Zalai Hírlap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

2 _ Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket, Ybl-díjakat adtak át Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából pénteken a Parlament kupolatermében átadták az idei Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett rá: a felszabadulás évfordulója immáron hosszú évek óta alkalmat ad arra, hogy a társadalom elismerését fejezze ki a művészek iránt, akik alkotásaikkal, személyes művészi jelenlétükkel gazdagították életünket. Olyan művészekről van szó, akik kiemelkedő tevékenységüket hosszú időn keresztül a jó, az igaz, a szép szolgálatába állították. Ünnep számunkra, ha elismerésünket fejezhetjük ki munkásságukért, ha elmondhatjuk köszönetünket mindazért, amit nyújtottak ismeretben és esztétikai élvezetben, ha ez alkalommal is kifejezhetjük a szocialista társadalom elkötelezettségét a művészet nélkülözhetetlensége mellett — emelte ki, majd átadta a kitüntetéseket. „A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze” Anna Margit festőművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Durkó Zsolt, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Rádió zenei osztálya lektora, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Hajnal Gabriella, Munkácsy Mihály-díjas iparművész, grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Kalmár Magda, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Koós Iván Jászai Maridíjas báb- és díszlettervező, az Állami Bábszínház főtervezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Máté András Munkácsy Mihálydíjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Mihályfi Imre, a Magyar Televízió SZOT-díjas és Balázs Béla-díjas rendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Mikó András, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas főrendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Németh Sándor, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Pécsi Ildikó, a Népszínház Jászai Maridíjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Sándor Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Sára Sándor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-díjas, SZOT-díjas és Balázs Béla-díjas rendezőoperatőre, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Sinkó László, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Szilágyi Tibor, a Vígszínház SZOT-díjas és Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Szoboszlay Sándor, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Vitray Tamás Rózsa Ferencdíjas szerkesztő-riporter, a Magyar Televízió osztályvezetője. „A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” Balla Demeter, a Lapkiadó Vállalat Balázs Béla-díjas fotóriportere, Balázsovits Lajos, a Madách Színház Balázs Béla-díjas színművésze, Banovich Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béladíjas filmrendezője, Bánki László Erkel Ferenc-díjas dramaturg, a Magyar Televízió főszerkesztősége helyettes vezetője, Benedek György, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, szobrászművész, Bodnár Erika, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Bolmányi Ferenc festőművész, Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője, Darvas Árpád Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Faludy László, a Pécsi Nemzeti Színház színésze, Farkas István, a BM Határőrség Központi Zenekara zenekari vezetője, Friedrich Ádám, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Liszt Ferenc-díjas első kürtöse, Gálvölgyi János, a Thália Színház SZOT-díjas és Jászai Mari-díjas színművésze Gerzson Pál Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, Gross Arnold, Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Gyarmathy Lívia, a Magyar Filmgyártó Vállalat SZOT- díjas és Balázs Béla-díjas rendezője, Hidas Frigyes Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Horváth Gyula, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművésze, Ispánki József szobrászművész, Jandó Jenő Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, az Országos Filharmónia szólistája. Keleti Éva, az Új Tükör Balázs Béla-díjas képszerkesztője, Kemény Henrik bábszínész, a Népművészet mestere, Kocsár Miklós Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Rádió főosztályvezető-helyettese, Kocsis Albert Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar szólistája, Kozák László, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Lengyel Györgyné Kálmán Éva, a Magyar Szinkron- és Video Vállalat Balázs Béladíjas szinkrondramaturgja, Lubik Hedvig Liszt Ferencdíjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, Mestyán Tibor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas főoperatőre, Nógrádi Róbert JászaiMaridíjas rendező, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Oelmacher Anna művészeti író, Pogány Judit, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Maridíjas színművésze. Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Rózsa János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rendezője, Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas főrendezője, Seregi László, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-díjas rendezője, Sudlik Mária, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, ifj. Schiffer Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béladíjas filmrendezője, Schrammel Imre Munkácsy Mihálydíjas keramikusművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola docense, Szabadi Edit, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosa, Szekeres Károly, a Herendi Porcelángyár Városlődi Majolikagyára Munkácsy Mihály-díjas és SZOT-díjas tervező keramikusművésze, Takács Gábor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béladíjas filmrendezője, Ternovszky Béla, a Pannónia Filmvállalat Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője, Turay Ida, a Thália Színház színművésze. Ybl Miklós-díjak A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter pénteken kilenc építész kimagasló munkásságát ismerte el Ybl Miklós-díjjal. Ebben a megtisztelő építőművészeti díjban részesült: Bachmann Zoltán, a pécsi ókeresztény sírkamra feltárásáért, valamint építészet-elméleti és -oktatási tevékenységéért; Csizmár Gyula, a battonyai SOS gyermekfalu lakóépületeinek a tájba és az építészeti környezetbe harmonikusan beilleszkedő, építészetileg gazdagon megformált és egyben gazdaságos terveiért; Dobozi Miklós, a Béke Szálló és a Flamenco Szálló rekonstrukciójának megtervezéséért; Jánossy Péter, az egri Almagyar utcai Tanácsi Adó- és Árhivatal épületének építészeti terveiért; Maár Márton, a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciójának építészeti terveiért; Tornai Endre, a bajai zsinagóga könyvtárrá alakításáért, az épület építészeti értékeinek megmentéséért, továbbá az Oráni Műszaki Főiskola és az algíri mozgásszervi rehabilitációs kórház építészeti terveiért; Tóth Zoltán, Baranya megye főépítésze e tisztségében végzett kiemelkedő tevékenységéért, középületek tervezéséért, valamint városrendezési és építészetelméleti tudományos munkásságáért; megosztva kapott díjat Parádi Károly és Kertész András, nevelési létesítmények tervezéséért, ezen belül a főváros káposztásmegyeri 16 tantermes gimnáziumának és a pestlőrinci Thököly úti 16 tantermes gimnáziumának építészeti terveiért. (MTI) Bonn nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő viszonynak Antonov eszmecseréje az NSZK vezetőivel Bonn (MTI): Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter pénteken délelőtt külön-külön egyórás megbeszélést folytatott Alekszej Antonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével, aki részt vett a kétoldalú Gazdasági Vegyes Bizottságnak a nap folyamán befejeződött kétnapos ülésszakán. Mint Friedhelm Ost államtitkár, a kabinet szóvivője később nemzetközi sajtóértekezleten közölte, Kohl a jó légkörű véleménycserén ismételten kifejtette: Bonn nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő viszonynak, és szorgalmazta annak minden szinten való fejlesztését, élénkítését. Jelezte egyben, hogy véleménye szerint még sok a kiaknázatlan lehetőség, elsősorban a technológia, a környezetvédelem és a kultúra területén. Ugyancsak fontos témaként áttekintették a leszerelés és a fegyverkorlátozás időszerű kérdéseit, főként az európai közép-hatótávolságú rakéták felszámolásának nulla megoldását. Kohl kancellár üdvözletét küldte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, rámutatva, hogy kormánya nagy érdeklődéssel kíséri a szovjetunióbeli változásokat és reformokat. Megismételte továbbá a Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnöknek szóló meghívását. Prága és Berlin javaslata: Hozzanak létre atomfegyvermentes folyosót Közép-Európában Berlin, Prága (MTI). Az NDK és Csehszlovákia pénteken azzal a javaslattal fordult az NSZK kormányához, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy közép-európai atomfegyvermentes folyosó kialakításáról. A Helmut Kohl nyugatnémet kancellárnak szóló, a javaslatot tartalmazó Honeckerlevelet Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere adta át pénteken Berlinben Hans Otto Bräutigamnak, aki az NSZK állandó berlini képviseletét vezeti. Hasonló tartalmú levelet küldött Kohlnak Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő is. A javaslatot előterjesztve az NDK és Csehszlovákia rámutat arra, hogy a középhatótávolságú nukleáris rakéták felszámolására vonatkozó legutóbbi szovjet kezdeményezés nyomán különösen nagy jelentőségre tesz szert a közép-európai atomfegyvermentes folyosó kialakítására vonatkozó indítvány. Április 4. moszkvai eseményei Magyarország felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál és az ismeretlen katona sírján, a Sándor-kertben. A szakszervezetek házának október termében ünnepi ülésen emlékeztek meg a felszabadulás évfordulójáról. Váncsa Jenő moszkvai tárgyalásai Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével április 1—3. között magyar agrárküldöttség tartózkodott Moszkvában. Küldöttségünk a szovjet partnerrel egyebek közt az élelmiszergazdasági együttműködés kérdéseiről tárgyalt. Kínai bejelentés Júniusban Csao Ce-jang kettős minőségben, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökeként és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkáraként tesz látogatást Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában — közölte Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettes. Stephen Rhinesmith látogatása Stephen Rhinesmith nagykövet, az Egyesült Államok elnökének személyes képviselője március 29. és április 3. között tárgyalásokat folytatott Budapesten a két ország közötti kulturális, tudományos-műszaki és ifjúsági cserekapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A nagykövetet fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB titkára. Szovjet nukleáris kísérlet A Szovjetunióban a Szemipalatyinszk környékén levő kísérleti telepen pénteken, moszkvai idő szerint 5 óra 20 perckor földalatti nukleáris kísérleti robbantást hajtottak végre. Kiutasítás A francia külügyminisztérium csütörtökön rövid közleményben jelentette be, hogy „státusukkal össze nem egyeztethető tevékenységük” miatt kiutasítják az országból a szovjet követség három munkatársát. A Szovjetunió párizsi nagykövetsége részéről pénteken tiltakozást nyújtottak át a francia félnek. Lord Carrington Washingtonban Az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok fegyvergyártási együttműködéséről is tárgyalt Reagan elnökkel Lord Carrington, a NATO Washingtonban tartózkodó főtitkára. II. János Pál Chilében A harmadik napja Chilében tartózkodó II. János Pál pápa pénteken találkozott a polgári és a baloldali ellenzék megbízottaival, majd a chilei püspöki kar előtt is elutasította a diktatúra elleni erőszakos fellépést. 1987. április 4., szombat Szovjet és magyar vezetők táviratváltása április 4-e alkalmából AZ SZKP Központi Bizott noshoz, az MSZMP főtitkárásága, a Szovjetunió Legiel- hoz, Losonczi Pálhoz, az Elsőbb Tanácsa és a Szovjetunió nöki Tanács elnökéhez és Minisztertanácsa a következő Lázár Györgyhöz, a Minisztáviratot intézte Kádár Pátertanács elnökéhez: Kedves Elvtársak! Magyarország nemzeti ünnepe, fasizmus alóli felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a szovjet nép szívélyes üdvözletét küldi önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, valamint az egész magyar népnek. Miután Magyarország dolgozóinak történelmi választása a szocializmusra esett, az országban gyökeresen megváltozott a helyzet; lehetővé vált, hogy a magyar nép a kommunisták pártjának vezetésével, a Szovjetunió és a többi szocialista országgal szoros szövetségben gazdasági, tudományos és kulturális téren fejlett állammá alakítsa át hazáját. A Szovjetunió nagyra értékeli, hogy testvéri országainkat az erős barátság szálai kapcsolják össze. A szovjet—magyar viszony az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és bizalom, az egymás sikereiben való érdekeltség és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás példája. Mély meggyőződésünk, hogy az együttműködés továbbfejlődése, haladó formáinak megszilárdulása, a sokoldalú közös munka elmélyülése megfelel mindkét nép alapvető érdekeinek, a szocializmus és a béke ügyének. A béke megőrzésének és megszilárdításának fontos tényezője a Varsói Szerződés tagállamainak békeszerető politikája, amelyet az emberiség sorsa iránti nagyfokú felelősségérzet határoz meg. A szocialista országok külpolitikai kezdeményezéseinek megvalósítása révén alapvetően kedvező fordulat érhető el a jelenlegi nemzetközi helyzetben, át lehet térni a leszerelésre és létrehozható a nemzetközi biztonság átfogó rendszere. Az SZKP XXVII. kongresszusának határozataitól vezérelve a szovjet kommunisták, a szovjet dolgozók a jövőben is mindent megtesznek pártjaink, országaink és népeink barátságának erősítéséért, sokrétű kapcsolataik fejlesztéséért a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. A testvéri Magyarország nemzeti ünnepén a szovjet emberek érzéseit kifejezve, kívánjuk önöknek, kedves elvtársak, a magyar kommunistáknak és a magyar dolgozóknak, hogy a szocialista építésben, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcukban sikerrel teljesítsék az MSZMP XIII. kongresszusán kijelölt felelősségteljes feladatokat. hához, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökéhez és Nyikolaj Rizskovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez intézett táviratot. Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárához. Andrej Gromi-Moszkva Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében köszönetünket fejezzük ki nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából küldött üdvözletükért és jókívánságaikért. Magyarország felszabadulásának 42. évfordulóján a tisztelet és barátság érzéseivel köszöntjük a szovjet népet. Kegyelettel gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták népünk szabadságáért. A felszabadulással történelmünk új korszaka kezdődött. Népünk jelentős vívmányokra tett szert az új társadalom építésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom építésének, politikai és gazdasági rendszerünk továbbfejlesztésének feladatait állítja elénk. Az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép történelmi kapcsolatai, szoros együttműködése a marxizmus- leninizmus, a szocialista internacionalizmus elveire, céljaink és alapvető érdekeink azonosságára, a kölcsönös előnyökre épülnek. Hazánk dolgozó népe nagy figyelemmel és rokonszenvvel kísérte az SZKP XXVII. kongresszusának és a szovjet párt Központi Bizottsága 1987. januári ülésének munkáját, az azokon elfogadott határozatokat. Pártunk, kormányunk és népünk sikereket kíván a szovjet nép érdekeit sokoldalúan kifejező, az élet minden területére kiterjedő átalakítási programjának teljesítéséhez. Cselekvő támogatásáról biztosítja a Szovjetunió külpolitikai kezdeményezéseit. Ez alkalomból is szívből kívánunk további sikereket a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek az átalakítás nagy jelentőségű irányvonalának következetes megvalósításában.