Zalai Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 233-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
4 ZALAI HÍRLAP Gyertyaláng * 1992. október 24., szombat Lelkészi Hivatal a Honvédségnél Lelkipásztorok a mundérban A Honvédelmi Minisztérium kollégiuma még szeptemberben elfogadta a katonaságnál tervezett tábori lelkészség intézményének alapelvét. Dr. Aranyos Zoltán minisztériumi főtanácsos, református lelkész az MTI-Press tudósítójának kérdéseire az alábbiakban vázolta a menetrendet. — A HM-ben még egyedül vagyok, de egy katolikus pap és egy zsidó rabbi félállásban is hozzátartozik ahhoz a csöppnyi szakértői maghoz, akik egy bizottság tagjaként segédkeztek, hogy a kollégium asztalára kerüljön a tárgyalandó anyag. Ez a most már jóváhagyott dokumentum lesz az alapja az egyházakkal folytatandó tárgyalásoknak. Egyebek közt lefektettük benne a szolgálat elvi alapjait, jogi helyzetét, szervezeti felépítését, tárgyi és anyagi feltételeit, a bevezetés ütemezését. — Mi a múltja a tábori papoknak? —Visszavezet a középkorba, de a Rákóczi-szabadságharcban már létezett a lelkészség intézménye a hadseregben. Mint köztudomású, a monarchiában, majd a két háború között teljesedett ki az intézmény. — Jómagam még emlékszem Szimonidesz Lajosra, aki piros lampaszos egyenruhában adott elő sajtótörténetet a bölcsészkaron. — Én is emlékszem Szimonideszre, nos, ő volt az utolsó protestáns tábori püspök. Most is volt azonban vita, vajon egyenruhában, avagy civilben tevékenykedjünk-e? Végül, az előbbi felfogás győzött. Hogyan van ez a nyugati világban? Érdekes, hogy a német hadsereg civil, de már az osztrák egyenruhás tábori papot és lelkészt tart állományában, a svájci, az angol, az USA-beli katonasághoz hasonlatosan. — Mi indokolja, hogy csak három vallás, illetve egyház képviselteti magát abban a bizonyos „magban”, s így nyilván majd a katonák lelki gondozásában? — Létszámuk elsősorban, illetve a zsidók esetében a hagyomány — válaszolja Aranyos Zoltán. — Tábori rabbi volt a két világháború között is, igaz, akkor az unitárius egyház is képviseltette magát, főleg Erdélyre való tekintettel. De most is alapelv, hogy nincsen diszkrimináció: amennyiben, teszem azt, valamely felekezetnek csupán 120 tagja, s egyetlen katonája van, akkor is igénybe veheti az egyházi, pontosabban felekezeti szolgáltatásokat, csak kinti lelkész révén. — És aki nem igényli majd, hogy gyónjon, templomba menjen vasárnap? — Az természetesen kívül esik hatókörünkön, de pszichológust feltehetően alkalmaz majd a honvédség. Tehát nincs, nem lehet szó semmiféle kötelezettségről, ezt hangsúlyoznám. — Mi most a legsürgetőbb tennivaló annak érdekében, hogy valósággá váljék a katonák lelki—ahogy Ön mondja— gondozása? — Módosítandó a Némethkormány idején meghozott, 1990. évi 4. törvény 7. paragrafusa, amely nem teszi lehetővé a katonák közösségi vallásgyakorlását. A kormány már benyújtotta az Országgyűlésnek idevágó javaslatát, tehát most már a parlamenten a sor. Nem hinném, hogy akadna komoly ellenérv. Bizalmi fórum leszünk, ahová egyaránt fordulhat a tiszt és a közlegény. — Mikortól? — A kollégiumi döntés szerint még az idén el kell kezdeni a januártól működő Lelkészi Hivatal szervezését, s jövőre remélhetően létrejön az intézmény mindenfajta feltétele. K. N. A nemeshetési emlékmű szentelése. Zalai halottak az orosz fronton kapcsolatos észrevételeiket, kéréseiket az adatok — név, születési hely, lakcím stb. — lehető teljes körű feltüntetésével tegyék meg szerkesztőségünknél, hogy a sorozat végén, mint ígértük, illetékes helyeken további információt tudjunk szerezni.Többen jelezték például, hogy öröklési, s főleg az utóbbi időben kárpótlási ügyekben nem fogadják el a hatóságok az elhalálozás hivatalos dokumentumául a fenti közleményt. Nem az ügyintézők mentegetése miatt mondjuk, de bizonyára ilyen lehetőséget egyszerűen nem ismer, nem ismerhet a törvénytáruk. Arra azonban jó esély lehet, hogy a fenti adatok „forrásvidékéről” a hiányzó igazolások is megkaphatók. Név Szül. év v. lakh. Rangja Elhunyt Fogs. j. Németh László 1910. Egeraracsa honvéd 1945.10.24. hdf. Németh Szilveszter 1903. Zala megye honvéd 1945.10.04. hdf. Németh Ferenc 1905. Szentbékkála honvéd 1945.05.09. ilf Németh Ferenc 1918. Tapolca honvéd 1943.03.26. hdf. Németh György? 1904. Zalaederics (?) 1945.08.27. hdf. Németh János 1921. Zala megye honvéd 1947.12.04. hdf. Németh János 1914. Salomvár törm. 1945.04.02. hdf. Németh László 1923. Bezeréd (?) 1946.01.12. hdf. Novák Gyula 1903. Keszthely honvéd 1945.02.02. hdf. Novák György 1909. Zalapataka tervez. 1945 02.24. hdf. Novák Jenő 1905. Zebecke honvéd 1945.01.15. hdf. Novák Mihály 1911. Becsvölgye szakaszv. 1946.01.17. hdf. Németh Zsigmond 1921. Kisszentgrót honvéd 1945.04.17. hdf. Németh Imre 1904. Szentadorján honvéd 1945.04.11. hdf Nekos Kálmán 1905. Zalabaksa őrvez. (?) 10.14. hdf. Németh Lajos 1913. Keszthely tizedes 1947.03.01. hdf Németh Lajos 1921. (Zalam.) honvéd 1945.11.28. hdf. Nyirt István 1921. Nagykanizsa honvéd 1945.02.13. hdf. Nimer? Németh? Vilmos 1924. Tihany honvéd 1946.06.30. hdf. Németh István 1913. Semjénháza honvéd 1945.12.03. hdf. Nagy József 1920. (Sümegi járás) szakaszv. 1948.01.01. hdf. Olasz Sándor 1908 Szenterzsébethegy honvéd 1945.11.12. hdf. Olasz Ferenc 1922. Dobronhegy őrvez. 1945.(.)(?) hdf. Oswald (Osváth?) József 1914. Zala(?) honvéd 1945.03.07. hdf. Orsós János 1908. Letenye honvéd 1945.01.19. hdf. Orsós József 1922. Zalaszentbalázs honvéd 1946.06.26. hdf. Orsós József 1915. Kistolmács honvéd 1946.01.18. hdf. Ott Mihály 1906. Zalaszentbalázs, Fő u. 143 honvéd 1947.01.14. hdf. Pásti Ferenc 1921. Galambok tizedes 1945.07.17. hdf. Péteri József 1917. Pusztaszentlászló honvéd 1946.06.06. hdf. Péterfi István 1905. Söjtör honvéd 1945.11.09. hdf. Pécsi Ferenc 1910. Keszthely crm. 1948 03.23. hdf. Pék Antal 1914. Kallósd honvéd 1943.10.04. hdf. Pók Antal 1910. Rezi honvéd 1946.01.30 hdf. Ismételten felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a halotti névsorral Erdély üzenete Zalaegerszegen Ércesen száll a szó a Padányi Biró Márton emeltette falak között. Vasárnap este van és az egerszegi Mária Magdolna templom padjai telve hívekkel, akik eljöttek meghallgatni a messziről érkezett, mégis közeli ismeretlen ismerős, Csomay Árpád kőrösújlaki lelkész prédikációját. Igen, az este az ökumenikum jegyében telt, az együvé tartozást hirdetve. A magyarokét, határon innen és túl. A második Transsylvániai Napok egerszegi eseményének hátteréről Török Zoltán lelkész elmondta: — Az idei eseménysorozat célja, hogy a fennmaradásukért küszködő nagyváradi Szent László katolikus és a Lo-■ rántffy Zsuzsanna református gimnáziumok kapjanak segítséget. S ha valaki eztán szánná el magát, hogy támogassa e célt, bármikor felkeresheti a lelkészi hivatalt, a jó szándék nem késik el. (a. g.) Csomay Árpád kőrösújlaki lelkész Egerszegről Török Zoltán református... ...és Szabó Gyula katolikus pap prédikált. Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve A tekintélyes terjedelmű búcsújárók könyve avatott szerzője, Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom zarándok atya, gödöllői premontrei fogadalmas bevezetőjében hangsúlyozza: — Mi, magyarok búcsújáró nép vagyunk. Voltak idők, amikor történelmi sorscsapások idején szüneteltek a zarándoklatok (a törökdúlás idején). A nehéz idők múltával újraéledtek a búcsújárások. Magasra lobbant Isten népének zarándok kedve, így van ez manapság is. — A történelmi magyar haza területén sok kegyhely volt és van is. A búcsújáróhely látogatásának, a búcsújárásnak régi idők óta kialakult rendje van. A falvak búcsújáró csoportjai a templomban gyülekeztek. Onnan indultak. Valaki a csoport élén a feszületet vitte. Utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. A búcsúsok templomi zászlókat is vittek. Ha egy másik búcsús menettel találkoztak, a zászlókat egymás felé meghajtották. Ipolyvölyi Németh ,1. Krizosztom atya Búcsújárók könyve egy-egy búcsújáróhely ismertetését adja ábécé sorrendben, s hozzájuk illesztve az egyegy nép ajkán élő zarándokéneket. Teljességre törekszik a történelmi Magyarország búcsújáróhelyeinek felkutatásában és bemutatásában. A történelmi magyar haza felvidéki területén találhatók közül hosszú lenne a lista, ha valamennyi tárgyakat felsorolnánk, de Barka, Beczkó, Csöpöny, Dénesd, Eperjes, Galánta, Kassa, Krasznahorka, Lőcse- Máriahegy, Nagyszombat, Nyitra, Pöstény, Trencsén, Zólyom-Óhegy kiemelten érdekes. A Fertői Boldogasszony kegyhelye a történelmi Moson vármegyében található a nezsideri járásban : Frauenkirche, Burgenland, de ezen a vidéken még Fraknó (Forchstein) a történelmi Sopron vármegyében, a nagymartoni járásban, de ide kapcsolódik Kismarton — a burgenlandi egyházmegye székvárosa is. Keleten Klátócz —■ az egykori Bereg megyei község — ma már Munkács külvárosának számít. Kegytemploma és kolostora a Latorca partján, egy dombtetőn épült, csodaszép erdő közepén és görög katolikus testvéreink kegyhelye ősidőktől fogva, a könnyező Szűzt ábrázoló ikon festménnyel. Csendes kis falucska Erdélyben, a Székelyföldön, a Kissomlyó-hegy lábánál Csíksomlyó, a Székelyföld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű. Kegyhelyének eredete magyar kora középkori. Márianyaradnán (Arad megye) még a 20. század végén is ragaszkodik az erdélyi hívő székely nép a kegyhely védasszonya, az áldott Boldogasszony jóságos személyéhez. Kolozsvár csodás városában lévő kegykép pedig a jelenlegi kegyes tanítórend, a piarista atyák templomát díszíti. Délen, a történelmi Bács- Bodrog vármegyében, a trianoni Jugoszlávia területén van Bunarics (Szabadka-Szentkút) kegyhely. De a trianoni békediktátum előtti Nagy-Magyarország horvátországi részében, a főváros, Zágráb tőszomszédságában is felhívja figyelmünket a könyv Zágráb-Remete régi kegyhelyére. Délvidéken, Szlavóniában található Dragotin búcsújáróhely a diakovári püspökségben. Világhírű búcsújáró kegyhelyekről is szemléletes képet kapunk e páratlanul értékes könyv lapjain. Czestochowa (Lengyelország) a világ legnagyobb kegyhelyei közé tartozik. Itt dobog Lengyelország szíve. Fatima (Portugália) is világkegyhely. Itt 1917. máj. 13-tól okt. 13-ig hatszor, havonta megjelent a rózsafüzérről elnevezett Miasszonyunk három gyermeknek. A katolikus világ legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye Lourdes (Franciaország), ahol Soubirous Bernadetta 14 esztendős leánykának 1858. febr. 11-én megjelent a Szűzanya. Helyén — a sziklabarlangban — forrás fakadt, melynek vize máig számtalan csodás gyógyulás eszköze. Róma— Tre Fontane (Olaszország) a kinyilatkoztatásbeli Szűz (Bibliás Szűz Mária) tiszteletének központja. Diadalútjára indult Rómából a Bibliás Szűzanya, kinek kezéből mindenki szívesebben veszi át az élet könyvét, a Bibliát. Tisztelete gyorsan otthonra talált magyar földön is. Siracusa (Olaszország, Szicília) pedig 1953 óta felsorakozott a nagy kegyhelyek közé. Csodás események színhelyévé vált, majd az égi anya megnyilvánulása Mária Szeplőtlen Szívének egyre elevenebb tiszteletére ösztönöz. Mariazell az ausztriai Stájerország északi részén található. Kiemelkedő háromtornyú temploma középrészét kegykápolna foglalja el, amelyet Nagy Lajos király építtetett hálából az 1365-ös, a Muráth szultán seregei fölötti győzelem emlékére. De már előtte kétszáz évvel látogatott kegyhely volt Mariazell. A világ minden tájáról napjainkban is özönlenek a búcsúsok a Boldogságos Szűz zsámolyához. Közöttük ott vannak a magyarok is, kik Nagy Lajos óta szinte „sajátjuknak” tekintik és nemegyszer vezettek ide országos zarándoklatokat. Éneke: „Mária a te neved, téged köszöntünk,/ Celli szent kegyhelyedre nagy örömmel jöttünk,/ Drágalátos neved, ó szép Szűz Mária!/ Aranybetűkkel legyen szívünkre fölírva.” Dr. Domonkos János