Zalai Hírlap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

Törvény a sajtóról írta: Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese A nemzeti függetlensé­­gért és a társadalmi haladásért vívott küzdelme­inktől immár két évszázad óta elválaszthatatlan a sza­bad sajtó gondolata, az írott szó erejének, becsületének joga, hogy aktív részese le­gyen a magyar nép felemel­kedéséért folytatott harcá­nak. 1848 és 1919 is ezt akarta megvalósítani. A be­teljesülés azonban két má­sik évszámhoz kötődik: 1945-höz és 1986-hoz. A felszabadulás a nemze­ti függetlenség és a béklyó nélküli társadalmi haladás valós feltételeit teremtette meg. Az új magyar sajtó­­törvény megszületéséhez pe­dig a párt immár három évtizedes, töretlen politiká­ja, a szocialista törvényes­ség megszilárdulása és to­vábbfejlesztésének igénye, valamint a szocialista de­mokrácia erősítésének szük­ségessége vezetett el. Sajtónk az elmúlt évti­zedekben is a nép sajtója volt — a szavak legneme­sebb értelmében —, mint­­ahogy az új sajtótörvénybe foglaltak is jelen voltak mindennapi életünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt tájékoztatáspo­litikája és alkotmányunk alapjog-szintű megfogalma­zásai — miként az alacso­nyabb jogszabályok is — a legfontosabb teendők egyi­kének tartották a szocialista politikai nyilvánosság meg­­­­teremtését, működtetését, melyhez a nyílt, nyitott és a nép ügye, a haladás iránt elkötelezett sajtó épp úgy hozzátartozik, mint a társa­dalom tájékoztatásának kö­telessége. A magyar sajtó ezeknek a feladatoknak megfelelően pontos, gyors és hiteles köz­léseivel, a valóság tényei­­nek tükrözésével, az össze­függések érzékeltetésével és cselekvésre ösztönző köz­hangulat formálásával szol­gálta pártunknak a nép ér­dekeit képviselő politikáját. Az 1986. évi II. törvény tehát tulajdonképpen a kor követelményeinek megfelelően, összegez és elő­re tekint. Összegzi több év­tizedes társadalmi—politikai fejlődésünk eredményeit és figyel szocialista jövőnk követel­mény­eire. Megfogalmazódott ez azok­ban a rendkívül széles kö­rű társadalmi réteg- és szakmai vitákban is, melyek nem kis szerepet játszottak a törvény készre formálásá­ban. Az eszmecserékben sok­színű vélemények hangzottak el, a" többségi egyetértés mellett esetenként tükröződ­tek bennük szorongások, fé­lelmek és aggodalmak, el­lentétes érdekek és kíván­ságok. De ez így volt ter­mészetes. Minden kor min­den sajtótörvénye ellenté­tes szándékok kereszttűzé­ben állt, és ki-ki úgy ítél­te meg a törvényeket, aho­gyan társadalmi helyzete és politikai nézetei meghatá­rozták. Az új magyar sajtótör­vény azonban több dolog­ban is különbözik elődjei­től. Mindenekelőtt abban, hogy szocialista hazánk és társadalmunk legalapvetőbb tájékoztatási érdekeit, a tá­jékoztatás demokratizmusá­nak fejlesztését szolgáló té­nyezőket sikerült a törvény­ben kodifikálni. Szelleme, minden paragrafusa — a tiltásokban is — a legtá­gabban értelmezett ember­séget tükrözi. Nemcsak arra ad lehetőséget, hogy véle­ményét és gondolatait a saj­tó útján mindenki szabadon közölhesse, hanem meg is gátolja antihumánus esz­mék, emberiség-ellenes láz­­álmok, nemzeti és­­társadal­­mi érdekeinket sértő elkép­zelések terjesztését. Nem­csak a sajtó feladatait fo­galmazza meg — tájékozta­táspolitikánk elveinek és gyakorlatának megfelelően —, hanem kimondja az ál­lampolgárok jogát is a tájé­koztatáshoz, a felvilágosítá­si kötelezettség előírásával is segítve ezeknek az egy­mással összefüggő követel­ményeknek az érvényesülé­sét. Végül pedig nemcsak deklarálja a jogokat és kö­telezettségeket, hanem biz­tosítja is, hogy azokkal él­ni lehessen, normák alap­ján, egészen a bírói véde­lemig. Ezek a lényegi vonások bizonyítják, hogy a szocia­lista Magyarország népkép­viselete újabb jelentős tör­vényt szentesített döntésé­­­vel. Olyat, ami nemcsak a hírlapírók, a televíziósok, vagy a rádiósok ügye, ha­nem az egész társadalomé. Ezekből a lényegi vonások­ból következik igazán köz­ügyvolta, ezekből adódóan igazán szocialista sajtótör­vény. Bár a törvény csak ■“­* szeptember 1-én lép hatályba a végrehajtására vonatkozó kormányrende­lettel együtt, gyakorlati próbája máris elkezdődik. Elsősorban a közvélemény és a politikai—társadalmi vezetés közösen érheti el, hogy a paragrafusokat ne használhassa senki se bás­tya, se lövészárok gyanánt. Vagyis, ne bújhassanak mögé azok, akik a felvilá­gosítás megtagadásával kí­vánják kivédeni a társada­lom nyilvánosságát és ellen­őrzését. De ne támadhassa­nak azok sem, akik önző célokra óhajtják kihasználni a törvény adta lehetősége­ket. Az előkészítés — a viták és egyeztetések — során gyakran elhangzott, hogy a sajtó túl nagy hatalomhoz jut, mert mindenbe bele­szólhat, mindent „kitereget­het.” Akik így vélekednek, nemcsak a törvény szándé­kait, hanem politikánkat is félreértik. A sajtó nem a hatalomhoz, hanem társa­dalmunk érdekeinek szol­gálatához kapott feltétele­ket. A politikai nyilvános­ság egyik jelentős fóruma­ként az állampolgárokat se­gíti, hogy alkotó módon tudjanak élni jogaikkal. És segíti azokat is a köz vé­leményének — egyetértésé­nek, vagy bírálatának — továbbításával, akiket ép­pen a közösség hatalmazott fel vezetői teendőik ellátá­sára. Aki tehát késlelteti,­ akadályozza, vagy megta­gadja a sajtó felvilágosítá­sát, valójában azok felvilá­gosítását tagadja meg, akik­nek a bizalmából vezetővé vált. U­gyanakkor a sajtóra — és minden újság­íróra is — a korábbiaknál nagyobb felelősséget ró a társadalom és a politika elkötelezett, immár tör­vénnyel szabályozott szolgá­lata. Felelősséget az anyag­­gyűjtésben, a vélemények továbbításában és a tapasz­taltak megítélésében is, hogy az eszme és a politika iránti hűség kifogástalan etikai magatartással, tudás­szomjjal és felkészültséggel párosuljon. Sajtónk csak ezeknek a tulajdonságok­nak a birtokában tud kül­detésének megfelelni. zUzUll 1MJU HIBUP XLII. évfolyam, 12. szám Ára: 1,80 forint 1986. március 26., szerda Folytatta munkáját a CSKP kongresszusa Németh Károly beszéde Prága, (MTI): A Prágai Művelődési Palotában kedden folytatta munkáját Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A dél­előtti ülésen tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét Mihail Szolomencev, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB melletti pártellenőrzési bizottság elnöke. A Magyar Szocialista Munkáspárt részé­­­ről Németh Károly főtitkár­­helyettes köszöntötte a cseh­szlovák párt nagyjelentőségű kongresszusát. Lubomir Strougal, a Köz­­(Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezett Dusán Cskrebics Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára meghívására kedden hivatalos, baráti láto­gatásra Magyarországra érke­zett Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Elnök­ségének elnöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Keleti Pályaudvaron Katona Imre és Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes üdvözölte. Jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi és Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagy­követe. Délután a Parlament dele­­gációs termében megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások. A Katona Imre vezette magyar tárgyalócsoport tagjai: Heté­nyi István pénzügyminiszter, Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes, Dunai Imre kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Györke Sándor. A Szerb Szocialista Köztár­saság részéről Dusán Cskre­­bjics vezetésével Szvetozar Ribanovics, a Szerb Szocialis­ta Köztársaság végrehajtó tanácsának alelnöke, Zoran Veljics, a külkapcsolatok bi­zottságának elnökhelyettese, Daja Petrovics, kabinetfőnök és Milovan Zidar vett részt a tárgyalásokon. Magyar—szerb tárgyalások Budapesten. (MTI fotó : Petrovics László felv. — KS) MAI SZÁMUNKBÓL Valami elindult Gutorföldén (3. o.) MM Kollektív a döntés — személyes a felelősség (3. o.) HM­H. Varga Ferenc, az ezermester (3. o.) •HM Család és otthon (4. o.) AHM Nagyobb nyilvánosságot érdemelnének (5. o.) Kérésük mindig megértésre talál (5. o.) Osztrák képviselők Budapesten A Magyar Országgyűlés meghívására kedden Buda­pestre érkezett az Osztrák Köztársaság Nemzeti Taná­csának küldöttsége. A delegá­­­ciót Anton Benya, a Nemze­ti Tanács elnöke vezeti. A küldöttség délután a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. A magyar tár­gyaló delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezet­te. Részt vett a tárgyaláson Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe is. Anton Benya hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg a Magyar Országgyűlés kül­döttségét. A meghívást Sar­lós István köszönettel elfogad­ta. (MTI) Giulio Andreotti elhalasztotta magyarországi látogatását A hivatalos olasz bejelentési helyzet miatt Giulio Andreot­­követően a Külügyminiszté­­tt," az Olasz Köztársaság kal­­m­um az MTI kérésére meg­ ügy­minisztere későbbre ki­erősítette, hogy a Földközi-­lasztotta magyarországi látó­­tenger térségében kialakult hatását. (MTI) Amerikai fegyveres agresszió Líbia ellen A TASZSZ nyilatkozata­ biai területen lévő raké­takilövőállások ellen, ame­lyek harcképtelenné vál­tak. Állításuk szerint a támadás „válasz volt arra, hogy ezek­ből az állásokból rakétát lőt­tek ki amerikai repülőgépek­re”. A repülőgépek a Szidra­­öböl feletti légtérben tartóz­kodtak, s min­t ismeretes, Lí­bia az öblöt saját területi vi­zének tekinti. Weinberger és Speakes ugyanakkor azt mondták, hogy a líbiai raké­ták nem rongálták meg az amerikai gépeket. Közölték az is, hogy az amerikai ha­ditengerészethez tartozó légi­erő a Szidra-öbölbeli „Har­poon” típusú rakétával elsüly­­lyesztett egy líbiai őrnaszá­dot. Az agresszió igazolására a Pentagonban összehívott rendkívüli sajtóértekezleten Weinberger azt is elmondta, hogy megtámadtak és súlyo­san megrongáltak egy másik (Folytatás a 2. oldalon.) Washington, (TASZSZ): Az­­ér hétfőn bejelentették, hogy Egyesült Államok fegyveres március 24-én a Saratoga­­ agressziót hajtott végre Líbia líbiai partok mentén cirkáló ellen. A Fehér Ház képviselő­ három amerikai repülőgép­­jében Larry Speakes szóvivő hordozó egyike — és Weinberger hadügyminisz- két rakétacsapást mért le- Gazdasági vezetők tanácskozása Nagykanizsán Ipari aktívank­ént tartottak tegnap délelőtt Nagykanizsán, ahol Salamon Béla, a városi pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevőket, akik a VI. ötéves tervidőszak ered­ményeiről, a VII. ötéves terv fő feladatairól és az idei év kon­krét teendőiről és a lehe­tőségekről cseréltek véle­ményt. Gál Róbert, a városi párt­­bizottság első titkára a fo­gyatékosságok megszüntetésé­nek fontosságát hangsúlyozta, megemlítette, hogy az erőfe­szítések ellenére jelentősen nőtt a nullára írt eszközök aránya, s ez gondot jelent a termékszerkezetváltásban, az export növelésében. A jelen­legi helyzet kritikája — még­ha egyesek hivatkoznak is a gyakori szabályozóváltozások­ra, a tröszti tervezés lassúsá­gára —, hogy a stratégiai el­képzelések ismerete nélküli tervkoncepciókat az utolsó pillanatban terjesztik a testü­let elé, s ez a dolgozók kez­deményezőkészségének, tulaj­donosi szerepének lebecsülé­sét jelenti. Hosszasan elemez­te a munkaidőalap-pazarlás következményeit, a társadal­mi tulajdonvédelem jelentősé­gét, valamint a munkahelyi alkoholfogyasztás veszélyeit. Mózes Pál, a Nagykanizsai Városi Tanács elnöke a taná­csi gazdálkodás gondjait kö­vetően a munkaidőalap vé­delme és a tanácsi ügyfélszol­gálat összhangjával kapcsola­tosan többek között elmondta, hogy tavaly, a második fél­évben a tanácson járt 7841 ügyfél közüli mindössze 37-en vették igénybe a szombati ügyintézési lehetőséget. Trom­bitás István, a KFV vezér­­igazgatója az emberi ténye­zők jelentőségéről, a vezető­­képzés fontosságáról szólt. Somoskeöy István, a Nagyka­nizsai Üveggyár igazgatója az apró lépések jelentőségét hangsúlyozta, amikor az évi 12,6 százalékos növekedési ütem teljesíthetőségét elemez­te. Gazdag László, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezetője többek kö­zött a leértékelődött tervező­­munkáról, a lassú ütemű ter­mékszerkezetváltás hátrányai­ról, a műszaki-fejlesztési kész­ség fontosságáról, az érdekelt­ségi viszony jelentőségéről szólt. Tornyos Ferenc, a Du­nántúli Kőolajipari Gépgyár igazgatója a szervezési vál­tozásokat vázolta és a költ­ségcsökkentés fontosságát ele­mezte többek között. RO 1711, Commodore 64 Könyvelő■ és számítógépek a zalai tsz-ekben A legutóbbi két évben a za­lai termelőszövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok jelentősen fejlesztették ügyvi­teli munkájukat. A Mezőgaz­dasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vál­lalat ajánlataival, bemutatói­val kedvet csinált az ügyvitel gépesítéséhez, s a termelőszö­vetkezetek megyei szövetsége is segítette a munka korszerű­sítését. Amint Novák Bélától, a Müszi területi képviselőjé­től megtudtuk, viszonylag rö­vid idő alatt 18 zalai tsz és közös vállalat vásárolt az 1711-es­­könyvelőgépet, több­ségük már a számviteli dolgo­zók munkáját segíti. Hat gé­pet a közeli napokban kap­nak meg a megrendelők, s azok kezelői a jövő hónap első hetében a Teszöv által szerve­zett tanfolyamon vesznek részt. Az előbbinél is elterjedtebb a Commodore 64 típusú sze­mélyi számítógép — jelenleg 23 üzemben van ilyen eszköz —, alkalmazásuk elősegítésé­hez a megyei szövetség vásá­rolt programokat. Ez utóbbiból nincs hiány — saját progra­mokkal is rendelkeznek a gép­tulajdonosok —, viszont több gazdaságban hiányzik az olyan képzett szakember, aki meg­felelő biztonsággal kezeli az okos masinát. Az illetékesek azt várják, hogy ezen a gon­don bizonyos mértékig enyhít, hogy amíg a zalaegerszegi tsz az R—1711-es gépek bemutató gazdasága lesz, addig a bagodi termelőszövetkezetben a szá­mítógépek alkalmazását tanul­mányozhatják az érdeklődők.

Next