban kihasználva igazodjon a piac mennyiségi, minőségi, választéki igényváltozásaihoz. Az állattenyésztés gazdaságosságának javítása céljából szorosabb együttműködés alakuljon ki a mezőgazdasági üzemek, az élelmiszeripari és felvásárló vállalatok között, erősítve a termelésben a kölcsönös érdekeltséget. Az élel-miszeripari vállalatok a szabályozórendszer és a piac követelményeit figyelembe véve szervezzék és segítsék az alapanyagtermelést, a gazdaságok piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodását. Bővítsék kapcsolataikat az állati hulladékok és egyéb fehérjeforrások hasznosításában. Ezután a megye állami, társadalmi és érdekképviseleti szervei sajátos feladatairól határozott a megyei pártbizottság, a következőkben pedig a központi szervekhez címzett javaslatokat tartalmazza a dokumentum. Abból kiindulva, hogy Zala megye természeti adottságai, a rét- és legelőterületek nagysága, a szálas- és tömegtakarmányok termelése, a felhalmozott termelési tapasztalatok indokolják a szarvasmarha-tartás szintentartását, illetve a piaci viszonyoknak megfelelő fejlesztését, a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek anyagi lehetőségei ugyanakkor nem biztosítják a nagyüzemi szarvasmarha-létszám céloknak és adottságoknak megfelelő növelését, a kistermelői állomány csökkenésének ellensúlyozását, ezért indokolt, hogy a központi szervek: — Az árrendszer megfelelő alakításával erősítsék az állattenyésztési termékek jövedelmezőségi pozícióját — A háztáji és kistermelés integrálásában résztvevő üzemek anyagi érdekeltségének erősítése érdekében szükséges, hogy a háztáji szarvasmarhatartás pénzügyi támogatása a nagyüzemeken keresztül történjen . Az állattartó telepek rekonstrukciójánál az állami fejlesztési támogatások növelését, illetve a kötelező beruházási tartalékolás alóli mentesítést tartjuk célszerűnek. A megyei pártbizottság indokoltnak tartja a tehénállomány megtartása, illetve növelése érdekében a forgóalaptámogatás növelését. Javasoljuk, hogy egyszeri céltámogatásokkal segítsék a tömegtakarmány termelés, betakarítás, tárolás eszközrendszerének továbbfejlesztését. Meggondolandó az e célokat szolgáló beruházási hitelek kamatfeltételeinek kedvezményessé tétele. A nagy leterjedésű gyepterületek intenzívebb hasznosítása céljából a megyei pártbizottság indokoltnak tartja a meliorációs beruházások fokozottabb támogatását. Ugyanis ezek hasznosításával csökkenthető a szántóföldi tömegtakarmány termőterületek nagysága, javítható a jövedelmezőség. A szarvasmarha- és sertéstenyésztésben foglalkoztatott dolgozók munkabérfejlesztési lehetőségeit javítani szükséges. Ezért célszerű e területen is a bérezésben preferenciát biztosítani. A megyei pártbizottság javasolja az illetékes minisztériumnak, hogy vizsgálja meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek közös érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztési lehetőségeit a vertikális kapcsolatok erősítése, a jobb minőségű termékek mennyiségének növelése, az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Javaslatok a központi szabályozásra A mezőgazdasági nagyüzemek feladatai — Az állattenyésztést a piaci és közgazdasági viszonyokkal, a helyi lehetőségekkel és adottságokkal összhangban fejlesszék, jobban hasznosítva a szellemi és anyagi erőforrásaikat. Biztosítsák a hozamok gazdaságos növelését, a fajlagos költségek csökkentését. A hazai igények jó színvonalú kielégítése, a külföldi értékesítési lehetőségek kihasználása, az árbevétel növelése céljából a mezőgazdasági nagyüzemek és a kisgazdaságok jobban hasznosítják a táj-, a helyi termelési, épület- és munkaerőadottságokat. Az üzemeik azokkal az ágazatokkal és fajtákkal foglalkozzanak, amelyekhez a tartási feltételek leginkább adottak. A minőséggel, a választékkal szemben növekvő külpiaci és lakossági követelmények miatt javítsák az állati termékek minőségét, a piaci igényekhez való alkalmazkodó képességet. A takarmánytermesztés az állattenyésztés továbbfejlesztésének alapvető feltétele Ennek érdekében jobban kell hasznosítani a takarmánygazdálkodásban az üzemszervezési, termelési és művelési tartalékokat. Szélesítsék az energiatakarékos melléktermékei a takarmányozásra alkalmi hulladékok, valamint az egyéb fehérjeforrások felhasználását A takarmányozás gazdaságosságának növelése érdekében az üzemek fejlesszék a gyepgazdálkodást, bővítsék a legeltetéses állattartást. Általánossá kell tenni a béltartalmú értékekre alapozott takarmányozást Korszerűsítsék a takarmánytermesztés, a betakarítás és a tárolás eszközrendszerét, nagyobb figyelmet fordítva a tömegtakarmányok minőségére. Tervszerűen folytatódjon a meglevő állattartó telepek korszerűsítése, rekonstrukciója, érvényesítve a költség- és munnkaerőtaarékosság szempontjait. A beruházások során keressék az olcsóbb, de korszerűbb technológiák alkalmazását, betartva a környezetvédelmi követelményeket. — Fejlesszék a közgazdasági elemzőmunkát, minden gazdaságban fokozatosan vezessék be az önálló ágazati elszámolási rendszert. Erősítsék a dolgozók végtermékhez kötődő ösztönzőbb anyagi érdekeltségét. Ösztöndíjak, letelepedési támogatások biztosításával, a munkakörülmények javításával tegyék vonzóbbá a fiatalok számára az állattenyésztő szakmát és munkavállalást. A szarvasmarha-tenyésztésben az üzemi adottságokra alapozottan, a gazdaságosság figyelembe vételével növekedjen a húsmarhaállomány. A tejtermelésben a hozamok növelésével biztosítani kell, hogy az értékesített tej mennyisége a ZALAI HÍRLAP 3 Új kiegészítő üzemet alakított ki ikrédbördöce, majorjában a lenti termelőszövetkezet. Termékvédő kesztyűk varrásával foglalkoznak az asszonyok, s a megrendelések alapján az idén 160 ezer párat készítenek el. Képünkön Balogh Józsefné felpróbálja az egyik frissen varrt kesztyűt Többszakmások .Minél többet tudni , csak ez lehet a cél" Manapság az iparnak vagy specialistákra, vagy univerzális szakemberekre van szüksége. Az előbbiek egyegy konkrét feladat megoldásában jeleskedhetnek, míg az utóbbiak a termelés területén sokfelé bevethetők. Foglalkoztatásukkal sok idő takarítható meg, könnyebbé válik a munkaszervezés is. A kor kihívására felelve egyre többen vállalják egy-egy újabb szakma tudnivalóinak elsajátítását Legtöbbjüknek bejön a számítása: érdekesebb, változatosabb munka, nagyobb anyagi megbecsülés lesz a jutalmuk. Ám dőreség volna elhallgatni, hogy kisebb részük továbbra is csak egyik képesítését használja. Ők a tartalékcsapat, szükség esetén rájuk több területen számíthat a gyári vezetés. Németh József Gutorföldéről jár be a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság zalaegerszegi műszaki erdészetéhez. Először mezőgazdasági gépszerelői szakmunkásvizsgát tett Pápán, aztán megszerezte a gépjárművillamossági szerelői bizonyítványt is. — Autószerelőként dolgozom itt 1976 óta — kezdi. — Rendkívül változatos, élvezetes a munkám, bár nem a legtisztább. Azt hiszem az autószerelésről ez köztudott. Prágákat, UAZ-okat, Nysakat javítunk. Sokféle kocsi megfordul a kezünkben. Nem voltam elégedetlen azzal, amit csináltam, de amikor jött a lehetőség, hogy szakmunkásvizsgát tehetek autóvillamossági szerelésből, nem haboztam jelentkezni. Igaz, hogy elsősorban autószerelő vagyok, de előfordul, hogy nincs itt a villanyszerelő a telepen, s akkor én „ugrom” be. Anyagilag megbecsülik a több szakmásokat az erdőgazdaságnál. Németh József is kapott órabéremelést a második szakma megszerzése után. Amúgy az egerszegi műszaki erdészetnél nincs egyedül a két szakmájával. Hirtelenjében egy tucat szerelőt számoltunk öszsze, aki az alapszakmán kívül más képesítést is szerzett. ★ A szolgáltató iparban rendkívül nagy a jelentősége a sokrétűen képzett szakembereknek. Bedő Antal ma villanyszerelőként dolgozik Zalaegerszegen, a Lakáskarbantartó és Építőipari Szolgáltató Vállalatnál. Az épületvilamossági szerelő szakma előtt még híradástechnikai műszerész bizonyítványt is szerzett, s ezt technikusi oklevéllel is „megfejelte”. A postán kezdtem dolgozni a nagykanizsai erősítő üzemben. Aztán, amikor átkerültem Egerszegre, nem kaptam hasonló munkát, pedig éppen ez a szakma a nagy szerelmem. Egy ideig kerestem a helyemet, s bár mindenütt jó hasznát vettem közgazdasági technikumi végzettségemnek, csak műszerész szerettem volna lenni. Aztán jött a Lakév. Itt, azt hiszem révbe értem — meséli a halk szavú szerelő. — Hamarosan létrejön egy csoport, amely érintésvédelemmel, különböző műszeres mérésekkel foglalkozik. Ez nagyon közel van ahhoz, amit valamikor a postán végeztem. Nem mondta ki, de szavai között ott van, hogy ehhez a munkához univerzális szakemberre van szükség. — Talán az ősszel még elvégzem a hegesztő tanfolyamot is — folytatja —, mert előfordulhat, hogy szükségem lesz e szakmára is munkám során. A munkatársainak is megemlítem néha, hogy ők is vágjanak bele a tanulásba, mert csak egy lehet a cél: minél többet tudni. S, ha az ember fiatalon szerzi meg a számára szükséges ismereteket, akkor biztosan eléri a kitűzött célját. Sajnos, én már nem biztos, hogy mindent megvalósíthatok, amit szerettem volna. A távközlési főiskolát már valószínűleg nem tudom elvégezni. Maholnap negyvenéves leszek, s már nemcsak magammal, a családommal is törődnöm kell. Meixner Zoltán Kutak és kilométerek Az Eötvös Loránd szocialista brigád hétköznapjai A 22 éve alakult szocialista brigád tagjai az ország közel kétharmadában végzik az olajbányászok által fúrt kutak speciális vizsgálatait. Ehhez havonta 10—12 ezer kilométert utazik a 20 tagú kollektíva. Ünnepnapot legfeljebb a naptárban ismernek, hiszen, ha menni kell — mint most húsvétkor, amikor végre gázt találtak, Barcs mellett —, akkor felállnak a terített asztaltól is, s mire felöltöznek, a gépkocsi már a lakás elé ér. — Mégis olyan társaság a miénk, hogy innen legfeljebb nyugdíjba megy az ember. Hogy mi teszi, magam sem tudom — tűnődik Balogh Sándor brigádvezető. — Pedig munka bőven akad, hiszen vállalatunk, a KFV a legkülönbözőbb körülmények között, a legnehezebb területeken dolgozik, ahol éppen kőolaj, vagy földgáz jelenlétét sejtik az emberek. És ahol a fúrósok vallatni kezdik a föld mélyét, ott rövidesen nekünk is kiadják a megfelelő kútvizsgálati feladatokat. — Egy amerikai cégen kívül a világon csak mi végzünk még nagy érzékenységű pulzációs vizsgálatokat — mondja Segesdi József részlegvezető. — Ez a szabadalom ugyancsak itt, köztünk született, mintegy jelezve a brigád, a munkatársak felkészültségét. Gerencsér György az „utazást” jellemzi: — Egy mérőkocsink pilanatnyilag Mezőkövesd mellett dolgozik. Három napra mentek, de úgy néz ki, hogy amikor befejezik a munkájukat, haza sem jönnek, máris utaznak tovább. A harmadik csapatunk, mint hallotta, Barcs mellett van, a tormás sonkát hagyták otthon, hogy minél előbb a helyszínen lehessenek. — Természetesen mi, itthon maradók sem tétlenkedünk — veszi át a szót társa. — Napokon belül kezdődik egy bakonyi munka, a bauxitbányák megbízásából végzünk méréseket. Ehhez az előkészületeket mi csináljuk, hitelesítjük a műszereket, a szükséges karbantartásokat, javításokat vesszük sorra. Szép, izgalmas feladat lesz. És bármennyire rendszertelen, fárasztó a szüntelen utazásokkal járó kútvizsgálati munka, a körülöttem ülők szeretettel beszélnek róla. — Lehet így is közösségi életet szervezni — bizonygatja Balogh Sándor. — Voltunk már a Szakma Kiváló Brigádja, őrzünk számos oklevelet, s aranykoszorús brigádjelvénynél mostanában sem adtuk alább. Ránk lehet számítani. Mint kiderül, némi nosztalgia ma is a palini iskolához köti a brigádvezetőt — ott tanulta a betűvetést és az olvasást, így azután érthető, hogy tavaly több, mint 370 órát dolgozott ott társadalmi munkában a kollektíva. — Idén ismét bekapcsolódunk a Thury György Múzeum programjába, mert hírlik, Sormás határában is lesz ásatásuk. Távolabbra nem tudunk elmenni — szól Segesdi József. — Munkaköri elfoglaltságaink miatt a közös programokat nehéz egyeztetni, de a brigádvacsorák, a kirándulások minden évben összehozzák a társaságot, ilyenkor a családdal érkezik mindenki. Győri András